A Hon, 1875. március (13. évfolyam, 48-72. szám)
1875-03-13 / 59. szám
KÜLÖNFÉLÉK. — Márczius 15-dikét az idén is országszerte készülnek megülni. A fővárosban a »Hungáriádban ez alkalommal banketet tartanak. Kolozsvárt szavalattal s hymnuszunk és a Szózat eléneklésével ünnepüik meg. Egyszersmind gyűjtést is rendeznek a honvédmenedékház javára. — Az aristokratikus gymnasium ügyét a »Köz érdekében egy állítólagos gyakorlati tanférfiú újból igyekszik védeni. Egyetlen érve azonban, hogy hazánk minden gymnasiuma kivétel nélkül oly nyomorult helyzetben van, miszerint oda telivér aristokrata, sőt műveit egyén sem küldheti gyermekét. Ezen állítás egyszerűen nem igaz, de ha igaz volna is, a következtetés csak az: javítsunk ezen gymnasiumokon s igyekezzünk őket mindinkább mintaszerükké tenni, de nem az, hogy ezen netán létező hiány miatt az aristokraták számára államsegéllyel külön iskolát alkossunk. A századok óta s pedig az aristokratikus érzelmű Angliában fennálló aristokratiai tanodák reformját is mindinkább hangosabban sürgetik, mily nevetséges volna, eltekintve káros voltától, nálunk most utánozni ezen elavult intézményeket ! — A kolozsvári színházi választmány, miután az összes hazai sajtó megrótta a kolozsvári színház állandósítása ellen hozott határozatát, lemondani szándékozik. Ezt az alkalmat megragadja a »Magyar Polgár« arra, hogy felszólítja gr. Mikó Imrét, a választmány elnökét, számoljon be lelépése előtt a színházi alappal, melyről már négy év óta nem adott számot a választmány. Kérdést tesz: mi lett a Széchenyi- féle alappal ? Ez alapot Dózsa Dániel gyűjtötte ezelőtt 10—12 évvel s mintegy 3000 forintra ment fel. Ez összeg kamatai pályadíjak kitűzésére voltak szánva. Dózsa Dániel annak idejében ez összeget a színház pénztárába beszolgáltatta, s ime mégis midőn a színház jelenlegi pénztárnokánál ez összeg iránt kérdés tétetett, azt válaszolta ez: »Ez összegről nincsen tudomása, s a pénztár-kimutatásban, midőn a pénztárt átvette, ilyen tétel elő sem fordult.« A belügyminisztériumnál e pillanatban is nagy érdekkel várják a kolozsvári színház számadásait, melyet már a legközelebbi időkben hiányossága miatt kétszer vetettek vissza. — Czigány nem hal a vízben. Farkas Miska győri zenetársulatával Amerikába utazott. Ez elutazásnak mulatságos történetét a »Győri Közlöny« igy adja elő: Egy Krämer nevű württembergi darmstadti lakos már 1869-ben szerződött Farkas Miskával a new-yorki »Atlantic Garden« tulajdonosa részére, azonban ekkor a szerződéstől mindkét fél visszalépett. 1872-ben ismét megkísérte a fentebb nevezett ügynök a szerződést, azonban ekkor sem sikerült. Végre 1. év január havában véglegesen megköttetett a szerződés ugyan a new-yorki »Atlantic Garden« részére. Az elutazásnak most hétfőn délután kellett volna megtörténnie. A banda tagjai egész napon búcsúztak fűtöl-fától, családjaik sopánkodásai és ömlőkönyei közt, s nagy néptömeg kíséretében vonultak ki a czigánylaposról az indóházhoz hangszerükkel kezükben, málháikat hozzátartozóik czipelvén utánuk. Az indóháznál temérdek kiváncsi ember jött össze, szemtanúi akarván lenni az utazási szándék valóságának. A társaság mindegyik tagja ott állott útra készen, csak a főprímás Farkas Miska hiányzott. Keresték mindenfelé, míg végre nagy nehezen valahol megtalálták. A vállalkozó ügynök, Krämer, a rendőrség közbenjárása mellett akarta kényszeríteni az elutazásra, illetőleg a szerződés teljesítésére, annyival inkább, mert már a társulat nagy összegeket vett fel előlegképen a vállalkozó ügynökétől. — Farkas Miska azonban határozottan kijelenti, hogy ő bizony nem megy , miért legyen — úgymond — száműzött rabszolgává, miért hagyja itt e drága szép hazát P Sőt egyik polgártársunk azon megszólítására : miért nem megy el Amerikába ? azt felé : »De’isten nem eszik a czethal czigánypecsenyét!« Lett aztán zavar ; a málhák és hangszerek nagy része a vasútra már feladatott, a társulat tagjai pedig Miska nélkül elutazni nem akartak, a zaj és tanakodás közben a vonat megindult s czigányaink szépen itthon maradtak. Végre is rendőrkapitányunknak sikerült Miskát rábírni, hogy a szerződés feltételeinek feleljen meg. Másnap kedden délután ismét nagy néptömeg gyűlt egybe az indóháznál, kíváncsian várva az események lefolyását, mert senki sem hitte, hogy Miska elutazzék. A társulat tagjai családjaikkal együtt már mind készen várták prímásukat. A nép zúgolódott Farkas Miska vonakodása mellett, s némileg a nemzeti becsület megsértését látták benne. Egyszerre nagy lárma és éljenzés hangzott szét: »Farkas Miska jön !« s csakugyan a város hintáján, melynek bakján városi hajdú ült, megérkezett Miska, hegedűjével kezében. A nép ujjongva és örömrivalgások közt éljenezte meg Farkas Miska elhatározását. Nemsokára megindult a vonat s vitte czigányainkat a föld másik oldala felé. — A nemzeti szinházban tegnap Schiller »Messinai hölgyét« adták Szenvey erőteljes szép fordításában, Jókainé asszony harmadik vendégjátékául. Átvesszük a ma megjelent lapoknak az előadásról irt jelentéseiből a Jókainéra vonatkozó részeket. A »Pesti Napló« igy ír: Jókainé már föllépte Schiller egyik nagy drámai alkotását, a »Messinai hölgyet« idézte színpadunkra s az előbbiekhez hasonló magas élvezetben részesítette a közönséget. Játéka a szerep fönségével s szomorú méltóságával birt; szavalatában a schilleri pathos emelkedett heve nyilvánult. Alakja jelenetről jelenetre nagyobbodott s a nézők érzelmeit szorosan magához fűzte. Megható szépen szavalta az anyai szivétől száműzött leány történetét s fia holtteste fölött elragadó bánatot, mély tragikai fájdalmat tudott hangjába önteni. Ily sikerek után nem értjük azokat, kik Jókainé fölléptei ellen kifogásokat tesznek s azzal az avult rögeszmével állanak elő, hogy a kegyeleten kívül Jókainé legújabb szereplését más nem igazolja. Nem a kegyelet jóakaratát, de a kritika legszigorúbb ítéletét is kiállja Jókainé művészete, úgy amint az ma nyilatkozik. Hol van, akit mellé lehetne állítani, akár a hang imponáló, a zinező erejét, akár a játék plasticitását vegyük ? Ki tudja úgy elragadni nagy alkotásokban a közönséget, mint Jókainé, tegnap lady Macbethben, Yolumniában, ma a Messinai hölgyben ? Gáncs helyett inkább sajnáljuk azt, hogy művészetéhez csak kivételesen lehet szerencsénk. — A »Nemzeti Hírlap« ezt írja: Jókainé asszony harmadszor a »Messinai hölgyben« lépett fel, Schillernek e legművészibb és legköltőibb tragédiájában. Schiller a nagy idealista, mint a művéhez írott előszavában maga bevallja, a drámát attól féltette, hogy a realizmus behatása alatt költészetéből kivetkezik és hanyatlásnak indul. Az antik drámát szerinte felséges magaslatán a chorusok ódái szárnyalása tartotta fenn, s ezért kisérti meg a »Messinai hölgy«ben is az antik chorus restaurálását. E kísérletet természetes, hogy nem koronázta siker, de maga a darab a költészet legfenségesebb magaslatán mozog, s valljuk meg, bár szokatlanul, de jól esett az eszményiség magasztos költészetének hangjait hallani színpadunkról, honnan heteken át csak a realizmus prózájával tápláltattunk. E nemes költészetnek illetékesebb tolmácsát Jókainé asszonynál alig képzelhetni. Az anyakirályné gyorsan változó indulatait és véletlen szenvedését igaz,hogy nem minden helyen bírta már egyenlő sikerrel színezni, de azért egyes fogyatkozásai daczára is megmutatta, hogy a magyar szavallat nagy mestere áll előttünk, kihez foghatót színpadunkon nem egyhamar láthatunk. — A »Reform« jelentése így szól: Jókainé asszony a nemzeti színpadon ma este Schiller »Messinai hölgy« tragédiájában lépett föl. A nagy számú közönséget eleintén sehogy sem tudta meghódítani a művésznő; játéka vontatott, bágyadt volt, mintha küzdenie kellett volna még a szavakkal is. Fia halálánál azonban, midőn a gyászhangok hallatszanak és Manuel holttestét hozzák, a régi jeles művésznő állt előttünk újra. Sok taps és kihívás következett ezután, mely mindvégig fokozatosan szaporodott. A szerető anya, ki az elvesztett leányt visszakapja s azt dédelgeti, és a kétségbeesett szülő, ki fia gyilkosát átkozza, és végre a nő, ki a gyilkos testvérről átkát visszaveszi, mind méltó ábrázolóra találtak a vendég művésznőben.— A »Magyar Újság« szerint a vendégművésznő játékával emlékeztetett amaz időre, midőn művészete erőteljes kifejezésével hódított s lelkesített. Az elég nagyszámú közönség minden fölvonás után zajosan kitapsolta Jókainé asszonyt. — A »Pester Lloyd« ezeket írja: Jókainé a közönség által élénk érdeklődéssel kisért vendégszerepléssét mi Schiller Missina hölgy«-ében Donna Izabella szerepével folytatta. A modern érzéknek és színházi megszokásnak kevésé megfelelő, hellén szellemből merített darabnak a ritka vendég vonzereje csaknem tele házat gyűjtött, mely aztán Schiller alakítási erejének bübája alatt láthatólag engedte át magát az élvezetnek. A messinai uralkodónő mobei alakját Jókainé ismert biztos érzékével fogta föl s állitá szemünk elé. De nem tagadható — hisz egy jelentékeny művésznő elviselheti a teljes igazságot is, — hogy a mélyen lesújtott anya fájdalmas panasza az előadó művésznőnél igazabb és meggyőzőbb hangokat talált, mint a viharosan keletkező, az őrülettel határos kétségbeesés,mely Izabellát fia ravatalánál megszállja. Amit a művésznő a jelenetben nyújtott, inkább csak egy, mindenesetre helyesen odavetett vázlata volt, mint teljesen kidolgozott képe a lelki állapotnak. Hogy a vázlat is nyújthat élvezetet, nem szükség mondanunk. A közönség teljes elismeréssel fogadta Jókainé alakítását s több ízben kellett a lámpák előtt megjelennie. — Az »Ung. Lloyd« igy ir: A nemzeti színház deszkáin tegnap a borongó fátumot láttuk keresztülvonulni s az ellenséges fivérek boldogtalan végzetét teljesülni. "A borzalmas tragoedia, melyben Schiller német költészetet kísérlett megönteni antik formákba, Szenvey fordításában került színre, Jokanéval Izabella szerepében. Ez utolsója volt ama cyclusnak, melyben ez alkalommal módunkban volt e feledhetlen tragikai művésznő játéka mellett felmagasztosulni s fájdalmas elmélkedésbe merülni. Habár elmondhatja is magáról Horáczczal: »non sum talis qualis eram,« mégis oly eszközeivel rendelkezik ő a mozdulatok plastikájának, a nemes szavalásnak, melyek mellett a külső eszközök törékenységére irányzott emlékezet elenyész. Viharos és minden jelentnél fokozódó tetszés jelekben tört ki a nagy számmal megjelent közönség.« A hírlapok et elismerő hangjából aligha gyaníthatná valaki, hogy Jókainé tegnapi nehéz és fárasztó szerepét oly nagy mérvű testi indispositió daczára játszotta el, mely már-már ez estén föllépését is kétségessé tette. A magunk részéről dicsrettel kell kiemelnünk a mellette föllépett főbb szereplőket. Helvei Laura, Beatrix szerepében elismerésre méltó haladást tanúsított érzés teljes, gondos játékával. Lendvay Don Caesárjában újra a régi Lendvait ismertük fel, ki mély érzéssel, szenvedéllyel játszott s Nagy Imre Don Manuele méltán sorakozott a többi sikerült alak mellé, s bizonyitá,hogy gondos tanulmány mellett mennyire érvényesítheti a természettől nyert előnyös adományait. Mind a hárman méltán osztozhattak az esz sikerében s a közönség tapsaiban. A harmadik felvonásbeli fennakadást leszámítva, az egész előadás az összevágóbbak, sikerültebbek közzé tartozott. A népkönyvtárak érdekében örvendetes haladásként jegyezhetjük fel, miszerint Trefort a közoktatásügyi budget tárgyalásakor Schwarz Gyula nagy elismerésre méltó felszólalására megígérte, hogy ezen népkönyvtárak terjesztésére s alapítására az egyes törvényhatóságokat fel fogja szólítani. — Érdekes s figyelemre méltó ugyan azon ügyben Do 1inay Gyulának a »Népnevelők lapjá«-ban tett s hosszasan indokolt javaslata, hogy a fővárosi községi iskolai igazgatók közül néhányan hívnák meg ezen ügyben a többi igazgatókat tanférfiakat s tanügybarátokat s ezen értekezleten tervet készítenének egy országos iskolai s népkönyvtár alakító egylet számára. Reményljük, hogy ezen általunk is sokszor ajánlott s óriási horderejű eszme ezen mozgalmak következtében csakhamar oly virágzásnak fog örvendeni, mint azt a tanférfiak már évek óta epedve várják. A Nagykomlóban Bakonyi 1. daltársulata tart előadást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. A Beleznay-kertben Váry Kálmán daltársulata ma és mindennap tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula közkedvességü zenekara tölti be. 50. Angol-Magyar —.—. M. hitelrészvény 217.50. Napoleon d’or —.—. Lombardok 136.50 1860-diki 112 25. Municipalbank —.—. Általános épitő-bank 20.—. Magyar földhitel 77.50. Angol-osztrák 147. 75. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 312.50. Magyar sorsjegy 83.50. 1864-diki 138.25 Unio-bank 114.50. Angol épitőbank 37.75. Frankfurt, mart. 12. (Kezdet.) Váltóárfolyam —. 1860-ik 119.—. Lombardok 122.—. Évjáruléki papir 65.s/8. Osztrák bankrészv. 875.—. Osztrák hitelrészv. 216.—. Osztrák államvaspályarészvény 285.—. 1864 és 309.50. Galicziai 209.25. Évjáruléki ezüst 69.3/6. Liverpol, mart. 12. Búza —. liszt —, kukoricza 3 pennyivel olcsóbb. Hamburg, mart. 12 Búza 185.—. 184 —. Rozs 147.—. 146.—. Olaj —.—. 59—. 571/». Szesz 45-----45.— 45 —, Köln, mart. 12. Búza 19.15. 18.80, rótz 15 25,14 60 14 25, olaj 30.50, 39 50, 31.50. 31.50.Antwerpen, mart. 12. A petróleum üzlete Sz.-Pétervár,mart. 12. Rozs májusra 6.60. A „HON“ magántársirgényei. Versailles, mart. 12. A nemzetgyűlésben felolvasta Buffet a kabinet programmját. A kabinet igen conservatív politikát fog követni kihívás vagy gyengeség nélkül. A republikánusok az egyedül lehetséges politikához való csatlakozásuk által bizonyítsák be, hogy az a közbiztonsággal összeegyeztethető , a többi pártok is hazafiságból csatlakozzanak. A kormány tiszteletet fog szerezni az alkotmánynak, szilárd, békülékeny magatartást követend, minthogy belviszályok halálos döfést adnának Francziaországnak. A kormány javasolni fogja a sajtótörvény módosítását és ezután meg fogja szüntetni az ostromállapotot. A kormány programmját a baloldal hallgatással, a balközép és a jobbközép valamint a jobboldal egy része tetszéssel fogadta. A programm fölött semmi vita sem fejlődött. Azután folytatták a hadseregi keretekre vonatkozó törvény tárgyalását. Állítják, hogy a baloldal támogatni fogja a kabinetet, noha a radikálisok nincsenek programmjával megelégedve. Freiburg, mart. 12. Az itteni büntető kamara előtt megjelent érseki helyettes Kübel a törvényszék illetékessége ellen emelt óvása daczára a felszentelési hatalom törvényellenes átruházása miatt 500 marknyi pénzbírságra, esetleg tiz heti fogságra ítéltetett. Róma, mart. 13. A lapok örömüket fejezik ki az osztrák császár és az olasz király leendő találkozása fölött. Az »Opinione« mondja: Az osztrák császár maga ragadta meg a kezdeményt; a császár e nemes gondolata mutatja, mily szives viszony áll fenn a két uralkodó és kormány között. Bécs, mart 13. (Megnyitás.) Hitelrészvény 238.—.—. Magyar földhitelintézet —.—.Angol-magyar —.—. Ang -Ausztriai 148.—. Magyar hitelrészvény 217.—. Franco-magyar—.—. Napoleond'or —.—. Államvaspálya 291.—. Lombardok 132.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es — —. Municipalbank —.—. Unicbank 99.—. Általános épitőbank 21.—. Bécs, mart. 13. (Előbörze.) Hitelrészvény 238 KÖZGAZDASÁGI ROVAT Üzleti hetiszemle. Első fele. Budapest, márcz. 13. A párisi tőzsde uralja a helyzetet. A többi európai nagy pénzpiaczok egytől egyig Máriát követik. Meglepő jelenség ez, mert Francziaország, mely csak rövid idő előtt le volt verve, s melynek pénzeszközeit az óriási hadi kárpótlás csaknem kimerité, most újra feltámadt 8 Angliánál is nagyobb befolyást gyakorolhat az európai pénzpiaczok és tőzsdék magatartására. Párisban nevezetes hausse támadt a tőzsdén s ennek befolyása alatt Frankfurt, Berlin, Bécs és a többi főbb piaczokon élénkséget nyert a tőzsde, feljebb mentek a papírok. A pénz kamatláb a nevezetesebb piaczokon így áll: Amsterdam 3*/*, Bréma 37/«, Bécs 41/*, Berlin 4, Brüssel 3, Frankfurt 3’II, Hamburg 3’/», Lipcse 4/a, London 31/2, Páris 4, Pétervár 5 */2 százalék. A londoni bankról azt írja az Economist, hogy valószínűleg kénytelen lesz a kamatlábat ismét felemelni. Ennek oka abban rejlik, hogy Németországban most ismét éjjel nappal aranypénzt vernek. Sok aranyat visznek oda be Angolországból; ámbár a váltófolyam nem kedvező az aranybehozatalra sőt az arany kivitel Németországból Angliába jövedelmezővé vált, miért is megtörténhetik az, hogy a kivert nemes aranypénzt, vissza viszik Angliába és ott újra beolvasztják.De a német kormányt ez sem riasztja vissza azon feltett szándékától, hogy kivert aranypénzzel helyettesítse a forgalomból kivonandó ezüst tallér értékű jegyeket. E jegyek kivonása mostanában vette kezdetét; a német birodalom különböző részeiben folyamatban van a jegyek kicserélése aranypénzzel ,és bizonyosnak lehet venni, azt, hogy az ezüst tallér jegy kivétetik +T forgalomból, annál inkább eléretik azon czél, hogy az új aranypénz az országban maradjon. A bécsi bank jegytartaléka a legújabb heti kimutatás szerint ismét tetemesen növekedett. 6,9 millió írttal csökkent a jegyforgalom és 64 millió frt összegre menő bankjegy hever kamattalanul a bankpénztáraiban. A devisek és államjegyekkel együtt pedig 72,2 millióra ment az összes jegytartalék. Tekintettel ezen nagy összegre, méltán követelni lehet a bnktól, hogy az üzletvilág kívánságainak engedve, szállítsa alább a bank kamatlábat. Masának a banknak emleke is megköveteli ezt, mert ha 70 millió frt bankjegyet nem kamatoztat, még megtörténhetik az is, hogy jövedelme nem fogja elérni a biztosított kamatösszeget sem. Meglehet azonban, hogy a bank magasabb politikai tekintetek által vezéreltetve engedi jegytartalékát nagyra gyűrni s növeli érczkészletét, hogy a bankkérdés megoldásakor annál imponálóbb állást foglalhasson. Jól tudja a bank azt, hogy minél kisebb bankjegy összeg van forgalomban, annál nehezebb a magyarországi pénzintézeteknek vagy tőkepénzeseknek készletben tartani azon összegeket, mellyel esetleg az alapítandó magyar bank felállításához járulni hajlandók. De épen ezért azt hisszük a magyar kormány is oly időben fogja a bankkérdés megoldásának eldöntését sürgetni, midőn a hazai közönségnek is realizálható értékek (gazdasági termények, aratási feleslegünkből) rendelkezésére állván, meglesz a lehetőség arra, hogy az önálló magyar jegybank lehetőleg nemzeti alapon állíttathassák fel. A budapesti értéktőzsdén a kedvezőbb külföldi ár főleg bécsi árjegyzékek behatása alatt feljebb ment a papírok árfolyama.A megelőző héthez képest e következő árfolyamkülömbséget jegyezhetjük fel: Államadósságok: magyar vasúti kölcsön 99.75 (-1 0.45), m. keleti vasút II. kib. 71.50 (+ 0.26), m. sorsjegy kölcsön 83.75 (+ 0.75), 50 frtos darab 83 (4- 1.50), m. kincstári utalvány II. kib. 99.50 m. földtehermentessitési kötvény 79 (— 0.25) 1875 iki záradék 77.25 (— 0.50), temesi 76.75, (-1- 0.25), erdélyi 76.50, (-1-0.25), szellődézsma 741/« (4 1/s) p. Osztrák államadóságok 71.40 (— 0.20) ezüst 75.75 (+ 0 25), 1860-iki 500 frtos 112.75, (+ 1), 100 frtos 115.50 (+ 0.25), 1864-iki 100 frtos 138.50 (+ 0.50), 1864-iki 50 frtos 131.50 p. — Pestváros kölcsöne 89.50 p. Biztosítók: Atlas 30, Első magyar 1180, Haza 43, Pannónia 355, pesti 59 (+ 2) Uni 145 (+ 20) p. Vaspályák: Pesti közúti 247 (+ 4), budai 76 m. északkeleti 122, budai hegypálya 63 p. Bankok: municipális 267/s angolmagyar 18.50 (+1.75), m. általános hitel 215 50 (+7.50), franco-magyar 61 (—1-2), m. földhitel 771/« (-j-2/s), m. jelzálog hitel 37 (-j-5), kisbirtokosok földhitel 50 (+1-5), takarék- és hitelegylet 48.50 (+1), buda-óbudai népbank 33.50 (-1-1.50), iparbank 54, budai keresk. 156, pesti keresk. 765 (+3) p., — a többi változatlan. Takarékpénztárak: orsz. központi 8425 (--1.24), első hazai 2400 (4-65), külvárosi 4750 (-1-1.60), szentendrei 43 (-1 5), újpesti 40 (+1) .Malmok: Concordia 190 (+35), Erzsébet 113 (—1), Lujza 94 (—2), Victoria 85 (—2), budapesti 625 (—10), budai gyártelep 2.50 (—0.50), Pannónia 350 p. Egyéb iparvállalatok közül: pesti építő 19 (+1), magyar serfőzde 394 (—1), Athenaeum 268 (-1-2), Ganz vasöntöde 280 (—1—25), salgótarjáni kőszén 74 (-j—1), Dräsche 133 (+23), kőbányai tégla 68 (+10) p. A többi változatlan. Elsőbbségek nem változtak záloglevelek közzül csak a pesti keresked. 88.25 (+0.50) p. Pénznemek cs. arany 5.23 (-1-1 kr), 20 frankos 7,88 (—1 kr), ezüst 105 (—0.50), porosz tallér 1.63 V. (—*/« kr) Váltók Berlin 54.40 (—10 kr) Frankfurt 54 (—10 kr), Hamburg 54.10 (—40 kr), London 111.25 (—5 kr) Páris 44 (—20 kr) p. Kézműipar. A Józsefnapi vásár daczára sz uj vásártér szomorú és elhagyatott látványt nyújt, több ott a zárt bódé a nyitottnál; czipész alig jött 6—8, azok is kénytelenek voltak a rendes árakat tetemesen leszállítani, csakhogy kis forgalmuk legyen. Szabóknak, kefekötőknek, sőt posztósoknak is igen rósz vásáruk volt, mert a Duna mellékéről nem jött fel vevő, nem lévén még megnyitva a hajóközlekedés. Néhány kalaposnál volt középszerű forgalom. A helyi forgalom nem érzi meg a vásárt, a kerselet folyvást igen gyenge. Divatárusoknál a közelgő húsvét daczára sincs forgalom, szabóknál ilyen időtájban nem győzték a munkát, most mindössze nyolcz segédet állítottak be, 200 segéd foglalkozás nélkül van. Czipészek, paszományosok, kosárkötők, szerszámosok,fémárusok rész üzletről panaszkodnak. Egyes kárpitosoknál van ugyan megrendelésbe a bútorkereskedők raktárai túl vannak tömve, minthogy a készletnek nincs kerete. Néhány műszaki iparágban, minők lakatosok, bádogosok, építő asztalosok, volt némi kereslet, de megrendelés alig Kőművesek részben már hozzáfogtak a dologhoz, sok napszámos és kőmivessegéd a héten munkát kapott. — A keleti mai 1)"' M ,Gl\AaGrM i. évi martius 9-ig terjedő hivatalos jelentések szerint : Magyarország területe vészmentes. — Horvát- Szlavonországban Zágrábmegye : Cvetkovic, Breznik, Mali Jadre és Letodanic községeiben; Bellovármegye: Ladislav és Gjurgjic; Kőrösmegye: Zagalisce; Fiumemegye : Mrkopalj, és Pozsegamegye: Cernik és Sumetlica községeiben uralg. A határőrvidéken a gradiskai határkerület: Medare, Mackovac, Dragalic, Dolina, Orubicze és Svinjár községeiben uralg. Az osztrák cs. királyi belügyminisztériumnak folyó évi martius 1 én 3011. sz. a. kelt értesítése szerint a keleti marhavész az ausztriai birodalom valamennyi tartományaiban megszűnvén, az vészmentesnek nyilvánittatott. — A m. kamatozó pénztárjegyek 1875. évi febr. havi forgalmáról közlött hivatalos kimutatás szerint a maradvány jan. végén 145 db 100 ftos és 1220 db 1000 ftost tett 1.234,500 frt értékben. Február hóban kibocsáttatott 8 db 100 és 643 db 1000 frtos 635,800 frt értékben ; beváltatott 44 db 100 és 342 db 1000 ftos 346,400 frt _ j___U.J»J Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum ! odaírni 6» nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, Barátok tere. Athenaeum-épület 1875. értékben; maradt tehát forgalomban 109 db 100 és 1622 db 1000 frt és 1.523,900 frt értékben; növekedés 289,400 frt. — A mező-keresztesi takarék- és kölcsönegyletből alakult borsodmező-keresztesi takarékpénztárnak alapszabályai 1. évi 3785. szám alatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — Iparos kongressus tartatik ez év május 4-dikén Oroszországban. A tanácskozmány főtárgyait a következő kérdések képezik. A vas- és rézipar, a gépipar és a gyakorlati (gyár) iparűzés tekintetében hozandó újabb intézkedések. A kongressus egyszersmind az orosz iparosság helyzetének megbeszélésével és annak javítása érdekében hozandó törvények javasló kidolgozásával is foglalkozand. Az »Etoile Beige« folyó évi márczius 5-ei száma azt írja, hogy a »Société Générale Belge« megkötötte a vasúti szerződést Magyarországgal (P). Mint biztos forrásból hallja — úgymond — az aláírások a napokban fognak kicseréltetni. Ha e hír valósul, mint nincs okunk abban kételkedni, a belga vasút ipar, egy nagyfontosságú folyó ügyet fog ott találni.« Kétségtelenül ez folytatása lesz annak az intriguának, melyre párisi tudósítónk a napokban leflectált, midőn arról értesített, hogy a magyar kormány egy kiküldöttje jár ott, mit a belépett cabinet azonnal dementált is. A Société Général ügyét itt, mint tudjuk, van Hoegarden Alfonz ur negocziálta és az nem vola más, mint a délmagyarországi hálózat a sziszek-nyévi és buda-zimonyi jobbparti vonallal garantia mellett combinálva, mire az uj közlekedési miniszter Péchy úr bizonnyal nem reflectál, tudva, hogy a közvélemény és az ország érdeke azzal ellentétben áll. Az »Etoile Beige« hire annálfogva nem akar egyéb lenni, mint akadályozása a balparti vasút kamatgarancia nélküli kiépítésének, így vélvén jónak kétséget támasztani az erre hajlandó pénzházakban. — Német birodalmi bankfiókok. A porosz bank még át sem alakulhatott német birodalmi bankká, és a német kormányhoz máris egymás után érkeznek a felhívások az iránt, hogy bankfiókok állíttassanak fel. A szász kormány Lipcse, Dresda és Chemnitzben, a hesseni Mainzban, a braunschweigi a székvárosban, s ezenkívül Lübeck, Haas a város a maga részére kíván egy birodalmi bankfiókot felállíítatni. A berlini tőzsdelap e kívánalmakkal szemben azt hangsúlyozza, hogy a bankalaptőkét nem kellene mindjárt kezdetben szétforgácsolni, s hogy azért egyelőre csak a szász kormány kívánalmát teljesítse a bank. Kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből. Árverések: Illadián april 20-án Pallu Tamás ingatlanai 389 frt. — Jármon ápr. 10-én Tatai István birtoka 4243 frt. — Bazinban ápr. 26. May Katalin polgári birtoka 590 frt. —Nagybányán ápr. 8-án Gergelyt Erzsébet házas telke 3600 ft. — ápr. 7-én György Sámuel és neje ingatlanai 1220 frt. — Zsolnán máj. 10-én Dávid István és Seftsik János ingatlanaik 4730 frt. — Alsó-várczány apr. 24-én Robon a Girczi ingatlanai 322 frt. — Érhatvanban mart. 23 án Katica István birtoka 21500 forint. — Pécskán ápr. 15-én kincstári ingatlanok haszonbérlete. — Maros-Vásárhelytt máj. 19 én Veress Dénes ingatlanai 29017 frt. — Budapesten ápr. 16-án özv. Fürtsch Parzer Rozália városligeti ingatlanai 1484. frt. — Sz.-Ujlakon máj. 1-én Orosz Mitru ingatlanai 377 frt. — Szőllős-Ardón ápr. 19-én Ötvös Mihály birtokilletősége 611 frt. — Aranyoson ápr. 13-án Szarka László ingatlana 367 frt. — Promontoron nnríl OH.fin Tt.i/i 111 Q ■» rrn TÁnusoí V» ái. r. TDZA A t TU,.. zseron mart. 22. Revesz M. Lajos és János ingatlanaik 1797 frt. — Vámos-Ufalun mart. 31-én Kovács György fekvősége 916 frt. — Hosszuperesztegen apr. 14-én Kiss István birtokilletménye 1994 frt. — Gyöngyösön mart. 30-án Szánthó János ingatlanai 2138 frt. — Kecskeméten apr. 2-án Szabó Judit házbirtoka 1700 frt. — Zilahon apr. 23-án Mák Lajos ingatlanai 520 frt. — Csanakhegyen apr. 5 én Szakáts Mihályné ingatlani 363 frt. — Mojgrádon apr. 26-án Kimpán Nyikita ingatlanai 647 frt. — Besenyőn apr. 17-én Kövér Sándor birtokrésze 1313 frt. — Szegeden mart. 15-én néh. Hegedűs Erzsébet ingatlanai 630 frt. Csőd: L. Hirschkovics budapesti bef. kereskedő czég ellen; bejei. jun. 2. 3. 4-én, id. perügyelő Hirschel József. Csődmegszüntetések; Baltz Fülöp budapesti bej. kereskedő, és Grósz Móriczné makói lakos ellen. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE. Martius 12. Franco magyar 200 frt .... Igaza élő biztosító és hitel 200 frt Ma fry. ált. municipalis 200 frt 10 . Nationalbank............................................. Uniobank 200 frt................................. A. Államadósság 100írt. • Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. „ nn febr.—aug. n . oaüstlifi. jan.—jul. „ „ april—oct. Sorsolással 1839-ból egész o.sj p. p. . „ 1839-ből ötöd „ * „ . . 1854-ből 250 frtos 4%, „ . „ 1860-ból 500 , 5 °/o* „ . „ 1860-ból 100 n b%n . . n 1864-ből 100 „........................... idomor Járadékjegy 42 lira.......................... A lamjonzági jelzáloglevél 120 frt 5% . prc. prc. prc. prc. B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5%.................................................... Bukovinai Macsországi 5 ........................................................... ........................................................... Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát tótországi 5%....................................... 5%................... 5 ................................................ 4....................... 5................................................ 5................................................ 1 Vo....................................... 5....................... Morvaország! Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tirol Temesi Bánság 5% Temes" 1867-diki sorsolási záradékkal . Magyar 5%................................................................. 1867-diki sorsolási záradékkal . C. Más közkölcsönök. Duna szabályozási 5% 100 frtos .... Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% • Gömöri záloglevél 5% 150 frt..........................• Magyar nyeremény 100 frt................................. „ n R0 frt ... Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. Q‘% ‘ 1871-ki 3 mii. 5 °/(................................... „ 1873-iki 5.4 mii. 5%.......................... „ szőlőrézsma válu-ág U»ú frtos . Pest városi 6%,.................................................................. Török vasúti 400 Bank................................ . a 145 frank ..... D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos> 121» fri befizet Angol-magyar bank 200 ft. J A Osztrák földMtoliuitzct ?'>’3 frt. ez. 40 „ Magyar földhitelintézet törfi. 50 . . . Keresk. és iparhite Intéz 160 fr......................... Magyar ált. hite int. 200 frt................................. Fasti kereskedelmi bank. 500 frt ... . Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt Franco-osztrák-magy. 500 franír fő.o • • Franco-osztrák 100 frt . ...... . Adva 71 50 71 50 75 95 75 95 273 — 248 — 104 50 112 25 115 50 13* 25 21 50 126 75 98 — 83 10 85 90 86 50 80 95 50 98 95 95 95 50 76 50 93 — 76 75 76 75 78 75 77 50 98 50 99 60 83 60 82 50 73 75 90 25 56 50 147 — 192 131 — 77 75 236 75 216 75 820 — 52 25 71 71 76 76 275 249 105 112 116 13822 127 5 96 90 50 77 20 77 25 77 25 79 25 78 — 99 — 100 — 83 90 83 74 — 90 75 56 75 a 7 50 19 75 134 78 25 237 2 217 25 830 — 52 75 E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt....................................... Albrecht pálya 200 frt.................................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. . Erzsébet-pálya 200 frt p. p....................................... Eperjes-tarnovi 200 frt.................................................. Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. . . Ferencz-József pálya 200 frt ezüst .... Pécs-bftrcsi pálya 200 frt ezüst ... Lajos Károly pálya 200 frt p. p............................. Kassa-oderbergi pálya 200 frt.......................... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt ... Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt................................. ti a (Lit. B.) 200 frt . . . Rudolf pálya, 200 frt ... J$lső erdélyi pálya 200 frt ezüst .......................... ... Allanapálya 200 frt p. p..................................... . .. Déli pálya 200 frt ................................. Tiszai pálya 200 frt.................................................... Bécsi Tramway 200 frt....................................... Magyar-gácsországi első pálya 200 frt „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . . „ keleti pálya 200 frt........................................ „ nyugati székesfehérvár-grác* 200 frt. F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% • „ 33 éves visszafizetés 5% . , Cseh jelzálogb. 5% Nemzeti bank: p. p. 5% sorsolás . . . a 6. é. 5%................................. Magyar földhiteltársulati 34 év 5/2% B földhitel intézet 5Vj% . . . „ kereskedelmi bank 23 év „ jelzálogbank 5’/1%.... 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% • • Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% . . . Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt. Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . a a 300 frt e. 5% . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt........................... 1862-iki....................................... 1869-iki....................................... 200 frtos................................. Eperjestarnovi 300 frt ....... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. b 100 frt o. é. a 100 B 200 a , 200 300 II. kib. . III. „ . VI. a • . Kassa oderbergi 200 frt . . Lembergi-cter.-jassyi pálya 800 frt ezüst . , I. kib. 1865 „ II. ” 1867 „ III. „ 1868 * IV. „ 1872 Ferencz József Pécs-barcsi Király Lajos ezüst 5% ezüst , 1881 300 Adva Tartva 60 — 00 50 960 — 961 — 112 75 113 — 131 — 131 50 76 50 7 — 434 — 436 — 188 -188 50 1970 1975 — 167 50 168 — 230 50 231 — 133 50 134 — 145 — 145 50 432 — 434 — 162 — 163 — 80 — 80 50 147 25 147 75 130 — 131 — 312 50 313 5 136 50 137 50 193 — 193 50 120 50 121 50 123 50 124 -120 75 121 55 50 55 75 129 50 130 -90 50 97 -87 — 83 — 90 25 90 50 94 90 95 10 86 75 87 — 86 90 87 10 87 50 88 — 79 50 80 — 77 — 77 30 69 80 70 -y5 50 95 75 93 50 94 -92 50 93 -j 95 — 95 50 92 25 92 50 93 — 98 50 — 83 — 102 — 102 50 99 — 99 50 83 25 83 75 j 78 75 79 25 85 50 — — — 1869 1872 1867-iki 200 frt 6% 3 t Januar Juli april.—okt. 200 frt ez. 1875—1876 1877—1878 3% 500 fr. . 3% 500 , . 6% . . . 6% 500 fr. . «7# 500 „ . 5% Magy. északkeleti Magyar keleti Magy. keleti II. kib. Magyar nyugati 800 frt. 230 frt. . 300 frt . 300 frt . 200 frt . 5% 5% 57o 5% 5% 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt................................. Clary 40 frt p. p...................................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. . Innsbrucki városi 20 frt . . . Keglevich 10 frt ................................ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt , Buda város köles. 40 frt . . Pálfify 40 frt p. p....................................... Rudolf-alapitvány 10 frt . . . . Sa?m 40 frt p. p. ...... Salzburgi dissorsj. 20 frt . . St. Genois 40 frt. p. p........................... Stanislau városi 20 frt ... Triest város 100 p. p............................. . ‘00 p. .............................. Waldstein 20 frt p. p........................... Windischgrätz 20 frt . . . . Váltók (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet . Berlin 100 tallér Boroszló 100 tallér .......................... . . . Brüssel 100 frs.................................. Frankfurti 100 frt délnémet Hamburgra 100 b. márk. . . Londonra 10 font sterling . Lyonra 100 frank........................... Milano 100 líra................................. Marseille 100 frank . . . . Müncheni 100 frank . . . . Paris 100 frank Pétervár, 100 rubel ........................... . . . . Zürich 100 frank . . . . 434487.% 4323/. 5464*/. 3V. Pénzek árfolyama. Cs. arany. ... 20 fokos arany. . .. Orosz Imperiale Mária-Terézia-tallér Ezüst...... Egyleti tallér . . . Porosz pénztári utalvány Adva Tartva 96 — 96 50 12 60 93 — 91 — 91 25 90 75 91 25 77 50 73 — 143 — 138 75 139 — 111 30 111 50 111 60 111 90 95 40 95 60 223 — 224 — 82 25 75 40 75 80 71 50 71 75 08 25 68 50 77 — 78 169 50 169 75 27 56 28 — 94 75 95 25 17 21, 17 75 14 25 — 17 — 28 25 27 25 27 50 13 75 14 25 34 50 35 50 16 75 17 25 27 50 21 75 15 — 16 109 — 110 — 53 5 54 — 23 25 23 75 20 50 21 50 , iiiii IMNS 54 15, 111 30 111 45 44 05 44 15 5 24 5 25 8 88 8 88 104 60 104 75 1 63 103, ____________