A Hon, 1874. július (12. évfolyam, 148-174. szám)

1874-07-09 / 155. szám

csak a 484­ szavazat­okat vették föl, másutt pedig a 20 évesek a 48 értelmében fölvetettek. Ezt meg kell szüntetni. Ő azért oly módosítást ajánl, hogy mind­azok, kik nemesi jogon 1872-ben magukat beíratni jo­gosultak voltak, hagyassanak meg e jogban. (He­lyeslés.) Szilágyi Dezső egyik indítványt sem fogad­hatja el, mert a 48-ik törvények nem osztálynak, ha­nem egyéneknek adták meg e jogot. Ő azt hiszi, hogy ez mindez ideig helytelenül van magyarázva. Gozman javaslatát még józanul conservativnek sem tartja, mert épen ha a nemesség csupán születési jo­gára támaszkodnék, elvesztené azon tekintélyét, me­lyet más­ érdemeinek köszön. Orbán módosítványát sem fogadja el, mert az egyetlen műveltségi érv nem áll meg. Fabriczius indítványát, még ha elfogadni tudná is, annak érvelését elvetendőnek tartja. Horn Edétől azt kérdi: elnyomta-e a nemesség 48 óta valahol az ipart és kereskedelmet; hibásnak tartja e két elemet mint ellenségest felütni szembe. Tisza K. javaslatának kiindulási pontját helyesnek tartja, de az egész szemben áll azon elvvel, hogy 48 az osztálynál és nem az egyénnél hagyta meg a szavazat jogot, melyet ő el nem fogad­hat. Ő nem mondja, hogy ez nem lehet fájdalmas, de egyedül az igazságos, hogy csak a tényleg gyakorlott bírja jövőre a jogot. Kivétel tekintetében is nehéz lenne az, ezért ő a központi szövegezésre szavaz. Tudósításunk zártakor (11 */2 óra) Csiky Sán­dor kezd beszélni. A felső-m­agyarországi múzeum. .(A felső-magyarországi muzeum-egylet évkönyve 187­2/3-ról. — Az igazgató választmány megbízásából szerkeszti és közrebocsátja Károly Gy. Hugó premontrei tanár és egyleti titkár. Kassa. Az egylet tulajdona.) Kassán, a magyar felföld egykori szellemi fő­városában, nemzeti muzeum van alakulóban s ha a jelek nem csalnak, ezen muzeum rövid idő alatt vi­rágzó leend­ő népünk művelődésében hatalmas ténye­zőt fog képezni. Eddig egyes , leginkább csak a helyi lapokban közlött rövid tudósításokon kívül alig halottunk valamit ezen intézetről s ezért nem lesz fe­lesleges, hogy most, midőn az évkönyv s abban Ká­roly Gy. Hugó terjedelmes jelentése a nyilvánosság elé került, ezen egyátalában nem jelentéktelen inté­zetet közelebbről megismertessük olvasóinkkal. A felső-magyarországi múzeum e­z é­­­u­­ tűz­te ki: a múlt főleg helyi jelentőségű történelmi, ős­kori, geológiai, művészeti, irodalmi és műipar emlé­keinek és maradványainak, különös tekintettel a he­­lyi, egykor gazdag magyar irodalom tem­ékeire; a ■ jelenkor történelmi emlékeinek, táj- és népismei ada­tainak, földtani leleteinek, a nyers termékek kitünőbb példányainak, az ipar és művészet remekeinek össze­gyűjtését, rendezését s tanulmányozás végett való kiállítását. E végből­ kutatásokat eszközöl lappangó­­ emlékek után, körülményeihez képest vásárlások ál­­­­tal megmenti a múzeumra nézve érdekes tárgyakat a­ megsemmisítés vagy elhordás veszedelmétől; alkal­mas módon felügyeletet gyakorol a véletlen leletek felett ; a tulajdonjog fentartása mellett megőrzés és kiállítás végett elfogad minden­ régészeti és művészeti műkincset, műiparrémeket és a felsőmagyarországi természetrajzi viszonyokat jellemző tárgyakat; fel­­­­használja a társadalomban nyilvánuló alkalmakat a múzeum körébe eső eszmék népszerűsítésére és ter­jesztésére ; a tájak gyűjteményeit nyitva tartja nem­csak a közművelődés iránt érdeklő közönség, de a helyi s közelvidéki tanodák előtt is. Hogy e cél elérésére sz. kir. Kassa városának s vidékének történelmi, irodalmi, ipar s kereskedel­mi, s egyátalában műveltségi múltja, ugyan e tekin­tetekben való jelentősége korunkban, talajának, sége­­lyének természeti helyzete s alkotásai fölötte előnyö­sen kínálkoznak, mindnyájan jól tudjuk. Az eszme tulajdonképeni megpenditője Klim­kovics Ferencz budapesti tanár volt, s az első tett­leges lépéseket Myskovszky Viktor és Klimkovics Béla kassai tanárok tették, már 1871-ik év decz. 12- én s 14-én hiva össze értekezleteket a közhelyesléssel fogadott eszme tervezetének s kivitelének megvitatása végett. 1872. jan. 28-kán már Kassa 45 legtekinté­lyesebb egyéne nyilt felhívást bocsátott szét a város s vidéke közönségének a csatlakozásra. Rögtön tár­­gyakat is küldtek be, úgy hogy azokról gondoskodni kellett. A város­­Arany csillag czimű épületének egy részét engedte át e czélra. Az alakuló közgyűlés 1872. oct. 27-én tartatott meg, mely alkalommal az alapszabályok is megálla­­pittattak. Ezen alapszabályok múlt év augusztus vé­gén megerősitetvén, az egylet első rendes évi köz­gyűlése 1. év márt. 8-án tartatott meg. Ezen időben az egyletnek 201 tagja volt s évi pénzforgalma 1149 írtra ment. Mialatt Peveril igy beszélt, közeledtek egy­máshoz Alexia és Peveril Julián, anélkül, hogy az öreg megjegyzést tett volna, kivéve hogy mondá­d Csókold meg, Julián — csókold meg. — Mi a manó szokást tanultál te Man szigetén, hogy úgy közelítesz egy hölgyhöz, mintha ajka izzó patkó volna ? — Ne vegye rosz néven, szépem; Julián természeténél fog­va szemérmetes, és egy öreg hölgy körében nevelke­dett , de rövid időn oly széptevőnek fogja ismerni mint engem. — És most Peveril asszony, ebédhez, ebédhez! — A vén rókának eleség kell, ha mind­járt egész nap nyomában voltak a kapuk.« Launce egyszerű, de erőteljes lakomát hozott a legközelebbi vendéglőből, és Julián úgy ült ott ked­vese és anyja közt mint a megigézett.Már most meg­érte, hogy ez utóbbi volt ama bizalmas barátnő, kire Bridgeworth végre a leánya fölötti ügyeletet bízta most csak a megütődés nyugtalann­á, melyet való­szin szerint bekövetkezőnek tartott, mihelyt atyja a leánynak valódi rokonságát megtudja. Még a lakoma alatt egy úr jelent meg, ki a király parancsát hozta, hogy a lovag haladéktalanul jelenjék meg White­­hallban kihallgatásra, és hozza magával fiát.« Lady Peveril megrémült, és Alexia elsápadt, de a lovag, ki soha sem látott mást a dolgokban, mint a minőkép elébe tálalták, a királynak nyugta­lanságát csak azon kívánságának tulajdonitá, hogy az megszabadulásához szerencsét akar kívánni; ő fel­sége e részvétében nem látott túlzást, mert azon tu­dattal birt, hogy a maga részéről érdemeket tett rá. E parancs annál inkább is örvendetes meglepetésére volt, minthogy, mielőttt a törvényszéket elhagyá, oly előleges intelmet kapott, hogy helyesebben cseleked­nék, ha előbb Martindalleba menne, mielőtt az ud­varnál tisztelegne. — e korlátozást úgy a felség, mint a maga érzületével ellenkezőnek tartá. A­míg ő Launce-val bőröve és kardmarkolatra fényezéséről tanácskozott, lady Peverilnek alkalma nyílt, Juliánt beavatni, hogy Alexia Bridgeworthnak megbízásából áll felügyelete alatt és ennek ígéretét bírja, hogy beleegyezik házasságukba, ha létesíteni tudja. A lady hozzá­téve, hogy el van tökélve a Derby grófnő közbenjárását is felhasználni azon ne­hézségek legyőzésére, melyek Gottfried lovag részé­ről előreláthatók. (Folytatása következik.) A­mi már magukat a tárgyakat illeti Vlaskovszky Viktor őr kimutatása szerint a régiség­­gyűjtemény az 1874-ik év jan. 1-sejéig számlál 1110, az érem­gyűjtemény 1206, a könyvtár 1295, a képtár egyelőre idetudva a kameákat is) 1570, a természe­­tek gyűjteménye 8735, összesen 14016 darabot, legnagyobb értékű s becsű ajándék volt a Latino­­rics Albiné. Than Mar­amaz eredeti nagy olajfest­­­énye, mely a mohácsi csatát ábrázolja. Mind a tár­gyat, amennyire a hely szűk volta megengedte, ha még nem is tudományos szakrenddel, de legalább szemre tetszésen, Klimkovics Béla, Klimkovics Fe­­encz, Kaplárcsik Mihály,s Myskovszky Victor örök a­ várostól ajándékozott s Horovitz Mór kassai iparos által ingyen kifestett egy nagyobb teremben s két­esebb szobában helyezték el. Hogy ezen egyesület nem tisztán régiségeket gyűjt össze, hanem a szellemi élet minden körét igyekszik magába felölelni, ezen eljárást feltétlenül kell helyeselnünk. Vidéki városban külön könyvtára­­kat, külön művészeti s természettudományi gyűjte-­ ményt alakítani avagy talán egy külön írói kört al-­­­kotni, még most legalább is ideje korán van. Az esz-t­közök központosítása s erős törekvés ad bizonyságot é­s szilárdságot a kassai múzeumnak, mely valóban a­ város szellemi erőinek központi , a leend s ezen jó példát utánoznia kell a szombath­helyi, gyulai, pozsonyi, nagy-kállói s más egyletek*) nek is, hogy törekvésök állandó legyen s folytonost előh­aladásra buzdító anyag készen álljon. A vi­­dék oly annyira szükséges m­ű­v­e-­­lődési decentralisatiója csak­ ily józan centralisatio által le­hetséges s jaj annak a vidéki egyletnek, mely erőit túlbecsülve, a fővárost utánozza abban is, hol egyszerűen a működő személyek száma miatt az ab­solute lehetetlen. A fővárosban is meg van ezen szag­gatottság (pl. a sok rokonczélű nőegyleteknél) óva­kodjunk, hogy e veszélyes baj tovább ne hatoljon. Egy vagy két jó egylet, ha sokat is ölel fel, tovább s sikeresebben működhetik, mint a szétforgácsolt erő, mely rövid idő alatt csüggedésre vezet. Különösen ritka buzgalmat fejt ki a tár­gyak szerzésében Klimkovics Béla tanár. Többek közt az ő érdeme leginkább , hogy a kassai czéhek majd mindegyike felajánlotta s rész­ben már át is adta a múzeumnak ősi czéhládá­­ját s okmányait. Kassa ipara s kereskedelme jelentő­sége következtében igen természetes, hogy ezen ok­mányok nagy becsüek, annál inkább,mert legnagyobb részök magyar nyelven van szerkesztve. Ugyanezen férfiú egy nagyszerű lelettel gazdagította a múzeum gyűjteményét, mennyiben egy kassai malom padlásán Budavár 1686-iki ostromának két nagy rézmetszetű tervrajzára bukkant, még pedig kettős példányban, melynek egyike Fontana, másika pedig Juvignitól származik. Sokkal fontosabb azonban ennél az a le­let, melyet a Cserehát Selyep községéből hozott, az egykori birtokos,Tiszta Károly elhagyatott kastélyá­ból. Ez Budapestnek 5' magas s 7' s 6" hosszú olaj­­festményü képét ábrázolja. A képen lévő alakok jel­mezei után ítélve, ez érdekes olajkép, melyről egy Kassán megfordult műegyetemi tanár s egy fővárosi alak. festész, mint igen szerencsés leletről nyilatko­zott, 1600 végéről vagy 1700 elejéről való. »A fölfedező e becses leletet — így olvassuk a titkári jelentésben — intézetünk nevében a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta az említett rézmetszetekkel együtt, hogy ezáltal is eloszlatni segítse az itt-ott föl­merült aggodalmakat, mintha Felsőmagyarországi Múzeum a Nemzetinek ártalmára lenne. A felvidéket érdeklő leleteket­ e Múzeum saját,annak idejében ün­nepélyesen megnyitandó táraiban helyezi el, de az országost vagy budapesti jelentőségüeket már csak hálából is a Nemzeti Múzeumnak adja, mely ifjú in­tézetünk hazafias czéljait, a nagyérdemű igazgató, Pulszky Ferencz, szíves engedélyezése folytán, eddig is erkölcsi s anyagi támogatásban részesítette.« Ezen felfogást sok tekintetben csak helyeselnünk le­het, habár kétségkívül nagyon nehéz elhatározni biztosan bizonyos esetekben, váljon valamely tárgy országos avagy tisztán helyi érdekkel bír-e ? A vi­déki múzeumok számának szaporodása azonban kul­­turális viszonyainkra­ nézve ha nem is életkérdés,minden­esetre első rangú tényező s csak sajnálnunk lehetne, ha a nemzeti múzeumnál vagy bármely más testület­nél e tekintetben a közérdeken a magán­érdek vagy épen önzés felülemelkednék. Az ismeretek s művelt­ség decentralisatiója nélkül szilárd talajra mélyen építhessünk, alig lehet számítanunk. S igy ha az or­szág anyagi helyzete megengedi, országos segély­­lyel s addig is mindenesetre társadalmi úton igye­kezni kell oda hatnunk, hogy ily vidéki múzeumok lehetőleg nagy számmal alakuljanak s különösen az ipar fejlesztésére fektessék a fősúlyt. A múzeumegylet mellékes működéseit nem szükséges részletesebben ismertetnünk. Csak azt em­lítjük meg, hogy a természettudósok gyűlésén s a bécsi világkiállításon (29 darab magyar középkori régiséggel) képviselve voltak s el van határozva igen helyesen, hogy az intézetnek már a közel jövőben tervezett megnyitása után népszerű tudományos elő­adások tartásáról is fognak gondoskodni. A muzeumőr 1. év február havában kelt kimu­tatása szerint nem kevesebb mint 14 ezer darab tár­gya van ezen intézetnek s ezek ellenében a pénztár­noki számadásban összesen csak 53 forint van bevive, mint ily tárgyak vásárlására szükséges összeg. Két­ségtelen ennélfogva, hogy az áldozatkészség ily múzeu­mok iránt még nagy a publicumban s annak ügyes s tapintatos felhasználásával jelentékeny eredményt lehet létesíteni. Az egylet rendes tagjai évenként csak 3 frtot fizetnek s számuk sem sok, a tisztviselők leginkább ügybuzgó ifjú tanárok, kik fáradtságaik­ért eddig semminemű jutalomban nem részesültek — s az eredmény még­is 14 ezer darab műtárgy, me­lyeknek egy része, mint p. a 67 darab festmény, 1460 szobor s gypsöntvény, 1110 régiség stb. jelentékeny összeget képviselnek. Az egylet intézete — mint magán után hall­juk — mindezeken kívül legközelebb egy nagybecsű gyűjteményt is fog nyerni, mely e múzeumot rögtön országos nevezetességűvé képes változtatni. Ezen gyűj­temény a kassai nagyszerű Erzsébet templom gaz­dag s nagybecsű régi ékszereiből s öltözék raktárá­ból fog állani, melyek eddig a hírneves dóm egy rom­lott zugában voltak elhelyezve. Az első lépések e te­kintetben megtörténtek s reménylem­ lehet, hogy ha nem is tulajdon­joggal, de engedmény s letétként ezen nagybecsű régiségek még az őszszel a muzeum gyűjteményébe mennek át, hol kétségkívül legjobb helyek is leend. A kassai múzeum tehát biztosítva van. Óhajt­juk, hogy a megnyitás ünnepélyességgel történjék. Ezen múzeum nem az első ugyan a vidéken, azonban még mindig szokatlan s ismeretlen intézménynek látszik a nagy tömeg előtt s ezért egyátalában nem üres ceremónia leend, ha ezen ünnepélyes megnyitás ténye által is igyekezünk a vidéki közönség figyelmét e tárgyra felhívni s különösen a népes alföldi váro­sokat a példa utánzására buzdítani. Nem felesleges ez. Egyik legnagyobb városunkban előadások, hírlapi czikkek által sürgették hónapokon át egy ily mu­zeum felállítását s a helyi lapok utján is kihirdetett alakuló ülésre mégis összesen csak­­ ketten jelen­tek meg. Ignoti nulla cupido. Fel kell ráznunk őket, hogy megtanulják, miszerint a szellemi élvezet, a ta­pasztalás segédeszközeinek összegyűjtése is csak oly nélkülözhetlen, mint a mindennapi kenyér. György A. KÜLÖNFÉLÉK. — Magyar tudományos akadé­mia. A folyó hó 1-én tartott összes akadémia ülé­sén dicsérettel kitüntetett Dóra- pályamű szerző­jéül Matlekovics Sándor min. osztálytaná­csos és akad. tag jelentkezett. Budapest, július 8-án. Arany János, főtitkár. — A j­öjj) f­ő .írAfint -tu friar« fi r­a. Schmidt H. de Wilde, chilii consul Brüssels­­ arról értesült, hogy a fővárosnak nem sokára még tömeges tőkékre lesz szüksége, hogy a tervezett közmunkákat, minek csatornázás, légszesz átvételel kövezés, vásárcsarnokok építése stb. kivihesse, figyel­messé tette e körülményre londoni és párisi üzletba­rátait , megküldé nekik a főváros költségvetését, va­gyoni állapotának mérlegét és kérdé tőlük, hajland,­dók-e a város számára 10—20 milliónyi pénzügyi­ műveletet eszközölni. A felszólítottak igenlőleg felelt­­ek neki, és Smidt urat megbízták a további lépései megtételével. Ennek folytán felkérte a hatóságot tudatná vele óhajait és feltételeit, egyúttal figyelmez­tette azon körülményre, hogy jelenleg a párisi, val­mint a londoni piac­okon a constellatió igen vevő, és a városnak érdekében áll a netalán tervező kölcsönműveletet most foganatosítani. — Schmidt­­ezek alapján felajánlotta szolgálatait a tárgyalás is a művelet lebonyolítására. — A kerületi orvosok hatlese junius 30-án tartatott meg dr. Patmbány Gergely tiszti főorvos elnöklete alatt. Jelentéseikből a követ­kezőket emeljük ki: Az I. kerületben az egészségi állapot kielégítő; gyermekeknél enyhe lefolyású vör­­heny és kanyaró mutatkozott. A köztisztaság kielé­gítő. A II. kerületben a betegforgalom közép­­ese­­teként roncsoló toroklob, hagymáz és vörheny mu­tatkozott. A köztisztaság még mindig felette hiá­nyos. A III. kerületben a betegek létszámában nem volt feltűnő változás; leginkább tüdőlob és vörheny észleltetett. A fertőtlenítés rendesen törénik, a csa­tornázás azonban hiányos. A IV. kerületben feltűnő volt az elmekórosok nagy száma. A köztisztaság igen kielégítő; kifogás alá csak néhány rondán tartós ház esett. Az V. kerületben a betegforgalom alábbszállt; járványnak nyoma sincsen. Köztisztaság tekintetében csak néhány gyár ellen lehet kifogás. A VI. kerület­ben a betegforgalom nem nagy, de a himlő jelentke­zik mind sűrűbben, minek okát a kerületi orvos a pinczelakások túlzsúfoltságában találja. A VII. ke­rületben a betegforgalom enyhe. A IX. kerületben a betegek csekély számmal jelentkeztek. A köztisztaság nem elégíti ki a követelményeket. A víz kevés és rosz. A X. kerületben a betegforgalom lényegesen nem változott, a heveny baj­ok közül gyermekeknél igen gyakori volt a tüdőláb, a váltóláz kevesbedett és lé­nyegére nézve is enyhült. Köztisztaság tekintetében haladás mutatkozik. A XI. kerületben a betegforga­lom középszerű, leginkább hurutos bántalmak ész­leltettek. A köztisztaság kielégítő. A XII. kerületben végre ugyanez áll. A XIII. kerületben a betegforga­lom csökkent, esetenkint himlő, de leginkább huru­tok jelentkeztek. — Névmag­yarítás. Tschochner Ká­roly szegedi lakos saját, valamint Ottó nevű gyer­meke »Csokonaiéra, Kohn József budapesti lakos pedig »Karinthi«-ra változtatta vezeték nevét.­­ A kopfgarteni alagút beoml­­­ás­ár­ól ezeket írják jun. 7. a »P. Ll.«-nak. Tegnap d. u. 4 órakor terjedt el a hir, hogy a salz­­burg-tiroli vasútvonalon épitni kezdett alagút Hopf­­gartennél beomlott s több embert temetett oda. Rög­tön mintegy 150 ember sietett ki a hely­színére föl­fegyverkezve minden mentő eszközzel s két óra hosz­­szig tartó munkának az lett eredménye, hogy 4 mun­kás élve kiszabadittatott, de fájdalom, még 10 embert, köztük az építési vállalkozót ,Knöpflmacher Józsefet, daczára a legnagyobb tevékenységnek, még ez ideig (i. e. 9 óra) nem lehetett a kőhalmaz közül kimenteni. Valószínű , hogy a kövek összezúzták őket. A tegnap megmentett négy munkás , kik kö­zül az egyik már meg is halt, úgy össze volt törve , hogy életökhöz nagyon kevés a remény. Egész éjjel folyt a munka a szerencsétlenek megmen­tésére, de hasztalan. Ma reggel két munkást vettek ki ugyan a sírból, de úgy össze voltak törve, hogy nem lehetett rájuk ismerni. Az alagút 50 méternyi hosz­­szúságú. Mindeddig a szerencsétlenség okát tu­l le­hetett kipuhatolni, miután az alagút 20 méternyire be van omolva, valószínű azonban, hogy a mostani nagy esőzés okozta. Mint a tegnap megmentett egyik munkás mondja, mikor a beomlás megkezdődött, Knöpflmacher egy övezet alá akart menekülni, de a kőzápor elborította. Kn. 31 éves, jeles technikai készültséggel és ismeretekkel bíró ember volt, jövő­­jéhez épen ezért szép reményeket kötöttek azok, kik őt ismerték. Egy technikai munkát is hagyott hátra, de befejezetlenül. Tudományos társulatok gyűlései A m. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden hó első csü­törtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén mindig d. u. 6 órakor természettudo­mányi estélyt tart a vegytani intézetben. (Országút 42. sz ) a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 5 óra­kor a m. tudományos akadémia heti üléstermében. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep és vasárnapokat kivéve nyitva van naponként reggel 10-tól 12-ig, d. u. 3—5-ig. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akadémiapalota Il-ik emelet, bejárat az akadémia-utczából) naponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 6 óráig. A magyar tudományos akadémia könyvtára nyitva van d e. 9 —12, d. u. 3—­-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A városi vígadó termei 20 kv. belépti díj mellett minden nap megszemlélhetők. A Bereznaykertben Bakonyi István, Komáromi Jenő, és Vári Kálmán egyesült magyar daltársulata tart előadást. A Komlókertben naponként magyar daltársulat tart előadásokat; a szüneteket magyar zene tölti be.­ ­ BÉCSI TŐZSDE. Julius 8. A. Államadósság KV frt. Adva Tartva Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 6 pra. . • • 70 30 70 40 , „ „ fiebr.—aug. 5 pro. . • . ezüstben Jan.—Jul. 5 pre. . • . 70 10 76 35 70 25 75 50 „ Épril—oct. 6 pt*. . . . O.itrik értékben Tin»»1U*0a45 . 75 85 75 50 Sorsolással 1839-ből egész p. ....................................... 856 — 263 — „ 1839-M1 ötöd „ . ...................................... 22* — *23 — , 1854-ből 150 frtos 4%, ...................................... 29 75 1*0 95 , 1860-ból 500 „ ................................................... 110 25 110 75 115 — 116 —­­ 1864-böl 100 „................................................... 126 50 127 — Magyar vasút! kölcsön 120 frt darabja . .......................... 90­­90 *5 frsjegy-kölcsön 100 frt................................... 83 75 84 — . ..Őlti dézsái a* váltság 100 frt............................................ 81 — 82 * Qc non záloglevél 150 frt................................................... Állami domaniai jelzáloglevél 190 frt .....­•— — — 122 50 1*3 — B. Földteh­ermentes. 100 frt p­p. Horvát-tótországi ...................................................................... 78 — — ~ Erdélyországi 5% . 73 50 Temesi bánság 5%........................................ 74 50 Tennesi 1867-diki sorsolási záradékkal............................... 74 — Magyar ......................................................................................... 76 25 77 — 75 60 98 50 78 50 „ 1867-diki sorsolási záradékkal................................ Csehországi 5%...................................................... 98 — G­ácsországi ................................................................... 79 75 80 *5 Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% ....•• 86 50— Morvaország 1 5% . .............................................. • • 96­­ 98 50 Alsó-ausztriai ....................................................................... 98 — Felső-ausztriai 5 ............................................................... • 94 — 85 -Salzburgi 5 „..............................................­ • • — —— Sziléziai 5„ .............................................................. 94 25 -- “■* Stájerországi 5„ ................................................... • • 93 50 94 — Tirol! 6 „ . . . ..............................................— C. Más közkölcsönök. Pest város 6% sorsolási kölcsöne 100 frt............................... 84 50 84 75 Bécs város 5% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. ... 102 80 103 201 török Vasúti kölcsön díjkötvényei, 400 frank . . . 46 — 46 60 . „ „ „ 400 frank 95 fr. be — — D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés..................... 151 50 151 75 Angol-roM?y*r bank 200 frt, 40% „ ..................... 36 — 36 50 Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetés.el . .— — Magyar ált. földhitelintézet 100 frt.................................... 73 50 74 — Cseh ált. bank 200 frt 40% bef............................ • • • •— — Osztrák hitelintézet 160 frt .............................. • • • 220 — 220 25— — ,Alsó-ausztriai leszámitoló bank 500 frt ...... 870 — 880 — Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst .......................... 59 50 1 59 75 Magyar- „ „ 200 frt 40% befizetéssel . . . 83 — 84 — Általános bank líécabon 200 frt 50% befizetés . . .— — 976 — 977 — Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés.......................... 9 75 10 _ Forgalmi bank 200 frt................................................... • 98 50 99 — Osztr. magy. leszám. és hitelbank 200 frt, 40% befl . _____ _ Bécsi váltóbank 200 frt 40% ......................................... 72 — 73 — , váltóüzleti t­ár­tság 200 frt 40% ..................... ____ „ bank 200 frt 40% befizetés ..••••• 79 — 80 — bankegylet 200 frt 40 %/g befizetés ..... Magy. árt. hitelbank 200 frt, 40%............................... ■ —, w 9 municipális hitelintézet 200 f. 40 ft befn­ . Pesti bank 800 frt..............................................................— — Magyar jelzálogbank 200 frt, 30 frt bef........................... Mikrezla-osztrák magyar­ bank Párisban (600 frank ) Osztrák-egyptomi bank (20 font tster. (200 frt, ez. 125 50 126 Börse- és hitelbank 200 frt, 40% befizetés...................... spp Bécsi kereskedelmi bank (500 ft 100 frt, 40% befiz. Alt. letéti ba­nk, 800 frt, 40% befizetés....................... Osztrák jelzálogbank, 800 frt 10% bed se tárael . . Osztrák jelzálog járadékbank, 100 frt, 40% befl. . Pécsi jelzálogbank, 800 frt, 40% befizetéssel . . Ált. jelzálog-biltonítóbank, 100 frt, 40% befiz. . . Osztrák ingatlan hitelintézet, 100 frt, 40% befsz. . ipar- és földhitelbank 800 frt, 40% befizetéssel . . o­lasz-osztrák­ bank Bécsben, 800 frt ezüst 40% befsz. Alsó-ausztriai bank 100 frt......................................... Osztrák-keleti bank (80 font sk vagy 500 frt.) frt ezüstben.............................................................. Reál-hitelbank 800 frt, 40% befizetésel.......................... Osztrák takarékbank 800 frt, 40% befizetéssel . . . Julou-bank, 800 frt . . . . .. Közlekedési vállalatok részvényei. Aföld-fiumei pálya 800 frt.................................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat ..•••• . . Erzsébet­ pálya 800 frt p. p. . Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst* • • • * . Ferencz­ József pálya 100 frt ezüst......................... . . Pécs-barcsi pálya 800 frt ezüst.......................................... Lajos-Károly pálya 800 frt p. ............................................. Kassa-oderbergi pálya 800 frt.......................... . . . Leraberg-czeroviczi pálya 800 frt............................... Osztrák Llyod 500 frt p. ..................................................... filisé erdélyi pálya 800 frt ezüst ........ Állampálya 800 frt p. ........................................................... fz.ékesfehérvár-györ­gráczi pálya 800 frt..................... Déli pálya 800 frt ............................................................. Tiszai pálya 800 frt............................................................. Bécsi Tramway 800 frt........................................ v­agyar-gácsoreznyi pálya................................................... . észak-keleti „ frt ezüst „ keleti­ pálya 200 frt..................................... .. . . táttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vaspálya 800 frt ezüstben . . . .............................. cseh északi pálya, 150 frt ................................................... k­elt nyugati , 200 frt.................................................... Morva-sziléziai közp.­pálya, 800 frt ezüstben. .... Osztrák-észak­nyugati pálya, 800 frt ....... tudolf pálya, 800 frt ezüstben......................................... Dél-észak-német összekötő-pálya, 800 frt p. p., F. Iparvállalatok részvényei. Agrícola“. mezög. váll. társasága 800 frt.................... esti épitő-társaság 800 frt, 40% bef................................ Jonau, osztrák biztositó 800 frt......................................... v­asuti kocsi-kölcsönzd-társ. 800 frt, 40%..................... salgó­tarjáni kőszén ICO frt............................... . . . Securitas viszontbizt. 300 frt................................................. Stras. viszontbizt. bank 800 frt 30% befizetés.................. Vlt. osztrák épitő-társaság, 200 frt, 40% befiz.................. tévai épitőőtársaság 200 frt 40% befizetéssel........................ osztrák­ vasut-épitő-társaság 200 frt ....... .rigai vasi­par-társaság 200 frt. .­­ ...... . Stájerországi vasipar-társaság 200 frt . Europa bizt. társaság Bécsben, 200 frt................................ irdóipar-társaság 200 frt . ........................................... irdó-termény keresk. társ. 800 frt, 50% befizetés. 6. Záloglevelek. osztrák földhitelintézet sorsj. 5% ........ a SS éves visszafizetés 5%.................................... cseh jelzálogb. 5%............................... Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás......................................... n­­. é. 5% ............ Magyar földhitelintézet 5­/3%.............................................. s a járadékjegy 6% ..... . . kereskedelmi bank 23 év alatt sors..................... a jelzálogbank 5%% sors........................................... Osztrák jelzálogbank 10 év alatt visszafizendő . W/p ............................................. 50 év alatt visszafizetendő 5*/s%............................... Első osztr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 5%% . H. Elsőbbségi kötvények: Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst ................................ Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 6%.................................... Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos .%. . Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. f . . . Stájerorsz. vasipartárs. 6%............................................. Erzsébet-pálya 200 frt p. .................................................. Adva Tartva 73 25 73 75 -- --­-- --­-----­-- _— — — — — — — — — -- ---— -- —— — ----­—­ — — — ____ — -­-- — 113 25 113 75 242 50 143 — 542­­545 — 209 — 209 50 1990 — 1995 — 197 — 198 — 139 — 140 — 249 75 250 25 147 — 148 — 145 25 145 76 444 -446 — 138 — 139 — 309 — 310 — 132 50 134-133 — 133 50 230 50 231 60 150 — 15* —­­­— — 113 50 114 — 58 — 00 — ____ ____— — — —— —. — — — 163 95 103 75 151 60 152 50 ___ __ — —— — — .— — —_— 9* — 94 — — —— — _— 02 — 02 50 18 —­­18 25— — — — — — — — — —— — 95­ 90 — 85 — 80 — — — — — — — __— 92 15 92 35 85 50 86 —— — — — _ ___ 89 — 90 — — — — —— — 88 72 — 72 25 *2 75 93 25— — — — — — Erzsébet-pálya ezüst 100 frt • • . . . . a a 1568-iki.......................... . • , « lMO-iki.................................... a a *00 frtpe............................... Ferdinásd északi pálya 100 frt. p. p. • . n . . IV frt *. .. . . • • a 100 t ezüst .% . Ferencs Jóesef­t 100 ....................... Pécs-barest B 800 , estist . . Károly-Lajos * 300 „ ..... Lembsrfi-ezern.­Jassyi pálya 300 frt ezüst . , ass I. kib. 1865 • ess P­­n 1887 e » n t » 1868 Osztrák-Lloyd 100 frt .................................... Első erdélyi pálya 500 frt ezüst . . . » . Állampálya 500 frank.................................... „ 1607-ikl.......................................... Déli pálya 500 frank......................................... „ a 100 frt 5% Tiszai a 100 a.............................................. tfagy. gal. 800 frt e. 9% ....... Magy. északkeleti 800 frt. 5% ..... Magyar keleti pálya 800 frt ezüst .... Magyar nyugati 200 frt 5°/s ...... Tassa-oderbergi vasút 5% 100 frt ezüstben . Albrecht-vasút 300 frt 5% ezüstben 100 frt . Cseh északi vaspálya 300 frt, 5% ezüst, 100 frt Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5% ezüst 100 frt , „ a 1800. kibece. 900 frt, 5% Morva-sziléziai közp. vasp. 300 frt, 6% es. . . Osztrák észak­nyugati vaspálya, 100 frt, 6% esüst Rudolf vaspálya, 300 frt, 5% ezüst, 100 frtért „ „ II. kibecs. 1869........................ I. Magánsorsjegyek. k­itekintéset 100 frt. Clary 40 frt p. .......................................... . Dunagőzhajózási 100 frt p. p...................... innsbrucki városi 80 frt.......................... Keglevich 10 frt ......................................... Buda város köles. 40 frt.......................... Pálffy 40 frt .. ............................................... Rudolf-alapitvány 10 frt.............................. Salm 40 frt p. p. . . .......................... Salzburgi dijsorai. 20 frt........................... 41. Genois 40 frt. p. ................................ . Stanislau városi *0 frt............................... Triest város 100 p. ............................ » I» 50 p. ....................................... Valdateín 800 frt .. ..................................... .Windischgritz *0 frt ............................... Váltók (három hóra) Amsterdamra 100 frt hollandi vugsburgra 100 frt délnémet Bornin 100 tallér .... B orosz­ló 100 frt tallér . . Brüssel..................................... Frankfurti 100 frt délnémet Hamburgra 100 márk. b. Londonra 100 font sterling Lyonra 100 frank .... Milano 100 frank ..... Marseille 100 frank . • • Páris 100 frank .................... Pétervár, 100 rubel .... Pénzek árfolyama. Arany.......................... 20 fr­ee arany. . . . Orees imperiale . A­lian­e-Terésia-tallér . Egyleti tallér .... Ezüst............................... Váltóleszámítolás . . Valuta. Arany al marca............................... Friedrichs d’or................................... Lou­d'or......................... Angol sou ver­eigne ...... Porosz pénztári utalvány . • • Ezüstszelvény............................... Orosz papír rubel . • . . . • 5% . 5% • 5% . 5% ■ 5% • *7. • sz8 . W/o • **/. ■ •Vs%. Adva *5 9* 50 94 50 89 — 107 50 10* U 82 107 50 80 89 — 83 60 79 50 138 75 108 10 95 50 72 50 67 75 97­­ 95 — 93 50 157 25 26 17 — 11 75 28 21 50 12 20 31 — 15 50 21 75 14 — 106 — 52 — 21 50 18 — 93 75 93 40­­44 25 93 70 54 70 111 60 44 20 5*1­8 98 105 01 11 18 1 65 105 80 1 54 Tartva 93 — 108 — 103 — 108 — 80 25 64 — 80 50 108 30 90 — 85­ 7* 75 *7 60 94 — 157 75 20 50 18 — 12 25 23 — 24 — 12 00 31 50 10 50 28 *5 14 50 100 50 53 — 28 — 18 — 93 85 93 60 44 30 93 80 54 76 111 70­­ 30 5 91 8 93 105 20 11­­6 1 60 105 40 165 A „Hon“ magántársürgönyei, Versailles, július 8. A mai nemzetgyűlés Brun interpellátióját tárgyalta, és 368 szóval 330 ellen elvetette Paris képviselőnek egy módo­sítványát, melyet a kormány is elfo­gadott. Versailles, jul. 8. A nemzetgyűlés 379 szó­val 80 ellen elvetette Brun napirendjét a november 20-iki törvény feletti vitát mellőzte; sajnálatát fejezte ki az »Union« elleni korm­ányi­­ntézkedések felett, elvetette a Paris által előterjesztett és a kormány ré­széről is pártolt napirendet, mely igy szólott: »A nemzetgyűlés el van határozva a septen­atust megvé­deni, fenntartja azonban magának az alkotmányi tör­vények vizsgálatát.« Végül 339 szóval 315 ellen elfogadtatott, az egyszerű napirend. A kormány az ülés után beadta lemondását, melyet azonban Mac-Mahon nem foga­dott el, e szerint a kabinet megmarad. Hire jár, hogy Mac-Mahon ma üzenetet fog intézni a nemzetgyűlés­hez, melyben kijelenti, hogy hét évi hatalmát meg­tartja és szükségesnek látja hatalmát szervezni. Páris, jul. 9. A »Debats« a nemzetgyűlés teg­napi üléséről azt írja, hogy a balközép a Páris kép­viselő által indítványozott napirend ellen szavazás által elválik a szélső párttól, hogy a minisztérium a vereségét kiheverhesse. A köztársasági lapok azt mondják, hogy a nemzetgyűlés bebizonyította tehe­tetlenségét. A »Constitutionnel« a tegnapi ülést a Parla­mentarismus halálának mondja. Több lap azt úja, hogy az egyedüli eszköz a nemzetgyűlés feloszlatása. A mai hivatalos lap megerősíti a cabinet­ lemondásának, valamint a lemondás elfogadásának hírét. B­é­c­s , jul. 9. (Megnyitás.) Hitelrészvény 226.50. Magyar földhitelintézet —.—.Angol-magyar —.—. Angol-Ausztriai 151.—. Magyar hitelrészvény 238.25. Franco-magyar—.—. Napoleon d’or —.—. Államvaspálya 334.—. Lombardok 137.50. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es —.—. Muni­­cipalbank —.—. Unionbank 114.—.Általános építő­­bank 62.—. Angol építőbank 67.—. B­é­c­s, jul. 9. (Előbörze.) Hitelrészvény 227. —. Angol-Magyar 37.—. M. hitelrészvény 209.50 Napoleond’or —.—. Lombardok 133.50. 1860-diki —.—. Municipalbank 30.—. Általános épitő­bank 62.—. Magyar földhitel 74.50. Angol-osztrák 151. —. Franco-Magyar 86.—. Államvaspálya 308.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.— Unio-bank 113.75. Angol épitő-bank 67.25. Frankfurt, jul. 8. (Kezdet.) Váltóár­folyam —.—. 1860-ik —.—. Lombardok 139.—. Év­járuléki papír —.—. Osztrák bankrészv.------.—. Osztrák hitelrészv. 233.7/s. Osztrák államvaspálya­részvény 325.*/*. 1864-es ■—.—. Galicziai 263.*/«. Évjáruléki ezüst 68. s/­ s. Páris, julius 8. Liszt 81.25, 65.25, 63.25 Répaolaj 82.50, 82.75, 84.—. Lenolaj 80.50, 80.60 80.50.—. Szesz 67.52, 67.75, ezukor finomított 149.—. London, jul. 8. Búza 18.580, árpa 13.585 zab 19.190. H­a­m­b­u­r­g, julius 8. Búza 240.—. 226.­/. Rozs 180.—. 169.—. Olaj —. 60.—. 59.— Szesz —.—. 55.V* 57.—. 57.*/*. B­o­r­o­s­z­l­ó, jul. 8. Búza 2­73.—. rozs 218.—. zab 205.—. Olaj 19*/*, tavaszi 19.2/1. szesz 24.*/s. 242/s. 24.*/.. Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 1874. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A mohácsi általános taka­rékpénztár mérleg számlája, jun. 30. Vagyon készpénz 5427 frt 54 kr; kötvényekben 141567 frt 50 kr; zálogokban 5016 frt; váltókban 25830 frt; búto­rokban illetőleg felszerelésben 1173 frt 41 kr nyom­tatványok és könyvekben 576 frt 76 kr; jelzálog-köl­­csönben 12224 frt; előlegben 520 frt; adóért fizetve 1075 frt. Összesen 193.410 frt 21 kr. Teher: rész­vénytőke 55000 frt; különféle betétek tőkésített ka­mataival együtt 128901 frt 13 kr; bélyeg 2 frt 60 kr; biztosítás 29 frt 51 kr; tartaléktőke 1019 frt; nyeremény 8457 frt 97 kr; összesen 193410 frt 21 kr. Veszt- és nyer .­számla. Veszt. üzletköltségek u. m. tiszti és szolga fizetések, lakbér-, posta- és más hasonnemű kiadások 1300 frt 94 kr. Nyeremény: 8457 frt 97 kr, összesen 9758 frt 91 kr. Nyer. kamat (a tőkésített kamat levonása után) 8038 frt 77 kr, be- és átiratás-, könyvecske-, pót- és illeték­dijak 1720 frt 14 kr, összesen 9758 frt 91 kr. Üzlet és terménytudósitás. Budapest, jul. 8. Állandóan csekély kinálat miatt ma egy gabnafajban sem jött létre kötés; a tegnapi árak fennállóknak tekinthetők. A határidőüzletben búza őszre: 5.85—5.87 ; zab őszre 1.99—2 frt; tengeri julius­­augusztusra 3.95—4 ft. Kivonat a »Budapesti Közlönyéből. Árverések: N.-Muzsalyon, jul. 23-dikán Máté Lajos ingatlanai 1680 frt. — Ásványon aug. 26-án Horváth József ingatlanai 754 frt. — Debre­­czenben jul. 22-én Megyaszai György és neje ingat­lanai 1900 forint. — Kaposvárott jul. 22-én Decseva József háza 8250 forint. — Goricsánban aug. 8-án Blagusz József birtoka 2533 forint. — Temesvárott julius 30-kán Bondl testvérek két háza 20,000 és 30,000 forint. Csőd: Hoffmann József budapesti hentes­mester ellen ; perügyelő Herczegh János, bejel. sept. 2., 3., 4-kén. Csődmegszüntetés. Markus János budapesti kereskedő ellen. — Tűzveszélyes jószágok szál­lítása A t. ez. közönség ezennel értesittetik , hogy robbantható jószágok a Brünn-Segen-Got­te­s vonalon többé nem szállíttatnak. Gőzhaj­ózás. A va. kir. Damagos hajótársulat. Lefelé: Bici-Budapest naponta 61/8 órakor este. Uj-Szőny-Budapest naponta 3 óra reggel, 1 óra délután. N.-Maros-Sz.-Endre-Budapest naponta 8 órakor reggel. B­udapest-Paks naponta 11 órakor reggel. Budapest-Mohács naponta 12 órakor délben. Budapest­-Újvidék naponta vasárnapot kivéve 61/1 6. reg. Budapest-Zimony hétfő, kedd, csütörtök, péntek 81/, 6. re­ Budapest-Orsova Dunafejedelmség kedd, péntek 81/­ ó. Felfelé: Budapest-Bécs naponta 8 órakor este. Budapest-Ajszony naponta 5 órakor reggel és 3 ó. d. u. Budapest-Sz.-Endre-NI.-Maros naponta 2 ó. h. u. Paks-Budapest naponta 7 óra este. Mohács-Budapest naponta 1 óra délután. Újvidék-Budapest naponta (keddet kivéve) 116. reggel. Zimony-Budapest hétfő, szerda, péntek, vasárnap 6 ó. 1. Orsova-Budapest (a Dunafejedelemségekből érkező hajóihoz csatlakozva) csütörtök­ig vasárnap 8 órakor reggel. Felelős szerkesztő : Jókai B­Dr.

Next