A Hon, 1875. június (13. évfolyam, 122-146. szám)
1875-06-10 / 130. szám
szabályzat tárgyában. Azután jóváhagyatott a költségvetési bizottság jelentése az 1873-iki zárszámadásokra vonatkozólag, mely a budget túllépésére megadja a kormánynak az indemnityt. Berlin, jun. 9. A »Prov. Corr.« valószínűnek tartja, hogy a tartománygyűlés a jövő hét első napjaiban fel fog oszlattatni. Ugyane lap írja, hogy a császár junius végén pár napra Coblenzba, innen Wiesbaden és Hamburgba megy. Julius hó második hetében pedig Regensburgern át elsősorban gyaníthatólag Ischlbe és azután Gasteinba utazik a császár, hol julius végéig marad. München, jun. 9. A »Bayerischer Courier« czimü lap jelenti, hogy a képviselőkamarát illető ősválasztások jul. 15-ére, a képviselőválasztások pedig ugyane hó 24-ére vannak kitűzve. Bécs , junius 9. (Zárlat.) Hitelrészvény 232.10. Galicziai 235.— Államvasut 283.—. Járadék 70.15. 1860-ik 112.75. 1864-iki 134.50. Ezüst 102.10. London 111.50. Unióbank 106.25. Általános épitőbank 12.25. Angol-ausztriai 128.—. Lombardok 105.50. Tramway 121.—. Hitelsorsjegy 167.—. Napoleonhor 8.89.—. Arany 5.26. 12. Frankfurt 54.—. Porosz pénzutalvány 163.25. Török sorsjegy 55.25 Angol épitőbank 30.65. Bécs, junius 9. (Hivat, zárlat) Magy. földteherm. kötvény 82.—. Salg.-Tarján —.—. Magyar hitel. 223.—. Magy. záloglevél 86.90. Erdély 129.—. Magyar keleti vasút 51.—. Magyar sorsjegy 81.50. Tiszai vasút 195.50. Magyar vasúti kölcsön 101.25. Anglo-magyar 108.—. Franco-magyar 59.75. Magy. földhitel 75.25. Alföld 132.50. Magyar éjszakkeleti vasút 127.—.Kel.vasúti elsőbbségi kötvények 66.80. Municipal-bank 30.—. Berlin, jun. 9. (Zárlat.) Galicziai 106.25 tallér. Lombard 193.— k. m. Ezüstjöv. 68.50 tallér 1860-ki 117.90 tallér. Bécs 182.20 b. márk. Romániai 35.50 tallér. Államvaspálya 513.— b. márk. Papirjövedék 64.60 tallér. Hitelsorsjegyek 358.50. 1864-ki 305.80 b. márk. Hitelrészvények 420.50. b. márk. Magy. sorsjegy 173. Berlin, jun. 9. (Kezdet.) Galicziai 106.25. Lombardok 192.80 b. márk. — Ezüst-jöved. 68.60. 1860-as 117.—.Bécs 182.35. Romániai 35.—. tallér Államvaspálya 512.— b. márk. Papirjövedék 64.60. Hitelsorsjegyek 355.—. 1864-iki 306.—. Hitelrészvény 418.50. Magyar sorsjegy 175.—. Berlin, jun. 9. Búza 190.56 193 —. —.— Rozs 148., 148.—, 147.—, 149. Zab 165.50, 153.— Olaj 60.70, 60.70, 62.50, 63.—. Szesz 52.40, 52.40, 54.60. Frankfurt, jun. 9. (Kezdet.) Váltóárfolyam —, 1860-ik 116.50. Lombardok 91.50. Év járuléki papír 64.3,6. Osztrák bankrészv. 874.— Osztrák hitelrészv. 209.25. — Osztrák államvaspályarészvény 255.25. 1864-es 309.50. Galiczia 210.25 fvjáruléki ezüst 68.7 ISFrankfurt, jun. 9. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 183.60. Osztr. bankrészv. 874.—, 1860-diki 118.15 f e. Papirjáradék 64.50. —Lombard 94.50.— — Magy. sorsj. 172.10.— osztr. hitelrészv. 209.25 — osztrák államvasp. részvény 255.1 It.— 1864-diki 304.—.— ezüstjáradék 68.1/s. — Galicziai 212.75. —.győr-gráczi —.—. Páris, junius 9. (Kezdet.) 3 °/0 járadék 65.05. — Olasz járadék 73.60. — Credit mobilier 230.—. — Török sorsjegy —.—. — 5% járadék 103.95. — Államvaspálya 635.—. — Lombard 236.—. — Osztr. földhitel —.—. Páris , jun. 9. (Zárlat.) 36/0 járadék 65.22 Olasz járadék 73.45. Credit mobilier 232.—. Töröksorsjegyek 125.50. 56/o járadék 103.75. Államvasp. 638.—. Lombard 238.—. Páris, jun. 9. Liszt 57.50, 58.25,58.50 —.—. Répaolaj 83.25, 83.50, 84.50, 86.—. Lenolaj 72.25, 72.—, 72.25, —.—. Szesz 51.—, 52.—, 52.50, czukor finomított 148.—. Stettin, jun. 9. Búza 186.—.—, 191.—, rozs 148.------, 146.50, — olaj 58.—. — szesz 51.— 51.50, 52.—. Boroszló, jun. 9. Búza 19.—, rozs 15. 60, zab 16.10, olaj 61.—, april 61.—, szesz 50.20, 51.30, 51.30. Antwerpen, jaun. 4. A petroleum üzlete, 27.’,. Köln, jun. 9. Búza 19.15, 19.80, rozs 15.30, 15.55, olaj 13.70, 34.50, —.—. Amsterdam, jun. 8. Búza 275.—. —.— rozs —, 185.50. Olaj 361/., 39.?/., 401.. New-York, junius 9. Liszt 5.10. London, jun. 9. Consols 92.11|16. közgazdasági rovat. A gőzgépek kérdése hazánkban. Oly országban, hol kevés a munkaert, gőzerővel kell azt pótolni, amennyire csak lehet. Ezért a gőzgépek használata fontosabb ránk nézve, mint sűrű népességű országokban. De Magyarországon egy körülmény igen megnehezíti a gőzgépek terjedését és ez azon tény, hogy a gőzhasználatából keletkező veszedelmek ellen igen gyarlók óvintézkedéseink. Közgazdasági szempontból tehát felette kívánatos, hogy ezen hiány mielőbb gyökeresen orvosoltassék. Erre nézve Schwartz Mátyás jeles szakférfiútól egy terjedelmesebb munkálatot vettünk, melyet két közleményre osztva itt közlünk. 1. A gőz használásából keletkezhető veszedelmek óvintézkedései mindazon teendőket foglalják magukban, melyek által úgy az ember életét, valamint a vagyonbiztosságot felette nagy mérvben veszélyeztető, gőzrobbanások a lehetőség szerint megakadályoztatnak. A gőzkazán-robbanás okát vagy abban kell keresni, hogy a kazán szilárdsága elégtelen, vagy abban, hogy a kazán nem kezeltetik helyesen. A gőzkazán-robbanás veszedelmességének megítélhetésére a természettan némely elvei és szabályait kell ismerni. A kazán belsejében köröskörül elzárt és ruganyos gőz a fűtés által történendő folytonos gőztermelés miatt egy és ugyanazon űrben folytonosan halmoztatván, folytonosan összeszorittatik, amiért is az elzárt és ruganyos gőz feszességének folytonosan és mindaddig növekedni kell, mig az elért és az iparüzletnek megfelelő feszességnél a gőz a kazánból ki nem bocsájtatik. Ha a kibocsájtott gőz több annál, mely a kazánban termeltetik, akkor a gőz feszessége kissebbíttetik, ha a kibocsájtott gőz a termeltnél kevesebb , akkor a gőz feszessége nagyobbodik, vagy fokoztatik; ha pedig a termelt gőz egyenlő a kibocsájtottal, akkor a gőz feszessége állandó marad. A gőz mint hígterlékeny test ruganyosságánál fogva úgy a kazán oldalaira, mint a kazánvízre éppen oly nagy nyomást gyakorol, amilyen a feszessége; ennél fogva a gőzfejtés vagy forrás alkalmával a gőzkazánban elzárt vízre sokkal nagyobb nyomás eszkööltetik, mint a légnyomás alatt lévő szabad vízre. A természettan szabályai szerint a hőség vagy fok, mely alatt valamely folyadék forr, vagy gőzt , annál nagyobb, mennél nagyobb a nyomás, mely fára a folyadékra eszközöltetik. Ebből követkeik úgy a víz a gőzkazánban sokkal nagyobb hőfok alatt forr, mint a küllégben és Valóban, a küllégben, vagyis egy légnyomás alatt a szabad víz mint ismeretes 100 fok Celsius vagy 80 fok Reaumernál forr, vagy gőzt fejt, holott a kazánvíz, mely négy légnyomás alatt létezik, csak 145 fok Celsius, vagy 116 fok Reameur alatt forrhat, vagy fejthet gőzt. Közönséges körülmények között semminemű folyadékot nagyobb hőségre felhevíteni nem lehet, mint az, melynél a folyadék a reája ható nyomás alatt forr, vagy gőzt fejt, és ha nagyobb hőség elérése czéljából a tüzelés fokoztatik is, akkor a folyadék nem hevittetik nagyobb hőségre, hanem a gőzfejtés fokoztatik, vagyis nagyobb mennyiségű gőz fejlesztetik; ebből következik, hogy a folyadék, mely a reája ható nyomásnak megfelelő forrpontra felhevíttetett, ha e forrpontnak megfelelő nyomásnál kisebb nyomás alá helyheztetik hirtelen, az egész víz csepfolyó halmaz állapotját nem tarthatja meg, hanem egyszerre és tüstént átváltozik higtermékeny gőzre. Ezen elveket előre bocsájtva, a veszedelmet, mely valamely gőzkazán elégtelen szilárdsága következtében beállhat, könnyen be lehet látni. Feltéve,hogy valamely gőzkazánban a víz annyira felhevittetett, hogy abból négy légnyomás feszélyű gőz fejtetik, amikor úgy a kazánviznek, valamint a kazán oldalainak minden négyszög centiméter területére 4, 2 kilogrammnyi nyomás (1,03 kilogramm egy légnyomás) eszközöltetik és a kazánviz 14 580 Celsiusra felhevíttetett; ha most a kazán szilárdsága elégtelen, úgy hogy annak oldalai minden négyszög centiméterre 4, 2 kilogrammnyi nyomást kiállani nem bírnak , akkor oldalai elszakittatnak, és a 145 fok Celsiusra felhevült és négy légnyomás alatt volt víz egyszerre és hirtelen a külségben egy légnyomás alá helyeztetik, ahol e nyomásnak megfelelő 100 fok Celsius forrhőségénél nagyobb (1450 C) hőségre felhevítve lévén, csepfolyó halmaz állapotját nem tarthatja meg, hanem egyszerre és hirtelen hig terlékeny halmaz állapotú gőzre változik és azon rombolásokat idézi elő, melyeket a felgyújtott puskapor okoz, mert ennek hatása csakis onnét ered, mivel szilárd halmazállapotból egyszerre és hirtelen higtermékeny állapotba átváltoztatott. Hogy az elrobbant gőzkazán előadott romboló hatása való, a sajnos tapasztalás számtalanszor megmutatta már, mert annak számtalan emberélet, épület, iparüzlet stb. esett áldozatul. A kazánrobbanások, melyek helytelen kezelésből erednek, keletkezhetnek: a) ha a kazán oldalai megtüzesednek; b) ha felette nagy mennyiségű kazánkő képződött ; c) ha felette nagy mennyiségű gőz hirtelen fejlesztett; és d) ha különös esetekben a kazánvíz nagyobb hőségre felhevíttetik, mint az, mely alatt a víznek forrni kell. Az a) alatt felemlített kazán oldalának megtüzesedése a kazánvíz hiánya folytán áll be, amikor ugyanis a tüzcsövek és a kazán oldalainak azon része, mely a tüzcsatorna oldalát is képezi, a kazánviz felszíne fölé jutván, a viz által el nem borittatik, minek folytán a tüzjégtől nyert hőséget a kazánviznek gőzfejtésre át nem szolgáltathatván, megtüzesednie kell, és kétféleképen okozhatnának kazánrobbanást. 1- szer. Ha a felemlített részek megtüzesedtek és a kazán vízzel tápláltatik, amikor is a kazánban a víz felszíne emelkedvén, a tüzes részek vízzel jönnek érintkezésbe és a beálló hirtelen gőzfejtés folytán kazándurranást a felette nagy mennyiségben fejtett gőz következtében idéznek elő. E hirtelen és felette nagy mennyiségű gőzfejtés veszedelmességét a már többször tapasztalt sajnos rombolásokból lehet megítélni, melyek előidéztetnek, ha az öntödékben a tüzes csepfolyóétűzek egészen ki nem száradt mintákba öntetnek, amikor is nagy durranás alatt a legnagyobb épületek leromboltattak és több emberélet áldozatul esett. E tünemény okát csakis abban találja, hogy a mintákban foglalkozott egynéhány csep viz a tüzes folyó érczek felette nagy hősége által egyszerre, és hirtelen higtermékeny halmaz állapotú gőzre változtatott. E felhozottak valódisága kiderül azon kísérletből is, melyet a kovácsok véghezvinni szoktak, amikor csak egy-két csep vizet az üllőre csepegtetvén, e cseppekre izzó tüzes vassal egy ütést alkalmaznak, és olyan nagy durranást idéznek elő, amilyent egy elsütött ágyú okoz, 2- szor. Ha a kazán tüzes részei mellett vízzel való táplálás nem történik ugyan, de a gőzfejtés folytattatik, amikor a tüzes részekkel érintkezésben álló gőz alkatrészeire élenyre, és köpenyre felbontatván, az élenyt a tüzes részek kötik és rozsdát (vasrozsdát) képeznek, a víznek másik részét a könenyt pedig, mint a durrlégnek egy alkatrészét felszabadítják, mely a kazánban szabadon visszamaradt. A tápvízzel likacsosságánál fogva a küllégnek egy része mindig a kazán belsejébe jön és ekkor a lég elénye a felszabadult könenynyel összevegyittetvén, a durrléget képezi, mely a tüzes kazán oldalai által meggyújtatván, kazánrobbanást okoz. A b) alatt felemlített felette nagy mennyiségű kazánkő előidézhet kazánrobbanást, mert e kő, mely közvetlenül a kazán oldalaihoz ragad, felette rész hővezető lévén, a kazán oldalainak a tüzjégtől nyert hőséget kellő sebességgel és elegendőképen nem szolgáltatja át a kazánviznek a miért a nyert hőség legnagyobb része a kazán oldalaiban visszatartatván, az oldalak megtüzesednek és kazánrobbanás vagy az által keletkezhet, mert a tüzes oldalak összefüggési erejük csonkítása folytán elszakittatván, a kazánvit a külségben hirtelen sokkal kisebb nyomás alá helyeztetik, mint az, mely a már elért hőségének forrási nyomását képezi; vagy az által is keletkezhet kazánrobbanás, mert a hőség által a kazánkő és kazán oldalai különféleképpen és nem egyaránt kinyujtatván, a kazánkő elreped és a kazánviz a tüzes kazán oldalaihoz érvén, felette nagy menynyiségű gőz hirtelen fejlesztetik. A c) alatt felemlített hirtelen gőzfejtés által nemcsak azon robbanások keletkeznek, melyek a kazánviznek a tüzes kazán oldalaival való érintkezéséből támadnak, hanem hirtelen és nagy mennyiségű gőzfejtés beáll akkor is, ha a gőz az iparüzlethez szükséges feszességet elérvén, a gőzszelep hirtelen és egészen felnyittatik, mert a nyitási perekben a kiömlő gőz sebessége az iparüzleti tárgy által késleltetést nem szenvedvén, a gőz feszeségi nyomásának megfelelő nagy sebeséggel, és igen nagy, és több mennyiségben ömlik ki, mint a mennyit a kazán fejteni képes, minek folytán a kazánban visszamaradt gőznek feszessége és a kazánvízre ható nyomás felette, és annyira kisebbíttetik,hogy ez sokkal kisebb lesz annál, mely az elért hőségű kazánvíz forrpontjának megfelel, amiért is hirtelen gőzfejtésből származott kazánrobbanásnak kell keletkezni. A mint már említtetett, a vizet közönséges körülmények között nagyobb hőségre, mint az, mely alatt a reára ható nyomásnál forrni kell, felhevíteni nem lehet; újabb időben azonban tapasztaltatott, hogy ha a vízből többszöri felforrása által a likacsaiban foglalt jég egészen kihajtatik, ilyen víz a külségtől elzáratik (mi minden gőzkazánnál amúgy is megtörténik), vagy felszíne egy felette csekély zsiradék,vagy olajréteggel ellátuik, és egészen nyugalomban tartatik, akkor az ilyen vizet fokozott tüzelés mellett a reája ható nyomásnak megfelelő forrpontnál sokkal nagyobb hőségre lehet felhevíteni anélkül, hogy gőzt fejtene, vagy forrna, így tapasztaltatott, hogy az ilyen vizet, ha reája csak egy légnyomás hat, 120 egészen 130 Celsius fokra felhevíteni lehet, anélkül, hogy forrjon, vagy gőzt fejtsen, jólehet közönséges körülmények között az ilyen víznek 100 Celsius foknál forrnia kell. Ha azonban a forrási pontnál magasabb hőségre felhevített víz nyugalma háborgattatik, vagy annak hősége annyira fokoztatik, hogy forrni kezd, akkor majdnem az egész viz egyszerre és hirtelen gőzre átváltoztatik és felette nagy romboló erőt fejt ki; ez azon eset, mely a d) alatti pontnál felemlíttetett. A gőzkazánrobbanások keletkezései és okai előadva lévén, könnyen be lehet látni, hogy a gőzkazánrobbanások elhárítására szükséges intézkedések abban pontosulnak, a) hogy semminemű gőzkazán használatba ne vétessék, míg annak kellő szilárdsága gyakorlati kísérlet által ki nem puhatolhatván, elegendő szilárdnak nem mutatkozott; b) hogy minden használatban lévő gőzkazán helyesen kezeltessék, mi csak akkor lehetséges, ha a kezelés oly egyének által foganatosíttatik, kik annyi szakképzettséggel, gyakorlatisággal és jártassággal bírnak, hogy a gőzkazán idő előtt gyengülését, (koptatását elégés által) a kazánkő káros halmozását, a kazán részei megtüzesedését, a hirtelen és nagymennyiségű gőz fejtését, a kazánvíz hiányát és a reája ható nyomásnak megfelelő forrpontnál nagyobb hőfokra való felhevítését megakadályozni, és a helyes és kellő időben szükséges tüzelést, vízzel való táplálást és a kellőképes gőzkibocsájtást megítélni és véghezvinni tudják. Magyarországban csakis a gőzkazánok szilárdsága gyakorlati kísérlet által a közrebocsájtott utasítás szerint szokott kipuhatoltatni, de ez sem történik mindenütt a kellő helyességgel, mert a gőzkazán biztonságra való közvetlen felügyelést a közigazgatási hatóságok gyakorolván, ezek a kérdéses kísérleteket, vagyis a kazánvizsgákat tiszti mérnökök által foganatosítatják, kik a gépészetben vagy igen ritkán, vagy éppen nem lévén ellátva a kellő kiképzéssel a kazánvizsgálatot nem a kellő helyességgel viszik végbe. Hogy a közigazgatási hatóságok mérnökei a gépészetben nem bírnak a kellő gyakorlattal (egyes eseteket kivéve), nem csoda, mert azok a legritkább esetekben vannak a gépészetben elfoglalva, tehát hiányzik a szükséges gyakorlat. Miképpen és váljon helyesen kezeltetnek-e a működésben álló gőzkazánok és váljon használásuk által nem koptattak-e el annyira, és nem szenvedtek oly sérüléseket, hogy azoknak használása nem vált-e veszélyessé , e tekintetben hazánkban vagy semminemű ellenőrködés nem történik, vagy ha a kormány meghagyásából kazánszemlék tartatnak is, ezek egészen helytelenül foganatosíttatnak, mert a szemlék foganatosításánál a megbízott közigazgatási mérnökök maguk sem tudják (legalább legnagyobb része sem tudja), hogy miképen kelljen a használatban lévő gőzkazánokat helyesen kezelni. Miután az ország felvirágzása nagy részben a gőzipar fejlődésében rejlik, mert ezen ipar által a gőz természetes, igen nagy és olcsó ereje az ország számára és javára hasznosíttatik; miután a gőzipar csak akkor fog kellőképpen kifejleni, ha a gőz által okozható veszedelmek iránti félelem elháríttatik, mi csak az által éretik el, ha a gőzrobbanások a lehetőség szerint megakadályoztatnak, igen természetes, hogy magának a kormánynak kell a gőzbiztonságra szükséges intézkedéseket foganatosíttatni és a gőzkazán-biztonságra való felügyeletet gyakorolni. — A vámszerződés revisiójáról egy nevezetes czikket közöl a »Presse«, melynek eszmemenete a következő. A monarchia két felének gazdasági érdekei solidárisok. Mulhatlanul szükséges tehát, hogy a locális érdekek Lajthán innen és túl háttérbe szoríttassanak. Ezért az anyagi érdekek intézését oly közegre kell bízni, mely a pártbelosokon felül áll, amit csak szakférfiakból alakított közös tanácskozmány tehet. A szakférfiak elsősorban a monarchia érdekeit fogják szem előtt tartani, menten minden nemzetiségi érdektől. Az ipar és kereskedelem érdekeivel benső összefüggésben van a monarchia jóléte s igy csakis ezen köröktől várhatni az anyagi érdekeknek meghamisulatlan kifejezését, melyek mindkét törvényhozó testületnek tárgyalási alapul szolgálhatnak. Aztán a »Presse« még azt hagsúlyozza, hogy ezen eszme nem új, kifejezést nyert az már a fennálló vámszövetség XXI. czikkében. Nevezett bécsi lap a közös vámparlament eszméjét ezek szerint oly tetszetős alakban tudja feltüntetni, hogy az némileg indokoltnak látszik. De ezen egész okoskodásnak alapjában téves az anyagi érdekek elsősorban nem a monarchiának, hanem minden egyes állampolgárnak érdekei. A dualizmus elve szerint pedig állam létezik a monarchiában: Magyarország és Ausztria, így tehát a monarchiában kétféle nemzetgazdasági érdeket is kell elismerni: Magyarországét és Ausztriáét. A monarchia fogalma pedig tulajdonképen csak arra való, hogy e két államot összetartsa. De végzetessé válhatnék az, mihelyt az állami érdeket akár Auszriában, akár Magyarországon el akarná enyésztetni. Az érdekazonosságot nem lehet kiterjeszteni egyébre, mint arra, hogy mind a két fél vagyonosságban, jólétben, művelődésben előbbre haladhasson. De éppen ezért mindenik fél részére meg kell hagyni a lehetőségét arra, hogy a maga módja szerint a maga természetes fejlődési útján haladhasson előre. Mert mihelyt azt kívánja valaki, hogy ezen autonomikus fejlődés helyet egy közös fejlődési mód választassék, anomáliát követne el, mások lévén a mezőgazdasági és mások a túlnyomólag iparos állam előrehaladásának vagy fejlődésének postulátumai. Nem local-patriotismus az, ha a magyar állampolgár azt akarja, hogy hazánknak mezőgazdasága jövedelmező, ipara virágzó, kereskedelme kifejlett legyen. Ez a valódi reális érdek, melyen túl menni nem szabad, hacsak az utópia terére nem akarnak lépni. És viszont teljes meggyőződésből mondhatjuk azt is, hogy az osztrákok nagyot hibáznak, mert elérhetetlen képzeleti politikát űznek, midőn saját érdekeik helyett és a magyar érdekek eltagadásával valamilyen osztrák-magyar nemzetgazdasági politikát akarnak fenntartani. Provisoriumnak ez megjárhatta, hogy nyugodtan keresztül lehessen vinni a dualizmus elvet a közgazdasági téren is. De fennmaradásra az ily közgazdasági politika nem tarthat számot, mert el kell pusztulni az egészséges és természetes ipar- és kereskedelmi érdekeknek, mind a két államban. Bizonyítja azt azon eltagadhatlan tény, hogy a közös vámrendszer alatt Magyarország ipara máris elpusztulófélben van, az osztrák ipar pedig nyolc év óta nem haladhatott előre, sőt újabban szintén hanyatlásnak indult. Ezért tehát Lajtán innen és túl egyaránt oda kell törekedni, hogy közgazdasági ügyekben a monarchia mindkét fele lehetőleg önállóan és függetlenül intézhesse saját ügyeit. De ha ezt akarjuk, akkor a vám- és kereskedelmi ügyeket nem kell közös vámparlamentbe vinni, hanem tisztán és sértetlenül fenn kell tartani azokban a rendelkezési szabadságot úgy a magyar országgyűlésnek, valamint az osztrák birodalmi tanácsnak. És amennyiben netán a monarchia egy felének érdekei a másik fél érdekeire nézve sérelmesek volnának, ezen ellentétet ki lehet egyeztetni oly vám- és kereskedelmi szerződés kötése által, mely méltányos tekintettel leend úgy a magyar, mint az osztrák közgazdasági érdekekre. 1 2» M S ® w © CD «« | S. 120 A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei június 9. 86 85 91 50;f1 79 50 85 50 85 75 88 25 88 25 89 -1 Értékpapír adva tartva Államadósság. Magyar vasúti kölcsön 101 50 101 75 100 „ gömöri államvasuti „ záloglevél 5% •_____ _____ M. kel. vasút II. kit). 72 30 72 50 „ sorsjegykölcsön 81 50 81 75 1871-ki magy. államkötv— — 1872-ki „ „— — 1873-ki m. kir. kincst. ut— — — 1874-ki „ „ 101 — 101 5" Földteherm. kötv. magy. 82 10 82 30 ff „ 1867. zár. 81 50 82 - „ „ temesi . 79 75 80 fO , , 1867. zár.— — „ „ horv.orsz.— --------„ „ erdélyi . 79 25 79 75 Magv. jelz. urb. válts.kötv.— — Szőllődézsma válts. kötv. 75 25 75 F0 Osztrák áll.adós. pap. 5% 70 20 70 40 ff „ r ezüst kam. jan. jul. 5% 74 40 74 60 „ ff ^ ezüst kam. apr.okt.5% 74 40 74 60 Kisors. 1800-ból á 500 frt 112 25 112 75 „ 1860-ból á 100 frt 118 50 117„ 1864-ból á 100 frt 135 — 136 — „ 1864-ból á 60 frt 132 — 134Pestvir. köles. 1871-ból 60 89 25 89 50 100 Részvények. Bizt társ.: Atlas, viszbizt. 315 „ „ I. magyar . . 180 — 1185 — 200 „ . Haza . . . 40 — 45 — 300 „ „ Pannónia 335 — 337 — 100 „ „ Pesti . . . 51 — 12 — _ _ Hunnia .— —__ 300 „ „ Unió . . . 135 — 140 — 100 * „ Tisza . . . 200 Vasp. : Pest-Barcsi — — — — 200 „ Pesti közúti 212 — 214 -200 „ Budai közúti . 73 — 75 — 100 „ Ujpest-Ráklóvasut— — — 200 „ Alföld-Fiumei . . _____—__ 200 „ Éjszakkeleti— — — 200 „ Magyar keleti . 126 — 127 -200 ff I. Erdélyi . . .— — 200 „ Déli............................... — — — — 100 „ Budai hegypálya . 63 -64 -80 Bankoki Alt.m.mun.hitelb. 29 7 30 -80 „ Angol-magyar . . „ Által. magy. hitelb. 9 — 9 50 200 222 5 223 50 200 „ Frankó-magyar . 60 -61 -100 „ M. ált. földh. r.társ. 75 75 76 — 60 ff Magy. jelz. hitelb. 39 — 42 -80 ff Kirib- földhitelint— — 80 „ Ny. j. hit. Sopron — —— 100 „ Takar .és hit.-egylet 97 — 97 50 50 „ Nyírt. ker. h. int.— — 200 . . iparbank . hC 1 “ pfo _ ffl «p Értékpapír adva tartva « s «3 50 Buda-Óbudai nb 30 -31 ~ 200 100 Iparbank 51 50 .62 200 200 Budai kér. bank 155 — 157500 500 Pesti kér. bank 790 — 795 — 200 200 Pesti iparbank . 290 — 295 — 105 100 Pest-budai kéz-200 művesbank 45 — 46 —-50 Bír. t.e. m. h.int 10 — 11 -200 240 ff Baranyai tésh.b.— — 200 100 Debr, kér. bank— — — 140 I. Erdélyi bank — —— 100 Biharm. ker.-ip. és term. h.bank— — — Szerb id.lenyugt. — —— 150 Vas-Zalai nb. Részjegy .— — 40 Tak.-pénzt., Félegyházi . — —— 100 Gödöllői . . . 45 — 50 — 1000 Országos közp. Jan.-Juli 5% . 89 50 90 ~ 1000 Festi I. hazai . 2375 — 2400 -100 Pest-Budai főv.. 188 50 139 50 50 Pesti külvárosi . 48 50 49 — 140 Pakrác-Daruvár Kutinyi ker. tp. --- ---— 30 Szent-Endrei . 44 — 46 — 50 Erdélyi . . . 25 _— 90 Újpesti . . . 31 — 32 — 800 ált. budai polg..—__— Czegl. tkp. egy. — —— E.200 142 — 200 500 Concordia 140 —— 500 Borsod-Misk. .—__ — — 100 200 Erzsébet. . 120 121100 180 Luiza 98 — 100 -150 500 Temesvári gőz— — — — 100 200 Moln. és sütők. 226 -227 — 500 Hengermalom . 830 — 850 — 390 Victoria . . . 122 — 123 — 500 I. Budapesti 720 — 725 -100 Budai gyártelep — — — ... 1000 Pannónia 495 — 500 — 80 Épitőtársulat: Pesti .— — 200 600 Serfőz&d Pesti Cottage e I. magyar . 880 — 883 — 200 Sertéshizlaló .... 112 — 113 — 200 Könyvny. -Athenaeum“ . 275 — 278 -500 Pesti .... 625 — 530 —4 200* .Frankl-Társ.“— — 4 600 Ganzé- társa-féle vasönt 215 — 218 -3 200 Gochorfadt-féle .... 208 — 210 —3 200 Gyógyintézet L magy.— — 3 2005 08 Mátrai bányarész— •-------200 Pozsonyi papírgyár . .— — 4 — Rima-Murányi bányatárs. 5200 —— 200 Gyapjú mosó és biz. I. m. 114 — 115 -100 Salgó-Tarjáni kőszén. . 72 50 73 -100 vasöntöde . 30 -82 — 200 Schlick-féle vasöntöde . 132 -135 — 200 Soda és vegy-áru gyár .— — 200 800 Értékpapír advát tartva Sóskúti kőbánya . Spodium és csontliszt . Szeszgyár 1. magyar . Kösz. és téglagy.(Dranche) Alagút................................ Téglagyár Szt.Endrei Téglagyár Budapesti . Tégla és mészég. újlaki Téglagyár Kőbányai . Záloglevelek. Magy. földhitelint. 5*/,% „ arany vagy ezüst „ jelzálogbank 5«/,% Nyug. mh. szb. Spr. 6°/° Magy. ált fdh. rvt. 6°/0 p n p n 5,/i Pestvárosi takar. ptr. 6% Pesti keresk. bank. Szebeni földh. int. 57.% Kisbirt. föld. int. 7% Elsőbbségek, Éjszakk. vasp.2. 5 és *5°/it Magy. gal. vasp. I. Érd. vasp. 6% és ft 100 Vágvölgyi vasp. . . . Pest-budai láncz. 8% Borsod-Misk. malom . Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6°/0 Kösz. é s téglát, köt 6% Pénznemek. Császári arany • Osztr.-magy. 8 frtos arany 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst . Porosz pénztárjegy Váltók. Augsb. 100 déln. ft után Berlini 100 tallér után Frankf. a M. 100 dn. ft ut. Hamb. 100 dn. b Mark u . London 100 fnt Sterling n. Milano 100 Lir. novuoitai. (Franc) után . Paris 100 franc után . . Nem-hivatalos rész. Aradi ker. bank befl. . Hotel rézsv-társ. . 200 Sekuritas .... 300 71 ■ 148 140 ■ 115 fn • 64 - 71 -86 75 91 25 79 — 87 — 85 25 88 — 88 -88 50 85 50 185 — 5.55 5.88 8.88 102 25 163.25 54 40 53 90 53 9 111 60 44 10 73 - 150 — 145 - 118- 82 — 50 - 72 — 85 7 190 -6.211— 8.90 — 8.90 — 102 50 183.50 54 50 54 - 54 — 111 75 Termény font- 1 ár vámmáfontár vámmá-Termény fonthelybeli ára nyi zsánkint nyi zsánkint nyi szokás Búza bánsági uj . . 82 83 Róza............................................... 78—79 80 font 3 30—3 40 84 4 15—4 25 85 4 30—4 40 2 65 2 85 86 4 55—4 65 87 4 75—4 85 Árpa malátának . . 68—70 7* , 88 4 90—589 5 06-5 10 72 — 2 35—2 55 tiszavidéki „ 82 ------- — 83 ------- — • takarmány . . . 66—88 84 4 55—4 60 85 4 70— 4 80 1 80—2 05 811 4 90—5 — 87 5 10—5 15 Zab öreg ............................... 88 5 15—5 20 89 5 20—5 25 15—48 60 , pest-vidéki,, 82 --------------63 —— — Tengeri bánátfaj. . * -------— _ 84 4 35—4 45 85 4 55—4 65 mérő 86 40—4 75 87 4 80—4 85 , másnemű „ . . • 82 -------— ff 88 4 85—5895-------5 05 80 fehérmegy.„ •. . 82 ----------— 83 -------— a * • • •H *------84 4 55—4 65 85 4 75-4 85 86 font 86 4 90-587 5 05-5 10 Repeta káposzta nj . .— -------— 88 5 15—5 20 89 6 20—6 25 . bánáti . . . bácskai „ 81 ------- — 82— ■ -------— 83 _____ 84 1 80-* #0 a a • • 85 --------------88 Köles ny.......................................— 80 , ár vámmázsánkint 2 90 3 — 2 80 2 90 Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, jun. 9. Az értéktőzsdén ma sem volt jelentékeny üzlet. Az előtőzsdén csak néhány kötés létesült: osztr. hitel 232.50—233.20, m. földhitel 76 fton. A déli törzsdén magyar vasúti kölcsön 101.50, municipal bank 30.25, angol magyar bank 9, földhitel 75.75, takarék és hitel egyesület 97 p. Kézművesbank 47.45, pesti közúti 14. Irton kelt. Malmok közül Victoria 122 p. Értékek közül arany 5.25 ezüst 102.25 p. Gabnaüzlet. A gabnapiacz irányzata csendesebb. Finom súlyos búza fenntartá tegnapi árát, de a forgalom nem volt jelentékeny. Rozs és árpa üzlettelen. Eladatott tiszavidéki búza 300 m. 89 fns 5.45 , pestmegyei 400 m. 89 fns 5.45, 600 m. 86 fns 5 frt . bánsági 800 m. 83*12 fns 4.10, 400 m. 833 f2 fns és 400 m. 84 fns 4.45, 400 m. 87 fns 5.05, 400 m. 84 fns 4.35, 400 m. 8312 fns 4.22’11, 400 m. 85 fns 5.62 1|2. aradi 600 m. 86^2 fns 4.85, mindez vámmázsánkint 3 havi fizetésre. Búza őszre 5000 m. 4.45— 4.47 */,. «« Zab 800 m. 2.071|2 készpénzen, őszre 5000 m. 1.69. Kukoricza jun. 2.93—2.95, jul. aug. 3.03—3.05. Káposzta repere 11*1* frt, bánsági 103. frt. Nemzeti színház. Krisztinavárosi szinku. Csütörtök, junius 10. Az Árny. Víg opera 3 felv. Fabrice Pauli Mirouet Láng Abeille asszony Ellinger J. Jeanette Nádayné Csütörtök, június 10. Temesváry Lajos, a budai színkör igazgató fölléptével adatik: Don Caesar de Bazan. Színmű 5 felvonásban. A Nagykomlóban Bakonyi I. daltársulata tart előadást. A szüneteket Zsákai Lajos zenetársulata tölti be. A vízállás május hóban. Felelős szerkesztő: Jókai Eler. VTIÍ T - TÉR, Fülorvos Dr. Lichtenberg Cornél rendel Béla utcza 3.11—12 d.u. 2—3-ig. 581 1—* 1 pénzelőlegek állampapírokra, sorsjegyekre, részvényekre, betétijegyekre, aranyra, ezüstre a legolcsóbban, továbbá mindennemű értékpapírok, szelvények bevásárlása és eladása Hatachek Ignácz váltóirodájában, szervita-tér, 5. sz. Minden lótulajdonos és gazdára nézve fölötte örvendetes, ha előforduló bajoknál, melyek házi állataikat érhetik, oly szerrel rendelkeznek, melynek használatától gyors és biztos siker várható. Napján Hol? O fölött alatt Időjárás láb hüv.lábhüv. 9 Budapesten 100 f 2 _ felhős ››Pozsonyban9 3 — » » M.-Szigeten3 4 — » » Szathmáron2 9 — ---1» » Tokajban8 8 — —1» » Szolnokon 107 — » » Szegeden 125 — — esős8 Aradon0 8 — —száraz » N.-Becskereken1 8 — — » » Bezdán (Ber.cs.— — » » Verbászon— — » » Barcson— — » 9 Eszéken6 9 — » 8 Mitroviczon9 3 — _ » » Sziszeken5 5 —1 » Zimonyban 15 11 —1 »0-Orsovári 117 — — » A legczélszerübb, megbízható eredményei és könnyű alkalmaztatása tekintetében fölülmulhatlan ilynemű háziszer tagadhatlanul Kwizda Ferencz Jánosnak cs. kir. szabadalmazott üditő-nedve Korneuburgban. Az ő cs. kir. felsége által kizárólag adományozott szabadalom, az általános elismerés, melyben ezen nedv mindenhol részesül, a legmagasabb uraságok, főtisztek és magánosok bizonyítványai az azzal kivívott sikerek fölött, a legbiztosabb kezességet szolgáltatják ezen üditő nedv kitűnő hatályos volta mellett ; az angol királynő ő felsége főlovászmestere Meyert. ur azt mondja felőle, hogy rándlási szerűdülésnél támadt gyulladásban a legjobb sikerrel használta; porosz király ő felsége összes udvari istállóinak főállatorvosa dr. Knauert ur különösen indaganatoknál és bénulásnál a legkedvezőbb eredménynyel alkalmazta és Auersperg herczeg ő kegyelmessége 1863. nov. 10-ről és 1864. aug. 24-ről kelt leveleiben következőleg nyilatkozik: »Ön üditő-nedve a fává száradt idegeket oly nyulékonyakká teszi, mint a bőr, megrekedt, sőt gyanús mirigyek általa gyökeresen meggyógyittatnak.« — »A Sport« verseny-szaklap, szintén ilykép nyilatkozik és különösen ajánlja a tö. idegeinek edzésére és fris állapotban tartására, valamint az epeképzés elhárítására. Még számos megtisztelő levelek feküsznek előt,tünk,melyek elsorolására terünk hiányzik, azért egyedül a mai számban foglalt hirdetményre utalunk, melyben a cs. kir. szab. üditő-nedv és korneuburgi marhapor eladó helyei előadvák. 757 A világ legjobb csokoládéja a porban és szeletkékben, Dn Karry-tól Londonban. Ezen jeles tápszer, háromszor jobban táplál mint a hús, megnyugtatja és erősbíti a gyomrot, tüdőt, idegeket, étvágyat gerjeszt, előmozdítja az emésztést és szervi testi működéseket, tisztítja a vért, üdítő álmot biztosít és erősbíti az izmokat. Egy font belőle jobban táplál mint 10 font közönséges csokoládé. Rövidített kivonat 80,000 bizonyítványból. La Roche sur Yon, 1868. julius 30. Az ön Revalesciére chocoládéja 10 évi gyomor- és idegbajaimtól tökéletesen megmentet. Armand Prevostné. Wollein, 1869. márcz. 1. , Huzamos ideig étvágytalanságban szenvedtem, s evés után rendesen hánytam. Az ön kitűnő Revalesciére-csokoládéja használata után már javulási állapotban vagyok. Küldjön ön az ide mellékelt 10 írtért még 5 dobozzal. Tisztelettel Hamza Lajos. N.-Szombat, 1869. május 10. A Revalesciére csokoládé hosszas étvágytalanságomat és a nálam ebéd után jelentkező hányást megszüntette. A Revalesciére-t e kitűnő hatása folytán a szenvedőknek melegen ajánlhatom. Berger Károly, Páris, 1856. ápril 26. Uram ! Az ön Revalesciére-csokoládéja által évek óta fennálló rövid lélegzési rohamaim, álmatlanságom, csuzos fájdalmaim és átalános gyöngeségem félbenszakadtak. Gaillard, a franczia hadsereg főintendánsa. 80,416. sz. Beneke F. W. ur, rendes gyógytanár a marburgi egyetemen a »Berliner Klinische Wochenblatt» 1872. ápril 6. számában mondja : »Soha nem feledem, hogy gyermekeim egyikének megtartását az úgynevezett »Revalenta Arabica« (Revalesciére) szernek köszönöm. A gyermek 4 hónapos korában teljes elsoványodásban és folytonos hányásban szenvedett, mely bajok minden gyógyszerrel daczoltak; a Revalesciére hat hét alatt egészségét tökéletesen helyreállitotta. 711. b. A Revalesciére négyszer oly tápláló mint a hús, és felnőttek és gyermekeknél más szerek és ételek 50 szeres árát megtakarija. Bádogszelenczékben fél font 1 frt 50 kr, 1 font 2 frt 50 kr, 2 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 font 36 frt. Revalesciere piskóta szelenczékben 2 frt 50 kr és 4 frt 50 kr. — Revalesciére csokoládé porban és lepénykékben 12 findzsára 1 frt 50 kr, 24 findzsára 2 frt 50 kr, 48 findzsára 4 frr 50 kr, porban 120 findzsára 10 frt — 288 findzsára 20 frt — 576 findzsára 36 frt. — Kapható Du Barry és társánál Bécsben, Wallfischgasae nr. 8. valamint minden város gyógyszertáraiban és fűszerkereskedéseiben ; azonkívül a bécsi ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. Pesten:Török József gyógyszerész urnái, — Aradon : Tones F. és társánál, — Debreczenben : Mihálovics Istvánnál gyógysz., Eszéken: Dávid Gyula gyógysz., Nagy- Kanizsán : Lovak Károlynál, Kassán : Wondraschek Károly gyógysz., Maros-Vásárhelyt : Fogarasi Dömötörnél, Pozsonyban : Pisztori Félixnél, és Söltz Rezső gyógysz., Székes-Fehérvárott: Dseballa Györgynél,Sopronyban : Voga A. gyógysz., Temesváron : Pap József városi gyógysz., Újvidék : Grossinger C. B., és Ernst János gyógysz., Warasdin : dr. Halter A. gyógysz., Wersetzen : Fischer Móritznál, Zágráb : Irgalmasok gyógyszertárában. Tisza-Ujlak : Royko Victor gyógyszertárában.