A Hon, 1875. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1875-01-30 / 24. szám

tása egyik vagy másik formában elkerülhető nem lesz. (Helyeslés jobbfelől.) De hogy az administrate gyors és tervszerű berendezése által állapotainkban fluctuatiót idéznénk elő, azt már épen nem ismerhetem el. A fluctuate a helyzetben van és azon bizalmatlanságban, melynél fogva mindenki érzi, hogy a mai állapotok tartha­­tatlanok. (Élénk helyeslés.) Ha évről évre kisszerű szabásokban a pillanat szükségeinek hatása alatt, foltozva mindig fogunk változtatni, csak akkor lesz a bizonytalanságnak érzete permanenssé. (Helyeslés balfelől.) a tisztviselők állása az elcsüggedésig tart­hatatlanná. (Igaz ! Igaz!) A stabilitás érdekének épen akkor fogunk megfelelni, ha az, a­minek meg kell történnie, gyorsan és tervszerüleg történik meg. (Helyeslés.) (Vége következik.) Városi közgyűlés. — III. nap. — Budapest, jan. 29. A közgyűlés harmadik napját a polgármester d. u. 4 órakor nyitja meg. A napirendre térés előtt a főpolgármester bejelenti, hogy a király ő felsége a fővárosi szegényeknek 1500 irtot adományozott. Él­jenzés közt tudomásul vétetik, s ő felségének jegyző­könyvileg köszönet szavaztatik. Napirendre térvén a közgyűlés, tárgyalás alá vétetik a tanács előterjesztése a légszeszvilágitási társulat által 1874-ben tettleg fogyasztottt kőszénnek ára iránt. Az előterjesztés szerint a kőszén ára a társulat könyveiből meghatároztatván, kitűnt, hogy a kőszén ára újabban nem szállt le, s így a légszesz ára már lejebb nem szállítható; azonban a múlt év­ben tett 17 kvnyi árleszállítás fenntartatik. Légrády az előterjesztést nem fogadja el, hanem vissza kívánja azt utasíttatni a tanácshoz, azon záradékkal , hogy ez a vásárigazgatósággal egyetértve határozza meg a kőszén közép árát s az igy meghatározott ár, ne pedig a társulat által vásá­rolt kőszén ára vetessék a légszesz ára leszállításá­nak zsinórmértékéül. Szólnak még a tárgyhoz töb­­ben ,Tavaszi, Szentkirályi, Tavaszi azt indítványozza, hogy küldessék ki a kőszénárakat megvizsgált bizottság újból, s tétessék ennek felada­tává, hogy szigorúan vizsgálja meg a tavalyi légszesz­­árakat s ha azok össze nem ennek a társulat köny­veiben bejegyzetteket, akkor a társulat ellen szigo­rúbban kell föllépnie a városnak.A légszeszárak meg­vizsgálására kiküldött bizottság munkálatának elő­­hozataláig a tárgy felfüggesztetik. Nyíri Lajos biz. tag egy indítványt terjeszt a közgyűlés elé, hogy kerestessék meg a vallás- és közokt. minisztérium az újvilág-utczai orvosi egye­tem helyiségéből a bonczteremnek elhelyezése iránt. Nyíri indítványának azonnal való tárgyalását kívánja. T­a­v­a­s­z­­ ellene szól az indítványnak. A pénzügyi szemponton kívül támogatja nézetét azzal is, hogy a kormány már a klinika építését megkez­dette. Továbbá a miniszter valószínűleg hivatkozni fogna a Rókus-kórházra, melynek eltávolítása épen azon okokból kívánatos, mint a bonczteremé, és még­sem távolítá azt el a város. Az indítványt azonban nem kívánja elejtetni, hanem annak megtételét a költségvetés letárgyaltatása utánra, mindenesetre akkorra, míg a Rókus-kórház eltételéről a város ha­tározni fog. Szentkirályi azt tartván, hogy a dolog nem épen oly sürgős, pártolja Tavaszy indítványát Dr. Scherman tiltakozik az ellen, hogy a bonczterem a klinika helyiségében volna elhelyezhe­tő. A dolog annyira sürgős, hogy Nyíri indítványát azonnnal tárgyaltatni kívánja.­­ A közgyűlés ezután Nyiri indítványát nagy többséggel elfogadja. A kőszénárak megvizsgálására kiküldött bi­zottság munkálata elhozatván, a kérdés újra tárgya­lás alá vétetik. Most e tárgy fölött hosszú vita fejült ki, melyben részt vesznek Matolay, Mátyus, Nyiri, M­a­r­k­u­s és R­u­p­p. A kir­ályi ügyész végre e tárgyban felszólalván, hangsúlyozza, hogy ő épen nem barátja a légszesztársulatnak, de nem ajánlja, hogy a szőrszálhasogatással készakarva port csináljunk a magunk nyakára. Ő a maga részéről Tavaszy indítványát pártolja. Miután Tavaszi indítványa halasztást tárgyaz, ennélfogva ez először bocsáttatván szavazásra, azt a közgyűlés nagy többséggel elfogadja. Felolvastatok ezután Légrády Károlynak indítványa, a kijelölő választmány által tett ki­jelöléseknek három nappal a közgyűlés előtt a fő­városi biz. tagok által betekinthetése iránt. Az indít­vány egyhangúlag elfogadtatik, s a jelöltek névsora hírlapok és az egyes hivatalokban való kifüggesztése útján közzé fog tétetni. Felolvastatik a sétánybizottságnak és a ta­nácsnak előterjesztése az Erzsébet téren felállítandó szökőkutak iránt. E tárgyban a sétánybizottság és tanács véleménye oda megy ki, hogy a kutak öntött­vasból, sziléziai már­ványtalapzattal készíttessék, 23—24 lábnyi magas­sággal 15—16 láb szélességgel, a kutak költsége 22 ezer írtnál magasabbra nem terjedhet. Hogy annak elkészítésére több művész szólíttassék f­el: 3 belföldi, 2 franczia és egy osztrák. A tanács véleménye a bi­zottságétól teljesen megegyezik, a kivitelt azonban a tanács boldogabb időkre kívánja halasztani. A közgyűlés ez utóbbi módozatot egyhangúlag határo­zattá emeli. A svábhegyi templomtér befásítására vonatko­zólag beterjesztett tanácsi vélemény, mely már a köz­munkák tanácsa által is jóváhagyatott, a közgyűlés által szintén jóváhagyatik. G­­­­ö­m­r­ö­y Vilmos bálvány­ utczai házában az ott felállított vitóra szerint naponként 800 köbláb víz fogyott el a múlt évben.­­ Gyömröy e roppant szám ellen tiltakozván, kijelenté, hogy a vizmű igaz­gatóság által követelt díjt nem fizeti meg. A közgyű­lés Gyömrögre rótt túl magas összeget a rendesre re­­ducálja. Haas Fülöp gizella-téri háztulajdonos ha­sonló értelmű panaszt emel, ez azonban, valamint Löwy Mór dob­ utczai háztulajdonos is a vizmű igaz­gatóság által követelt díj megfizetésre szoríttatik. A polgári iskolák igazgatói folyamodtak a fő­városhoz, hogy a beiratási díjak fele nekik mindig engedtessék át. E folyamodást a közgyűlés nem ve­szi figyelembe, határozza mindazáltal, hogy a polgári iskolák igazgatói ezentúl 50 frtnyi beiratási álta­lányban részeltessenek. A közgyűlés fél 8-kor ér véget, hely szabad királyi város főispánjává, végül báró Kemény György, Torda megye főispánja ez állásának megtartása mellett Aranyosszék főkirálybirájává. — Keglevich Béla­ gróf vagyona felett a pesti kir. tyszék elrendelte a csődöt. A passi­­vák az »U. Lt.« közlése szerint, 750,000 frtra rúg­nak, miből 400,000 frt a földhitelintézet javára esik, de e követelések nincsenek veszélyeztetve, mivel a szilvási jószág egymaga 808.000 írtra van becsülve. — Vértessy Arnoldtól a követke­ző sorokat vettük a mai napon: A mai reggeli lapok­­ban reám vonatkozólag téves híreket olvasok. Én teg­napelőtt este Bécsbe készültem , épen indulás előtt hirtelen megbetegedvén, a bérkocsis tévedésből régi lakásomra (Széchenyi-szálloda Budán) szállított. Ott találtak ájultan s mivel épen chloral-hydrat volt ná­lam, melyet görcsök és álmatlanság ellen máskor is szoktam használni, s mely kis adagokban egyátalán nem ártalmas, innen eredt az alaptalan mérgezési gyanú. — Vértesi Arnold. — Don Juan. Laufer Adolf, kellemes külsejű fiatal ember, azzal hitegette Breitbart Re­gina kisasszonyt, hogy nőül veszi, és ez ürügy alatt ettől tetemesebb összeget és ékszert csalt ki. Egyide­jűleg épen igy itt Groszberger Julia és Lichtenstein Janka kisasszonyokkal is. A három nő feljelentette a csalót a főkapitányságnál, honnan az ügy a bün­­fenyitőtörvényszékhez tétetett át.­­ A v­e­zetéki víz túlfogyasz­tásának felszámítása miatt tenger a panasz. Ennek a jövőre akként kívánja a tanács elejét venni, hogy a vizfogyasztó háztulajdonosok mindenike nap­tárakká könyvecskékkel láttassák el, melyben ki le­gyen téve, kinek-kinek mennyit lehet havonként fogyasztania ; a vízállása havonként a háztulajdonos vagy megbízottja jelenlétében olvastassák le, s a fo­gyasztott mennyiség úgy a házi úr, mint az ellenőr könyvecskéjébe vezettessék be. — III. Napoleon civillistája. A franczia nemzetgyűlés bizottsága, mely az excsá­­szári civillista liquidatiójával van megbízva, egy ja­vaslatot, vagy inkább szerződésfélét terjesztett a kamara elébe, melyet egyfelől III. Napóleon örökö­sei, másfelől a kamarának kell elfogadni. E javaslat szerint az állam megtartja a pier­re foudsi fegyver­gyűjteményt, a fontaineblaui chinai múzeumot­ és 500 kép- és más műgyűjteményt, melyet a civillista még magának vindikál; III. Napóleon örökösei pe­dig a két gyűjteményért 900,000 frank, a képekért pedig 500,000 frankot, még más követeléseket is bele­számítva kapnak összesen az államtól 4.460,000 frankot. — Ezt a pénzt is jobb czélokra fordíthatná Francziaország. — Párisi képvásár. A párisi »Ho­tel des Ventes«-ban e hó 25-én kezdették Salamanca bankár képtára számos festményeinek eladását. Az első napon 61 képe kért el 188,330 frankon és pedig Murillonak egy képe »Limai szent Róza« 20 ezer frankon, Rubensne­k­ két képe: »Achil­les halála« 20 ezer fr., »Achilles haragja« 132000 frankon; Goyának öt képe darabonként 7500—5300 frankon stb. kelt el. — Orosz igazságszolgáltatás. Délnyugati Oroszország egyik fogházában két hó előtt egy fogoly meghalt. A börtön­felügyelő, ezen halálesetről szokás szerint azon törvényszékhez je­lentést tett, melynek meghagyására a rab fogva tar­tatott. De a törvényszéknél a szegény emberről sem­miféle ügyiratok nem találtattak. Elkezdődött tehát a nyomozás, kutatás s kitűnt, hogy a megboldogult szerencsétlen tíz év előtt valami vétség miatti vád folytán előleges letartóztatásba került, s miután ügye az illető törvényszéknél vigyázatlanságból az irattárba tétetett, az elfelejtett letartóztatottnak a fogházban kellett meghalnia. (Kérdés támad, nem volt-e a kérdéses fogházban 10 év alatt soha a rend­szeres ellenőrző vizsgálás s nem panaszkodott e a szerencsétlen fogoly soha és senki előtt, hogy mikor döntik el ügyét s hirdetik ki neki az ítéletet ?) — A »pesti basa« néven ismert javít­­hatlan gonosztevőről, Volf Lajosról, minap jelentet­tük, hogy erőszakos zsarolás miatt ismét bekísérték. A főkapitányság javítási czélból a dologházba vitet­te, de ő kelme a dolog körül roszul érzi magát és inkább a fenyítőtörvényszékhez vonzódik. Ezért ma délelőtt Papp Ágost börtönőrt, midőn ez benyitott hozzá, egy késsel, melyet valamelyik házi munkástól kaphatott, gyilkossági szándékkal megtámadta. A börtönőr gyorsan hátraszökött, úgy, hogy a halálos szúrás csak arczcsontját érte. Sebe mindazonáltal ve­szedelmes. A vad gyilkost, ki majdnem emberfeletti erővel széttörte bilincseit, csak a legnagyobb erőfe­szítés után sikerült megfékezni; óhaja teljesült, átad­ták a fenyítőtörvényszéknek. •­ Csalás letéti váltóval. K. bankhivatalnok ma a következő jelentést tette a fő­­kapitányságnál : B. H­ üllői­ úti pénzüzlettulajdonos mintegy két hó előtt a zágrábi nemzeti bankfiók egy letéti váltójára 4900 frt és 1300 fitot vett föl tőle. Midőn f. hó 21-én a váltó nem váltatott be, föl­kereste az üzlettulajdonost állítólagos lakásán az aranykéz utczában, s minthogy az itt nem volt kipu­hatolható, Zágrábba ért a bécsi nemzeti bankfiókhoz, honnan azt a választ nyerte, hogy a kérdéses letéti váltót mintegy két hó előtt tolvajolták el banktól, az ügy a fenyitőtörvényszéknek adatott át. KÜLÖNFÉLÉK. — Uj főispánok. A mai hivatalos lap több királyi kéziratot tesz közzé. Ezekben M­a­j- l­á­t­h István Hontmegye alispánja Barsmegye főis­pánjának, Daniel Gábor, Udvarhelyszék főkirály­­birája, ez állásának megtartása mellett Székely-Ud­varhely és Oláhfalu városok főispánjává neveztetnek ki, továbbá felmentetnek M­i­k­ó Mihály Marosszék főkirálybirói és B­é­­­d­y Gergely Aranyosszék fő­­királybirói állásuktól és egyúttal kineveztetett az elől­nevezett a Csíkszereda városi főispáni állásában meg­hagyása mellett Csikszék főkirálybirájává, az utóbbi pedig Marosszék főkirálybirájává és Maros-Vásár­ Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter az igazságügy miniszteri szám­vevőséghez 111. oszt. számtisztté Dorosich Ferencz ottani dijnokot, a p­énzügyminiszter Pergár Károly, a budapesti fővámhivatal I. oszt. tisztét a debreczeni fővámhivatalhoz ellenőrré . Homályossy Károly szolnoki sóhivatali ellenőrt ugyanezen sóhivatalnál sótárnokká nevezte ki. A „HON“ magántávsürgönyei. Bécs, jan. 29. (A képviselőház ülése.) Több galicziai esperesség papságának a congrua-illetékek felemelése iránti kérvényére azt javasolja a bizott­ság : szólíttassék fel a kormány idevonatkozó tör­vényjavaslat előterjesztésére. Swezynski és Rawlikow pártolják a bizottság indítványát. Russ azt kívánja, hogy az illető törvényjavaslat általában az egész katholikus papságra terjesztessék ki. Névszerinti szavazásban Russ indítványa elfogadtatik ; e szerint az illető törvényjavaslat az egész kath. papságra ki­terjesztendő lesz. Belgrád, jan. 29. A skupstinában a hadügy­miniszter törvényjavaslatot terjesztett elő, mely sze­rint a hadiszolgálat az álló hadseregben 3 évről 2 évre szállíttatok le. — A fejedelem Marinovicsot ne­vezte ki a skupstinában való képviselésére. Madrid, jan. 29. A király csapatai három fontos hadállást foglaltak el a Carracas-völgyben , azok mindinkább nyomulnak előre. A múlt éjjel Guetáriában patra szállott zászlóalj és három szá­zad hegyi­vadász elfoglalta Zarauzt. Ma általános támadás lesz. Bécs, jan. 29. Banhaus kereskedelmi minisz­ter egy iratot intézett Ofenheim védőjéhez, melyben ismételve kinyilatkoztatja, hogy a jelzálogi­ járadék­­banknál syndikátusi nyereményül csak 5000 frtot kapott és pedig 3000 és 2000 frtos részletekben. Az első összegről nem adott nyugtatványt, egyedül csak az utóbbi összegről állított volt ki nyugtát. Valótlan azon állítás, hogy ő többet kapott 5000 forintnál. Azon állítás pedig, hogy ő más név alatt tetemes alapítási összeget vett volna fel, nem az ő személyére vonatkozik. Azon további állításo­kat, hogy 1. ezen összegből ő is kapott egy részt; 2. hogy arról nyugtatványt állított ki, és arra töreke­dett, hogy ezen nyugtatványt visszakaphassa, s a leghatározottabban valótlanoknak nyilatkoztatja. A kereskedelmi miniszter végül határozottan ellenmond ezen állításoknak, melyekről Neuda ki­nyilatkoztatja, hogy jól áll azokért. Bécs, jan. 29. (Ofenheim bünpere.) A zolkiewi kőszén vásárlására vonatkozólag azt mondja vádlott, hogy a kormány rendeli el a kísérletet. A zárgond­nokság nagy kárt okozott a társulatnak a jaworzzói kőszén vásárlása által, az elnök részaló vádlott ezen megjegyzését, és midőn a vádlott replikázott erre, az elnök őt a teremből való eltávolítással fenyegeté.­­ Erre vádlottat mellgörcs fogta el és a teremből ki­vezettetett. Ennek folytán a tárgyalás fél órára fel­­függesztetett. Az ülés további folyama a védő, a vádlott és Bargchar udvari tanácsos részéről a pálya külön­féle viszonyai iránt tett kérdésekkel és válaszokkal telt el. Bécs, jan. 29. (Hivat. zárlat.) Magy. föld teherm. kötvény 78.75. Salg.-Tarján 75.—. Magyar hitel. 195.1/2. Magy. záloglevél 86.80. Erdélyi 130.50 Magyar keleti vasút 53.—. Magyar sorsjegy 83.—. Tiszai vasút 184.—. Magyar vasúti kölcsön 99.55. Angol-magyar 20.—. Franco-magyar 60.—. Bécs, jan. 29. (Zárlat..) Hitelrészvény 216.75. Galicziai 234.50. Államvasut 291.50. Jára­dék 7015. 1860-dik 111.—. 1864-diki 137.75. Ezüst 105.80. London 111—. Unio-bank^98.75. Általános épitőbank 21.—. Angol-ausztriai 124 75. Lombardok 130.25. Tramway 121.—. Hitelsorsjegy 164.—. Na­poleonhor 8.91—. Arany 5.25.—. Frankfurt 154.15 Porosz pénzutalvány 164.—. Török sorsjegy 52.25 Angol épitő­bank 31.—. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Két irat az össze­s gazdasági egyesü­le­tekhez. Elvitázhatlan tény, hogy Magyarország köz­gazdászai iránya — daczára az e tekintetben újabb időben lábra kapott jobb iránynak, még mindig­ arány­­t­alanul a túlnyomó gabonatermelés felé hajlik; — az állattenyésztés, illetőleg hústermelés pedig álta­lában alárendelt, sok helyütt teljesen elhanyagolt állapotban van. Következményei ezen félszeg iránynak első­sorban trágyahiány és ezzel kapcsolatosan a talaj termő­képességének apadása, de a legfőbb hát­rány — melyre nemzetgazdászati szempontból külö­nös súlyt kell fektetnünk — az, hogy a gazda — ezen egyoldalú gazdasági rendszerből kifolyólag nagy mérvben lévén kitéve a kedvezőtlen időjárás és egyéb eshetőségek káros befolyásának — földbirto­ka után nem számíthat biztos és állandó jövedelemre. Hogy ezen, országos gazdászatunk árnyol­dalát képező jelenség, a gazdasági téren is so­kat haladott újabb kor felvilágosító eszméinek sem tágított, egyik fő oka többi között azon körülményben kereshető, hogy az állattenyésztő, — nem létezvén ez idő szerint oly állandó piacz, melyen jószágát mindenkor biztosan és haszonnal értékesíthetné , nem, vagy igen ritkán éri el fáradságának és üzlet­tőkéjének kellő gyümölcsözését. Különösen érezhető ezen hiány a hizó marhá­ra nézve,­ mert a tapasztalat bizonyítja, hogy a nagyobb termelő is eladásra kész jószágával sok esetben a heti vásárokra szorul, hol nemcsak a vé­letlen játékának t. i. a megjelent vevők vagy felhaj­tott marhák számához képest néha jelentékeny ár­hullámzásnak van kitéve, hanem sok esetben vagy egyáltalában nem talál vevőt, vagy sokkal értéken alul kénytelen jószágán túladni. Jól ismervén ezen, a hizó marha eladása körüli nehézségeket, élénk érdeklődéssel fogadtam Angol­országból vett azon értesítést, hogy ott egy társaság van alakulóban, mely esetleg Budapesten létesítendő főügynökségének közvetítésével nagyobb mérvű be­vásárlásokat eszközölni és magyar-angol húskiviteli üzletet megindítani szándékozik. Mielőtt azonban ezen társaság működését tény­leg megkezdhetné, közelebbi adatokat óhajt lirni a majdan rendelkezésére bocsátandó hizómarha meny­­nyisége körül, hogy ilykép az üzlet terjedelme s a befektetési tőke magasságára nézve tájékozást nyerjen. Meg lévén győződve, hogy egy élénkebb húski­­viteli forgalom létrehozása, és a tőkegazdag angol piacának megnyitása hazai termelőinknek sok tekin­tetben félreismerhetlen előnyére és a kivit­eli módo­­zatokat illetőleg, kényelmére is szolgáland és ekként reményhető lévén az, hogy az állattenyésztés , en­nek nyomán a hizlalás s általában véve a hústerme­lés nagyobb lendületet nyerene, s a mezőgazdaság különböző ágai közti arányok kedvezőbb alakulást nyernek, felhívom a gazdasági egyletet, hogy a te­rületen lakó mindazon birtokosokat és bérlőket, kik rendszeres hizlalással szoktak foglalkozni, ezen kilá­tásba helyezett kelendőségi forrás felől értesítve, fel­szólítsa aziránt, hogy ha, a­mit nem kétlek, érde­keikkel egyezőknek találandják, ezen angol társulat­tal üzleti összeköttetésbe lépni eladó hízóinknak — ökör és juh — számát, faját, megközelítő­­súlyát, valamint az átvétel idejét és azon vasút előnyös állo­mást, amelyen hízóikat átvétetni óhajtják, nevük s lakásuk egyéb netalán szükséges adatok feljegyzésé­vel együtt vagy közvetlen vagy hatóságaik utján ké­sedelem nélkül hozzám bejelentsék.­­ A pesti népbank csődjének hite­lezőit a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék a mai napra egybehitta, hogy az elhunyt Guba János helyett választmányi tagot válaszszanak. Megválasz­tatott dr. Jámbor Ede ügyv­d ellenében szó­többséggel Gruber József ügyvéd. Mezei Mór tömeggondnok a csődtömeg állásáról a hitelezőknek jelentést tett. A vagyon rész e jelentés szerint 699,058 frt 43 kr. A teher 517,598 frt 31 kr.­­ A takarékpénztári betétek összege 266,805 frt 59 kr. A kincstári követelés 28,325 frt 44 kr. Készpénze van a tömegnek 27,494 frt 67,2 kr. A tömeg váltó­­követelése 109,083 frt 46 kr, és még a magy. árt­ hitelbanknál levő 235,280 frtnyi váltók. A csőd le­bonyolítása és értékeinek biztos megállapítása addig nem eszközölhető, míg a Vidacs-, az üveggyár- és a Gerenday-féle csődök tisztába nem hozatnak.­­ A budapesti alagút rész­vény-társulat január 29 ikén gr. Károlyi György elnöklete alatt tartá idei rendes közgyűlését. Jelen volt 21 részvényes. A jelentésből következőket emeljük ki: Az 1874. évi összes bevétel 57706 forint 73­/, kr. Az átkelési forgalom következő volt: gya­log : 1.318,055; targoncza: 6087 ; egyfogatu j­ármű: 147,309 ; kétfogatu 193,037.­­ Az átlagos napontai forgalom: gyalog 366110/3es; targoncza 16247/3es; egy­­fogatu jármű: 403014/366 ; kétf. jármű: 528317/3es. Átlagos napi bevétel: 145 frt 9656/365 kr. Összes ki­adás: 22,848 frt 23’/2 kr. volt; a tiszta jövedelem tehát 34858 frt 50 kr. — E tiszta jövedelem olykép osztandó fel, hogy abból egy-egy részvényre 1-szer 5 frt 25 kr. 5 °/0 kamat essék, s igy a 4200 darab rész­vényre kiadandó 22050 frt; a fennmaradó 12,808 frt 50 krból 2/s rész, azaz 8539 ft felül, osztalékul adat­van, ha e czimen 2 frt adatik ki részvényenként (összesen 8400 frt), fenmarad még 139 frt; végre a tartalékalaphoz csatoltatni szokott utolsó i/7 rész, azaz 4269 frt 50 kr. a fennálló adósság törlesztésére fordítandó lévén, ebből részvényenként 1 ft jut, ösze­­sen tehát 4200 frt s még fennmarad 69 frt 50 kr. E szerint 105 frtos részvények után a f. jan. 31-én eljá­randó 1874. évi szelvények 8 ft 25 k­r r­a­­ lennének beváltandók, s még uj számlára 208 ft 50 kr áttehető A jelentés felemlíti továbbá a fővárosi tanács azon határozatát, hogy az alagutban a társaság által kor­látok állíttassanak fel. A jelentés ezt szükségtelen­nek mondja, mert — úgy szól a jelentés — 10 év le­folyása alatt több mint 20 millió gyalog s majdnem 5 millió jármű átkelése mellett legkisebb baleset sem történt, ellenben a korlátok által az út megszükü­te­­nék, s igy a járművek közt összeütközések történné­nek, a gyalogosoknak a menekülés lehetetlenné té­tetnék. A jelentés fájdalommal jelenti néhai Reiter Ferencz, miniszteri tanácsos, választmányi tag halá­lát. — E jelentést a közgyűlés jóváhagyta, elfogadta s a felmentvényt megadta. Erre következtek a vá­lasztások. Választmányi tagokká lettek: Andorffy, Niedermann, Weisz B. F., Weiszkircher, Harkányi, Kochmeister, dr. Fromhold, Rózsa Lajos, Magyar Gyula, Zsák Hugó.­­ A pénzpiaczról ezt írja a Lon­­doni Economist. A bank­ kamatláb leszállítása a szo­kásos hatást gyakorolta. A franczia váltófolyam le­szállótt, s a­mi rúdarany csak érkezik, mind elviszik a continensre. Ha a váltó árfolyama még kissé lejebb megy, a bankból fognak aranyat venni kivitelre. Azon politikára nézve, mely ezt előidézte, nem mond­hatunk újat. Ezután a részvény társulati bankok mee­tingen mondottakra tesz az Economist észrevételt. A londoni westminsteri bank értekezletén az elnök ezt mondá. A nyeremény csökkenése nem onnan ered, hogy a bank üzlete kisebbedett. Az üzlet átlaga na­gyobb volt, mint a megelőző évben. Az angol bank kamatlába júl 1-én 2’/2 százalék volt decz. 31-ikén 6 °/0. Az emelkedés rendszeresen történt, kivévén aug. havát, midőn a kamat kis időre 4 % -ról 3 °/C ra csökkent. Ez magában véve nagy nehézséget okozott volna nekünk a letéti pénzek elhelyezéséről. Ezen le­tétekre oly kamatot kell fizetnünk, mely a bank ka­matlába szerint ingadozik. Ha az angol bank ka­matemelkedése a kereskedelem igényei vagy a piaczon levő váltók özöne által idéztetett volna elő, segíthettünk volna magunkon a kamatláb felemelése által , ez azonban nem történt. Egész éven át nehézséggel járt tőkéinket váltókba fek­tetni. A kamatemelkedést főleg az idézte elő, hogy az arany Német és Francziaországba vit­­tetik ki. A pénz értéke az angol kereskedelemben tényleg csökkent az év másik felében, s következés­kép a váltó kínálat kereskedett. Oka az osztalék­csök­kenésnek az, hogy a ránk bízott tőkét kamatoztat­nunk kellett, s hogy erre kevésbé voltunk képesek mint előbb, míg aránylag nagyob kamatot kellett a kölcsön vett tőkéktől fizetnünk.­ S jó lesz emléke­zetben tartani, ezt jegyzi meg az Economist, hogy a részvénybankok és váltó­házak nagyon segítik az an­gol bankot. Ők, mondhatjuk, f a banktartalékot alá­írásukkal tartják fenn. Az­által, hogy magasan tart­ják a kamatot, külföldről ide csalják a pénzt, s ők egyszersmind előidézik azt, hogy a kamat általáno­san magasabb mint egyébként volna, mert minden pénzüzér bátrabban vet ki nagyobb kamatot, ha ne­ki is többet kell fizetnie. A gyakorlati tekintetek nehézzé teszik a részvénytársulati bankokra nézve, hogy más kamatlábat szabjanak, mint a minő az an­gol banké. És szerencse, hogy ez így van, mert ez által növeltetik a bank hatalma a pénzpiacz felett s könnyebben ezért érhet midőn a kamatláb felemelése által növelni akarja tartalékát. — A vasúti kartellügyről ezt írja a »N. Fr. Pr.« A kartellszerződés a kassa­­oderbergi,tiszavidéki, m. északkeleti,m.állami és osztr. állami vasutak között bevégzett tény. A kartellforga­lom következő vonalokra terjed ki:Magyarország Bo­roszló, Magyarország Stettin,Magyarország Hamburg és Magyarország Berlin.Fentebb említett társulatok bizonyos kulcs szerint meg fogják osztani a forgalmi bevételt egymás között, úgy hogy nem kellene to­vábbra egymással versenyezniük, mint előbb tették. Egészen más kérdés az, hogy ezen alku mellett mi­nő sorsa lesz a kereskedelemnek. Csak azt kell saj­nálni, hogy a magyar állam birtokában levő északi vasutak is belementek a kartellgazdálkodásba, me­lyek versenye eddig oly kedvezőleg hatott. Hogy magánvasutak, melyeket a speculatió létesít, a ver­senytárssal később kenyeres pajtások lesznek az nem lephet meg, de úgy látszik a magyar állami igazga­tásnak volt fenntartva ezen eljárást az állami vas­­utakra is kiterjeszteni. E kartellszerződés minden bizonynyal szomorú előjátéka azon tariftareformok, melyet Magyarországon terveznek. Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, jan 29. A tőzsdén bágyadt a han­gulat. Bankpapírok a bécsi alacsony jegyzetek követ­keztében lejebb mentek, tőkebefektetési és iparvál­lalati papirok nem változtak. Az előtőzsdén osztrák hitel 219 20—218.60, a déli tőzsdén magy. vasúti kölcsön 99, magy. nyereménysorjegy 83,75, 6°/0-os pesti keresked. bankzáloglevél 87, m. hitelbank 196.50, osztr. hitel 218.50—217.80, földhitel 69.50, takarék- és hitelegylet 51.75—52, molnárok-sütök 230—231, Victoria 98 p. Értékek fennmaradtak: porosz pénztári jegy 1.64 3/8, London 110.90. Gabnaüzletünk ma úgyszólván nem is volt. A hangulat nyomott. Szombat, jan. 30. Victor ur. Egy tanácsos Kaczvinszky Vigjáték 4 felvonásban. Így a népből Gonda Vidtor, Szigeti József Székely Kőszegi Mártha, Sz. Prielle Corn, Hunyady László Szabó Béni, fia Újházi Magyar hirnök Malecky Borbála, Szathmáry L-né Magyar főúr Szepessi Konka, Molnárné II. Murad, Ellinger Mokány, Szigethi Imre Kiszlár Alszegi K. Kendi, Náday 1 -ső) szerb Szalay Marjai, Nagy Imre 2-ik­e szolga Széphegyi [Hajdú, Leövei A Nagy­komlóban Bakonyi I. daltársulata. Sárkozy és Kecskeméthy zenetársasága. Előadás közben czimbalom-soló. Schunda F. Y. uj találmánya pedalczimbalmán. Nemzeti színház. [Háremör 'Apród 'Mara, Fruzina, Vitkovszki J. Vidmár Erzsi Tannerné Balkányiné Várszinh­áz Szombat, jan. 30. BRANKOVICS Szerbia despotája. Odri L. Brankovics Gerő István Lázár Pauli Nádayné Tallián V­­­a á 11 . s. Január­­ fölött időjárás L 29 Budapesten 8' 11" száraz‚ Pozsonyban 6' 11" »­ M.-Szigeten 2' 3" » Szatmáron 2' 6" »· Tokajban 12' 1" · Szolnokon 6' 3" »· Szegeden 4' 11" » 28 Aradon 3' 4" » Nagy-Becskereken 2' 9" »· Bezdánban 4' 3" »· Verbászon 3' 6" »· Barcson __/ • » 29 Eszéken 4' 6" » 28 Mitroviczon 11' 7" »· Sziszeken 20' 6" felhős· Zimonyban 12' 3" száraz› Ó-Orsován 9' 1" » Felelős szerkesztő : Jókai Mór. UTILT-TÉR. 221 1—1 Köszönetnyilvánítás. Forró hálámat és köszönetemet nyilvánítom ezennel barátainknak és ismerőseinknek azon részvét­ért, melyet boldogult férjem Buzzi Bódog építésznek temetkezése alkalmával tanúsítottak. Budapest, 1875. január 29. Özv. Buzzi Bódogné. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei jan. 29. Értékpapír adva tartva Befizet. összeg Értékpapír adva tartva Befizet. összeg 5C Buda-Übudai nb 36 2 36 5C 200 10C. Iparbank 52 -53 -200 200n Budai kér. bank 168 -17 ■ -500 500n Pesti k r. bank 812 -815 -200 200n Pesti iparbank . 360 — 363 — 105 100 Pest-budai kéz-200 művesbank 58 -60 -200 400 Bhr. t.e. m. k.int. 35 — 36 -200 800 Baranyai t.és h.b.— — 200 200 Debr. ker. bank— — 140 I. Erdélyi bank— — 100 Biharm. ker.­­ ip. és term. h.bank _____— 100 Szerb id.lenyugt. _____— 40 Vas-Zalai nb. Részjegy . 123 50 124 50 40 Tak.-pénzt.: Félegyházi .— —­00 Gödöllői . . . 41 — 45 — 100 Országos közp. 100 Jan.-Juli 5­/p . 87 25 87 50 1000­­­esti I. hazai . 2310 —23 5 — 100 Pest-Budai főv.. 156 — 16 50 50 Pesti külvárosi . 4­­­75 44 — 40 Pakrác-Daruvár Kutinyi ker. tp.— — 130 Szent-Endrei . 37 — 38 — 60 Erdélyi .— — — 300 50 Újpesti . 36 — 37 — 300 50 ált. budai polg .— — 300 50 Czegl. tkp. egy.— — — E.200 500 Malmok: Aradi gőz- .— —__ 200 500­ Concordia . 190 — 195 —— 500 Borsod-Misk.— —__ 100 200 Erzsébet. 116 — 118 — 100 160 Luiza 108 — 110 — 150 500 Temesvári gőz-— — 100 200 Moln. és sütők. 231 — 232 — 500 Hengermalom . 725 — 75­­ — 310 Victoria . 98 — 100 — 500„ I. Buda­pesti 633 — 635 — 100 Budai gyártelep 8 — 9 — 1000 Pannónia 380 — 385 — 80 Épitőtársulat. Pesti . 20 — 22 — 80 Pesti Cottage— — 500 Serfőződe I. magyar . 395 — 400 — 500 Sertéshizlaló .... 148 — 150 — 200 Könyvny. „Athenaeum“ . 237 — 239 — 175„ Pesti .... 560 — 5­0­­175„ „Frankl.-Társ.“— — 500 Ganz és társa-féle vasönt. 255 — 260 —5 200 Gschwindtféle .... 208 — 212 — 200 Gyógyintézet I. magy.— — 5 200 Keresk.-test. épület.e .—__— 66 Mátrai bányarész— ---------2004 — Rima-Murányi bányatárs.— — 200 Gyapjú mosó és biz. i. m. 98 -100 — 100 Salgó-Tarjáni kőszén. 74 — 75 — 100 vasöntöde . 33 — 35 — 200 Scblick-féle vasöntöde . 158 — 160 — 200 Soda és vegy-áru gyár . 200 300 Értékpapír adva .120 100 80 315 200 300 100 200 300 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 100 80 80 200 200 E.100 60 80 80 50 50 200 Államadósság. Magyar vasúti kölcsön „ göm­öri állam vas­uti „ záloglevél 5% . „ sorsjegykölcsön 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki „ „ 1873- ki m. kir. kincat. ut 1874- ki „ „ Földteherm. kötv. magy. „ „ 1867. zár. „ „ temesi . „ „ 1867. zár. „ „ horv.orsz. „ „ erdélyi . Magy. jelz. urb. válts.kötv. Szőllődézsma válts. kötv. Osztrák áll.­adós. pap. 5% „ „ „ ezüst kam. jan. jul. 5% „ „ „ ezüst kam. apr.okt.5°/u Kisors. 1860-ból á 500 frt „ 1860-ból á 100 frt „ 1864-ből á 100 frt „ 1864-ből á 50 frt Pestvár. köles. 1871-ből 600 Részvények. Bszt társ.: Atlas, viszbizt. » „ I. magyar „ „ Haza . „ „ Pannónia „ „ Pesti . „ „ Hunnia. „ „ Unió . „ „ Tisza . Vasp. : Pest-Barcsi „ Pesti közúti „ Budai közúti . „ Ujpest-Rák­lóvasu „ Alföld-Fiumei . „ Éjszakkeleti ‡ Magyar keleti . „ I. Erdélyi . . „ Déli . . „ Budai hegypálya Bankok: Ált.m.mun.hitel. „ Angol-magyar . „ Által. magy. hitelb „ Frankó-magyar n­y. ált. földh. r.társ. „ Magy. jelz. hitelb. „ Kisb- földhitelint. „ Ny. j. hit. Sopron „ Takar.éshit.-egylet „ Nyírt. ker. h. int. » „ Iparbank . 98 75 8 1 25 82 — 88 50 86 50 99 75 78 25 76 50 75 75 73 50 70 — 75 40 75 40 Il­ 25 115 — 137 50 1095 - 40 - 355 - 62 -125 — 252 50 76 67 - 23 75 20 — 196 50 60 69 25 45 — 51 75 89 87 -100 25 78 7 77 50 76 25 73 7 70 25 75 60 75 60 H1 — 116 — 138 50 127 50 128 50 0 50 91 50 1100 - 45 - 360 - 63 -128 — 253 50 78 68 - 24 - 20 50 197 50 6 1 — 6!) 50 4* -52 — Sóskúti kőbánya Spodium és csontliszt. Szeszgyár 1. magyar . Kösz. és téglagy.(Drasche) Alagút................................ Tégla­gyár Szt.Endrei Tégla­gyár Budapesti . Tégla és mészég. újlaki Téglagyár Kőbányai . Záloglevelek. Magy. földhitelint. „ jelzálogbank Nyug. mh. szb. Spr. Magy. ált. fdh. rvt. W /o W/o6°/o 6% 5*/. 6% Pestvárosi takar. ptr. Pesti keresk. bank. Szebeni földh. int. 5*/*% Kisbirt. föld. int. 7% Elsőbbségek. Éjszakk. vasp. . 59/# M. kel. vasút 1. kib . tt n n 2. p . Magy. gal. vasp. 5% I. Érd. vasp. 6% és ft 100 Vágvölgyi vasp. Pest-budai láncz.- Borsod-Miak. malom Buda­pesti malom Pannónia gőzmalom Kösz. é s téglát, köt. 6%­­5% 6% 6% Pénznemek. Császári arany . . . Osztr.-magy. 8 frtos arany 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst Porosz pénztár­jegy Váltók. Augsb. 100 déln. ft után Berlini 100 tallér után Frankf. a M. 100 dn. ft ut. Hamb. 100 dn. b. Mark u. London 100 fnt Sterling u. Milano 100 Lir. novuo ital. (Franc) után . Paris 100 franc után . Nem-hivatalos rész. Aradi ker. bank befl. . Hotel réz év-társ. . 200 Sekuritas .... 300 70 — 170 — 145 — 105 — 71 53 — 58 — 86 75 79 — 87 75 86 50 87 — 86 — 75 175 150 ■ 110 ■ 73 60 60 87 25 80 — 88 —1 86 75— 87 25 86 50 85 — 175 5.23 8.90 8.9­0 106.— 164.— 92 25 54 70 54 10 54 10 111 — 44 10 208 — 85 25 180 — 5.24— 8.92— 8.92 106.50 164.25 92 50 54 76 54 30, 54 30 111 25 44 30 212 — fem­íni font­nyi ár vámmá­­zsánki­nt font­nyi ár váramá­­zsánkint Termény font­nyi helybeli szokás ára ár vámmá­­zsánkint Búza bánsági ut 82 _________ 83 _________ Rozs............................................... 78—79 80 font 3 80—3 85 -84 4 40—4 50 85 4 55-4 65 86 4 70—4 75 87 4 75—4 80 Árpa malátának 68—70 72 — 2 70—3 10 _________ „ 88 4 85-4 95 89 4 95—5 — „ tiszavidéki„ 82 -------— 83 -------— „ takarmány . 66—68 12 „ 2 50—2 60 -------—­ 84 4 50—4 60 85 4 70—1 80 n • • 80 4 85—4 95 875-------5 05 Zab öreg............................... 2 07—2 12 v._____—. 88 5 05—5 15 89 5 15—5 20 „ pest-vidéki „ 82 -------— 63 -------— Tengeri bánáti uj. 15-48 50 „ ------- — 3 05—3 10. 84 4 85—4 55 85 1 65—1 75 n 86 4 80—4 85 87 4 90—4 95 „ másnemű „ . 82 mérő --------------2 SO-2 95q 885-------5 10 89 5 10—5 15 „ fehérmegy.. . . 82 -------— 83 -------— 80 ------- — _____ __ 81 1 55—4 65 85 4 75—4 85 n 86 4 90—5 — 87 5 OS—5 10 Repcze káposzta uj . .— 75 font --------—— 88 5 15—5 20 89 5 20—5 25 „ bicskái „ . . 81 ------- — 82 „ bánáti . . .— — n -------— 83 -------— 84 » » n • • 85 80 Köles ut....................................... «2 , 3 —310

Next