A Hon, 1874. október (12. évfolyam, 224-250. szám)
1874-10-31 / 250. szám
rendek egyikét tartaná e czélra legalkalmasabbnak, miután azonban a felállítani szándékolt emlékszobor kiállítását illetőleg, még a legszerényebb kívánalmaknak sem felel meg, felszóllíttatni rendeltetett az illető bizottság, miszerint a kiszemelt helyéhez mérten egy méltóbb kiállításról gondoskodni szíveskedjek. A svábhegyi templom- és oskolatér befásitására vonatkozó tervek helybenhagyattak. A következő építési engedélyek akadálytalanul kiadattak: Grétzi Györgynek, VIII. ker. fecskeutczában 1261/10. kocsiszínre. Strobentz testvéreknek II. ker. 358. üvegházra. Közúti vasútnak IX. ker. üllői út 50. kocsiszínre. Perta Józsefnek VII. ker. Rákos 196. földszintes lakházra. Csillag Gábornak VII. ker. király utcza 129 ideiglenes bazár épületre. Váry Sándor: III. ker. 3 szív utcza, földszintes lakházra. Mosner Ferencznek X. ker. úri utcza 244. átalakításra. Sugári úti építő vállalatnak, XVII. csoport 66. sz. két emeletes házra. Államköltségvetés a m. korona országai részire 1875 re. 500 10500 II. Fedezet. (Vége.) 1875. 1874. előirányzat költségvetés , forint B) Rendkívüli bevételek: I. Belügyminisztérium: 1 Járulék a föltehermentesitési alapból az igazoló uzalmányok költségeinek megtérítése fejében 9.414 10.764 NI Pénzügyministerium: 1. BvHéznavaltságból 2. Különféle bevételek az állami jószágoknál 3. A beszterczei kohó eladásából 4 A tiszai koronás kerületet képező községek uradalmi járulékainak megváltása fejében 5 Az államjavak eladásából az állam rendelkezésére 6 Az államjavak eladásából a 76/1 millió forint ezüst-kölcsön törlesztésére szervezett alapba befolyandó összegek 7 A földadó-ideiglen régi hátralékaiból 8 A földtehermentesítési alapnak adott előlegek kamatai fejében 9. Állami előlegekből (Különféle bevételek az államerdőknél)Az ingó államvagyon értékesítéséből Együtt (II. fejezet) III. Vallás-és közoktatásügyi ministerium: 1. A volt Eszterházy képtár megvételére Budapest városa által felajánlott 60.000 írtnak 5. részlete 2. Győr város járuléka az ottani főreáltanoda felszerelési költségéhez (2.000 frt 3-ik részlete) Együtt (III. fejezet) 23.966 3.846 100.000 2.363.007 872.205 10.000 500 10 500 C) Hitel- és pénztárműveleti bevételek I. Szölődézsmaváltság: 1. A múlt évek illetőségeiből fennmaradt 2. A váltságkötelezettek 1,241.579 1,001.887 járadékul 3. Késedelmi kamatok és 2,256.000 2,078.880 egyéb bevételek 40.900 30.430 Együtt (I. fejezet) II. Maradvány és irtványföldek 3.538.479 3.111.197 1.721.055 2.000.000 1.779 1.667.100 5.154.738 6.662.615 megváltásából III. Sorsolási kör 100.000 csen: 1 Időközi kamatok 2 A lánczurd bevételei 3. Az 1870: X. trv.-cz .4. § tán megjelölt társulatok és vállalatok által fizetendő községi pótlék 4. Az évi járadékunk az 321.360 227.000 erre szánt jövedelmek után fedezetlen maradandó részének pótlásául az államkincstárból 399.693 (Maradvány az előévek bevételeiből) 2.937.914 (A sugárút költségeire adott előlegből) 808.969 (A nagy körút költségeire adott előlelesből) 500.000 Együtt (III. fejezet) 1,433.653 5,280.787 IV. Pénztári műveletek: Az osztrák kezelőség számára beváltott dohánylevelek beváltási árának visszatérítése fejében 4,082.780 3,942.520 Gömöri vasut-záloglevélkölcsön) 2,059.494 Epikai költeményből drámait alkotni nem hálás feladat. A költői eszme már Minervaként szokott megjelenni, a hozzá legillőbb alakban. Más alakba önteni át, többnyire már rontás, vagy erőszakolás legalább. Regényből, beszélyből drámát csinálni a legtöbbször procrustesi műtétekkel jár; a regénynek le kell vágni kezét lábát, hogy beférjen az adott keretbe, a novellát ki kell nyujtóztatni, hogy megtöltse azt. A »Háromszéki leányoknál« a mesét illetőleg nem volt ily erőszakolásra szükség. Jókai beszélye éppen beleillett egy rövidebb vígjáték keretébe s szépen volt három szakaszra felosztható s jellenetezhető, csak egy szerencsés ötlet kellett hozzá: a brassói két udvar belsejét egyszerre láttatni a színpadon. A beszély anyaga elég ügyesen van átöntve drámai formába s ha nem ismernők az eredeti beszélyt, nem lennénk a szinlapon figyelmeztetve reá, magából a színdarabból senki se következtethetné, hogy beszély után készült. A bírálat nem is itt fogja megtalálni a mű Achilles-sarkát. Az másutt keresendő. Abban a problémában t. i. hogy a mi elbeszélve fel sem tűnik különösnek, szemünk előtt lejátszva sokszor viszás, lehetetlen, vagy legalább hihetetlen. Hogy a betört tatárok elpusztítják Uzont, hogy az elzüllött s most visszatérő székely családok házuk helyét is alig találják többé, hogy el akarnak vándorolni onnét, de nem tehetik, mert szívük belenőtt abba a földbe, hogy leányaik nem akarnak kenyérfogyasztókul maradni odahaza, hanem fölkerekednek valamennyien s Brassóba mennek szolgálatba : mindez igen szépen hozható színpadra, mint ezt a tegnapi darab is megmutatta. A román, közzé visszatévedő, tűzhelyüket kereső, halottaikat megsirató szegény emberek megható csoportozatokat képeznek a színpadon. Azt hinné az ember, úgy fognak tenni, mint a fecske, mely nem rakja fészkét megint oda, ahonnan leszúrták, — de ők leborulnak a megszentelt földbe s szent zsolozsmaként hangzó énekben fogadják, hogy itt maradnak. A színpadi hatás az efféle jelenetektől el nem vitatható. Azonban ez az egész első felvonás egészen más hangulatot kelt, mint aminő a darab további folyamához szükséges volna. Ez első felvonás bizonyos ünnepi kedély-állapotba ringatja az embert, melyet még állandóbbá tesz a történeti színezetű háttér, s melyet még a három szász komikus alakjainak megjelenése sem bír ellensúlyozni. Természetes, hogy az ekkér felköltött komoly hangulat sértő ellentétben helyezkedik a következő felvonásokban előforduló, határozottan bohózatos jelenetekkel. A darab eleje mást ígér, mint ami következik. Ezt az olvasó szívesen megbocsátja, de nem a néző. Mellőzve az első és következő két felvonás alaphangja közti ellentétet, mely nagyban csorbítja a mű egyöntetűségét, — a két utolsó felvonásban sem sikerül az erősen comicus és a komoly jelenetek között harmóniát hozni létre. Sőt határozottan merjük állítani, hogy míg Jókai beszélyében a komoly hátterű jelenetek, mint például a székely leányok lázadása, átcsapong a magasztosig, itt a színpadon látva e lázadást, azt látjuk, hogy meg van téve az a lépés, mely a magasztosát a nevetségektől elválasztja. A vásárra bejött székely nép által támogatott egy oly cselédfölkelés, mely Brassót pusztulással fenyegesse, a fantáziának minden megerőltetése nélkül képzelhető. De színpadon nem bírja kivívni magának a természetszerűséget. Persze ehhez a nemzeti színpad szűk volta is járul s a rendezés meg pláne mindent elkövetett, hogy a székelyek lázadása comikusabb legyen Sziksz uram tánczánál is. A színfalak ugyanis előtüntettek egy olyan várost, aminőnek képzelhetjük Moszkvát, Londont, de semmi esetre sem Brassót. E világváros piaczán aztán megjelen huszonöt harmincz ember, férfi, asszony vegyest, lőccsel, doronggal s kijelenti, hogy ha ők megharagusznak, akkor »kő-kövön nem marad.« No ez már mégis némi visszaélés a közönség jóhiszemüségével. Oly jeleneteknél, melyeknek valószínűséget a színpadon szerezni nehéz,megvárnak a rendezéstől is, hogy a feladatot megoldani segítsen, nem pedig,hogy lehetetlenné tegye. Különben ily »apró« botlásokat, (melyek néha a darab nyakába is kerülhetnek) sokszor lenne alkalmunk följegyezni, ha nem reszelnek, mint például azt, hogy Katiczát oda állítják egy oly ház elejét »meszelni«, mely dljszintre van festve, faragványokkal ellátva, szóval egyáltalán nem meszelni való. A darab lefolyása gyors, változatos, érdekfeszítő, a befejezése azonban kissé vontatott, lassú, mit különben az előadás is feltűnővé tett, mely sehogy se »ment össze«, s még egy tisztességes főpróbának is alig járta volna meg. Pedig kedvvel játszottak mindnyájan, szerepét azonban jóformán csak Szathmáryné tudta folyékonyan, ki a nyelves, házsártos Brigitta szerepében legsikerültebb alakításainak számát szaporitá egygyel. Kár, hogy ez este erősen rekedt volt s igy a zsörtölődés nem volt elég zajos. Blahánén, ki Katiczát adta s énekrészeivel viharos tapsokra ragadta a közönséget, még igen meglátszott a kimerültség, — nem volt elég tűzről pattant, bátor, határozott leány, ki ribilliót csinál s nem csak szembe mer szállni, de diadalmasan meg is küzd még az oly sárkánynyal is,mint Brigitta. Tamássi, a szász fiúból lett székelyt, a nála megszokott eredeti felfogással játszta. Kiemelendő még Vízvári Sziksz és Komáromi Weimuth szerepében, kiknek azonban a különben is erős vonásokkal festett alakok egyénítésénél némi túlzásokat szívesen elengedtünk volna. Róza szerepét Helvei Laura játszta, elég jól ahhoz képest, hogy csaknem az utolsó órában vette át. — Kétséget se szenved, hogy e műnek, főleg a vasárnapokon sokkal nagyobb hatása lesz többszöri előadás után, mikor a játék összevágóbbá, gyorsabb menetűvé válik; — bár ez este is tetszett, kivált a második felvonás után szerzői zajosan hívták s az meg is jelent. Dicsérettel kell kiemelnünk az énekrészeket, melyek közt néhány eredeti tőrül metszett székely népdal s egy barczi induló fordul elő. Az énekrészek hangszerelése körül Erkel Gyuláé a dicsőség, ki valóban oly kíséretet szerzett a népdalokhoz, mely már maga is élvezet, s mely meglehetősen elüt a népszínművekben eddig hallott halvány kísérettől. A közönség nagy számmal volt jelen, megteltek, — csaknem hihetetlen — még a páholyok is. 185.714 400.000 1.200.000 6.000 22.762 1.611 3.000 10.000 185.714 754.594 5.000 40.600 672.000 100.000 706.904 Nemzeti színház. »Háromszéki leányok« , Eredeti népszínmű három szakaszban, dalokkal, tánczcsal. Jókai után irta Szigligeti. Először adatott a nemzeti színpadon okt. 30-án. Tagadhatatlan, hogy népszínmű- irodalmunk jelentékeny lendületet kezd venni. Aránylag oly rövid idő alatt kevés műfaj birt magának oly erős létjogot kivívni,mint éppen ez. Ennek oka pedig nem a műtökélyben,nem a szépészeti szabályszerűségben rejlik, hanem abban, amiben Eötvös mondta rejteni Petőfi varázsát, az elvitathatatlan eredetiségben, abban, hogy ízről ízre magyar. Hogy a népszínmű még nem érte el azt a fokot, mely a világirodalomban is jelentékeny helyet biztosít számára, azt nem szükség vitatni. A magyar népszínműben a fősúlyt most sem a drámai cselekménybe, hanem abba helyezik az írók, hogy a népélet híven, érdekesen, eredeti vonásainak feltüntetésével legyen benne visszatükröztetve. Egy pár népdal, táncz, összefűzve valami vékony cselekmény még vékonyabb szálával s meg van a népszínmű. Legalább a legtöbb népszínmű most is olyan még. E kifogás elveszté élét a tegnap előadott népszínművel szemben. Két költő géniusza egyesült, hogy a darab meséjét megalkossa s hogy oly formába öntse, mely azt a színpadon megjelenésre képessé teszi. KÜLÖNFÉLÉK — Liszt Ferencz, korábbi elhatározása ellenére mint a »P. N.« értesül, nem fog Bécsben a téli idény alatt tervezett Wagner-hangversenyeken résztvenni, hanem Rómából hozzánk jön, s két havi itt tartózkodása után Weimarba megy, hol a tél hátralevő részét fogja tölteni. — A magyar nyelv behozatala a vasúti szolgálatban el lévén rendelve, a forgalmi, vonatinditási, üzleti, távírdai és hajózási szolgálatban használandó magyar vezényszók megállapítása végett a m. k. főfelügyelőség múlt évi decz. 31-én kelt miniszteri rendelettel enquete összehívására utasíttatott. Az enquete f. é. február 4-kén meg is kezdte működését és a részletes kivitelre albizottságot választott, mely Storch m. kir. felügyelő elnöklete alatt a magyar északkeleti vaspálya, a magyar államvaspályák és a magyar nyugati vaspálya küldötteiből állott. Az albizottság nemrég be is fejezte feladatát és most, az erdélyi vasút egy küldöttével megszaporodva, a munkálat fölülvizsgálatához fogott. — Nyilvános kérelem. A »Hon«-nak 1868. Április 15-kén megjelent 87-ik számában, az újdonságok rovatában közzétett azon közlésére, hogy azok, kik Lukács Dénes végtisztességtételére Debreczenből és máshonnan megjelentek, emlékkő felirtását határozták, most hat év lefolyása után úgy hiszem, bár, mint legközebb érdeklettől, nem fog szerénytelenségnek feltűni, ha arra visszaemlékezve, azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok mindazon igen tisztelt urakhoz, akik akkor boldogult atyám végtisztességtételére szívesek voltak megjelenni s az elhunyt iránti tiszteletből fent említett határozatot hozni, legyenek szívesek, ha tudnának eme határozat mikénti véghezviteléről,engem tudósítani, úgy hallottam, hogy e czélra már vagy 300 forint állna rendelkezésre , de bizonyosan nem tudom, mivel az tudtommal nyilvánosságra nem hozatott. Nagyon kérem, ne ítéljenek e felszólamlásomért szerénytelennek, de kénytelen vagyok ezt tenni, mivel felejthetlen jó atyám sírja már roskadozó félben van; s ha az akkor oly nemesen indítványozott emlékkő felállításából még ez időben nem lenne semmi, kénytelen leendők szegénységemhez s tehetségemhez képest azt magam megjelölni. Ezek után vagyok mindazoknak, kik szívesek voltak a fentemlitett ügyet előmozdítani s talán végeredményhez is vezetni, a hála és tisztelet világos jeleivel alázatos szolgájuk: Lukács Ferencz. — Borzasztó gyilkosságról vesz tudósítást a »Nagyvárad« Oláh-Homorogról. F. bő 25-ke elején egy családapa nejével és két gyermekével meggyilkoltatott. Az apa s illetőleg férj az udvaron a mint aludt, fejszével feje ketté vágatott nyaka pedig keresztül, a két gyermek — kiknek egyike 4 éves leány, másika 1 éves fiú — késsel mindeniknek nyaka szuratott keresztül, a nő szintén késsel mellbe és oly erővel, hogy a szív mindkét kamarája keresztül szuratott, ezen borzasztó tett elkövetésével a meggyilkolt férj s illetőleg apa fivére Kis Demeter nevű szabadságos katona gyanusíttatik, ki ellen már foly a vizsgálat. A biztonsági korlát-fáknak felállítását az alagútban már két évtized óta sürgeti a közönség, hatóság egyaránt. Az alagúti társaság azonban minden meghagyásnak sikeresen ellentállt. A fővárosi hatóság most ismét úgy tesz, mintha komolyan akarná a társulatot kötelezni a korlátfák felállítására és tegnap bizottsági ülést tartott a társulat több tagjával. Ezek (Ürményi, Herrich és Sárváry) sehogy sem tudták belátni a korlát szükségét, míg a város képviselői határozottan mellette kardoskodtak. Már most a tanácson áll, tud-e erélyt kifejteni. — Vád vádlott nélkül. Furcsa váltóhamisitási esetet tárgyalt ma a pesti kir. törvényszék. A vádlottak padja üres volt azon egyszerű oknál fogva, mert az, kinek ott kellett volna ülni,Egerzweig Mária, jónak látta ebből a nyomorúságosvilágból egy szebb hazába költözni, hol nincs váltóhamisítás, és criminál. Az ügy ennek folytán be is lett szüntetve. .. Bertók Sándor czimbalmos, ajánlja magát az ujabbi rendszerrel beosztott czimbalmon tanítási órákra, hol is azok kik nála egy pár hónap óta tanulnak, már is igen jól játszanak. Lakása, Ferenczváros, soroksári utcza 33. sz. a. ■h JELon* magántár Sürgönyei N.- refoeil, oct. 31. Tegnap megsemmisittetett Pavlovits választása. Radulovicsnál vizsgálat rendeltetett el. Igen viharos ülés volt. Folytathatnak az igazolások. Holnap valószínűleg választás lesz. Bécs,oct. 31. (Megnyitás.) Hitelrészvény 233 75. Magyar földhitelintézet 75 25.Angol-magyar 253 25. Ang.-Ausztriai 157.75. Magyar hitelrészvény 135.75. Franco-magyar —. Napoleond’or —. Allamvaspálya 334.—. Lombardok 138.25. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es —.—. Municipalbank —.—. Unionbank 130.50. Általános épitőbank 53.—. Bécs, oct. 31. (Előbörze.) Hitelrészvény 234. —. Angol-Magyar —.—. M. hitelrészvény 226.25 Napoleond’or —.—. Lombardok 138.—. 1860-diki —.—. Municipalbank —.—. Általános építő-bank 46.50. Magyar földhitel 75.—. Angol-osztrák 153. 50. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 302.50. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.— Onio-bank 123.50. Angol épitő-bank 55.—. Frankfurt, oct. 30. (Kezdet.) Váltóárfolyam —.— 1860-ik —.—. Lombardok 143.1. Éu- KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Első fele. Budapest, oct. 31. A pénzpiac s az értéktőzsdék helyzete sokkal roszabb mint egy hét előtt volt. Az őszi idény tartósan nagy igényeket támaszt a bankokkal szemben, úgy hogy a bankok tartaléka majdnem kivétel nélkül jelentékeny csökkenést tüntet fel. A londoni bank érczkészletét az Egyptom részére történt mintegy 800,000 font sterling aranykivitel is apaszta, mi miatt valószínűnek tartják, hogy a bank igazgatósága kénytelen lesz a kamatlábat feljebb emelni. Az osztr bank tartaléka is egyre sülyed, a pár hét előtt rendelkezés alatt volt ötven millióból most csak 38 millió maradt. E bankot illetőleg megjegyzendő, hogy igazgatósága e héten tartott ülésén tudomásul vette a magyar vidéki pénzintézetek részére engedélyezett reescompte hitel feltételeinek a hazai első takarékpénztár által történt elfogadását, miáltal az üzlet végleg megköttetett. A bank discontó azonban a lefolyt hét óta nem változott. Az európai pénzpiacokon e következő százalékok szerint történik a bankváltók leszámítolása. Amsterdamban 38/a, Brémában 47/s, Berlinben 5, Bécsben 4'/a, Brüsselben 4’/2 Frankfurtban 5, Hamburgban 43/1, Lipcsében 5 '/a, Londonban 4, Párisban 4, Sz.Pétervárott 6°/o-on. Az értéktőzsdéken még folyton érvényben van a hanyatló irányzat. A mi tőzsdénkre természetesen a bécsi gyakorol döntő befolyást, de erre viszont a berlini és frankfurti. A berlini tőzsdén a hét végén formális panique támadt. Ennek oka főleg az volt, hogy a különben is nyomasztó hangulathoz járult azon hír, hogy Genuában és Florenczben több nevezetes cég beszüntette fizetéseit, s ezek által a berlini piacz is érzékeny vesztességeket fog szenvedni , s legfőkép a német császár trónbeszéde, melynek zárszavai egészen harczias szellemben hangzanak, okozta a panique-ot. A bécsi tőzsdét a vasúti papírok tömeges piaczrahozatala hozta de routeban. A külföld nagyon zokon vette, hogy az osztrák északnyugati és a kassa-oderbergi pálya a részvényesek rovására elsőbbségeket bocsát ki. Külföldi tőkepénzesek vasúti papíroknál feltétlenül bíztak az állami garantiában; a m. keleti vasút úgy mutatta először, hogy e tekintetben nagyon csalatkozhatnak; az említett osztrák pályánál azonban még érzékenyebb volt a csalódás, mert e részvények szövege arra enged következtetni, hogy a kamatgaranciát a részvényesektől nem lehet elvenni, és most mégis rovásukra adatnak ki elsőbbségek. Az osztrák és magyar vasúti részvények tehát a külföldön nagyon discreditirozva vannak. Nyakra főre túl akarnak azokon adni, de a bécsi tőzsde sokkal gyengébb, hogy sem a tömeges kínálatot elfogadhatná s igy egyre sülyedtek e papírok másokat is lehúzva. Ha a budapesti tőzsde saját impulzusa után választhatna irányt, e héten belföldön is elég ok lett volna arra, hogy a tőzsde deroute-ot szenvedjen. Az ország siralmas pénzügyi helyzete, lehetetlen, hogy minden körökben a legmélyebb lehangoltságot ne szülje. Ilt adók, jelentékeny adófelemelés, és mégis 27 millió deficit! De tőzsdénk csak külbefolyások által vezéreltetik s a papirok árfolyamánál mutatkozó hanyatlást ezeknek s nevezetesen a fenntebb említett körülményeknek kell tulajdonitanunk. A múlt heti zárjegyzéshez képest a papirok árfolyama tőzsdénként következő különbséget mutatja: , Államadósságok: m. vasúti kölcsön 95.50 (—1.50), sorsjegy kölcsön 82.50 (—0.50), 50 ftos 79 (—1), m. földtehermentesités 75.50 (—1.50), temesi 75 (—0.50), erdélyi 73 (—1.25), szőllő dézsma 71.26 (—0.26) p. Osztr. papirjáradék 69.50 (—0.25), ezüst 73.50 (—0.25), 1860-iki kisorsolás 500 ftos 107 (—1), 100 ftos 111 (—0.50), 1864-iki 100 ftos 132.50 (—2) 50 ftos 124 (—3)p. Pestváros kölcsöne változatlanul 88 p. Biztosítók : magyar 1010 (—10), Haza 43 (+1), Pannónia 335 (+5), pesti 64.50 (-10.50), Hunnia 34, Unió 140 p. Pesti közúti 249 (—6), budai 87 hegypálya 59.50 p. Bankok: municipális 29 (— 2), angol magy 30 (0. 50), m. hitel 222, franco magy. 75 (—4), m. földhitel 746/8 (-1-17/8) takarék és hitelegylet 55.50 (—2.25), budai és ó-budai népbank 34, iparbank 57 (—250), budai kereskedelmi bank 166 (—6), pesti keresk. 778 (—7), pesti iparbank 360,kézművesbank 58, tiszti hitel 36, vas-zalai népbank 132, 50 p. Takarékpénztárak: orsz. központi 82 (—1), első hazai 2360 (—80), külvárosi 49 (— 1), szendrei 37, ujpesti 40 (—3) budai ált. 38 p. Malmok: Árpád nem jegyeztetik, Blumféle 6, Concordia 190 (—20), Erzsébet 115, Lujza 86, Molnárok-Sütők 190, Hengermalom 630, (—40), Victoria 72.50 (—3.50), I. budapesti 590 (—15), budai gyártelep 4 50 (—1.50), Pannónia 370 (—30) Egyéb iparvállalatok: Pesti építő 23 (—3), m. serfőzde 402 (—3), sertéshizlaló 158, Athenaeum 239, pesti könyvnyomda 560 Ganz vasöntöde 295, Gschwindl-féle 190, gyógyintézet 19, gyapjú mosó 72 (—6), salgó tarjáni kőszén 82 (—3,) salgótar. vasöntöde 33, Schlik vasöntöde 175, Dräsche 124 (—4) alagút 71, újlaki tégla 55, kőbányai 70 p. Zálog levelek közzül m. föld hiteltársulati 6%-os 863/a-ról 85'/2-re, pesti keresk. 85.25- ről 84.75-re sülyedt, a többi változatlan. Elsőbbségek fennmaradtak. Pénznemek cs. arany 5.22'/2 (—1'/2 kr), 20 frankos 8.84 (—2 kr), osztr. ezüst 105 (—0.50), porosz tallér 1.62 3/1 (—*/* kr.) Váltók: Augsburg 91.75 (—0.25 Frankfurt 91.75 (—0.50), Hamburg 53.50 (—0.25), London 109.75 (—0.50), Paris 43.60 (—0.15) p. Kézműipar. Az üzlet e héten igen gyenge volt, csak itt-ott mondható középszerűnek. A házbérnegyed alkalmából azon iparosok, kiknek a költözködés körül dolguk akad, kaptak néhány megrendelést, de ezek jobbára csak javítások voltak. A részleges üzletben csekély forgalom volt, nődivatüzletekben a hét elején volt némi kereslet. Szabók, czipészek, paszományosok, könyvkötők, diszmóárusok, arany és ezüstművesek,szóval a fényűzési iparosoknál sok a panasz. Műszaki és építési iparágakban a tevékenység igen korlátozott, lakatosok és bádogosok is alig középszerűen vannak elfoglalva. Halottak napja alkalmából gyász czikkeknek, koszorúknak, virágoknak jó keletük volt, kertészek és mézesbábosok jól voltak igénybe véve. — A mértékhitelesítő hivatalban a lefolyt hónapban összesen 30,000 akós edényt hitelesítettek. — Hosszabb távollétem után csak most értesülhetvén a felől, hogy az »Esztergom« czimü lap »Egy törvényhozó tisztelete« és a mit a »Hon« f. é. oct. 19-ik 239. sz. esti lapjában »Baldácsy s a végrehajtók« czímmel megtoldva hoz, és báró Baldácsy Antal úr ellen azt állitá, mintha nevezett agy Bélán ellene intézett bírósági eljárás alkalmával a bírói kiküldöttek ellen fellázadva, a törvény nevében cselekvőknek ellenszegült. Én esetleg a most említett bírói eljárás idejében éppen a báró ur körében Heves megyében Sááron lévén . — Az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy az »Esztergom« fönti közlése merőben alaptalan rágalom és ráfogás, mert báró Baldácsy Antal ur az érdekelt eljárás alkalmával még Bélához közel sem volt, sőt onnét még f. é. augusztus hava óta távol heves megyei saári birtokain tartózkodott, és igy a törvény ellen nem szegülhetett, sőt a Bélán történtekről legkevesebb tudomása sem volt. Kár volt az «Esztergom«-nak oly gúnyos megjegyzésekre fakadni egy magyar főur törvény megvetése fölött, akkor, mikor az egész kürtell törvényignorálás alaptalan rágalom és merő ráfogás ! Ne hazudozzunk s ne dobáljuk önönmagunkat sárral »édes csalhatatlan Esztergom«, hisz az ön segítsége nélkül is igyekeznek lerántásunkon túl a Lajtán! s ne tetézzük még hazugságokkal, az úgy is silány törvénykezési eljárásunkat, és ne adjunk fegyvert szerencsétlen hazánk ellenségeinek kezébe a hazug rágalmakkal is! Kérem azon lapokat, melyek a fenti czimű hirt közölték, czáfolatomnak felvételére. Budapest, oct. 28. 1874. Ágoston János. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE. October 30. A. Államadósság 1OOfrt. 5 pro 5 pro Egység«« Járadék, jegyekben m*j.—nov. 5 pro. , * „ febr.—aug. 5 pro. , „ ezüstben Jan.—Jul. , * » april-opt. 8oradianal 1839-ből egén brit. p. p. . , 1839-ből ötöd , „ . . . 1854-böl 250 frtoa 4%. . . , 1860-ból 500 . 5%. . . , 1860-ból 100 . 5%. . . , 1884-ból 100 .......................... C.mot JáradikJefT 42 líra..................... luamjahigi jelzaloglevél 120 frt 6% . B. Földtehermentes. 100 frt p. p* Caehoraaagi 5*/p......................................... Bukovinai 5 .............................................. Oreasracági .............................................. Krajnai, karinthiai és tangermelléki 5% Horvát-tótoracági 5°/............................... Horvaországi 5°/................................. Alao-anaatriai 5..................................... Felao-ansstriai 8..................................... Salaburgi I..................................... Ballallai 5 ............................... Erdélyi »•................................. Stájeromig! 6..................................... Uráli 6 ...................................... Taneil Bámige*/o.............................. Temeti 1867-diklaerapáti záradékkal . »MZ. ............................... . 1867«Uki MTMliii záradékkal . .. Más kSskSrcsttnöki ranbAlyvsáai 5% 100 frtos . . Magyar vaauti 110 frt (300 frank) 5% Gömöri záloglevél 6% 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt . . . . . „ 50 frt ... . Magyar kincstári utalvány 1875 10. 8% 1871-ki 3 .0. 5Vo .... , 1873-iki 6.4 mii. 5% . . „ szőlődé’ismarátság 100 frto« Pestvárosi 6%......................................... TörBb vasod 400 frank..................... , „ 145 frank befiz. . . . D. Bankok részvényei. Angol«*Ittrik bank 200 frto« 120 frt beflaetée Angol-magyar bank 200 frt, 40% Otatrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 Magyar földhitelintézet 200 frt. 60 Kervak. éa ipar hitelintéz. 100 frt. . . Magyar Ált. l. Itáliai. 200 frt ... • Pesti kareskedelini bank 500 frt . . AUÁ-antrtrtai ieezámboló bank 500 frt Franso-eratriV -magy. 604 Aránk 69% 60 firt........................ Adva Tartva 69 80 69 90 69 75 69 85 73 80 73 90 73 80 73 90 368 -172 -235 -138 -100 25 100 50 108 25 108 65 112 25 112 75 132 50 133 — 25 — 25 50 121 25 121 50 98 -98 50 82 50 83 -83 25 83 75 86 50 — — 79 -79 75 95 -98 -98 — 99 — 94 — 95 —_ — — — 94 25— 73 75 74 50 93 50 70 — 76 50 76 — 76 50 75 75 76 25 75 -70 -97 50 97 75 95 75 90 60 83 -83 50 82 — 82 50 57 40 57 00 150 75 151 25 30 50 31 -108 — 110 — 173 75 74 — 230 — 230 50 224 50 225 -915 — 920 -ISO -182 -81 25 61 50 Franco-magyar 200 frt .... Haza életbiztosító és hitel 200 frt Magy. árt. municipal! 200 frt 40 . Nationalbank................................... Unicbank 200 frt.......................... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt............................... Albrechtpálya 200 frt......................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. . Erzsébet-pálya 200 frt p. p............................... Eperjes-tarnovi 200 frt........................................ Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. . . Ferencz-József pálya 200 frt ezüst .... Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p....................... Kassa-oderbergi pálya 200 frt..................... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt ... Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . . Osztrák-északnyugati 200 frt.......................... . „ (Lit. B.) 200 frt ... Rudolf pálya, 200 frt ....... . Első erdélyi pálya 200 frt ezüst .... Állampálya 200 frt .. ........................................ Déli pálya 200 frt ......................................... Tiszai pálya 200 frt......................................... Bécsi Tramway 200 frt.................................... Magyar-gácsországi első pálya 200 frt . . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . . „ keleti pálya 200 frt................................ • nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt. .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsj. 5% , 33 éves visszafizetés 5% Csen jelzálogb. 5% Nemzed bank p. p. 5% sorsolás . . é. r • 5% Magyar földhiteltársulati 34 év 5*/1% földhitelintézet 15%% . . kereskedelmi bank 23 év jelzálogbank 5%%. . . 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% • . . Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% . . . ■gyes. magyar gézhajózási 100 és 200 frt Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p s , 300 frt e. b% ■rziébet-pálya ezüst 100 frt . . . * , 1862-iki...................... d , 1869-iki...................... „ „ 200 frtos .... Eperjestarnovi 300 frt ..... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. n m , 100 frt O. é. 100 . ezüst 200 . 200 . ezüst Ferenci József Pécs-barcsi Károly-Lajos ~ 301 . „ a kib. . . in. , , „ VI. „ . Kassa oderbergi 200 frt • Lembergi-czern.-jassyi pálya 300 frt ezüst • . , , I. kib. 1865 • a » • n. H 1867 ■ ««I 10. n 1868 ■ see r?« • 1072 1361 300 Adva 77 50 974 — Ifi -136 — 462 - 189 25 1878 — 184 -230 25 130 50 145 50 453 -131 — 148 — 184 300 50 135 75 185 - 134 - 112 — nn — 54 75 ISO — 95 50 87 — 86 50 93 50 85 50 86 25 86 — 70 50 Tartva 78 50 970 - 121 25 137 - 100 50 454 — 159 75 94 50 89 75 104 99 50 84 --79 50 1882 — 184 50 230 75 131 — 147 — 455 -132 — 148 50 135 301 130 — 186 113 — 111 — 55 -131 -96 50 87 50 87 — 93 65 86 — 86 50 87 - 77 — 91 25 94 — 91 — 95 — 90 25 104 50 100 — 108*50 79 75 90 50 80 50 Oztrák- Lloyd 9*/«. • .......................... Osztrák érazk-nyugati vaspálya, fiOO frt, 5% Rudolf pálya, 800 frt, 6%..................... 1809 ...................................... 1872 ............................... Első erdélyi pálya 100 frt wüst. . . Allampálya 500 frank 9% 1807-ikl 8 .........................* 200 frt 6% r-ikíl 8% 8 Déli vasat Januar „ apriL—okt . 200 frt ez. g 1875—1870 , 1877—1878 Tiszavidéki ... Tramway 22 év kisor. . . Magy.gácsországi 200 frt e. Magy. északkeleti 300 frt. . Magyar keleti 800 frt Magy. keleti IL kib. 800 frt . Magyar nyugati 200 frt . 8% 508 fr. "■ 500 . 500 fr. 6% 600 . . ... VJ.*% *•/ VI. L Magánsorsjegyek. HitalmUaat 100 frt. . . . Clary 40 frt p. p.................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt ..................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város köles. 40 frt . . Pálffy 40 frt p. p......................... Rudolf-alapitvány 10 frt . . . Salm 40 frt p. p. . . . . . Salzburgi dijsorsj. 20 frt . . St. Genois 40 frt. p. p. . . . Stanislau városi 20 frt . . . Triest város 100 p. p. ... „ „ 50 p. p. . . . Waldstein 20 frt p. p. . . . Windischgritz 20 frt ... Váltók (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet . Berlin 100 tallér . . . . . Boroszló 100 tallér . . . . Brüssel 100 frt.......................... Frankfurti 100 frt délnémet Hamburgra 100 b. márk. . . Londonra 10 font sterling . . Lyonra 100 frank..................... Milano 100 lira......................... Marseille 100 frank . . . . Müncheni 100 frank . . . . Pária 100 frank ..................... Pétervár, 100 rubel . . . . Zürich 100 frank . . . . 3%% 5 5 54/3 54% 4 4 5 4 5 4 Pénzek árfolyama. Os. arany ...... 20 fokos arany..................... Orosz imperiale . . . Mária-Terézia-tallér . .. Ezüst.................................... Egyleti tallér.................... Porosz pénztári utalvány Adva Tativa • 93 50 94 — -- --93 — —-----92 — -- — 90 25_ _ 80 -— 130 80 130 80 133 50 134 — -----— — 108 — 108 50 1 100 — 108 10 94 50 94 70 219 — 221 — • • — 82 — ____ 75 50 70 25 70 75 67 25 67 75 • 78^25 78 50 162 25 162 75 26 25 26 50 90 — 91 -16 50 17 —• 13 - -13 50 10 — 17 — 25 — 23 — 24 — 25 — 12 75 13 25 32 -33 -17 50 18 — 25 50 26 50 15 25 15 75 107 —— 52 — 53 — 23 — 23 50 • 22 50 23 — 92 90 93 — 91 75 92 — — — — — — — — — — _ — — 91 85 9253 60 53 70 109 58 109 95 — — — — — — -- —— — —___ — — 43 65 43 70 — — — — 5 22 5 23 8 84 8 85 — — -- -- —_ _ -- --104 50 104 60_ __ —■ — . 1 02 1 63 járuléki papír 64.1/8. Osztrák bankrészv. 1033.—. Osztrák hitelrészv. 244.—. Osztrák államvaspályarészvén 322.—. 1864-es 169.50. Galicziai 251.50. Évjáruléki ezüst 67.75. Köln, oct. 30. Búza 6.11'/2. 18.20, rozs 5’/1. ------. 14.40, olaj 98/1 o. 9. Va-Stettin, oct. 30. Búza —.—.—. 181.Va-—. rozs —.—.—.—. 142 50 olaj 17*/2. 54*/2. szesz 18.—. 17.Ve. 56.—. Hamburg, oct. 30. Búza 183.—. 183.- . Rozs 151.—. 148.VI. Olaj —. 55.—. 55.— Szesz —.—. 47—. 47.—. 47.—. Amsterdam, oct. 30. Búza —.—.-----—. Rozs 188.—. 182.50. 180.—. Repczeolaj 30.'k. 30'/a 33'/.Liverpol, oct. 30. Búza------, liszt —, kukoricza 6—9 pennyivel olcsóbb. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Pest, barátok tere. Athenaeum-épület 1874.