A Hon, 1874. november (12. évfolyam, 251-275. szám)

1874-11-03 / 252. szám

Szabadka városa mult hó 19-én tartotta meg meg közgyűlését, mely alkalommal több rendbeli tárgy intéztetett el. Nevezetesen az idei költségvetést ötödizben vette elő Továbbá a koldulási ügyet vették elő, elfogadván a bizottság jelentését ebben, s azt újabb kidolgozás végett az illető bizottságnak küldvén vissza. Félegyháza, mint a hasonczimü lapból lát­juk, Örömtől olvadoz azon előérzetben, hogy a Kis­kunságnak újból székhelyéül fog szolgálni. Azon ér­tekezlet, mely e fölött határozatra van hivatva, e hó 5-én ugyan a városban meg fog tartatni. Ungból a hasonczimü lap folytatólagosan kö­vetkezőleg ír a legutolsó közgyűlésről. Inditványoztatott, hogy a mennyiben a megye területén lévő s több vidék határát fölötte kártéko­nyan érintő folyók, tavak és patakok szabályozását s levezetését nem csak az illető birtokosok érdekei, hanem a közgazdasági s így az országos tekintetek is javulják, küldessék ki egy választmány, mely kellő tanulmányozás után véleményes jelentést, esetleg ter­vezetet terjeszszen elő a megye bizottságához arra nézve, miként lehetne a vizek kártékony hatását megakadályozni, s az ezek által használhalanná vált földterületeket termékenynyé tenné. Az inditvány elfogadtatván, a választmány elnökéül Hadik Béla gróf választatott. Ugyane lap némi szemrehányással fordul az ungi nőegylethez s valahára tettre ösztönzi ezt. Igen helyesen ; felszólításához még csak annyit teszünk, hogy első­sorban a kisdedek, e szegény gyermekek ügyét, mint a női hivatásnak leginkább megfelelelőket,­­legyen szíves felkarolni. A csabai polgárok között, mint a »Békés­megyei közlöny« írja, egy idő óta nagy izgatottság uralkodik a miatt, hogy a helybeli evang. egyház elöljárósága nem gondoskodik kellőleg a magyar is­koláról. Már több mint egy hónapja múlt, mióta or­szágszerte fogdosva keresnek olyan kétségbeesett két embert, a­kik 500 fi­tos fizetésre jönnének nyomorog­ni és nyomorgatni azon czím alatt, hogy tanítók. Valóban csodálatos dolog, hogy a legnagyobb evang. egyház ilyen szerepre vállalkozott, és hogy nem bír­­ja, vagy nem akarja belátni azt, miszerint ily eljá­rással csak megerősíti azon már-már közönségessé vált nézetet, hogy a fel­ekezetek nem érdemesek ar­ra, hogy iskoláik legyene­k, mert élhetetlenek és fös­vények. Jegyezzék meg maguknak a presbyter urak, hogy a­mit az iskolákon megtakarítanak, azt tízsze­resen fogják megadni utódaik a börtönökre és csa­lókra ! KÜLÖNFÉLÉK. . . A budapesti orvosegylet novem­ber 7-én délután 5 órakor tartandó rendes ülésének tárgyai. Scheiber S. H. tr. mint vendég. Kísérleti adatok az agyértömülések kortanához. Kétli Ká­roly tr. A központi és környi arczideghüdések meg­különböztetéséhez. — A föld összes vasúti hálózata. 1874. júliusig az európa és 1873. deczember végig a tengeren túli szárazföldön — az egész világon össze­sen 270,758 kilométer, vagy 36,490 mértföldnyi va­sút áll a közlekedés szolgálatára. Ebből esik Euró­pára 130,585 kilométer, 1000 négyszögölre 131 kilométer, 1 millió lakosra 32 kilométer. Ázsiára 9741 kilométer, 1000 négyszögre 0. 22 kilom., 1 mil­lió lakosra 12 kilom., Afrikára 1802 kilom., 1000 négyszögölre 0.06 kilom., 1 millió lakosra 9 kilom. Amerikára 126,343 kilométer, 1000 négy­szögölre 3.07 kilom., 1 millió lakosra 1486 kilom. Ausztráliára 2287 kilométer, 1000 négyszögöl­re 0.26 kilom., 1 millióra 508 kilométer. Vagyis rész­letezve : Európában: Belgium 3370 kilométerrel szerepel, Anglia 25,900, Holland 1871, Németország 24,789, Francziaország 20,143, Svájcz 1508, Ausz­tria - Magyarország 16,521, Dánia 910, Olasz­ország 6995, Spanyolország 5458, Portugal 842, Olaszország 963, Svédország 2410, európai Tö­rökország 1334, európai Oroszország 17.073, Nor­végia 496, Görögország 12. Ázsiában: ázsiai Törökország 274, Kaukasia 308, Keletindia 8869, Java 261, Japán 29. Afrikában: Egyptom 1055, Algier 536, a Fokföld 102, Natal 3, Mauritius 106, Amerikában: Egyesült­ Államok 115,146, Kanada 5596, Mexico 557, Honduras 90, Panama 76, Bolivar 30, Cuba 640, Jamaica 43, Venezuela 13, Guiana 96, Brazília 1206, Argentina 1225, Uru­guay 90, Paraguay 72, Peru 488, Chile 991, Ausz­trál­i­á­b­a­n: Új-Dél-Wales 652, Victoria 708, Dél-Ausztrália 304, Queensland 381, Nyugat-Ausz­trália 26, Tasmania 72, Új-Zeeland 169, Tahiti 4. Az egész föld összes vasúti hálózata mintegy 20 mil­liárd tallérnyi befektetett összeget vett igénybe.­­ A konstantinápolyi tűzoltósági ügy rendezésére tudvalevőleg gr. Széchenyi Ödön és Tollmann Alajos, a budapesti önkénytes tűzoltó egylet fő- és alparancsnoka kérettek fel, kik jelenleg már Konstantinápolyban vannak. Egy magánlevélbe volt alkalmunk bepillantani, melyet Tollmann haza­irt és melyben fogadtatásukról s munkálkodásukról emlékszik meg. Nagykövetünk Zichy Ferencz gr. díszkocsiján mentek a nagyvezérhez és itt -a tisz­telgés minden nemében részeltetve-beléptünk a nagy vezér termébe. A nagyvezér termetére és arczára nézve beillenék akármely­­tiszavidéki megye táblabi­­rájának. Igen nyájasan fogadott, sokat kérdezőskö­dött, és oda nyilatkozott: »hogy megjelenésünket a két ország, t. i. Magyar-osztrák és Törökország közt fennálló baráti jó viszony nyilvánulásának tekinti;« a fővezértől a hadügyministerhez mentünk. Ez magas erős alak, különben Bécsben képzett katona és né­metül beszél — szintén igen szívesen fogadott, hosz­­szasan és behatóan értekeztünk,egyúttal megállapod­tunk a tanácskozások mikénti megkezdése és folyta­tása fölött. Vasárnap délelőtt értekeztünk volt nagy­követünknél, délután pedig kirándultunk Bujukde­­rébe, a­hol mégis haltunk és csak hétfőn reggel tér­tünk vissza Konstantinápolyba. Délután pedig '*/2­1 órakor megkezdődött a tanácskozás Ah­met Pascha elnöklete alatt Fuad Pascha és több törzstiszt igen élénk részvéte mellett,mely tanácskozásnak az lett az eredménye, hogy a török urak azon meggyőződésre jutottak, hogy a­mennyit ők a tűzoltóságról tudtak, a semminél is kevesebb volt. Tanácskozás után egy »Lambert«-féle fecskendőt próbáltunk meg. Ma a tanácskozások tovább folytattatnak, egyúttal pedig helyi szemlét tartunk, mely mindaddig fog tartani, mig a tűzoltó-ezredet meg nem alakítjuk, melynek ezredese már is ki van nevezve és egy zászló­aljának kerete összeállítva A szultánnak is be fogunk mutat­­tatni, napja azonban még nincs kijelölve.« — Ma­c-M­ahon családjáról. Mint a »Sport« irja, a walesi herczeg együtt vadászott Mac-Mahonnal Francziaországban, megjegyző többi közt, hogy Mac-Mahon családjának egyik ága él még Angliában s a családfő lord Hartland nevet visel. A walesi herczeg egyúttal egy igen érdekes történetkét beszélt el a franczia köztársaság elnöké­nek, mit ő (a walesi ág) Amerikába utaztakor hal­lott elmesélni.Azon időben, midőn Lafayette marquis vezénylete alatt egy része a fiatal franczia nemes­ségnek Amerikába ment, a »L'aigle« fregatté,melyen­­utaztak 2.500.000 frankot vitt fedélzetén oly czél­­ból, hogy Rochambeau gróf ez összegből csapatait fizesse. Az említett fregatté az angolok által a De­­lamare torkolatáig üldöztetvén, az ar­anyos tornák egy naszádba helyeztettek el, melyre néhány fiatal szállt, hogy azt védelmezzék. Az angol sereg egy szakasza s a franczia nemesség között élénk ütközet fejlett ki, mialatt a fiatal nemesek közül egyik, Mac- Mahon Károly marquis, a mostani franczia köztársaság elnökének nagybátyja, a­ki Broglie, Lauzun, Harcourt és Lamette-tel a legénység egy részét képező, az aranynyal telt tonnákat egy zugrévpartnál a tengerbe sülyesztő. Tovább folyta­tok aztán utjokat, miközben az ellenség is megszűnt őket üldözni. Más­nap az arany Mac-Mahon segítsé­gével újra kihalásztatott és ily módon el lehetett látni pénzzel a csapatokat. — A »budai zeneakadémia« fo­lyó hó 11-én a fővárosi vigadó kis termében hang­versenyt rendez. --Egy szép és eszes fiút temet­tek el tegnap és a halottak napján. Bercsényi Miklós volt, Bercsényi Bélának, a nemzeti színházi tag egyet­len fia. Eszes, értelmes, szép jövővel kecsegtető gyer­mek veszett el — írja a »Ref.« — az elhunytban, kinek nyolcz éves korában józanabb itélőtehetsége volt, mint sok felnőtt embernek. — Tenger Sahara közepén. Azon kérdéssel, hogy a Földközi tengerből való viz­­vezetés által Sahara sivatag belsejébe Tánis és Al­gier éghajlati viszonyai tetemesen megjavittassanak s ha­táraik is biztosítva legyenek a vadtörzsnek betörései ellen, igen tüzetesen és komolyan foglalkoztak újabb időben, főleg a francziák. Az indítványt első ízben 1872-ben Roudaire franczia hajókapitány tette s azt a párisi csillagda igazgatója, Leverrier, úgyszintén a Suez-csatorna építője , L e s s e p s meleg pártfogásukba vették, ez év júl. 22-én a fran­czia nemzetgyűlés meg is szavazott 25 ezer frankot a szükséges előtanulmányok megtételére. Ily körülmé­nyek között figyelmet érdemel Fuchs Edmund terve is, ki huzamosabb ideig tartózkodott Tunisban az ottani bányák tanulmányozása végett. Szerinte az összekötő csatornának, melyet Roudaire csak 18 kilométernyi hosszúságra tett, legalább 100 hosszú­sággal kellene bírnia, továbbá ennek kiépítésére 40 millió köbméternyi szilárdkő és 25 millió köbméter­nyi porond volna szükséges. Fuchs az összes költsége­ket 300 millió frankra teszi.­­ A fölállítandó »műcsarnok« ügyében az országos magyar képzőművészeti társulat képviseletében Pulszky Ferencz elnök, gr. Erdődy Sándor alelnök, Ráth György vál. elnök és Telepy K. titkár felhívást intéznek a hazai közönséghez, melyben a műcsarnok létesítésére rendezett m­ű­­sorsolást ajánlják figyelmébe A felhívás így szól: A magyar társadalomnak egyik dicsősége, hogy közművelődési intézményeinek java­ részét hazafias lelkesedésből, közadakozás útján maga teremtette. E nemes hagyománynak szülöttei a nemzeti színház, a tudományos akadémia, a nemzeti múzeum s több más intézményünk, melynek magvát elvetette a kö­zelebb múlt, s melyet gyümölcsözővé fejleszteni a mos­tani s a jövő nemzedék hasonló lelkesedésének van föntartva. Az áldozatkészség társadalmi erényére van utalva a hazai képzőművészet ügye is, és közvet­len annak hivatásszerű ápolója és közege: az orszá­gos képzőművészeti társulat, midőn a hazai művészet egyik talpkövét lerakni készül a »műcsarnok« föl­építése által. A társulat ezen rég táplált tervének valósítására szükséges összegek egy részét rendkívüli műsorsolás útján reményű beszerezhetni, mely mű­­sorsolás nyereményeinek száma 300 s e nyeremények értékösszege 50,000 frtot tesz. A legértékesebb nyere­mények túlnyomó többsége a művészek e czélra fel­­ajánlt festményekből és másnemű művekből áll, miáltal lehetővé vált az, hogy a műsorsolást a kö­zönségre nézve oly kiválóan előnyös módozatok kö­zött indíthatjuk meg. Az érdekelt felek egyike tehát: a hazai művészek osztálya, már­is nemesen és min­den várakozást meghaladó eredménynyel felelt meg a társulat által hozzáintézett fölhívásnak. Melegen kell óhajtanunk, hogy az érdeklődők másik és na­gyobb fele , a hazai műkedvelő közönség is hozzá­járuljon áldozatkészsége és szellemi részvétének élénk tanúsítása által a tervezett mű , a »mű­csarnok« létesítéséhez, mely nemcsak társadalmi központját fogja képezni a hazai művészeknek és művészet­kedvelőknek­, hanem oly kiállítási palo­tául van tervezve, mely a kor igényeinek teljesen megfeleljen, azonfelül pedig zsenge iparművészeti múzeumunknak is, mint országos műgyűjteménynek hosszú évekre alkalmas hajlékául szolgáljon. Ezen karöltve kielégíthető nemzeti érdekek ápolása és fej­lesztése nevében felkeresünk mindenkit, hogy a hazai művészet lendítésére irányzott vállalatunkat, az orsz. m. képzőművészeti társulat s a műcsarnoki országos bizottság részéről rendezendő nagy műsorsolást ré­szint sorsjegyek vásárlása, részint fáradozásainknak saját körében népszerűsítése utján szives rész­véte és hathatós befolyása által előmozdítani s ily módon sikerét biztosítani kegyeskedjék. A sorso­lás 1875-iki márczius 15-én fog hatósági felügyelet mellett megtörténni. Egy sorsjegy ára 1 frt 50 kr. Húsz sorsjegy vásárlójának vagy értékesítőjének a társulat egy pompás rézmetszetü emléklappal ked­veskedik, melynek bolti ára 16 frt.« — Nemzeti színház. »Essex gróf« czimszerepében lépett fel ma a nemzeti­­színpadon mint vendég E. Kovács Gyula, ki régebben mint a nemzeti színház­ tagja volt dicséretesen ismeretes, újabban pedig a kolozsvári nemzeti színpadon volt a dráma elsőrangú támasza. Jó hírét mai föllépése is igazolta. Bár orgánumát­­ a kellemetlen időjárás okozta rekedtség nem is hagyta egész mérvben érvé­nyesítenie, a szerepet mégis hatással s nagy routine­­nal játszá. Mozgásában különösen látszott a gyakor­lott színész, szavalatán azonban a túlsietés modoros­sága volt kissé észlelhető, de nem oly mérvben, hogy ez tehetsége egyéb szép oldalait a legcsekélyebbé is ellensúlyozhatta volna. A közönség a vendégszerep­lőt tetszéssel fogadta s mind fölléptekor mind min­den felvonás után több ízben megtapsolta. Az elő­adás atalán összevágón ment. — Angol bűnügyi statisztika. Du Cane ezredesnek nem rég megjelent börtönügy kimutatása bebizonyította volt, hogy Angliában a fegyenczek száma az utóbbi évek alatt csökkent s ugyanezt a tényt bizonyítja most az 1873. évről megjelent igazságügyi statisztika. Csak az ittasság miatti büntetések szaporodott és pedig 151,082-ről (1872. évben) 182,491-re (1873-évben), a­mi eléggé bizonyítja, hogy az italmérési törvények büntető rendszabályai mily kevéssé voltak képesek meg­szüntetni a bajt. Az összes vétségi esetek több mint három negyedrésze, vagyis 328,853 eset, pénzbírság­gal lett büntetve. Érdekes a bündönczök származás szerinti felosztása. Míg a nem angolok (csak Anglia és Walest értve) az összes lakosságnak csak 1131 ré­szét képezik, az összes bündönczök '/í részét teszik ki és ezek között első helyen állnak az i­r­e­k. A skótok csak 2 2/1o °/»-kal, az írek pedig 14.2°/«-kal vannak képviselve, az irnok pedig Anglia és Wales összes börtönei női lakóinak 1/5 részét teszik ki. Az utolsó népszámlálás szerint az említett két ország 22 millió lakosa között volt 66,540 izlandi s e viszony sze­rint csak 3—4000 bünhöcznek kellett volna közü­lök kikerülni, holott pedig 22,100 került ki összesen Ha magát Izlandot is bele­vonjuk a számításba, ak­kor a három ország (Anglia, Wales és Izland) 176,000 bűntényt elkövetők számából esik 50,000, vagy­is 28,4°/o az izlandiakra és ezek közül mintegy 2­­t része Angliát és Walest választotta ki bűntetteik színhelyéül. E körülményben leli magyarázatát az, hogy Izlandban bizonyos bűntények nem fordulnak elő oly gyakran, mivel a »home rule« pártiak fennen dicsekednek is. Másfelől az írek enyhítésére föl lehet azt is hozni, hogy épen a legalsóbb földmivelőosztály vándorol ki Angliába és Walesbe. London né­pessége áll legkedvezőbben, a­mennyiben itt csak 1111 emberre esik egy bűnös; utána következnek a kikötő- és gyári városok, leghátul állanak a déli és délnyugati grófságok, hol minden 256 emberre esik egy fegyencz. Anglia és Wales összes rendőri sze­mélyzete 28,550 emberből áll, ebből esik Londonra és ennek 15 mértföldnyi környékére 10,663 rendőr. T­a­n­ü­g­y: — Iskolaszéki tagok gyűlése. A karin­­thiai iskolaszékek több tagja múlt hó 17-én Villachban elő értekezletet tartott, melyben megállapodtak, hogy egy iskolaszéki tagok nagygyűlését rendezzenek. Mi nem hisszük, hogy itt valami fontos határozatot hoz­hatnának, azonban kétségtelen, hogy az iskola tekin­télye nőni fog általa. — Japánban a gyermekker­tek nagy mérvben szaporodtak s egy bécsi lap híre szerint az ottani japáni követ, Sano legközelebb nagy mennyiségben vásárolt be Fröbel-féle játszó­szereket, melyek ott a népiskolákban is használtat­nak. Megérjük, hogy a gyermekkertek s népiskolák összeköttetése hamarább lesz Japánban megvalósítva, mint Európában. Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter a tamási királyi járás­bírósághoz telekkönyvvezető-segédde Borsody Lajos szeg­­zárdi királyi törvényszéki írnokot , a bittsei királyi járásbírósághoz végrehajtóvá Padala Pál zsolnai lakost, a békés-gyulai kir. törvényszékhez jegyzővé Kis László ottani törvényszéki aljegyzőt, a békés-csabai kir. járásbí­rósághoz írnokká Móricz Nándor békés-gyulai kir. törvény­­széki bijnokot nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi miniszter Horváth Sándor okleveles állatorvost a budapesti m.kir. állatgyógyintézethez tanársegéddé nevezte ki. A budapesti kir. főügyész Tamás János kiszolgált hon­véd törzsőrmestert a temesvári kir. ügyészséghez írnokká nevezte ki. a „síoo4” magántársürgönyei. Nagy-Szerpen, nov. 2. (Ered. sürg.) A congressus mai ülésében megállapittatván a királyhoz intézendő felirat szövege, az ülések a megerősítés leérkeztéig elnapoltalak. Becs. nov. 2. A csendőrségi bizottmány elvi­leg abban állapodott meg, hogy a csendőrség katonai szervezete megtartandó. A budget-bizottmány az elő­irányzatnak több fejezetét elintézte, és pedig a kor­mányi előterjesztéssel megegyezőleg; ezek közt van a rendelkezési alap 50.000 írttal, és a közvetlen adók, csupán a kereseti adó előirányzata szállíttatott le valami kevéssel. Bécs, nov. 2. Báró Reischach fő­ ezüst-kamarás meghalt. Páris, nov. 2. Pas de Calais­ megyében a pót­választásnál a bonapartista Delisse­ Engrand válasz­tatott képviselővé 84.000 szavazattal a republikánus Brasme 74.000 szavazata ellenében. New­ York, nov. 2. Hír szerint St. Louisban — Bismarck távirata következtében — Araimnak egy titkárára akadtak, ki szombaton hajóra ült,­ hogy Ármin kivonatára a hiányzó okmányok egy részét Berlinbe vigye. Bécs, nov. 2. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 77—. Salg.-Tarján 84.—. Magyar hitel. 224 —. Magy. záloglevél 86.50. Erdélyi 135.—. Magyar keleti vasút 54.75. Magyar­­sorsjegy 83.—. Tiszai vasút 189.—. Magyar vasúti kölcsön 96.—. Angol-magyar 30.—. Franco-magyar 77.50. Alföld 138.—. Magy. északkeleti vasút 113.50. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 67.90. Magy földhitelintézet 71.75. Municipális 29.—. Bécs, nov. 2. (Zárlat..) Hitelrészvény 236.25. Galicziai 240.—. Államvasut 304.—. Jára­dék 70.25. 1860-dik 108.90. 1864-diki 134.—. Ezüst 104.—. London 109.90. Unio­bank 124.75. Általános épitőbank 43.75. Angol-ausztriai 154.75. Lombardok 136.—. Tramway 137.—. Hitelsorsjegy 163.50. Na­poleonhor 8.84—. Arany 6.21.—. Frankfurt 91.95 Porosz pénzutalvány 162.75. Török sorsjegy 57.80 Angol épitő­bank 55.50. Berlin, nov. 2. (Zárlat.) Galicziai 109.50 Lombard 83.25. Ezüstjöv. 67.3/a. 1860-ki 107.25. Bécs 91.7/1e. Romániai 38.—. Államvaspálya 185.25. Papirjövedék 64.5/a. Hitelsorsjegyek 113.—. 1864- ki 97.—. Hitelrészvények 142.3/g. Magyar sorsjegy 57.7/a. Frankfurt, nov. 2. (Kezdet.) Váltóár­­folyam—. 1860-ik 107,50. Lombardok 146.75. Év­­járuléki papír 64 25. Osztrák bankrészv. 1045.— . Osztrák hitelrészv. 248.25. Osztrák államvaspálya­­részvény 323.50. 1864-es 170.25. Galicziai 254.—. É járulóid ezüst 68.—. Frankfurt, nov. 2. (Zárlat.) Váltóárfo­­ly­m Bécsre 107.3/8. Osztrák hitelrészvény 249.50 Osztr.­államvasut 325.50. 1864-ki sorsjegy 170.25. K­röb­ki 107.7/s. Lombardok 147.—. Galicziai 254.50 Papirjáradék 64.50. Ezüstjáradék 68.—. Osztrák báni részvény 1047.—. Páris, nov. 2. (Zárlat) 30­0-es járad. 62.25 Olasz járadék 67.45. Credit mobilier 350.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya -.—. 6°/6-es járadék 98.62. Államvaspálya 690. -. Lombardok 313.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki­k­ön —. 1872-ild. Berlin, nov. 2. Búza 60.­­*. —.—. 182.— Rozs 52.—. 52.—. 51.3/*. Zab 57.—. Árpa helyben —. Olaj 17.3/8, 173/,. 56.—. Szesz 18.13, 18.07 56.60. B o r o s­z­l­6, nov. 2. Búza 210.—. rozs 177.3/­ zab 178.—. Olaj 17—. tavaszi 16.*/,. szesz 17.1/*» 18.—. 18.—. Páris, nov. 2. Liszt 61.50, 51.25, 52.50. Répaolaj 72.—. 72.26, 76.25. Lenolaj 73.— 72.50. Szesz 58.75, 56.25.—. 57.—. czukor finomított 149.—. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Lindauból Helvetia gabna­­kereskedelméről ezt irja tudósítónk oct. 31-ikéről: A lefolyt héten sem javulhatott meg a gabnaüzlet, mert a svájczi molnárok vízhiány miatt nem őrölhetnek. Nagy malmok beszüntették az üz­letet, és külföldről vásárolják a lisztet. Marseille igen jeles, súlyos orosz búzát kínál olcsó áron, így hát raktári készletünk nem fogy, daczára annak, hogy Magyarországból igen kevés búza hozatik. Rozs és árpa teljesen el van hanyagolva; zabnak el­lenben jó kelete volna, ha több készlet volna kíná­latban. A mai árjegyzés kitűnő magyar búza 31­­2—32 frank, első rendű 30 */*—31, közép 29—30, — franco Romanshora. Amerikai és orosz búza 26 'ft—30 fr., svájczi 23—25 fr., franczia 27—28 frt. — franco svajczi állomásról. Árpa serfőzésre 23—26 fr., zab 22 22—23 franc, franco Romanshora — mind ez 100 kilonkint vámmentesen. — A gabnakereskedés j­elen hely­­z­e­t­é­r­ő­l ezt irja Wertheimer tőzsdelapja. Az árak még mind ez ideig nem érték el azon színvona­lat, melyen megszilárdulhatnának. Ha rész aratás van, a fogyasztók lehetőleg gyorsan sietnek a szük­séglet beszerzésével, hogy ne legyenek kénytelenek túlságos magas árakat fizetni. Ha ellenben az ara­tás mindenfelé kielégítőleg ütött ki, akkor a fogyasz­tó meg van arról győződve, hogy mindig kaphat ol­csón árut és ezért nem siet a bevásárlással. Ennek az a következménye, hogy a készlet nagyon összehal­mozódik és az árak lemennek. New York a hangadó itt, és onnan ismét alacsonyabb árakat jelentenek. Északoroszország is piaczra szórhatja már idei termését, még fagy előtt igyekeznek elhajózni, a­mit csak lehet. Ezért Angliában igen tömeges a kínálat és búzát s lisztet csak alacsony áron lehet eladni. Párisban a minta­liszt 3 frankkal lejebb ment (100 kilonkint.) Amsterdamban úgy látszik, hogy a haussiek egy nagy műveletben vereséget szenved­tek. Északnémetországi piaczokról hasonlag árha­nyatlást jeleznek, ámbár csak kis mérvben. A ma­gyar piaczokon pangás van. Ott is esnek az árak, habár a kínálat is csekély. Megfoghatatlan e szerint, hogyan tarthatja magát a sütemények ára csaknem az előbbeni magasságban fenn. — Kőbányai sertésvásár. A múlt héten nem nagy volt a sertésfelhajtás, legin­kább sovány fajták érkeztek. Kiviteli kereskedők 37­1/2—38 kron vásároltak. Magy. fajta 360—450 m­s 351/2—371/2, könnyű szerb fajta 32­0/1—35 kr. Felhajtás: az alföldről 2040 db, Erdélyből és Szer­biából 1050, Oláhországból 230, a m. államvasuton érkezett 120 m., összesen 3440 db. Elment a fel­földre 120, Bécsbe 2040, Prágába 240, Bodenbach- Drezda felé 1630, Oderbergába 40, budapesti fo­gyasztás 1650, transito 260 , összesen 5980. A rész­vénytársulati szállásokon 13,080 db. — A gyapjuüzlet a múlt héten élénk volt. Mintegy 2000 mázsa gyapjú adatott el és pedig 600 m. bácskai egy nyiretű és nemesitett berbécs 81—83 frt, 600 m. orosz mosatlan 561/2,300 m. orosz félig mosott úgynevezett perogin 93—94 frt, mind külföldiek vették. Belföldiek részére eladatott 170 m. középfinom egynyiretű­ 123 frton, 150 m. alsóbb rendű bácskai 73—74 frton és 100 m. tiszavidéki nyári gyapjú 89 frt mázsája. Az árak ugyan változat­lanok, de a vevők előzékenyek. Gyárilag mosott gyap­júból nem nagy volt a forgalom, miután a raktári készlet nagyon megfogyott, csak néhány mázsa kelt el 156 írtjával. Jeles középminőségü, gyárilag mosott gyapjú után élénk tudakozódás van. — A magyar földhitelintézet negyedévi kimutatása 1874. September 30-án. A­c­­t­­­v­u­m : 1. Jelzálogi kölcsönök : (116,196,183 frt 41 krt érő jelzálogok által fedezve): a) papértékű záloglevelek-s jövedékjegyekben 36.738,971 frt 62 kr, b) érczpénzértékű záloglevelekben 2.140,230 frt 69 kr, c) készpénzben (a 40. §. szerint) 155,603 frt 37 kr, együtt 39.034,805 frt 68 kr. 2. Rendelkezésre álló összegek: a) készpénzkészlet 278,385 frt 99 kr, b) váltókészlet 649,329 frt 14 kr, c) pénzintézeteknél rövid felmondásra 300,000 frt, d) különféle érték­papírok 2.088,913 frt 20 kr, e) követelések: előleg és folyó számadásban 1.364,457 frt 11 kr, együtt 4.681,085 frt 44 kr. 3. A kölcsönös jótállási alap zá­loglevelei: a) Papirértékü záloglevelekben 291,300 frt, b) Érczpénzértékü záloglevelekben 21,000 frt együtt 312,300 frt, 4. Intézeti ház vételára 250,000 frt, 5. Felszerelés leszállított értéke 3,000 frt, 6. Ala­pítványi kötelezvények 904,500 frt, 7. Záloglevelek törlesztési számlája 214,350 frt 81 kr. Összesen 45.400,041 frt 93 kr. Passivum: 1. Záloglevélforgalom: (112 millió 600.836 frt 63 krt érő jelzálogok által fedezve) és pedig: a) sorsolás alá eső papírértékű záloglevelek forgalma 36,736,300 frt, b) sorsolás alá eső érczpénz­értékü záloglevelek forgalma 2,150.640 frt, c) kisor­solt papirértékü záloglevelek forgalma 371,000 frt, együtt 39,257.940 frt. 2. Tízéves jövedékjegyek for­galma (1,200.104 frt 87 krt érő jelzálogok által fe­dezve) 26,000 forint. 3. Pénztári jegyek forgalma 613.723 frt 86 kr. 4. Lejárt kamatszelvények for­galma: a) papirértékű záloglevelek után 33,203 frt 25 kr, b) jövedékjegyek után 48 frt, c) alapítványi okiratok után 4,070 frt, együtt 37,321 frt 25 kr. 5. Törlesztési alap 214.350 frt 81 kr. 6. Biztosítási ala­pok: a) a kölcsönös jótállási alap (alapsz. 122. §.) papirértékü kölcsönöknél 403,092 frt, érczpénzértékü kölcsönöknél 21.742 frt 80 kr, együtt 424,834 frt 80 kr, b) alapítványi és tartaléktőke (az országos alap által befizetett 500,000 frt belefoglalásával) 1,581,700 frt, c) tiszta üzleti eredmény 1873. deczember 31-ig 1,636,277 frt 34 kr, együtt 3.642,812 frt 14 .kr. 7. Több számla egyenlege 1.607,893 frt 87 kr. Össze­sen 45.400,041 frt 93 kr. Trebitsch Ignácz. — Sajtóhiba. »Pénzügyi kimutatás« czimü közleményünkben két nagyobb sajtóhiba for­dul elő: a bevételeknél, az egyenes adók sorában, 65 millió helyett 15 millió, a fogyasztási adóknál (1874) 3 millió helyett 2 millió olvasandó. Üzlet- és terményt­udósitás. Budapest, nov. 2. Az értéktőzsdén az előüz­­letben csupán m. földhitelintézeti részvényben for­dult elő néhány kötés 743/1—741/M írton. A déli tőzs­dén m. nyeremény sorsjegy 82.75, m. földhitel 73.75, municipal 30, takarék és hitelegylet 55.75, buda­­i-budai népbank 34, pesti közúti 251, Lujza gőzma­lom 190 p. Értékek lankadtan keltek cs. arany 5,20, tallér 1.623/*­p. Gabnaüzlet. Búzára nézve tegnap és ma valamivel szilárdabb volt a hangulat. A kinálat gyenge maradt, a kereslet élénkebb volt, úgyhogy a múlt heti árak szilárdan fennmaradtak s kissé feljebb is mentek. A forgalom búzából mintegy 50,000 vám­mázsára ment. Eladatott tiszavidéki 2000 m. 89 fns 5.30, 1000 m. 89 fns 5.15, 500 m. 89 fns 5.20, 200 m. 89 fns 5.20, 400 m. 88 3/2 fns 5.15, 1000 m. 87 fns 5.10, 600 m. 873/. 5 15, 1000 m. 87 V* fns 5.15, 600-as 86 fns 4 85. — pestmegyei 6300 m. 87 3/2 fns 5.17 V­, 1000 m. 87 fns 4.90, 800 m. 841/* fns — bánsági 800 m. 89 fns 5.—, 600 m. 88 fns 600 m. 87 V* fns 4.85, 5000 m. 86 fns 4.60, m. 86 V* fns 4.70, 1000 m. 86 fns 4.60, 1000 m. 86 fns 4.65, 800 m. 85 V* fns 4.57‘/*, 500 m. 85 fns 4 55, 600 m. 85 fns 4.50, — mindez vámmázsánkint 3 havi fizetésre. R o z 8 változatlan 500 m. 75 fns 3.45 800 m. 78 fns 3.65, készpénzen. Árpa kedvelt 2000 m. 2.80, 800 vm. 2.90 500 m. 2.65. Zab jutányo­sabb 2000 vm. 2.14. Határidőre búza ta­vaszra 5000 m. 62 V* zab tavaszra 5000 m. 4.62 Vm, zab tavaszra 2.271/1—28, kukoricza máj—jun. 3.35 —3.371/,. Szilva szerb hordó ára 4000 m. tengeren túlra 19 írtjával és 1 % sconto köttetett. 4.50, 4.90, 3000 Nemzeti színház. Ma nov. 3-án adati­k »Mignon« opera 3 felv. István téri színház. Ma nov. 3-án adatik : »Hol késik a polgári házasság!? vagy egy szó a birodalmi tanácshoz» drámai színmű 4 felvonásban. A Komlókertben Bakonyi István igazgatása alal újonnan és jól szervezett magyar daltársulat tart naponkint előadásokat. V­ízállás. November­ fölött idejárt* 2 Budapesten 2' 9" «Járaz» Pozsonyban 2 2"» · M­. -Szigeten 1' ll"· ‹ Szatmáron 9' 2­­· » Tokajban 6‘ tl» ~ Szolnokon 1’ 11"» Szegedem 1* 6“‹ 1 Aradon 3' 2"‹ ‹ Nagybocsk­erek­er. 0' 8"» · Bezdánban 4' 5”­ & Verbászov 3‘ 7"» » Barcson 4 ‹ · Eszéken 2' 4“ ködög 2 Mitroviczd­.2 2"·­­ Sziszeken 5‘ 9"‡ ‹ Zimonyban 3' 3"· » Ó­ OrsovánY 9"· Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei név. 2. Bal. bánsági 1 nj. * n • n • * tiszai . . n • • n • • pesti . . n • • i » • • , fehérmegyei .­­ n . bácskai Értékpapír II Államadósság. Magy. vasúti kölcsön . gömöri államvasuti záloglevél 5% „ sorsjegykölcsön . 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. 1873. m. kir. kincstári utalvány 6 petes ezüstb. Földteherm. kötv. magy. , „ 1887. zk. n­ temesi pi 1807. zk. ^ Pi horv.-szl. " n erdélyi Szőllődézs.-válts. kötv. . Osztr. áll.-ados. pap. 5% _ „­ezüst.kam. jan. jul. 5% _ ezüat.kam. apr. okt.5% Kisorsol.1860-ból á 500 frt 1800-ból á 100 frt. _ 1804-ből á 100 frt Pestv. köt. 1871-ből 8% Részvények. Bizt.-társ. : Atlas viazbiz. i­ I. magyar . . „ Haza .... Pannónia . . „ Pesti .... n Hunnia . . . i­ Unió .... „ Tisza .... Vaspályák Pest-barcsi . „ Pesti közúti . Budai közúti . újpest-rákosi. . Alföld-fiumei . n Északkeleti . _ Magyar kele­ti. _ I. Erdélyi . . „ Déli ... . . „ Budai hegypálya Bankok : Által, m.mun.h. „ Angol-magyar . n Alt. m. hitelbank _ Franko-magy.. ,1 M. ál. föld. rész. M. jelz. hitelb. „ Kisbirt. földh. „ Nyu.sz. hi. Sopr. h Tnk. és h.-egylet pi Tak. és h.-p. b. „ Nyi. kere. hitel!» „ „ Iparbank . , Buda-Ób. népb. „ Iparbank . , adva 150 100 80 315 200 800 100 200 800 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 100 80 80 200 200 100 00 80 80 50 50 50 200 50 100 É r t­é k p a p i 95 73 84­­ 88 50 80 50 75 50 75 — 73 — 71 25 69 75 73 75 73 75 107 50 112 — 133 — 88 --1010 — 43 — 335 — 04 50 81 — 140 — 251 — 87 69 30 30 — 30 75 228 — 77 — 73 50 55 75 85 — 57 50 90 25 84 50 89 — 87 — 76 50 76 — 78 *0 71 50 70 25 74 25 74*5 108 50 113 — 134 — 88 50 1025 — 45 — 345 — 85 — 88 — 142 — 252 - 80 -60 — 80 50 81 25 227 — 80-- 73 75 16 -85 50 58 50 ft Bud. kere. bank • Pest keres. bank • Pesti iparbank • Pest-budai kéz­müvesbank . • Pesti zálogk. int. „ Bir. t. e. m. hitel. „ Bárány, t. és h. n Debreczeni ker. n I. Erdélyi bank „ Szerb ideig. bn. Vas-zalai népbank. Rész. Takarékpénz.: Óbudai . „ Félegyházai . , Gödöllői . . ff Orsz.k.Jaml.5% . Pesti L hazai . • Pest-budai főv. , Pesti külvárosi a 8st.­Endrei a Erdélyi . . . , Újpest! . . . a ált. búd. polg.. Malmok , Árpád . . . a Aradi gőzm. . „ Blum-féle . . a Concordia . . a Borsod-Miskol. a Erzsébet . . a Luiza . . . a Temesvári gőz. a Molnárok sütők a Hengermalom a Viktória. . . a I. Budapesti­ . a Budai gyártelep a Pannónia Épitőtársulat, Pesti „ Pesti Cottage Serfőződe, I. magyar . Sertéshizlaló .... Könyvny. „Athenaeum” a Pesti . . . „ „Frank Ganz és tár. féle vasgyár. Gschwindt-féle . . . Gyógyintézet I. magyar Kereskedő-testület épül. Bőrgyár I. magyar . . Mátrai Bár.Marés. . . Pozsonyi papirgyár • . Rima-murányi bányatár«. Gyapjumosó és b. I. m. Salgó-tarjáni kőszén . „ „ vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . . . Spodium és csontliszt . Termény fontnyi ár vámmá­­zsánkint fontnyi ár vámmá­­zsánként SS -a S ® 3 eq­­o adv. tartva 200 160 — 108 — 500 778 — 780 — 200 305 — 370 — 100 58­­69 — 500 -- ---— 400 39 — 40 — 800— — — 200 — — — — —0 100 — — — — 100 132 50 133 50 40 — — -- ---40 — — — — 100— — ---100 82 — 83 — 10002300 — 2270 — 100 150 — 152 — 40 49 — 50 — 30 87 -88 — 80 -- -­— — 50 40 — 43 — 50 38 — 39 — 500— — 500 — — — — 500— — — 500 190 — 195 -600— -- ---500 110 — 117 — 100 89 — 90 — 100— — 500 190 — 192 — 200 630 — 070 — 500 7$ 50 74 50 300 570 — 580 — 600 12 — 13 — 100 70 — 75 — 1000 323 — 3*4 — 80 — — — — 80 402 — 405 — 500 158 — 100 — top 239 — 140 -500 500 — ---— 175— — 175 295 — 800 — 500 188 — 190 — 200 19 — 22 — 200 700 —— — — — — — 200— — 6­ — — 200— — 72 — 75 -200 82 — 83 — 100 33 — 35 — 100 175 — 180 — 200— 100 75 — 78 — top 150 — 155 — Termény Értékpapírr­a ii adva tsulva Szeszgyár 1. magyar . Kőszén és téglagyár (Dräsche) Alagút........................... Téglagyár Szt.-endrei . Téglagyáru buda­pesti . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár Kőbányai Téglagyár brőd-rákosi . Záloglevelek. Magyar földhitelt. 6'/iT . Jelzálogb. 5‘/«®/p „ ny.m. jelb.S.0% , ált.föld. rész.6®/0 I» n h n 5l/s% Fővárosi takarékp. 6% Pesti kereskedelmi bank Szebeni földhitelin. 6*/,% Kisbirtokosok földhft.7*/9 Elsőbbségek. Éjszakkeleti vaspálya 5*/0 Magy. kel. vas. 1. kib. n . 2* n Magy. galicziai vasp. 5% 1. erdélyi vasp. 5*/c ezüst frt. 100 . . . Vágvölgyi vaspálya Pest-budai lánc/, hid 0°/3 Borsod-Miskolczi m. Buda­pesti malom 6% Pannónia gőzmalom 09/6 Pénznemek. Császári arany . . . Osztr.-m. 8 frt. arany 20 frankos arany . . Osztr. és magyar ezüst Porosz pénztár­jegy. . Váltók. Augsburg 100 déln. frt. u. Berlini 100 talléros í Frankfürt a.M.lOOd.n.f.n. Hamburg 100 déln. m. n London 100 font st. u. Milano 100 lir. nouvo it. (frano) után . . Páris 100 frank után . 145 — 121 71 80 — 76 -Éfl 50 83 75 84 25 83 — 85 175 5 21 8 89 8 82 104 25 162 50 91 50 91 "5 53 50 109 75 48 T0 160 — 1*5 — 73 — 57 - 76 — Í6 25 76 50 88- ! üli M60 S« 60 ! 85 25 ‘ 180 -5 22 8 84 8 84 104 71 188 — 9* — 92 — 68 T5 110 — 43 T6 fontnyi piacai szokás fontnyik vámm­á­­zsánkint — 82 83 4 25—430 84 *40—4 48 85 450—400 80 4 70—4 80 87 4 85-490 84 ___________ 85 4­51—4 55 86 4 60—4 70 87 475-485 88 495—5­05 89 505—610 81 ---------— 30 440—450 83 4 55—4 65 88 4 70—480 85 490­ 5 — 88 5------6 05 84 ______ ___ 85 450—4­50 80 465—475 87 4 80-490 885-----510 89 510—615 84— 35— 87 . —­­Rozs » » . Árpa malátának „ etetésre Zab * . . . Kikori­M Bab 4 . . KAimr . » . káposzta 80 TI­T* 50 76 8 85-3 70 2 85-8 26­­ 05—2 75 * 16—2 *6 ?6 11 18 70 06 CS «2 — 80 — 9 76-8 10

Next