A Hon, 1875. március (13. évfolyam, 48-72. szám)

1875-03-13 / 59. szám

KÜLÖNFÉLÉK. — Márczius 15-d­i­k­é­t az idén is or­szágszerte készülnek megülni. A fővárosban a »Hun­gáriádban ez alkalommal banketet tartanak. Kolozs­várt szavalattal s hymnuszunk és a Szózat eléneklé­­sével ünnepüik meg. Egyszersmind gyűjtést is ren­deznek a honvédmenedékház javára. — Az aristokratikus gymna­sium ügyét a »Köz érdekében egy állítólagos gya­korlati tanférfiú újból igyekszik védeni. Egyetlen érve azonban, hogy hazánk minden gymnasiuma kivétel nélkül oly nyomorult helyzetben van, miszerint oda telivér aristokrata, sőt műveit egyén sem küldheti gyermekét. Ezen állítás egyszerűen nem igaz, de ha igaz volna is, a következtetés csak az: javítsunk ezen gymnasiumokon s igyekezzünk őket mindinkább min­taszerükké tenni, de nem az, hogy ezen netán létező hiány miatt az aristokraták számára államsegéllyel külön iskolát alkossunk. A századok óta s pedig az aristokratikus érzelmű Angliában fennálló aristok­­ratiai tanodák reformját is mindinkább hangosabban sürgetik, mily nevetséges volna, eltekintve káros vol­tától, nálunk most utánozni ezen elavult intézmé­nyeket ! — A kolozsvári színházi vá­lasztmány, miután az összes hazai sajtó meg­rótta a kolozsvári színház állandósítása ellen hozott határozatát, lemondani szándékozik.­­ Ezt az alkal­mat megragadja a »Magyar Polgár« arra, hogy fel­szólítja gr. Mikó Imrét, a választmány elnökét, szá­moljon be lelépése előtt a színházi alappal, melyről már négy év óta nem adott számot a választmány. Kérdést tesz: mi lett a Széchenyi- féle alappal ? Ez alapot Dózsa Dániel gyűjtötte ezelőtt 10—12 évvel s mintegy 3000 forintra ment fel. Ez összeg kamatai pályadíjak kitűzésére voltak szánva. Dózsa Dániel annak idejében ez összeget a színház pénztárába be­szolgáltatta, s ime mégis midőn a színház jelenlegi pénztárnokánál ez összeg iránt kérdés tétetett, azt válaszolta ez: »Ez összegről nincsen tudomása, s a pénztár-kimutatásban, midőn a pénztárt átvette, ilyen tétel elő sem fordult.« A belügyminisztérium­nál e pillanatban is nagy érdekkel várják a kolozs­vári színház számadásait, melyet már a legközelebbi időkben hiányossága miatt kétszer vetettek vissza. — Czigány nem hal a vízben. Farkas Miska győri zenetársulatával Amerikába utazott. Ez elutazásnak mulatságos történetét a »Győri Közlöny« igy adja elő: Egy Krämer nevű württembergi darmstadti lakos már 1869-ben szer­ződött Farkas Miskával a new-yorki »Atlantic Gar­den« tulajdonosa részére, azonban ekkor a szerződés­től mindkét fél visszalépett. 1872-ben ismét megkí­­sérte a fentebb nevezett ügynök a szerződést, azonban ekkor sem sikerült. Végre 1. év január havában vég­legesen megköttetett a szerződés ugyan a new-yorki »Atlantic­ Garden« részére. Az elutazásnak most hétfőn délután kellett volna megtörténnie. A banda tagjai egész napon búcsúztak fűtöl-fától, családjaik sopánkodásai és ömlő­könyei közt, s nagy néptömeg kíséretében vonultak ki a czigánylaposról az indóház­­hoz hangszerükkel kezükben, málháikat hozzátarto­­zóik czipelvén utánuk. Az indóháznál temérdek ki­váncsi ember jött össze, szemtanúi akarván lenni az utazási szándék valóságának. A társaság mindegyik tagja ott állott útra készen, csak a főprímás Far­kas Miska hiányzott. Keresték mindenfelé, míg végre nagy nehezen valahol megtalálták. A vál­lalkozó ügynök, Krämer, a rendőrség közbenjárá­sa mellett akarta kényszeríteni az elutazásra, ille­tőleg a szerződés teljesítésére, annyival inkább, mert már a társulat nagy összegeket vett fel előlegképen a vállalkozó ügynökétől. — Farkas Miska azonban határozottan kijelenti, hogy ő bi­zony nem megy , miért legyen — úgymond — szám­űzött rabszolgává, miért hagyja itt e drága szép ha­zát P Sőt egyik polgártársunk azon megszólítására : miért nem megy el Amerikába ? azt fe­lé : »De’isten nem eszik a czethal czigánypecsenyét!« Lett aztán zavar ; a málhák és hangszerek nagy része a vasútra már feladatott, a társulat tagjai pedig Miska nélkül elutazni nem akartak, a zaj és tanakodás közben a vonat megindult s czigányaink szépen itthon marad­tak. Végre is rendőrkapitányunknak sikerült Miskát rábírni, hogy a szerződés feltételeinek feleljen meg. Másnap kedden délután ismét nagy néptömeg gyűlt egybe az indóháznál, kíváncsian várva az események lefolyását, mert senki sem hitte, hogy Miska elutaz­zék. A társulat tagjai családjaikkal együtt már mind készen várták prímásukat. A nép zúgolódott Farkas Miska vonakodása mellett, s némileg a nemzeti becsü­let megsértését látták benne. Egyszerre nagy lárma és éljenzés hangzott szét: »Farkas Miska jön !« s csakugyan a város hintáján, melynek bakján városi hajdú ült, megérkezett Miska, hegedűjével kezében. A nép ujjongva és örömrivalgások közt éljenezte meg Farkas Miska elhatározását. Nemsokára meg­indult a vonat s vitte czigányainkat a föld másik ol­dala felé. — A nemzeti szinházban tegnap Schil­ler »Messinai hölgyét« adták Szenvey erőteljes szép fordításában, Jókainé asszony harmadik vendégjáté­kául. Átves­szük a ma megjelent lapoknak az elő­adásról irt jelentéseiből a Jókainéra vonatkozó ré­szeket. A »Pesti Napló« igy ír: Jókainé már föl­lépte Schiller egyik nagy drámai alkotását, a »Mes­sinai hölgyet« idézte színpadunkra s az előbbiekhez hasonló magas élvezetben részesítette a közönséget. Játéka a szerep fönségével s szomorú méltóságával birt; szavalatában a schilleri pathos emelkedett heve nyilvánult. Alakja jelenetről jelenetre nagyob­bodott s a nézők érzelmeit szorosan magához fűzte. Megható szépen szavalta az anyai szivétől száműzött leány történetét s fia holtteste fölött elragadó bá­natot, mély tragikai fájdalmat tudott hangjába ön­teni. Ily sikerek után nem értjük azokat, kik Jó­kainé fölléptei ellen kifogásokat tesznek s azzal az avult rögeszmével állanak elő, hogy a kegyeleten kí­vül Jókainé legújabb szereplését más nem igazolja. Nem a kegyelet jóakaratát, de a kritika legszigorúbb ítéletét is kiállja Jókainé művészete, úgy a­mint az ma nyilatkozik. Hol van, a­kit mellé lehetne állítani, akár a hang imponáló, a zinező erejét, akár a játék plasticitását vegyük ? Ki tudja úgy elragadni nagy alkotásokban a közönséget, mint Jókainé, tegnap lady Macbethben, Yolumniában, ma a Messinai hölgyben ? Gáncs helyett inkább sajnáljuk azt, hogy művészetéhez csak kivételesen lehet szerencsénk. — A »Nemzeti Hírlap« ezt írja: Jókainé asszony harmadszor a »Messinai hölgyben« lépett fel, Schil­lernek e legművészibb és legköltőibb tragédiájában. Schiller a nagy idealista, mint a művéhez írott elő­szavában maga bevallja, a drámát attól féltette, hogy a realizmus behatása alatt költészetéből kivetkezik és hanyatlásnak indul. Az antik drámát szerinte fel­séges magaslatán a chorusok ódái szárnyalása tar­totta fenn, s ezért kisérti meg a »Messinai hölgy«­­ben is az antik chorus restaurálását. E kísérletet ter­mészetes, hogy nem koronázta siker, de maga a da­rab a költészet legfenségesebb magaslatán mozog, s valljuk meg, bár szokatlanul, de jól esett az eszmé­­nyiség magasztos költészetének hangjait hallani színpadunkról, honnan heteken át csak a realizmus prózájával tápláltattunk. E nemes költészetnek ille­tékesebb tolmácsát Jókainé asszonynál alig képzel­hetni. Az anyakirályné gyorsan változó indulatait és véletlen szenvedését igaz,­­hogy nem minden helyen bírta már egyenlő sikerrel színezni, de azért egyes fogyatkozásai daczára is megmutatta, hogy a magyar szavallat nagy mestere áll előttünk, kihez foghatót színpadunkon nem egyhamar láthatunk. — A »Reform« jelentése így szól: Jókainé asszony a nemzeti színpadon ma este Schiller »Messinai hölgy« tragédiájában­ lépett föl. A nagy számú közönséget eleintén sehogy sem tudta meghódítani a művésznő; játéka vontatott, bágyadt volt, mintha küzdenie kel­lett volna még a szavakkal is. Fia halálánál azon­ban, midőn a gyászhangok hallatszanak és Manuel holttestét hozzák, a régi jeles művésznő állt előt­tünk újra. Sok taps és kihívás következett ezután, mely mindvégig fokozatosan szaporodott. A szerető anya, ki az elvesztett leányt visszakapja s azt dédel­geti, és a kétségbeesett szülő, ki fia gyilkosát átkozza, és végre a nő, ki a gyilkos testvérről átkát visszaveszi, mind méltó ábrázolóra találtak a vendég művésznő­ben.— A »Magyar Újság« szerint a vendégművésznő játékával emlékeztetett amaz időre, midőn művészete erőteljes kifejezésével hódított s lelkesített. Az elég nagyszámú közönség minden fölvonás után zajosan kitapsolta Jókainé asszonyt. — A »Pester Lloyd« ezeket írja: Jókainé a közönség által élénk érdeklő­déssel kisért vendégszerepléssét m­i Schiller Missina hölgy«-ében Donna Izabella szerepével folytatta. A modern érzéknek és színházi megszokásnak kevésé megfelelő, hellén szellemből merített darabnak a rit­ka vendég vonzereje csaknem tele házat gyűjtött, mely aztán Schiller alakítási erejének bübája alatt láthatólag engedte át magát az élvezetnek. A mes­sinai uralkodó­nő m­obei alakját Jókainé ismert biz­tos érzékével fogta föl s állitá szemünk elé. De nem tagadható — hisz egy jelentékeny művésznő elviselhe­ti a teljes igazságot is, — hogy a mélyen lesújtott anya fájdalmas panasza az előadó művésznőnél iga­­zabb és meggyőzőbb hangokat talált, mint a viharo­san keletkező, az őrülettel határos kétségbeesés,mely Izabellát fia ravatalánál megszállja. A­mit a művész­nő a jelenetben nyújtott, inkább csak egy, minden­esetre helyesen odavetett vázlata volt, mint teljesen kidolgozott képe a lelki állapotnak. Hogy a vázlat is nyújthat élvezetet, nem szükség mondanunk. A közönség teljes elismeréssel fogadta Jókainé alakí­tását s több ízben kellett a lámpák előtt megjelen­nie. — Az »Ung. Lloyd« igy ir: A nemzeti színház deszkáin tegnap a borongó fátumot láttuk keresz­tülvonulni s az ellenséges fivérek boldogtalan végzetét teljesülni. "A borzalmas tragoedia, mely­ben Schiller német költészetet kísérlett meg­önteni antik formákba, Szenvey fordításában került színre, Jokanéval Izabella szerepében. Ez utolsója volt ama cyclusnak, melyben ez alkalommal módunkban volt e feledhetlen tragikai művésznő játéka mellett fel­magasztosulni s fájdalmas elmélkedésbe merülni. Habár elmondhatja is magáról Horáczczal: »non sum talis qualis eram,« mégis oly eszközeivel rendel­kezik ő a mozdulatok plastikájának, a nemes szava­lásnak, melyek mellett a külső eszközök törékenysé­gére irányzott emlékezet elenyész. Viharos és min­den jelentnél fokozódó tetszés jelekben tört ki­ a nagy számmal megjelent közönség.« A hírlapok et elis­merő hangjából aligha gyaníthatná valaki, hogy Jó­kainé tegnapi nehéz és fárasztó szerepét oly nagy mérvű testi indispositió daczára játszotta el, mely már-már ez estén föllépését is kétségessé tette. A magunk részéről dics­rettel kell kiemelnünk a mel­lette föllépett főbb szereplőket. Helvei Laura, Beat­rix szerepében elismerésre méltó haladást tanúsított érzés teljes, gondos játékával. Lendvay Don Caesár­­jában újra a régi Lendvait ismertük fel, ki mély ér­zéssel, szenvedél­lyel játszott s Nagy Imre Don Ma­nuele méltán sorakozott a többi sikerült alak mellé, s bizonyitá,hogy gondos tanulmány mellett mennyire érvényesítheti a természettől nyert előnyös adomá­nyait. Mind a hárman méltán osztozhattak az esz si­kerében s a közönség tapsaiban. A harmadik felvo­násbeli fennakadást leszámítva, az egész előadás az összevágóbbak, sikerültebbek közzé tartozott.­­ A népkönyvtárak érdekében ör­vendetes haladásként jegyezhetjük fel, miszerint Tre­­fort a közoktatásügyi budget tárgyalásakor Schwarz Gyula nagy elismerésre méltó felszólalására meg­ígérte, hogy ezen népkönyvtárak terjesztésére s ala­pítására az egyes törvényhatóságokat fel fogja szólí­tani. — Érdekes s figyelemre méltó ugyan azon ügy­ben Do 1­i­n­ay Gyulának a »Népnevelők lapjá«-ban tett s hosszasan indokolt javaslata, hogy a fővá­rosi községi iskolai igazgatók közül néhányan hívnák meg ezen ügyben a többi igazgatókat tanférfia­kat s tanügybarátokat s ezen értekezleten tervet ké­szítenének egy országos iskolai s népkönyvtár alakí­tó egylet számára. Reményljük, hogy ezen általunk is sokszor ajánlott s óriási horderejű eszme ezen mozgalmak következtében csakhamar oly virágzásnak fog örvendeni, mint azt a tanférfiak már évek óta epedve várják. A Nagy­komlóban Bakonyi 1. daltársulata tart elő­adást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. A Beleznay-kertben Váry Kálmán dal­társulata ma és mindennap tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula közked­­vességü zenekara tölti be. 50. Angol-Magyar —.—. M. hitelrészvény 217.50. Napoleon d’or —.—. Lombardok 136.50 1860-diki 112 25. Municipalbank —.—. Általános épitő-bank 20.—. Magyar földhitel 77.50. Angol-osztrák 147. 75. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 312.50. Magyar sorsjegy 83.50. 1864-diki 138.25 Unio-bank 114.50. Angol épitő­bank 37.75. Frankfurt, mart. 12. (Kezdet.) Váltóár­folyam —. 1860-ik 119.—. Lombardok 122.—. Év­­járuléki papir 65.s/8. Osztrák bankrészv. 875.—. Osztrák hitelrészv. 216.—. Osztrák államvaspálya­­részvény 285.—. 1864 és 309.50. Galicziai 209.25. Évjáruléki ezüst 69.3/6. Liverpol, mart. 12. Búza —. liszt —, ku­­koricza 3 pennyivel olcsóbb. Hamburg, mart. 12 Búza 185.—. 184 —. Rozs 147.—. 146.—. Olaj —.—. 59—. 571/». Szesz 45-----45.— 45 —, Köln, mart. 12. Búza 19.15. 18.80, rótz 15 25,14 60 14 25, olaj 30.50, 39 50, 31.50. 31.50.Antwerpen, mart. 12. A petróleum üzlete Sz.-P­éter­vár,mart. 12. Rozs májusra 6.60. A „HON“ magántársi­rgényei. Versailles, mart. 12. A nemzetgyűlésben fel­olvasta Buffet a kabinet programmját. A kabinet igen conservatív politikát fog követni kihívás vagy gyengeség nélkül. A republikánusok az egyedül le­hetséges politikához való csatlakozásuk által bizo­nyítsák be, hogy az a közbiztonsággal összeegyeztet­hető , a többi pártok is hazafiságból csatlakozzanak. A kormány tiszteletet fog szerezni az alkotmánynak, szilárd, békülékeny magatartást követend, mint­hogy belviszályok halálos döfést adnának Franczia­­országnak. A kormány javasolni fogja a sajtó­­törvény módosítását és ezután meg fogja szün­tetni az ostromállapotot. A kormány programm­ját a baloldal hallgatással, a balközép és a jobbközép valamint a jobboldal egy része tet­széssel fogadta. A programm fölött semmi vita sem fejlődött. Azután folytatták a hadseregi kere­tekre vonatkozó törvény tárgyalását. Állítják, hogy a baloldal támogatni fogja a kabinetet, noha a ra­dikálisok nincsenek programmjával megelégedve. Freiburg, mart. 12. Az itteni büntető kama­ra előtt megjelent érseki helyettes Kübel­­ a törvény­szék illetékessége ellen emelt óvása daczára a fel­­szentelési hatalom törvényellenes átruházása miatt 500 marknyi pénzbírságra, esetleg tiz heti fogságra ítéltetett. Róma, mart. 13. A lapok örömüket fejezik ki az osztrák császár és az olasz király leendő találko­zása fölött. Az »Opinione« mondja: Az osztrák csá­szár maga ragadta meg a kezdeményt; a császár e nemes gondolata mutatja, mily szives viszony áll fenn a két uralkodó és kormány között. Bécs, mart 13. (Megnyitás.) Hitelrészvény 238.—.—. Magyar földhitelintézet —.—.Angol-ma­gyar —.—. Ang -Ausztriai 148.—. Magyar hitel­részvény 217.—. Franco-magyar—.—. Napoleond'or —.—. Államvaspálya 291.—. Lombardok 132.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es — —. Municipalbank —.—. Unicbank 99.—. Általá­nos épitőbank 21.—. Bécs, mart. 13. (Előbörze.) Hitelrészvény 238 KÖZGAZDASÁGI ROVAT­ Üzleti hetiszemle. Első fele. Budapest, m­árcz. 13. A párisi tőzsde uralja a helyzetet. A többi európai nagy pénzpiaczok egytől eg­yig Máriát követik. Meglepő jelenség ez, mert Francziaország, mely csak rövid idő előtt le volt verve, s melynek pénzeszközeit az óriási hadi kárpót­lás csaknem kimerité, most újra feltámadt 8 Angliá­nál is nagyobb befolyást gyakorolhat az európai pénzpiaczok és tőzsdék magatartására. Párisban ne­vezetes hausse támadt a tőzsdén s ennek befolyása alatt Frankfurt, Berlin, Bécs és a többi főbb piaczo­­kon élénkséget nyert a tőzsde, feljebb mentek a papírok. A pénz kamatláb a nevezetesebb piaczokon így áll: Amsterdam 3*/*, Bréma 37/«, Bécs 41/*, Ber­lin 4, Brüssel 3, Frankfurt 3’II, Hamburg 3’/», Lip­cse 4­/a, London 31/2, Páris 4, Péter­vár 5 */2 szá­zalék. A londoni bankról azt írja az Economist, hogy valószínűleg kénytelen lesz a kamatlábat ismét fel­emelni. Ennek oka abban rejlik, hogy Németország­ban most ismét éjjel nappal aranypénzt vernek. Sok aranyat visznek oda be Angolországból; ámbár a váltó­folyam nem kedvező az aranybehozatalra sőt az arany kivitel Németországból Angliába jövedel­mezővé vált, miért is megtörténhetik az, hogy a ki­vert nemes aranypénzt, vissza viszik Angliába és ott újra beolvasztják.De a német kormányt ez sem riaszt­ja vissza azon feltett szándékától, hogy kivert arany­pénzzel helyettesítse a forgalomból kivonandó ezüst tallér értékű jegyeket. E jegyek kivonása mostaná­ban vette kezdetét; a német birodalom különböző részeiben folyamatban van a jegyek kicserélése arany­pénzzel ,és bizonyosnak lehet venni, azt, hogy az ezüst tallér jegy kivétetik +T forgalomból, annál inkább eléretik azon czél, hogy az új aranypénz az országban maradjon. A bécsi bank jegytartaléka a legújabb heti ki­mutatás szerint ismét tetemesen növekedett. 6,9 mil­lió írttal csökkent a jegyforgalom és 64 millió frt összegre menő bankjegy hever kamattalanul a bank­pénztáraiban. A devisek és államjegyekkel együtt pedig 72,2 millióra ment az összes jegytartalék. Te­­kintettel ezen nagy összegre, méltán követelni lehet a b­nktól, hogy az üzletvilág kívánságainak enged­ve, szállítsa alább a bank kamatlábat. Masának a banknak em­leke is megköveteli ezt, mert ha 70 millió frt bankjegyet nem kamatoztat, még megtörténhetik az is, hogy jövedelme nem fogja elérni a biztosított kamatösszeget sem. Meglehet azonban, hogy a bank magasabb po­litikai tekintetek által vezéreltetve engedi jegytartalé­kát nagyra gyűrni s növeli érczkészletét, hogy a bankkérdés megoldásakor annál imponálóbb állást foglalhasson. Jól tudja a bank azt, hogy minél kisebb bankjegy összeg van forgalomban, annál nehezebb a magyarországi pénzintézeteknek vagy tőkepénzesek­nek készletben tartani azon összegeket, mel­lyel eset­leg az alapítandó magyar bank felállításához járulni hajlandók. De épen ezért azt his­szük a magyar kor­mány is oly időben fogja a bankkérdés megoldásának eldöntését sürgetni, midőn a hazai közönségnek is realizálható értékek (gazdasági termények, aratási feleslegünkből) rendelkezésére állván, meglesz a le­hetőség arra, hogy az önálló magyar jegybank lehető­leg nemzeti alapon állíttathassák fel. A budapesti értéktőzsdén a kedvezőbb külföldi ár főleg bécsi árjegyzékek behatása alatt feljebb ment a papírok árfolyama.A megelőző héthez képest e következő árfolyamkülömbséget jegyezhetjük fel: Államadósságok: magyar vasúti köl­csön 99.75 (-1­ 0.45), m. keleti vasút II. kib. 71.50 (+ 0.26), m. sorsjegy kölcsön 83.75 (+ 0.75), 50 frtos darab 83 (4- 1.50), m. kincstári utalvány II. kib. 99.50 m. földtehermentessitési kötvény 79 (— 0.25) 1875 iki záradék 77.25 (— 0.50), temesi 76.75, (-1- 0.25), erdélyi 76.50, (-1-0.25), szellődézsma 741/« (4­ 1/s) p. Osztrák államadóságok 71.40 (— 0.20) ezüst 75.75 (­+ 0 25), 1860-iki 500 frtos 112.75, (+ 1), 100 frtos 115.50 (+ 0.25), 1864-iki 100 frtos 138.50 (+ 0.50), 1864-iki 50 frtos 131.50 p. — Pest­város kölcsöne 89.50 p. Biztosítók: Atlas 30, Első magyar 1180, Haza 43, Pannónia 355, pesti 59 (+ 2) Uni 145 (+ 20) p. Vaspályák: Pesti közúti 247 (+ 4), budai 76 m. északkeleti 122, budai hegypálya 63 p. Bankok: municipális 267/s angol­magyar 18.50 (+1.75), m. általános hitel 215 50 (+7.50), franco-magyar 61 (—1-2), m. földhitel 771/« (-j-2­­/s), m. jelzálog hitel 37 (-j-5), kisbirtokosok földhitel 50 (+1-5), takarék- és hitelegylet 48.50 (+1), buda-óbudai népbank 33.50 (-1-1.50), ipar­bank 54, budai keresk. 156, pesti keresk. 765 (+3) p., — a többi változatlan. Takarékpénztárak: orsz. központi 84­25 (-­-1.24), első hazai 2400 (4-65), külvárosi 47­50 (-1-1.60), szent­endrei 43 (-1­ 5), újpesti 40 (+1) .­Malmok: Concordia 190 (+35), Erzsébet 113 (—1), Lujza 94 (—2), Victoria 85 (—2), buda­pesti 625 (—10), budai gyártelep 2.50 (—0.50), Pan­nónia 350 p. Egyéb iparvállalatok közül: pesti építő 19 (+1), magyar serfőzde 394 (—1), Athe­naeum 268 (-1-2), Ganz vasöntöde 280 (—1—25), salgó­tarjáni kőszén 74 (-j—1), Dräsche 133 (+23), kőbá­nyai tégla 68 (+10) p. A többi változatlan. Elsőbbségek nem változtak zálog­levelek közzül csak a pesti keresked. 88.25 (+0.50) p. Pénznemek cs. arany 5.23 (-1-1 kr), 20 frankos 7,88 (—1 kr), ezüst 105 (—0.50), porosz tal­lér 1.63 V. (—*/« kr­) V­ál­t­ó­k Berlin 54.40 (—10 kr) Frankfurt 54 (—10 kr), Hamburg 54.10 (—40 kr), London 111.25 (—5 kr) Páris 44 (—20 kr) p. Kézműipar. A Józsefnapi vásár daczára sz uj vásártér szomorú és elhagyatott látványt nyújt, több ott a zárt bódé a nyitottnál; czipész alig jött 6—8, azok is kénytelenek voltak a rendes árakat te­temesen leszállítani, csakhogy kis forgalmuk legyen. Szabóknak, kefekötőknek, sőt posztósoknak is igen rósz vásáruk volt, mert a Duna mellékéről nem jött fel vevő, nem lévén még megnyitva a hajóközlekedés. Néhány kalaposnál volt középszerű forgalom. A he­lyi forgalom nem érzi meg a vásárt, a kerselet foly­vást igen­­ gyenge. Divatárusoknál a közelgő húsvét daczára sincs forgalom, szabóknál ilyen időtájban nem győzték a munkát, most mindössze nyolcz segé­det állítottak be, 200 segéd foglalkozás nélkül van. Czipészek, paszományosok, kosárkötők, szerszámo­sok,fémárusok rész üzletről panaszkodnak. Egyes kár­pitosoknál van ugyan megrendelésbe a bútorkeres­kedők raktárai túl vannak tömve, minthogy a készlet­nek nincs kerete. Néhány műszaki iparágban, minők lakatosok, bádogosok, építő asztalosok, volt némi ke­reslet, de megrendelés alig Kőművesek részben már hozzáfogtak a dologhoz, sok napszámos és kőmivesse­­géd a héten munkát kapott. — A keleti m­­a­i 1)"' M ,Gl\AaGrM i. évi martius 9-ig terjedő hivatalos jelentések sze­rint : Magyarország területe vészmentes. — Horvát- Szlavonországban Zágrábmegye : Cvetkovic, Brez­­nik, Mali Jadre és Letodanic községeiben; Bellovár­­megy­e: Ladislav és Gjurgjic; Kőrösmegye: Zagalis­­ce; Fiumemegye : Mrkopalj, és Pozsegamegye: Cer­­nik és Sumetlica községeiben uralg.­­ A határőrvi­déken a gradiskai határkerület: Medare, Mackovac, Dragalic, Dolina, Orubicze és Svinjár községeiben uralg. Az osztrák cs. királyi belügyminisztériumnak folyó évi martius 1 én 3011. sz. a. kelt értesítése sze­rint a keleti marhavész az ausztriai birodalom vala­mennyi tartományaiban megszűnvén, az vészmentes­nek nyilvánittatott. — A m. kamatozó pénztárje­gyek 1875. évi febr. havi forgalmáról közlött hi­vatalos kimutatás szerint a maradvány jan. végén 145 db 100 ftos és 1220 db 1000 ftost tett 1.234,500 frt értékben. Február hóban kibocsáttatott 8 d­b 100 és 643 db 1000 frtos 635,800 frt értékben ; be­váltatott 44 db 100 és 342 db 1000 ftos 346,400 frt _ j___U.J»J Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum ! odaírni 6» nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, Barátok­ tere. Athenaeum-épület 1875. értékben; maradt tehát forgalomban 109 db 100 és 1622 db 1000 frt és 1.523,900 frt értékben; növekedés 289,400 frt. — A mező-keresztesi takarék- és kölcsönegyletből alakult borsod­­mező-keresztesi takarékpénztárnak alapszabályai 1. évi 3785. szám alatt a földmivelés-, ipar- és kereske­delmi m. kir. minisztérium által a törvényes bemuta­tási záradékkal elláttattak. — I­p­a­r­o­s kongressus tartatik ez év május 4-dikén Oroszországban. A tanácskozmány főtárgyait a következő kérdések képezik. A vas- és rézipar, a gépipar és a gyakorlati (gyár) iparűzés tekintetében hozandó újabb intézkedések. A kongres­sus egyszersmind az orosz iparosság helyzetének megbeszélésével és annak javítása érdekében hozan­dó törvények javasló kidolgozásával is foglalkozand.­­ A­z »E­toile Beige« folyó évi már­czius 5-ei száma azt írja, hogy a »Société Générale Belge« megkötötte a vasúti szerződést Magyaror­szággal (P). Mint biztos forrásból hallja — úgymond — az aláírások a napokban fognak kicseréltetni. Ha e hír valósul, mint nincs okunk abban kételkedni, a belga vasút ipar, egy nagyfontosságú folyó ügyet fog ott találni.« Kétségtelenül ez folytatása lesz annak az intriguának, melyre párisi tudósítónk a napokban leflectált, midőn arról értesített, hogy a magyar kor­mány egy kiküldöttje jár ott, mit a belépett cabinet azonnal dementált is. A Société Général ügyét itt, mint tudjuk, van Hoegarden Alfonz ur nego­­cziálta és az nem vola más, mint a délmagyarországi hálózat a sziszek-nyévi és buda-zimonyi jobbparti vo­nallal garantia mellett combinálva, mi­re az uj közlekedési miniszter Péchy úr bizon­nyal nem reflectál, tudva, hogy a közvélemény és az ország érdeke azzal ellentétben áll. Az »Etoile Beige« hire annálfogva nem akar egyéb lenni, mint akadályozása a balparti vasút kamatgarancia nélküli kiépítésének, így vélvén jónak kétséget támasztani az erre hajlan­dó pénzházakban. — Német birodalmi bankfió­kok. A porosz bank még át sem alakulhatott német birodalmi bankká,­ és a német kormányhoz máris egymás után érkeznek a felhívások az iránt, hogy bankfiókok állíttassanak fel. A szász kormány Lip­cse, Dresda és Chemnitzben, a hesseni Mainzban, a braunschweigi a székvárosban, s ezenkívül Lübeck, Haas a város a maga részére kíván egy birodalmi bankfiókot felállíítatni. A berlini tőzsdelap e kívá­nalmakkal szemben azt hangsúlyozza, hogy a bank­­alaptőkét­ nem kellene mindjárt kezdetben szétforgá­csolni, s hogy azért egyelőre csak a szász kormány kívánalmát teljesítse a bank. Kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből. Árverések: Illadián april 20-án Pallu Tamás ingatlanai 389 frt. — Jármon ápr. 10-én Tatai István birtoka 4243 frt. — Bazinban ápr. 26. May Katalin polgári birtoka 590 frt. —Nagybányán ápr. 8-án Gergelyt­ Erzsébet házas telke 3600 ft. — ápr. 7-én György Sámuel és neje ingatlanai 1220 frt. — Zsolnán máj. 10-én Dávid István és Seftsik János ingatlanaik 4730 frt. — Alsó-várczány apr. 24-én Robon a Girczi ingatlanai 322 frt. — Érhatvanban mart. 23 án Katica István birtoka 21500 forint. — Pécskán ápr. 15-én kincstári ingatlanok haszonbér­lete. — Maros-Vásárhelytt máj. 19 én Veress Dénes ingatlanai 29017 frt. — Budapesten ápr. 16-án özv. Fürtsch Parzer Rozália városligeti ingatlanai 1484. frt. — Sz.-Ujlakon máj. 1-én Orosz Mitru ingatlanai 377 frt. — Szőllős-Ardón ápr. 19-én Ötvös Mihály birtokilletősége 611 frt. — Aranyoson ápr. 13-án Szarka László ingatlana 367 frt. — Promontoron nnríl OH.fin Tt­.i/i 111­ Q ■»­ rrn TÁnusoí V» ái. r. TDZA A t TU,.. zseron mart. 22. Revesz M. Lajos és János ingatlanaik 1797 frt. — Vámos-Ufalun mart. 31-én Kovács György fekvősége 916 frt. — Hosszuperesztegen apr. 14-én Kiss István birtokilletménye 1994 frt. — Gyöngyösön mart. 30-án Szánthó János ingatlanai 2138 frt. — Kecskeméten apr. 2-án Szabó Judit ház­birtoka 1700 frt. — Zilahon apr. 23-án Mák Lajos ingatlanai 520 frt. — Csanakhegyen apr. 5 én Sza­­káts Mihályné ingatlani 363 frt. — Mojgrádon apr. 26-án Kimpán Nyikita ingatlanai 647 frt. — Bese­nyőn apr. 17-én Kövér Sándor birtokrésze 1313 frt. — Szegeden mart. 15-én néh. Hegedűs Erzsébet ingatlanai 630 frt. Csőd: L. Hirschkovics budapesti bef. keres­kedő czég ellen; bejei. jun. 2. 3. 4-én, id. perügyelő Hirschel József. Csődmegszüntetések; Baltz Fülöp budapesti bej. kereskedő, és Grósz Móriczné makói lakos ellen. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE. Martius 12. Franco magyar 200 frt .... Igaza élő biztosító és hitel 200 frt Ma fry. ált. municipalis 200 frt 10 . Nationalbank............................................. Uniobank 200 frt................................. A. Államadósság 100írt. • Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. „ n­n febr.—aug. n . oaüstlifi. jan.—jul. „ „ april—oct. Sorsolással 1839-ból egész o.sj­ p. p. . „ 1839-ből ötöd „ * „ . . 1854-ből 250 frtos 4%, „ . „ 1860-ból 500 , 5 °/o* „ . „ 186­0-ból 100 n b%n . . n 1864-ből 100 „........................... idomor Járadékjegy 42 lira.......................... A lamjonzági jelzáloglevél 1­20 frt 5% . prc. prc. prc. prc. B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5%.................................................... Bukovinai Macsországi 5 ........................................................... ........................................................... Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát tótországi 5%....................................... 5%................... 5 ................................................ 4....................... 5................................................ 5................................................ 1­ Vo....................................... 5....................... Morvaország! Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tirol­ Temesi Bánság 5% Temes" 1867-diki sorsolási záradék­kal . Magyar 5%................................................................. 1­­­867-diki sorsolási záradékkal . C. Más közkölcsönök. Duna szabályozási 5% 100 frtos .... Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% • Gömöri záloglevél 5% 150 frt..........................• Magyar nyeremény 100 frt................................. „ n R0 frt ... Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. Q‘% ‘ 1871-ki 3 mii. 5 °/(................................... „ 1873-iki 5.4 mii. 5%.......................... „ szőlőrézsma válu-ág U»ú frtos . Pest városi 6%,.................................................................. Török vasúti 400 Bank................................ . a 145 frank ..... D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos> 121» fri befizet Angol-magyar bank 200 f­t. J A Osztrák föl­dMtoliuitzct ?'>’3 frt. ez. 40 „ Magyar földhitelintézet tör­­fi­. 50 . . . Keresk. és iparhite Intéz 160 fr......................... Magyar ált. hite int. 200 frt................................. Fasti keresk­edel­mi bank. 500 frt ... . Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt Franco-osztrák-magy. 500 franír fő­­.o • • Franco-osztrák 100 frt . ...... . Adva 71 50 71 50 75 95 75 95 273 — 248 — 104 50 112 25 115 50 13* 25 21 50 126 75 98 — 83 10 85 90 86 50 80 95 50 98­­ 95­­ 95 95 50 76 50 93 — 76 75­ 76 75 78 75 77 50 98 50 99 60 83 60 82 50 73 75 90 25 56 50 147 — 19­2 131 — 77 75 236 75 216 75 820 — 52 25 71 71 76 76 275 249 105 112 116 13822 127 5­ 96­­ 90 50 77 20 77 25 77 25 79 25 78 — 99 — 100 — 83 90 83 74 — 90 75 56 75 a 7 50 19 75 134 78 25 237 2 217 25 830 — 52 75 E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt....................................... Albrecht p­álya 200 frt.................................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. . Erzsébet-pálya 200 frt p. p....................................... Eperjes-tarnovi 200 frt.................................................. Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. . . Ferencz-József pálya 200 frt ezüst .... Pécs-bftrcsi pálya 200 frt ezüst ... Lajos­ Károly pálya 200 frt p. p............................. Kassa-oderbergi pálya 200 frt.......................... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt ... Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt................................. ti a (Lit. B.) 200 frt . . . Rudolf pálya, 200 frt ... J$lső erdélyi pálya 200 frt ezüst .......................... ... Allanapálya 200 frt p. p..................................... . .. Déli pálya 200 frt ................................. Tiszai pálya 200 frt.................................................... Bécsi Tramway 200 frt....................................... Magyar-gácsországi első pálya 200 frt „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . . „ keleti­ pálya 200 frt........................................ „ nyugati székesfehérvár-grác* 200 frt. F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% • „ 33 éves visszafizetés 5% . , Cseh jelzálogb. 5% Nemzeti bank: p. p. 5% sorsolás . . . a 6. é. 5%................................. Magyar földhiteltársulati 34 év 5­/2% B földhitel intézet­ 5Vj% . . . „ kereskedelmi bank 23 év „ jelzálogbank 5’/1%.... 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% • • Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% . . . Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt. Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . a a 300 frt e. 5% . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt........................... 1862-iki....................................... 1869-iki....................................... 200 frtos................................. Eperjestarnovi 300 frt ....... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. b 100 frt o. é. a 100 B 200 a , 200 300 II. kib. . III. „ . VI. a • . Kassa oderbergi 200 frt . . Lembergi-cter­.-jassyi pálya 800 frt ezüst . , I. kib. 1865 „ II. ” 1867 „ III. „ 1868 * IV. „ 1872 Ferencz József Pécs-barcsi Király­ Lajos ezüst 5% ezüst , 1881 300 Adva Tartva 60 — 00 50 960 — 961 — 112 75 113 — 131 — 131 50 76 50 7­ — 434 — 436 — 188 -188 50 1970­­ 1975 — 167 50 168 — 230 50 231 — 133 50 134 — 145 — 145 50 432 — 434 — 162 — 163 — 80 — 80 50 147 25 147 75 130 — 131 — 312 50 313 5 136 50 137 50 193 — 193 50 120 50 121 50 123 50 124 -120 75 121­­ 55 50 55 75 129 50 130 -90 50 97 -87 — 83 —­­ 90 25 90 50­­ 94 90 95 10 86 75 87 — 86 90 87 10 87 50 88 — 79 50 80 — 77 — 77 30 69 80 70 -y5 50 95 75­­ 93 50 94 -92 50 93 -j 95 — 95 50 92 25 92 50 93 — 98 50 — 83 — 102 — 102 50 99 — 99 50 83 25 83 75 j 78 75 79 25 85 50 — — — 1869 1872 1867-iki 200 frt 6% 3 t Januar Juli april.—okt. 200 frt ez. 1875—1876 1877—1878 3% 500 fr. . 3% 500 , . 6% . . . 6% 500 fr. . «7# 500 „ . 5% Magy. északkeleti Magyar keleti Magy. keleti II. kib. Magyar nyugati 800 frt­­. 230 frt. . 300 frt . 300 frt . 200 frt . 5% 5% 57o 5% 5% 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt................................. Clary 40 frt p. p...................................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. . Innsbrucki városi 20 frt . . . Keglevich 10 frt ................................ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt , Buda város köles. 40 frt . . Pálfify 40 frt p. p....................................... Rudolf-alapitvány 10 frt . . . . Sa?m 40 frt p. p. ...... Salzburgi dissorsj. 20 frt . . St. Genois 40 frt. p. p........................... Stanislau városi 20 frt ... Triest város 100 p. p............................. . ‘00 p. .............................. Waldstein 20 frt p. p........................... Windischgrätz 20 frt . . . . Váltók (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet . Berlin 100 tallér Boroszló 100 tallér .......................... . . . Brüssel 100 frs.................................. Frankfurti 100 frt délnémet Hamburgra 100 b. márk. . . Londonra 10 font sterling . Lyonra 100 frank........................... Milano 100 líra................................. Marseille 100 frank . . . . Müncheni 100 frank . . . . Paris 100 frank Pétervár, 100 rubel ........................... . . . . Zürich 100 frank . . . . 434487.% 4323­/. 5­464*­/. 3V. Pénzek árfolyama. Cs. arany. ... 20 fokos arany. . .. Orosz Imperiale Mária-Terézia-tallér Ezüst...... Egyleti tallér . . . Porosz pénztári utalvány Adva Tartva 96 — 96 50 1­2 60 93 — 91 — 91 25 90 75 91 25 77 50 73 — 143 — 138 75 139 — 111 30 111 50 111 60 111 90 95 40 95 60 223 — 224 — 82 25 75 40 75 80 71 50 71 75 08 25 68 50 77 — 78­­­ 169 50 169 75 27 56 28 — 94 75 95 25 17 21, 17 75 14 25 — 17 — 28 25 27 25 27 50 13 75 14 25 34 50 35 50 16 75 17 25 27 50 21 75 15 — 16­­ 109 — 110 — 53 5 54 — 23 25 23 75­ 20 50 21 50 , i­i­i­i­i I­M­N­­­S 54 15, 111 30 111 45 44 05 44 15 5 24 5 25 8 88 8 88 104 60 104 75 1 63 1­03, ____________

Next