A Hon, 1875. július (13. évfolyam, 147-173. szám)

1875-07-10 / 155. szám

de főkép a jövőben várható gyümölcseiért kell őriz­nünk, művelnünk. Ha pedig nem tudunk várni, nem tudunk kö­vetkezetesen működni, ha sajnáljuk azon áldozato­kat, melyeket a honvédség ma reánk ró, akkor mond­junk le arról, hogy a hadseregben évenként szaporo­dó elemeink valaha közvetlenül a nemzeti élet érde­kében kamatozzanak. Ekkor idegen marad örökre a hadsereg. Hidat és összekötő kapcsot képez ma a honvédség, hidat, mely a polgári életből a hadsereg­be és a hadseregből a polgári életbe vezet át; össze­kötő kapcsot, melynek elszakítása a polgári életre és a hadseregre egyaránt a legnagyobb kárral járna. Nem állítom azt, hogy ezen híd tökéletesen van már megalkotva, nem állítom, hogy bizonyos esetek­ben nem volna kívánatos a szolgálati időt a hadse­regnél névleg rövidíteni, azokat, kik a hadseregben szolgálnak, második, illetőleg a harmadik és utolsó felében fél évre szabadságolni, esetleg még csak egy gyakorlatra behívni. Azt hiszem, hogy ez lényegesen nem gyengítene a harczképességen, de a pénzügyi terhet jelentékenyen könnyítené. Másrészt igen üd­vös volna bizonyos esetekben a szolgálati időre vo­natkozólag a honvédségben fenntartani annak lehe­tőségét, hogy azok, kiknek kiképeztetése 8 hét alatt nem éri el a kívánt fokot, nagyobbb számmal hosz­­szabb ideig tartassanak zászló alatt. A területi divisi­­ók rendszerének teljesebb keresztülvitele által is a hadcsapatok részint közelebb hozatnának ujonczozási területeikhez részint pedig magában az országban tanyázván, alkalmat nyernének a nemzeti szellemnek élesztésére. De ez sok feltételtől függ, a­melyeket előzetesen kell létesíteni s ezek közt hiszem a kaszár­­nyázási rendszer kérdésének megoldása a legköze­­lebb összeülendő országgyűlés feladata. Egyébiránt a pénz-, igazság- és hadügyi kérdé­sen kívül számos más kérdés fog még a következő három év folyamán felmerülni. Sikerül-e megoldásuk, nem tudhatjuk, remélnünk kell s lehet, én csak tel­jes odaadással való közreműködésemet ígérhetem. Az eredmény a politikában, mint a magánéletben soha nem biztos, nem pusztán a szándéktól, a mun­kásságtól függ. A gazda is így van, szánt, vet, dolgo­zik, pedig egy vihar elsöpörheti évi munkásságának eredményét. De bárminek legyenek is az idő viszon­tagságai, csüggednie nem szabad, teszi kötelességét, mert tudja, hogy munka nélkül a legjobb időjárás mellett sem várhat termést. A nemzet sincs másként. Kedvezőtlen viszo­nyok — ezt isten ne adja — elpusztíthatják egy nem­zedék alkotásait, bajjá változtathatják a­mi szerencsé­sen kezdeményeztetett. De ezért nem szabad tétlenül maradni, hanem kettőztetett buzgalommal igyekezni, hogy a múlt veszteségei, hogy a múlt idők nyomorai kipótoltassanak. Dolgoznunk kell tehát és bíznunk, mert munka nélkül bizalmunknak nincs alapja, bizalom nélkül pe­dig munkásságunknak czélja hiányzik. A­mi a munkát illeti, erre vonatkozólag meg­ígérhetem, hogy minden időmet és törekvésemet arra szentelem, hogy kötelességemnek megfelelhessek, a­mi a bizodalmát illeti, azt most önöktől nyertem, s azzal önökkel együtt viseltetem kormányunk iránt. Remény­em, hogy 3 év múlva önök előtt, elmondha­tom, hogy nem alap nélkül ajánlottak fel, s hogy oly állapotban leszünk, mely a kormány és a szabadelvű párt iránti bizalmunkat teljesen igazolja. (Hosszas élénk éljenzés.) KÜLÖNFÉLÉK. — II. Hugó Károly. Benedek Aladár lantos költő tegnap este végigheveredett a budai arénában a trebicsi világtenor babérain. Fellépett »Szerelem féltő« czímű kötött vígjátéka főszerepé­ben. Harmadéve is adták e darabot itt, mikor is a szerző incognito nézte végig a »kecskeméti páholy«­­ból ; akkor úgy megtetszett neki a darab, hogy elha­tározta személyesen kaszálni a dicsőséget a hálás czímszerepben. És úgy tőn. Dicsősége sok lett, de közönsége kevés, mert úgy látszik az elemek is és úgy ellene esküdtek e színműnek, mint a féltékeny­ségből jutalmat ki nem adott akadémia , s mig har­­madévi előadásakor kigyult a nemzeti szinház s azért nem jött át Budára a közönség , mert viharos zápor fenyegette az arénát. Tehát tűz és viz ! De azok, a­kik a rosz idő daczára is elég vállalkozók voltak át­vádolni a Krisztinavárosba ,­­ legalább nem bánták meg. Hogy milyen vígjáték ez és milyen színész szer­zője ? azt senki máshoz mint önmagához hasonlítva jellemezhetjük, mondván : Benedek Aladár a mi­lyen nagy szivmaíró, ép oly nagy színész. — Részletes kritikát nem adunk , büntetésül, hogy fogalmuk se legyen az elmulasztott élvezetről, azoknak, akik nem jöttek el. —­ A­kik ott vol­tak, úgy is tudják. Csak anynyit sejtetünk, hogy szerzői hölgy tisztelői egy óriási 1 */2 méter átmérő­jű, a zsinórpadlásról sárkány gyanánt zsinóron le­eresztett babérkoszorúval lepték el, mely szörny­ko­szorú a szerzőnek bízvást nem reális, hanem ideális fejéhez volt mérve. Előadás után disz­­bankett »az három almáknál,« versek és toasztokkal, mi­közben szerző egy trónbeszéddel elfoglalta I. Hugó Károly fejedelmi székét; illetőleg csak társ­uralkodó lett: az a zene sphaeráiban, ő a szavallat régióiban. A monstre-koszoru egy akáczfára volt fel­húzva. — Mégis fúrja oldalunkat egy s más a da­rabról ; igy pl. hogy abban az emberek folyton álla­tokhoz hasonlítják egymást, te szokfis, ön majom, kend szamár, nagysád liba, stb. egész menazseria, melyből csak az oroszlán körmök hiányzanak; egy »alak« csak azért van benne, hogy minden kérdésre azt felelje: Kom­égy­a! — Végül egy szót Te­mesvári igazgató úrhoz: vegye komolyan a budai színügyet, saját állását, és ne szöktesse el a szín­háztól az átszokni kezdő közönséget ilyesmikkel. — Thaisz főkapitány és a tűzoltó­ság. Vettük és adjuk a következő nyilatkozatot: Az alólírott fővárosi tűzoltó főparancsnokság kénysze­rítve érzi magát T­s. Thaisz Elek főkapitány úrnak a bizottság előtt tett abbeli nyilatkozata ellenében, hogy ő a főv. tűzoltóságot segélynyújtásra fölszólította, de az által­a segély kereken megtagadtatott, határozot­tan kijelenteni, hogy a főkapitány új fenti állí­tása valótlan, és hogy a tűzoltó parancsnokság senki által fel nem szólíttatott, hanem értesülve a veszélyről, sietett erejéhez képest a mentés és segély­nyújtásban részt venni. Egyúttal ki kell jelentenünk, hogy valótlan azon állítás is, mintha Farkassányi Kálmán főkapitányi toll­­nok úr vezette volna a tűzoltóságot a vész színhelyére. Budapest, 1875. julius 9-én (A pa­rancsnokság pecsétje. — Az »E­ötvös-féle betegápoló- és temetkezési egyesületté, julius hó 18-án, délután 4 órakor, a kerepesi után 65.­számu Mátyás király­ czimü házban levő tánczteremben tartandja meg alakuló közgyűlését, melyre a t. ez. tagok ezen­nel tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés előtt be­lépni óhajtandó uj tagok fölvétele eszközöltetik: S. H. Tyroler nevelő intézettulajdonos urnái, (Kerepesi út 15. sz. a.), Berger János urnái (Csokonai utcza 1. sz.) és Hirsch József urnái (József utcza 1. sz. a.) — A roulett­e-b­ankok a hazai fürdőkben. A következő tudósítást veszi a »P. N.« A széken ülő rablók Budapestről, hol éveken keresztül háborútlanul űzték tilos mesterségüket, a. m. a kártyát, roulette, és trente-guarantet, a nyári idényre Magyarország fürdőibe utaztak, legtöbben Balaton-Füredre és Bártfára. Balaton-Füreden a roulette-bank az Eszterházi-féle házban űzetik, ren­dezője az itt Pesten József-téren és a kalap-utczában szintén azzal foglalatoskodott Tu . . . egyéniség, egyik ügynöke bizonyos H—1, magát honvéd őrnagy­nak adja ki, pedig honvéd soha sem volt s nem más, mint a 30 éven keresztül Temesváron »Zsidó Náczi« név alatt ismeretes kártyás, a többi két társ T. és M. mindkettő Bécsből kiűzött hamis játékos. A bártfai roulette-bank épen úgy, mint a külföldi játék­helyisé­gekben történni szokott, nyilvánosan a nagy gyógy­­teremben van felállítva; a játéknál előforduló csend­háborítókat a fürdői biztos szokta rendreutasítani, (!) mely szolgálattétel, valamint a játék engedélye, há­romezer forintba kerül a társaságnak, mindamellett mégis 20 ezer frt. marad rendesen osztalékra.­­ A banktartók a hírhedt T. és R. porosz Sziléziából ki­kergetett »sipisták«, a harmadik társ egy pesti lakos Th . . . . nevű, e három nevezett egyén ellen Magyarország több városaiban roulette-játék miatt kereset folyt, és pénzbelileg meg is birságoltattak. — Meg nem fogható, hogy a fürdőigazgatóságok annyira elnézők, hisz ezen vérszopó aadályok azon fürdőhelyiségeknek, hová magukat befészkelik, jó hírnevét aláássák. A rendőrség pedig minderre sze­met huny. — A varázsmutatványok bódéja dr. Basch bűvészeti szinh­áza a sugárúton összedült. A tegnap d. u. dúlt vihar, mely a fővároson végig sö­pört, a könnyű deszkaépületet megrázta eresztékei­ben s bele­ütvén a villám is, összeroskadt az egész, mint valami kártyavár. A katastrófa előtt öt perc­­­c­el a tulajdonos és hozzátartozói még benne mulat­tak, s csak a véletlennek köszönhető, hogy eltávoz­tak, mielőtt a ház rájuk szakadt volna. Három ember, kik az esti előadáshoz szükséges előkészületekkel voltak elfoglalva, a deszkák recsegésétől megrettenve kifutottak szerencséjükre, mert a legközelebbi pilla­natban leszakadt a tető, összetörve, maga alá temet­ve mindent. Az épületen kívül sok értékes készlet is tönkre ment. A kár 6000 írtra tehető. A tegnapi vi­har különben a főváros egyéb részeiben is tömérdek kárt okozott, az útjavításokat az ár elmosta, a vér­mezei rétet elöntötte, s egy házat úgy alámosott, hogy annak bedülése minden órán várható. Egy háznak öt mázsa súlyú horgany tetőrészét 50 ölnyi távol­ságra sodorta a vihar. — Az újpesti ág. hitv. ev. leány­gyülekezet vasárnap, jul. 11-én d. u. négy óra­kor ünnepli a gyár-utcza 16. sz. a. építendő imaház és iskola alapkőletételét, melynél ns. Doleschall Sándor ur, a pesti anyagyülekezet lelkésze végzendi a hivatalos funktiókat. — A nevezett gyülekezet hívei és pártolói tisztelettel kéretnek, hogy ez ünne­pélyen minél számosabban résztvenni szíveskedjenek. Irodalom. — A Ludovic­a-A­cademia könyvtá­ra. 1872-ben keletkezett. Alapjául szolgáltak azon művek, melyek a feloszlatott kerületi iskolákból vé­tettek át, s azon, Mátyás által rendezett, 384 kötet­nyi kézi­könyvtár, mely a tud. egyetemen fennállott katonai tanfolyam sajátja volt. — E csekély kezde­ményezéshez még ugyanezen évben egy tekintélyes adomány járult. Hrabovszki J. özvegye, Csáky gróf­nő 500 művet — 2139 kötetben — ajándékozott a Ludovicának, mely mint szakférfi gyűjtése igen be­cses. Mások is — p. Petrich Andr. altábornagy, Det­­rich, bárha kisebb számban, 20—30 művei — járul­ván a könyvtár gyarapításához, kívánatosnak látszott az adományoknak vétel által való kiegészítése. Ez irányban a magyar honv. minisztérium Csesz­­nák Benő századost bizta meg, 1873-ra 5000, s a múlt évre 1000 forintot adván rendelkezése alá. — Csesznák ügyismerete és szorgalma aztán megterem­tette a könyvtárt, úgy, hogy ma van egy sikerrel használható katonai szakkönyvtárunk, melynek nem a száma, de az értéke nagy. — Van összesen 3400 kötet, 1500 műben. A lajstrom múlt évben készült, szakszerént való beosztással. Leggazdagabb a törté­nelmi és hadászati osztály, azután a terep­rajzi, har­­czászati, erődítési és fegyvertani, —­s legszegényebb a földrajzi és technikai rész. — De nemcsak legna­gyobb számot képvisel a történelmi osztály, hanem legtöbb értéket is. E czím alá vannak foglalva az emlékiratok, kritikák, a hadműtan történelmi része, hadjáratok leírásai stb. Helyén lesz talán megemlí­teni néhányat, figyelem­gerjesztésül nekünk, kiknek történelme mindenek felett katonai történelem. — Eleink mintaszerüleg kezelték a harczászatot, — úgy mint tudományt; — világhírű lovasságunk s a török háborúkban alakult gyalogságunk egészen sajátos utat követ hadviseléseiben, — mivelődé­­sünk minden momentuma, fegyverszerencsénk mi­­kéntisége körül csoportosul és mégis a történet­írók sehol a világon nem ignorálják annyira a hadá­szatot, mint nálunk. Tehát: figyelemgerjesztésül. Mint egykorúan írott, felette érdekes Maneson Mai­lett »Kriegs Arbeit« (Amsterdam 1687 ; 8-r. 1125­­.) czímű műve. Tárgyalja a különféle hadviselési módokat , részletezi a hadsorok felállítását, a hasz­nálatban levő fegyvereket, a szárazi és vizi erődítések mindenféle nemét. Korának legjelesebb franczia ve­zéreiről írván, terjedelmes összehasonlításokat tesz a többi európai népek hadi szokásairól s ez al­kalommal a törökről és rólunk is szól. Mun­kája sok képpel — terep, hadrend és fegyverek rajzaival — van ellátva. Ugyancsak Maneson Mal­­let-től egy másik kisebb munka (Amsterdam 1672) specialiter a vár erődítésekről. Ez időből — évszám nélkül — Montecouculi »Memoires«-jai, 4 vaskos kö­tetben. Az utolsó kötet 42 térképet tartalmaz s a hadtudomány akkori állásának megismerésére igen becses. — Polybius jeles magyarázójának Folardnak a múlt században megjelent műve (Geschichte des Polyb. Bécs, 1759. 7 kötet, 2100­­.) az ó-korra. — Fach­s »Kriegskunst«-ja a múlt század nagy hadtu­dományi mozgalmaira sikeresen használható könyv. De sokkal fontosabb ezeknél az, hogy az újab­ban írott kritikákat, haditörténet irók műveit stb. e könyvtárban — tekintve a segédeszkö­zök hiányos voltát — elég teljesen bírjuk ösz­­szegyüjtve. — Egész irodalmát lehetne idejegyez­ni az I. Napoleon által megteremtett hadviselési mód mellett és ellen keletkezett iratoknak. — A század első feléből Klausevitz, Bismarck (1819—1832) és Klauser hadtudomány­­iratainak, valamint a legújabb idők legjelesebb hadi történetírói. Rüstow, Thiers stb. kritikai műveinek ügyes összeállítása nem utolsó érdemét teszi a könyvtár derék rendezőjének. P­e­­­e­­t­i István (Irodalmi ért.) — A német házaló irodalom, mely a germanizálók által annyira dicsőített »deutsche Cultur« szégyenére, hozzánk is kinyujtogatja polyp lábait, most már magyar szövegű előfizetési felhívásokkal is célportálja fertelmes féretelményeit. Nem utalt a »félvad, ázsiai nyelven, mely csak ká­romkodásra jó« szólalni meg, csakhogy a magyar közönséghez hozzá­férhessen, s ezt is kizsákmányol­hassa. S milyen colportage ez! Ehhez képest Bu­­csánszkynak, búcsúkra, vásárokra járó, százakra menő tarisznyás ügynökserege csak élhetetlen csoport, minden utcza, minden ház, minden ajtó, minden ablak ki van téve e házaló irodalom általi ostromolta­tásnak. A rizma számra nyomott felhívásokat házról-házra, ajtóról-ajtóra hordják, kezedbe nyom­ják, nyitott ablakodon dobják be, vagy ajtód kilincsére akasztják. És a felhívások, a charlateneria, a szemtelen igéretezés netovábbjai. A rémregény puffadozó czime, a »rendkívül érdekes tartalmat« jelző fejezetfeliratok mellett, ökölnyi betűkkel ígérik a »valódi széles barok-arany rámával ellátott 24 frt értékű olajnyomatú képet« jutalomdíjul azért e so­vány 25 krért, mely minden 14 nap lefizetendő, mind­addig mig a füzeteket gyártó czég »Bensinger Zs. et comp. Bécsben és Prágában« szuszszal győzi! A­ki még nem ismerné ezen a szomszédból hozzánk át­repkedő jó madarakat,azok kedvéért álljon itt egy legközebbi felhívásukból a következő rövid mu­tatvány : »Előfizetési felhívás a most megjelent ily czimű képes műve : Az ördög­asz­­szony vagy az élve eltemetett. Történeti beszély füzetekben. Nagy esemény és kö­­vetkezménydús időben élünk, a létérti küzdelem ir­­tóztatóan kezd fejlődni előttünk! Így látjuk most napról-napra szaporodni a rablást, az emberölést és az öngyilkosságot! Nincs hely hol tökéletes bizton­ságban lehetnénk ... oly tettek vannak napirenden, melyektől még a kevésbé félelmetes (?) ember is ir­­tózattal fordul el. A létérti harcz ezen tüneményei és történeteiről ad nekünk jelen mű szerzője élénk ecsetelést, valóban elragadtató modorban. ■ — Az élethű valódiság tükrözik vissza az ezen beszély­­ben cselekvően előforduló személyekből (igy tán re­volver nélkül nem is tanácsos olvasni ?) s végre az olvasó a könyvet nagy kielégítéssel teszi le nyugod­tan nézve a jövőbe, mely a jelennél rosszabb aligha csak lehetne is. (Gut gebrüllt !) Példakép néhány fe­jezet felirataival szolgálunk: »A holt panaszfohásza.« »Katalin a pokol arája.« »Az ördögasszony.« »A ki­végzés.« »A réméj.« »Vérszomj.« »A sir holttetem nélkül, és a hoth­etes a sir nélkül,« stb. De elég ebből ennyi! Nem mintha ily szetlen otromba inváziótól félten ők népünk józan felfogását, s egészséges ízlését, figyelmeztetjük a közönséget a magyar bőrbe bujta­tott német, házaló firkászatra — de miután kri­tika s irodalmi ellenőrködés átalában nem eléggé éles fegyver az efféle üzelmek kiirtására, a közönség maga tehet legtöbbet ha t.­i. a 25-kros német irodalmi portyázókat rangjukhoz illetőleg utasítja vissza. (Be­küldetett.) Tanügy. — A magyar ipar fejlesztése érdeké­ben Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minisz­ter ismét egy jóravaló rendeletet intézett a budapesti ipar- és kereskedelmi kamarához, melyben felszólítja ezt, hogy adjon véleményes jelentést, egyes magyar iparosok mily minőségben, mily árak mellett, mily taneszközöket képesek előállítani, hogy őket a kellő megbízásokkal megkereshesse. Azt hiszszük, a ka­mara két kézzel fogadja e felszólítást és sietni fog a miniszter úr kívánságának megfelelni. Az illető ren­delet így hangzik : Hogy az alkotmányos kormány­zat alatt a tan- és nevelésügy az oktatás mind a­­három fokozatán, mind a felső, mind a közép, mind az elemi oktatás terén örvendetes lendületet vett, az némileg az­által is igazoltatik, hogy az isko­lai taneszközök megrendelése, használata az előző időkhöz képest mondhatni feltűnő arányban növeke­dett. Ezen taneszközök megszerzése tetemes költsé­get igényel, részint, mert az elemi iskolákban szüksé­gelt egyszerű taneszközök tömegesen használtatván, nagymérvű megrendelésnek örvendenek, részint, mert a felső és középtanodákban használt taneszközök előállítása az ipar fejlettebb fokát igényelvén, előállí­tásuk költségesebb. Mindezen taneszközök előállítása az iparnak nem csekély elfoglaltatást és aránylag te­temes hasznot ad; fájdalommal voltam azonban kény­telen tapasztalni, hogy a hazai ipar ezen munkában és annak hasznában felette csekély mérvben részesül­t a pénz, mit iskolai felszerelésekre az elmúlt nyolcz év alatt kiadtunk és folyvást kiadunk, nagyobb rész­ben külföldre vándorolt. Azon meggyőződésben lé­vén, hogy a hazai ipar fejlesztése egyike a legfonto­sabb nemzetgazdászati létkérdéseknek, részemről, a­mennyiben hatásköröm engedi, minden erővel oda törekszem, hogy a hazai ipar bizassék meg mindazon termelés előállításával, melyre már képes, s hogy buz­­díttassék azon czikkek előállítására is, melyekkel még nem foglalkozott, de a melyeknek termelési előfelté­teleit bírja. Azon reményben, hogy a kamara nem­csak osztozik velem ezen nézetben, de szándékaim kivitelében szives készséggel támogatni is kész, alkal­mat veszek magamnak a felső-, közép- és elemi isko­lákban a tanító­képezdékben s a tornatanításnál hasz­nálatban lévő taneszközök jegyzékeit azon kéréssel közölni, méltóztassék engem egy tüzetesen körvona­­lazott előterjesztésben tájékozni az iránt, hogy a jegy­ BÉCSI TŐZSDE. " w..[ _■ Julius 9. A. Államadóssági lóOfrt. 6 prr. 5 pro. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. „ * „ febr.— aug. 5 pro. _ _ ezüstben Jan.—jul. . . . apró—oct. Sorsolással 1839-ből egész orst. p. p. , 1839-ből ötöd „ „ , 1834-ből 250 frtpa 4%, , , 1860-ból 500 , 5%, , , 1860-ból 100 , 5%, , 1804-ből 100 Comot Járadék vagy 42 fr» AHamjaszági jelzáloglevél 120 frt 5% B. Földtehermentes. 100 frt p p­ Csehorasági 5°/o ........................................... Bukovinai Gf............................................ Gácsországi *........................................... Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5%. Horvát*tótországi 5% ........................... Morvaországi 5%........................... • Alsó-austriai 5. ............................ Felső-ausztriai 6 .................................. Salzburgi 5 ....................................... Sziléziai 5 ........................................ Erdélyi 6................................... Stájerországi 5 ........................................ Tirol! 5 ........................................ Temeai Bánság 5%................................ Temesi 1867-dik! sorsolás záradékkal . Magyar 5%...................................................... . 1807-dik! sorsolás! záradékkal . .. Más köz kölcsönök. Duna szadályozási 5% 100 frtos Magyar vasúti 120 frt (800 frank) 5% Gömöri záloglevél 1% 150 frt . . Magyar nyeremény 100 frt . . . „ M 50 frt . . . Magyar kincstári utalvány 1873 10 , 1871-ki S mii. 5% . . . , 1878-iki 5.4 mii. 5% . . . szőlődézsma-váltság 100 frtos Pest várost 6°/0...................................... Török vasúti 400 frank .... . .145 frank defia. . • L. 0% D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ Osztrák földhitelintézet 200 firt, ez. 40 . . Magyar földhitelintézet 200 frt. 50 .... Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt......................... Magyar ált. hitelzet 200 frt................................. Pesti kereskedelmi bank 500 frt...................... Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt . • Franco-osztrák-magy. 500 frank 50% • . • Vrance-oantrák 100 i­t...................................... . Adva 70 95 70 96 7.1 - 73 - 201 - 136 - 1()i 5.) 112 70 117 75 115 25 21 50 129 50 101 50 87 — 87 50 95 — 82 25 97 -98 50 95 - 95 - 95 50 81­­80 50 80 50 81 50 80 25 103 15 101 25 72 25 81 25 80 50 76 25 90 f1 90 115 7­3 75 69 23' 219 90 210 75 745 -39­­71 71 7 1 73 263 237 104 112 118 115 22 102 8788 1,0 98 99 96 50, 81 50 80 75 80 75 82 — 80 75­ 103 35 101 75 72 50 81 50 81­­76 75 90 25 52 10 1 16 25 4 2 69 5,0 220 10 211 — 755 1 39 50 Franco magyar 200 frt .... Haza életbiztosító és hitel 200 frt Magy. árt. municipalis 200 frt 40 . Nationalbank...................................... Unicbank 200 frt........................... E. Közlekedési vállalatok rész­vényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt . Albrechtpálya 200 frt............................................................ Osztrák dunagőzhajózási társulat 600 p. p. . . . . Erzsébet-pálya 200 frt .. .............................................. . Eperjes-tarnovi 200 frt. . . ................................. Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................ Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst.................................. Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... .... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p . ............................ Kassa-oderbergi pálya 200 frt .... . .­­ Lemberg-czernovicz­ pálya 200 frt Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. .................................... Osztrák-északnyugati 200 frt................................. ti­n (Lit. B.) 200 frt........................­ Rudolf pálya, 200 frt...................................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst ................................. Árampálya 200 frt .. ............................................... Déli pálya 200 frt............................................................ Tiszai pálya 200 frt.................................................* Bécsi Tramway 200 frt................................................. # Magyar-gácsországi első pálya 200 frt....................... „ észak-keleti „ 200 frt ezüst ..... „ keleti-pálya 200 frt............................................ * • nyugati székesfehérvár-g. á ? ?op frt . *. . . F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsj. 5% .... „ 33 éves visszafizetés 5% .... Cseh jelzálogb. 5%............................................. Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás...................... , o. o. 5%....................................... Magyar földhiteltársulati 34 év 5'/­% . • • A földhitelintézet­ 5'/,%............................ . kereskedelmi bank 93 év .... , jelzálogbank 6'/*%................................... 9. Elsőbbségi kötvények: Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 6% . . . Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% .... Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt . Osztrák donagőzhajózási 1000 frt p. p . . . • „ 300 frt e. 5% . . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt............................ e • IMMU....................... „ „ 1869-iki........................................ * »10 frtos................................. Eperjestarnovi 800 frt...................................... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. n » 9 100 frt o. o. . . ■ 100 , 200 » *00 » 300 IL kib. . . in. . . » » vi. . . . Kassa oderbergi 200 frt . . Lembergi-ezern.-jassyi pálya 300 frt ezüst . ■ ■ • f I. kib. 1865 • • • e JL „ 1867 e ■ e e UIJ* • 1868 e e e e IV. . 1879 Ferenci József Pécs-barcsi Károly-Lajos ezüst 5% ezüst 1861 800 Adva Tartva 60 — 60 50 339 -941 -99 -99 26 126 --126 60 —. — __ — 379 -380 -175 50 176 50 1815 1820 -166 — 69 923 50 224 -138 — 138 50 412 -415 -146 — 147 -135 -135 50 121 -122 --277 — 278 -92 25 92 75 189 50 190 — 126 — 126 5 108 25 108 75 117 -117 50 49 50 50 -98 50 99 -• 83 -88 50 89 — 89 50 98 90 99 10 86 75 87 -91 50 92 -88 -— — 80 56 81 -76 — 76 50 93 -• 99 25— 92 -99 25 99 75 92 76— 95 10 95 30­— 79 - -93 -98 50 96 -- * 79 50 80 79 30 79 60­ -- — 83 -73 50 71 76 Adva Osztrák Lloyd 6% Osztrák észak-nyugati vaspálya, 900 fir^ 1% Rudolf pálya, 800 frt, 5% . . . , 1849 ...................... • 1879 ...................... Első erdélyi pálya 900 frt ezüst Vaspálys 500 frank 8% . . 1867-ikt 8 200 frt 5% Déli vasút Januar * aprít.—ckt „ 900 frt ez. „ 1875—1876 . 1877—1878 Tiszavidéki .... Tramway 22 év kisor. . . . Magy. gácsországi 200 frt e. Magy. északkeleti 300 frt. . Magyar keleti 800 frt . Magy. keleti IL kib. 800 frt . Magyar nyugati 900 frt . 8% 500 tr. . 3% 500 . . 07. • . . 6n/o »00 fr. . 8% 800 . . - . . . 8*/» • • • 8% 8% Ü »% L Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt. • . Clary 40 frt p. p. . . . Dunagőzhajózási 100 frt p. Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt ... Krakkói sorsjegy kölcsön Buda város köles. 40 frt Pálffy 40 frt p. p. . . . Rudolf-alapitvány 10 frt . Malro 40 frt p. p. . . • Salzburgi dijsorsj. 90 frt 8t. Genois 40 frt. p. p. . Stanislao városi 20 frt • Tricet város 100 p. p. . . . 80 p. p. . Waldstein 20 frt p. p. • Win­disc­hg­rfttz 90 frt . P 20 frt • • • • Váltók (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet • Berlin 100 tallér ...................... Boroszló 100 tallér . . • . Brüssel 100 frs........................... Frankfurti 100 frt délnémet , Hamburgra 100 b. mark. . . Londonra 10 font sterling . . Lyonia 100 frank...................... Milano 100 Ura ....•. Marseille 100 frank . . • . Müncheni 100 frank . • • . Paris 100 frank ...................... Péter­vár, 100 rubel . . • . Zürich 100 frank . . . , 3'/.% 4 4 4 3 37. 437. 4 5 4 4 46 3% P­énzek árfolyama. Cs. arany........................... 20 fokos arany. .... Orosz imperiale . . • Mária­ Terézia-tallér . • Ezüst...................................... Egyleti tallér...................... porosz pénztári utalvány 94 20 80 75 81 95 83 75 73 — 140 50 136 75 102 102 50 89 30 222 89 50 72 - 70 75 65 75 78 50 163 50 27 25 94 - 17 25 12 -15 - 24 75 27 - 13 25 36 50 16 95 27 75 15 25 110 5 56 - 22 25 91 50 92 90 92 80 54 20 111 25 43 90 5 23 8 87 100 40 1­63 feriva 94 50 87 95 85 11­ 74 141 — 137 50 102 95 102 95 89 60 223 -83 — 72 50 71 -- 66 164 - 1­ 27 75 95 - 17 50 13 --15 50 25 25 27 50 13 50 37 — 16 75 28 - 15 75 111 50 60 99 76 29 -93 10 92 90 54 90 111 40 43 90 5 24 8 88 .00 50 1­04 rékekben foglalt taneszközök közül, melyek azok, melyeket a hazai ipar előállítani képes s nevezze meg azon gyárakat és iparosokat, kik egyik vagy másik czikk előállításával foglalkoznak, jelölje meg azokat munkájok érdeme szerint s közölje az előállítási ára­kat ; továbbá legyen szíves véleményt mondani arra nézve, hogy azon czikkek közül, melyeknek előállítá­sával még nem foglalkoznak iparosaink, melyeknek termelését lehetne jövőre biztosítani, kikhez kellene e tárgyban fordulni s mily eszközök által lehetne ezen czikkek termelését mozgásba hozni, fejlesztését és életképességét biztosítani. Az ügy érdekében kérem a kamarát, hogy legalább kérésem első részére nézve mielőbb nyilatkozni szíveskedjék. — Tanító képezdékben. A budapesti m. kir. állami elemi és polgári iskolai tanitónőképez­­dében az 1874/s -ik iskolai évi vizsgálatok a követke­ző rendben fognak megtartatni: Julius 11. a gyakor­ló iskola vizsgálata. 12. az elemi képezde I. osztályáé 13. az elemi képezde II. 14. az elemi képezde III. osztályáé. 15. mind a három elemi képezdei osztály zene- és énekvizsgálata. 16. a polgári képezde nyelv­tani csoport L osztályáé. 17. a polgári képezde nyelv­tani csoport II. osztályáé. 18. a polgári képezte szám­tani csoport I. osztályáé. 19. a polgári képezde,szám­tani csoport II. osztályáé. A vizsgálatok mindig d. e. 8—1g tar­tanak.A budapesti m. k. állami elemi és pol­gári iskolai tanítóképezdében folytatólag a következő rendben fognak megtartatni a vizsgálatok : Július 21-én a polgári t. k. II. osztálya nyelvtani csoportjá­nak vizsgálata. 22. a polgári t. k. II. osztálya meny­­nyiségtani csoportjának vizsgálata. 23. a polgári t. k. I. osztálya nyelvtani csoportjának vizsgálata. 24. a polgári t. k. II. osztálya mennyiségtani csoportjának vizsgálata. 25. d. e. 8 órakor kezdődik mind az elemi mind a polg. tanitóképezde növendékeinek vizsgálata az énekből és zenéből. Július 26-án a gyakorlóiskola vizsgálata. 27. d. e. 8—12-ig az elemi tanitóképezde I. osztályának vizsgálata. 28. az elemi tanitóképezde II. osztályának vizsgálata. 29. d. e. 8—12-ig az ele­mi tanitóképezde III. osztályának vizsgálata. 28. és 29-én, délután a polgári tanitóképezde II. osztályá­nak írásbeli tanképesitő vizsgálatai. 30—31. ugyan­ennek szóbeli tanképesitési vizsgálata. A „HON“ magántávsürgönyei. Vidéki képviselőválasztások. Körmend, jul. 9. (Ered. sürg.) A kör­mendi kerületben Sibrik Kálmán szabadelvű­­párti 436 szótöbbséggel megválasztatott. A választás a legszebb rendben történt. Szatu­­ár, jul. 10. (Ered. sürg.) Szat­­mármegye Krassó kerületében gr. Degenfeld Béla szabadelvű közfelkiáltással megválasz­tatott. Az óriási többséget látva az ellenjelölt Kiss János visszalépett. A lelkesedés nagy. (Ezen távirat tegnap délután 3 óra 20 percz­­kor adatott fel, de a vihar miatt csak ma reg­gel 7 órakor ért a fővárosba. A szerk.) Kolozsvár, jul. 10. (Ered. sürg.) Künle József és Lázár Mihály között legnagyobb érdekeltség között foly a választás. A válasz­tók nagy része leszavazott, Künle 200 szava­zattal előnyben áll. A győzelem bizonyosnak látszik. Sepsi-Miklósvár kerületben Bakcsi egyhangúlag kikiáltatott. Szászvárosban Le­­onhardt Frigyes ultraszász 114 szavazattal Wodianer Béla 88 szavazata ellenében győ­zött. Naszódon Cséry Lajos egyhangúlag, Szerdahelyi Lőw ultraszász választatott,a má­sodik kerület választói mind románok, a vá­lasztásnál s­e­n­k­i s­e­m jelent meg. A vá­lasztó bizottság a második választást július 22-ére tűzte ki. Bécs, jul. 10. A »Wr. Zeitung« a przemysl­­lupkovi vasútnak engedélyezett 1.800.000 frtnyi elő­legről szóló szentesített tvjavaslatot teszi közzé. Bécs, jul. 10. A »Fremdenblatt«-nak jelentik Brünnből, hogy a kereskedelmi kamaránál tegnap tartott tárgyalásnál a polgármester és számos mun­kás volt jelen; az előterjesztett munkabér-tarifta el­len kifogások tétettek, a munkások tehát szűkebb bizottságot küldtek ki, mely a gyárosok bizottságá­nak más ajánlatokat teend, és a­mely már el is ké­szítette az uj tariftát. A kereskedelmi kamara ma folytatni fogja a tárgyalásokat a munkások és gyá­rosok bizottságaival. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai ránzvénytársulat nyomdájában Pest, barátok tere, Athenaeum-épület, 1875. —-------­ ---------- ----------------—--------~ meghalt. A nemzetgyűlés elintézte a közoktatási tör­vény tizenként első czikkét. Miranda, jul. 9. Guesada tbnok Vittoria felé nyomulván makacs ellenállás után elfoglalta a car­­listák trevinói állásait, 400 carlista elesett, 60 fog­lyul ejtetett. A carlisták Pernlas vezetése alatt észa­ki Alavába vonultak vissza, ez által szabad lett az út Vittoria felé, hova a királyi csapatok már be is vonultak. Bécs, julius 10. (Megnyitás.) Hitelrészvény 219. — . Angol-Magyar—.—. M. hitelrészv. 210.-. Lombard —.—. Municipalbank —.—. Általános épitő­bank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napoleond’or —.—. Magyar földhitel 76.—. Angol-osztrák 115.—. Franco-Magyar —.—. Al­­lamvasp. —.—. Uniobank —.—. Angol épitőbank 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. Bécs, julius 10. (Előbörze.) Hitelrészvény 219. —.—. Angol-Magyar 4.—. Magyar hitelrészv.210. 40. Lombard 92.—. Municipalbank —.—. Által. épitőbank —.—. Magyar sosjegy —. —. 1864-es —.— Napoleond’or —.—. Magyar földhitel 69.—. Angol-osztrák 115.30. Franco-Magyar 69.—. Al­­lamvasp. 275.—. Unio­bank 98.70. Angol épitő­bank —.—. 1860-a8 —.—. Ezüst —.—. Rente P­á­r­i­s, jul. 9. (Zárlat.) 3°/o járadék 63.85 Olasz járadék 71.15. Credit mobilier 190.—. Török­sorsjegyek 120.25. 59/o járadék 104.20. Allamvasp. 621.—. Lombard 208.—. Pár­is, jul. 9. Liszt 58.75, 59.25,60.75 —.—. Répaolaj 82.50, 82.50, 83.—, 83.50. Lenolaj 69.50, 70.75, 71.—, 71.—. Szesz 50.75, 50.75, 51.26, ezukor finomított 147.—. Berlin, jul. 9. Búza 200— 203.50, —.— Rozs 148.—, 146.50,146.50, 149. Zab 159.50, 151.50 Olaj 58.60, 58.60, 59.70, 60.30. Szesz 53.70, 53 60. 54.80. Hamburg, julius 9. Búza 197.—, 201.—, rozs 153.—, 152.1/., olaj —.—, 59—, 60—, szesz 39 30- 41.’/«, 41—. Krisztinavárosi színkör. Szombat julius 10. Odry Lehel felléptével adatik: A falu roszsza. Énekes népszínmű 3 felv. A Nagykomlóban Bakonyi I. daltársulata tartém­­­adást. A szüneteket Zsákai Lajos zenetársulata tölti be. A közönség köréből. Tisztelt szerkesztő ur! A végzet különös rendelkezése, egyetlen, for­rón szeretett reményteljes fiamat is. Amigó József orvos növendéket a Duna hullámainak dobta marta­lékul. Mindent vesztek ezzel s az atya keblében fakad­ható fájdalmak a legkétségbeejtőbb fokban kinza­­nak. Azonban nincs fájdalmas sebhely, melyet a gyógyuír csak kevéssé is ne enyhítene, a­­lelki fájdal­makban is találunk olykor résztvevő,­s rokonszenvre, mely annak súlyát bár csekély mértékben is könnyíti. Ily balzsam volt atyai véghetetlen fájdalmamra a pályatársi kegyelet, mely gyászos véget ért fiam ha­lotti ágyát környezé. Fogadják ezért e nemeskebtű­ barátok és pályatársak szivem mélyéből jött legfo­­róbb köszönetemet s örök hálámat különösen azok, s kik daczolva a szörnyű viharral, melylyel a végzés­­ szerencsétlen fiam végtisztességét is borzasztóvá akar- I­ta tenni, kezdettől azon perczig, midőn fiam holtteteme a hideg földnek átadatott, fáklyákkal kezökben a leg­mélyebb részvét kinyomatával arczukon, a szivne­­messég fényes tanujelét adák. Részeltesse az ég kegyelme őket érdemeltebb sorsban, mint szerencsétlen fiamat. id. Amigó József. A »Kis Lap« 15. sz. tartalma. Ezer baj közt, vagy az árva Imrike viszontagságai. Beszély. (XIV. folyt.) — Olaszországi képek. (3 képpel.) — Az óriás Polyp. (Képpel.) — Őzikék az erdőben. (Képpel.) Hogy terem a kenyérke. (5 képpel.) — Is­ten hozta, nagyapácska. (Vers, képpel.) — Megfejté­sek s megfejtők. — Forgó bácsi postája. — Kis ér­tesítő. Kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből. Csőd: Kákonyi József és társai ellen; bej. határidő sept. 1. 2. 3.; ügyvéd, perügyelő Ugróczy Kálmán Felelős szerkesztő: Jókai Mór.

Next