A Hon, 1874. október (12. évfolyam, 224-250. szám)
1874-10-15 / 236. szám
teghez hivatik, mindenekelőtt természettanilag megvizsgálja a beteget, a megtekintés, megtapintás, kopogtatás és hallgatózás útján. Ha ezekkel ezélt nem ér, kezében a hallcső (stethoscop) mely által a szívhangok minőségéről kíván tudomást szerezni magának. E kis eszköz a betegségek egy egész nagy szevegét, t. i. a szívbajokat ismertette meg az orvosokkal. Hogy az emberi test öregei ne legyenek elzárva a vizsgálódó orvos szeme elől, feltaláltattak a különböző tükrök: orr-, szem-, gége-, méh- stb. tükrök. Ezeken kívül meghonosítatott az orvosi gyakorlat terén a górcső, mely egészen új világot tárt fel a búvár előtt, s oly szerepet játszik ma a gyógyászat terén, mint a távcső a csillagászatban. És mindezeken kívül alkalmaztatott a vegytan a test izzadmányai, ürülékei stb. megvizsgálására. Ezek és más itt nem is említett segédeszközök (pl. bevezetési villám áram, beoltás spirometer stb.) állnak ma az orvos rendelkezése alatt kórisméje meghatározásában. És szolgálatára áll mindezeken kívül a statistica, mely egyszersmind szigorú birója a gyógytannak, s napnál fényesebben bebizonyítja azt, hogy mennél jobban igénybe van véve valamely államban a gyógytudomány, annál jobb benne a közegészségügy állapota. Régebben ha egy beteg arról panaszkodott,hogy mellkasa oldal felén fájdalmat érez, az orvos hosszas gondolkozás után kisütötte a kórismét: »oldal nyillallás.« A beteg oldalát erősen megkenték, borszeszszel megdörzsölték,mustárt tettek rá, ágyba fektették s hársfa virág levelt traktálták meg. Később a diagnosis igy hangzott: »pleurodynia« ami ugyan szintén oldal nyilallást jelent, hanem legalább tudományosan hangzik. Kezeltetett pedig a beteg a »genius epidemicus« szerint, ami sem többet, sem kevesebbet nem jelent, mint hogy a divatban levő betegségek szerint tartozott minden kór állapot kifejlődni. Ha az orosz naptára »status gastricust« jelzett, kapott az oldalfájós beteg hashajtókat, ha »status rheumaticus«-ra mutatott az idő, s keleti szél fujdogált, akkor izzasztották a beteget, míg csurom vizzé nem vált. Szerencsésnek mondhatta magát az a beteg, kinek betegségét az orvos az időjárásból, az érvelés minőségéből, a nyelv áll állapotából nem tudta kimagyarázni, mert az mandula tejet kapott, lefektették, s isten segedelmével szépen meggyógyult. A mai orvos, ki a természettudományok s az élettan növendéke, kell, hogy mindenekelőt azt határozza meg, mi a betegségnek bonczi (anatomicus) alapja. Egy oldalfájásnak számtalan oka lehet. 1. A bordaközi izmok csúzos állapota. 2. Ugyanazon izmok lobja pl. emelés, vagy tornázás következtében. 3. bordák törése. 4. A bordák lobja vagy más betegsége. 5. A mellhártya lobja. 6. A rekesz izom lobja 7. A szívburok belső vagy külső felületén levő lob. 8. A tüdő körülért lobja. 9. Lépdaganat. 10. Valamelyik májbaj. 11. Idegbántalom. 12. Valami élődi. És a többi. Csupán az élettan alapján álló gyógytannak vannak oly segédszerei, melyek használatával jelképes ismerni az orvos a bajt, és vagy biztosan meggyógyítani azt, vagy legalább nem hátráltatni annak gyógyulását. A mai gyógytan mivelői bátran, s önérzettel nézhetnek egymás szemébe, s »augur augurem cum vidít, non ridet.« Ezt az önérzetet, ezt a bátorságot a természettudományok adják neki. S ebben van a mai gyógytan előnye a régi felett, hogy megtalálta a kutatás, a búvárkodás helyes irányát. A physika mikroscopot, a kórbonettan a betegségek biztos átnézetét, a vegytan az anyagok erőkké átváltozásának tudományát, az élettan az egészséges szervezet működésének titkát adja kezébe, s ezek segélyével bizton működhetik a betegágy körül. Nem allopatha tehát a mai orvos, s nem is homeopatha, hanem az élettani iskola hite, s semmi egyéb mint természetbúvár. Dr. Osváth Albert: KÜLÖNFÉLÉK.. . Pulszky Ferencz emlékiratain szorgalmasan dolgozik s már az 1834-ik évig hatolt előre. Az első kötet valószínűleg februárban fog kész lenni s szerzője azt azonnal sajtó alá adja, nem pedig 1900-ban, mint a »Fővárosi Lapok« állította. Sok viszontagságon keresztül ment hazánkfiánk ezen emlékjegyzetei az ő szellemdús modorában s pikáns megjegyzéseivel kétségkívül kedvelt olvasmányt fognak képezni. Mint halljuk, szerző feljegyzései csak az 1867-ik évig fognak terjedni, miután ezentúl »sok élő s nevezetes egyént kellene compromittálnia.« Őszintén óhajtjuk, hogy Pulszky ezen érdekes művének befejezése után archaeologiai s képzőművészeti tanulmányainak összegyűjtése s lehetőleg rendszeres kiegészítése által igyekeznék irodalmunk ezen szegény ágát egy tartalmas gyűjteménnyel gazdagítani. — A nemzetizenede igazgató választmányi határozat folytán az Orgonaiskol t a közelebbi napokban megnyittatik. E tanszak növendékei az igazgató Mátray Gábor urnái (a Múzeum épületben, 14-ik szám alatti lakásán) naponként reggel 1/19 vagy délután 1/23 órakor írathatják be magukat. — A nemzeti színházban a 9. hó 17-ére szombatra előre hirdetett »Brankovics« helyett a sarkutazók tiszteletére »Hunyadi László« opera fog adatni. — A magyarországi protestáns egylet harmadik közgyűlése Budapestre, i. hó 25-ik és 26-dik napjaira van összehiva. Október 24-én d. e. 9 órakor a központi választmány tartja előkészítő tanácskozását, legfőbb tárgya a biblia fordítás ügye lévén, d. u. 3 órakor az irodalmi és humanistikus czélú bizottságok tartanak gyűlést. Maga a közgyűlés pedig október 25-én d. e. 10 órakor nyilvános isteni tisztelettel kezdődik a reformátusok szénatéri templomában, midőn Szász Gerő kolozsvári esperes tart egyházi beszédet. Isteni tisztelet után a gyűlés tagjai a tanácsterembe vonulnak, s az elnöki megnyitás után megkezdődik a tanácskozás. Mint rendes folyó ügyek tanácskozás alá jőnek: a titkári jelentés az egyletnek és fiókegyleteinek két évi működéséről ; a már felkarolt missió állomások újabb segélyezése , az irodalmi és humanistikus czélú bizottságok jelentése, valamint a fiókegyletek és egyesek által netalán teendő indítványok és a pénztári kimutatás a lefolyt három évről. Végül az alapszabályok 13-ik pontja értelmében e gyűlés feladata lesz az egyleti választmány székhelyének a következő három évre meghatározása, az elnöknek és 30 tagú választmánynak egy évre, s a titkárnak és pénztárnoknak három évre megválasztása. Az egyházat közvetlenül érdeklő napi kérdések hosszú sorában fő helyet foglal a vallási és erkölcsi élet, valamint a vallás és erkölcstudomány egymáshoz való viszonyának megoldása. E tárgyról felolvasást tart Dr. Kovács Ödön. A papnövendékek száma, s talán a minősége is, sőt hazánk egyes vidékein már a paphiány is beállott. A magyar prostestantismusra nézve a sürgős napi kérdések sorába lépett e baj okainak kikutatása és eltávolítása. Nem lehetetlen, hogy az okok némelyike társulati uton is, vagy talán csak ily után megszüntethető, s e ponton szép tér nyílhat különböző egyházi czélú társulatok munkássága előtt. E tárgyról felolvasást tart Szász Károly. Mindkét felolvasás egyszersmind nyilvános vitatkozás, s esetleg határozatok tárgyát fogja képezni. E tárgyak feloszlatnak a közgyűlés két napja, október 25. és 26-kára, később közzéteendő sorozatban. A gyűlések helyisége a pesti ref. főiskola tanácsterme lesz. Fördős Lajos, alelnök. Kovács Albert, titkár. — Hamis okmány.A pesti királyi bünfenyitőtörvényszéknél ma a legfőbb itélőszéknek ily ítélete hirdettetett ki. Bizonyos Szabó Alajos elítéltetett fogság büntetésre, és hogy azt később megkezdhesse, Horváth Imre helybeli ügyvéd közbenjárásával Dr. Rothberger Dávid által orvosi bizonyítványt állíttatott ki magának. Azonban csakhamar kiderült ezen okmány hamissága, s a legfőbb ítélőszék mind a három vádlottat hamis bizonyítvány készítése és használata miatt nyolc-nyolcz napi fogságra ítélte. A fenyítőtörvényszék büntetésük megkezdésére egy heti halasztást engedett. Csodálkozunk az ítélet szelídsége felett. Az ily könnyelmű orvosok s ügyvédeket a törvényszéknek egyenesen silentiummal s legalább 3—6 havi börtönnel kellett volna büntetnie. A demoralisativ fővárosunkban máris oly nagy, hogy ezen visszaéléseket csak szigorúság által lehetne némileg megorvosolni. — István téri színház Solymosi Elek új igazgató a következő színi jelentést adta ki: Bokody Antal visszalépvén az »Istvántéri színház« igazgatásától, nehogy a magyar színészet ügye a fővárosban tarthatatlannak tűnjék fel, az igazgatást több oldalról történt felszólítás folytán átvettem, s ez alkalommal nem mulaszthatom el azon ígéretet tenni, miszerint legfőbb feladatomnak ismerendőm a n. é. közönség igényeinek változatos műsorozat, " bevágó kerekded előadások által megfelelni. Remkkivüli dolgokat nem ígérek, a sajtót nem kérem fel előleges pártfogásra, erkölcsi támogatására csak akkor számítok, ha azt valóban ki is érdemlem s a reformok, melyeket a társulat belvezetésére nézve részben behoztam, részben be fogok hozni, a fővárosi közönség igényeinek, ízlésének teljes ismerete és szilárd akaratom remélnem engedik, hogy az erkölcsi támogatásra érdemetlen nem leszek. A társulat igen kis kivétellel együtt maradt s a hiányzókat már sikerült kipótolnom. Az előadások sorát szombaton october 17-én kezdem meg. Solymosi felhívása önérzetes hangon van írva. Reményijük s melegen óhajtjuk, hogy e derék férfiú, ki mint színész oly általános elismerésben részesült, uj pályáján is lehetőleg kevés tövissel találkozzék s elődei szomorú sorsától ment maradjon. Mi részünkről is úugy hiszszük, az egész fővárosi sajtó melegen fogják pártolni e merész férfiút, ki annyi akadály daczára sem rettent vissza, hogy a népszínház ügyét felkarolja. — Az állatkert igazgatóságától a következő sorokat vettük: Kéretnek az illetők, akik az állatkerti sorsjegyeket megtartván, azok árát be nem küldték, sziveskedjenek az állatkerti igazgatósághoz (városliget) küldeni, legczélszerűbb e czélra postai utalványokat használni, s azok dija levonható. Egyúttal tudomására hozatik a t. közönségnek, hogy az utolsó húzás befejeztével mind azok, akik a rendezőségtől sorsjegyeket kaptak és azokat megtartották, egy nyomtatott ívet kapnak a három húzás eredményéről, — a nyeremények vidékiek által 4 hét elteltével is elvihetők. — A budapesti tanítók segélyegyletének azon tagjai, kik akár törzsbetéteikkel, akár kölcsön vett tartozásaik havi részleteivel hátralékban vannak tisztelettel kéretnek hogy ebbeli kötelezettségeiknek f. hó 15-én (csütörtök) délután 3—5 óráig az egylet hivatalos helyiségében (statlóutcza, 55 sz. a.) eleget tenni szíveskedjenek. Lakits Vendel egyi. titkár. A jövő évi ujonczozási előmunkálatok megállapítása végett a főváros összes kerületi elöljárói tegnap délután Hamza Máté tanácsnok elnöklete alatt értekezletet tartottak. Ez értekezletben elhatároztatott, hogy az összeírása a hadköteleseknek, ezentúl a kerületi elöljáróságok által fog történni, s ezek veendik át a katonai központi ügyosztálytól az ujonczozáshoz szükséges előmunkálatokat. Minthogy pedig a védtörvény értelmében minden hadköteles azon évi november elsejéig köteles jelentkezni illetékes hatóságánál, melyben 19-ik évét elérte, a lakosság erről hirdetmények által fog értesittetni, s egyszersmind az összeírás nagyobb pontossága végett összeírási ívek is fognak a házakba küldetni, melyekbe az illető házban lakó hadköteles ifjak pontosan bejegyzendők lesznek. Irodalom. — A »Gyakorló gyorsíró« és »Gyorsírászati lapok« czímű szakfolyóiratok, a budapesti magyar gyorsíró egylet határozata szerint ezentúl annyiban egyesíttetnek, hogy csak egyszerre lehet reájuk előfizetni, egyszerre küldetnek szét, sőt az előbbinek terjedelme felére szállitatott le. A két lap közül az egyik a levelezési, másik a vitatásban ad oktatást s igy egyesitésök a különböző fokozat folytán nehézségeket fog okozni. — György Endre miniszteri fogalmazó terjedelmes jelentéséből, mely az angol vasúti törvényhozás történetéről szól, eddig öt füzet jelent meg, mint a közlekedési magyar királyi minisztérium kiadványainak első öt füzete, A műt Kilián Frigyesnél nyomatott. Árat írt. Ezen terjedelmes , kizárólag forrásokon, sőt részben eddig még az angol irodalomban is ismeretlen forrásokon alapuló munkáról, mely ezen szakirodalmat kétségkívül gazdagította, nemsokára bővebben is fognak szólani. Tanügy. — Egy tanár kinevezéséhez. Baráti kézből a következő sorokat vettük: A »Hon« 234-ik számában ezeket írja: Az állami főreáltanodánál a mennyiségtani tanszékre egy körösi tanár neveztetett ki önkényüleg a miniszter vagy a nagykőrösi eredetű Tanárky által, habár ezen egyén candidálva sem volt az igazgatóság által s a kandidáltak mindegyike jobb qualificatióval bir nálánál. Na de a protectió még a qualificatiót is megváltoztathatja. A »Hon«-t tanügyi tudósítója e kérdés körül a lehető legroszabbul informálta. A kérdéses kinevezésnél nem játszott szerepet a protectio s legkevésbé változtatta meg a qualificatiót, miután Szarka Mihály kit a közoktatási miniszter a szóban forgó tanszékre kinevezett, mindazoknál, kikkel fel volt terjesztve, jobb qualificatiót mutatott ki. Ugyanis 1. tanképesítése egyforma a három felterjesztettével, 2. leghoszszabb tanári szolgálata neki van, 3. ő volt az egyetlen, ki kimutatta, hogy egy tanévet a berlini egyetemen töltött s onnan olyan kitűnő szakembertől sőt európai celebritástól mint Helmholz hozott igen elismerő ajánlatot. Ennyi előny mellett Szarkának kinevezése körül az is vezette a minisztert, hogy miután a kérdéses főreáliskolában mind kath. vallási tanárok működnek, a megürült tanszék protestáns tanférfiával töltessék be. Bizonynyal valamely tanszék betöltése közül magában a kinevezendő vallása nem játszhat semmi szerepet, de mégis a felekezeti egyoldalúság kerülése szempontjából kívánatos, hogy a tanszékek lehetőség esetében és egyenlő képesség mellett, ne csak egy vallásfelekezethez tartozó férfiakkal legyenek betöltve. Ami Szarkának képességét illeti, jó lesz bevárni a Hon tudósítójának, hogy minő eredménynyel felel meg hivatalának ? Ő róla annyit tudhatott a miniszter, hogy 1855 óta a legügyesebb tanárok közé tartozik, míg a felterjesztettek nagy része gyakorlati képességét eddigelé semmivel sem igazolta. Az pedig csakugyan a tanügy érdekében óhajtandó, hogy Budapestre ismert és ne kezdő tanárok neveztessenek ki. Ezen felvilágosítást, ha a jelzett feltételek igazak, elfogadjuk. Azonban miért nem kandidálták akkor Szarkát ? — Egy községi iskolával kevesebb. Eger városának egyik legközelebbi képviselői ülése alkalmával az egri községi iskolaszék bejelentette, hogy egy községi iskolát pénzhiány miatt beszüntetni kényszerült, melyről a közoktatásügyi minisztérium is értenietetett. Kutforrásunk nem szól arról, váljon az iskolára volt-e szükség ? Ha igen, azt beszüntetni semmi esetre sem szabad, habár állami intézet is lesz belőle. Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter Kovács Mátyás újvidéki fogházfelügyelet hasonló minőségben Zomborba helyezte át. A pénzügyminiszter Húsz Vilmos hivataltisztet a fehérpataki vasgyárhoz ellenőrte és Okolicsányi Béla m. kir. bányagyakornokot a kabolapojánai kohóhivatalhoz ellenőrködő hivataltisztté nevezte ki. A „Hon“ magán távsürgönyei/4 Berlin, oct. 14. Az itteni spanyol követ tegnap nyújta át a külügyi államtitkárnak azon spanyol jegyzék másolatát, mely közelebbről adatott át a franczia kormánynak. Berlin, oct. 14. A »Reichsanzeiger« Kreuger városi törvényszéki elnöknek e hó 13-ról kelt nyilatkozatát közli, melyben ezek mondatnak: A városi törvényszéki kamara az államügyész javaslatára elrendelő Arnim grófnak elfogatását és házának megmotozását — egészen törvényes formában — okmányok elsikkasztása miatt. Az államügyész és a vizsgáló biró a ténymegállapítás biztosabb és gyorsabb eszközlése végett csak a törvényszék határozata után léptek a külügyi hivatallal érintkezésbe. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a külügyi hivatal nem gyakorolhat befolyást a bíróságokra; lehetetlennek mondja, hogy a városi törvényszék bírái ilynemű befolyást megengedjenek. Berlin, oct. 17. A »Prov. Corr.« jelenti. Az orvosok ellenzésére a császár olaszországi útja végkép elmarad. A császár emiatt élénk sajnálatát fejezteti ki az olasz királynak. Berlin, oct. 14. A »Prov. Corr.« egy hosszabb czikket közöl az Arnim ügyéről, melyben azt mondja, hogy a jelenlegi vád eredete nem áll összefüggésben azon előbbi eseményekkel, melyek Araimnak a diplomatiai pályáról való eltávolítását előidézték; kimutatja, hogy az elfogatás egyedüli oka az okmámányok elrejtése, melyeket a külügyi hivatal a követség tulajdonásul tekint; a czikk hangsúlyozza továbbá, hogy az állam tekintélyének megóvása végett szükséges a fellépés; végül kiemeli, hogy a törvényszéki eljárás kezdetének perczétől fogva a külügyi hivatal megszűnt befolyást gyakorolni a vizsgálat további folyamára. Pária, oct. 14. Bilbaoból érkezett táviratok megerősítik, hogy több biscayai carlista zászlóalj a békezászlót tűzte ki. Zágráb, oct. 14. A mai országos ülésben Muhics osztályfőnök Voncsina interpellációjára válaszolva megígéri, hogy a kormány a tanulmányi alaphoz tartozó kutjevói jószág eladása iránt törvényjavaslatot fog beterjeszteni. Az egészségügy szervezésére vonatkozó törvényjavaslat 3-ik olvasában, és a sajtóügyekbeni bűnvádi eljárásra vonatkozó törvényjavaslat az általános és részletes vitában elfogadtatott. Zágráb, oct. 14. A határőrvidéki erdőségek ügyében részes bankok képviselői tegnap óta szakadatlanul folytatják a tárgyalásokat a katonai parancsnoksággal, a meghatalmazottak feloldási szerződést ajánlanak Pollák aláírása nélkül, azonban a netaláni károkért való kezesség mellett ; nem hihető hogy a kiegyezés ezen az alapon létrejöjjön. Bőcs, oct. 14. (Hivat. zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 77.40. Salg.-Tarján 88.—. Magyar hitel. 237.50. Magy. záloglevél 86.—. Erdélyi 137.50. Magyar keleti vasút 56.—. Magyar sorsjegy 83.25. Tiszai vasút 196.25. Magyar vasúti kölcsön 97.—. Angol-magyar 33.—. Franco-magyar 81.25. Alföld 137.25. Magy. északkeleti vasút 119.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 68.50. Magy földhitelintézet 77.25. Municipális 33.75. Bécs, oct. 14. (Zárlat..) Hitelrészvény 241.—. Galicziai 240.— . Államvasut 309.—. Járadék 69.95. 1860-dik 107.65. 1864-diki 132.60. Ezüst 103.80. London 109.90. Uniobank 125.75. Általános épitőbank 52.—. Angol-ausztriai 156.75. Lombardok 140.50. Tramway 146.—. Hitelsorsjegy 164.50. Napoleonhor 8.84—. Arany 5.24.—. Frankfurt 91.70 Porosz pénzutalvány 162.75. Török sorsjegy 55.70. Angol épitőbank 66.75. Berlin, oct. 14. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 84.—. Ezüst-jöved. 69.75. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai 39.3/s. Államvaspálya 188 25. Papirjövedék 65.25. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 144.—. Magyar sorsjegy. Berlin, oct. 14. (Zárlat.) Galicziai 109.75 Lombard 84.25. Ezüstjöv. 68.*/n. 1860-ki, 106.1/*. Bécs 91.60. Romániai 39.50. Államvaspálya 188.75. Papirjövedék 64. 1/g. Hitelsorsjegyek 113.50. 1864- ki 97.—. Hitelrészvények 145.25. Magyar sorsjegy 56.75. Frankfurt, oct. 14. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 107.25. Osztrák hitelrészvény 251.— Osztr.államvasut 328.50. 1864-ki sorsjegy 169.25. Ibot'-ki 105.75. Lombardok 145.—. Galicziai 254.75 Papirjáradék 64.25. Ezüstjáradék 67.75. Osztrák bankrészvény 1042.—. B o r o 8 z 16, oct. 14. Búza 210.—. rozs 177.1/» zab 178.—. Olaj 175/,, tavaszi 17.1/*. szesz 18.»/n. 18.18.*/*. Berlin, oct. 14. Búza 58. »/«• —.—. 181.50. Rozs 51.—. 50.3/*. 49.3/«. Zab 62.’/a. Árpa helyben —.—. Olaj 17.3/«. 173/«. 17.'VI. Szesz 17.20, 18.— 55.80. Páris, oct. 14. Liszt 56.—, 54.—, 54.— Répaolaj 70.75, 72.—, 74.25. Lenolaj 73.50 74.—. Szesz 71.25. 62.75.—. 60.50, ezukor finomított 150.—. Uj-York, oct. 13. Liszt 5.25. Sz.-Pétervár, oct. 13. Rozs 7.—. tők az iratokat, melyeket Bayer mult vasárnap vitt le Zágrábba. Ugyanekkor mentek a consortium képviselői, dr. Nenda és dr. Hodossy is Zágrábba az alkudozás újbóli felvételére s Pollák és Guttman is Zágrábban vannak most. A banka óra felfüggesztéséről ezt írja a N. fr. Pr. Az oct. 11-iki kelettel ellátott császári rendelet által hatályba léptetett 14 §-e a bankadónak közel 17 hónapig volt felfüggesztve. A felfüggesztés négy nappal a májusi katastrófa kitörése után 1873 máj. 12-ikén történt. A bankjegyforgalom akkor 329,5 millió ftra ment, a bankjegytartaléka egy hét alatt 21.8 millióról 13.8 millióra csökkent volt. Az akkor táplált remény, hogy pusztán az actó felfüggesztése elejét veszi a pénzpariquenak, nem bizonyult be egészen alaptalannak. Úgy látszott, hogy a törvényes jegymaximum nem fog áthágatni.Kilenc napra a felfüggesztés után azonban a jegytartalék eltűnt. A jegyforgalom 201,5 millióval haladta az érczkészletett; másfél millióval, több jegy volt forgalomban, mint a 14. §. megengedi. Azonban a bank érczváltói eladása által megakadályozhatta volna a tartalék kimerítését. És 1873. jun. 18-án csakugyan már 9 milliót tett a tiszta jegytartalék. Július első felében ismét 9 millióval meghaladta a jegyforgalom a 14. §. megszabott határt, de már a harmadik héten ismét 5 millió tiszta jegytartaléka volt a banknak. És csak 1873. octóber közepe óta vetetett igénybe tartósan a suspensio. Legmagasabban túlhaladta a fedezetlen jegy a kiszabott határt 1873. nov. 13-én 28’/2 millióit nem lévén fedezve. 1873 vége felé 13 millióval javult a helyzet, és 1874. január végén ismét 7,2 millió tartalék volt, mely azon időtől fogva csaknem tartósan emelkedett, s a múlt hó végén 50 milliót ért el. Hogy most a tartalék ismét alább száll ez annál szükségesebbé teszi az adtó életbeléptetését. Mint kényszer rendszabály nem állhatott fenn továbbra a suspensio mint épen a szükség kívánta. A debreczeni iparegyesületi takarék és hitelintézet pénztárforgalmi kimutatása 1874. július, augusztus, szeptember hónapokra. Bevétel. Pénzkészlet június 30-ról 2247.31 kr, kifizetett váltók 104,549.39 kr, kifizetett előlegek 1411 frt, kamatok 4373.24 kr, részvénytőke 2820 frt, ennek késedelmi kamata 299.17 kr, alapítási költség 155 frt, betét 13,783.61 kr, érezpénz eladás 460.49 krajczár értékpapír eladás 812 forint, szelvény eladás 6.98 forint, nyomtatvány eladás 3.28 kr, szenvedő előleg 1800 frt, napi biztosítási dijmegtérítés 36 frt, részvényátiratási dij 8 frt, perköltség megkerités 4.50 kr, jutalék 22.95 kr, váltók visszleszámítolása 43,290 frt, különbözők 3317.94 kr, előlegbélyeg 16 frt, kezelési díj 172.50 kr, összesen 179,589 frt 36 kr. Kiadás: Tiszti és szolgafizetések 1214.97 kr, leszámítolt váltók 122,351.70 kr, leszámítolt előlegek 6236 frt, kamatok 722.74 kr, felszerelés 11.83 kr, üzleti költség 164.16 kr, lakbér 200 frt, betétből visszafizetés 19,482 frt 92 kr, érezpénz vásárlás 159.30 kr, értékpapír vásárlás 707.14 kr, szelvény vásárlás 4.80 kr, előleg bélyeg 16 frt, napibiztosi és választmányülési díjak január 1-től június 30-ig 846 frt, üzleti könyvek 37.39 kr, perköltség 7.32 kr, jutalék 3.10 kr, visszleszámított váltók beváltása 22.560 frt, különbözők 1846.53 kr, pénztármaradvány szept. 30-án 3017.46 kr, összesen 179.589 frt 36 kr. — Románia kereskedelmi politikája kezdi élénken foglalkoztatni a bel- és külföldi lapokat. Egy helybeli német lap e következő tényeket registrálja: A romániai kormány és törvényhozás nyugodtan halad azon czél felé, hogy Romániát nemzetgazdászati tekintetben a külföldről lehetőleg emancipálja s különösen Ausztria-Magyarország befolyása alól felszabadítsa. Rendszeres törvények hozatnak, melyek a külföld figyelmét ugyan elkerülik, de Romániát a czélhoz mind közelebb viszik.Már évekkel ezelőtt hozatott törvény a szeszáruk behozatala iránt, Románia ez által az idegen, főleg pedig az osztrák-magyar szeszek teljes kizárását czélozza, hogy ez által a hasonnemű belföldi ipart felvirágoztassa. Valóságos beviteli tilalom természetesen nem rendeltethetett el, mert bár ott nem is hajlandók a szerződéseket respectálni,Romániának egyelőre még sincs annyi bátorsága, hogy ily lépés által a szerződő hatalmakat maga ellen felzúditsa. Különben nem is szükséges, hogy ily eszközöket használjon : a romániai államférfiak ravaszsága talál utat és módot arra, hogy a czélt könnyen elérjék. Egy KÖZGAZDASÁG! ROVAT. — A határőrvidéki erdő üzletről azt írja egy bécsi lap, hogy az ügy pár nap alatt okvetlen eldől, mert a katonai kincstár Bécsben minden periratot elkészíttetett a consortium ellen. A határőrvidéki katonai parancsnokság részéről Bayer őrnagy, ezen kívül dr. Markbreiter és dr. Grund késztszerűen kimondották, hogy a szeszáruk egy bizottság által meg fognak vizsgáltatni, nem foglalnak-e magukban egészségtelen alkatrészeket, mely esetben a bevitel nem engedtetik meg. Feltünőleg azonban mindig osztrák-magyar áruk azok, melyekben rendszeresen egészséget veszélyeztető alkatrészek találtatnak, úgy, hogy elmondhatjuk, miszerint ezen áruk Romániából formaliter ki vannak zárva. A cukoripar szintén nagy virágzásnak indulhatna Romániában s monarchiánkból 1—2 millió frtnyi ily czikk vitetik be. Elégséges ok volt a román kormány előtt arra, hogy módot keressen, mely által a bevitel korlátoztassék. Itt természetesen nem lehetett egészségtelen alkatrészekről szó s nehezen szervezhetett volna a kormány oly bizottságot, mely saját ínye szerint analisálja ezen árukat. De a czélt mégis el kellett érni. Ennek folytán az utolsó ülésszakban hoztak egy törvényt, mely mindazoknak, kik az országban ezukorgyárt állítanak fel, húsz évre adómentességet biztosít s már is több olasz találkozott, kik Romániában ezukorgyárakat állítanak fel. A kormány reménye, hogy néhány év alatt belföldi gyártmánynyal fogja az ország szükségleteit kielégíthetni. A román kormány most rendszeres vámtarifát dolgoztat ki. Szóval öntudatos vámpolitikát kezd. Sajnos, hogy a kereskedelmi szövetség folytán Magyarország kormánya a román vámpolitikával szemben nem foglalhat oly állást, minőt hazánk érdekei követelnek. Míg Magyarország Austriával egységes vámterületet képez, a román kormány nem lehet, tekintettel arra, hogy iparunk még fejletlen, olyannak tekinti azt, mint Ausztria iparát. És így el lehetünk készülve, hogy a román tarifta kedvezőtlenebb lesz a hazai iparra nézve mint lehetne akkor, ha önálló volna vámterületünk. Üzlet és termény tudósítás, Budapest, oct. 14. Az értéktőzsde a lankadt külföldi jegyzetek daczára meglehetősen szilárd volt. A forgalom tárgyát nagyobbára játékpapírok képezték, mig más papirok el voltak hanyagolva. M. nyereménysorsjegy 83, erdélyi földtehermentesítési 74*/8, pesti biztositó 65.50, angol magy. bank 32.50, municipális bank 34, magyar hitel 230, földhitel 75—76 */1, franco-magyar 81, takarék- és hitelegylet 58 */,, pesti iparbank 335, Dräsche téglavető 138 p. Értékek nem változtak. Gabnaüzlet. Búzára nézve ma nem volt jelentékeny üzlet, a hangulat bágyadt. Szokránybuza tavaszra 4.95—5 frt. Zab 15000 mérő bácskai oct. hóra 2,22/2— 23 */,. Kukoricza bánsági május junius hóra 3.61—59) Egyéb termények közül bosnya szilva 19 */* frt hordóval. Disznózsír hordóban pesti 47 ft, ameriai k44—44'/2 frt. Nemzeti színház. Ma oct. 15-én adatik: »Az afrikai nő« opera 5 felv. A Komlókertben Bakonyi István igazgatása alatt újonnan és jól szervezett magyar daltársulat tart naponkint előadásokat. Vizállttá. Felelős szerkesztő : Jókai Már. October 0 füstt‹ 14 Budapesten 3‘ 8"· Pozsonyba» 2' 11" 13 M.Szigeten 2' 6"» Szatmáron 0' 6" Tokajban 6'H 14 Szolnokon 2' 0"· Szegeden 2' 3" 13 Aradon 3‘ 5"· Nagy bocókerekt* 0' 7"· Bozdánbak 4' 2"» Verbánzon 4‘ b") Barcson ---" KazdkoD 2‘. 11" 12 Mitroviczor. 3' 10" Sziszeken2 2"› ZimonyböE 4' 3"» C-Orsovási 2’ 9" száraz › felbögi » ködös ‹ * felhős ‹ ‹ ‹ ‹ ‹ c A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei oct. 14. Értékpapír il adva tartva Értékpapirsit adva tartva Értékpapír 4 r II adva tartva * cq «o CQ wi Államadósság. Magy. vasúti kölcsön . 97 75 98 -n Bud. kere. bank 200168— 170 —Szeszgyár 1. magyar . 200150 — 155 —a gömöri államvasuti „ Pent keres. bank 500795— 800 —Kőszén és téglagyár— záloglevél 5% 150— —— 4 Pesti iparbank 200355— 360(Dräsche) 500140 — 142 — 1 | „ sorsjegykölcsön . 10083 — 83 20 • Pest-budai kéz—Alagút........................ 20070 — 73-1871-kl magy. államkötv.— 88 50 8» — müvesbank 10059— 59 50 Téglagyár Szt.-endre . 105— —. 1872-kl magy. államtól».— 80 50 «7 — „ Pesti zálogk. int. 500_— -- -r-Téglagyáru budapesti . Tégla és mészéget? újlaki 200 — — -- --1873. m. kir. kincstári „ Bir. t.e.m. hitel 40041— 42 — 200 55 — 57 — utalvány 6 peres ezüstb. — —— — Bárány, t. és h. 800 —— — Téglagyár Kőbányai Téglagyár sződ-rákosl . 200 80 — 85 —Földteherm. kötv. magy.— 77 — 78 — „ Debreczeni ker. 200 —— — 200— — „ . IM 1— — — „ I. Erdélyi bank—0—— — „ temesi —75 60 70 — n Szerb Ideig. bn. 100 —— — vál«Kiefele k. „ 1807. zk.— — — — —Vas-zalai népbank. Rész. 100...— — — „ horv.szl.— — — Takarékpénz.: óbudai . 40 —— — Magyar földhitel. 5«/*°/®— 80 — 30 25 „ erdélyi Szőllődéza.-válta. kötv. .— 74 59 75-n Félegyházai . 40 —— — , jelzálogb. 67,%— 76 50 77 —— 71 25 71 60 „ Gödöllöl . . 100 —— — — , ny.m. felb.B.8% , AV.fold. rész. 6“/,— -- — — —, Osztr. éll.-adoll. pap. 5%— 69 75 70 H1 „ Orsz.k.tamul.5%100 84— 85 —— 80 25 86 10 „ ezüst.kam.— „ Pesti I. hazai . 10002400—2470 —— 83 75 84 — Jan. jul.5%— 74 — 74 *5 „ Pest-budai föv. 100159— 160 —Fővárosi takarékp. 0%— — — — — ezüst.kam.— „ Pesti külvárosi 40 51— 52 —Pesti kereskedelmi bank— 80 50 Srt 75 apr. okt. 5%— 74 — 74 —6 „ 8.t. Endrei 80 37— 38 —Szebeni földhitelin. 67,%— — — — Kisorso0860-bél — 600 frt—107 60 108 60 — Erdélyi . . . 00— — Kisbirtokosok földhit.7%— 83 — 83 50 1880-ból i 100 frt. —111 50 112 60 „ Újpesti . . . 5043— 45 — ” 1864-ból á 100 frt Pest v. kil. 1871-ból 8% __ 13288 50 183 — 90 — „ ált. búd. polg. . Malmok . Árpád . . . 50 500 888__ 39 — 9 — Elsőbbségei.. 500_— ____ Éjszakkeleti vitspálya 6% Kissvínyese. „ Blum-féle . . 5008— 9—— — — J Bszt.-tirs. Atlas viszlsz. „ Concordia . . 500235— 240 —Magy. kel. vas. 1. kik. sop — — — — 80— — , Borsod-Miskol. 500_— ____ 300— — — „ I. magyar . . 3151080 —1040 — „ Erzsébet . . 500104— 166 —Magy. galicziai vasp. 5%300 — — — — Baza .... 20040 — 42 — „ Luiza . . . 20092— 94 —I. erdélyi vasp. 5*/, ezüst — —— Pannónia *. . 800840 — 350 — „ Temesvári géz. 100_— ___ frt. 100 . . . 200— — — „ Pesti .... 100 05 --00 — „ Molnárok sütök 500193— 195 —Vágvölgyi vaspálya 200____— Hunnia . . * 200 84 — 30 — „ Hengermalom 200670— 680 —Pest-budai lánczhid 0% —85 50 85 75 . Unió .... 800140 — 143 — „ Viktoria. . . 500 80— 81 —Borsod-Miskolczi m. 100 —. — — — 1 . Tisza . . . . 100— „ I. Budapesti . 300135— 640 —Budapesti malom 0% 100180 — 186 — Vaspályák Pest-barcsi. 200— — „ Budai gyártelep500 12— 13 —Pannónia gőzmalom 6#/r 150 — — — — . Pesti közúti . 200253 — 259 — „ Pannónia . . 100410— 415 — „ Budai közúti . 200 88 — 90 —Épitőtársulat, Pesti . . 100024— 25 — . Ujpest-rákosp. 100— — —„ Pesti Cottage 80_— — Penzaeni«». Alföld-fiumei . 200_ __— Serfözöde, I. magyar . 80412— 415 — „ Északkeleti . 200— Sertéshizlaló .... 500158— 180 — . Magyar keleti . 200— — Könyvny. „Athenaeum“ 200245— 247 —Császári arany . . .— 5 25 5 20 „ I. Erdélyi . . 200— —— „ Pesti . . . 500560— — Osztr.m. 8 frt. arany— 8 84 fe 80 „ Déli .... 200_ _— „ „Frank, int.“ 175_— _—20 frankos arany . .6 8 84 8 80 „ Budai hegypilya Bankok . Által. m.mun.b. 10059 50 00 —Ganz és tár. féle vasgyár. 175815— 325 —Osztr. és magyar osfist 5104 — 104 50 80 34 — 84 50Gschwindt-féle . . . 500195— 198 —Porosz pénztárjegy . —102 50 108 — „ Angol-magyar . n Alt. m. hitelbank 8032 50 33 50Gyógyintézet I. magyar 200 19— 22 — 200231 — 232 —Kereskedő-testület épül. 200700— — — „ Franko-magy.. 200 82 — 83Bőrgyár I. magyar . . ——— — Várék. „ M. ál. föld. rész. 10078 25 76 50 Mátrai Bányarész . . 200 —— — „ M. jelz. hitelb. 00— — —Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatárs. 68—— — — Augsburg 100 dem. frt. o. „ Kisbirt. földh. 80 — _— 200 —— — 4 91 15 91 FiO ■ * Nyu.sz. hl. copr. 80— — Gyapjumosó és b. f. m. —80— 83Berlini 100 tallérok . . 4— — — Tak. és h.-egylet 50 58 — 68 25 Salgótarjáni kőszén . 200 90— 91 —Frankfurt a.M.lOrd.n.f.n. S91 76 és a „ Tak. és h.-p. b. 50 — —— „ „ vasöntöde 100 35— 40 —Hamburg 100 dóm. m. n. »63 00 63 80 „ Nyi. kere. hirek. 50— — Schlick-féle vasöntöde . 100'175— 180 —London 100 font st. a. 3109 75110 — ; „ „ Iparbank . 200— — Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . . . 200—— — Milano 100 Hr. nonvolt. „ Buda-Ob. nép. 5035 50 30 -200 82— 85(franc) után . . . —— — — — „ Iparbank . . 100 59 50 60 —Spodium és csontliszt . 200 150 1 155 —Páris 100 frank után . .4 rri 7 48 50 43 70 Termény fontnyi ár vámmáznánkint fontnyi ár vámmázsánkint Termény fonti, ji pincé!szekás fontnyi mamcsánkint Búza bánsági új. . . 82 _____ __ 83 465—475 Rozs *.... 80 4 60—4 76 77 84 4 75 4 80 85 4*5—4 95 80 510—6 20 87 5 20—525 Árpa malátának . 71 2 80 -3 IfiU 70______ „ tiszai .... 84 80 4 95—5 05 85 87 4 80—4 90 510—6 20 „ etetésre . . . 72 1 00—2 70 00 38 — -----88 5 30—5 40 89 640—645 Zab.................................. 60 6 10—2 12 12 — 81 __ — 80 475 486 26 83 4 90 6 — 88 6 05—515 Kikorictta .... SS —4 25—4 30 e a 85 615—5 35 83 5 85—5 40 Bao . _ fehérmegyei . . 84 ----- — 85 485—495 ——1 806-----5 10 87 *15—625 KiUr............................— 88 6 35—545 39 5 46—5 60 ” bácskai . . 84— káposzta . .. — —— — — — ' * » .... ja a .... 85 87I . bárvá.1 . . .