A Hon, 1874. december (12. évfolyam, 276-299. szám)

1874-12-02 / 277. szám

bfszben fű­lag 7 lakos, mely rész lakozási viszony erősen behat közegészségi állapotunkra. S ha kissé közelebbről nézzük egyes nagyobb városaink­ban a lakosok átlagszámát, azt tapasztaljuk, hogy 1­1 házra jut Budapesten 37,8 lakos, Pozsonyban 24,7 Sopronban 15,5 Kassán 14, 4 Temesvárit 13.5 Zágrábban 13­­, Győrött 10­9, Debreczenben 8.9, Aradon 8.6, Kolozsvárit 7.3, Angliában 100.000 embernél több lakossal biró városokban 6.7, lakos jut átlag 1­házra Belgiumban 7.6, Hollandiában 8.8, Francziaországban 19, Lon­donban 8,­­ Amsterdamban 9, Rómában 12, Köln­ben 13, Majna melletti Frankfurtban 16, Lipcsében 32, Párisban 35, Bécsben 59, Berlinben szintén 59, Turin­ban 81. Magyarországon a városokban 1­ 1 lakszo­bára átlag kevesebb lakó jut mint falukon. Neveze­tesen : Pesten (1870) 1 házra 37.81 szobára 3 lakos jut Pestmegyében 3­6,3 3,5 Kosz lakozási viszonyokat mutatnak északi s déli vidékeink, Horvátkország s Szlavónia, Trencsén, Sáros, hol 1—1 szobára 5—5 lakos, a végvidéken 5,9 lakos jut. A lakszobák minőségére vonatkozólag Magyar­­országon pinczeszoba van 14596, földszinti 29 14464, egy emelet 50279, 2,3 stb. emelet 9686, padlásszoba 2251, összesen 2991277. Magyarországon tehát a la­kosságnak végtelenül túlnyomó száma földszinten lakik. Pesten 1870-ben volt. Pinczeszoba 8,881 benne 21,023 egy szobára jut 5... lakos. Földszinti 38,925» 126,323» » »8.,2. Félemelet 391‹ 1245‹ · »3...· 1-ik emelet 14,848» 29,084‹ » ‹1-96» 2-ik emelet 8,352» 15,691» ‹ »1-87» 3-ik emelet 2,773‹ 5,356» » »1-93· 4-ik emelet 264‹ 540‹ » ‹1.93» Padlásszoba 104‹ 432» 4 ‹4.15» Berlinben van pinczeszoba 14292, benne 62364 lakossal, tehát egy pinczeszobába 4,3 lakos jut. Legközelebb áttérünk a népesedési mozgalma­kat képező viszonyok (házasságkötések, születések, halálozások, betegség) statistikájára. Reskuláp. Pozsonyban » 24., 2.. Pozsonym­egyében » 6.3 3.9› Sopronban » 16.5‚ 2.3› Sopronymegyében » 7.»1 4.2 Kassán » 14.. 2­8 Abaúj megyében » 6.2» 4.3 Temesvárt » 13.5» 2.3« Temesmegyében » 5.. 3.3« Zágrábban » 13.1» 2.3» Zágráb megyében » 10.3 6.3« KÜLÖNFÉLÉK. — Izabella spanyol exkirály­­n­é, mint a berlini »Nat. Ztg.« Írja, kellemetlen pénzügyi zavarokban szenved. A »Krach« úgy látszik oly általánossá lett, hogy még a magukat jól megsze­dett exuralkodók is kezdenek már hiányt szenvedni a közep esztendők után. A 25 millió frank, melyet az exkirályné 1868-ban magával hozott Francziaor- Bzsigba, már mind elfogyott. Nagyobbára az »asturiai herczegre», más négy »infans«-ra s talán még Mar­­foriera költötte. Izabella értékes képtárát és eladta már. Most már a gyémántok következnek, melyeket ezelőtt évekkel 9 millióra becsültek, de most már 15 —20 % -kal alább szállt értékük; az angol banknál vannak deponálva s egy Londonban első spanyol bankár, Sum­eta, kit az ex-királyné jobb időkben Tore-Diaz gróffá tett, már ez év elején 800,000 fran­kot előlegezett azokra. E pillanatban az ékkövek el­adása iránt egy londoni társulattal folynak az alku­dozások. — »Male parta male dilabuntur. — A müncheni magyar egylet titkára a következő értesítést küldi meg ne­künk: »Egyletünk összes bevétele 1873­« év második felében 300 írt 30 kr. volt, délnémet értékben, mely összegből 180 írt segélyzésre, 116 frt 30 kr. hírlap, zongora helyiség, könyvtár gyarapítására s egyéb szükségletekre fordittatott, e szerint maradt még 4 frt d. n. értékben. Könyvtárunk 230 kötetből állott, mely még nagyobb részt adakozás utján 50 kötettel szaporodott s igy könyvtárunk összesen 280 kötet könyvet tesz ki. A hírlapok közül járnak: a Hon Pesti napló, Fővárosi lapok és Üstökös előfizetés utján; a Szegedi Híradó, Figyelő, Természettudomá­nyi Közlöny, Mérnök-Épitész Egyleti Közlöny és a Budapester Nachrichten pedig díjmentesen. Van szerencsém továbbá az 1874. évi november hóban tartott tisztujjító gyűlés eredményét közölni: elnök lett: Erős György, alelnök: Juhász Sándor jegyző: Mikka István, titkár: Szladek Károly, I-ső könytár­­nok : Saltzman József és N­­od könyvtárnok: Fried Bertalan; bizottmányi tagok: Vigh Gyula, Törley Antal és Widder Zsigmond. Az egylet összesen 50 tagot számlál, kik nagyobb részt technikusok és ipa­rosok . — Honfitársakat mindig igen szívesen lát az egylet, Rathmanstrasse Nr. 5 zum Rothman, helyi­ségében. Az egyletben egy irodalmat ápoló kör van alakulásban. Szladek Károly titkár. — Hazamentő adójav­a­s­latok. Lapsinszky János plébános a »Magyar Állam«-ban a következő mulatságos adójavaslatokat ajánlja a pénzügyminiszter figyelmébe: 1. Tekintve, hogy emanczipált honfitársaink ingyen minden előleges költekezés nélkül nyerték a polgári egyenjogúság szabadalmát, e nagylelkűség némi jutalmául szólít­­tatnának fel a defic­it aránylagos törlesztésére. 2) A naponta éhes sáskaseregként országunkba beözön­lő fekete taláros lengyel zsidók fizessenek tisztessé­ges helydíjat. 3) Az 1866-ban zab- és légscheftelés­­sel meggazdagodott izraeliták fizetnék nyereményük 10°/o-át a haza oltárára. 4) Az istenkáromlók fényit­­tetnének meg: a pár­­­írttal, a műveltebb 10, a mág­nás 200 írttal, tolles quoties. Ez milliókat jövedel­mezne. 5) A kéjintézetek tagjai és látogatói szigorú felügyelet alatt birságoltatnának, mert ez is »mulat­ság,« mely sokkal ártalmasabb a hazára egy nyúl meglövetésénél. Ez is szép jövedelmet biztosítana. 6) Az ágyasságban élők, a különvált házasok, a több nő vagy férfivel polgári házasságban farsangolók fa­lukon és városokb­a fizetnék a tiltott vadászati bír­ságot, mert ez is mulatság. És ez így megy tovább a nélkül azonban, hogy a papgazdasszonyok s papsza­­kácsnék nagy számát is adó tárgynak jelölné ki. Pe­dig ezek után is szép összeg gyűlne az állampénz­tárba.­­ A bessei rablási kísérlet­­tevője bizonyos Vargus József lehotai születésű, 32 éves, nős, okleveles vadász volt. Az »Ellenőr« a rablási kísérletről következő részleteket kapta: Var­gus Bessére az esti szürkületkor érkezvén, a pap­nak holléte felül tudakozódott kocsisától, ki épen az udvaron levő plébánoshoz utasitá; feléje siet tehát, átadván neki egy trónnal írott levelet, azon hozzá­adással, hogy azt Léváról hozván egy ismeretlen egyéntől, választ vár. A plébános a sötétség miatt ol­vasni nem bírván, szobájába sietett, a rabló pedig hívatlanul nyomban utána. A tót nyelven irt levél tartalma következő: »Hallgatva hagyj fel az olvasás­sal ; én, ki előtted állok, haramja vagyok, élesre töl­tött pisztolyokkal; többi pajtásaim, számszer­int tizen, kint állnak rendelkezésemre. Mi, uram, tőled szép­szerével 300 irtot követelünk; ha nem adsz, dszed­­jü­k mindenedet, becsukunk szobádba, s reád gyújtjuk a házat. Figyelmeztettek azonban, hogy ha legkisebb jelt adni, vagy lármát­ csapni merészkednél, pisztol , lyoni gólyája benned van. Tudhatod, hogy éltemet­­ semmibe sem veszem, a tiedet pedig csak annyiba,­­ mint egy kutyáét. Azonnal teljesítsd követelésemet, még egyszer figyelmeztetlek, ha életben maradni­­ akarsz, és csendes légy, mert ki tudja, m­arad-e plebá- ;­niádban egyetlen kutya életben, ha neked kell először­­ véredben fürödni. Arra is figyelmeztetlek ne merészelj engem üldöztetni, vagy rögtön biróságilag kutatni, mert bárki által, de kegyelem nélkül meghalsz s fegy-­­ vered többé rajtad nem segít. A papok pénzért teme­tik a holtakat, én a papokat ingyen temetem. P­i­s­z-­­­tolyagy János kapitány.« A plébános e le­vélnek csak első sorait olvasta, és pedig csak addig: ja szom zbojnik (Én haramja vagyok). Erős,izmos,nagy , ember lévén, ki különben sem ijed meg árnyékától, daczára annak, hogy a rabló is elég izmos volt, s élesre töltött két darab kétcsövű pisztolyát felhúzott s ravaszokkal zsebébe dugva készen tartotta a táma­dásra, nem vesztette el lélekjelenlétét, s a szomszéd szobába kívánt rohanni fegyveréért; azonban már majdnem későn, mert a rabló pisztolyának egyik csö­vét reá sütötte, s a golyó a plébánosnak bal csípő csontjáig fúródott, mire a szegény pap az életmen­tési ösztönnek egész dühével szabad kézzel a rabló­ ’ nak rohant, kicsavarta kezéből töltött pisztolyait, s ■ rövid dulakodás után földre terítve ellenét, mellén­­ térdelt addig, mig a lövés hallatára a cselédség se­­j­gitségére érkezett, s a rablógyilkost a törvény kezé­be szolgáltatták. ............................................■ ui»'Hiami.g wr-rmim■ms hifii—MiiU­fwi nimm mt Irodalom. — »Irányítási segédkönyv a magy. ki­r. postahivatalok használa­tára«, összeállította a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi magy. kir. minisztérium postajárati iro­dája 1874. octóberben. Ara a 35 ívnyi kötetnek egy velin papírra rajzolt posta s vasúti térképpel 50 kr s valamennyi postaigazgatóságnál s a m. kir. kereske­delmi minisztérium postajárati irodájában (Budapest Maria Valeria utcza 9 sz.) megkapható.­­ A magyarországi rendele­tek tárának hivatalos kiadásából megjelent a 8-ik folyam hatodik és hetedik füzete. Ezen füze­tek a bírói ügyviteli szabályokról szólanak s több táblázattal is vannak ellátva. E szabályok Wodianernél külön füzetben is megjelen­tek s az összes mintákkal együtt fűzve 1 frt 20 krért kaphatók. — »A­z erdélyi ev. ref. egyház­kerület egyházjoga.« E czim alatt jelent meg, mint az erdélyi prot. közlöny egyházi könyvtá­rának negyedik kötete egy Dózsa »Egyházjoga« da­czára ma már meglehetősen hiányt pótló mű dr. Ko­lozsvári Sándor, kolozsvári egyetemi jogtanártól. E mű 24 nagy ivet fog tenni s egyelőre csak a nevezett közlöny előfizetői kapják meg, azonban később való­színűleg könyvárusi utón is kapható leend. Tanügy. — A sopron megyei iskolata­nács múlt évi működéséről s e tankerület népok­tatásügyi állapotáról megjelent a hivatalos jelentés, melyből a következő egészben véve örvendetes ada­tokat veszszük át: A megye területén van összesen 251 népiskola. Ezek között jó karban 174, tűrhető állapotban 44, és rész­karban van 34 iskolaépület. Az összes 28,387 tankötelezett közül 26,203 be van írva az iskolábajárók közé, de csak beírva van, tényleg azonban az iskolaév legnagyobb részét sokan mulasztásokkal töltik anélkül, hogy a hanyag szülők ellenében az illető iskolaszékek által a törvényben előirt kényszereszközök alkalmazása szorgalmaztat­­nék. A 12—15 éves tankötelezettek számára még legtöbb helyütt az úgynevezett vasárnapi iskola által akarják pótolni az ismétlő oktatást s csak 53 község­ben van eddig élő kezdetleges állapotban ismétlőis­kola. A lefolyt évben a megye területén 248 rendes, 62 segédtanító és 26 tanítónő (ez utóbbiak többnyire zárdaszüzek) volt alkalmazva, összesen tehát állt a tanerő 336 e­gyénből. A faiskolákra legtöbb helyütt még mindig kevés gond fordíttatik. Ezen faiskolák­ban van 11,283 vadoncz, 5359 oltvány, a mosonme­­gyeiekben pedig 46,108 vadoncz és 17,421 nemesitett fácska. — NagyBereznán a fennlevő róm. kath. iskola mellett még egy állami jellegü iskola fog felállittatni. — E czélra már helyiség is van véve, s az iskola végleges rendezése rövid idő alatt meg fog történni. — A kormány ezen intézke­dését csak helyeselnünk lehet, különösen ha tekin­tetbe veszszük, hogy Nagy-Berezna az ungi felvidék központja, s épen e helyen volt az iskoláztatás a leg­elhanyagoltabb állapotban. A „Hon“ magántávsürgönyei. Bécs, decz. 2. A közgazdasági bizottság elfo­gadott egy hat. javaslatot, melyben a kormány fel­­szólíttatik, hogy a vasúti programmot mielőbb ter­­jeszsze elő a képviselőháznak. Bécs, decz. 2. A »Wr. Ztg.« közzéteszi a fenn­állott krakói egyházmegye javainak és tőkéinek fel­osztása ügyében működött varsói nemzetközi bizott­ság hitelesített jegyzőkönyvét. Bécs, decz. 2. Tegnap este öt órakor tüne­­ményszerü köd képződött, mely csak 10 óra felé oszott szét. Berlin, decz. 2. Arnim gróf második védőügy­véde, Dockhorn poseni ügyvéd Arnim grófnak állam­­hivatalnoki és nagyköveti személyes viszonyait, Mun­­ckel Jr. pedig a tulajdonképeni vádat teendik vé­delmük tárgyává. A tárgyalás f. hó 9-ikére van ki­tűzve, a védők azt fogják indítványozni, hogy a tár­gyalás, tekintettel a gróf egészségi állapotára, napol­­tassék el. Dr. Ebner frankfurti ügyvéd szintén fel­­szólittatott, hogy Munckel mellett védje Arnimot. Stuttgart, decz. 2. Fransecky tárnok a wür­­tembergi lövész-zászlóalj új zászlajának beszen­­telési ünnepélyére ide érkezett. London, decz. 2. A brit kormány meghívta a sanzibari sultánt látogatná meg Angolországot. Versailles, decz. 1. A nemzetgyűlés 348 szó­val ismét Buffet-t választotta elnöknek, 205 szava­zólap üres volt; alelnökökké Martel, Benoist-Azy és Herdrel választottak; a 4-ik alelnök miatt szűkebb választás lesz szükséges Audiffret Pasquier jobbkö­­zépi és Rampon balközépi közt. Hir szerint az elnöki üzenetet megváltoztatták és csak csütörtökön olvas­sák fel. Bécs, dec. 2. (Megnyitás.) Hitelrészvény 234.—. Magyar földhitelintézet —.—.Angol-magyar —.—. Ang. -Ausztriai 138.25. Magyar hitelrész­vény 228.—. Franco-magyar—.—. Napoleond’or —.—. Államvaspálya —.—. Lombardok —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es —.—. Muni­­cipalbank —.—. Unionbank —.—.Általános épitő­­bank —.—. Bécs, dec. 2. (Előbörze.) Hitelrészvény 234. 75. Angol-Magyar —.—. M. hitelrészvény 229.75 Napoleond’or 889.—. Lombardok 130.—. 1860-diki —.—. Municipalbank —.—. Általános épitő-bank 34.—. Magyar földhitel 73.50. Angol-osztrák 140. 50. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 305.50. Magyar sorjegy —.—. 1864-diki —.— Onxo-bank. 114.—. Angol épitő-bank 45.—. Frankfurt, dec 1 (Kezdet) folyam-----. 1860-ik 106.1 */.6 Lombardo*. 1363/« Év­járuléki papír 64.—. Osztrák bankrészv. 1046.— Osztrák hitelrész?. 241.3/.. Osztrák államvaspálya­­részvény 321.*/e. 1864-es 170.50. Galicziai 249.*/*. Évjáruléki ezüst 68.1/*. P­á­r­i­s, dec. 1. (Zárlat.) 3*/1 járadék 62.15. 5 % járadék 98.30. Olasz járadék 67.80. Credit mod. —.—. Lombard 288.—. Allamvasp. 683.—. Török­sorsjegyek 122.75 —.—. Ausztriai kötvények—.—. 1871-iki kölcsön—.—. 1872-iki kölcsön —.—. Páris, dec. 1. Liszt 53.50, 53.50, 54.—. — . Répaolaj 73.75, 74.75, 76.—. 77.50, Lenolaj 69.50. 70.50, 73.—. —. Szesz 53.—. 55.50.—. 57.—. —.—, ezukor finomított 148 50. Köln, dec. 1. Búza 18.85. 18.80, rozs 15 10—. 14.80, olaj 96/ie, 31.10. Stettin, dec. 1. Búza 61.1/a.—.188.—.—. rozs 50.1/8.—.—. 147­­/2 olaj 17—. 54 75, szesz 18%.------• —• Hambur­g, dec. 1. Búza 184.— .—. 189. Rózsiéi.—. 152.-. Olaj —. 56—. 57 */. Szesz —.—.-----. 46.—. 46.’/a. Uj-Yor­k, dec. 1. Liszt 5.15. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Herczegovina nemzetközi forgalmáról a mostani konsul 1873 ki­jelen­tésében érdekes adatokat közöl. Virágzó kereskede­lem létesítésére mindeddig a leglényegesebb kellé­kek hiányzanak ez országban; nevezetesen hiányzik a vállalkozási szellem, a társulási eszme, hiányzanak végre bankok és szállítási intézetek, melyek segélyé­vel a herczegovinai kereskedők és üzletemberek egyenes összeköttetésbe léphetnének az európai főbb gyárakkal és intézetekkel, míg jelenleg minden üz­letkereskedők és termelők közt csak­is számos al­kusz és közbenjáró segélyével jön létre. Ily módon az üzletek nyereségének nagy része a közbenjárók zsebében marad. A czikkek annyi kézen mennek át, hogy a számos közbenjárói, szállítási, raktározási és több efféle felesleges költség folytán eredeti áruk­ás­ával növekszik. A kereskedelem ennek folytán folytonosan hanyatlik és bizonyosan tönkre is fog menni, ha Herczegovina e régi elavult rendszert az ujjal nem cseréli fel, mely egyedül képes meg­vetni a virágzó és egészséges kereskedelem alapját. A beviteli főbb czikkek: szőr és prémáruk, gyarmat áruk, gabona és liszt. A kiviteliek nyers gyapjú, nyers bőrök, durva vasáruk és közönséges gyümölcs. Az összes bevitel értéke 1.610,589 frt, a kivitel csak 149,337 frt, s az átmeneti forgalom 336,270 frt. — Sicilia 1873. évi nemzetközi forgalma igen jelentékeny kiviteli többletet tüntet fel. Az összes be­vitel 1873-ban 66,517,192 lira, a kivitel 107,571,867 lira. A főbb kiviteli czikkek: selyem és selyemáruk, gabona liszt és tészta, gyarmati áruk és vegyészeti czikkek, olaj bor és különféle italok. A főbb beviteli czikkek : gyapot és gyapotkelmék, érczek és fémek, gyapjú szőr és prémáruk, fa és faáruk, rövidáruk és dohány.­­ Az általános Pest Lipótvá­rosi takarékpénztár forgalmi kimutatá­sa 1874. november hótól. Takarékpénztári betétek állomány October 31-én 502949 frt 82 kr, uj betétek 14783 frt 87 kr, visszafizetések 51343 frt 18 kr, ál­lomány november 30. 466390 frt 51 kr. Váltó-tárcza állomány October 31-én 374160 frt 28 kr, uj leszá­­mitolatok 485600 frt 28 kr, bevételezések és vissz­­leszámítolatok 527482 frt 32 kr állomány november 30-án 332258 frt 24 kr. Fedezet melletti hitelek ál­lomány october 31-én 221076 frt 44 kr, új hitelek 16180 frt, visszafizetések 16939 frt 11 kr, állomány november 30-án 220317 frt 33 kr.­­ A személyes hitelegylet váltótárczája: állomány octóber 31-én 186843 frt 94 kr. uj leszámitolások 24235 frt; be­vételezések 30991 frt 13 kr. állomány november 30-án 180087 frt 81 kr. — Pénztár: öszszes forgalom no­vember hóban 1536601 frt 80 kr. Pénztári készlet november 30 án 34284 frt 37 kr. — A magyar gácsországi cs­s­szekötő vasút tárgyában mint említők al­kudozásokat folytatott Zichy gr. m. közlekedési mi­niszter az osztrák kereskedelmi miniszterrel. Az al­kudozás eredményéről azt írja most a »N. fr. Pr.« hogy tökéletes egyetértés éretett el és, hogy az ösz­­szekötő gácsországi vasút főigazgatója ennek követ­keztében a nov. 29-ikén tartott igazgatótanácsi ülésen azon határozott kijelentést tehette, miszerint még e hét folyamában előterjesztések fognak a két törvény­hozásnak létezni a magyar gácsországi összekötő vasút kamatgaranciájának felemelése tárgyában. Az igazgatótanács ennek következtében indíttatva érezte magát, hogy megváltoztassa múlt ülésén hozott ha­tározatát, mely szerint rendkívüli közgyűlés lett volna összehívandó azon kérdés eldöntésére, váljon a január havi szelvény beváltassék-e. Az érintett előterjesztés­ben az üzleti deficitről nincs szó; e kérdést az igaz­gatótanács külön szándékszik elintézni. A kassaoder­­bergi vasút ügye annyiban van érintve a gácsországi által, mennyiben a magyar kormány a kassaoder­­bergi kamat felemelését kölcsönös engedmény gya­nánt hajlandó megadni azért, a mert az osztrák kor­mány viszont a gácsországi összekötő vasút osztrák területén levő vonalának garantiáját felemelni ígérte. Nagy hiba volt, hogy a gácsországi összekötő vasút építési engedménye oly feltétel alatt adatott ki, mely a kiépítést a priori lehetetlenné tette. Most e hibát egy újabb hibával akarják helyre hozni, midőn a kormány a kassanderbergi vasút biztosíték összegé­nek felemelésével újabb terhet kész elvállalni. Mikor menekülhetünk már meg a tévedések logikai con­­sequentiájától ?­ — Magyar vasúti kölcsön. Az 1867. évi XHI. t. czikk alapján felvett magyar vas­úti kölcsön kötvényeinek 1874 ik évi deczember hó 1-én Budapesten a m. k. lottó-igazgatóság által a törlesztési terv értelmében megtartott 14-ik sorso­lása alkalmával a következő sorozat­számok húzat­­tak ki: 734 972 1292 1355 1375 1838 1856 1863 2173 2205 2420 2708 3193 3377 3576 3645 3983 4098 4144 4283 5359 6118 6138 7036 7141 7530 7614 7886 7992 8347 8885 9155 9400 9531 9693 10216 10611 10923 11024 11081 11491 11787 11968 12168 12253 13096 13140 13529 14124 14453 14591 14816 15334 16041 16711 17161 17534 17672 18021 18040 18075 18290 18935 19225 19266 19570 20116 20690 21239 21661 21802 22969 23107 23287 23306 23638 24035 25078 25399 26831 26281 26299 26344 26644 26774 27035 27569 28305 29172 29664 30301 30331 30716 30896 30925 31154 31365 31565 31752 31917 31944 32280 32588 32800 32911 33152 33245 33500 33772 34429 34789 35074 35348 sz. Minden sorozatszámban húsz kötvényszám fog­laltatik. A kihúzott sorozatszámokat viselő kötvé­nyek névszerinti értéke az 1875. évi január hó 1-én lejárandó kamatokkal együtt, a­mennyiben a bemu­tatáskor a lejárattól kezdve egy egész év még el nem múlt, az eredeti kötvény és a hozzátartozó 86 db szelvény átadása mellett arany vagy ezüst pénz­ben a következő pénztárak­, illetőleg bankházaknál fizettetik ki : a m. k. központi állampénztárnál Bu­dapesten, a m. földhitelintézetnél Budapesten, az aradi, debreczeni, egri, győri, kassai, nagyváradi, nyitrai, pécsi, pozsonyi, sopronyi, szathmári, szegedi, temesvári, zombori, kolozsvári, nagy­szebeni és bras­sói adóhivataloknál, továbbá a zágrábi kir. állami főpénztárnál, és az eszéki k. jövedéki és adóhivatal­nál és végül Fiuméban az ottani jövedéki és adóhi­vatalnál; Bécsben pedig: báró Rothschild, báró Wo­­dianer és Springer Miksa bankházainál. A budapesti m. k. központi állampénztár a magyar földhitelinté­zet Budapesten és az említett bécsi bankházak fel­­hatalmazták arra, hogy a kisorsolt kötvényeket és lejárt szelvényeket a felek kívánatéra papírpénzben is kifizethessék; ez esetben a kötvény és szelvény fémértéke a Napoleon d’ornak a bécsi tőzsdén a tar­tott ár vagy áru rovata alatt hivatalosan jegyzett legutóbbi árfolya szerint fogván számíttatni. Buda­pesten, 1874. évi deczember hó 1-én. A magy. kir. lottóigazgatóság. — Konsuli jelentések. A földmi­velés ipar és kereskedelmi minisztérium vám és ten­gerészeti osztálya közzé tette a konsuli jelentések második vagy is 1874-iki évfolyamának XIII-ik fü­zetét, mely a következő jelentéseket tartalmazza: Patras évi jelentés 1875-ről; ugyan ily jelentések vannak továbbá Mostar, Sicilia, Pernambuco, Portu­gália, Rio de Janeiro és Gent városokban levő osztr. magyar consulainktól. — Görögország pénz- és bank­ügyeiről a patrosi konsul 1873. évi jelentése e következő adatokat közli: A helybeli forgalomban görög arany és ezüstpénz nem szerepel, azon néhány darab, mely látható, ritka tünemény. A régibb, Otto király alatt vert pénzdarabok a követ­kezők : aranyérmek 20 drachmával; ezüst pénzek: az úgynevezett Otto tallér 5 drachmával, azután ki­sebb ezüstpénzek 1, */2, és */. drachmával. A mosta­ni kormány a franczia pénzrendszert akarja megho­nosítani, minek ugyan már 4 évvel ezelőtt kellett volna megtörténni, kielégítő eszközök hiánya folytán azonban bizonytalan időre halasztatott. Közforga­lomban csak görög rézpénz van, t. i. 10, 5, 3, 2 és 1 Lepta darabok. A számítás drachmák szerint törté­nik, egy drachma =100 leptával. Egy osztr. ért. ezüst forint = 23­. drachmával vagy 2 darab 75 leptával. BÉCSI TŐZSDE. December 1. A. Államadósság 100 frt. Egységes Járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. a , a febr.—au*. 5 pro. a „ ezüstben Jan.—jel. 6 pro. . . . .pril—ort 6 pro. BohoUUuI 1839-böl égési ion.), p. p. , 1839-böl ötöd „ . . . 1864-ből 850 frtos 4%. . , 1880-ból 500 „ 5%„ . , 1880-ból 100 , 6%* . , 1884-böl 100 ..... ..mot járadék)egr­­i k­r. .... illimiaisági jell.loglevél 110 frt 6*/­ B. Földtehermentes. 100 frt p­­p. Csehországi 6®/o.............................. Bukovinai 5 .................................... Gácsországi .............................................. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5*/­ Horvá­tótországi 6%......................... Morvaországi 6% ...... Alsó-ausztriai 5 * ...... Felső-ausztriai 5. ......................... Salzburgi 6 ................................ Sziléziai 5 *........................... Erdélyi 5%........................... Stájerországi 5. ...... Tiroli 5................................. Temed Bánság 6%.......................... Temed 1867-diki sorsolási záradékkal 6%.............................................. s 1864»diki sorsolási záradékkal­­. Más közkölcsönök.­i ezabályossád 6% 100 frtos Magyar vasúti 100 frt (300 frank) 6% Gyimöri záloglevél 6% 150 frt . Magyar nyeremény 100 frt . . . 1 50 frt . . Magyar kincstári utalvány 1873 10­­. 6% . 1871-ki 3 mo. 5% ... , 1878-iki 5.4 mii. 6% . . „ szelfidézsma-váltóág 100 frtos Feet várod 6°/o.................................... Térik vasúti 400 frank .... a a 146 frank bussz. . .. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 100 frtos 100 frt befizetés Angol-magyar bank 200 frt, 40% Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 Magyar földhitelintézet *00 frt. 50 Kernek- én iparlűtelintéa 160 frt . . Magyar ált. hitelzet 100 frt . . . . Festi keresketelmi bank 500 frt . . Al*Wa**frt*i leszámítoló bank 500 frt . . WO frank 50% *0­0.......................... Adva Tartva 69 25­­9 35 69 2­­­69 35 74 55 74 65 74 56 74 65 269 -178 -284 — 136 —. 102 75 103 —• 108 75 109 — 113 50 114 — 135 50 136 — 83 75 21 85« 123 25 123 60 98 -98 50­ 82 — 82 50— 83 75 84 -• 86 50— • 79 -80 -• 95 75— • 98 -99 -• 95 —— * 95 -96 —, 75 30 76 70• 93 60— 77 — 77 25. 76 25 76 75. 77 75 78 25• 77 75 78 25 97 50 98 —• 98 — 98 50• 80 75 81 — • 80 25 80 75 • 88 40 88 70 158 — 138 25• 17 60 28­­. 195 --107 —• 72 75 73 26• 233 — 233 2­6• 228 — 828 50. 122 — 125 —• 925 — 935 -­ 67 60 68 •­­Franco-magyar 100 frt .... Haza életbiztositó­sa hitel *00 frt Magy. ált. municipalia *00 frt 40 . Nationalbank.................................... Xin­obank *00 frt.......................... .• Közlekedési Tálalatok részvényei« Alföld-fiumei pálya *00 frt ...... . Albrechtpálya *00 frt......................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. . Erzsébet-pálya *00 frt p. p............................... Eperjes-tarnovi 200 frt........................................ Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst. . . Ferencz-József pálya 200 frt ezüst .... Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... . Lajos-Károly pálya 200 frt p. p....................... Kassa-oderbergi pálya 200 frt..................... Lemberg-czernoviczi pálya 260 frt ... Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . . Osztrák-északnyugati 200 frt.......................... fr­t (Lik B.) 200 frt . . . Rudolf pálya, 200 frt......................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezürt .... Állampálya *00 frt .. ....................................... Déli pálya *00 frt ......................................... Tiszai pálya 200 frt......................................... Bécsi Tramway 200 frt.................................... Magyar-gácsországi első pálya 200 frt . . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . . a keleti­ pálya 200 frt................................ s nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt. .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsj. 5% . . ., 33 éves visszafizetés 5% • . Cseh jelzálogb. 5% ........................... Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . . s­z. I 5%.......................... Magyar földhiteltársulati 34 év 6'/10/» • „ földhitelintézet 1­5‘/,% .... a kereskedelmi bank 18 év . . i Jelzálogbank 5Vi°/s • • • . • 6« Elsőbbségi kötvények« Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5°/# . . . Báttaszék-Dombóvár *00 frt e. 5% .... ■gyes. magyar gőzhajózási 100 és 200 frt . Osztrák dunagőzhajózás 100 frt p. p . . . . „ 300 frt e. 6% . . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.......................... a a 1869 ikl.................................... . a 1869-iki..................................... s h *00 frtps •••••«• Eperjestamoví 800 frt ........ Ferdinánd északi pálya *00 frt p. p. . . ti • • 100 frt o. é. • . » f . . 100 a ezüst 5% . Ferenci József a »00 .......................... Péca-barcd a *00 - ezüst . . Károly-Lajos a S00 ........................... • • IL kib................................ » * Si* ■ „ . VI. a . Kassa oderbergi *00 frt . Lembergi-czern.-jasagi pálya 800 frt ezüst . . » . „ I. kib. 1865 • i • i n. „ 1867 ■ ■ ■ • Hl. | 1868 e e e e ^V« • 187» 1861 , 800 Adva 73 60 997 — 113 -137 - 96 — 433 193 — 107 — 1898 — 183 50 237 25 133 — 142 60 457 - 142 — 149 305 25 129 75 130 50 118 - 126 — 113 25 53 -- 130 75 96 — 86 75 87 — 94 15 85 50 88 75 83 75 77 50 77 60 91 93 25 91 75 95 50 91 95 105 IC ICO 25 103 100 50 98 -85 40 77 — 78 -74 998 -113 *5 133 — 98 — 435 — 183 50 110 — 1897 — 134 — 237 76 133 50 143 - 459 143 — 149 50 305 76 180 25 191 - 119 -­ 127 113 75 53 50 131 25 98 50 87 25 87 50 94 35 86 — 87 25 84 — 78 — 78 50 91 50 93 75 92 25 105 40 100 76 104 — 101 50 95 60 85 60 77 25 79 — 78 25 Osztrák- Lioyd . Osztrák észak-nyugati vaspálya* 100 frt Rudolf pálya, 800 frt» 5% .«*••#., a 1889 ...«•••«• • • 1879 . •..•«»Sír Elő erdélyi pálya 900 frt ezüst. . «­­ , lampálya 600 frank »Ve • • • é « . . a 1807-iki 8, .....­­ . , 100 frt ...........................I­­ Déli vasút Januar—Juli 8% 500 fr. i­­ ; a april.—okt 8% 600 , . . . a 900 frt ea. 6% . . . • ; , 1875-1876 6% 600 fr. ; ; a 1877-1878 6% 800 Tizavidéki.................................... Tramway 9* év kisor..................... Magy. gáesországi *00 frt .. . Magy. északkeleti 300 frt. • . Magyar keleti 800 frt • . 6% Magy. keleti IL kib. 800 frt . . 5% Magyar nyugati *00 frt . . 5% % 6°/. 1! H • t • i 2 ! L Magánsorsjeg­yek. Hl­*Utttér.t ICO (rt.......................... Clary 40 frt p. p............................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p. , Innsbrucki város 1 30 frt ... Keglevich 10 frt ......................... Krakkói sorsjegy kölcsön 10 frt . Buda város köles. 40 frt ... Pálff­y 40 frt p. ................................ Rudolf-alapitvány 10 frt • • . . Balm 40 frt p. p. ..*••« Salzburgi díj sorsj. 90 frt • . . St. Genois 40 frt. p. p. . . . . Branislau városi *0 frt ... . Triest város 100 p. p. . . . . * » 50 p. p. . • • . Waldstein 90 frt p. p. . ... Windischgréta 90 frt .... Váltók (három hór«).­­ • Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet • Berlin 100 tallér..................... Borosaié 100 tallér . . • • Brüssel 100 frs.......................... Frankfurti 100 frt délnémet , Hamburgra 100 b. márk. . • Londonra 10 font sterling . • Lyonia 100 frank..................... Milano 100 lira ....•• Marseille 100 frank . . . • Müncheni 100 frank . . • . Páris 100 frank ..................... Pétervár, 100 rubel . . • • Zürich 100 frank . . . 1 3%% 5 4% 5 5 6 4 5 4 6 4 6 Pénzek árfolyama* CSo arany........................................................ 20 fokos arany......................................... • • Orom imperiale ...•••••• Mária-Terézia-tallér . ............................... Ezüst..................................•••« Egyleti tallér......................................... • • Porosz pénztári utalvány Adva Tativa 93 75 94 23 93 — 93 25 91 25 91 75 90 75 91 — 79 -79 50 138 -133 50 135 — 105 50 108 80 109 10 108 10 109 10 94 80 95 — 221­­— 84 25 84 50 77 -• 11 50 71 75 72 — 67 75 68 25 79 — 80 -107 50 187 75 26 25 20 50 90 75 91 — 17 75 18 25 13 - -13 50 10 — 17 — 23 50 24 — 24 — 25 — 13 -13 50 32 — 33 — 16 50 17 — 25 50 28 50 15 25 15 75 107 —— 53 — — — 22 75 23 25 93 65 93 75 92 10 92 25 92 20 92 85 53 85 53 95 110 25 110 50 44­­44 05 5 24 5 25 8 89 8 90 105 30 105 60 1­02 1­03 Nyomatok a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok­ tere. Athenaeum-épület 10­4. Görög papírpénzből a következő van forgalomban: 1. tekintettel az életbeléptetendő fran­­czia pénzrendszerre, francra szóló görög bankjegyek és pedig 500, 100 és 25 franc értékben, melyek 560, 112 és 28 drachmával egyenlő értékűek; 2. a görög bankok régibb jegyei 100, 25 és 10 drachma érték­ben ; 3. a roniai bankjegyei 100, 5 és 2 spanyol tal­lér vagyis 600, 30 és 12 drachma értékben. A kereskedelmi forgalomban szereplő arany és ezüst pénzek kizárólag külföldiek­­. i. az aranypénzek angol font sterling, franczia Louis d‘or és Napole­­on d'or. Ezüstpénzek: spanyol tallér (colonato), ame­rikai dollár, osztrák és német tallér, nápolyi tallér és végre a régi osztrák húszasok. Egyéb arany és ezüst pénznemek bírnak ugyan folyammal, de a nagy kereskedésben ritkán fordulnak elő. Imitt-amott lát­ható egy orosz ezüst rubel, vagy egy újabb osztrák forint. A felsorolt arany és ezüstpénzek törvényes árfolyama a következő: font sterling =28 dr. 12 lepta; Napoleon d‘or = 22 dr. 33 1; spanyol vagy amerikai tallér = 6 drachma; osztrák vagy német tal. = 5 dr. 78 1; nápolyi tallér = 5 dr. 72 1; és végre egy osztrák huszas­­= 95 leptával. A forgalomban azonban a folyam felülemelkedik a törvény szerint megállapított folyamon és egy Napóleon d’or 22 dr. 33 lepta helyett gyakran 23 dr. 50—80 leptával is számíttatik. Az ezüstpénznél a törvényes folyam a kis kereskedésben meg szokott maradni, ha azonban valaki nagyobb mennyiségű ezüstpénzt akar vá­sárolni, szintén jelentékeny agrót kell fizetnie. Bankok: Patrasban három fiók­bank van, t. i. a görög nemzeti bank, a roniai bank és az újonnan ala­kult görög részvény-hitelbank (főszékhelye Athen) fiókjai. Ezen fiók­bankok főleg jelzálog melletti köl­csönökkel és váltóleszámítolásokkal foglalkoznak. Ezeken kívül több nagy kereskedő is foglalkozik banküzletekkel. A törvényes kamatláb 12 százalék. Az üzlet­forgalomban azonban jelzálog mellett 7—8 százalékra is adatnak kölcsönök.­­ A pesti közúti vaspályatár­saságnak f. évi november 1-től 30-ig 443,555 szállított személy után 48,838 ft bevétele volt. Az összes bevétel f. évi január 1-től november 30-ig a múlt év megfelelő szakához képest 119.119 írt 47 krral volt kevesebb. A közönség köréből, Folyó hó 17-én kelt 264. számú lapjában egy czikk jelent meg a Thurócz Szent Mártoni Gimnáziu­mot illetőleg, hogy mi Justhok (a czikk­e megneve­zése szerint) megszöktünk a budapesti gén­ Conven­­tus által kiküldött vizsgáló bizottság elől; erre rövi­den csak azt felelem, hogy az merő valótlanság, mert én személyemben mint központi szolgabiró testvér­bátyám ifj. Justh József alispánnal Dessöfy leiz. el­nök ő nagyságánál tiszteletemet megtenni akarván, őt ben nem találtam, mert Tomcsányi Mór törvényszéki elnök ő nagyságánál el lévén foglalva, a hol a kiküldött vizs. elnököt Turóczmegye alispánja fel is kereste. — Hogy én mint a Justhok egyik tagja nem jöttem tovább érintkezésbe a kiküldött bi­zottsággal, az nem az én hibám és pedig azon egysze­rű oknál fogva, mert az említett bizottság által igno­­ráltattam és miután tolakodó nem vagyok, a túlságos előzékenység részemről természetesen elmaradt. Azon szemrehányást illetőleg pedig, hogy a Justhok befo­lyásuk és hatalmuk által odavitték a dolgot, miszerint Thurócz megyében egy magyar­ellen­es határozat (a czikkíró kifejezése szerint) hozatott volna a felső ma­gyar orsz. gimnáziumokat illetőleg, ez csak is annak a jele, hogy befolyásunk és hatalmunk igen kicsi volt mert daczára annak, hogy a megyei bizottság ülésé­ben túlnyomó többséggel átment azon határozat, mi­szerint reprezentáltunk a felső magyarországi gimná­ziumok ellen, az akkor fenálló kormány azonban nem reflectált arra, hanem azok megnyitását megengedte és tér nyilt ez által de főleg csak is oly emberek szá­mára, kik 1849-ki magyar hazafiakat fogdosták zsan­­dárokkal s a kiknek szájukban csak akkor hangzik ha­­zafiuság mikor saját érdeküket hajhászva felhasználva országunk zilált állapotát zavarosban akarnának halászni, ezek azon híres jelenlegi névtelen czikk­­rók, a­kik Bach alatt grassáltak és kiknek megbo­­csájtani csak akkor lehetne, a fáty­olt vetni szomorú multjukra csak akkor, ha magukhoz térve csakugyan hazánk boldogsága és jóléte feküdnék szívükön; és ha azt elérendem, akkor a hivatkozott lapjának köz­lője bizonyára vissza fogja venni kósza hírek által túlterhelt közleményeit, mert nem csak engem ha­nem családom tagjait is mindenesetre azok sorába találandja, kik hazafiságán a múltak ítélnek. Kelt, Turócz Szent-Mártonban 1874. évi No­vember 20. Justh Sándor Felelős szerkesztő Jókai Mór.

Next