A Hon, 1875. március (13. évfolyam, 48-72. szám)

1875-03-16 / 61. szám

elfogadni az Orbán által jelzett megtakarítást. (He­lyeslés.) Megszavaztatik ezután a munkácsi fegyinté­zetre 98,775 frt a váczi fegyintézetre 114,350 frt, a lipótvári fegyintézetre 128,340 frt, illavai fegyintézetre 117,600 frt szamosujvári fegyintézetre 110,250 frt mária­nostrai fegyintézetre 37,600 frt, a váczi állami fogházra 6720 frt, vegyes kiadásokra megszavaztatik 5,000 frt. Központi telekkönyvre megszavaztatik 8000 ft. A nyugdijakra megszavaztatik 305,000 frt. Következik a rendkívüli költségvetés. A ma­gyarországi telekkönyvi kirendeltségek szükségle­teire előirányoztatik 45 ezer frt. A p. ü. biz. ajánlata alapján 40 ezer szavaztatik meg. Az erdélyi részekre ugyané czim alatt 170 ezer frt szavaztatik meg. Törvények szerkesztésére előirányoztatik 15 ezer frt. A p. ü. biz. 10 ezer frtot vél megszavaztatni. Vidliczkay József utal arra, hogy nálunk rendszertelenség van a törvényhozási téren. Emlékez­tet, hogy Tisza a kataszteri törvényt nem­rég még hasznavehetetlen munkálatnak mondta, most azután saját kormányával keresztülvitte. Lehet, hogy majd novellák által segíteni hiányain, de anomáliának tartja, hogy valamely törvény már roszaságának elő­­leges tudata mellett vitetik keresztül. Ezt ő a törvény­­alkotó közegek hiányos voltában keresi. A parla­menti többségeket hemerek s állandó szaktestületek­re kell bizni a törvényjavaslatok szerkesztését; hívják ezt akár államtanácsnak, akár kodifikáczio­­nál a bizottságnak, tagadhatlan, hogy szükség van arra. Indítványt ad be, mely a kormányt átalánosan kívánja utasíttatni jelentéstételre, nem tart-e ily tes­tületet szükségesnek létesíttetni. Az előirányzott ös­­­szeget különben megszavazza. Horváth Lajosnak a javaslat lényege ellen­­nincs kifogása; minthogy azonban az az egész kor­mányt illeti, kéri a javaslat nagy fontosságánál fog­va annak kinyomatását, s annak idején napi­rendre tűzését. (Helyeslés.) Irányi Dániel az iránt tesz kérdést a minisz­terhez: elégségesnek tartja-e a p. ü. biz. által aján­lott tízezer irtot ? Azt mondja a p. ü. biz., most nincs napi­renden a polgári törvénykönyvön kívül más nagyobb kodifikátori alkotás. De ő ép azt sze­­­­retné tudni, hogy e törvénykönyv kidolgozása e tör­­­­lés miatt nem marad-e el, mert ez áron nem egyez­nek bele a törlésbe. Kérdést tesz különben az iránt, hogyan áll a polgári törvényköny­v,s mikorra lesz kész. Perczel Béla igazságügyminiszter utal arra, hogy előde több szakférfit bízott meg a kérdéses tör­vénykönyv elkészítésével. Ezek szorgalmasan dolgoz­nak, hogy mikorra lesz az készen, biztosan nem tudja megmondani , azt azonban kijelentendőnek véli, hogy az általa is elfogadott 6000 frtnyi törlés nem fogja a javaslat elkészülését késleltetni. Szilágyi Dezső Vidliczkay javaslata ellen beszél, nem mintha egyátalán roszalná az illető esz­mét, hanem mert az egy lépéssel sem lenne előbbre vive a Vidliczkay-féle javaslat által. Különben nem is lenne ez által soha elérve az a czél, a­mit Vidliczkay jelzett. Lenne igen is haszna,­mert szerkezeti tekin­tetben biztosítaná a javaslatok helyességét. A formát azonban — a kormánynak hat, javaslat utján tör­vény előterjesztésére való utasítását — nem helyesli egyátalán, mert ez a korona kezdeményezési jogába való avatkozás. A kormány úgy fog tenni, a­mint jónak látja s ha szükségesnek tart ily intézményt, benyújt az iránt javaslatot. Elvettetni indítványozza Vidliczkay ja­vaslatát. A ház ezután az indítványt mellőzi s a 10 ezer irtot megszavazza. Börtönhelyiségek javítására meg­szavaztatik még 60,000 frt, s ezzel az igazi. budget be van fejezve s a ház a földművelés-, ipar- , kereske­delmi budget tárgyalására tér. A m. tud. akadémia nyelvészeti szakosz­tályának ülése. A nyelvjavitási vita. — mart. 15-én. Az akadémia ülés­terme ma szokatlanul élénk volt. A tudós tagok ugyan szokás szerint csekély számmal jelentek meg, azonban köztök sok nő s férfi vendég is foglalt helyet. A hallgatóság között a »Nyelvőr« munkatársai s tisztelői nagy számot kép­viseltek s még három ifjú gyorsíró is működött az el­lenpárt nyilatkozatainak feljegyzése végett A szo­katlan élénkséget azon elterje­dt hit okozta, hogy a régi gárda két tekintélyes tagja, Fogarassy, a nagy szótár egyik szerkesztője s Toldy Ferencz, a nyelv­újítási harcz egyedüli élő tanúja nyílt sisakkal fog­nak fellépni Szarvas Gábor et Comp. nyelv purificaló úgy nevezett túlzásai ellen. Szarvas Gábor s a »Nyelvőr« munkatársai ugyan nem törekesznek uj­­szavak szerkesztése által hatni, sőt a megszokott ide­gen szavak érvényét is fenntartják, azonban — hor­­rendum dictu! — erélyesen kelnek ki a magyar nyelv szellemének megrontása ellen. Az első értekezés a szelidebb Fogarassy tól volt »Az uj szókról« czim alatt. Felemlíti először az egyes nyelvek folytonos átalakulását s a magyar nyelv történeti átalakulását. Nyelvünk régen jól ki­­ volt fejlődve, mit bizonyít azon körülmény is, hogy­­ Kálmán törvényei magyarból lőnek latinra fordítva, s azonban Anonymusnál s másutt az első századokból a halotti beszédig alig maradt fenn 40 szó. Ezen szó­kat a mongol analógia szerint magyarázza s ebből kimutatni akarja azt is, hogy a magyarok a perzsák­kal szoros összeköttetésben állottak. A későbbi szá­zadokban a latin nyelv uralkodott, azonban a 15-dik század végétől a nyelvbúvárlat biztos adatokat nyer­het. Mindezekben nyelvünk erőteljessége határozot­tan látható, de Kazinczyig s iskolájáig hiányzott be­lőle a művészi, szépészeti érzék, melynek nyomai Mikes Kelemennél láthatók először. Ezen művészi elem tette a magyar nyelvet kiválóan gyakorlati fon­tosságúvá s habár nem lehet tagadni,hogy némely hi­bák csúztak is be,de a tekintélyesebb irók nyelvérzéke a jobbat gyökereztette meg. Az öreg az 50 év előtt di­vatos nyelvből a mai nyelvvel összehasonlítva érde­kes példákat sorol elő, melyek kedélyesen sőt itt-ott naivul elbeszélt életrajzi töredékek voltak, hátterei Széchényi, Kazinczy s másokkal összeköttetései korából. Ő hozta javaslatba az ünnepély, ildom stb. szavakat. Ezen hosszú s bőbeszédű bevezetés után felszó­lal a Nyelvőr munkatársai által ajánlott szavak ellen s felemlíti, hogy a raktár különbözik a tárház­tól, a fogadó különbözik rangban a Hoteltől s gú­nyolódva beszéli el, mint mondott fel az uj szakács­nő azért, mert gazdája az elnevezés felett (szakács­nő, vagy szakácsnő vitatkozott, elmondja, mily nehe­zen szokik el a nép a »pór« (takarék tűzhely-Spar­­heerd) elnevezéstől. Ezen tények elbeszélése után felteszi a kérdést: kit követünk tehát a nyelvtan­ban ? az írókat vagy kizárólag a népet ? O a [forrásokat következőleg osztályozza: a) tájszók, melyek leginkább a növénytanban fogadtat­tak el b) régi szók, melyek közt azonban sok van, mely jelen viszonyaink közt el nem fogadható. c) Szóelemzés p. remény, béke, sóhaj, segély, tökély. Végre d) a szó hasonlóság. De a rag, mint nyelvtani képző, egészen különböző a szótáritól s ezen kü­lönbséget a nyelvérzék határozza meg. Legjobb kép­zők : as, ő, az, al, Ság, alom; azonban ezek sem alkal­mazhatók minden tóhoz, így az analógia itt­­ egészen helytelen volna s nagyon óvatosan kell eljárni benne. Ugyanezen »példacsinálási képtelenség« áll az ös­­­szetett szókra nézve is, holott ezen hibában lélegzik a legtöbb nyelvész. Ezen négy forrás új szók alkotá­sára utat nem nyújt. Erre a következő alapszabályok tekintetbevétele szükséges: a) szabatosság (p. a mar­ha régi »vagyon« nevezete korlátoltatott) b) jó vagy szép hangzás c) rövidség (foglalatoskodik-foglalko­­zik, egyesült-egylet, tökéletesség-egylet, tanító inté­zet, tanoda a mongol ha rag felvételével, mely né­zete szerint egészen jogosult) d) helyes nyelvérzék (szerv szó felvétele, a jeles költők és szónokok pél­dái). Uj szók létesítése tehát mindenkor csak ezen forrásokból s ezen megdönthetően alapszabályok f­olytán történhetik. Müller Miksa szavával végzi, hogy a részletekig menő elemzésben ugyan sajátsá­gos inger van, mert hiszen minden egyes szóban a gondolat csapadékában egész krónikák vannak, de ezen nyelvet átérteni csak egészében lehet. Fogarassy megéljenzett előadása után Toldy Ferencz tartotta meg felolvasását a magyar orthologiáról. A magyar akadémiának sze­rinte egyik fő érdeme a Révay-Kazinczy-féle nyelv­reform elfogadása, mely által az ósdiak elhalgatásra voltak kényszerítve. A nyelvészeti neológia az akadémia tekintélye mellett oly sokra helyezte 50 év alatt a magyar nyelvet, mint más országokban évszá­zadok alatt történt. De túlzások s rontások is tör­téntek. Ballagi s ő felszólaltak ez ellen s a legjele­sebb költők triása Vörösmarty, Arany és­­ Czuczor (?) szintén küzdöttek ez ellen. Most uj ósdi iskola állott elő, mely az igeragozás összezilálása után (Szarvas pályamunkája) a műveltebb osztályoktól elfordulva a parasztok nyelvét tartja az egyedüli dön­tőnek s a foghagyma szagra kiváncsi egyedül. Most az­ akademia subventioja mellett megjelenő »Nyelvőr­ben a neologia vívmányai felhasználásával ezen de­­mocrata ósdi iskola sokakat elcsábít s az akadémiát egészen párbajra hívta ki. Ezen iskola szerint a nyelv ujitásban egy porszem sem jó, sőt vétek volt maga az ujitás, mert a nép nyelvének használata az egyedüli elv. Az irók s müveinek befolyását egyátalán tagadják, holott azok szavait folytonosan használják s az »átkos ujitók« nem a parasztság emlőin neve­­kedtek fel. Az első elv az »uj ósdiaknál«, hogy újítani nem kell, holott az újításokat is használják s holott valóban ujitás a régi s­zájszók használatba hoza­tala, az uj phrasisok felvétele s ezen újítások álta­lában fontosabbak a szavak újításánál is, melyre leg­több gondot fordítanak. Ezen ujítás egyenlő a »Nyelvőr« tornázásával. A nyelv »az uj próféták szerint« benső erejénél fogva mindent tud létesíteni, tehát szerintök irók nem szükségesek, a nyelv maga »mivelödik«, az irók munkája szerintök (?) csak nyelvrontás. — Második vádként felhozza a nyilvá­nos nyelvészeti vitaestélyeket, melyekre Toldy szerint jan­u-ka óta füt fát meghív, sőt még kis akadémia­ként levelező tagokat is tart s resolution­ nyilvános­ságra hozza a jelenlévők nevei s száma gondos elhal­­gatásával, hogy azok areopagi ítéleteknek tartassa­nak, stb. így tovább nem akadémiai, hanem közönséges , komoly férfiúhoz nem illő gúnyolódással folytatva, a »Nyelvőr« ellen polémiáit, áttér az ajánlott uj sza­vakra s az elvi kérdésekre, a nélkül, hogy azokat ér­demlegesen igyekeznék megczáfolni. A nyelvszellem (teremtő erő), s nyelvérzék(passiv alakitó erő)hatása még most is érvényben van s ezért helytelen elvetni a régi analógia szerint készített uj szavakat, ha azt a nyelvérzék elfogadta, helytelen még azon esetben is, ha a régi nyelvben csak egy-két példa van reá. A nyelv teremtő erejét szű­k körbe szorítani minden eset­re természet­ellenes viszony. Még a nyelv nyugvó kin­cseit is fel kell használni, ha azt a nyelvérzék meg­engedi. Nyelvünk élő nyelv s ezen felhasználás sza­porodó fogalmaink szabatos kifejezésére mulhatlanul szükséges s a gyakorlat kiirtására elméleti érvek egy­átalán elégtelenek. Az öreg férfiú tiszteletére hangzott ugyan né­hány éljenzés, azonban megelégedve senki sem volt vele. — Nagy helyesléssel találkozott ennélfogva Szarvas Gábor higgadt felszólalása, ki megjegy­­zette, hogy mindkettő elismeri a nyelvben létező hi­bákat, de egyik sem czáfolja az érveket s különösen Toldy ellenében hangsúlyozza,hogy a »Nyelvőr« nem ellene a nyelvujitásnak, de ellene van a rosznak. Toldy polémiája különösen egy Imre Sándor művé­ről mondott bírálatra s nem a »Nyelvőr« irányára vonatkozik s e bíráló bizonyosan felelni fog ezen megjegyzésre. B­u­d­e­n­z már szenvedélyesebben nyilatkozva kijelenti, hogy a nyelvészeti értekezletek az akadémia helyeslésével is találkoztak. P­u­l­s­z­k­y elnök békítőleg lépve fel, hivatkozik mindkét párt meggyőződésére s végül Szarvas megígérvén, hogy a felolvasott értekezések kinyomatása után azonnal fel fogja olvasni ellenézeteit, ezzel a vita befejeztetett. A folyó ügyek közül felemlítjük, hogy Foga­rassy János a közlekedésügyi minisztérium által az akadémiához benyújtott »vasúti szótár« bírálatát el­vállalta, s hogy Pénteken f. hó 19-én összes ülés leend, melyen a gr. Teleky-féle drámai pályamunkák felett fog a birálat kihirdettetni. •sw.1,'"—" •• "" . .-i-’*-.«-.—, >■­ 1 "J -................I TM- " A főiskolai énekkar nyitányul elénekelte Bajza Apo­­theozisát, utána Kovács Gusztáv joghallgató szavalta el Tóth Kálmán »Előre czimü költeményét. Ezután jött Kölcsey »Hymnus«-sa­l egy hazafias szellemű fölolvasás »visszaemlékezés 1848-ra« Boros Mihály­­tól. Majd a főiskolai énekkar énekelt még el egy csa­tadalt s Nagy Károly elszavalta Szász Károlynak »Az elesettek álmait virrasztóm« czimü költeményét, mely után a közönség a Szózat éneklése közben tö­mött sorokban vonult vissza a városba, hol az emlék­­kertben az elesettek emlékére emelt haldokló orosz­lánt ábrázoló szobor előtt az ünnepély befejezéséül még a következők történtek : Megérkezvén a menet, az egyenruhás régi honvédek a honvédemlék előtt díszsort képeztek, közvetlenül előttük pedig a főis­kolai énekkar foglalt helyet. Legelőször az énekkar énekelt egy lelkesítő harczi indulót, mely után Tor­ma Károly főiskolai hittanhallgató lépett elő s ma­gasztos emelkedettséggel szavalta fel Kovács Gyulá­nak »Árpád siri álma« czimü hatásos költeményét, melyet a jelenvolt roppant számú hallgatóság viha­ros éljenekkel fogadott. E szavalat után ismét az énekkar működött, szabatosan adván elő egy csinos csatadalt. Ezzel az ünnepély 3 negyed 5 órakor vé­get ért.­­ A fővárosi tanbizottmány tegnap tartott ülésében a IV. ker. községi főreális­kolánál betöltendő öt tanszékre, az érdekelt tanár­­testületnek ez alkalommal első ízben beterjesztett véleményezésének teljes felforgatása mellett követke­ző három kijelöléseket tett a történelem-földrajzi tanszékre : Vajda, Szőke, Csóka; a földrajz-törté­nelmire : Reguiny, Jablonsky, Kis Gábor; a mennyi­­ségtani tanszékre: Deme, Eberling, Horváth; az áb­rázoló mértanra : Krisz, Szabó, Závodszky. A ma­gyar nyelv és irodalom tanszékére a pályázat újból kiírandó , végleges betöltéséig Harrach­ helyettes ta­nárul megmarad. — Figyelmeztetés iparosok­nak. A következő sorok közlésére kérettünk fel: Az április hóban megejtendő iparkamarai választások tárgyában kiküldött harminczas bizottság figyelmez­teti az összes választóképes, valamely ipar­ágat Budapesten egy év óta önál­lóan gyakorló iparosokat, miszerint a vá­lasztási lajstromok f. évi márczius 17-től 24-ig vagyis 8 napon át a régi városháza IX-dik ügyosztályban (3-ik emelet 83. sz.) megtekintés végett kitéve lesz­nek. Ne mulas­szák el a kellő reclamácziót azonnal szóval megtenni, ha a listában vagy be nem vezettet­tek vagy tévesen vezettettek volna be, vagy pedig ha neveik a kereskedelmi jegyzékben, nem pedig az ipa­ros jegyzékben fordulnának elő, mely utóbbi esetben csak a kamara kereskedelmi osztályára adhatnák be szavazatukat. A Nagy­komlóban Bakonyi 1. daltársulata tart elő­adást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. A Beleznay-kertben Váry Kálmán daltársulata ma és mindennap tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula közked­­vességü zenekara tölti be. A „HON“ magántáv sürgönyei. Prága, mart. 16. A tartománygyülési pótvá­­lasztásoknál JT kerületben az ó-csehek jelöltjei, a leutomischb'ben az ifjú cseheké győzött. Berlin, mart. 15. A »Nordd. Alig. Ztg.« kie­meli, hogy mig a pápa Alfonzót ismeri el, a spanyol és franczia papság don Carlost támogatja, a pápa ezen mutatott támogatása arra való, hogy Alfonzó engedményeket tegyen Rómának és elidegenittessék a liberálisoktól. Versailles, mart. 15. A nemzetgyűlés 418 szavazattal (598 közül) Rudiffret Pasquiert a kamara elnökévé választotta meg. Az alelnök holnap fog vá­lasztatni. Róma, mart. 15. (A kamara ülése.) Minghetti előterjeszti a papirpénzforgalom és az államkincstár 1874. évi állapotáról szóló jelentését, az 1875-iki végleges és az 1876. évi előirányzati költségvetést és ezeket mondja: Az állampénztár 1874 évi szükséglete 102 mil­liót tett, mely 40 millió papírpénzzel és 62 milliónyi kincstári készlettel fedeztetett; a pénzügyi helyzet 1874 végéig az előirányzattal szemben 43 millióval javult részben megtakarítások, részben a bevételek felemelése következt­ben; a pót­költségvetés 1875-re 50 milliót tesz ; a 80 milliónyi pénztári szükséglet a rendelkezésre álló készletek által fedezve van és igy külön pénzügyi intézkedés nem szükséges, azt hiszi hogy a dohány­ kötvényekkel tervezett művelet is felesleges lesz tán. Az 1876-iki előirányzat 24 milliónyi hiányt mutat fel, ehhez járulnak még a fel nem jegyzett kiadások, de ha a parlament megsza­vazza az előirányzott bevételeket, az egyensúly hely­reállítása lehetséges lesz. KÜLÖNFÉLÉK. — Petőfi Sándornak egy olajba festett arczképét vette meg a kormány 500 forinton a muzeum részére, melyet Orlay-Petrics Soma 1849-ben természet után festett. Ez arczképét igen hűnek mondják. Orlay fentartotta magának a jogot, s hogy a festményről fényképi másolatokat vehessen, melyeket áruba szándékszik bocsátani. — Pest megye bizottságának évnegyedes közgyűlése ma délelőtt 10 órakor vette­­ kezdetét. A gyűlés Halász Boldizsár indítvá­­­­nyára bizalmi feliratot határozott a kormányhoz in­­­­tézni. A fontosabb tárgyak közül megemlítjük most Kovácsy Gyula indítványát a megyei takarék­­pénztárak felállítása ügyében, melynek tervét részle­tes kidolgozás végett egy héttagú bizottsághoz utasították. E bizottság holnap fog megválasztatni. A gyűlésről reggeli lapunkban részletes tudósítást­­ közlünk. — Márczius 15-én este a tudomány- és műegyetemek ifjúsága részéről igen számosan össze­jöttek társas vacsorára a Parragh-féle vendéglőben. Az egybegyült ifjúság hangulata igen lelkesült volt, éltették hazánk nagy fiát Kossuth Lajost, s a sza­badságot, megemlékeztek a »Talpra magyar« halha­tatlan költőjéről is, poharat emelvén dicső emlékére! Az egybegyült ifjúság köréből következő távirat kül­detett Kossuth Lajosnak: A Parragh vendéglőjében márczius 15-ikén egybegyült egyetemi és műegye­temi ifjak küldik hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosnak, lelkes üdvkivánatukat. — Isten él­tesse sokáig a haza s az emberiség javára — Debreczenben márczius 15-kének évfor­dulóját a főiskolai ifjúság s a város lakossága is­mét a szokott módon, a régi lelkesedéssel ünnepelte meg.­­ Mintegy fél három órakor indult meg a főis­kola előtti térről a hosszú menet, hogy félórai zarán­dokolás után kijuthasson a haza védelmében elesett névtelen félistenek sírjaihoz, leróni a kegyelet és hála adóját. Künn a szent eszmékért lelkesedni tudó ha­zafiak beláthatlan sokasága várt a 48 ki honvédek s a főiskolai dalegylet zászlói alatt megérkező menetre. London, mart. 15. Schuvaloff gróf rövid szabad­ság idővel Szt.-Pétervárra utazott. — Szent-Pétervár­­ról jelenti a »Times« ; Ivanoff ezredes az Oxus bal­partján tett expeditióról az összes khivai törzsek meghódoltatása után háborítatlanul a petro­alexan­­drowski erődbe érkezett. Stuttgart, mart. 15. Az országgyűlés ma délben nyittatott meg a belügyminiszter által. — A megnyitó beszéd jelzi, hogy több országos törvény az illető birodalmi törvények keresztülvitele czéljából módosíttatni fog, ilyenek a polgári házasságról, a bi­rodalmi pénzértékekről és a hivatalnokokról szóló törvények. A jövő évi államháztartás a szaporodott szükségletek daczára sem igényel adóemelést; a ren­delkezésre álló összegekből a közgazdasági és műve­lődési czélokra teendő rendkívüli kiadások fedeztet­nek. Jeleztetnek továbbá törvényjavaslatok az állami minisztérium alakításáról, a miniszteri felelősségről és a közigazgatási jogszolgáltatásról. Pária­­mart. 16. Az »Univers« közzéteszi a cariota pártokhoz intézendő kiáltvány tervezetét és a Cabrera által szerkesztett egyezményi javaslatot. — Marseilles-i lapok azt jelentik, hogy a janáni csá­szár augusztus végén Francziaországb­a utazik. B­é­c­s , mart. 16. (Megnyitás.) Hitelrészvény 240.—.—­ Magyar földhitelintézet 78.25.Angol-ma­­gyar —.—. Ang.-Ausztriai 146.—. Magyar hitel­részvény 221.50. Franco-magyar—.—. Napoleondőr —.—. Államvaspálya 312.—. Lombardok 132.—. Magyar sorsjegy—.—. 1866-as—.—. 1864-es — —. Municipalbank —.—.­Unicbank 116.25. Általá­nos épitőbank 21.—. B­é­c­s, mart. 16. (Előbörze.) Hitelrészvény 238. 75. Angol-Magyar —.—. M. hitelrészvény 221.25. Napoleond’or —.—. Lombardok 139.— 1860-diki 112 25. Municipalbank —.—. Általános épitő­bank —.—. Magyar földhitel 78.25. Angol-osztrák 145. 50. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 311.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki 138.25 Unio­ bank 114.50. Angol épitő­bank 37.75. Frankfurt, mart. 15. (Kezdet.) Váltóár­folyam —. 1860-ik 119.%. Lombardok 123.50. Év­­járuléki papir 65 Osztrák bankrészv. 876.50. Osztrák hitelrészv. 217.s/s. Osztrák államvaspálya­­részvény 284.—. 1864 és 309.50. Galicziai 209.50. Évjáruléki ezüst 69.%. Köln, mart. 15. Búza 19.—. 18.95, rozs 15 25,14 70 14.60, olaj 30.50, 30.50, 31.70. Hamburg, mart. 15. Búza 185.%. 185.%. Rozs 147.—. 146.V*. Olaj —. 59.—. 57*/*­­Szesz 44% — .45.—. 45.—. Amsterdam, mart. 15. Búza 263.—,273. — Rozs 182—, 179. — , —.—, 179.—. Repczeolaj 33.1/* 33.V«, 35­/2. KÖZGAZDASÁGI ROVAT­ — A tiszavidéki vasút igazgató­­választmánya ülést tartott vasárnap. Tárgyalás alá vétetett Nördling vezérigazgató azon kérelme, hogy tekintet nélkül a szerződésszerű egy évi fel­­mondási időre, azonnal osztrák szolgálatba léphessen vissza. A választmány sajnálattal fogadta Nördling kívánságát s csak azon feltétel alatt egyezett abba, ha Nördling máj­ végéig elvállalja a felelőséget az üzlet vezetéséért s még egy évig a választmány tagja marad. A választmány nem vélte szükségesnek, hogy új vezérigazgató választassék, s Nördling felkéretett, hogy a legközelebbi választmányi ülés elé módosított üzleti szabályzatott terjes­szen. Felolvastatott a köz­lekedési miniszter rendelete, melyben a magyar nyelv kizárólagos üzleti nyelv gyanánt használatára hat havi véghatáridőt engedélyez. A kocsiűrtarifa életbe­léptetését is megvitatta a választmány s elhatározta, hogy erre vonatkozólag felterjesztést fog intézni a kormányhoz. Ezután előterjesztetett az 1874. évi zárszámadás, mely szerint az összes bruttó bevétel 5.074,448 frtot tesz, 1.093,413 frttal kevesebbet, mint a megelőző évben. Az üzleti kiadás 2.811,590 frt, üzleti felesleg 2.262,858. Miután adóba 369,195 frtot fizet a társulat, az alaptőke 5%-os kama­­toztatására megkívántató összegből 523,371 frt hiányzik, mely összeg erejéig a tár­sulat igénybe vehetné a kamatgaranciát. A választ­mány megállapodása szerint a közgyűlésnek lett fenntartva, határozni a felett, vajjon tényleg igény­be vétessék-e az állami kamatgarancia. — A pesti közúti vaspálya­­részvénytársulat évi jelentéséből kiemeljük e követ­kező főbb adatokat: Tíz évi fennállás óta ez évben mutat először apadást a forgalom, oka a közvagyo­­nosodás hanyatlása. Az 1874. évre előirányzott épít­kezések nagyrészben végrehajtattak, s erre a társu­lat 83,925 frtot ruházott be. Az egyes számlákat te­kintve a beruházás következőleg oszlik meg: Az új­pesti vonalra esik 13558 frt 70 kr. A mészáros-utczai és dunapartira 915 frt 38 kr., a városligetire 3778 frt 29 kr., a kőbányaira 2128 frt 32 kr., az üllői úti­ra 937 frt 23 kr., a soroksárira,­­ a vágóhidig 56.649 frt 92 kr., az épületekre 739 frt 58 kr., a tel­kekre 2688 frt 3 kr., a forgalmi eszközökre 2529 frt 61 kr. Összesen mint fent 83925 frt 6 kr. A tervezett uj vonalak tekintetében czélszerü­­nek vélte az igazgatóság a Podmanitzky-út helyett a sugárúton leendő építést és a kőbányai vonal másik vágánya helyett a m. kir. államvasutak indóházától a sertéskereskedő utczán egy vágányt építeni, s ez iránt kérvényt is intézett a tanácshoz, kérelmezte továbbá az alsó dunaparti vonal meghosszabbítását a Petőfi térig. A soroksári vonal kiépítése késedelmet szenvedettbe az idén már bizton megkezdhetni reméli az igazgatóság az építést. A nádor utczától a Tüköri­gát és margitszigeti hídon át építendő vonal iránt a terv és kérvény a közlekedési minisztériumnál van s kedvező elintézése várható. Az újpest-rákospalotai vonal megvétele iránt a tárgyalások csak legújabb időben, most azonban a kedvező megoldás biztos ki­látásával vetettek fel újra. A személyforgalom tett 1874-ben 6.367,791 ft, 1873-ban 7.506,760 ft, tehát kevesebb 1 138,969 ft, Az 1874. évi összes bevétel 713,160 forint kiadás 469,844 ft, nyers felesleg 243,316 ft. Ha az 1873. évi 840,917 frt 40 krra rúgott bevétellel az 1874. évi 713,160 ft 21 krra rúgott bevételt összehasonlítjuk, akkor kitűnik,hogy az utóbbi évben a bevétel 127,757 ft 19 krral keresbedett; — minthogy azonban a ki­adási rovatban is 9,916 ft 5 kr keresbület van, az 1874. év bevételi keresbülete tulajdonképen csak 117,841 frt 14 krral mutatkozik. A 205,933 frtnyi nyereményből fedezendő: a részvénytőke 5 % kamat­ja 78,180 ft, az elnök, választmány és az igazgató jutaléka 12,273 forint 87 kr, a tisztviselők jutaléka 3,640 ft 6 kr, a tartalékalap alapszabályszerű növe­lésére 5,591 ft 91 kr, a nyugdíjalapra pedig 3000 ft, összesen tehát 102 686 ft 74 kr, melynek levonása után marad tiszta feleslegül 103,246 ft 34 kr miből további osztalékul részvényenként 13 ft és ugyan­­ 7680 darab részvényre összesen 99,840 ft, 138 élve­zeti jegyre összesen 1794 frt, összesen 101,634 ft jut 1,612 ft 34 ft pedig fennmarad. Az igazgatóság ja­vasolja, hogy a részvények f. év máj. 1-én esedékes osztalék szelvénye a kamattal együtt egész részvé­­­nyenkint 23 frttal már f. év ápr. 2-án beváltassék. Az 1875. évi költségvetésnél megjegyezendő, hogy az 1874. évi szükségletből fedezetlen maradt 48,001 frt. Ezen kívül teszi az 1875. évi tőkeszükség­let : a szénatér-közvágó­hidi vonalra 95,000 frtot, a alsó-dunaparti vonalra 12,600, egy raktár-épületre az üllői telepen 1500 frtot, a kőbányai telepen egy ki­oszkra 3800, mindössze 160,901 frtot, mely­­ összeg a tárczában levő 505 db részvénynek a tavalyi közgyű­lés által elrendelt eladása és a tavaly kiadott 676 db részvényre még hátralékos 50% befizetés útján telje­sen fedezhető lesz. A Kőbányai sertésvásári jelen­tés. Kevés felhozat miatt a jó sertés ára emelkedett ugyan % kral, de azért az egész héten lanyha üzlet volt, mert a vétel csak a legszükségesebbre szorítko­zott. A f. hó 10-én tartott nagyváradi vásárról azon­ban mesés dolgokat hallani. A felhajtás lehetett 9000 drb, de ez is 3—4 vidékbeli tenyésztőé volt — a leg­több Schwarz tenyésztőé Okányból 1 éves 130—190 font elevensulyu malacznak párja 55—70 fton — 2 éves sertésnek párja 70—80 fton kelt el, még pedig oly hirtelen, hogy sok vevő az áraktól megijedve üresen tért vissza. Kőbányai árak. magy. 360—450 font 33%—34% könyv szerb fajta 29—31%, Stoch­­li 28—29 kr. Kiviteli jó portéka 34—35 kr. Jó bá­náti törekbuza 3.10—3.15 kr. Kézpénz mellett helyi állomány márczius 5-én maradt 42,400 drb. Fel­hajtás az alföldről 4490 darab esztendős sertés 2230 drb. hizlalt Erdélyből 260 drb. Szerbországból 230 drb. Oláhországból 250 drb. Elhajtás a Felsőmagyarországba 180 drb. Bécsbe múlt héten, (920 drb) ezen a héten 2170 összesen 3190 drb. Prágába 350 drb. Bodenbachon át Dresdába 390 Oherbergen át Breslau 460 drb. budapesti fogyasz­tás 1980. Transitó 510 drb. Czeglédre 30 drb. Ös­­­szes­­en 6990 drb. Felhajtás 7460 tehát ma­rad 42,870 darab, melyekből 12,030 drb. a rész­vény szállásokban hever. Szarvasmarha felhajtás vasúttal 452 db. Elhajtás. Bécsi vásár kedden felhaj­tás 1860 drb. ára 22—31 kr, csütörtökön felhajtás 340 drb. ára 22—30 kr, orosz és lengyel fajú fel­hajtás 3100 drb. ellőbbi 17—21 kr, utóbbi 22—25 kr. Győr és Soppronyból felhajtottak 390 darabot a vásár lanyha volt, csütörtökön 117 drb. maradt vissza. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE, Martius 15. A. Államadósság lOOfrt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. , „ , febr.—aug. 5 pro. „ „ ezüstben jan.—jul. 6 pro. „ „ „ april—oct. 5 pro. Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. . „ 1839-ből »tőd „ . „ . 1854-ből 850 frtos 4»­0„ ,­­ 1880-ból 500 , 5%. . . „ 1860-ból 100 , 5%, „ . , 1884-ből 100 ............................ Romot járadékjegy 42 lira...................... AUamjoszági jelzáloglevél 120 frt 5% • B. Földtehermentes. 100 frt p. p-Csehországi 5%............................................ Bukovinai Gácsországi 5 .................................................. ................................................. Krajnai, karinthiai és tengerv­edéki 5% Horvát,tótországi 5%................................. Morvaország­ Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 5.8.5% 15,8%1:8”/„ Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%................................................. „ 1807-diki sorsolási záradékkal C. Más ktszkülcsönök. Duna szabályozási 5% 100 frtos . . . .•­­ Magyar vasúti 120 frt (800 frank) 6% • • • Gömöri záloglevél 5% 150 frt......................i Magyar nyeremény 100 frt................................ „ „ 50 frt................................. Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. ü’/ö . „ 1871-ki 3 mii. 5%................................. „ 1373-ikl 5.4 mil. 5%........................... „ fl­őrődézsma váltság 100 frtos . . Pest városi 6 °/o............................................................. Török vasúti 400 frank...................................... _ _ 145 frank befiz............................. . D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt és 120 frt befizetés Angol-magyar bank 200 frt. 40% Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 * Magyar földhitelintézet 200 frt. 50 . Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . . . Magyar ált. hitelint. 200 frt....................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt . Franco-oszterák-magy. 500 frank 50% • Franco-osztrák 100 frt . ........................... Adva 71 65 71 55 75 95 75 96 273 — 248 — 104 50 112 50 115 75 139 — 21 50 127 — 98 — 83 50 85 80 86 50 80 95 50 98 - 95 - 95 — 95 50 70 50 93 — 70 75 70 50 78 50 77 50 99 50 99 80 83 25 82 50 73 25 90 50 146 — 18 50 134 — 78 — 238 75 221 — 820 55 — Tartva 71 65 71 05 70 10 76 10 275 — 249 - 105 - 112 80 110 — 139 25 22 50 127 25 84 25 86 25 80 50 90 50 99 -90 — 90 50 77 25 77 25 77 — 79 -78 -100 100 20 83 75 83 — 73 75 91 — 146 50 19 50 130 — 78 50 239 - 221 25 830 65 25 Franco-magyar 200 frt .... ila­.a életbiztosító és hitel 200 frt Magy. ált. municipalis 200 frt 40 . Nationalbank...................................... lluiobank 200 frt........................... E. Közlekedési vállalatok részvényei Alföld-fiumei pálya 200 frt................................ Albrechtpálya 200 frt............................................ Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. . Erzsébet-pálya 200 frt p. p................................. Eperjes-tarnovi 200 frt.......................................... Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst. . . Ferencz-József pálya 200 frt ezüst .... Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. .... Kassa-oderbergi pálya 200 frt...................... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt ... Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt............................ r * (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt............................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . . Állampálya 200 frt p. p. ....... Déli pálya 200 frt ............................................ Tiszai pálya 200 frt............................................ Bécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországi első pály­a 200 frt „ észak-keleti n 200 frt ezüst . . . „ keleti­ pálya 200 frt................................ . nyugati Székesfehérvár grácz 200 frt. Ferencz József Pécs-barcsi Károly­ Lajos ezüst 5%­­. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% . . „ 33 éves visszafizetés 5% . . cseli jelzálogb. 5% . ........................ Nemzeti bani: p. p. 5% sorsolás . . . „ p. ó. 5%..................... Magyar földhiteltársulati 34 év 571% • „ földhitelintézeti 5V1% .... „ kereskedelmi bank 23 év . . „ jelzálogbank 57,%...................... 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . . . Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%....................... Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt . . Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . . . . * n 300 frt e. 5% . . . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt................................. 1862-iki........................................... 1869-iki........................................... 200 frtos....................................... Eperjestarnovi 300 frt............................... . . Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. . . . . 100 frt o. é. n 100 a . 200 200 a ezüst . . . 300 a .... . II. kib..................................... m­. a . . 1861 . . . VI. .... 800 .. Kassa oderbergi 200 frt....................................... Lembergi-czer­.-jassyi pálya 300 frt ezüst . a I. kib. 1865 » II. * 1867 • m. a 1868 « IV. . 187» Adva Tartva 61 50 62 — 963 — 965 — 116 75 117 — 131 --135 -82 — 65 -439 — 433 — 188 -188 50 1980 — 1985 — 167 75 168 50 230 50 231 — 134 — 134 60 144 75 145 25 434 — 439 — 160 — 161 — 80 — 80 50 146 75 147 25 132 — --- ---312 — 313 — 137 60 137 75 197 50 198 50 121 50 122 50 122 50 122 — 121 — 121 50 55 50 56 — 131 50 133 75 90 40 96 70 I­87 — 87 50 89 50 90 -95 -95 15 86 75 87 — 89 80 87 — 87 50 88 — 78 50 80 — 77 75 78 25 09 80 70 — 95 50 95 75 93 50 94 — 92 -92 50 95 — 95 50 92 25 92 50 93 30 98 60— 83­­ 101 50 102 — 99 --99 50 83 80 84 20 79 — 79 50 85 50 __ __ — — Osztrák- Lloyd 5%...................................... Osztrák észak-nyugati vaspálya, »00 ft Rudolfpálya, 300 frt, 5% . . . * 1869 ...................... * 1872 ...................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst Állampálya 500 frank 8% . . a 1867-iki 3 „ . . a 200 frt 5% Déli vasút Januar - juli­a april.—okt. a 300 frt ez. a 1875—1870 „ Tiszavidéki 1877—1878 .... Tramway 22 év kisor. . . . Magy. gácsországi 200 frt­­. Magy. északkeleti S00 frt. . Magyar keleti 800 frt . Magy. keleti II. kib. 800 frt . Magyar nyugati 200 frt . 3% 500 fr. 3% 500 , 5% • % 0% 500 fr. 6"/0 500 „­­ ■ - - 5% 5% 5% 5 °/o 6% 5% 6% S% Váltók (három bóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet Berlin 100 tallér .... Boroszló 100 tallér . Brüssel 100 frt....................... Frankfurti 100 frt délné­met Hamburgra 100 b. márk. Londonra 10 font sterling Lyonra 100 frank . . . Milano 100 lira .... Marseille 100 frank Müncheni 100 frank . . . . Páris 100 frank . . . Pétervár, 100 rubel . . Zürich 100 frank . . 434437,% 37. 5­432V. 46447. 4 Pénzek árfolyama. Os. arany ...... 20 fokos arany...................... Orosz imperiale . . . Mária­ Terézia-tallér . Ezüst....................................... Egyleti tallér...................... Porosz pénztári utalvány I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt............................................ Clary 40 frt p. .................................................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p....................... Innsbrucki városi 20 frt............................ Keglevich 10 frt ........................................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . . . Buda város köles. 40 frt............................ Pálffy 40 frt .. .................................................. Rudolf-alapítvány 10 frt................................ Salm 40 frt p. p. . . ............................ Salzburgi dissorsj. 40 frt St. Genois 40 frt. p. ......................................... Stanislau városi 40 frt................................ Triest város 100 p. .......................................... 4 . 10 p. ............................................................... Waldstein 20 frt p. ......................................... Windischgrätz 20 frt ................................ Adva 96 sr 92 20 91 — 90 75 77 75 142 138 50 111 — 111 50 95 40 222 50 82 25 75 40 72 »5 08 75 77 — 169 27 50 94 75 17 25 13 75 16 25 27 75 27 25 13 75 35 50 16 75 27 75 15 — 109 53 50 23 25 20 50 95 92 20 54 - 54 10 111 30 44 05 5® 23 8 87 104 50 1 63 Tartva 96 75 92 80 91 25 91 25! 78 25 142 50 139 —! 111 50 111 80 95 60. 223 —j 82 50 75 80 72 75 78 —! 169 50 28 — 95 26 17 75 14 25 17 — 28 25 27 50 14 25 35 75 17 25 28 25 16 -110 — 54 - 23 75 »1 oO 95 10 92 40 54 10 54 10 111 40 44 10 5 27; 8 87 104 60 1 S3 Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum­­ odaírni és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, Bar­tok-tere, Athenaeumo-épület 1875

Next