A Hon, 1875. március (13. évfolyam, 48-72. szám)
1875-03-16 / 61. szám
elfogadni az Orbán által jelzett megtakarítást. (Helyeslés.) Megszavaztatik ezután a munkácsi fegyintézetre 98,775 frt a váczi fegyintézetre 114,350 frt, a lipótvári fegyintézetre 128,340 frt, illavai fegyintézetre 117,600 frt szamosujvári fegyintézetre 110,250 frt márianostrai fegyintézetre 37,600 frt, a váczi állami fogházra 6720 frt, vegyes kiadásokra megszavaztatik 5,000 frt. Központi telekkönyvre megszavaztatik 8000 ft. A nyugdijakra megszavaztatik 305,000 frt. Következik a rendkívüli költségvetés. A magyarországi telekkönyvi kirendeltségek szükségleteire előirányoztatik 45 ezer frt. A p. ü. biz. ajánlata alapján 40 ezer szavaztatik meg. Az erdélyi részekre ugyané czim alatt 170 ezer frt szavaztatik meg. Törvények szerkesztésére előirányoztatik 15 ezer frt. A p. ü. biz. 10 ezer frtot vél megszavaztatni. Vidliczkay József utal arra, hogy nálunk rendszertelenség van a törvényhozási téren. Emlékeztet, hogy Tisza a kataszteri törvényt nemrég még hasznavehetetlen munkálatnak mondta, most azután saját kormányával keresztülvitte. Lehet, hogy majd novellák által segíteni hiányain, de anomáliának tartja, hogy valamely törvény már roszaságának előleges tudata mellett vitetik keresztül. Ezt ő a törvényalkotó közegek hiányos voltában keresi. A parlamenti többségeket hemerek s állandó szaktestületekre kell bizni a törvényjavaslatok szerkesztését; hívják ezt akár államtanácsnak, akár kodifikáczionál a bizottságnak, tagadhatlan, hogy szükség van arra. Indítványt ad be, mely a kormányt átalánosan kívánja utasíttatni jelentéstételre, nem tart-e ily testületet szükségesnek létesíttetni. Az előirányzott összeget különben megszavazza. Horváth Lajosnak a javaslat lényege ellennincs kifogása; minthogy azonban az az egész kormányt illeti, kéri a javaslat nagy fontosságánál fogva annak kinyomatását, s annak idején napirendre tűzését. (Helyeslés.) Irányi Dániel az iránt tesz kérdést a miniszterhez: elégségesnek tartja-e a p. ü. biz. által ajánlott tízezer irtot ? Azt mondja a p. ü. biz., most nincs napirenden a polgári törvénykönyvön kívül más nagyobb kodifikátori alkotás. De ő ép azt szeretné tudni, hogy e törvénykönyv kidolgozása e törlés miatt nem marad-e el, mert ez áron nem egyeznek bele a törlésbe. Kérdést tesz különben az iránt, hogyan áll a polgári törvénykönyv,s mikorra lesz kész. Perczel Béla igazságügyminiszter utal arra, hogy előde több szakférfit bízott meg a kérdéses törvénykönyv elkészítésével. Ezek szorgalmasan dolgoznak, hogy mikorra lesz az készen, biztosan nem tudja megmondani , azt azonban kijelentendőnek véli, hogy az általa is elfogadott 6000 frtnyi törlés nem fogja a javaslat elkészülését késleltetni. Szilágyi Dezső Vidliczkay javaslata ellen beszél, nem mintha egyátalán roszalná az illető eszmét, hanem mert az egy lépéssel sem lenne előbbre vive a Vidliczkay-féle javaslat által. Különben nem is lenne ez által soha elérve az a czél, amit Vidliczkay jelzett. Lenne igen is haszna,mert szerkezeti tekintetben biztosítaná a javaslatok helyességét. A formát azonban — a kormánynak hat, javaslat utján törvény előterjesztésére való utasítását — nem helyesli egyátalán, mert ez a korona kezdeményezési jogába való avatkozás. A kormány úgy fog tenni, amint jónak látja s ha szükségesnek tart ily intézményt, benyújt az iránt javaslatot. Elvettetni indítványozza Vidliczkay javaslatát. A ház ezután az indítványt mellőzi s a 10 ezer irtot megszavazza. Börtönhelyiségek javítására megszavaztatik még 60,000 frt, s ezzel az igazi. budget be van fejezve s a ház a földművelés-, ipar- , kereskedelmi budget tárgyalására tér. A m. tud. akadémia nyelvészeti szakosztályának ülése. A nyelvjavitási vita. — mart. 15-én. Az akadémia ülésterme ma szokatlanul élénk volt. A tudós tagok ugyan szokás szerint csekély számmal jelentek meg, azonban köztök sok nő s férfi vendég is foglalt helyet. A hallgatóság között a »Nyelvőr« munkatársai s tisztelői nagy számot képviseltek s még három ifjú gyorsíró is működött az ellenpárt nyilatkozatainak feljegyzése végett A szokatlan élénkséget azon elterjedt hit okozta, hogy a régi gárda két tekintélyes tagja, Fogarassy, a nagy szótár egyik szerkesztője s Toldy Ferencz, a nyelvújítási harcz egyedüli élő tanúja nyílt sisakkal fognak fellépni Szarvas Gábor et Comp. nyelv purificaló úgy nevezett túlzásai ellen. Szarvas Gábor s a »Nyelvőr« munkatársai ugyan nem törekesznek ujszavak szerkesztése által hatni, sőt a megszokott idegen szavak érvényét is fenntartják, azonban — horrendum dictu! — erélyesen kelnek ki a magyar nyelv szellemének megrontása ellen. Az első értekezés a szelidebb Fogarassy tól volt »Az uj szókról« czim alatt. Felemlíti először az egyes nyelvek folytonos átalakulását s a magyar nyelv történeti átalakulását. Nyelvünk régen jól ki volt fejlődve, mit bizonyít azon körülmény is, hogy Kálmán törvényei magyarból lőnek latinra fordítva, s azonban Anonymusnál s másutt az első századokból a halotti beszédig alig maradt fenn 40 szó. Ezen szókat a mongol analógia szerint magyarázza s ebből kimutatni akarja azt is, hogy a magyarok a perzsákkal szoros összeköttetésben állottak. A későbbi századokban a latin nyelv uralkodott, azonban a 15-dik század végétől a nyelvbúvárlat biztos adatokat nyerhet. Mindezekben nyelvünk erőteljessége határozottan látható, de Kazinczyig s iskolájáig hiányzott belőle a művészi, szépészeti érzék, melynek nyomai Mikes Kelemennél láthatók először. Ezen művészi elem tette a magyar nyelvet kiválóan gyakorlati fontosságúvá s habár nem lehet tagadni,hogy némely hibák csúztak is be,de a tekintélyesebb irók nyelvérzéke a jobbat gyökereztette meg. Az öreg az 50 év előtt divatos nyelvből a mai nyelvvel összehasonlítva érdekes példákat sorol elő, melyek kedélyesen sőt itt-ott naivul elbeszélt életrajzi töredékek voltak, hátterei Széchényi, Kazinczy s másokkal összeköttetései korából. Ő hozta javaslatba az ünnepély, ildom stb. szavakat. Ezen hosszú s bőbeszédű bevezetés után felszólal a Nyelvőr munkatársai által ajánlott szavak ellen s felemlíti, hogy a raktár különbözik a tárháztól, a fogadó különbözik rangban a Hoteltől s gúnyolódva beszéli el, mint mondott fel az uj szakácsnő azért, mert gazdája az elnevezés felett (szakácsnő, vagy szakácsnő vitatkozott, elmondja, mily nehezen szokik el a nép a »pór« (takarék tűzhely-Sparheerd) elnevezéstől. Ezen tények elbeszélése után felteszi a kérdést: kit követünk tehát a nyelvtanban ? az írókat vagy kizárólag a népet ? O a [forrásokat következőleg osztályozza: a) tájszók, melyek leginkább a növénytanban fogadtattak el b) régi szók, melyek közt azonban sok van, mely jelen viszonyaink közt el nem fogadható. c) Szóelemzés p. remény, béke, sóhaj, segély, tökély. Végre d) a szó hasonlóság. De a rag, mint nyelvtani képző, egészen különböző a szótáritól s ezen különbséget a nyelvérzék határozza meg. Legjobb képzők : as, ő, az, al, Ság, alom; azonban ezek sem alkalmazhatók minden tóhoz, így az analógia itt egészen helytelen volna s nagyon óvatosan kell eljárni benne. Ugyanezen »példacsinálási képtelenség« áll az összetett szókra nézve is, holott ezen hibában lélegzik a legtöbb nyelvész. Ezen négy forrás új szók alkotására utat nem nyújt. Erre a következő alapszabályok tekintetbevétele szükséges: a) szabatosság (p. a marha régi »vagyon« nevezete korlátoltatott) b) jó vagy szép hangzás c) rövidség (foglalatoskodik-foglalkozik, egyesült-egylet, tökéletesség-egylet, tanító intézet, tanoda a mongol ha rag felvételével, mely nézete szerint egészen jogosult) d) helyes nyelvérzék (szerv szó felvétele, a jeles költők és szónokok példái). Uj szók létesítése tehát mindenkor csak ezen forrásokból s ezen megdönthetően alapszabályok folytán történhetik. Müller Miksa szavával végzi, hogy a részletekig menő elemzésben ugyan sajátságos inger van, mert hiszen minden egyes szóban a gondolat csapadékában egész krónikák vannak, de ezen nyelvet átérteni csak egészében lehet. Fogarassy megéljenzett előadása után Toldy Ferencz tartotta meg felolvasását a magyar orthologiáról. A magyar akadémiának szerinte egyik fő érdeme a Révay-Kazinczy-féle nyelvreform elfogadása, mely által az ósdiak elhalgatásra voltak kényszerítve. A nyelvészeti neológia az akadémia tekintélye mellett oly sokra helyezte 50 év alatt a magyar nyelvet, mint más országokban évszázadok alatt történt. De túlzások s rontások is történtek. Ballagi s ő felszólaltak ez ellen s a legjelesebb költők triása Vörösmarty, Arany és Czuczor (?) szintén küzdöttek ez ellen. Most uj ósdi iskola állott elő, mely az igeragozás összezilálása után (Szarvas pályamunkája) a műveltebb osztályoktól elfordulva a parasztok nyelvét tartja az egyedüli döntőnek s a foghagyma szagra kiváncsi egyedül. Most az akademia subventioja mellett megjelenő »Nyelvőrben a neologia vívmányai felhasználásával ezen democrata ósdi iskola sokakat elcsábít s az akadémiát egészen párbajra hívta ki. Ezen iskola szerint a nyelv ujitásban egy porszem sem jó, sőt vétek volt maga az ujitás, mert a nép nyelvének használata az egyedüli elv. Az irók s müveinek befolyását egyátalán tagadják, holott azok szavait folytonosan használják s az »átkos ujitók« nem a parasztság emlőin nevekedtek fel. Az első elv az »uj ósdiaknál«, hogy újítani nem kell, holott az újításokat is használják s holott valóban ujitás a régi szájszók használatba hozatala, az uj phrasisok felvétele s ezen újítások általában fontosabbak a szavak újításánál is, melyre legtöbb gondot fordítanak. Ezen ujítás egyenlő a »Nyelvőr« tornázásával. A nyelv »az uj próféták szerint« benső erejénél fogva mindent tud létesíteni, tehát szerintök irók nem szükségesek, a nyelv maga »mivelödik«, az irók munkája szerintök (?) csak nyelvrontás. — Második vádként felhozza a nyilvános nyelvészeti vitaestélyeket, melyekre Toldy szerint janu-ka óta füt fát meghív, sőt még kis akadémiaként levelező tagokat is tart s resolution nyilvánosságra hozza a jelenlévők nevei s száma gondos elhalgatásával, hogy azok areopagi ítéleteknek tartassanak, stb. így tovább nem akadémiai, hanem közönséges , komoly férfiúhoz nem illő gúnyolódással folytatva, a »Nyelvőr« ellen polémiáit, áttér az ajánlott uj szavakra s az elvi kérdésekre, a nélkül, hogy azokat érdemlegesen igyekeznék megczáfolni. A nyelvszellem (teremtő erő), s nyelvérzék(passiv alakitó erő)hatása még most is érvényben van s ezért helytelen elvetni a régi analógia szerint készített uj szavakat, ha azt a nyelvérzék elfogadta, helytelen még azon esetben is, ha a régi nyelvben csak egy-két példa van reá. A nyelv teremtő erejét szűk körbe szorítani minden esetre természetellenes viszony. Még a nyelv nyugvó kincseit is fel kell használni, ha azt a nyelvérzék megengedi. Nyelvünk élő nyelv s ezen felhasználás szaporodó fogalmaink szabatos kifejezésére mulhatlanul szükséges s a gyakorlat kiirtására elméleti érvek egyátalán elégtelenek. Az öreg férfiú tiszteletére hangzott ugyan néhány éljenzés, azonban megelégedve senki sem volt vele. — Nagy helyesléssel találkozott ennélfogva Szarvas Gábor higgadt felszólalása, ki megjegyzette, hogy mindkettő elismeri a nyelvben létező hibákat, de egyik sem czáfolja az érveket s különösen Toldy ellenében hangsúlyozza,hogy a »Nyelvőr« nem ellene a nyelvujitásnak, de ellene van a rosznak. Toldy polémiája különösen egy Imre Sándor művéről mondott bírálatra s nem a »Nyelvőr« irányára vonatkozik s e bíráló bizonyosan felelni fog ezen megjegyzésre. Budenz már szenvedélyesebben nyilatkozva kijelenti, hogy a nyelvészeti értekezletek az akadémia helyeslésével is találkoztak. Pulszky elnök békítőleg lépve fel, hivatkozik mindkét párt meggyőződésére s végül Szarvas megígérvén, hogy a felolvasott értekezések kinyomatása után azonnal fel fogja olvasni ellenézeteit, ezzel a vita befejeztetett. A folyó ügyek közül felemlítjük, hogy Fogarassy János a közlekedésügyi minisztérium által az akadémiához benyújtott »vasúti szótár« bírálatát elvállalta, s hogy Pénteken f. hó 19-én összes ülés leend, melyen a gr. Teleky-féle drámai pályamunkák felett fog a birálat kihirdettetni. •sw.1,'"—" •• "" . .-i-’*-.«-.—, >■ 1 "J -................I TM- " A főiskolai énekkar nyitányul elénekelte Bajza Apotheozisát, utána Kovács Gusztáv joghallgató szavalta el Tóth Kálmán »Előre czimü költeményét. Ezután jött Kölcsey »Hymnus«-sal egy hazafias szellemű fölolvasás »visszaemlékezés 1848-ra« Boros Mihálytól. Majd a főiskolai énekkar énekelt még el egy csatadalt s Nagy Károly elszavalta Szász Károlynak »Az elesettek álmait virrasztóm« czimü költeményét, mely után a közönség a Szózat éneklése közben tömött sorokban vonult vissza a városba, hol az emlékkertben az elesettek emlékére emelt haldokló oroszlánt ábrázoló szobor előtt az ünnepély befejezéséül még a következők történtek : Megérkezvén a menet, az egyenruhás régi honvédek a honvédemlék előtt díszsort képeztek, közvetlenül előttük pedig a főiskolai énekkar foglalt helyet. Legelőször az énekkar énekelt egy lelkesítő harczi indulót, mely után Torma Károly főiskolai hittanhallgató lépett elő s magasztos emelkedettséggel szavalta fel Kovács Gyulának »Árpád siri álma« czimü hatásos költeményét, melyet a jelenvolt roppant számú hallgatóság viharos éljenekkel fogadott. E szavalat után ismét az énekkar működött, szabatosan adván elő egy csinos csatadalt. Ezzel az ünnepély 3 negyed 5 órakor véget ért. A fővárosi tanbizottmány tegnap tartott ülésében a IV. ker. községi főreáliskolánál betöltendő öt tanszékre, az érdekelt tanártestületnek ez alkalommal első ízben beterjesztett véleményezésének teljes felforgatása mellett következő három kijelöléseket tett a történelem-földrajzi tanszékre : Vajda, Szőke, Csóka; a földrajz-történelmire : Reguiny, Jablonsky, Kis Gábor; a mennyiségtani tanszékre: Deme, Eberling, Horváth; az ábrázoló mértanra : Krisz, Szabó, Závodszky. A magyar nyelv és irodalom tanszékére a pályázat újból kiírandó , végleges betöltéséig Harrach helyettes tanárul megmarad. — Figyelmeztetés iparosoknak. A következő sorok közlésére kérettünk fel: Az április hóban megejtendő iparkamarai választások tárgyában kiküldött harminczas bizottság figyelmezteti az összes választóképes, valamely iparágat Budapesten egy év óta önállóan gyakorló iparosokat, miszerint a választási lajstromok f. évi márczius 17-től 24-ig vagyis 8 napon át a régi városháza IX-dik ügyosztályban (3-ik emelet 83. sz.) megtekintés végett kitéve lesznek. Ne mulasszák el a kellő reclamácziót azonnal szóval megtenni, ha a listában vagy be nem vezettettek vagy tévesen vezettettek volna be, vagy pedig ha neveik a kereskedelmi jegyzékben, nem pedig az iparos jegyzékben fordulnának elő, mely utóbbi esetben csak a kamara kereskedelmi osztályára adhatnák be szavazatukat. A Nagykomlóban Bakonyi 1. daltársulata tart előadást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. A Beleznay-kertben Váry Kálmán daltársulata ma és mindennap tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula közkedvességü zenekara tölti be. A „HON“ magántáv sürgönyei. Prága, mart. 16. A tartománygyülési pótválasztásoknál JT kerületben az ó-csehek jelöltjei, a leutomischb'ben az ifjú cseheké győzött. Berlin, mart. 15. A »Nordd. Alig. Ztg.« kiemeli, hogy mig a pápa Alfonzót ismeri el, a spanyol és franczia papság don Carlost támogatja, a pápa ezen mutatott támogatása arra való, hogy Alfonzó engedményeket tegyen Rómának és elidegenittessék a liberálisoktól. Versailles, mart. 15. A nemzetgyűlés 418 szavazattal (598 közül) Rudiffret Pasquiert a kamara elnökévé választotta meg. Az alelnök holnap fog választatni. Róma, mart. 15. (A kamara ülése.) Minghetti előterjeszti a papirpénzforgalom és az államkincstár 1874. évi állapotáról szóló jelentését, az 1875-iki végleges és az 1876. évi előirányzati költségvetést és ezeket mondja: Az állampénztár 1874 évi szükséglete 102 milliót tett, mely 40 millió papírpénzzel és 62 milliónyi kincstári készlettel fedeztetett; a pénzügyi helyzet 1874 végéig az előirányzattal szemben 43 millióval javult részben megtakarítások, részben a bevételek felemelése következtben; a pótköltségvetés 1875-re 50 milliót tesz ; a 80 milliónyi pénztári szükséglet a rendelkezésre álló készletek által fedezve van és igy külön pénzügyi intézkedés nem szükséges, azt hiszi hogy a dohány kötvényekkel tervezett művelet is felesleges lesz tán. Az 1876-iki előirányzat 24 milliónyi hiányt mutat fel, ehhez járulnak még a fel nem jegyzett kiadások, de ha a parlament megszavazza az előirányzott bevételeket, az egyensúly helyreállítása lehetséges lesz. KÜLÖNFÉLÉK. — Petőfi Sándornak egy olajba festett arczképét vette meg a kormány 500 forinton a muzeum részére, melyet Orlay-Petrics Soma 1849-ben természet után festett. Ez arczképét igen hűnek mondják. Orlay fentartotta magának a jogot, s hogy a festményről fényképi másolatokat vehessen, melyeket áruba szándékszik bocsátani. — Pest megye bizottságának évnegyedes közgyűlése ma délelőtt 10 órakor vette kezdetét. A gyűlés Halász Boldizsár indítványára bizalmi feliratot határozott a kormányhoz intézni. A fontosabb tárgyak közül megemlítjük most Kovácsy Gyula indítványát a megyei takarékpénztárak felállítása ügyében, melynek tervét részletes kidolgozás végett egy héttagú bizottsághoz utasították. E bizottság holnap fog megválasztatni. A gyűlésről reggeli lapunkban részletes tudósítást közlünk. — Márczius 15-én este a tudomány- és műegyetemek ifjúsága részéről igen számosan összejöttek társas vacsorára a Parragh-féle vendéglőben. Az egybegyült ifjúság hangulata igen lelkesült volt, éltették hazánk nagy fiát Kossuth Lajost, s a szabadságot, megemlékeztek a »Talpra magyar« halhatatlan költőjéről is, poharat emelvén dicső emlékére! Az egybegyült ifjúság köréből következő távirat küldetett Kossuth Lajosnak: A Parragh vendéglőjében márczius 15-ikén egybegyült egyetemi és műegyetemi ifjak küldik hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosnak, lelkes üdvkivánatukat. — Isten éltesse sokáig a haza s az emberiség javára — Debreczenben márczius 15-kének évfordulóját a főiskolai ifjúság s a város lakossága ismét a szokott módon, a régi lelkesedéssel ünnepelte meg. Mintegy fél három órakor indult meg a főiskola előtti térről a hosszú menet, hogy félórai zarándokolás után kijuthasson a haza védelmében elesett névtelen félistenek sírjaihoz, leróni a kegyelet és hála adóját. Künn a szent eszmékért lelkesedni tudó hazafiak beláthatlan sokasága várt a 48 ki honvédek s a főiskolai dalegylet zászlói alatt megérkező menetre. London, mart. 15. Schuvaloff gróf rövid szabadság idővel Szt.-Pétervárra utazott. — Szent-Pétervárról jelenti a »Times« ; Ivanoff ezredes az Oxus balpartján tett expeditióról az összes khivai törzsek meghódoltatása után háborítatlanul a petroalexandrowski erődbe érkezett. Stuttgart, mart. 15. Az országgyűlés ma délben nyittatott meg a belügyminiszter által. — A megnyitó beszéd jelzi, hogy több országos törvény az illető birodalmi törvények keresztülvitele czéljából módosíttatni fog, ilyenek a polgári házasságról, a birodalmi pénzértékekről és a hivatalnokokról szóló törvények. A jövő évi államháztartás a szaporodott szükségletek daczára sem igényel adóemelést; a rendelkezésre álló összegekből a közgazdasági és művelődési czélokra teendő rendkívüli kiadások fedeztetnek. Jeleztetnek továbbá törvényjavaslatok az állami minisztérium alakításáról, a miniszteri felelősségről és a közigazgatási jogszolgáltatásról. Páriamart. 16. Az »Univers« közzéteszi a cariota pártokhoz intézendő kiáltvány tervezetét és a Cabrera által szerkesztett egyezményi javaslatot. — Marseilles-i lapok azt jelentik, hogy a janáni császár augusztus végén Francziaországba utazik. Bécs , mart. 16. (Megnyitás.) Hitelrészvény 240.—.— Magyar földhitelintézet 78.25.Angol-magyar —.—. Ang.-Ausztriai 146.—. Magyar hitelrészvény 221.50. Franco-magyar—.—. Napoleondőr —.—. Államvaspálya 312.—. Lombardok 132.—. Magyar sorsjegy—.—. 1866-as—.—. 1864-es — —. Municipalbank —.—.Unicbank 116.25. Általános épitőbank 21.—. Bécs, mart. 16. (Előbörze.) Hitelrészvény 238. 75. Angol-Magyar —.—. M. hitelrészvény 221.25. Napoleond’or —.—. Lombardok 139.— 1860-diki 112 25. Municipalbank —.—. Általános épitőbank —.—. Magyar földhitel 78.25. Angol-osztrák 145. 50. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 311.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki 138.25 Unio bank 114.50. Angol épitőbank 37.75. Frankfurt, mart. 15. (Kezdet.) Váltóárfolyam —. 1860-ik 119.%. Lombardok 123.50. Évjáruléki papir 65 Osztrák bankrészv. 876.50. Osztrák hitelrészv. 217.s/s. Osztrák államvaspályarészvény 284.—. 1864 és 309.50. Galicziai 209.50. Évjáruléki ezüst 69.%. Köln, mart. 15. Búza 19.—. 18.95, rozs 15 25,14 70 14.60, olaj 30.50, 30.50, 31.70. Hamburg, mart. 15. Búza 185.%. 185.%. Rozs 147.—. 146.V*. Olaj —. 59.—. 57*/*Szesz 44% — .45.—. 45.—. Amsterdam, mart. 15. Búza 263.—,273. — Rozs 182—, 179. — , —.—, 179.—. Repczeolaj 33.1/* 33.V«, 35/2. KÖZGAZDASÁGI ROVAT — A tiszavidéki vasút igazgatóválasztmánya ülést tartott vasárnap. Tárgyalás alá vétetett Nördling vezérigazgató azon kérelme, hogy tekintet nélkül a szerződésszerű egy évi felmondási időre, azonnal osztrák szolgálatba léphessen vissza. A választmány sajnálattal fogadta Nördling kívánságát s csak azon feltétel alatt egyezett abba, ha Nördling máj végéig elvállalja a felelőséget az üzlet vezetéséért s még egy évig a választmány tagja marad. A választmány nem vélte szükségesnek, hogy új vezérigazgató választassék, s Nördling felkéretett, hogy a legközelebbi választmányi ülés elé módosított üzleti szabályzatott terjesszen. Felolvastatott a közlekedési miniszter rendelete, melyben a magyar nyelv kizárólagos üzleti nyelv gyanánt használatára hat havi véghatáridőt engedélyez. A kocsiűrtarifa életbeléptetését is megvitatta a választmány s elhatározta, hogy erre vonatkozólag felterjesztést fog intézni a kormányhoz. Ezután előterjesztetett az 1874. évi zárszámadás, mely szerint az összes bruttó bevétel 5.074,448 frtot tesz, 1.093,413 frttal kevesebbet, mint a megelőző évben. Az üzleti kiadás 2.811,590 frt, üzleti felesleg 2.262,858. Miután adóba 369,195 frtot fizet a társulat, az alaptőke 5%-os kamatoztatására megkívántató összegből 523,371 frt hiányzik, mely összeg erejéig a társulat igénybe vehetné a kamatgaranciát. A választmány megállapodása szerint a közgyűlésnek lett fenntartva, határozni a felett, vajjon tényleg igénybe vétessék-e az állami kamatgarancia. — A pesti közúti vaspályarészvénytársulat évi jelentéséből kiemeljük e következő főbb adatokat: Tíz évi fennállás óta ez évben mutat először apadást a forgalom, oka a közvagyonosodás hanyatlása. Az 1874. évre előirányzott építkezések nagyrészben végrehajtattak, s erre a társulat 83,925 frtot ruházott be. Az egyes számlákat tekintve a beruházás következőleg oszlik meg: Az újpesti vonalra esik 13558 frt 70 kr. A mészáros-utczai és dunapartira 915 frt 38 kr., a városligetire 3778 frt 29 kr., a kőbányaira 2128 frt 32 kr., az üllői útira 937 frt 23 kr., a soroksárira, a vágóhidig 56.649 frt 92 kr., az épületekre 739 frt 58 kr., a telkekre 2688 frt 3 kr., a forgalmi eszközökre 2529 frt 61 kr. Összesen mint fent 83925 frt 6 kr. A tervezett uj vonalak tekintetében czélszerünek vélte az igazgatóság a Podmanitzky-út helyett a sugárúton leendő építést és a kőbányai vonal másik vágánya helyett a m. kir. államvasutak indóházától a sertéskereskedő utczán egy vágányt építeni, s ez iránt kérvényt is intézett a tanácshoz, kérelmezte továbbá az alsó dunaparti vonal meghosszabbítását a Petőfi térig. A soroksári vonal kiépítése késedelmet szenvedettbe az idén már bizton megkezdhetni reméli az igazgatóság az építést. A nádor utczától a Tükörigát és margitszigeti hídon át építendő vonal iránt a terv és kérvény a közlekedési minisztériumnál van s kedvező elintézése várható. Az újpest-rákospalotai vonal megvétele iránt a tárgyalások csak legújabb időben, most azonban a kedvező megoldás biztos kilátásával vetettek fel újra. A személyforgalom tett 1874-ben 6.367,791 ft, 1873-ban 7.506,760 ft, tehát kevesebb 1 138,969 ft, Az 1874. évi összes bevétel 713,160 forint kiadás 469,844 ft, nyers felesleg 243,316 ft. Ha az 1873. évi 840,917 frt 40 krra rúgott bevétellel az 1874. évi 713,160 ft 21 krra rúgott bevételt összehasonlítjuk, akkor kitűnik,hogy az utóbbi évben a bevétel 127,757 ft 19 krral keresbedett; — minthogy azonban a kiadási rovatban is 9,916 ft 5 kr keresbület van, az 1874. év bevételi keresbülete tulajdonképen csak 117,841 frt 14 krral mutatkozik. A 205,933 frtnyi nyereményből fedezendő: a részvénytőke 5 % kamatja 78,180 ft, az elnök, választmány és az igazgató jutaléka 12,273 forint 87 kr, a tisztviselők jutaléka 3,640 ft 6 kr, a tartalékalap alapszabályszerű növelésére 5,591 ft 91 kr, a nyugdíjalapra pedig 3000 ft, összesen tehát 102 686 ft 74 kr, melynek levonása után marad tiszta feleslegül 103,246 ft 34 kr miből további osztalékul részvényenként 13 ft és ugyan 7680 darab részvényre összesen 99,840 ft, 138 élvezeti jegyre összesen 1794 frt, összesen 101,634 ft jut 1,612 ft 34 ft pedig fennmarad. Az igazgatóság javasolja, hogy a részvények f. év máj. 1-én esedékes osztalék szelvénye a kamattal együtt egész részvényenkint 23 frttal már f. év ápr. 2-án beváltassék. Az 1875. évi költségvetésnél megjegyezendő, hogy az 1874. évi szükségletből fedezetlen maradt 48,001 frt. Ezen kívül teszi az 1875. évi tőkeszükséglet : a szénatér-közvágóhidi vonalra 95,000 frtot, a alsó-dunaparti vonalra 12,600, egy raktár-épületre az üllői telepen 1500 frtot, a kőbányai telepen egy kioszkra 3800, mindössze 160,901 frtot, mely összeg a tárczában levő 505 db részvénynek a tavalyi közgyűlés által elrendelt eladása és a tavaly kiadott 676 db részvényre még hátralékos 50% befizetés útján teljesen fedezhető lesz. A Kőbányai sertésvásári jelentés. Kevés felhozat miatt a jó sertés ára emelkedett ugyan % kral, de azért az egész héten lanyha üzlet volt, mert a vétel csak a legszükségesebbre szorítkozott. A f. hó 10-én tartott nagyváradi vásárról azonban mesés dolgokat hallani. A felhajtás lehetett 9000 drb, de ez is 3—4 vidékbeli tenyésztőé volt — a legtöbb Schwarz tenyésztőé Okányból 1 éves 130—190 font elevensulyu malacznak párja 55—70 fton — 2 éves sertésnek párja 70—80 fton kelt el, még pedig oly hirtelen, hogy sok vevő az áraktól megijedve üresen tért vissza. Kőbányai árak. magy. 360—450 font 33%—34% könyv szerb fajta 29—31%, Stochli 28—29 kr. Kiviteli jó portéka 34—35 kr. Jó bánáti törekbuza 3.10—3.15 kr. Kézpénz mellett helyi állomány márczius 5-én maradt 42,400 drb. Felhajtás az alföldről 4490 darab esztendős sertés 2230 drb. hizlalt Erdélyből 260 drb. Szerbországból 230 drb. Oláhországból 250 drb. Elhajtás a Felsőmagyarországba 180 drb. Bécsbe múlt héten, (920 drb) ezen a héten 2170 összesen 3190 drb. Prágába 350 drb. Bodenbachon át Dresdába 390 Oherbergen át Breslau 460 drb. budapesti fogyasztás 1980. Transitó 510 drb. Czeglédre 30 drb. Összesen 6990 drb. Felhajtás 7460 tehát marad 42,870 darab, melyekből 12,030 drb. a részvény szállásokban hever. Szarvasmarha felhajtás vasúttal 452 db. Elhajtás. Bécsi vásár kedden felhajtás 1860 drb. ára 22—31 kr, csütörtökön felhajtás 340 drb. ára 22—30 kr, orosz és lengyel fajú felhajtás 3100 drb. ellőbbi 17—21 kr, utóbbi 22—25 kr. Győr és Soppronyból felhajtottak 390 darabot a vásár lanyha volt, csütörtökön 117 drb. maradt vissza. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE, Martius 15. A. Államadósság lOOfrt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. , „ , febr.—aug. 5 pro. „ „ ezüstben jan.—jul. 6 pro. „ „ „ april—oct. 5 pro. Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. . „ 1839-ből »tőd „ . „ . 1854-ből 850 frtos 4»0„ , 1880-ból 500 , 5%. . . „ 1860-ból 100 , 5%, „ . , 1884-ből 100 ............................ Romot járadékjegy 42 lira...................... AUamjoszági jelzáloglevél 120 frt 5% • B. Földtehermentes. 100 frt p. p-Csehországi 5%............................................ Bukovinai Gácsországi 5 .................................................. ................................................. Krajnai, karinthiai és tengervedéki 5% Horvát,tótországi 5%................................. Morvaország Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 5.8.5% 15,8%1:8”/„ Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%................................................. „ 1807-diki sorsolási záradékkal C. Más ktszkülcsönök. Duna szabályozási 5% 100 frtos . . . .• Magyar vasúti 120 frt (800 frank) 6% • • • Gömöri záloglevél 5% 150 frt......................i Magyar nyeremény 100 frt................................ „ „ 50 frt................................. Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. ü’/ö . „ 1871-ki 3 mii. 5%................................. „ 1373-ikl 5.4 mil. 5%........................... „ flőrődézsma váltság 100 frtos . . Pest városi 6 °/o............................................................. Török vasúti 400 frank...................................... _ _ 145 frank befiz............................. . D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt és 120 frt befizetés Angol-magyar bank 200 frt. 40% Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 * Magyar földhitelintézet 200 frt. 50 . Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . . . Magyar ált. hitelint. 200 frt....................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt . Franco-oszterák-magy. 500 frank 50% • Franco-osztrák 100 frt . ........................... Adva 71 65 71 55 75 95 75 96 273 — 248 — 104 50 112 50 115 75 139 — 21 50 127 — 98 — 83 50 85 80 86 50 80 95 50 98 - 95 - 95 — 95 50 70 50 93 — 70 75 70 50 78 50 77 50 99 50 99 80 83 25 82 50 73 25 90 50 146 — 18 50 134 — 78 — 238 75 221 — 820 55 — Tartva 71 65 71 05 70 10 76 10 275 — 249 - 105 - 112 80 110 — 139 25 22 50 127 25 84 25 86 25 80 50 90 50 99 -90 — 90 50 77 25 77 25 77 — 79 -78 -100 100 20 83 75 83 — 73 75 91 — 146 50 19 50 130 — 78 50 239 - 221 25 830 65 25 Franco-magyar 200 frt .... ila.a életbiztosító és hitel 200 frt Magy. ált. municipalis 200 frt 40 . Nationalbank...................................... lluiobank 200 frt........................... E. Közlekedési vállalatok részvényei Alföld-fiumei pálya 200 frt................................ Albrechtpálya 200 frt............................................ Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. . Erzsébet-pálya 200 frt p. p................................. Eperjes-tarnovi 200 frt.......................................... Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst. . . Ferencz-József pálya 200 frt ezüst .... Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. .... Kassa-oderbergi pálya 200 frt...................... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt ... Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt............................ r * (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt............................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . . Állampálya 200 frt p. p. ....... Déli pálya 200 frt ............................................ Tiszai pálya 200 frt............................................ Bécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 frt „ észak-keleti n 200 frt ezüst . . . „ keleti pálya 200 frt................................ . nyugati Székesfehérvár grácz 200 frt. Ferencz József Pécs-barcsi Károly Lajos ezüst 5%. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% . . „ 33 éves visszafizetés 5% . . cseli jelzálogb. 5% . ........................ Nemzeti bani: p. p. 5% sorsolás . . . „ p. ó. 5%..................... Magyar földhiteltársulati 34 év 571% • „ földhitelintézeti 5V1% .... „ kereskedelmi bank 23 év . . „ jelzálogbank 57,%...................... 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . . . Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%....................... Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt . . Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . . . . * n 300 frt e. 5% . . . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt................................. 1862-iki........................................... 1869-iki........................................... 200 frtos....................................... Eperjestarnovi 300 frt............................... . . Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. . . . . 100 frt o. é. n 100 a . 200 200 a ezüst . . . 300 a .... . II. kib..................................... m. a . . 1861 . . . VI. .... 800 .. Kassa oderbergi 200 frt....................................... Lembergi-czer.-jassyi pálya 300 frt ezüst . a I. kib. 1865 » II. * 1867 • m. a 1868 « IV. . 187» Adva Tartva 61 50 62 — 963 — 965 — 116 75 117 — 131 --135 -82 — 65 -439 — 433 — 188 -188 50 1980 — 1985 — 167 75 168 50 230 50 231 — 134 — 134 60 144 75 145 25 434 — 439 — 160 — 161 — 80 — 80 50 146 75 147 25 132 — --- ---312 — 313 — 137 60 137 75 197 50 198 50 121 50 122 50 122 50 122 — 121 — 121 50 55 50 56 — 131 50 133 75 90 40 96 70 I87 — 87 50 89 50 90 -95 -95 15 86 75 87 — 89 80 87 — 87 50 88 — 78 50 80 — 77 75 78 25 09 80 70 — 95 50 95 75 93 50 94 — 92 -92 50 95 — 95 50 92 25 92 50 93 30 98 60— 83 101 50 102 — 99 --99 50 83 80 84 20 79 — 79 50 85 50 __ __ — — Osztrák- Lloyd 5%...................................... Osztrák észak-nyugati vaspálya, »00 ft Rudolfpálya, 300 frt, 5% . . . * 1869 ...................... * 1872 ...................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst Állampálya 500 frank 8% . . a 1867-iki 3 „ . . a 200 frt 5% Déli vasút Januar - julia april.—okt. a 300 frt ez. a 1875—1870 „ Tiszavidéki 1877—1878 .... Tramway 22 év kisor. . . . Magy. gácsországi 200 frt. Magy. északkeleti S00 frt. . Magyar keleti 800 frt . Magy. keleti II. kib. 800 frt . Magyar nyugati 200 frt . 3% 500 fr. 3% 500 , 5% • % 0% 500 fr. 6"/0 500 „ ■ - - 5% 5% 5% 5 °/o 6% 5% 6% S% Váltók (három bóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet Berlin 100 tallér .... Boroszló 100 tallér . Brüssel 100 frt....................... Frankfurti 100 frt délnémet Hamburgra 100 b. márk. Londonra 10 font sterling Lyonra 100 frank . . . Milano 100 lira .... Marseille 100 frank Müncheni 100 frank . . . . Páris 100 frank . . . Pétervár, 100 rubel . . Zürich 100 frank . . 434437,% 37. 5432V. 46447. 4 Pénzek árfolyama. Os. arany ...... 20 fokos arany...................... Orosz imperiale . . . Mária Terézia-tallér . Ezüst....................................... Egyleti tallér...................... Porosz pénztári utalvány I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt............................................ Clary 40 frt p. .................................................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p....................... Innsbrucki városi 20 frt............................ Keglevich 10 frt ........................................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . . . Buda város köles. 40 frt............................ Pálffy 40 frt .. .................................................. Rudolf-alapítvány 10 frt................................ Salm 40 frt p. p. . . ............................ Salzburgi dissorsj. 40 frt St. Genois 40 frt. p. ......................................... Stanislau városi 40 frt................................ Triest város 100 p. .......................................... 4 . 10 p. ............................................................... Waldstein 20 frt p. ......................................... Windischgrätz 20 frt ................................ Adva 96 sr 92 20 91 — 90 75 77 75 142 138 50 111 — 111 50 95 40 222 50 82 25 75 40 72 »5 08 75 77 — 169 27 50 94 75 17 25 13 75 16 25 27 75 27 25 13 75 35 50 16 75 27 75 15 — 109 53 50 23 25 20 50 95 92 20 54 - 54 10 111 30 44 05 5® 23 8 87 104 50 1 63 Tartva 96 75 92 80 91 25 91 25! 78 25 142 50 139 —! 111 50 111 80 95 60. 223 —j 82 50 75 80 72 75 78 —! 169 50 28 — 95 26 17 75 14 25 17 — 28 25 27 50 14 25 35 75 17 25 28 25 16 -110 — 54 - 23 75 »1 oO 95 10 92 40 54 10 54 10 111 40 44 10 5 27; 8 87 104 60 1 S3 Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum odaírni és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, Bartok-tere, Athenaeumo-épület 1875