A Hon, 1875. február (13. évfolyam, 25-48. szám)

1875-02-14 / 36. szám

e név is romanizálva ?) A román ifjúság több nem­­zeti tánczot fog népviseletben bemutatni a közönség­nek. A bálanya Dunca Schian Konstanczia úrhölgy lesz, ismert román írónő, ki most a fővárosban időz. A tánczdarabokat katonai zenekar fogja játszani, s a bál, mely ezelőtt is egyik kedvelt estély volt, most is érdekesnek ígérkezik. »A román ifjúság, mely ed­dig is nem kis mértékben volt szerencsés megnyerni a magyar közönség támogatását és rokona zen­ét, re­ménye azt ez alkalommal is, annál is inkább, mert a társadalmi téren való érintkezések sok tekintetben képesek kiegyenlíteni azon félreértéseket, melyek a politikai téren netán felmerülnek.S így írják ezt ne­künk, s mi örömest nézzük el, és meg a zsukáját, s veszünk részt a román bálban, ha a román ifjúságban műveltségi törekvést látunk, a szűkkeblű nemzetiségi torzsalkodás helyett nyílt, lovagias közelítést egy­máshoz a társaséletben és őszinte törekvést szabad­ságaink közös védelmére, a­mire a sors is utal bennün­ket. ziztán minden elismerés a sans reproche román szépségeknek, kik közül többen még a magyar fővá­rosban is (a­mi nagy szó a magyar hölgyek mellett!) feltűnést okoznak, s hódolatra keltik a magyarságot is, hogy így a kapcsot képezzék a nemzet és nemze­tiség közt, s reményt nyújtsanak a még fennálló cse­kély viszály békés megoldására. Vidéki karnevál. Tata város fiatalsága magát felülmúlva a városi szegények pillanatnyi se­gélyezését czélzó tánczvigalmat rendezett fibr. G án s ez által a farsangi krónikában »tért foglalt«, s ha Tatának tánczvigalmai történeti hűséggel meg len­nének írva, úgy jelen bár arany betűket követelne méltó megörökítésére, mert eltekintve az anyagi si­kertől, a kedélyesség oly fényes ünnepet ült, hogy emlékére minden résztvevő büszke lehet. — Ily dithirambot zeng tudósítónk, s elsorolja a hölgyek névsorét, kiknek mindenike egy-egy bálkirálynő volt: Jankó Irma, Perczel Böske, Farkas Mariska, Takácsy Ilka, Niertit nővérek, Korika Mari, Giller nővérek, Schönvisner Malvin, Lozert Lujza, Vitansek Anna, Hajnal Emma, Vörös Laura, Titteldorf nővérek, Kolozsári nővérek, Bürcbnar nővérek, Wenninger Pe­pike, és Lorberer Emella kisasszonyok, Major Lász­­lóné, Baur Ödönné, Wieland­i Victorné Hangai La­­josné, Mihályi János és Jenőné úrnő, végre Kempfer Miselóska. Az öltözékek átalában izlésteljesek és gazdagok voltak, a bál kezdettől végig azaz reggeli 6 óráig kedélyes és fesztelen volt. — Eperjesen a farsang utolsó napját a »lövész egylet« által rendezett álarczos menettel és bállal ünnepelték meg. Délután 3 órakor három lovas csapat és harminczöt szán álarczosokkal vonult át a főtereken. Medvevadászatot is tartottak és a medvét, miután lovas beduinok elették, ujjongva hor­dozták körül. E játék öt óráig tartott. Epplg sikerült volt a bál, mely reggeli 7 óráig tartott. A Homan­­nán a korcsolyaegylet e­lő 6-iki bálja teljesen sikerült bár a beállott hófergetegek miatt a vasúti közlekedés fennakadt, és a vendége­k egy része kü­lönböző állomásokon volt kénytelen vesztegelni, sőt a zenészek egy része is elmaradt. A bál azért víg és díszes volt.­­ A g­ö­m­öri fiatalság hétfőn fényes bált tartott Rimaszombatban. Háziasszony Rad­­vánszky Károlyné úrhölgy volt; a szomszéd megyék­ből és a fővárosból is sokan jelentek meg. Hivatalos közlemények. Ő felsége, a közös külügyminiszter előterjesztése folytán báró Schreiner Gusztáv előbbi diplomatái ügynököt és főconsult, rendkívüli követté s meghatalma­zott miniszterré n­evezte ki a brazíliai császári udvarhoz. Ő felsége továbbá dr. U­lr­i­k­­ Mátyás zágrábi főiskolai tanárt a rakováczi főreáliskola igazgatójává nevezte ki. A „HON“ magántáv sürgönyei. Bécs, febr. 13. Ő felsége a magyar kor­mány lemondási kérvényére nézve azt hatá­rozta, hogy a lemondást nem fogadja el, míg meg nem győződik, hogy a balközéppel való fusió és ennek alapján az uj kabinet megala­kítása lehetséges-e, és ha igen, minő módoza­tok mellett lehetséges. Páris, febr. 13. Azt állítják, hogy a miniszté­rium tegnap este fenntartotta lemondási kérését és hogy Mac-Mahon Brogliet bízta volna meg a kabi­­netalakítással. — Az alkotmányügyi bizottság ma fogja tárgyalni a Vautrain és Waddington által be­nyújtott senatusi törvényjavaslatokat és haladéktala­nul előterjeszti a jelentést. Washington, febr. 13. A republikánus sena­­torok és képviselők közös értekezletet tartottak, me­lyen törvényjavaslatot határoztak előterj­eszte­ni a congressusnak, mely szerint az elnök felhatalmazta­­tik a habeas corpus acta felfüggesztésére és felru­­háztatik azon hatalommal, mely a déli államokban uralgó zavargások elhárítására, és a törvényes vá­lasztás biztosítására szükséges.­­ Az unió összes államaiban nagy fagy volt, mely sokszoros forgalmi zavarokat okozott London, febr. 13. Az alsóházban Odeary hét­főre egy interpellatiót jelent be a spanyol király elis­mertetése tárgyában. Bécs, febr. 15. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 79.75. Salg.-Tarján —.—. Magyar hitel. 205.50. Magy. záloglevél 86.75. Erdélyi 127.— Magyar keleti vasút 52.50. Magyar sorsjegy 83 50. Tiszai vasút 188—. Magyar vasúti kölcsön 97.15. Anglo-magyar 115.—. Franco-magyar 59.— Ma­gyar földhitel 72.50. Alföld 129.—­. Magyar éjszak­keleti vasút 112.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötvé­nyek 67.50. Municipal­bank 23.—. B­é­c­s , febr. 13. (Zárlat..) Hitelrészvény 222.—. Galicziai 234 75. Államvasut 290.— Jára­dék 70 90, 1860-dik 111.75. 1864-diki 140.75. Ezüst 105.70. London 111 30. Unic­bank 103.80. Általános épitőbank 16.50 Angol-ausztriai 137.75. Lombardok 134.—. Tramway 128.—. Hitelsorsjegy 166.75. Na­­poleondor 8,90.1­2. Arany 5.25—. Frankfurt 54.15 Porosz pénzutalvány 164—. Török sorsjegy 54.30 Angol épitő­bank 36.—. Berlin, febr. 13. (Kezdet.) Galicziai 107 —. Lombardok 239.— b. márk. Ezüst-jöved. 69.60. 1860-as 112.25. Bécs------. Romániai 35.20 tallér, a.1-lamvaspálya 526.50 b. márk. Papirjövedék 64.—. Hitelsorsjegyek 143.—­ 1864-ki 293 h­itelrészvény, 400.50 Magyar sors­jegy 403 50. Berlin febr. 13. (Zárlat.)^Galicziai 106.75 tallér, Lombard 239.— b. m. Ezüstjöv. 69.40 tallér 1860-ki 117.25 tallér, Bécs 181 70 b márk. Romá­niai 35.40 tallér. Államvaspálya 526.— b. márk. Papirjövedék 64 70 tallér. Hitelsorsjegyek 351 — 1864-k. 310.— b márk. Hitelrészvények 400.50 b. márk. Magyar sorsjegy 179.10 b. márk. Frankfurt,febr. 13 (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 182.53 Osztrák hitelrészvény 200.50 Osztr.-államvasut 263.—­ 1864-ki sorsjegy 311.— 1860-ki 116.75, Lombardok 119.—. Galicziai 213 75 Papírjáradék 64.75, Ezüstjáradék 69.50 Osztrák barirészvény 875.—. Frankfurt, febr. 15. (Kezdet.) Váltóár­folyam —. 1860-ik 115.50, Lombardok 118.50. Év­­járuléki papír 647/s. Osztrák bankrészv. 874.50 Osztrák hitelrészv. 200.50. Osztrák államvaspálya részvény 263.—, 1864-es 308.75. Galicziai 213.75 Évjáruléki ezüst 69.07. Berlin, febr. 12. Búza 178.— 181.50 Rozs 147, 143.50,142.—, 141 50, Zab 168.50. Olaj 52.50. 53.—, 53.60, 57.—. Szesz 56.30, 58.40, 60.40. 6H.50. 70.—, 71.50. . Szesz 53 75, 54------, 55.—, —.—, czukor finomított 147—. Stettin, febr 13. Buza 179 50 —, 179.— r­z* 149 ---------- 142—, e­ai 50.— 60 75 55 60 57.—,58 30. Bécs, február 13. Buzaforgalom 30000 mérő ára 4 frt 25 5 frt 50 kr. Rozs 3 frt 45 4 frt 20 kr. Árpa 2 frt 85—3 frt 90 kr. Zab bécsi mázsája 4 fr, 55 kr. Répaolaj ] 7.1/,, tavaszi szállítva —. Szesz fo­­konkint 43­ kr. L­i­v­e­r­p­o­l, febr. 12. Búza 1 —2, liszt 12, ku­­koricza 6 pennyivel olcsóbb. N­e­w­ Y­o­r­k, febr. 13 Liszt 4.90 —­ *7'/,. Antwerpen, febr. 12. A petróleum üzlete 1 Köln, feb­. 12 Búza 18.75. 18.20 rozs 14 45— 14 20, olaj 28.50 28 50, 30.20. Sz.­P­é­t­e­r­v­á­r, febr. 12. Rozs májusra 6’­, KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Csatornázás az alföldön. Másik fele, Viloco Stefanovits felolvasása további folyamá­ban elmondja, hogy már évek előtt elkészítő javas­latát arra nézve, hogy miként, kelljen a nagy bajt orvosolni. 1871. Miletics országgyűlési képviselővel közli javaslatait, ki azokat ez év. decz. 15-ikén az országgyűléshez beterjeszté. A magyar kormány bi­zottságot küldött ki az árviz sujtotta vidékre s an­nak jelentése be is ismerte, hogy a szerencsétlenség­nek a Tisza rész esési viszonya a fő oka, de a baj el­hárítására kevés vagy úgyszólván semmi sem történt. Viloco Sstefanovits szerint egy csatorna segít­hetne a bajon, melynek tervét így adja elő. Eredeti­leg, több év előtt, csak a Versetz Alibunári mocsár kiszárítását terveztem, mely Versetz Alibunári és Zichyfalva között 10,000 holdat­­ foglal el. Száz év előtt a Mária Terézia-csatorna 9 mértföld hosszú­ságban ugyan e czélra készült. A csatorna akkori torkolatának feneke legaláb­b lábbal mélyebb volt, mint most, s a czélnak meg is felelhetett. De azóta annyira beiszaposodott a meder,hogy most lólábbal magasabban fekszik mint a mocsár feneke s igy a helyett, hogy a vizet levezetné, csak táplálja a mo­csárt, midőn a Temes kiönt. Az Alibunári mocsár kiszáritását V. St. az által mondja lehetőnek, ha Vlajkovácztól délfele a Kárász folyóig csatorna ásatik, mert a Kárász folyó torkolata mélyebben fekszik mint a mocsár alja. A csatorna építése 3,168,000 ftba kerülne. Később részletesebb tanulmányok arra vezet­ték V. Sz.-ot, hogy a Szamos és Maros oka azon nagy mocsáraknak, melyek az alföld déli részén van­nak. A Tiszát meg kell szabadítani azon nyomástól, melyet e folyóktól­­ szenved, akkor 664 négyszegmér­­földnyi folyamterület és mérföldenként 5­ esős nyo­mástól menekülve, nem fog többé nyugat felé szoríttatni, és nem fogja Szegedet romlással fe­nyegetni E végből következő csatorna volna építen­dő. Fönlaktól Arad alatt kiindulva a Béga csator­­náig Udvinnál Temesvár közelében 26,000 öl, onnan a Temesig Saágnál 5000 öl, a Temes medrében Csá­­kováig 9000 öl, a Brzeva csatornáig Dentanál 10,000 öl, a brzavai csatornától az Alibanár versetzi mocsárig Margitánál 8000 öl, onnan Vlajkovátzig 8000. Összesen 66,000 öl, vagyis 16 mérföld és 500 öl hosszú volna a csatorna, melynek költsége mintegy 17,811,200 ftba kerülni s fentebb 3,168,000 frtba kerülne s fentebbi 3,168,000 fttal 20,979,200 ftba. De magától értetődik, hogy ez csak a föld­munka költségét jelenti. A­ Maros, Bega, Temes, Brzava gátai, melyekkel a víz folyását tetszés szerint lehessen sza­bályozni, ebbe nincsenek bele­foglalva. De midőn e tervet Stafanovits Vilovo elkészité, meggyőződött arról, hogy még a Marosnak és min­den bánsági vizeknek a legrövidebb után a Dunába levezetése sem fog a czélnek teljesen megfelelni.Csak gyökeres csatornázás segíthet és pedig a Szamosnak levezetése Szathmárnémettől a legrövidebb után a Marosba és ezzel a Dunába Palánkánál. Csak igy szabadul a Tisza az 1664­­ mérföldnyi folyamterü­­­let nyomásától. Szembe ötlött nekem, igy szól az Es 1200 ° széles mocsáros medrével, délfelé hajlik a Krasznától, melytől csak 700 ölnyi távolra volt Ez azon föltevésnél kell maradnom, hogy a Tisza a Sza­mossal együtt valaha itt folyt, a­mi egészen termé­szetes is. Csatornám tehát csak a természetben alkal­mazkodnék, a­nélkül, hogy ellene szegülne. Azonban nem czélom ezen folyókat egészen levezetni. A gátak arra szolgálnak, hogy a vizet hatalmunkban tartsuk, s hogy a középszerű vízállásig"a balparti mellék­fo­lyók eddigi futásukban ne gátoltassanak, hogy a ha­józás a Tiszán továbbra is fennállhasson. De a mint a vízállás magas, az le­vezettetnék a csatornán úgy hogy a Tiszának a legmagasabb vízállásnál s/3-al ke­vesebb vize volna,mint­ eddig. A Tisza tehát nem önte­ne soha ki, a csatorna pedig magasabb fekvésénél fogva minden tőle nyugatra fekvő területek öntözésé­re szolgálhatna. Vize hegyi viz volna, földrészeket tartalmazna ugyan, de nem erjedésbe ment szerves anyagokat s a közelfekvő falvak egészséges ivó­vízzel láthatnák el magokat. A csatorna által elérhető fődolog a tiszamel­­léki és bánsági lakosokra nézve az volna, hogy az 1664 négyszög mértföldnyi folyam­területről a víz 4—5 nappal hamarabb érve Palánkéra, s tehát a szikla szorosan­ előbb áthatolva, mint a Duna és Ti­sza hegyi vize, mely körülménynek a víz tükrére és a Duna magasságára igen kedvező hatása volna. Most a Szamos vize 92 mérföldet fut meg, a csatornán 52 mértföld után elérne Palánkéhoz. A Kraszna, Ér, Berettyó, Sebes Körös és fekete Körös vizének útja is hasonló arányban meg volna rövidítve. A tervezett csatorna esési viszonya Szatmár­németitől a Marosig mértföldenkint 2‘, onnan a Du­náig átlag 6‘ volna. Felolvasó felemlíti Hobohm azon eszméjét, hogy a csatornatöltést vasútra vagy or­szágút gyanánt is hasznosítani lehetne, mi által a mocsarak kiszorítása következtében nyert földek ér­tékükben rendkívül emelkednének. A csatorna kiépí­tése azonban a Duna áradást,a Tisza és Bega torkola­tánál még nem hárítja el, ha a Duna természetes árterét is művelés alatt akarjuk tartani. A Dunának mindenek előtt vissza kell adni azon 80,000 holdnyi ártért, mely tőle gyarmatositás által elvétetett. 1838 b­an a pesti áradáskor, e térséget éjszaka 6 óra alatt elborította a viz. A Tiszának hasonlókép vissza kell engedni természetes árterét, mig a nagy csatorna elkészül. Csak azután lehet az ártér megművelésébe fogni Volna ugyan egy mód az ártér hasznosítására. Csatornákat kellene ásni a Tisza egész mentében, melyeknek hossza és szélessége egyenlő térfogatú vol­na az elvett ártér köbtartalmával. A Duna szabályozásra térve, következő eszmét ajánlja St. V- A hajózás fő akadályát s a víz feltor­­nyosulását a Duna folyammedrének aránytalanságai okozzák. A 70 ölnyi szorost Rasánál Porec szigetnél 50 öllel s a 640 öl hosszú kazani szorost és Dubovo falu felett is a 80 ° széles szorost 40 öllel ki kell tá­gítani sziklarepesztések által. A meder ekkor 120 öl széles volna. Ezen szélességre csak a közép vízál­lástól felfelé van szükség tehát a repesztést csak ezen mélységig kelle végrehajtani. És akkor a Tisza, Duna és Száva vidéke ármentesítve volna. Tudom, hogy a javasolt mű rendkívül költsé­ges, de a haszon is kiszámíthatlan. A repesztések ál­tal nyert nagymennyiségű főanyaggal csatornákat, országutakat és vasutakat lehet épiteni; a többit ar­ra kell használni, hogy oly helyeken, hol a folyam mederszélessége miatt cs­ak 4—2­ magos vi?állás van, a meder sarkantyúk és partépitések által 160 ölre vagy még keskenyebbre szorittassík. Ekkor a vas­kapunál a folyam mélysége a legalacsonyabb vízál­lásnál is 6—^—2 lábbal növeltetik, a­mi mindenféle ha­­jójáratnak megfelel. Természetes, hogy ezen kősar­­kantyút is csak a középvízállásnál valamivel maga­sabban kell építeni, amennyivel ugyan­­is a vízü­krét növelni akarjuk. És ezzel elesik azon sokkal nagyobb költség, a­mibe a vaskapu kitisztítása vagy külön hajókázható csatornavájása a folyam medre mellett kerülne. V. Sz., hogy a tett tapasztalatok után, s hogy azon tör­vény szerint, minnél szélesebb annál sekélyebb, min­­él keskenyebb annál mélyebb a Duna, indítványa a szabályozás tekintetében tel­je­sen kielégítő, s hogy a bazias-turnszeverini rész szabályozása felett nem kell több nemzetközi alkudozást folytatni. A folyam­meder túlságos szélességének megszükítése a hajó­zásnak válik hasznára, a hegyszorosok kitágítása pedig a mezőgazdaságnak és millió ember életének és egészségének. De mi történjék azon kilencz községgel, me­lyek a Dunától elfoglalt ártérre telepíttettek? Azo­kat át kell telepíteni a 70,000 holdnyi homokos ta­lajra Deliblat, Uljma és Károlyfalva közzé. Hivat­kozik a Hamburg környékén homokos talajon fekvő kertekre, melyek négy év alatt oly művelésbe jöttek, hogy most a legpompásabb zöldséget megtermik. Holstein is eredetileg végtelen homok­sivatag volt s ma az emberi szorgalom által kertté­lön. Akfi­cz­­sörén­nyel lehet a homokos földet körülvenni s a művelés könnyen fog menni. Öntözésről pedig vagy artézi kutforással vagy a Kárász folyóból lehet a vizet megnyerni, mi czélra magas vizemelő kerekek volnának alkalmazandók. Üzleti hetiszemle. Másik fele. Budapest, febr. 13. A lefolyt héten igen ke­mény fagyos idő volt. A hőmérő 9 fokig sülyedt fagypont alá. De a hét elején egy kis hó is esett, és ez megóvja a vetéseket a fagyástól. A Duna vize megint beállott s igy a hajózást nem lehet egy ha­mar megkezdeni. 1­. kereskedelmet érdeklő mozzanatok közzül emlitést érdemel a szerb vasúti csatlakozás iránt egy belga konsortium által tett ajánlat, mely a pest­­zimonyi Duna balparti vasutat kamatgarancia nélkül hajlandó kiépíteni, de ez ügy eldőlte a beállott mi­niszteri válság miatt szükségképen függőben maradt. A kormányválság nem maradhat hatás nélkül az ország kereskedelmi és nemzetgazdászati politiká­jára nézve. Igaz ugyan, hogy a budgettárgyalás alatt egy részről sem mondatott oly kereskedelmi politikai programm, mely vérmes reményeket kelt­­hetne bennünk a helyzet gyökeres megjavítása iránt, de annyit talán még­is remélhetünk, hogy ha coali­­tionális kormány fog alakulni, ez egyik legfontosabb feladatának fogja tekinteni az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség megváltoztatását oly irányban, hogy hazánk kereskedelmi érdekei meg­­óvassanak. Bittó lelépése előtt nyíltan bevallá, hogy ragaszkodik a közös vámterület fenntartásához, s így bukását csak örömmel üdvözölhetjük, mert Tisza Kálmán, kinek d­anceai vannak arra, hogy ő kend a feje az uj kabinetnek, budgetbeszé­­dében legaláb annyit mondott, miszerint az or­szág érdekeinek megóvására, ha másként nem lehet,­­ kész a vámsorompót Ausztria felé is felál­lítani. Ki a vám- s kereskedelmi politikában csak né­mileg tájékozza magát, rendületlenül meg van arról győződve, hogy az ország kereskedelmi és ipar érde­keit lehetetlen vámvonal nélkül megóvni azon or­szággal szemben, melynek ipara fejlettebb, kereske­delme virágzóbb, mely ennek következtében évenkint száz milliónál is többet ad el nekünk, mint a­mennyit tőlünk vesz. S így bizonyosnak vehetjük azt, hogy mi­helyt hazánk ipar és kereskedelmi értékeit az alakí­tandó kabinet komolyan megóvni akarja, nem térhet ki azon kívánalom elől, hogy Magyarország önálló vámterületet képezzen. Minden­esetre jobban szeret­tük volna ugyan, ha az ellenzék részéről a közös vámterület fenntartására nem is gondolna már senki, mert olyan bizonyos, mint kétszer kettő négy, hogy ez az oka annak, hogy Magyarország Ausztriával szemben gyarmati helyzetben van s általa kizsákmá­nyolta­tik. De midőn a magyar parlamentben a köz­­gazdasági érdekek az adminisztrationális politika mellett egészen háttérbe szorulnak, nem csoda ha legnevezetesebb államférfiaink tartózkodva foglal­nak állást a vám-és kereskedelmi politika főelvi kér­désével szemben. A jelen helyzet kereskedelmi tekintetben is forduló­pontot jelent, hogy mily mérvben fog a hely­zet javulni, az attól függ, kikből alakul meg az új ka­binet, s hogy ezek minő törekvések megvalósítására fognak fősúlyt fektetni. A gabnakereskedelem a lefolyt héten változat­lanul fenntarta múlt heti irányzatát. Bel- és külföldi piaczokon nem változtak lén­egesen az árak. A búza heti forgalma mintegy 80,000 vámmázsára ment. 84 f­s 4.60, 85 f­s 4.75, 86 f­s 4.85, 87 f­s 4.80, 88 f­s 5.05, 89 f­s 5.10. Tavaszi határidőre szállítandó búza 10 krral olcsóbban köttetett, 4­51—4.54­, Rozs 5 krral olcsóbb 3.75 — 3.80. Árpa változatlan, serfőzésre való 2.70—3.10, takarmány­nak való 2.50—2.60. Kukuricza azonnal át­adva 5 krral drágább, bánsági 3.10—3.15, más fajta 2.95—3 frt, tavaszi határidőre azonban 6 krral le­­jebb ment, 3.25—3.27. Z­a­b­is lejebb ment 2 krral azonnal 2.02 Vaj tavaszra 5 krral alantabb köttetett 2.02 V«—2.04. Liszt üzletünkben régóta várjuk a lendü­letet, de a pangás nem ér véget. Csak közönséges lisztnek van jó kelendősége a jegyzett árak e követ­kezők : 87. 13 frt, 1­87. 12.50, 2 sz. 12, 3 87. 11.30, 4 sz. 10.30, 5 sz. 9.30. 6. sz. 7.80, 7 sz. 6, 8 sz. 5.20, 8­­­ 2 sz. 4.60. Hüvelyesek elhanyagolva keltek, nagy­­szemű tarka bab 4.50, fehér 5’/*—5’/2, törpe fehér 6.25, borsó minőség szerint 5—6*^, lencse 5—7 frt, mindez vámmázsánkint, bükköny mérőnkint 6 frt. Mák szürke 11, kékes 13 frt mérőnkint, köles 3—3.15 82 fontonkint, kása 5.75 vámmázsán­kint, muharmag 3­­/2 frt. A burgonya ára a nagy hideg miatt kissé feljebb ment, az átlagos ár 1­­ 1,20,50—60 fon­­tonkint súlyosabb 2 frt 70—90 fontos. Különféle egyéb termények ára keveset változott: D­i­s­z­n­ózsir pesti hordó nélkül 43J/2 frt (_1_ 75 kr) —44 >/* frt, márczius—julius hóra 44 frt. (-(-1 frt) (Szalonna legszáraz, magy. 35 frt, városi 36—37 frt, füstölt 39—40 frt (— 1 frt.) Szilva szerb 141/« (­j­'/O frt . s­z­i­l­v­aiz sli­­voniai 14—15 frt (— ’/a frt). Méz olvasztott sárga 23 ’/2 frt (— V« frt) fehér 24 frt. Viasz rozsnyói 88—89 frt, bánsági 95—96 frt (— 4 frt). Szesz csendes, régi módú élesztő hordó nélkül 44 '/*—45 '/*, uj módú burgonya azonnal 42 p. 421/2 á. — Alföld fiumei vasút. A »Pres­se «-nek írják: Elvben megállapodás történt abban, hogy a vasuttársulatok lebegő adósságai consolidált adóssággá alakitassanak át, de m­iden a kivitelre ke­rülne a dolog, fennakadás történik azon, hogy állam és társulat nen tudnak megegyezni a kamatgaran­tia kérdése felett, így legújabban 1­z alföld-fiumei vasút készül leb­gő adósságait, melyek mintegy 600.000 litra mennek, elsőbbségek kibocsátása által beváltani, de a társulatnak beszerzésekre és üzleti eszközök szaporítására is pénzre volna szüksége, uz­’ hogy a garantia összeget 2 millió fit tőkeösszeg után kellene felemelni. A kormány azonban csak 1,» mill­ó után ha­j­andó a garantiát­ növelni. A már kész elsőbbségek ez oknál fogva nem bocsáthatók ki és igy mind­két fél kárára nő az adóssági teher a lebe­gő adósság magas kamattja miatt. — A pesti könyvnyomda rész­vény­társulat ma d. u. 5 órakor kezdte meg rendes évi közgyűlését Vecsey Sándor elnöklete alatt. A jelentésből kiemeljük, hogy a választmány minden 500 frtról szóló részvény után 70 frtnyi osz­talék kifizetését indítványozza. A választmány ki­emeli jelentésében, hogy a kedvezőtlen anyagi viszo­nyok daczára a munkás személyzetet nem redukálta és díjazását nem csökkentette. Ezek daczára is, bár dús leírásokat és a tartalékalap gazdag dotatióját indítványozza, javaslatba hozható volt az említett osztalék kifizetése. Tartalékba tétetett 8401 ft. Le­írások : 13 416 ft 71 kr. Tantiemek összege 8098 ft. A választmány indítványa elfogadtatott, a felment­vény megadatott. Az elnöknek és a választmánynak köszönetet szavaztak, valamint az igazgatónak is. A kilépő választm. tagok : Fáik Miksa, Vecsey Sándor és Weisz F. B. köz­felkiáltással újra megválasztattak. Egyhangúlag újra választatott a tavalyi számvizs­gáló bizottmány: Ormódy Vilmos, Térei Ignácz, Wahrmann Sándor. — A budai hegyi pálya rész­vénytársaság közgyűlése. Az ülést Lányi Jakab elnök megnyitja s jelenti, hogy a vá­lasztmányon kivül 13 részvényes van jelen, kik 133 részvényt­ képviselnek. A jelentésből kives­szük a kö­vetkezőket: A pályán az év folytán 438 300 személy fordult meg, s bevezetett 32.493 frt Összehasonlítva ez eredményt az 1873-kival, kitűnik, hogy 177 frt 18 krral több az ez évi bevétel. 455 db 50 fr­tos rész­vényt vett a társaság részére az igazgató választmá­­nyi tagok személyes hitele mellett, melyek fizetését a 3 évi tiszta nyereményekről kell eszközölni. A sza­bályszerű levonások után tiszta nyereményül marad 15,167 frt 73 kr, s a tiszteletdijak levonása után , a mi 2275 frt 15 krt teszen ki összesen, tiszta nyere­ményül 12,892 frt 58 kr., miből egy-egy rész­vényre 8 frt 59 kr. esik. A választmány 5 frtos osztalékot indítványoz szétosztásul, s a maradékot a vett rész­vények lefizetésére kívánja fordittatni. A közgyűlés mindez indítványokat elfogadja s a választmánynak megadja a felmentvényt. Uj választm­ányi tagokut Eg­gert József s dr. Országh ismét meg­választattak. — A keleti marhavész állásáról folyó évi febr. hó 9-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint: Magyarország területe vészmentes. Horvát-Szlavon­országban Zág­­rágábmegye: Cvetkovic, Breznik, Mali Jadre, és Le­­tovanic községeiben ; Bellovármegye: Ladislav és Gjurgjic községeiben: Kőrösmegye : Zagalisce ; Fiu­­memegye: Mrkopalj és Pozsegamegye : Czernik és Sumetlica helységeiben uralg. A­ határőrvidéken a bánáti határ­kerület : Papici községében , a gradiskai határkerü­let: Nebojani, Ober-Bogicevic, Medare, Mackovac, Dragalic, Dolina, Orubicza és Svinjar községei­ben uralg. Az osztrák tartományokban Galicziában : Zadniczowka, Panszowka községben és a kozaczowkai vesztegetdében; Dalmátiában: Lad­­jevacz; a Tengermelléken: Klana, Skalnica és Hru­­sica; Krajnában : Dornegg községben uralg. (x) III. Függelék Hamburg-, Har­burg-, Brémával stb. való közvetlen díjszabáshoz. Folyó évi február 15-kén II. Függelék lép életbe az 1874. october 1. közvetlen árforgalom díjszabásához Hamburg (Köln-Mind­­nerpálya), Harburg, Bréma, Bremerhasen és Geste­­münde kö­t egyrészről, más részről pedig Bécs (észa­ki vagy állam vaspályaudvar), Stadlau, Florisdorf, Marchegg, Pozsony, Budapest, Kőbánya, Czegléd, Szeged, Temesvár, Mosony, Győr és Új-Szőny állo­mások közt, miáltal az I. függelékben ez­­ a forgalom­ra nézve behozott szállítási díjtételek megszüntetnek. Példányok találhatók úgy az érdekelt igazgatóságok­nál, valamint a fentebb elősorolt állomásokon. A Nagy­komlóban Bakonyi I. daltársulata. Sárközy és Kecskemét,hy zenetársasága. Előadás közben czimbalom-soló. Schunda F. V.jul .találmánya pedalczimbalmán. A Bel­eznay-kertben Váry Kálmán dal­társulata ma és mindennap tairt előadást. A szüneteket Bunkó Gyula közked­­vességű zenekara tölti be. V­iz­á 1 1­án. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Várszínház. Nemzeti színház. Vasárnap, február 14 A falu ros­sza. Népszínmű 3 felvonásban Feledi Gáspár, Komáromy Lajos, Boriska f­igyelme-Eőry kei Szigligeti F. Bátki Tercsi, Molnárné Göndör Sándor, Tamási Finom Rózsi, Blaháné Csapó, Benkő Csapóné Szatmáryné Sulyokné Fürediné Tarisznyásné Patakiné Egy paraszt Gonda Csendbiztos Körösmezei Kónya, Korcsek Genosz Pista, Újházi Genoszné Császárné Cserebogár Jóska,Pintér Czene, Vizváry Adus, Szilágyi A »makk hetes« Adams Neje Odriné Jóska, Sántha Vasárnap, febr. 14. Julia. Dáma 3 felv. A munkások. Dráma 1 felv. Február0 fölött időjárás 1­3 Budapesten 4' 9" százas» Pozsonyban 8' 6'» > M.-Szigeten k' 2" felhős2 Szatmáron 3' 6"> > Tokajban 3' 10", Szolnokon 4' 3"» > Szegeden 6' 6"­ 12 Aradon 2' 4"> Nagy-Bacskereken X' 1"> » Bezdánban 5' 3"» Verbászon 3' 5"• » Barcson __/ __//> 13 Eszéken 1' 0" ködös 12 Mitroviezon 7' 8" havas» Sziszeken 8' 4"> > Zimonyban 8' 0"» > Ó-Orsován 4"> TT~1 NI - 1| Im 11 — m—1—«—————■M— H YILT-TÉR. 288 Budapest, 1875 febr. 10. Van szerencsém tudomására hozni, miszerint boldogult férjemnek, B­u­z­z­i Bódognak nyilvános társával, K­é­t­e­r Napoleon úrral vezérelt üzleteit pótszerződés folytán, mely mai napon a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél bejegyezte­tett, az eddigi váltótörvényszéki lefit bejegyzett BUZZI és S­ÉLER czég alatt nevezett úrral közös kötelezettséggel foly­tat­i fogom. Kéler Napóleon ur ezen pótszerződés következtében jövőre a »Buzzi és Kéler« czéget egye­dül jegyezni, és mint ezen czég főnöke, az üzleteket vezérelni jogositva leend. További becses pártfogásáért esedezve, ajánlom magamat tisztelettel, özv. Buzzi Bódogné, szül. Tranger Mária. Buzzi és Kéler építészi irodája V. kerület, hold-utcza 16-ik számú házba tétetett át ??llHilapestÉi szálloda» Van szerencsém a n. é. közönségnek ismételve szives tudomására hozni, miszerint az el nem ker­­ül­­hetés végett szállodámat csak hétfőn febr. 15-én nyit­hatom meg, bátor vagyok a n. é. közönséget tiszte­lettel felkérni ezen nyilatkozatomat szives tudomásul venni. Magamat ismételve szives pártfogásukba aján­lom mély tisztelettel Zsoldos Imre, 294 1—1 vendéglős. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei febr. 13. adva tartva 8.1­0 Államadósság 1. Magyar vasúti kölcsön 97 10 97 5 100 „ gömöri államvasuti „ záloglevél 5% • 8 * 50­ 83 75 p sorsjegy kölcsön 82 — 82 50 1871-ki magy. államkötv. 88 501 89­­ 1872-ki p 86 50 87 — 1873-kim. kir. kincst. ut— 1871-ki p „ „ 99 50 100 — FÖldteherm. kötv. magv. 79 — 79 50 „ „ 1867. sár. 77 2‘. 77 7f „ „ temesi 77 — 78 -„ p 1867. zár.— — p „ horv.or8z.— — „ p erdélyi . 76 — 76 50 Magy. jelz. urb. válts.kötv.— — Szőllődézsma válts. kötv. 73 75 74 — Osztrák áll.­adós. pap. 5% 70 75 71­­ p „ p ezüst kam. jan. tol. 6% 75 75 76 — p p p ezüst kam. apr.okt.5% 75 75 76 - Kisors 1860 ból á 500 frt 111 — 111­­0 p 1860-ból á 100 frt 114 75 1 15 50 p 1864 ből á 100 frt 140 50 141 -p 1864-ből á 50 frt 13 — 131 — Pettvár. köles.1871-ből 676 10 50 91 50 80 Részvények. Bizt társ.: Atlas, viszbizt. 315 „ „ I. magyar . . 1095 —1100 — 200 „ „ Haza . . . 42 — 45 — 300 „ „ Pannónia . "365 — 370 — 100 „ „ Pesti 59 — 6­­ — 200 „ „ Hunnia.— — 300” „ Unió . . . 125 — 128 — 100” „ Tisza . . . — —— 200 Vasp. : Pest-Barcsi — —— 200 „ Pesti közúti 247 50 248 -200 „ Budai közúti . 76 — 78 — 100„ Újpest-Rák­ lóvasút— — 200 „ Alföld-Fiumei .— — 200 „ Éjszakkeleti— — 200 „ Magyar keleti .— — 200p I. Erdélyi . . .— — 200 „ Déli..........................— — 100 „ Budai hegypálya . 67 -68 -80 Bankok: Ált.m.mum.hitelb. 23 75 21 — 80 p Angol-magyar . 17 — 18 -200 Által. magy. hitelb. 206 25 206 50 200 p Franko-magyar . 59 — 60­­ E.100 „ M. ált. földb. r.társ. 72 50 72 75 60 „ Magy. jelz. hitelb. 32 — 35 — 80p Kisb. földhitelint. 45 -48 — 80p Ny. j. hit. Sopron— — 50 „ Takar.éshit.-egylet 5L75 52 25 50 „ Nyírt. ker. b. int.— — 200 „ „ Iparbank . Értékpapír 10050 200 500 200 100 400 800 200 140 100 100 40 40 100 60 100 1000 100 50 40 130 60 50 50 50 500 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 500 500 200 175 175 500 200 200 200 66 200 200 100 100 200 200 „ Buda-Óbudai nb n Iparbank „ Budai kér. bank „ Pesti k­r. bank „ Pesti ipar­bank . „ Pest-budai k'z­művesbank „ Bir. t. e. m. h.info. „ Baranyai t.és k.b. „ Debr. kér. bank „ I. Erdélyi bank „ Biharm. ker.­tp. és term. h.bank „ Szerb id.lenyugt. Vas-Zalai nb. Részjegy Tak.-pénzt.: Félegyh­ázi . . „ Gödöllői. .­­„ Ország­o s közp-Jan.-Juli 5% . „ 4 esti I. hazai . „ Pest-Budai főv.. p Pesti külvárosi . „ Pák­rác Daru vár Kutiuji ker. tp. „ Szent-Endrei p Erdélyi . p Újpesti . p­ált. budai polg . „ Czegl. t‘.p. egy. Malmok : Aradi gőz­ . p Concordia . p Borsod-Misk. . „ Erzsbet. p Lujza „ Temesvári gőz­„ Moln. és sütők. p Hengermalom . „ Victoria . „ I. Buda­pesti „ Budai gyártelep p­a­nnonia Építőtársul­at: Pesti . „ Pesti Collage Serföződe I. magyar . Sertésh’zlaló .... Könyvny. „Athenaeum“ . „ Pesti .... „ „Frankl.-Társ.“ Ganz é társa-féle vasönt. Gschwindt-féle .... Gyógyintézet 1 magy. Keresk.-test. épü­lete . Mátrai bányássz Pozsonyi papírgyár . Rima-Mu­ányi bánya:árs. Gyapjú mosó és biz. 1. m. Salgó-Ta­tád­ kőszén. A vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . . S da és vegy­áru gyár . 35 50 — 154 — 45 — 355 — 5­­33 — 123 50 44 88 50 2325 153 50 43 50 37 23 — 39 190 — 114 50 106 231 - 730 — 96 50 655 - 6 2? 380 — 19 — 400 148-243 600 238 - 203 -101 - 75 0 33 — 150 3­­50 50 50 155 750 — 356 — 51 — 34 — 124 50 45 — 88 f 23 5­­­1­4 — 44 38 — 26 4­0 195 — 115 107 — 232 — 735 — *7 — 66­ — 6­50 S«5 — 20 — 403 — 150 245 620 — 240 — 210 — 103 76 35 — 154 — 200 200 500 20 105 200 200 200 200 adva 300 300 300 E.200 200 100 100 150 100 200 300 Sóskúti kőbánya Spodium és csontliszt. Szeszgyár I. magyar . Kösz. és téglagy.(Drasche) Alagút .......................... Tégla­gyár Szt.Endrei Tégla­gyár Budapesti­­ Tégla és mészég. újlaki Téglagyár Kőbányai­­ Záloglevelek. Magy. földhitelint. 5*/,% jelzálogbank 571% Nyug. mh. szb. Spr. Magy. ált. fdh. rvt.6<y ° 6% 5*/. 6% Pestvárosi takar. ptr. Pesti keresk. bank. Szebeni földh. int. 5V,°/0 Kisbi­ t. föld. int. 7% Elsőbbségek. Éjs.­akk. vasp. . . 5% M. ker. vasút 1. kib . » » w 2. „ Magy. gal. vasp. 5% I. Érd. vasp. 6% és ft 100 Vágvölgyi vasp. . . . Pest-budai láncz­- Borsod-Misk. malom . 6% Buda­pesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6 °/0 Kösz.­­8 téglát, köt. 6 °/0 Pénznemek. Császári arany • Osztr.-magy. 8 frtos arany 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst . Porosz pénztár­jegy Váltók. Augsb. 100 deb­. ft után Berlini 100 tallér után Frankf. a M. 100 dn. ft nt. Hamb 100 dn. b. Mark u. London 100 fnt Sterling u. Milano 100 Lir. novuoital. (Franc) után . Paris 100 franc után . Nem hivatalos rész. Aradi ker. bank befl. . Hotel rezsv-társ. . 200 Sekuritas .... 300 70 — 170 — 145 — 105 59 — 5­­52 — 86 75 79 87 75 88 75 86 50 87 25 80 — 72 25 85 50 178 — 5.24 8.89 8.89 106.— 164.­92 50 54 75 54 10 54 20 111 20 75­­ 175 — 150 -1 110 —­ 66 —­ 60 —1­55 — 87 — 88 —1­­1 87-1 87 — 87 50, 86 50 __­ 72 75 85 75 180 — 5.2*— 8.91—­ 8.91 —­­ 106.25 164.25 92 75 54 85 54 30 54 40 111 50 44 30 200 — Termény font­nyi ár vámmá­zsán ki­­ t font­nyi ár vámmá­­zsánkiut Termény font­nyi helybeli szokás ára ár vámmá­­­­zsánkiut 1 1 Búza bánsági uj . . 82____ __ 83 _______ Rozs..................................... 78—79 80 font 3 75—3 80________ 84 4 50—4 60 85 4 6—1 75 86 4 80—4 s5 87 4 85—4 5*0 Árpa malátának . 68—70 2 70—3 10 ------— 88 4 95—5 05 89 5 05 -5­­ 0 82 83 -----------­„ takarmány . 56—68 7* 1 2 50—2 60 ------— 84 4 55—4 65 85 4 75— 85 86 4 90—5 — 87 5 05—5 1 « Zab öreg........................ 2 02—2 05 ------— 88 5 10—5 20 89 5 20—5 25 82 ------— 63 ------— Tengeri bánáti uj. 15-48 SO­­ ------— 3 10—3 15 84 4 50—4 60 85 4 70—4 8 86 4 85—4 *0 87 4 95—5 — „ másnemű ” . . . 82 mérő ------— 2 95—S — 88 5 05—5 15 8­9 5 15—5 20 fehérmegy.p 82 ------— 83 ------— n » • 80- ------— ------— 84 1 60— 4 70 85 4 80 —4 90 86 4 95—5 05 87 5 10—5 1 Repete káposzta uj .— 75 font ------- ------------88 5 20—5 25 89 5 25—5 30 " bácskai p 81 ------— 82 „ bánáti „ . . ------— ------— 83 84 a n n 85 86 ’csölö8 Uj................................ 32 ,8-----3 10

Next