A Hon, 1874. október (12. évfolyam, 224-250. szám)

1874-10-31 / 250. szám

rendek egyikét tartaná e czélra legalkalmasabbnak, miután azonban a felállítani szándékolt emlékszobor kiállítását illetőleg, még a legszerényebb kívánal­maknak sem felel meg, felszóllíttatni rendeltetett az illető bizottság, miszerint a kiszemelt helyé­hez mérten egy méltóbb kiállításról gondoskodni szíves­kedjek. A svábhegyi templom- és oskolatér befásitá­­sára vonatkozó tervek helybenhagyattak. A következő építési engedélyek akadálytalanul­­ kiadattak: Grétzi Györgynek, VIII. ker. fecskeutczában 1261/10. kocsiszínre. Strobentz testvéreknek II. ker. 358. üvegházra. Közúti vasútnak IX. ker. üllői út 50. kocsiszínre. Perta Józsefnek VII. ker. Rákos 196. földszintes lakházra. Csillag Gábornak VII. ker. ki­­rály­ utcza 129­ ideiglenes bazár épületre. Váry Sán­dor: III. ker. 3 szív utcza, földszintes lakházra. M­osner Ferencznek X. ker. úri utcza 244. átala­kításra. Sugári úti építő vállalatnak, XVII. csoport 66. sz. két emeletes házra. Állam­költ­ségvetés a m. korona orszá­gai részi­re 1875 re. 500 10500 II. Fedezet. (Vége.) 1875. 1874. előirányzat költségvetés , forint B) Rendkívüli bevételek: I. Belügyminisztérium: 1 Járulék a föltehermente­­sitési alapból az igazoló uzal­mányok költségei­nek megtérítése fejében 9.414 10.764 NI Pénzügyministerium: 1. BvHéz­navalts­ágból 2. Kül­önféle bevételek az állami jószágoknál 3. A beszterczei kohó ela­­dásából 4 A tiszai koronás kerüle­tet­ képező községek ura­dalmi járulékainak meg­váltása fejében 5 Az államjavak eladásá­ból az állam rendelke­zésére 6 Az államjavak eladásá­ból a 76­­/1 m­illió forint ezüst-kölcsön törleszté­sére szervezett alapba befolyandó összegek 7 A földadó-ideiglen régi hátralékaiból 8 A földtehermentesítési alapnak adott előlegek kamatai fejében 9. Állami előlegekből (Különféle bevételek az ál­lamerdőknél)­­Az ingó államvagyon ér­tékesítéséből Együtt (II. fejezet) III. Vallás-és közoktatásügyi mi­­nisterium: 1. A volt Eszterházy kép­tár megvételére Buda­pest városa által fel­ajánlott 60.000 írtnak 5. részlete 2. Győr város járuléka az ottani főreáltanoda fel­­szerelési költségéhez (2.000 frt 3-ik részlete) Együtt (III. fejezet) 23.966 3.846 100.000 2.363.007 872.205 10.000 500 10 500 C) Hitel- és pénztárműveleti bevételek I. Szölődézsmaváltság: 1. A múlt évek illetősége­iből fennmaradt 2. A váltságkötelezettek 1,241.579 1,001.887 jár­adéku­l 3. Késedelmi kamatok és 2,256.000 2,078.880 egyéb bevételek 40.900 30.430 Együtt (I. fejezet) II. Maradvány és irtványföldek 3.538.479 3.111.197 1.721.055 2.000.000 1.779 1.667.100 5.154.738 6.662.615 megváltásából III. Sorsolási kör­ 100.000 csen: 1 Időközi kamatok 2 A lánczu­rd bevét­elei 3. Az 1870: X. trv.-cz .4. § tán megj­elölt társula­tok és vállalatok által fi­zetendő községi pótlék 4. Az évi járadékunk az 321.360 227.000 erre szánt jövedelmek után fedezetlen maradandó ré­szének pótlásául az állam­­kincstárból 399.693 (Maradvány az előévek bevételeiből) 2.937.914 (A sugárút költségeire adott előlegből) 808.969 (A nagy körút költségeire adott előlel­e­sből) 500.000 Együtt (III. fejezet) 1,433.653 5,280.787 IV. Pénztári műveletek: Az osztrák kezelőség szá­mára beváltott dohány­levelek beváltási árának visszatérítése fej­ében 4,082.780 3,942.520 Gömöri vasut-záloglevél­­kölcsön) 2,059.494 Epikai költeményből drámait alkotni nem há­lás feladat. A költői eszme már Minervaként szokott megjelenni, a hozzá legillőbb alakban. Más alakba önteni át, többnyire már rontás, vagy erőszakolás legalább. Regényből, beszélyből drámát csinálni a legtöbbször procrustesi műtétekkel jár; a regénynek le kell vágni kezét lábát, hogy beférjen az adott ke­retbe, a novellát ki kell nyujtóztatni, hogy megtölt­se azt. A »Háromszéki leányoknál« a mesét illetőleg nem volt ily erőszakolásra szükség. Jókai beszélye éppen beleillett egy rövidebb vígjáték keretébe s szé­pen volt három szakaszra felosztható s jellenetezhető, csak egy szerencsés ötlet kellett hozzá: a brassói két udvar belsejét egyszerre láttatni a színpadon. A be­­szély anyaga elég ügyesen van átöntve drámai for­mába s ha nem ismernők az eredeti beszélyt,­­ nem lennénk a szinlapon figyelmeztetve reá,­­ magából a színdarabból senki se következtethetné, hogy be­­szély után készült. A bírálat nem is itt fogja megtalálni a mű Achilles-sarkát. Az másutt keresendő. Abban a prob­lémában t. i. hogy a mi elbeszélve fel sem tűnik kü­lönösnek, szemünk előtt lejátszva sokszor viszás, lehetetlen, vagy legalább hihetetlen. Hogy a betört tatárok elpusztítják Uzont, hogy az elzüllött s most visszatérő székely családok házuk helyét is alig találják többé, hogy el akarnak vándorolni onnét, de nem tehetik, mert szívük bele­nőtt abba a földbe, hogy leányaik nem akarnak ke­nyérfogyasztókul maradni odahaza, hanem fölkere­kednek valamennyien s Brassóba mennek szolgálat­ba : mindez igen szépen hozható színpadra, mint ezt a tegnapi darab is megmutatta. A román, közzé visszatévedő, tűzhelyüket kereső, halottaikat megsi­rató szegény emberek megható csoportozatokat ké­peznek a színpadon. Azt hinné az ember, úgy fog­nak tenni, mint a fecske, mely nem rakja fészkét megint oda, a­honnan leszúrták, — de ők leborul­nak a megszentelt földbe s szent zsolozsmaként hangzó énekben fogadják, hogy itt maradnak. A színpadi hatás az efféle jelenetektől el nem vitatható. Azonban ez az egész első felvonás egészen más hangulatot kelt, mint a­minő a darab további folyamához szükséges volna. Ez első felvonás bizo­nyos ünnepi kedély-állapotba ringatja az embert, melyet még állandóbbá tesz a történeti színezetű háttér, s melyet még a három szász komikus alak­jainak megjelenése sem bír ellensúlyozni. Természetes, hogy az ekkér felköltött komoly hangulat sértő ellentétben helyezkedik a következő felvonásokban előforduló, határozottan bohózatos jelenetekkel. A darab eleje mást ígér, mint a­mi kö­vetkezik. Ezt az olvasó szívesen megbocsátja, de nem a néző. Mellőzve az első és következő két felvonás alaphangja közti ellentétet, mely nagyban csorbítja a mű egyöntetűségét, — a két utolsó felvonásban sem sikerül az erősen comicus és a komoly jelenetek között harmóniát hozni létre. Sőt határozottan mer­jük állítani, hogy míg Jókai beszélyében a komoly hátterű jelenetek, mint például a székely leányok lá­zadása, átcsapong a magasztosig,­­ itt a színpadon látva e lázadást, azt látjuk, hogy meg van téve az a lépés, mely a magasztosát a nevetségektől elválasztja. A vásárra bejött székely nép által támogatott egy oly cselédfölkelés, mely Brassót pusztulással fenye­gesse, a fantáziának minden megerőltetése nélkül képzelhető. De színpadon nem bírja kivívni magának a természetszerűséget. Persze ehhez a nemzeti szín­pad szűk volta is járul s a rendezés meg pláne min­dent elkövetett, hogy a székelyek lázadása comiku­­sabb legyen Sziksz uram tánczánál is. A színfalak ugyanis előtüntettek egy olyan várost, a­minőnek képzelhetjük Moszkvát, Londont, de semmi esetre sem Brassót. E világváros piaczán aztán megjelen huszonöt harmincz ember, férfi, asszony vegyest, lőc­csel, doronggal s kijelenti, hogy ha ők meghara­­gusznak, akkor »kő-kövön nem marad.« No ez már mégis némi visszaélés a közönség jó­hiszemüségével. Oly jeleneteknél, melyeknek valószínűséget a színpadon szerezni nehéz,megvárnak a rendezéstől is, hogy a feladatot megoldani segítsen, nem pedig,hogy lehetetlenné tegye. Különben ily »apró« botlásokat, (melyek néha a darab nyakába is kerülhetnek) sok­szor lenne alkalmunk följegyezni, ha nem reszelnek, mint például azt, hogy Katiczát oda állítják egy oly ház elejét »meszelni«, mely dl­jszintre van festve, faragványokkal ellátva, szóval egyáltalán nem me­szelni való. A darab lefolyása gyors, változatos, érdekfe­­­­szítő, a befejezése azonban kissé vontatott, lassú, mit különben az előadás is feltűnővé tett, mely se­hogy se »ment össze«, s még egy tisztességes főpró­bának is alig járta volna meg. Pedig kedvvel ját­szottak mindnyájan, szerepét azonban jó­formán csak Szathmáryné tudta folyékonyan, ki a nyelves, há­­zsártos Brigitta szerepében legsikerültebb alakításai­nak számát szaporitá egygyel. Kár, hogy ez este erősen rekedt volt s igy a zsörtölődés nem volt elég zajos. Blahánén, ki Katiczát adta s énekrészeivel viharos tapsokra ragadta a közönséget, még igen meglátszott a kimerültség, — nem volt elég tűz­ről pattant, bátor, határozott leány, ki ribilliót csinál s nem csak szembe mer szállni, de diadalma­san meg is küzd még az oly sárkánynyal is,mint Bri­gitta. Tamássi, a szász fiúból lett székelyt, a nála megszokott eredeti felfogással játszta. Kiemelendő még Vízvári Sziksz és Komáromi Weimuth szerepében, kiknek azonban a különben is erős vonásokkal festett alakok egyénítésénél némi túlzásokat szívesen elengedtünk volna. Róza szere­pét Helvei Laura játszta, elég jól ahhoz képest, hogy csaknem az utolsó órában vette át. — Kétséget se szenved, hogy e műnek, főleg a vasárnapokon sokkal­­ nagyobb hatása lesz többszöri előadás után, mikor a játék összevágóbbá, gyorsabb menetűvé válik; — bár ez este is tetszett, kivált a második felvonás után szerzői zajosan hívták s az meg is jelent. Dicsérettel kell kiemelnünk az énekrészeket, melyek közt néhány eredeti tőrül metszett székely­­ népdal s egy barczi induló fordul elő. Az énekrészek­­ hangszerelése körül Erkel Gyuláé a dicsőség, ki va­lóban oly kíséretet szerzett a népdalokhoz, mely már maga is élvezet, s mely meglehetősen elüt a nép­­színművekben eddig hallott halvány kísérettől. A közönség nagy számmal volt jelen, megtel­tek, — csaknem hihetetlen — még a páholyok is. 185.714 400.000 1.200.000 6.000 22.762 1.611 3.000 10.000 185.714 754.594 5.000 40.600 672.000 100.000 706.904 Nemzeti színház. »Háromszéki leányok« , Eredeti népszínmű három szakaszban, dalokkal, tánczcsal. Jókai után irta Szigli­geti. Először adatott a nemzeti színpadon okt. 30-án. Tagadhatatlan, hogy népszínmű- irodalmunk jelentékeny lendületet kezd venni. Aránylag oly rö­vid idő alatt kevés műfaj birt magának oly erős lét­jogot kivívni,mint éppen ez. Ennek oka pedig nem a műtökélyben,nem a szépészeti szabályszerűségben rej­lik, hanem abban, a­miben Eötvös mondta rejteni Petőfi varázsát, az elvitathatatlan eredetiségben, abban, hogy ízről ízre magyar. Hogy a népszínmű még nem érte el azt a fo­kot, mely a világirodalomban is jelentékeny helyet biztosít számára, azt nem szükség vitatni. A magyar népszínműben a fősúlyt most sem a drámai cselek­ménybe, hanem abba helyezik az írók, hogy a nép­élet híven, érdekesen, eredeti vonásainak feltünteté­sével legyen benne visszatükröztetve. Egy pár nép­dal, táncz, összefűzve valami vékony cselekmény még vékonyabb szálával s meg van a népszínmű. Leg­alább a legtöbb népszínmű most is olyan még. E kifogás elveszté élét a tegnap előadott nép­színművel szemben. Két költő géniusza egyesült, hogy a darab meséjét megalkossa s hogy oly formá­ba öntse, mely azt a színpadon megjelenésre képes­sé teszi. KÜLÖNFÉLÉK — Liszt Ferencz, korábbi elhatározása ellenére mint a »P. N.« értesül, nem fog Bécsben a téli idény alatt tervezett Wagner-hangversenyeken résztvenni, hanem Rómából hozzánk jön, s két havi itt tartózkodása után Weimarba megy, hol a tél hátra­levő részét fogja tölteni. — A magyar nyelv behozatala a vasúti szolgálatban el lévén rendelve, a forgalmi, vonatinditási, üzleti, távírdai és hajózási szolgálatban használandó magyar vezényszók meg­állapítása végett a m. k. főfelügyelőség múlt évi decz. 31-én kelt miniszteri rendelettel enquete össze­hívására utasíttatott. Az enquete f. é. február 4-kén meg is kezdte működését és a részletes kivitelre al­bizottságot választott, mely Storch m. kir. felügyelő elnöklete alatt a magyar északkeleti vaspálya, a ma­gyar államvaspályák és a magyar nyugati vaspálya küldötteiből állott. Az albizottság nemrég be is fe­jezte feladatát és most, az erdélyi vasút egy küldöt­tével megszaporodva, a munkálat fölü­lvizsgálatához fogott. — Nyilvános kérelem. A »Hon«-nak 1868. Április 15-kén megjelent 87-ik számában, az újdonságok rovatában közzétett azon közlésére, hogy azok, kik Lukács Dénes végtisztességtételére Debre­­czenből és máshonnan megjelentek, emlékkő felirtá­­sát határozták, most hat év lefolyása után úgy hi­szem, bár, mint legközebb érdeklettől, nem fog sze­rénytelenségnek feltűni, ha arra visszaemlékezve, azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok mindazon igen tisztelt urakhoz, akik akkor boldogult atyám végtisztességtételére szívesek voltak megjelenni s az elhunyt iránti tiszteletből fent említett határozatot hozni, legyenek szívesek, ha tudnának eme határozat mikénti véghezviteléről,engem tudósítani, úgy hallot­tam, hogy e czélra már vagy 300 forint állna ren­delkezésre , de bizonyosan nem tudom, mivel az tud­tommal nyilvánosságra nem hozatott. Nagyon kérem, ne ítéljenek e felszólamlásomért szerénytelennek, de kénytelen vagyok ezt tenni, mivel felejthetlen jó atyám sírja már roskadozó félben van; s ha az akkor oly nemesen indítványozott emlékkő felállításából még ez időben nem lenne semmi, kénytelen leendők szegénységemhez s tehetségemhez képest azt magam megjelölni. Ezek után vagyok mindazoknak, kik szí­vesek voltak a fentemlitett ügyet előmozdítani s ta­lán végeredményhez is vezetni, a hála és tisztelet vi­lágos jeleivel alázatos szolgájuk: Lukács Ferencz. — Borzasztó gyilkosságról vesz tudósítást a »Nagyvárad« Oláh-Homorogról. F. bő 25-ke elején egy családapa nejével és két gyer­mekével meggyilkoltatott. Az apa s illetőleg férj az udvaron a mint aludt, fejszével feje ketté vágatott nyaka pedig keresztül, a két gyermek — kiknek egyike 4 éves leány, másika 1 éves fiú — késsel min­­deniknek nyaka szuratott keresztül, a nő szintén késsel mellbe és oly erővel, hogy a szív mindkét ka­marája keresztül szuratott, ezen borzasztó tett elkö­vetésével a meggyilkolt férj s illetőleg apa fivére Kis Demeter nevű szabadságos katona gyanusíttatik, ki ellen már foly a vizsgálat.­­ A biztonsági korlát-fáknak felállítását az alagútban már két évtized óta sürgeti a közönség, hatóság egyaránt. Az alagúti társaság azonban minden meghagyásnak sikeresen ellentállt. A fővárosi hatóság most ismét úgy tesz, mintha ko­molyan akarná a társulatot kötelezni a korlátfák felállítására és tegnap bizottsági ülést tartott a tár­sulat több tagjával. Ezek (Ürményi, Herrich és Sár­­váry) sehogy sem tudták belátni a korlát szükségét, míg a város képviselői határozottan mellette kar­doskodtak. Már most a tanácson áll, tud-e erélyt ki­fejteni. — Vád vádlott nélkül. Furcsa vál­­tóhamisitási esetet tárgyalt ma a pesti kir. törvény­szék. A vádlottak padja üres volt azon egyszerű ok­nál fogva, mert az, kinek ott kellett volna ülni,Eger­­zweig Mária, jónak látta ebből a nyomorúságos­­vi­lágból egy szebb hazába költözni, hol nincs váltóha­misítás, és­­ criminál. Az ügy ennek folytán be is lett szüntetve. .. Bertók Sándor czimbalmos, ajánlja magát az ujabbi rendszerrel beosztott czimbalmon tanítási órákra, hol is azok kik nála egy pár hónap óta ta­nulnak, már is igen jól játszanak. Lakása, Ferencz­­város, soroksári utcza 33. sz. a. ■h JELon* magántár Sürgönyei N.- refoeil, oct. 31. Tegnap megsemmi­­sittetett Pavlovits választása. Radulovicsnál vizsgálat rendeltetett el. Igen viharos ülés volt. Folytathatnak az igazolások. Holnap valószínűleg választás lesz. Bécs,oct. 31. (Megnyitás.) Hitelrészvény 233 75. Magyar földhitelintézet 75 25.Angol-magyar 253 25. Ang.-Ausztriai 157.75. Magyar hitelrészvény 135.75. Franco-magyar —. Napoleond’or —. Allamvaspálya 334.—. Lombardok 138.25. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es —.—. Muni­­cipalbank —.—. Unionbank 130.50. Általános épitő­­bank 53.—. Bécs, oct. 31. (Előbörze.) Hitelrészvény 234. —. Angol-Magyar —.—. M. hitelrészvény 226.25 Napoleond’or —.—. Lombardok 138.—. 1860-diki —.—. Municipalbank —.—. Általános építő-bank 46.50. Magyar földhitel 75.—. Angol-osztrák 153. 50. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 302.50. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.— Onio-bank 123.50. Angol épitő-bank 55.—. Frankfurt, oct. 30. (Kezdet.) Váltóár­folyam —.— 1860-ik —.—. Lombardok 143.1. Éu- KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Első fele. Budapest, oct. 31. A pénzpiac­ s az érték­tőzsdék helyzete sokkal roszabb mint egy hét előtt volt. Az őszi idény tartósan nagy igényeket támaszt a bankokkal szemben, úgy hogy a bankok tartaléka majd­nem kivétel nélkül jelentékeny csökkenést tün­tet fel. A londoni bank érczkészletét az Egyptom részére történt mintegy 800,000 font sterling arany­kivitel is apaszta, mi miatt valószínűnek tartják, hogy a bank igazgatósága kénytelen lesz a kamat­lábat feljebb emelni. Az osztr­ bank tartaléka is egyre sülyed, a pár hét előtt rendelkezés alatt volt ötven millióból most csak 38 millió maradt. E ban­kot illetőleg megjegyzendő, hogy igazgatósága e hé­ten tartott ülésén tudomásul vette a magyar vidéki pénzintézetek részére engedélyezett reescompte hitel feltételeinek a hazai első takarékpénztár által tör­tént elfogadását, miáltal az üzlet végleg megköt­tetett. A bank discontó azonban a lefolyt hét óta nem változott. Az európai pénzpiac­okon e követ­kező százalékok szerint történik a bankváltók leszá­mítolása. Amsterdamban 38/a, Brémában 47/s, Ber­linben 5, Bécsben 4'/a, Brüsselben 4’/2 Frankfurtban 5, Hamburgban 4­3/1, Lipcsében 5 '/a, Londonban 4, Párisban 4, Sz.­Pétervárott 6°/o-on. Az értéktőzsdéken még folyton érvényben van a hanyatló irányzat. A mi tőzsdénkre természetesen a bécsi gyakorol döntő befolyást, de erre viszont a berlini és frankfurti. A berlini tőzsdén a hét végén formális panique támadt. Ennek oka főleg az volt, hogy a különben is nyomasztó hangulathoz já­rult azon hír, hogy Genuában és Florenczben több nevezetes c­ég beszüntette fizetéseit, s ezek által a berlini piacz is érzékeny vesztességeket fog szenved­ni , s legfőkép a német császár trónbeszéde, melynek zárszavai egészen harczias szellemben hangzanak, okozta a panique-ot. A bécsi tőzsdét a vasúti papírok tömeges piacz­­rah­ozatala hozta de routeban. A külföld nagyon zokon vette, hogy az osztrák északnyugati és a kassa-oder­­bergi pálya a részvényesek rovására elsőbbségeket bocsát ki. Külföldi tőkepénzesek vasúti papíroknál feltétlenül bíztak az állami garantiában; a m. keleti vasút úgy mutatta először, hogy e tekintetben nagyon csalatkozhatnak; az említett osztrák pályánál azon­ban még érzékenyebb volt a csalódás, mert e rész­vények szövege arra enged következtetni, hogy a kamatgaranciát a részvényesektől nem lehet elvenni, és most még­is rovásukra adatnak ki elsőbbségek. Az osztrák és magyar vasúti részvények tehát a külföldön nagyon discreditirozva vannak. Nyakra főre túl akarnak azokon adni, de a bécsi tőzsde sokkal gyengébb, hogy sem a tömeges kínálatot el­fogadhatná s igy egyre sülyedtek e papírok másokat is lehúzva. Ha a budapesti tőzsde saját impulzusa után választhatna irányt, e héten belföldön is elég ok lett volna arra, hogy a tőzsde deroute-ot szenvedjen. Az ország siralmas pénzügyi helyzete, lehetetlen, hogy minden körökben a legmélyebb lehangoltságot ne szülje. Ilt adók, jelentékeny adófelemelés, és mégis 27 millió deficit! De tőzsdénk csak külbefo­­lyások által vezéreltetik s a papirok árfolyamánál mutatkozó hanyatlást ezeknek s nevezetesen a fenn­­tebb említett körülményeknek kell tulajdonitanunk. A múlt heti zárjegyzéshez képest a papirok árfolyama tőzsdénkén­t következő különbséget mu­tatja: , Államadósságok: m. vasúti kölcsön 95.50 (—1.50), sorsjegy kölcsön 82.50 (—0.50), 50 ftos 79 (—1), m. földtehermentesités 75.50 (—1.50), temesi 75 (—0.50), erdélyi 73 (—1.25), szőllő dézs­ma 71.26 (—0.26) p. Osztr. papirjáradék 69.50 (—0.25), ezüst 73.50 (—0.25), 1860-iki kisorsolás 500 ftos 107 (—1), 100 ftos 111 (—0.50), 1864-iki 100 ftos 132.50 (—2) 50 ftos 124 (—3)p. Pestváros kölcsöne változatlanul 88 p. Biztosítók : magyar 1010 (—10), Haza 43 (+1), Pannónia 335 (+5), pesti 64.50 (-1­0.50), Hunnia 34, Unió 140 p. Pesti közúti 249 (—6), budai 87 hegypálya 59.50 p. Bankok: municipális 29 (— 2), angol magy 30 (0. 50), m. hitel 222, franco magy. 75 (—4), m. földhitel 746/8 (-1-17/8) takarék és hitelegylet 55.50 (—2.25), budai és ó-budai népbank 34, iparbank 57 (—2­50), budai kereskedelmi bank 166 (—6), pesti keresk. 778 (—7), pesti iparbank 360,kézművesbank 58, tiszti hitel 36, vas-zalai népbank 132, 50 p. Takarékpénztárak: orsz. központi 82 (—1), első hazai 2360 (—80), külvárosi 49 (— 1), sz­­endrei 37, uj­pesti 40 (—3) budai ált. 38 p. Malmok: Árpád nem jegyeztetik, Blumféle 6, Concordia 190 (—20), Erzsébet 115, Lujza 86, Molnárok-Sütők 190, Hengermalom 630, (—40), Victoria 72.50 (—3.50), I. budapesti 590 (—15), budai gyártelep 4­ 50 (—1.50), Pannónia 370 (—30) Egyéb iparvállalatok: Pesti épí­tő 23 (—3), m. serfőzde 402 (—3), sertés­hizlaló 158, Athenaeum 239, pesti könyvnyomda 560 Ganz vasöntöde 295, Gschwindl-féle 190, gyógyintézet 19, gyapjú mosó 72 (—6), salgó tarjáni kőszén 82 (—3,) salgó­tar. vasöntöde 33, Schlik vasöntöde 175, Dräsche 124 (—4) alagút 71, újlaki tégla 55, kőbá­nyai 70 p. Zálog levelek közzül m. föld hiteltár­sulati 6%-os 863/a-ról 85'/2-re, pesti keresk. 85.25- ről 84.75-re sülyedt, a többi változatlan. Elsőbbsé­gek fennmaradtak. Pénznemek cs. arany 5.22'/2 (—1'/2 kr), 20 frankos 8.84 (—2 kr), osztr. ezüst 105 (—0.50), porosz tallér 1.62 3/1 (—*/* kr.) Váltók: Augsburg 91.75 (—0.25 Frank­furt 91.75 (—0.50), Hamburg 53.50 (—0.25), London 109.75 (—0.50), Paris 43.60 (—0.15) p. Kézműipar. Az üzlet e héten igen gyen­ge volt, csak itt-ott mondható középszerűnek. A ház­­bérnegyed alkalmából azon iparosok, kiknek a köl­tözködés körül dolguk akad, kaptak néhány megren­delést, de ezek jobbára csak javítások voltak. A rész­leges üzletben csekély forgalom volt, nődivatüzletek­­ben a hét elején volt némi kereslet. Szabók, czipészek, paszományosok, könyvkötők, diszmóárusok, arany és ezüstművesek,szóval a fényűzési iparosoknál sok a pa­nasz. Műszaki és építési iparágakban a tevékenység igen korlátozott, lakatosok és bádogosok is alig kö­zépszerűen vannak elfoglalva. Halottak napja alkal­mából gyász czikkeknek, koszorúknak, virágoknak jó keletük volt, kertészek és mézesbábosok jól voltak igénybe véve. — A mértékhitelesítő hivatalban a lefolyt hónapban összesen 30,000 akós edényt hitele­sítettek. — Hosszabb távollétem után csak most érte­sülhetvén a felől, hogy az »Esztergom« czimü lap »Egy törvényhozó tisztelete« és a mit a »Hon« f. é. oct. 19-ik 239. sz. esti lapjában »Baldácsy s a végre­hajtók« czímmel megtoldva hoz, és báró Baldácsy Antal úr ellen azt állitá, mintha nevezett agy Bélán ellene intézett bírósági eljárás alkalmával a bírói ki­­küldöttek ellen fellázadva, a törvény nevében cselek­vőknek ellenszegült. Én esetleg a most említett bírói eljárás idejében éppen a báró ur körében Heves me­gyében Sááron lévén . — Az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy az »Esztergom« fönti közlése merőben alaptalan rágalom és ráfogás, mert báró Baldácsy Antal ur az érdekelt eljárás alkalmával még Bélához közel sem volt, sőt onnét még f. é. au­gusztus hava óta távol heves megyei saári birtokain tartózkodott, és igy a törvény ellen nem szegülhetett, sőt a Bélán történtekről legkevesebb tudomása sem volt. Kár volt az «Esztergom«-nak oly gúnyos meg­jegyzésekre fakadni egy magyar fő­ur törvény meg­vetése fölött, akkor, mikor az egész kürtell törvény­­ignorálás alaptalan rágalom és merő ráfogás ! Ne hazudozzunk s ne dobáljuk önönmagunkat sárral »édes csalhatatlan Esztergom«, hisz az ön se­gítsége nélkül is igyekeznek lerántásunkon túl a Lajtán! s ne tetézzük még hazugságokkal, az úgy is silány törvénykezési eljárásunkat, és ne adjunk fegy­vert szerencsétlen hazánk ellenségeinek kezébe a ha­zug rágalmakkal is! Kérem azon lapokat, melyek a fenti czimű hirt közölték, czáfolatomnak felvételére. Budapest, oct. 28. 1874. Ágoston János. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE. October 30. A. Államadósság 1OOfrt. 5 pro 5 pro Egység«« Járadék, jegyekben m*j.—nov. 5 pro. , * „ febr.—aug. 5 pro. , „ ezüstben Jan.—Jul. , * » april-opt. 8orad­ianal 1839-ből egén b­rit. p. p. . , 1839-ből ötöd , „ . . . 1854-böl 250 frtoa 4%. . . , 1860-ból 500 . 5%. . . , 1860-ból 100 . 5%. . . , 1884-ból 100 .......................... C.mot JáradikJefT 42 líra..................... luamjahigi jelzaloglevél 120 frt 6% . B. Földtehermentes. 100 frt p. p* Caehoraaagi 5*/p......................................... Bukovinai 5 .............................................. Oreasracági .............................................. Krajnai, karinthiai és tangermelléki 5% Horvát-tótoracági 5°/............................... Horvaországi 5°/................................. Alao-anaatriai 5..................................... Felao-ansstriai 8..................................... Salaburgi I..................................... Ball­allai 5 ............................... Erdélyi »•­................................. Stájeromig! 6..................................... Uráli 6 ...................................... Tan­eil Bám­ig­e*/o.............................. Temeti 1867-dikl­aerap­áti záradékkal . »MZ. ............................... . 1867«Uki MTMliii záradékkal . .. Más kSskSrcsttnök­­i ranbAlyvsáai 5% 100 frtos . . Magyar vaauti 110 frt (300 frank) 5% Gömöri záloglevél 6% 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt . . . . . „ 50 frt ... . Magyar kincstári utalvány 1875 10­­. 8%­­ 1871-ki 3 .0. 5Vo .... , 1873-iki 6.4 mii. 5%­­ . . „ szőlődé’isma­rátság 100 frto« Pest­városi 6%......................................... TörBb vasod 400 frank..................... , „ 145 frank befiz. . . . D. Bankok részvényei. Angol«*Ittrik bank 200 frto« 120 frt beflaetée Angol-magyar bank 200 frt, 40% Otatrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 Magyar földhitelintézet 200 frt. 60 Kervak. éa ipar hitelintéz. 100 frt. . . Magyar Ált. l. Itáliai. 200 frt ... • Pesti kareskedelini bank 500 frt . . AUÁ-antrtrtai ieezámb­oló bank 500 frt Franso-eratriV -magy. 604 Aránk 69% 60 firt........................ Adva Tartva 69 80 69 90 69 75 69 85 73 80 73 90 73 80 73 90 368 -172 -235 -138 -100 25 100 50 108 25 108 6­5 112 25 112 75 132 50 133 — 25 — 25 50 121 25 121 50 98 -98 50 82 50 83 -83 25 83 75 86 50 — — 79 -79 75 95 -98 -98 — 99 — 94 — 95 —_ — — — 94 25— 73 75 74 50 93 50 70 — 76 50 76 — 76 50 75 75 76 25 75 -70 -97 50 97 75 95 75 90 60 83 -83 50 82 — 82 50 57 40 57 00 150 75 151 25 30 50 31 -108 — 110 — 1­73 75 74 — 230 — 230 50 224 50 225 -915 — 920 -ISO -182 -81 25 61 50 Franco-magyar 200 frt .... Haza életbiztosító és hitel 200 frt Magy. árt. municipal!­ 200 frt 40 . Nationalbank................................... Unicbank 200 frt.......................... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt............................... Albrechtpálya 200 frt......................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. . Erzsébet-pálya 200 frt p. p............................... Eperjes-tarnovi 200 frt........................................ Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. . . Ferencz-József pálya 200 frt ezüst .... Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p....................... Kassa-oderbergi pálya 200 frt..................... Lembe­rg-czernoviczi pálya 200 frt ... Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . . Osztrák-északnyugati 200 frt.......................... . „ (Lit. B.) 200 frt ... Rudolf pálya, 200 frt ....... . Első erdélyi pálya 200 frt ezüst .... Állampálya 200 frt .. ........................................ Déli pálya 200 frt ......................................... Tiszai pálya 200 frt......................................... Bécsi Tramway 200 frt.................................... Magyar-gácsországi első pálya 200 frt . . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . . „ keleti­ pálya 200 frt................................ • nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt. .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsj. 5% , 33 éves visszafizetés 5% Csen jelzálogb. 5% Nemzed bank p. p. 5% sorsolás . . é. r • 5% Magyar földhiteltársulati 34 év 5*/1% földhitelintézet 1­5%% . . kereskedelmi bank 23 év jelzálogbank 5%%. . . 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% • . . Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% . . . ■gyes. magyar gézhajózási 100 és 200 frt Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p s , 300 frt e. b% ■rziébet-pálya ezüst 100 frt . . . * , 1862-iki...................... d , 1869-iki...................... „ „ 200 frtos .... Eperjestarnovi 300 frt ..... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. n m , 100 frt O. é. 100 . ezüst 200 . 200 . ezüst Ferenci József Pécs-barcsi Károly-Lajos ~ 301 . „ a kib. . . in. , , „ VI. „ . Kassa oderbergi 200 frt • Lembergi-czern.-jassyi pálya 300 frt ezüst • . , , I. kib. 1865 • a » • n. H 1867 ■ ««I 10. n 1868 ■ see r?« • 1072 1361 300 Adva 77 50 974 — Ifi -136 — 462 - 189 25 1878 — 184 -230 25 130 50 145 50 453 -131 — 148 — 184 300 50 135 75 185 - 134 - 112 — nn — 54 75 ISO — 95 50 87 — 86 50 93 50 85 50 86 25 86 — 70 50 Tartva 78 50 970 - 121 25 137 - 100 50 454 — 159 75 94 50 89 75 104 99 50 84 --79 50 1882 — 184 50 230 75 131 — 147 — 455 -132 — 148 50 135 301 130 — 186 113 — 111 — 55 -131 -96 50 87 50 87 — 93 65 86 — 86 50 87 - 77 — 91 25 94 — 91 — 95 — 90 25 104 50 100 — 108*50 79 75 90 50 80 50 Oztrák- Lloyd 9*/«. • .......................... Osztrák érazk-nyugati vaspálya, fiOO frt, 5% Rudolf pálya, 800 frt, 6%..................... 1809 ...................................... 1872 ............................... Első erdélyi pálya 100 frt wüst. . .­­ Allampálya 500 frank 9% 1807-ikl 8 .........................* 200 frt 6% r-ikíl 8% 8 Déli vasat Januar „ apriL—okt . 200 frt ez. g 1875—1870 , 1877—1878 Tiszavidéki ... Tramway 22 év kisor. . . Magy.­gácsországi 200 frt e. Magy. északkeleti 300 frt. . Magyar keleti 800 frt Magy. keleti IL kib. 800 frt . Magyar nyugati 200 frt . 8% 508 fr. "■ 500 . 500 fr. 6% 600 . . ... VJ.*% *•/­ VI. L Magánsorsjeg­yek. Hitalm­Uaat 100 frt. . . . Clary 40 frt p. p.................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt ..................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város köles. 40 frt . . Pálffy 40 frt p. p......................... Rudolf-alapitvány 10 frt . . . Salm 40 frt p. p. . . . . . Salzburgi dijsorsj. 20 frt . . St. Genois 40 frt. p. p. . . . Stanislau városi 20 frt . . . Triest város 100 p. p. ... „ „ 50 p. p. . . . Waldstein 20 frt p. p. . . . Windischgritz 20 frt ... Váltók (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet . Berlin 100 tallér . . . . . Boroszló 100 tallér . . . . Brüssel 100 frt.......................... Frankfurti 100 frt délnémet Hamburgra 100 b. márk. . . Londonra 10 font sterling . . Lyonra 100 frank..................... Milano 100 lira......................... Marseille 100 frank . . . . Müncheni 100 frank . . . . Pária 100 frank ..................... Pétervár, 100 rubel . . . . Zürich 100 frank . . . . 3%% 5 5 54­/3 54% 4 4 5 4 5 4 Pénzek árfolyama. Os. arany ...... 20 fokos arany..................... Orosz imperiale . . . Mária-Terézia-tallér . .. Ezüst.................................... Egyleti tallér.................... Porosz pénztári utalvány Adva Tativa • 93 50 94 — -- --93 — —-----92 — -- — 90 25_ _ 80 -— 130 80 130 80 133 50 134 — -----­— — 108 — 108 50 1 100 — 108 10 94 50 94 70 219 — 221 — • • — 82 — ____ 75 50 70 25 70 75 67 25 67 75 • 78^25 78 50 162 25 162 75 26 25 26 50 90 — 91 -16 50 17 —• 13 - -13 50 10 — 17 — 25 — 23 — 24 — 25 —­ 12 75 13 25 32 -33 -17 50 18 — 25 50 26 50 15 25 15 75 107 —— 52 — 53 — 23 — 23 50 • 22 50 23 — 92 90 93 — 91 75 92 — — — — — — — — — — _ — — 91 85 92­­53 60 53 70 109 58 109 95 — — — — — — -- —— — —___ — — 43 65 43 70 — — — — 5 22 5 23 8 84 8 85 — — -- -- —_ _ -- --104 50 104 60_ __ —■ — . 1 02 1 63 járuléki papír 64.1/8. Osztrák bankrészv. 1033.—. Osztrák hitelrészv. 244.—. Osztrák államvaspálya­­részvén 322.—. 1864-es 169.50. Galicziai 251.50. Évjáruléki ezüst 67.75. Köln, oct. 30. Búza 6.11'/2. 18.20, rozs 5’/1. ------. 14.40, olaj 9­8/1 o. 9. Va-Ste­ttin, oct. 30. Búza —.—.—. 181.Va-—. rozs —.—.—.—. 142 50 olaj 17*/2. 54*/2. szesz 18.—. 17.Ve. 56.—. Hamburg, oct. 30. Búza 183.—. 183.- . Rozs 151.—. 148.VI. Olaj —. 55.—. 55.— Szesz —.—. 47—. 47.—. 47.—. Amsterdam, oct. 30. Búza —.—.-----­—. Rozs 188.—. 182.50. 180.—. Repczeolaj 30.'k. 30'/a 33'/.­L­i­v­e­r­p­o­l, oct. 30. Búza------, liszt —, ku­koricza 6—9 pennyivel olcsóbb. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Pest, barátok­ tere. Athenaeum-épü­let 1874.

Next