A Hon, 1874. augusztus (12. évfolyam, 175-198. szám)

1874-08-13 / 185. szám

— Egy g­o­r­o­m­ba kereskedő. Cal­deroni tanszerkereskedőnél ma két tekintélyes vidé­ki úr jelent meg, hogy az igazgatásuk alatt álló is­kola részére mintegy 100 frtnyi taneszközt vásárol­janak. A taneszközök, habár a tanszerkiállításon szétosztott Calderoni-féle katalogban bennfoglaltat­nak, a nevezett tanszerárusnál egyetlen egy példány­ban se­m voltak találhatók, s midőn ezért a nevezet­tek a segéd előtt felszólaltak, az a legdurvábban s ismételve kiutasította őket a boltból s ajtót nyitva kidobással fenyegette, úgy hogy a nevezettek kény­telenek voltak vásárlás végett másfelé fordulni. — A tudósok nyomora Német­országban. Lipcséből a következő megható tör­ténetet írják: »Mintegy tíz hóval ezelőtt egy berlini tudomány­kedvelő több rendbeli jutalmakat tű­zött ki két-két száz tallérral a középkor története, csillag­tan, költészet, geológia, közgazdaság és alapbölcselet­ről írt legjobb tanulmányokra, úgy szintén öt-ötszáz­­ talléros pályadíjt a legjobb novellára és versre. A jutalmakat a különböző egyetemi facultásokból ala­kult bizottságnak kellett kiosztania. E pályadíj-ki­­osztás múlt csütörtökön ment végbe Lipcsében. A pá­lyázat igen nagy volt s a pályázók jeles műveket kül­döttek be. A metaphisikai tanulmányért egy M a r­k­­m a­n­n Miksa nevű fiatal­ember nyerte el a jutalmat. Midőn neve felolvastatott, halvány, szegényesen öltö­zött s rendkívül nyomorúságos kinézésű fiatal­ember lépett elő, kit élénk tapsokkal fogadtak. Haja már észbe vegyült volt s egész megjelenése nagy részvétet keltett a gyülekezetben. Miután elfogadta a jutal­mat, csendesen és szerényen félre állt. A csillagászati tanulmány szerzőjében szintén Markmannra ismertek s midőn neve ezúttal is felolvastatott, rendkívüli lel­kesedés ragadta magával a közönséget. Az agg- fiatal ember elvévén jutalmát még levetettebbnek és kime­­rültebbnek látszott. Fáradtan leült. A most követ­kezett pályamű a történelemmel foglalkozott. Ekkor is Markmann nyerte el a jutalmat. A közön­ség még fokozottabb örömmel fogadta. A jelenlevő tanuló fiatalság vállaira akarta őt venni. — A költe­ménynek is Markmann volt a szerzője. A költemény gondolatmenete egy Shakespearenek, egy Göthének is becsületére vált volna. »A falusi iskola tanító« czimű novelláról Auerbach Berthold, ki a bíráló bi­zottságnak tagja volt, azt mondja, hogy a legvonzóbb elbeszélés, amit valaha olvasott. Ennek is Markmann volt a szerzője. Ez volt az utolsó pályamunka s alig lépett elő ismét a diadalkoszorúzott Markmann, mi­dőn rögtön elájulva a földre ro­gyott. A közönségben egy sikoltás volt hallható, aztán halál­csend állott be. A beteget kivitték egy mellék­szobába, orvost hittak, magához is tért, de négy óra múlva meghalt. Az éhségnek lett áldozata. Sokat tett az is, hogy fáradhatlan szel­leme nagyon megerőltette magát s ez okozta, hogy épen a legfényesebb győzelem pillanatában érte utól a leggyászosabb halál. A lángeszű, de végtelenül nyo­morult anyagi viszonyok közt élt fiatal tudós egy félre eső utczában, egy sötét kamarában lakott, me­lyet telve találtak kézirat-halmazzal s nevezetes me­chanikai készülékekkel. Mutathat-e fel a munka s a lángész történelme ennél szomorúbb fejezetet ?« — Szerencsétlenség történt e hó 6-án a két szerecsen és hajós utcza sarkán levő ház­ban. A kapu alatt t. i. árul egy kofa gyümölcsöt és a mellett főtt kukoriczát is. Az udvarban egy másik kofa szintén üzletet akart kezdeni, ennek folytán nagy veszekedés támadt. A nép, mint ilyenkor szokott, összefutott, és Kraglács azon házban lakó sapkás­­mester az udvarban kifőző asszonynak pártját fog­ván szintén a veszekedésbe elegyedett. Négy éves figyermeke is kiszaladt és nézte a jelenetet. Mikor a veszekedés legerélyesebben folyt, egy szolga rész tréfából a forraló üstöt felfordította, minek foly­tán a forró viz a bámuló gyermeket oly annyira le­forrázta, hogy más napon meghalt. Daczára ennek a halotti kém azt bizonyította, hogy a gyermek igen­­ scrophulosus volt, és e miatt halt meg. — A hullaelégetés kérdése Pá­­­i­­­s­b­a­n. Múlt szombaton a párisi községi tanács-­­ ban tárgyalás alá kerülvén e kérdés, Cadet a­­ holttestek elégetése mellett emelt szót és pedig igen ékesen szólólag. Ilonda, hogy ez az egyetlen egy mód, mely úgy holtak, mint az élők iránti tekinteteknek megfelel. Hivatkozott a régiek szokására, felolvasott egy 5. évbeli brumaire 25-ki tvjavaslatot, mely felha­talmazza a családokat , hogy elhunyt tagjaikat el­égessék s rámutatott a tanulmányokra, melyeket e kérdésben Olasz-, Angol- és Németországban, Svájc­­­ban és Ausztriában tesznek. Indítványozá, hogy az új temetők nyitását (a­mi épen a tanácskozás tárgyát képezte) halassza el s a hullaégetések iránti javaslat­­tételre küldjön ki egy szakértő bizottságot. Hosszú vita fejlődött ki e kérdés felett, pro és contra egy­mást érték az érvelések. A vitára még 18 szónok íratta fel magát s igy 3—4 hét előtt alig fognak ha­tározatot hozhatni. Annyit azonban előre is jelez egy párisi tudósító, hogy Cadet indítványa nem fog ke­resztül menni, mivel a többség s az előítélet elle­ne van. — Tombola a császárfürdő­be­n. A magyarországi központi Fröbel nőegylet 4 gyermekkertje és képezdéje segélyezésére i. é. augus­­tus 15. és 16-án a császárfürdő gyógyudvarában 1000 nyereménynyel nagy tombolajátékot rendez. Az egylet elnöksége hölgyein kívül még a következő urhölgyek ajánlották fel közreműködésüket: u. m. Abeles úrnő, Abeles Malvin, Arnstein Sidonia kis­asszonyok, Blaha Lujza, Brüll, Boldog-Rutkay ur­hölgyek, Babits ,Tenni, Conrad Evelin kisasszonyok, Deutsch Ilka úrnő, Driesen Valeria, Deutsch Regina kisasszonyok, Feszi Vilma, dr. Frankl, Grossmann Karolina, Hirsch Ilka, Hirschler Fülöpné urhölgyek, Hirschler Regina, Hatschek kisasszonyok, Henthaler Lima és Mariska kisasszonyok, dr. Hevessy Mária urhölgy, Horváth, Humann Alexa kisasszonyok,Kai­­linger, Keller, Kühnel, Keserü-Bérey Ilona, Ligethy Alexa, Lauka Gusztávné, Lechner Irma, Mayer Sa­rolta, Naschitz Sarolta urhölgyek, Naschitz Paula és Jenni kisasszonyok, Pataky, Petko urhölgyek, Pick Laura kisasszony, Salm, Zerbs Róza urhölgyek és mások. — A sz. - pétervári női egye­temre vonatkozólag ezeket írják az orosz főváros­ból : »Úgy látszik, hogy most komolyan lehet beszél­ni a mi női egyetemünkről, ha egyelőre az »egyetem« szó alatt »magasabb női tanodát« értünk. « E női egyetem felállítására tudvalevőleg azon tilalom szol­gáltatott okot, mely szerint fiatal orosz nőknek meg­vitatott, hogy Zürichben az orvostant hallgassák. Miután azonban a tanulási láz már egyszer megszál­lotta fiatal nőinket, kik nem egyszer igen fényes si­kert tudtak felmutatni, az egyetem felállításának ügye köréig a befejezéshez. Deljanov államtit­kár jelentése, ki az ez ügyben kiküldött 10 tagú bi­zottság elnöke volt, már kész s legközelebb fel is fog terjesztetni az államtanácshoz tárgyalás végett Ezen »magasabb női iskolának« — a javaslat szerint évenként 63.000 rubel kiadása, 200 női hallgatóra számítnak, kik 150 rubel évi tandijt kötelesek fi­zetni. . . Sárkány József, a pesti kir. tör­vényszék elnöke ma szabadság idejének élvezésére elutazott. Távolléte alatt Bogisich Lajos törvény­­széki alelnök helyettesitendi. __Nariskin asszonyt, az orosz czár és a német császárné rokonát e hó 8-án temették el Pa­risban Nariskin asszony már évek óta visszavonultan élt az udvarok fényétől, vagyonát a szegények között kiosztotta s kolostorba lépett. Az utczákat, melyeken a gyászmenet végig ment, nagyszámú embertömeg lepte el. A német és orosz császárok párisi követei is attachéikat küldötték a temetésre, melyen több maire és előkelő hivatalnok s mintegy 5000 sze­gény párisi lakos vett részt, kiknek az elhunyt asz­­szony »bonne mamau«ja volt. — Pater Hyaczint másként Loy­­son beadta lemondását Genfben eddig elfoglalt lel­készi állomásáról s a svájczi államtanácshoz intézett levelében kijelenti, hogy ő azon egyháznak, melyben született, egész lelkéből hive, hogy ő annak reform­ját, de nem felforgatását kívánja, méghrá azt is, hogy őt a tapasztalás arra tanította, hogy a genfi liberá­lis katholicismus sem nem liberális a politikában, sem nem katholikus a vallásban. — A budai színkörben erősen ké­szülnek a legközelebbi újdonságra, mely a Strauss­­féle (Bécsben nagy tetszést aratott) Indigo czímű Operette lesz. Ugyanott — mint az igazgatóság ér­tesít — legközelebb színre kerül új jelmezek s dísz­letekkel . A carlisták forradalma Spanyolországban. Korszerű dráma Spanyolhon legújabb történetéből, hiteles kútfők után írva. Főbb mozzanatai: 1. Bilbao felszabadítása. 2. Schmidt porosz kapitány és laptu­­dósító és 200 fogolytársának agyonlövetése, 3. Con­cha tábornok halála, 4. A murroi csata. — A múzeum középcsarnoká­ban Lotz — mint a Lloyd írja — szorgalommal s kitűnő sikerrel dolgozik a falképeken, melyeket az őszig be kell fejeznie. Jövő tavaszszal Lotz és Than kezdenek a nagy lépcsőház festményeihez, melyek azon kartonok után készülnek, melyek ki voltak állít­va a bécsi kiállításon is, s a ma­gyar történelemből ábrázolnak jeleneteket. .. Ajánlkozás. Egy első évet végzett technikus ajánlkozik valamely úri családhoz neve­lőül, vagy magán leczkeórák adására a gymnasiumi vagy reáliskolai tantárgyakból, úgyszintén képes a német és olasz nyelvből is órákat adni. Szíves meg­keresések B. B. Budapest poste restante főposta czim alatt intézendők. Hivatalos közlemények. Az igazságügy miniszter dr. Novák Endre ungh­­vár-városi közkórházi orvost az unghvári törvényszék­hez törvényszéki orvossá; Rácz Farkas csongvai köz­jegyzőt a nagyenyedi királyi járásbíróság mellé és Tanay Miklós szolnoki kir. törvényszéki dijnokot az ó­budai kir. járásbírósághoz bírósági végrehajtókká ; Nagy Károly szamosujvári törvényszéki telekkönyvi írnokot ugyanazon törvényszékhez II. oszt. segédtelekkönyvvezetővé ; a svid­­niki kir. járásbírósághoz végrehajtóvá Mánday József zbo­­rói lakost; Rosteii Ferencz tornai kir. armestert a tornai kir. alügyész felügyelete alatt álló börtönhöz fogházfelü­gyelővé nevezte ki. A budapesti (pesti) pénzügyigazgató­ság Lázár Sándor VII. oszt. adóhivatali tisztet fogyasztási adóhivatali tisztté nevezte ki. A temesvári pénzügyigazga­tóság Tóth Lászlót és Kató Sándort VII. oszt. tisztekké ideiglenes minőségben, és pedig az előbbenit a faeseti, az utóbbit a verseczi m. kir. adóhivatalhoz nevezte ki. A „Hon“ magántársürgönyei. Bécs, aug. 12. A nemzetközi gabonavásár Charwat osztályfőnök által ma nyittatott meg. Lein­­kauf előadó a börze-elöljáróság nevében jelentést tett az idei gabonatermésről; e jelentésben kiemeli, hogy Ausztria-Magyarországban a búzában való termési többlet 5 millió, és a kivihető mennyiség 12 millió mázsára tehető; továbbá a kivihető mennyi­séget rozsban 3 millió és árpában szintén 3 millió mázsára lehet tenni. A kukoric­atermésben jó a ki­látás ; a zabtermés középszerű, azonban e czikkből nem igen lehet kivinni. A vásárt mintegy 3000 sze­mély látogató meg. Zágráb, aug. 12. Az országgyűlés mai ülésé­ben Racki a horvát vallási és tanulmányi alapnak a magyartól való elkülönítése iránt interpellálta a bánt. Makanec azt kérdi: miért mulasztá el a bán a szükséges intézkedéseket a végből, hogy Fiume városa az országgyűlésen képviselve legyen. — Ő Felsége közeledő születésnapja alkalmából az elnök­ség a képviselőknek ülő­helyeikről való felállása és éljen­ kifoltásai által fog megbizatni, hogy terjesz­­sze ő felsége elé az országgyűlés szerencsekivána­­tait. Berlin, aug. 12. A »Prov. Corr.« megerő­síti azon német körlevelet, mely a madridi kor­mány haladéktalan elismertetésének indokait ki­fejti. Pária, aug. 12. Bazaine megszökése már hat hét óta volt tervezve; ő vonakodott eleinte a szö­késtől, később azonban engedett, azt tévén fel magá­ban, hogy a neje által megkísérlett lépések sikerte­lensége esetében a fogságot száműzéssé változtatja át. Az igazgató, az őrök és szolgák ideiglenesen be­zárattak. Bazaine állítólag Olasz- vagy Spanyolor­szágba menekült. KIB Singen, aug. 12. Bismarck­ig már el­utazott. A gyógy­kúra rá nézve igen kedvező eredmé­nyű volt. New­ York, aug. 12. A négerek és fehérek közt ismételve fordultak elő veszekedések, mely al­kalommal mindkét részről fegyvert is használtak. Bécs, aug. 12. Brüsselből távírják, hogy Ba­zaine neje tegnap Spaaba érkezett és férjét csütör­tökre várja oda. A szállodában a szobák már 14 napja megrendeltettek. Spaaból tudatják, hogy több bonapartista van ott jelen. London, aug. 12. A királynő tegnap meglá­togató császárné-királyné ő felségét. B­é­c­s, aug. 12. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 78.25. Salg.-Tarján —.—. Magyar In­tel. 226.75. Magy. záloglevél 85.75. Erdélyi 139.—. Magyar keleti vasút 52.75. Magyar sorsjegy 83.90. Tiszai vasút 223.25. Magyar vasúti kölcsön 99.25. Angol-magyar 40.50. Franco-magyar 82.25. Alföld 142.—. Magy. északkeleti vasút 122.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 68.—. Magy földhitelintézet 83.50. Municipális 38.—. Bécs, aug. 12. (Zárlat..) Hitelrészvény 243.57. Galicziai 246.—. Államvasut 321.—. Jára­dék 71.90. 1860-dik 106.75. 1864-diki 133.25. Ezüst 103.59. London 109.75. Unio­bank 125.25. Általános épitőbank 59.—. Angol-ausztriai 154.50. Lombardok 139.25. Tramway 157.—. Hitelsorsjegy 159.—. Na­poleondor 8.78.'/* Arany 5.26.—. Frankfurt 91.85 Porosz pénzutalvány 162.25. Török sorsjegy 44.50. Angol épitő­bank 65.75. Páris, aug. 12. (Kezdet.) 3 % járadék 62.95 5 % járadék 98.30. Olasz járadék 67.10. Credit mob. —.—. Lombard 306.—. Allamvasp. 723.—. Korona­­jószági záloglevelek.—.—. Ausztriai kötvények—.—. 1871-iki kölcsön—.—. 1872-iki kölcsön 95.27. Páris, aug. 12. (Zárlat) 3°/6-es járad. 63.80 Olasz járadék 67.70. Credit mobilier 285.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 5-es járadék 99.32. Államvaspálya 733. —. Lombardok 320.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki kől­ön —.—. 1872-iki. Berlin, aug. 12. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 82.75. Ezüst-jöved. 69.75. 1860-as —. —. Bécs —. Romániai 41.25. Államvaspálya 197 75. Papirjövedék 61.­/,. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 148.1/1. Magyar sors­jegy. Berlin, aug. 12. (Zárlat.) Galicziai 112.50. Lombard 84.75. Ezüstjöv. 69.% 1860-ki 104.3/8. Bécs 91.3/,6. Romániai 41.—. Államvaspálya 197.% Papirjövedék 66.3/1. Hitelsorsjegyek 110.—. 1864- diki 94.—. Hitelrészvények 147.76. Magyar sorsjegy 56.—. Frankfurt, aug. 12. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 108.—. Osztrák hitelrészvény 258.— Osztr.­államvasut 345.—. 1864-ki sorsjegy 164.50. 1860-ki 104.25. Lombardok 148.50. Galicziai 263.— Papirjáradék 66.% Ezüstjáradék 69.25. Osztrák bankrészvény 1048. London, aug. 10. Búza 45.588. árpa 2880. zab 50.796. Berlin, aug. 12. Búza 76. */2. —.—. 72.V« Rozs 53.—. 53.% 53.s/8. Zab 59.V». Árpa helyben 63.V«­ Olaj 17.% 17% 18.—. Szesz 28.13, 28.07. 24.20. Boroszló, aug. 12. Búza 247.50,rozs 197.50. zab 220.—. Olaj 18% tavaszi 18.—. szesz 27.% 27.% 26.—. Páris, aug. 12. Liszt 62.25, 60.—. 59.— Répaolaj 74.—, 74.50, 77.50. Lenolaj 77.50, 76.50 Szesz 69.50, 68.50.—. 63.—, ezykor finomított 148.—. Uj-Y­ork, aug. 12. Liszt 5.75. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A hitelsegélyegylet. A magyar hitelkisegitőegylet igazgatósága aug. 10-én tartott gyűlésén elhatározta, hogy »miután a kivételes állapot megszűnt, mely az egylet keletkezését előidézte, és hitelviszonyaink ren­des kerékvágásba tértek, az egylet f. év dec. végén megszünteti működését és végleg feloszlik.« Az ügy­letek a hiteleknek fokozatos megszorítása által fog­nak lebonyolittatni, hogy a vidéki intézetek könnyen felbonthassák a hitel­egylettel való összekötteté­seiket. Igaz ugyan, hogy a hitelsegélyegylet működése nem sokat segített a hitelnyomorúságon, de az is bi­zonyos, hogy a fennálló viszonyoknak megszakítása most fájdalmas leend az illető vidéki intézetekre nézve. Nagyon rózsaszínben látja a hitelegylet igaz­gatósága az ország jelen helyzetét, ha azt hiszi,hogy a hitel tekintetében most már rendezett viszonyok vannak. Azon hitelintézetek, melyek a hitelsegély­­egylettel üzleti összeköttetésben vannak, már­is fel­­jajdulnak a hírre, hogy f. év dec. végén a hitelsegély­egylet működését megszünteti. Hódmezővásárhelyről például ezt írják a P. Lloydnak: »Sajnos, mi vidékiek nem vagyunk oly helyzet­ben hogy a nekünk engedélyezett hitelt nélkülözhetnők mert nincsenek más­ reescompte helyeink és a fővárosi intézetek nem vehetik fel az elejtett víszleszámítolási üzletet. Rendezett bankügy hiányában mégis csak a kormányhoz kell folyamodnunk mindaddig, m­í­g a jegybankügy nem leend a nemzet ke­zébe letéve. Mi tehát kénytelenek vagyunk, a ki­segítő hitelegylet további fentartása mellett felszó­lalni s arra utalni, miszerint kötelessége volna a kormánynak interveniálni; először azért, mivel erköl­csi segélynél egyebet nem adhat; másodszor azért, mivel ő volt tulajdonképen azon tényező, kinek be­folyása alatt az egylet létre­jött; harmadszor azért, mivel az egyesület feloszlatásánál döntő szavazatot gyakorolhat. A hitelsegélyegylet további fennállása azért kí­vánatos és az ország némely vidékére nézve mélyen beható kérdés, mivel azon sebek, melyek három rész aratás és a tavalyi tőzsdeválság által az országot ér­ték, még nem hegedtek be. Az érdekeltek még gon­dos ápolást igényelnek, óvakodjunk tehát, a kötelé­keket idő előtt letépni. Csak nagyon optimistikus né­zetnek hihetik, hogy az alig betakarított közép ara­tás minden mély sebet, melyet több rész aratás s a tőzsdeválság ütöttek, azonnal meggyógyíthat. Pénzügyigazgatásunknak, mely már oly hosz­­szú idő óta adós az országnak a bankkérdés megol­dásával, mindent el kellene követnie, hogy legyen egy közvetítő tényező a bank és a vidéki pénzintéze­tek között. Annyival inkább feladata ez, mivel je­lenleg a bankfiókok váltókat a kamara terüle­tén csak egy bekeblezett c­ég aláírásával nem számítolnak le, s ezért tehát a többi pénzintéze­tek vidéki bankváltókat a nationalbank vidéki fiókjai­ban sem visz leszámítoltathatnak. Így tehát ha a hitel­­kisegítő egylet a bankkérdés megoldása előtt oszlat­­tatnék fel, vagyis mielőtt a magyar nemzeti bank fiókjai az országban szervezve volnának, akkor a vi­déki pénzintézetek rendes escomptert sehol nem ta­lálhatnának, tehát ismét a korlátlan uzsora körmei közé juthatnának. Tekintve azon csekély áldozato­kat, melyek a hitelsegélyegylet további fennállására megkívántatnak s tekintve a feloszlatásból folyó aránytalanul nagy hátrányokat, csak ismételten és sürgősen köthetjük a pénzügyminiszer szívére, hogy egész befolyásával hasson oda, hogy a hitelsegélyegy­let további fennállása a bankkérdés végleges megol­dásáig biztosítassék.­ A vidéki intézetek részéről, melyek érdekelve vannak a hitelsegélyegylet további fentartásánál, az az indítvány is létetett, hogy szerveztessék újjá a kisegítő-egylet nagyobb alaptőkével és tágasabb ha­táskörrel. Ez némileg a tervezett leszámítoló bankot testesítené meg, csak hogy szerényebb alaptőkével s nem is oly messze menő czélzattal, mint Kerkapoly kedvencz eszméjét megvalósítani óhajta. Azonban bár több oldalról rokonszenves nyilatkozatok létet­tek az ily hitelsegélyegylet vagy visszleszámítoló bank mellett, a mai bizonytalan pénzügyi állapotok mellett gondolni sem lehet annak sikeres keresztül­vitelére, hacsak a kormány nem veszi ez ügyet a kezébe. Igaz, hogy a segélyegylet hivatását roszul tölti be. Sok szép reményt kötöttek ahhoz azok, kik létrehozatalán fáradoztak, de az egylet csak kevés segélyt nyújthatott. Ha azonban most az egylet az adott hitelt megvonja, egész működése csak keserű emléket hagy hátra. Sőt meglehet, hogy e miatt bi­zonyos körökben nagy pénzkalamitás fog támadni, mely más intézetekre is kihathat s némelyiket válságos helyzetbe hozhatja. Magyarországon krónikus hitel­válság van. A kormánynak s a pénzintézeteknek komolyan kellene arról gondoskodni, hogy valahára rendezett hitelviszonyok legyenek. Mit kell tenni e tekintetben ? Az a legnagyobb baj, hogy csak százféle tervek és eszmék hozatnak szőnyegre, de egyiknek a keresztülvitelét sem kísér­tik meg komolyan. A magyarországi pénzintézetek­ben nincs meg az érdeksolidaritás érdeke. Mindenik isolált állást igyekszik elfoglalni, a közösen érzett hiányokat elpalástolják, azok orvoslására nem töre­­kesznek összetett erővel. Hányszor hozatott már ja­vaslatba pénzintézeti országos congressus megtartá­sa. De az előértekezlet stádiumán túl egy lépés sem történt. A miskolczi pénzintézetek által javaslatba hozott felső-magyarországi hitelintézetek gyűlése sem jöhetett létre. Egyik intézet sem meri őszintén feltárni helyzetét s rámutatni a baj gyökeres orvos­lására, mert az osztrák nemzeti bank kegyvesztésé­től tartanak. Ezért is a feomboynak kellene ez ügyben cse­­lekvőleg fellépni. A bankkérdés szerencsés megoldá­sát a pénzintézetek megkezdése nélkül alig remél­hetjük. Készítse el a pénzügyminiszter megoldási tervezetét és hívjon össze hitelintézeti congressust ennek megbírálására. És addig is, míg ez megtörtén­hetnék, eszközölje ki, hogy azon dotatio, melyet az osztrák nemzeti bank a hitelsegély-egylet útján he­lyezett el, oly magyar pénzintézetek részére tartas­­sék fenn, melyek vidéki iparosoknak és kereskedők­nek is nyújtanak hitelt. Gazdatársaim szives ügyeimébre. Országunk hitelét némely szerencsétlen financ­­operatiók meglehetősen aláásták, most már a világ­szerte elismert jelességű magyar búza hírne­­v­e forog veszélyben. E napokban olvastam a »Hon« hirdetései közt eladó austráliai búzát Tóth Vilmos nyitraivánkai birtokáról, mely állítólag mesés termékenysége miatt 8 fzért austr. mérőnkint hirdettetik. Részemről nem szeretném, ha csak egyetlen , részben tapasztalatlan gazdatársam is tévedésbe ejtetnék, s kapva a kikiáltott, de mindeddig be nem bizonyított nagyobb termékenységű új búzán, eldob­ná magától eddig legjobbnak bizonyult búzafajunkat és austráliaival cserélné fel. Nem elégelve meg tehát még tavaly, a rozsda időszakban ugyan e lapok ha­sábjaiban tett közlésemet, szándékom komolyan sze­mébe nézni a fenyegető bajnak, és kérem igen tisz­telt gazdatársaimat, kik úgy a maguk érdekére, de főleg az országunkbeli búza hitelére valamit adnak, legyenek szívesek ítéleteiket felfüggeszteni addig, míg én hiteles adatokkal felszerelt e tárgyú közlése­­met megteszem. 10—15 megyének 30—40 gazdasá­gából és különféle vegyületü és mivelésü földjéről teendem összehasonlító jelentésemet. De annyit már most is mondhatok, hogy eddigelé a sikeres ered­mény nem az australiai búza felé hajlik. Kelt Karván, Esztergom megyében 1874-ki aug. 12-ki. Simonffy Kálmán. — Egy ifjú köztársaság állam­háztartása. A londoni Economist közzéteszi az argentini köztársaság 1875. évi budgetjét,mely ránk nézve is érdekkel bírhat miután e köztársaság is túlnyomólag kultur­állam. Az ar­gentini köztársaság kiváló gonddal készíti költség­­előirányzatát, s a tényleges bevételi eredmény rendszerint meghaladja az előirányzatot. A k­i­a­d­á­­s­i budgettételek fontsterlingben számítva a követ­kezők : Belügy 624,000,külügy 33,000, államadóssági kamat 1.552,000, a pénzügyminisztérium egyéb ki­adásai 483,000, igazságügy közművelődés és közok­tatás 426,000, hadü­gy és tengerészet 1.151,000,össze­sen 4269,000 font sterling. Bevétel: Beviteli vámok 2.980,000,vámpótlékok 715,000, kiviteli vámok 460,000, kiviteli pótvámok 240,000, közraktár-illeték 120,000, bélyeg 86,000, posta 40,000, távirda 22,000 central argentini osztalék 26,000, Rio 4, és Port Ruiz- Rus 26,000, Varela kölcsön kamat bevétel 20,000, vi­lágítási díjak 16,000,különfélék 47,000. Összes bevétel 4.795,000 font st. A bevételi többlet tehát 525,000 font sterling vagy­is mintegy 6 millió osztr. értékű ft. Meg­jegyzendő azonban, hogy ezen budget csak a köz­ponti kormány állam­háztartását tünteti fel. Az ar­gentini köztársaság több tartomány szövetségéből áll, melyeknek mint az északamerikai státusoknak külön államháztartásuk van. De a centrális státus költség­vetésében előforduln­ak a legnevezetesebb tételek. 4 millió font sterlingre menő összes állam bevételből 17 milliót meghaladó felesleget kihozni, ez valóban oly kedvező eredmény, minővel egyetlen egy európai monarchia sem dicsekedhetett soha. És ezen ered­ményt a köztársaság leginkább a szerencsés vámpoli­tikának köszönheti, mely az összes bevételeknek ki­­lenc­­tized részét meghaladja vagy­is mintegy 44 mil­lió osztrák értékű fztot hoz a kincstárba.­­ A bécsi gabnavásáron az idei termés eredményéről előterjesztett statistikai adatokból a P. Lloyd távirati tudósítása nyomán ki­emeljük e következőket. S­v­a­j­c­z terméséről Pias­ter jelentése azt constatálja, hogy az idei aratás kö­zépszerű s ho­gy körülbelül 4 millió vámmázsa bú­zára lesz a Svájcznak szüksége; előbb a magyar búza volt ott legkedveltebb, de utóbbi időben sok mindenféle külföldi búza kelendőséget nyert. A Szász Királyságról Eisenaich előadja, hogy egészben véve az aratás nem volt jó, de az őszi minőségre nézve jó. Az ország rendes termés mellett is különféle külföldi gabnát fogyaszt. Szászországban a mostani berlini jegyzések szerint nem lehet jó árut sehol kapni. Francziaországról Win­ter jelenti, hogy az aratás északon még nincs befe­jezve, búzából hozzávetőleg 15—20%al nagyobbra becsülik az eredményt közép­termésnél, ugyanennyi százalék maradna tehát kivitelre. Hannoverben Frank jelentése szerint az aratási eredmény az átla­gos termés 85 % -át teszi; az országnak tetemes be­hozatalra van szüksége. Würtembergából azt jelentik, hogy ott a termés 10s/o-al vagy­is mintegy 1.068.000 mázsával meghaladja az átlagot, ez kivitelre marad.­­ Ezen adatok csak kevés tájékozást szolgáltatnak, s legfeljebb azt az egyet vehetjük ki belőlök, hogy a nyugateurópai államoknak sem volt oly nagyon jó aratásuk, a minőről kereskedelmi lapok előbb be­széltek.­­ Az osztrák déli vasút olasz és osztrák-magyar vonalainak ketté­vá­lasztása tárgyában végre komoly lépések történ­nek. Az osztrák kormány vette ez ügyet a kezébe. A kereskedelmi pénzügyi és igazságügyi miniszterek együttes tárgyalásban állapítják meg az elválasztás ker­esztülvitelére vonatkozó elveket. Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, aug. 12. A tőzsde kedvező hangu­latban volt s a papírok árfolyama szilárd maradt. Legélénkebb volt az üzlet tőkebefektetési papírok­ban, melyek feljebb mentek. Magy. vasúti kölcsön 99.75—100, m. nyereménysorsjegy 84, m. földteher­­mentesitési 78.75—79.25, szöllődézsma 73.75, magy. hitel 227 */*—227 % földhitel társulati 83.75—84% municipalbank 38 */*—38, takarék és hitelegylet 57'/*—07^/3, buda-óbudai népbank 41, orsz. közp. takarék 86.50, pesti közúti 262 frton adatott. Érté­kek nem változtak. Gabnaüzlet Csekély kínálat mellett a búza szilárdan kelt, sőt némely tétel a tegnapi ár­jegyzésnél magasabban adatott el. Eladatott: tiszavi­­déki 800 m. 89 m­s 6.45, 800 m. 88 m­s 6.40, 800 m. 87 V* fs 6.30, 700 m. 87’/» fs 6.30, 600 8612 fs 6.15, bajai 700 m. 85 fns 6.05, bánsági 800 m.88 fns 6.35, 600 m. 86 */2 fns. 6.15,600 m. 86 fns 6 ft, 800 m.851/« fns 5.85,500 m. 85 fns 5.80,— mindez vámmázsán­­kint 3 hóra. Szokvány sept. oct. 5.521/2 p. Rozs 650 m. 78—80 V* fns 4.18, 400 m 77 80 fns. 4.15. 1200 m, 77—80 fns 4.12 Vs­kr. Árpa 1500 m. 72 fns. 3.50. Zab 15000 m. September—October Győrött 2.18­/1—19% Kukoricza 1500 m. bánsági 4.30,800 m. oláhországi 4.25. bánsági 1875. május—junius 3.84 p. Krisztinavárosi színkör. Ma, aug. 13-án Bokody Antal javára adatik : »Fösvény« Moliere vígjátéka. A Bessnaykertben Bakonyi István, Komáromi Jenő, és Vári Kálmán egyesült magyar daltársulata tart előadást. Vízállás. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Augusztus­ fölött időjárás 12 Budapesten 11* 0" felhős, Pozsonyban 11* 6" , M.-Szigeten 2' 4“ száraz· Szatmáron 1* 7“· · Tokajban 0' 7“‹ ‹ Szolnokon 0' 0"· » Szegeden 0' 6"» 11 Aradon 1* 9" felhő3‹ Nagybecskereken 0' 6"* Bezdánban 6' 3“» ‹ Verbászon 4‘ 4"­ ‹ Barcson* ·­­» Eszéken­ 6“ száraz 10 Mitroviczon 3' 10“» · Sziszeken 3' 8“· » Zimonyban 8' 10"'* ‹ Ó­ Orsován 6' 10“» A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei aug 12. Értékpapír Állama­dósaiig. Magy. vasúti kölcsön , gömöri államvasuti záloglevél 5°/g sorsjegykölcsön . 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. 1873. m. kir. kincstári utalvány 6 peres ezíistb. Földteherm. kötv. ,vagy. * * WT. *k. „ n­­emesi „ „ 1867. zk. „ „ horv.­szl. „ „ erdélyi Szőllődózs.-válts. kötv. . Osztr. áll.-ados. pap. 5% , „ „ ezüst. kam. jan.jal.5% , „ „ ezüst.kam. apr. okt 5% K­sorsol.1860-ból á 500 frt , 1860-ból á 100 frt. , 1864-ből á 100 frt Pe­stv. kW. 1871-ből 6% Részvények. Bszt.-társ. : A Has­alszkiz. „ I. magyar . . n Haza .... „ Pannónia . . * .... „ Hunnia . . . r. Ottio .... „ Tisza .... Vaspályák: Pest-barcsi . „ Pesti közúti . „ Budai közúti . * Ujpest-rákosp. » Alföld-fiumei . „ Északkeleti „ Magyar kele­ti . . I. Erdélyi . . M DéH • • •• „ Budai hegy pálya Bankok : Által, m.rovv.h. „ M­ngol-magyar. „ Ált. m. hitelbank 0 Franko-magy.. „ M. ál. föld. rész. M. Jelz. hitelb. „ Kisbirt. földh.­­ • Nyut.sz. hi. Sopr. „ Tak. és h.-egylet „ Tak. és h.-p. b. n Nyi. kere. hitel­. „ „ Iparbank . , Buda-Ób. népb. „ Iparbank . , 8­­­aj :0 80 315 200 900 100 900 300 100 top 200 200 100 200 200 200 200 200 100 80 80 200 200 100 60 80 80 50 50 50 200 50 100 adva tartva 97 75 83 50 88 50 86 50 79­­ 75 50 74 75 73 25 71 75 75 — 74 50 107 — 111 — 134 — 84 75 920 — 33 — 340 — 06 — 42 — 160 — 262 — 113 — 55 — 38 — 41 75 227 25 82­­ 88 57 57 25 40 60 64 — É r t­é k p a p­­ lac — 84 — 89 — 87 — 77 50 76 50 75 50 73 50 72 — 75 50 75 — 108 — 112 — 135 — 85 — 925 - 86 - 350 - 67 - 44 - 165 -263 - 115 -60 — 38 95 42 — 227 60 83 — 84 — 57 50 41 — 65 — n Bud. kere. bank n Pest keres. bank fi Pesti iparbank n Pest-budai kéz­müvesbank . n Pesti zálogk. int. Bir. t.e.m. hitel. „ Bárány, t. és h. fi Debreczeni ker. ff I. Erdélyi bank f. Szerb ideig. bn. Vas-zalai népbank. Rész. Takarékpénz.: Óbudai .­­ n Félegyházai . „ Gödöllői . . ff Orsz.k.Jan.J.5% ff Pesti I. hazai . n Pest-budai főv. ff Pesti külvárosi „ Szt.-Endrei n Erdélyi . . . * Újpesti . . . „ ált., búd. polg. . Malmok , Árpád . . . ff Aradi gőzm. . . Blum-féle . . „ Concordia . . • Borsod-Miskol. „ Erzsébet . . „ Luiza . . . „ Temesvári gőz. p Molnárok sütők „ Hengermalom n Viktoria. . . it I­ Budapesti . n Budai gyártelep „ Pannónia . . Épitőtársulat, Pesti . . fi Pesti Cottage Serfőződe, I. magyar Sertéshizlaló .... Könyvny. „Athenaeum“ n Pesti . . . „ „Franklin-t.“ Ganz és tár. féle vasgyár. Gschwindt-féle . . . Gyógyintézet I. magyar Kereskedő-testület épül. Bőrgyár I. magyar . . Mátrai Bányarész . . Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatárs. Gyapjumosó és b. I. m. Salgó-tarjáni kőszén­­ ui „ vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . . • Spodium és csontliszt .­­ 5® Értékpapír is adva tartva é­s adva tartva az oÁ *® 200 177 — 180 — Szeszgyár I. magyar . 200 185 — 170 - 1 500 785 — 788 — Kőszén és téglagyár 200 395 — 400 — (Dräsche) 500 101 — 162 — — Alagút 200 80 — 82—­­ 100 59 50 60 50 Téglagyár Szt.-endrei . 105— -------. 560 400 51 — 43 — 52 — 44 — Téglagyára buda­pesti . Tégla és mészégető újlaki 200 200 34 — 68 — 1 800— — Téglagyár Kőbányai 200 1­0 — 11 — , 100 —0 100 — — Téglagyár széd­rákonl . 200 — • -------1 — — Záloglevelek. 100 III — 132 — 40— — Magyar földhitel 1. 51/*0/0— 85 76 86 —, 40— — a jelzálogb. 6­/,%— 76 60 77 — 1­100 — —— ,, ny.m.­­«10.8.6*% ti áll. föld. rész. 6%— — — I — — , 100 86 25 87 —— 88 25 86 50 10002400 — 2425 — a » a »*'/.% Fővárosi tak­a­r­ék p. 6%— 84 — 84 50 100 167 — 169 —— — --- --- 1 40 50 — 60 50 Pesti kereskedelmi bank— 85 75 86 — 1 30 37 — 38 — Szebeni földhitelin. 5*/*%— — -------| 60— — Kisbirtokosok földhit.7%— 84 — 85 — 50 45 — 47 — 48 — 50 — Elsőbbségek. 500 _____ 500 30 — 32 — Éjszakkeleti vaspálya5°/o— — -------| 500 280 — 285 — Magy. kel. vas. 1. kib. 300 — —— 500 — — — — a a *■ a 300 — — — — . 500 93 — 95 — Magy. galicziai vasp. 5% 300 _ — -------i 200 118 50 119 50 I. erdélyi vasp. 5% ezüst __ — -------1 160 — ——__ frt. 100 . . . 200 __ — — — 500 207 — 208 — Vágvölgyi vaspálya 200 __ — -------1 200 715 — 725 — Pest-budai lánc­hid 0%— 83 75 84 50 500 85 — 88 — Borsod-Miskolczi m. 100— 300 145 — 650 — Buda­pesti malom 6% 100 180 — 185— 1 500 22 — 23 — Pannónia gőzmalom 8% 150 __ — -------1 100 450 — 455 — 1000 24 — 25 — 80— — Pénzném­ek. 80 418 — 420 — 500 160 — 165 — 200 242 — 245 — Császári arany . . .— 6 21 6 25 500 515 — 625 — Osztr.-m. 8 fzt. arany —­8 77 8 80 175— — 20 frankos arany . .5 8 77 8 80 175 370 — 375 — Osztr. és magyar ezüst5 103 75 104 — 500 212 — 215 — Porosz pénztár­jegy . .— 16? 50 ’03 — 200 19 — 22 — 200 700 —— — — — VÁltók. 200 66 200 — — — ____ Augsburg 100 dem­. frt. u.4 91 50 S1 —­­— 86 -88 — Berlini 100 talléros . .4 — — 200 90 — 95 — Frankfurt a.M.100d.n.f.u.S 91 50 92 -100■ --------40 — Hamburg 100 dém­. m. u.2 53 60 53 75 1 1001185 — 190 — London 100 font st. u.3 109 50 110 -150 --- ---— Milano 100 ltr. nouvo it. 200 97 — 100 — 200 150 — 155 -Páris 100 frank után­, .4 43 40 43 60 1 Termény fontnyi ár vámmá­­zsánkint fontnyi ár vámmá»­z­ánkint Termény fontnyi piaczi ■zehás Búza bánsági 1 uj. » n r • • • 82 84 5 80—5 85 83 85 6 75—580 f»1—595 Rozs................................. 80 4 15-4 21 n ti ti • • 860------6 05 87 6 I0—015 Árpa malátának . . . 7* 8 *0- 3 61 fi .... 84 ------— 85 580—585 71 71 .... 86 590—8 — 876------605n etetésre . . . 7 73------3 io 1 71 71 .... j n pesti .... 88 81 610—615 89 80 615—120 6 80—685 Zab................................ 50 2 17—2 20 71 7» .... 83 590—6 — 886-----605 Kukoricza .... 76 ___ 85 eie—615 83 615—62) „ fehér megyei . . . 84—— — 85 685—590B­ab................................— ------ — 86 695—8­05 87 605—0­10 Köles................................. 71 P ... 88 815—820 89 6 20—025 „ bácskai 84 85— Kepei# kápon­ta . . 81—­­­1» M .... 87 a bánsági , fontnyi rváminá­csánkint 70 77 78 70 80 68 82 — 89 — 4 25—4 30 1

Next