A Hon, 1874. május (12. évfolyam, 100-124. szám)
1874-05-05 / 103. szám
103. szám. XII. évfolyam. Reggeli kiadás. Budapest, 1874. Kedd, május 5. Kiadó-hivatal: Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ás sti kiadás együtt: 8 hónapra........................................6 frt — Er. 6 hónapra........................................12» — » Az esti kiadás postai különküldéseírt felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó elslő napjától számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda , Barátok tere, Athenaeum-épület 1. emelet A. lap szellemi részét illető minden közlemény A szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok» * tere. Athenaeum-épület) küldendők. Előfizetési felhívás: „A HL O X“ Xll-dik évi folyamára. Előfizetési árak: Negyedévre...................6 frt Egy hóra....................1 2 frt SV* Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmenatesítve tíz írtig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krbkerül. Az előfizetések a „Hon kiadóhivatala, czim alatt Pest, Ferencziek tere Athenaeum-épület küldendők. A „BON“ kiadóhivatala. Budapest, május 4. Az első évnegyed pénzügyei. Figyelemmel kell kisérnünk az állampénztári kimutatásokat, mert főleg mostani pénzviszonyaink és gazdasági bajaink közt, nagy fontosságú dolog államjövedelmeink és kiadásaink alakulása, aránya a sanyarú viszonyok hatása alatt. A folyó évi első negyedről megjelent állampénztári kimutatásokból arról győződtünk meg, hogy tényleges bevételeink 24.959.120 forintra mentek, tehát másfél millióval növekedtek a tavali első negyed bevételeihez mérten, sőt ugyanennyivel haladják meg az 1872. év megfelelő időszakának jövedelmeit is; de bár, a rész év daczára, megnyugtató körülménynek tekintjük is ezt, azonnal elsötétül a kép, ha megtudjuk, hogy tényleges kiadásaink e negyedben csaknem két akkorára , vagyis: 49.336.778 forintra mentek, tehát kölcsön vett pénzből 24 milliónál többet kell merítenünk deficitünk fedezésére már ez első negyedben, holott 1872 ben csak (!) 15 millió, 1873-ban 16 millió volt ez idő alatt a deficit. Ez bizonyítja azt, hogy kiadásaink aránytalan növekedésében van háztartásunk baja. Igaz, hogy bevételnek is 12 és fél millióval volt több előirányozva, tehát az eredmény csak 70 százalékát adta meg az előirányzatnak , de az előirányzat és tényleges bevétel közti különbség minden évben legnagyobb az első negyedben volt. Mert ha az idén az évi előirányzatnak nem 25, hanem csak 16 százaléka jött be az első negyedben, 1873-ban is csak 19, 1872-ben pedig 17 százalék jött be az első negyedben az egész évi eredményből. Azonban kiadásaink 10 millió százezer forinttal rúgtak többre ez első negyedben, mint taval, míg a tavali kiadás csak egy millióval haladta meg az 1872-kit. Miből fedeztük a csaknem 25 millióra menő deficitet? A 76 milliós kölcsönből. De minthogy ebből már taval 33 milliót költünk el, így a folyó év három utolsó negyede deficitjeinek fedezésére (84-es árfolyam szerint) alig maradt 6 milliónál több. Pedig ha a deficit azon arányban növekedik, melyben az első negyedben mutatkozott, akkor nem az előirányzott 32 és fél millió, hanem 80—90 millió deficittel fogjuk az évet bezárni. Azonban ez a szerencsétlenség, reméljük,még a mostani jövedelmi kiadási arányok megmaradása mellett sem ér el, mert jövedelmeinknek 9 százaléka maradt ki az első negyedben, miről, a múlt évi arányokból ítélve, reméljük, hogy később legalább részben bejön és kiadásainknak az előirányzat szerint is leróttuk 25 százalékát (pedig megtakarításnak is van helye) holott taval az első negyedben csak 20 százalékot fizettünk volt le és csak 1872- ben róttunk volt le ez idő alatt 25 százalékot. Legnagyobb változást ez arányban egyfelől a jövedelem 30 százalékának kimaradása, másfelől a kiadásoknak a tavakhoz mértten 20 százalékkal (10 millióval) való szaporodása okozza. Ez utóbbi tekintetben a közös kiadások növekedése okozott változást, mert összes közös kiadásaink fejében 1873-ban 15.789,961 forinttal 26 százalékot róttunk le az első negyedben ; míg az idén e czimen 1.821,862 forinttal volt több kiadásunk, mit a pénzügyminiszter azzal indokol, hogy a hadügyminiszter rendelkezésére aránylag több bocsáttatott, mert a Skene-consortium biztosítékát kelle visszafizetni. De ha a kész felszerelési tárgyakban letett biztosítékot így váltjuk meg , akkor a jövő évi budgetből kellene törölni az ennek megfelelő összeget, miután a készletet felhasználni lehet, ha az a biztosítéki zár alól szabadul. Ajánljuk e körülményt delegátusaink figyelmébe. A másik lényeges változást kiadásaink növekedésében — adósságaink kamata okozta , mert tavai az első negyedben e czímen történt kiadás csak a másik negyedben volt kimutatva, az idén pedig több mint 4 millió ment el (a taval nem létezett kölcsönök miatt is) kamat fejében. A közmunkaügy minisztere is 1 millió 700 ezer forinttal költött az idén többet, mint a tavasi első negyedben; nekünk ebben csak az feltűnő, hogy tudtunkkal nem ínségi munkák, hanem halasztható kiadások okozták e költség növekedését. Ami az egyes bevételi ágakat illeti: ezek közt fő figyelmet az egyenes adókra kell fordítanunk. Ezekből az első negyedben 10.812.435 forint folyt be, tehát, az évi előirányzat negyede mögött 6 és fél millióval maradt az eredmény, ami 600/ deficit. Pedig már a pénzügyi bizottság 9 milliót törölt a kormány előirányzatából ! És mégis az idén több folyt be e czimen , mint tavaly megfelelő idő alatt, mert 1873- ban 10,687,000, 1872-ben 10,680,000 forint folyt be az egyenes adókból az első negyedben ; tehát az emelkedés nemcsak folytonos , de fokozatos is, mert a tavaly 7 ezer forinttal szemben, az idén 125 ezer forinttal emelkedett az egyenes adók jövedelme. Vagyis: népünk a rész év daczára, ennyivel fizetett többet, de az eredmény mégis óriási deficitet tüntet fel. Ez nem az adózók hibája. Egyébiránt az eredmény azért is kedvezőtlen , mert az első negyedben az egyenes adóknak csak 15 százaléka jött be, holott ugyanezen idő alatt taval 16, és két év előtt 17 százalék folyt volt be. A fogyasztási adókból befolyt 2,879,525 forint, de ez 327 ezerrel kedvezőtlenebb a tavali eredménynél , mi a fogyasztási képesség apadását és úgy bizonyíthatja, mint a hátralékok növelkedését. Az eredmény az előirányzat 21%-ka, mi kevéssel áll hátrább a múlt évek arányánál. Felemlítésre méltó az, hogy a dohányból 2,936,451 forint jövedelmünk volt, ami a tavali eredményt 1,073,784 forinttal haladja meg és az előirányzat 18 százalékát teszi, holott a legközelebbi két év alatt csak 15 százalék jött volt be az első évnegyedben. Azonban a sójövedékből már csak 1,700,000 forint bevételünk volt a múlt negyedben, mi 134,517 forinttal kevesebb, mint a tavali eredmény, és ez ép oly aggasztó körülmény, mint ez, hogy nyomorúságunk daczára lottóból 457 ezer forint bevételünk volt, mi a tavali eredményt 133 ezer forinttal haladja meg, mert ez a 40%-nyi emelkedés a demoralisatió növekedését mutatja. Mindent egybe fogva: jövedelmeink a múlt évhez képest 6 százalékkal növekedtek, de az előirányzat mögött 30 százalékkal maradtak el és az első negyed deficitje 24 millió 377 ezer forint volt; úgy, hogy a közelebbi három évnegyed deficitjei fedezetére csak 6 milliót hagyott a 76 milliós kölcsönből, noha kiadásaink 75 százaléka még fedezetlen, ami arra enged következtetni, hogy fedezetlen deficitünk eddig nem is sejtett nagy összeg lesz! H. S. — A baloldali kör kedden f. hó 5-dik napján d. u. 5 órakor értekezletet tart. — Andrássynak válaszjegyzéke az osztrák püspökökhöz intézett pápai körlevelet, — mint a P. L.-nak távirják Bécsből — főbb pontjaiban túlzónak jelenti ki. A császári kormány egyházi törvényei csak természetes következménye az időszerüleg megkezdett iránynak, de a pápa körlevelét a császári kormány nem tarthatja alkalmasnak a netán bekövetkezhető kellemetlenségek elhárítására. Legyen a szentszék meggyőződve, hogy e törvények nem foglalnak el vele szemben ellenséges állást, sem jogait vallási dolgokban meg nem szorítják, hanem egyedül csak anyagi kérdéseket szabályoznak, jelesen mellőzik a birodalmi törvényhozás körébe vágó szerződéseket. A jegyzék hangja egyébiránt mérsékelt. A magyar delegáczió hadügyi bizottságának azon albizottsága, mely az építkezésekre vonatkozó czimek felülbírálásával s a hitelmaradványok elhalasztásával volt megbizva, elkészült munkálatával s az előadó, Pólya József, már a jelentést is befejezte. Az albizottság a rendes költségvetésből a XVI. czimet tárgyalta, amelynek elintézését közöltük. A rendkívüli költségvetésben a XXXVI. fejezetre nézve a bizottság,következő javaslatokat tesz : A X. czímnél: »Épületek, erődítményi építkezések : 1. tétel. A Cattaronál épülő Trinita várműre előirányzott több kiadás, 50,000 frt; továbbá 2. tétel. Az eszéki ezredlaktanya kiépítésére előirányzott 40,000 frt. és 3. tétel. A linczi utász-laktanya restaurálására előirányzott 10,000 frt levonás nélkül megszavazandó. A 4. tétel. A 2. és 3. számú szin istállóra való átalakítására Theresienstadtban 12,000 forinttal, továbbá 5. tétel a strassi főnevelde átalakításának folytatására fölvett 55,000 frt, és 6. tétel a theresienstatti élelmezési épület átalakítására fölvett 42,000 forint egészen törlendő lenne. A 7. tétel a kastély-laktanya helyreállítása Nagyváradon 9600 írttal, és a 8. tétel, egy szárnyfödél építése tüzérségi járművek számára, Laibachban 600 írttal levonás nélkül meg lenne szavazandó. A 9. tételt (elkülönítési helyiségek helyreigazítása Temesvárit 6300 frt) az albizottság töröltetni indítványozza, szintúgy a 10. tételül a gubacsi határon levő tüzértelep közelében a közlekedés helyreállítására fölvett 10,000 frtot. All. tételt (a Bécsújhely közelében fekvő fő vegyműhely tágítása gyuzsinor készítése okáért, 8000 frt) levonás nélkül megszavazandónak tartja. A 12. tételt (egy második lakhely építése az utászati hadszeri tartalék részére Prágában 40,000 frt,) s a 13. tételt (az élelmezési hivatali lakbástyák kiszárítása Temesvárt 13,000 frt) a bizottság töröltetni indítványozza. Ellenben megszavaztatni indítványozza a 14. tételt (a pozsonyi magtár helyreállítására 50,000 frt) s a 15. tételt (az eszéki magtár helyreállítására 13,000 frt.) Végre a 16. tételta meidingi födött lovarda építésének több szükséglete, 40,000 frt, töröltetni ajánlja, így a X. czimnél egészben 146,000 frtot megszavaztatni és 230,000 frtot töröltetni ajánl. A XI. czimben (Műszaki gyakorló terek, lövöldék és uszodák megvétele és helyreállítása) a következőket ajánlja a bizottság. 1. tétel alatt (kézi lőfegyver-gyakorlatokra szolgáló lövöldékre és műszaki gyakorlati terekre való szükséglet 100,000 frt) 66,000 frt a 2. tétel, uszodákra való szükséglet 71,000 frt, egészen törlendő lesz, így e XI. czim alatt a bizottság 34,000 frtot ajánl megszavazásra, 137,000 frtot pedig töröltetni javasol. A XII. czimnél (megtérítések és kárpótlások) a bizottság javaslatai következők: 1. tétel. Moravetz Ferencz kárpótlása Triestben 4000 frt, törlendő. 2. tétel. A budai helyőrségi kóroda építőjének kárpótlása 30,000 frt, ebből 10,000 frt törlendő. A XII. czim alatt tehát megszavaztatnék 20 ezer frt, töröltetnék 14,000 frt. A XII. czimnél, első építési részletek, a bizottság javaslatai a következők: 1. tétel. A mülersdorfi fegyintézet részbeni át és új építése 85,000 frt, továbbá 2. tétel. (A hadi iskola-helyiségek tágítása Bécsben 45,000 frt) végre a 3. tételt (a műszaki csapatok szolgálati helyiségeinek tágítása Bécsben 45,000 frt) a bizottság töröltetni véli, így a XIII. czimet a bizottság egészen töröltetni véli. A XIV. czímnél (második építési részletek) az 1. tételt (az érsekújvári lovas laktanya építésének folytatása 50,000 frt) s a 2. tételt (a tüzérségi lőhely berendezése Felixdorf közelében 100,000 ft) a bizottság levonás nélkül megszavazandónak tartja. A 3. tételt (a bécsi állatgyógyintézet építkezései 60,000 frt) ellenben töröltetni véli-A XIV. czimnél meg lenne tehát szavazandó 150,000 frt, töröltetnék 60,000 frt. A XV. czim alatt negyedik építési részletekre 1. tételkép fölvett przemysli erődítés folytatása 200,000 frttal az albizottság nézete szerint egészen törlendő lenne. A XVI. tételnél (ötödik építési részletek) a bizottság javaslatai következők : 1. tétel A szent-hegy erődítésének folytatása Olmütz mellett, 110,000 frt törlendő, mert már két erőd készen van, a harmadik építése pedig elhalasztható. 2. tétel. Az igmándi erőd kiépítése Komárom mellett 250,000 frt (utolsó részlet) megszavazandó. 3. tétel: A gyalogsági és tüzérségi laktanya építésének folytatása Pólában 100,000 frt, és a 4. tétel (a gyalogsági laktanya építésének folytatása Krakóban 100,000 frt megszavazandó. A XVI. czimrél tehát a bizottság 450,000 frtot megszavaztatni, 110,000 ftot pedig töröltetni ajánl. A XXXVI. czimnél a bizottság által javaslatba hozott összes törlés 926,300 frtra rúg. A hitelmaradványokra nézve a bizottság a kormány javaslatát elfogadta. A magyar delegáczió hadügyi albizotsága tegnap egy öt óra hoszszat ülésezett. A kormány részéről jelen voltak Kuln, Orczy, Benedek, Früh, Neuheuser, Borovicska, Becher, Steiner, Alker és Csák. A bizottság folytatta tanácskozását a rendkívüli szükséglet egyes czimei felett. A 3. czimnél (ruházat és szerelet) az 1. tételnél könnyű gyalogsági ásókra, főzőedényekre stb. 150,000 frt, s a 2. tétel alatt tábori sátrak beszerzésére 50,000 frt megszavaztatott. A 4-czimben (lovassági csapatok felszerelése) a lovasság felszerelésére, vaspályás pusztító és robbanószerekkel fölvett 10,000 frt töröltetett. A 5. czimben (egyéb szükségletek és beszerzések) a nyomtatványokra fölvett 15,000 frt töröltetett. A 6. czim (a műszaki és katonai bizottság szükséglete 6134 frt), s a VII. czim (a méterrendszerü új mértékek beszerzése 122.000 frt levonás nélkül megszavaztatott. A VIII. czim (lovak beszerzése), s a IX. czim (fölszerelési pótdíjra és ruhaátalányra való szükséglet, mert azok a rendes költségvetés IX. czimével függenek össze, függőben hagyattak. A következő czimekre nézve az ötös albizottság előadója (lásd félebb) tette meg javaslatait, melyek azonban nem szavaztattak meg változatlanul. A X. czim 1, 2. és 3. tétele levonás nélkül megszavaztatott, a 4, 5. és 6. tételek töröltettek, a 7. és 8. megszavaztatott. A 9. töröltetett. A 10. tételből 4000 frt töröltetni javasoltatik. A 11. tétel levonás nélkül megszavazásra ajánltatik. A 12, 13, 14, 15 tétel megszavaztatik, a 16-ik ellenben töröltetik. A hadügyi bizottság így e czim alatt 177,000 frt ajánl megszavaztatni, 199,000 pedig töröltetni. A XI. czim alatt a bizottság 34,000 frtot ajánl megszavaztatni,137,000 frtot töröltetni. A XII. czimnél is az albizottság fenebb közlött javaslatai fogadtattak el. Következik a XIII czim. A tárgyalás ma este folytattatott. Bilbao felszabadítása. (Sz. Gy.) Mióta Spanyolországban ádáz harczot viv a felvilágosult korszellem a sötét középkorral, a népszabadság zsarnok absolutismussal, a köztársaság azisteni jog, a Bourbonok monarchiájával, a haladás és fejlődés szelleme a megcsökönösült legitimitással , szóval a carlismussal, a kedvezőbb, örvendetesebb hírek nem villanyozták fel új életre a már-már teljes kimerültségbe süllyedt, az anarchiától széttépett spanyol nemzetet, mint melyeket legújabban a szélrózsa minden irányában megvitt a villanysodrony. A köztársaság fegyverei a mart. 25, 26 és 27-ki csaták óta, tehát egy hónapi szervezkedés, készülődés és a teendő hadműveletek titokban tartása után kiverték a karlistákat legfontosabb s bevehetetleneknek híresztelt hadállásaikból: San Pedro de Abanto, San Fuente, San Julianóból és Baldamesből. — Serrano és Concha tábornagyok hadseregeikkel győzelmesen bevonultak Biscaya fővárosába, hatalmukba vették az északi harcrtér kulcsát: Bilbaot, melyet a karlista barbárok már rég óta ostromzár alá fogtak s egy részét össze is bombázták, összerombolták. De hisz a karlisták nyomait úgy is mindenütt pusztulás , romlás , felforgatás, ínség és nyomor jelezték. Azonban a hősi város kitartása, a megfogyatkozott élelmiszerek, a ló- és patkány húsevés mellett sem ismert lankadást. A győzelem annál szebb, annál dicsőbb lett. A köztársaság hadereje megtörve a karlisták vas gyűrűjét, melybe Bilbaot szorították, kezet fogott a város védsergével és hősi lakosságával, minek következtében a »sötétség huhogó baglyai« Bilbao falai alól fel a hegységek közé, a vadonokba űzettek, mint mely hozzájok sokkal illőbb tartózkodási hely. A republikánus fegyverek csillogása, zaja és dörgése elriasztotta a ragadozó madarakat a béretek sziklaodúiba. Mindezen események — mert valóban azoknak lehet nevezni — május 1-én és 2-án mentek végbe. A szabadság ügyének tavasza szétűzte az absolutizmus zord telét,a havasi tetőkre. Vajha e tavaszi előjel meghozná egész Spanyolországra nézve a szabadság nyári melegét, éltető verőfényét. Nem akarjuk túlbecsülni a respublika ügyének fényes e diadalát.Önmagunkat s olvasóinkat ámítanók, ha azt hinnők, hogy Bilbaonak az ostromzár alól felszabadításával immár végleg meg van semmisítve a karlismus. Tudjuk, hogy ezután nem annyira hadjárat, mint inkább hajtóvadászat következik, és sok áldozatra, meg sok erőfeszítésre van szükség, míg a vad el lesz ejtve, mert Don Carlos bandái mindinkább oly hadműveleti terrénumra lépnek, minő volt Észak-Amerikában a modoc-indiánoké. Tudják ezt igen jól a szabadság harczosainak vezérei s a spanyol kormány is, ezért nem bizakodtak el szerencséjükben, amit eléggé tanusít az is, hogy Bilbao fölszabadítása után azonnal beszólította az összes 19 éveseket hadiszolgálatra. A véres dráma tovább folytatására sziámiznak tehát a republikánus táborban is. És ez örvendetes jelenség, amennyiben azt mutatja, hogy a spanyol kormány komolyan fogja fel a helyzetet s nem elégszik meg a fél sikerrel, hanem a koronként kivívott eredmények mind nagyobb erélyre és tetterőre ösztönzik. Ebben látjuk mi egyedül zálogát annak, hogy a köztársaság fegyverei végre is győzedelmeskedni fognak a jograbló legitimitás felett. Másfelől lehetlen el nem ismernünk a május 23-ai események nagy jelentőségét, mert míg egyrészről önbizalmat öntenek a spanyol nemzetbe, mely látja, hogy kétségbeejtően zilált viszonyai mellett is 50,000 jól felszerelt harczost és 100 ágyút volt képes szembe állítni a lázadások legpiszkosabbikával, más részről nem csak csüggetegséget, levertséget keltenek Don Carlos táborában (távirataink már is jelentik, hogy a karlisták kezdenek feloszladozni) hanem bizonyára oly csapást mértek a Bourbonok legitimitása ügyére s az egész reactióra, mely ezzel szoros kapcsolatban van, hogy egy ehez hasonló második csapás okvetlenül semmivé teendi »V.Henrik« és »VII.Károly« légvárait. Az a Don Carlos, ki ezelőtt pár évvel egy maroknyi kalandor kíséretében tűzte ki a lázadás zászlóját, ma már annyira ment volt, hogy még ő is minisztereket nevezett ki, kormányt alkotott, s e kormány ott állott, hogy Spanyolország legnagyobb csúfjára és szégyenére kölcsönt kössön külföldön mint államok szoktak. De a circumspectus bankároknak volt annyi eszük, hogy nem dobták ki a milliókat egy rongy liliomért, hanem felelték a tett ajánlatokra, hogy »azt a kölcsön-szerződést majd csak Bilbaoban írjuk alá.« Persze Bilbao felszabadítása által füstbe ment a kölcsön . Don Carlos ezután is csak arra lesz utalva, hogy »szeretett alattvalói« alól még a szalmazsákot is kihúzassa a hadi költségek fedezésére, mert ha bőven és pontosan nem fizeti »vitézeit,« — azok bizony — minden »lelkesedés« mellett — úgy ott hagyják a faképnél, mint a gondolat. Még van ugyan Don Carlosnak egy kutforrása, honnan pénzt meríthet s ez a kikopott Bourbon rokonok, kik a »jó napokban« gondoskodtak a hét sovány esztendőre valóról is, meg egyes gazdag párthivek pénztára, de ez sem a bibliai vénasszony olajos korsója. Don Carlos Bilbaoban akará magát megkoronáztatni. Ennek is vége. A pápa megáldá az ő fegyvereit, de úgy látszik , hogy azon ajkakon, melyek annyi átkot szórtak már a világra, az áldás is átokká lesz. Nem is változtathat semmiféle pápai áldás szentté egy alapjában gonosz, bűnös ügyet, ha mindjárt „legitimitásának hívják is ezt az ügyet. Az a lázadás, melynek feje Don Carlos, nem a szabadság, nem a jog nevében és ügyéért, hanem a zsarnokság, elnyomás, hatalom- uralomvágy és a legvastagabb önzés érdekében pusztít, tehát nem jogosult. Jogosult csak az a forradalom, mely a szabadság és jog érdekében folytattatik. Az,hogy Don Carlos ősei a spanyol trónon ültek, sem isten, sem ember előtt fel nem jogosítja arra, hogy bandáival a spanyol nemzetre törjön, azt pusztítsa és nyomorba döntse. Az a Spanyolország semmiféle fejedelem tulajdonjogának nem képezte és nem képezi tárgyát. Felette önmaga a nemzet rendelkezik s a spanyol nemzetnek száz és egy oka volt lerázni magáról a Bourbonokat s jogával élt , midőn ezt tette. Ha egyes ember teszi azt , a mit Don Carlos Spanyolországban harminczezred magával mivel, azt minden nemzet büntető jogában erőszakos rablásnak, vagy rablási kísérletnek nevezik. Avagy tán joga van ezt tenni Don Carlos és társainak ? Hol van megírva ez a jog ? Ma már a 19. században — az érdekletteken kívül — senki sem meri a »legitimitás« köpenyével takarni az élet, szabadság és tulajdon ellen intézett égbe kiáltó bűnös merényeket. Az ily fajta legitimitásra mért Bilbao felszabadítása egy halálos csapást. A legitimitás, mint feje zúzott kigyó, még vonaglani fog egy ideig. De napjai meg vannak számlálva. A közmunkatanács. A fővárosi közmunkák tanácsa a következő nyilatkozat fölvételéért keresett meg bennünket: Tisztelt szerkesztőség! Vagyok bátor felkérni a tisztelt szerkesztőséget, lenne szíves az itt következő megjegyzéseket becses lapjába felvenni: A »Hop.« 99-ik számában megjelent egy czikk : »A fővárosi közmunkák tanácsának megszüntetéséről« Nem tartjuk feladatunknak ez alkalommal ez eszmét illetőleg vitatkozásba bocsájtkozni, — de kötelességünknek ismerjük az illető czikkírót figyelmeztetni arra, miszerint oly vádakkal illeti a közmunkák tanácsát, melyek mint alaptalanok félrevezetik a közvéleményt. A fővárosi közmunkák tanácsa ellen felhozott vádak a következők: 1- er. »A vállalatok kiadásában szerencsétlen volt« s erre azután bizonyítékul fölhozza, hogy a sugárúti vállalat már harmadszor kért halasztást. Megjegyezzük,hogy ez állítás teljesen alaptalan, részint mert eddigelé legalább az nem bizonyult be, hogy a sugárúti vállalat szerencsétlen volt, mert a sugárút létesíése körül annyi történt, amennyi, tekintve a viszonyokat és körülményeket, két rövid év alatt csak történhetett; ha czikkiró megtekintené a sugárutat s összehasonlítaná a jelen állapotot a két év előtti állapottal, kénytelen volna maga is bevallani, hogy állítása nem felel meg a tényleges állapotnak. Az sem való, hogy a sugárúti vállalat harmadszor kér halasztást, mert az eredeti szerződés nyomán a múlt évben kitört pénzválság következtében most kért a vállalat először halasztást. E tekintetben a fővárosi közmunkák tanácsának 1873-ik évi jelentésére utalok, ahol e kért és megadott halasztás ügye részletesen le van irva. 2- szor. »Lassú volt, mert a váczi úti körutat három éven át sem készítette el félig, holott a város a kerepesi utat két hó alatt készítette el.« Hogy a város a kerepesi utat két hó alatt készítette-e el vagy sem, arra válaszolni nem tartom magamat hivatottnak, de kötelességem a felebb emlitett állítása ellenében fölhozni azt, hogy a közmunkák tanácsa a váczi és országutat London városától a rostély utczáig az 1872. és 1873-iki években, s igy tehát nem három, hanem két év alatt készítette el. A kerepesi uton s a vászi- és országúton végbe vitt műszaki munkálatok közötti különbségre, az út hosszúságát, szélességét, a közbeeső tér nagyságát s a munkálatok nehézségeit illetőleg részletesen nem is szándékozom figyelmeztetni az illető czikkírót, mert azok után miket ő fölhoz, pártatlanságra úgy sem tarthatok számot. 3- or. Magyar se volt, vállalkozóit idegen országokban kereste sbizonyos a köztisztaságot illető hirdetményei a váczi úti boulevardon angol nyelven vannak eliratozva.« E ráfogásokkal szemben, melyek által a magyarságot s a hazai vállalkozókat akarja czikkbe a fővárosi közmunkák tanácsa ellen felingerelni, — egyszerűen csak ide iktatom mindazon vállalkozók neveit, akikkel a közmunkák tanácsa szerződési viszonyban áll, ugyanis : 1) kőműves munkákra: Dörschng Antal, Budapesten. 2) kövezési » Hirsch Sebestyén, » 3) faültetési » Frischer Sándor, » 4) trachy kő szállításra [^Jenfrld Károly » 5) tört kavics » Mayer József » 6) Duna kavics » Discher József » 7) kőnemü csövek száll. Siegfried Lőwe » 8) lámpa karok és oszlopok szállítására. Ganz öntöde » 9) öntött vas » Schlick öntöde » 10) iszap vedrek száll. Held János »