A Hon, 1875. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1875-09-01 / 199. szám

minden reggel a nem messze levő czivitavecchiai me­­legfor­rásokból szállítják, melyekben Garibaldi gyó­gyulását nyerte. A mise után ő szentsége az első reg­gelit veszi magához, ez egy csésze erős levesből áll, melybe egy friss tojás van ütve, továbbá egy pohár orvieto vagy fehér bordeauxiból s egy fél tuczat pis­kótából. 9 óra felé a pápát rendesen egy karosszék­ben találni íróasztala előtt, melyen a papir és ténta­­tartón kívül egy feszület s egy kép van a szeplőtlen fogantatást ábrázoló. Ekkor jön Antonelli bibornok, ki sürgönyöket nyújt át neki, utasításokat vesz át, az előbbi nap kegyes adományait gyűjti össze s fél óra múlva teli marok bankóval és aranynyal kezében tá­vozik. Utána signor Spagnára kerül a sor, ki a pápa udvarmestere, kinek kivonatai ellen a pápa folyvást agg korával argumentál. Ezután hozzák a napi leve­leket és lapokat. A szolgálattevő praelatus felbontja s felolvassa a leveleket; néhány lapot a pápa maga tekint át, miközben pápaszemet használ, (ilyenkor tehát négy van neki.) Az ezután követ­kező audientiák eltartanak délig. Ebéd idejéig a pápa a biborr­okek kiséretében apró sétákat szokott tenni, sőt gyakran cercle­t tart egy-egy nyárilakban, s a napi újdonságokat beszélteti el magának. 2 óra­kor ebédel. Ebédlje rizslevesből áll, melyhez két ki­logramm legjobb minőségű maibabust és két tyúkot használnak fel, továbbá frittóból, boeuf a la mode, rostélyos, főzelék, gyümölcsök és tésztákból áll. A pápa többnyire csak a levesből és frittóból eszik, a többi étkeket csupán megizleli. Végül egy pohár bor­­deauxit s egy csésze kávét iszik. Ebéd után azon­nal két óra hosszáig tartó siestára vonul vissza. — Rendőri hírek. Tegnap este Budán a Massion féle ház előtt a bérkocsisok és targonczá­­sok felesleges idejüket egymás közti czivódással rövi­­diték. A kölcsönös tudakodás közben Vas István tar­­gonczás felkapott egy darab fát s azzal ellenfelét megütni szándékozott, az azonban nem azt, hanem Brunecker Pál bérkocsis­ legjobb barátját találta főbe ütni, kit a vér elborítván, őt hazaszállítani kellett.­­ Volkner Pál tanitó 3 éves kis­fia mai nap reggel a ferenczvárosi főutczában az ott felásott ho­mokban játszván, egy kocsi által elgázoltatott, azon­ban szerencsére csak könnyű testi sérelmeket szen­vedett. A vigyázatlan kocsis ellen az eljárás folya­matban van. — Grimm Márton vasöntő le­gény tegnap este, részeg állapotban jött Szondy utcza 3. sz. a. lakására és szilaj jókedvében bútorait kezdé egymásután összezúzni, neje hiában igyek­sék vissza­tartani, ebbeli szándéka férje dühét még inkább nö­velő s e közben felragadott egy nagy bárdot, mely­­lyel neje fejét okvetlen ketté hasítja, ha a szobában levő más férfiak a bárdot kezéből ki nem facsarják. Grimm elfogatott s a fenyitőtörvényszék elé állít­tatott. rp I« 1 a n u g y. — A fiumei m. ki­r. kereskedelmi tengerészeti főtanodában az 1875/76-ki tan­év 1. év október hó 1-én veendi kezdetét. A beiratási határidő September 25-től sept. 30-ig tart. A felvé­teli és pótvizsgák október három első napjaiban fog­nak megtartatni. Az igazgatóság. — Hevesmegye pásztor nélkül maradt. A főtanfelügyelő a minisztériumtól hat heti szabadságot nyert egészségi okokból. Ugyanek­kor a tollnokot hat hétre berendelte a katonai pa­rancsnokság fegyvergyakorlatra. Mármost az a kér­dés : ki fogja e hat hét alatt a tanfelügyelői iroda halmozott teendőit végezni? kérdi naivul az Eger­ben megjelenő »Népiskola« melynek a divatos restan­­tiákról úgy látszik még most sincs tudomása. — Többször megtörtént már ilyesmi nem csak Egerben, hanem a Marxok, Szilágyik, Dimitrievicsek, An­­talffyak boldog hazájában éveken át, kik megpróbál­ták, mi lenne a valódi iskolakerülés esetében (a tan­­felügyelők találó gúnyneve tudvalevőleg iskolakerü­lők) s ime­ a megyei tanügy — mégsem haladt előre. A rHONa magántársürgöny­ei. Zágráb, aug. 31. (Ered. sürg ) Makanecz visszalépését a lapok ignorálják. Átalánosan azt hiszik, hogy Makanecz csak azért lépett vissza, mert újra három vagy több mandátu­mot akar nyerni. Képviselőink tegnap és ma teljes számban Budapestre mentek. Bécs, aug. 31. A »Polit. Corr.« arról értesül, hogy a herczegovinai felkelők köreiben mély lehan­­goltság uralkodik, a­miért Niksic török erődnek montenegrói területen át szállítanak élelmet. Monte­negro ez eljárást a fennálló szerződésekkel mentegeti és azt mondja, hogy megtagadta a portától kért en­gedélyt török csapatok átszállíthatására. — A »Polit. Corr.« constatálja, hogy az osztrák-magyar területre (nevezetesen a gradiskai és báni kerületekbe) eddig 18203 személy menekült, kik 11000 szarvasmarhát, 850 lovat, 5700 sertést és 200 juhot vittek ma­gukkal. Berlin, aug. 31. Az üzérek várakozó állást foglalnak el, a hitelintézet fél évi mérlegének meg­jelente után hitelrészr. javultak, vasúti papírokban kevés üzlet, bankok jobbak, készpénz 41/8 %­­ — Az utóbörzén hitel 369, államvasut 486, lombardok 178.50. Bécs, aug. 31. (Hivat. zárlat) Magy. föld­­teherm. kötvény 81.25. Salg.-Tarján —. Magyar hitel. 207.50. Magy. záloglevél 87.—. Erdély 112.—. Magyar keleti vasút 46.75. Magyar sorsjegy 78 25. Tiszai vasút 186.25. Magyar vasúti kölcsön 100.30. Anglo-magyar 109.50. Franco-magyar 52.50. Magy. földhitel 63.50. Alföld 121.75. Magyar éjszakkeleti vasút 112.50. Kel. vasúti elsőbbségi kötvények 64 30. Municipal-bank 22.—. Bécs, aug. 31. ( Zárlat. ) Hitelrészvény 208 40. Galicziai 219.— Államvasut 267.50. Jára­dék 69 60. 1860-ik 111.60. 1864-iki 136.25. Ezüst 101 65. London 111.65. Unió­­­nak 86.10. Általábon épitőbank 11.50. Angol-ausztriai 100.—. Lombardok 98.50. Tramvay 106.—. Hitelsorsjegy 163.75. Na­poleondor 8.92.—.Arany 5.28—. Frankfurt 54.45. Porosz pénzutalvány 165.—. Török sorsjegy 47.20 Angol épitő­bank 19.50. Berlin, aug. 31. (Kezdet.) Galicziai 106.50. Lombardok 173.— b. márk. — Ezüst-jöved. 68.20. 1860-as 117.60. Bécs 182.10. Romániai 27.50. tallér Államvaspálya 484.— b. márk. Papirjövedék 64.50. Hitelsorsjegyek 367.50. 1864-iki 305.25. Hitelrész­vény 366.—. Magyar sorsjegy 175.—. Berlin, aug. 31. (Zárlat.) Galic­iai 98 50. tallér. Lombard 174 50 k. m. Ezüstjöv. 66.10 tallér, 1860-ki 118.75 tallér. Bécs 179.90 b. márk. Romá­niai 26.50 tallér. Államvaspálya 485.— b. márk. Papirjövedék 63.— tallér. Hitelsorsjegyek 359.80, 1864-ki 311.— b. márk. Hitelrészvények 368.—. b. márk. Magy. sorsjegy 171.—, Berlin, aug. 31. Búza 208.— 208.-------, Rozs 160.—,160.—,157.50,157.50, Zab 170, 163 50. Olaj 59.20, 59 20, 60.30. —.—. Szesz 55 50 55.40, 55.20. Frank­furt, aug 30. (Kezdet.) Váltóár­folyam 192.75 1860-ik 119.75. Lombardok 86.—. Ev- Járuléki papir 64.1 */i«. Osztrák bankrészv. 855.75 Osztrák hitelrészv. 182.—. — Osztrák államvaspá­­lyarészvény 242.25. 1864-es 307.—. Galiczia 196.75 évjáruléki ezüst 67.25. Frankfurt, aug. 31. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 181.*/16. Osztr. bankrészv. 828.—, 1860-diki 118.'/«, Papirjáradék 63.'/te. — Lombard 86.------. j — Magyar sorsj. 171—, osztr. hitelrészv. 183.—­­ — osztrák államvasp. részvény 243.—, 1864-diki­­ 311.—. — ezüstjáradék 66 25. — Galicziai 197 50 . — győr-gráczi —.—. P­á­r­i­s, augusztus 31. (Kezdet.) 3°/o járadék 66.05. — Olasz járadék 71.45. — Credit mobilier 170.—. — Török sorsjegy —.—. — 5% járadék 104.05. — Államvaspálya 600.—. — Lombard 220.—. P­á­r­i­s , aug. 31. (Zárlat.) S­l. járadék 65.90 Olasz, járadék 71.60. Credit mobilier 173.—. Török sorsjegyek 111.50. 5e/o járadék 103.82. Allamvasp. 603.— Lombard 222.—. Páris, aug. 31. Liszt 65.75, 61.50, 62 50 — Répaolaj 62.75, 82.75, 82 75, 82.75, Lenolaj 71.50, 71.- , 71.75, —.—. Szesz 48.25, 48 25, 49.50, ezukor finomított 147.--. B o r­o­s­z 1­6, aug. 31. Búza 22 50, rozs 17. 20, zab 17.60, olaj 58.50, april 58.—, szesz 52 70, 52.80, 52.60. Stettin, aug. 31. Búza 212.—, 210.—.— rozs 156.—. — 153 50, — olaj 58, 57.50, szesz 52.30, 52.10, 52.10. N­e­w-Y­o­r­k, aug. 31. Liszt 6.10. Köln, aug. 30. Búza 22.75, 23.75. Rozs 16.10, 17.— Olaj 33.—, 33.—, 34.60. London, aug. 30. Consols 949/» 6. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A vasut­ak épitési módozatai. »A magyar közlekedésügy« czimü f. irat ma megjelent sept. havi füzetében egy tanulságos czik­­ket közöl a vasutak építési módozatairól, melyben részletesen megismerteti a nálunk szokásos építési módozatokat, nevezetese­n a fővállalkozó ál­tal való építést és a kisebb munkálatokra alkalmazott alkurendszert. Szarvassy György írta ezen tanulmányt; közöl­jük azt főbb vonásaiban. Ez ideig hazánkban legin­kább a fővállalkozó által való épí­tés volt divatban. De nem bizonyult be sikeresnek, mert nem voltak részletesen kidolgozott tervek s ezért töméntelen kártalanítási követelések származ­tak. A szóban forgó építési módozat biztos sikere, va­lamint utólagos kártalanítási követelések elkerülésére nézve feltétlenül szükséges,hogy a fővállalat szerződé­sének kötése alkalmával minden részleteiben kidolgo­zott tervet kapjon kezébe. A földmunkálatokra néz­ve a helyszín természetének megfelelő helyes tömeg­felosztás szükséges. A talaj minőségének előleges ki­­puhatolására is nagy súlyt kell fektetni. Helyes költ­ségvetés szerkesztésére továbbá az is okvetlen szüksé­ges,hogy minden egyes vidéken hol a pálya átvonul,az építési és egyéb anyagok, valamint a földek árai pon­tosan és lelkiismeretesen kipuhatoltassanak, mely fel­tételek leghelyesebben a nyomjelzéssel egyidejűleg eszközölhetők. A vaspályák előállításának, illetve építésének azon módozata, mely fővállalkozás megnevezés alatt ismeretes, technikai szempontból nem lesz minden esetben és körülmények között előnynyel alkalmaz­ható , kivéve azon esetet, ha az által a tőke megszer­zésére oly szilárd alapon nyugvó pénzügyi művele­tek idézhetők elő, melyeknek előnyei folytán vala­mennyi ezen rendszer mellett előtűnő hátrány hát­térbe szorítva, másodfokú kérdéssé válik. A vasutak többi kiviteli módozatai, az alku­egyezmény kisebb munkálatokra, vagyis önköltségi építés. A tanulmánynak erre vonatkozó részét egész terjedelmében közöljük. Nagyobb munkákra kötött alkuegyezmény alatt átalában egy vagy többnemű nagyobb összeget kép­viselő munkáknak bizonyos czégnek általányössze­gért vagy egységárak mellett való átengedését és a kisebb munkálatokra kötött alkuegyezmény, vagyis önköltségi építés alatt csekélyebb összegű munkák­nak egyes vállalkozóknak, úgynevezett egyezménye­seknek, egységárak mellett való átengedését értjük. Valamely vaspálya építésénél tehát, a vasutak építése és üzlete körül gyűjtött eddigi tapaszta­latok alapján, könnyen kitalálható lesz azon mó­dozat, mely a fennforgó viszonyoknak legjobban meg­felelvén, kedvező sikert ígér , vagyis az erre főképen befolyással bíró tényezőket, úgymint: a pálya közelé­ben lakó nép kulturális állapota, annak közigazga­­gatási, törvénykezési, gazdászati viszonyait, az illető vidék iparát, éghajlatát, számba véve a pályaépítés­nél emberi, állati és géperő segítségével legyőzendő munkák jelentőségével és mérvével beható megfonto­lás után kipuhatolható lesz azon építési mód, mely­­lyel valószínű, hogy az építendő vonal a meghatáro­zott határidőben lehetőleg olcsón és szilárdan, üzlet­képes állapotba helyezhető. Ha valamely társulat, vagy az állam elhatá­rozta magát, hogy vonalát fővállalkozás útján nem építteti, akkor pontosan kidolgozott tervek és a költ­ségvetés alapján, mindenekelőtte terjedelmes munka­programut készítendő melynek czélja, az összes mun­kálatok teljesítésére szükséges emberi, állati és gép­ezőt, az ismeretes teljesítményekből és a használható munkaidőnek tekintbe vételével akként meghatá­rozni, hogy a pálya a kiszabott határidőre előállít­­tathassék. Munkaprogramm felállítására főleg azért fektetünk nagy súlyt, mert ennek alapul vétele mel­lett, az alkalmazásban levő munkaerő és a már tel­jesített és még teljesítendő munkálatokból képesek leszünk megítélni azt, vájjon az, vagy ama vonalrész kellő időben befejezhető-e ? ellenkező esetben mely segédeszközök alkalmazandók, hogy a czél biz­tosan eléressék; továbbá azért is, mert a munka­programm alapján valamely vonalrészen eszközlendő munkálatok sorrendje könnyen meghatározható, ami például a földmunkálatok és áthidalások egyidejű előállítására nézve, a felépítmény lerakásának ked­véért nagy fontossággal bír, miután az építés gyor­sabb befejezéséhez szükséges anyagok és tár­gyak, a közlekedő vonatokkal olcsóbban szállítha­tók rendeltetési helyekre. Továbbá a költségvetés és munkaprogramm segítségével beoszthatók az összes munkálatok egyes szakaszokra, melyek alkuegyez­mény mellett egyes vállalkozóknak czélszerűen kiad­hatók, s e tekintetben azon eljárást tartjuk legczél­­szerűbbnek, mely szerint a munkák lehetőleg nemek szerint elkülönítve adatnak ki egyes vállalkozóknak, úgymint: a földmunkálatok, az átereszek és hidak, a felépítmény és kavicsolás, a magas építmény s a­t., külön külön, föltéve, hogy minden egyes munkanem külön alkuegyezmény tárgyát képezheti. A szóban forgó eljárás a fővállalkozási rendszerrel szemben azon előnynyel bír, hogy az építés fölötti felügyelet nagyobb számú saját közeg által gyakorolva, az épí­tés folyama alatti eseményeknek behatóbb és széle­sebb körökben ismerése folytán, a létesített mun­kálatokból netalán eredő kártalanítási követelé­sek és egyéb perlekedésekre alkalmat szolgáló egyenetlenségek előfordulásának valószínűsége cse­kélyebb, mint a fővállalkozási rendszernél. Miu­tán továbbá az építés több részre van osztva, a társulat a hanyag és részakaratú vállalkozóval könnyebben boldogulhat és vele az ügyletet gyorsab­ban felbonthatja és legombolyíthatja, mint azon eset­ben, ha az egész vonal építése egy kézben van össz­pontosítva, és a kötelezettségeinek eleget m­m tevő fővállalattal, mielőtt az építés ismét folytattathatnék, előbb az ügyletet lebonyolítani kell. Végül, az alku­egyezmény ezen rendszere az építési leltárra vonat­kozólag legalább ugyanoly előnyöket is nyújt, mint a­milyenek a fővállalkozási rendszer alkalmazása által elérhetők. Ha a vaspálya-társulat építésvezetőségének élén kitűnő gyakorlati és elméleti ismeretekkel bíró, megbízható egyének állanak, akkor hisszük, hogy a társulat egyenlő körülmények között szintén képes, vonalát azon összeggel olcsóbban előállítani, melyet a fővállalat ezen rendszer mellett, reális módon eset­leg nyer. A­mi végre a kisebb munkálatokra kötött al­kuegyezmény, vagyis az önköltségi rendszert illeti, ennél, az előbbi rends­ereknél felhozott okoknál fog­­, mindenekelőtt részletes tervekre, költségvetésre és terjedelmes munkaprogrammra van szükség. Ezen rendszer, egy és ugyanazon hosszabb vonalnál és mindennemű abban előforduló munkákra kizáróla­gosan alkalmazva, pénzügyi szempontból tekintve, az elől említett rendszernél átalában alább áll, és pedig ezzel szemben annál jelentékenyebb lesz a több költ­ség, minél bonyolódottabb az építés, ennélfogva, mi­nél több személyzetet kell tartani és minél több és drágább leltárnak saját költségen leendő beszerzése válik szükségessé. Ezen építési mód azonban sok tekintetben azon előnyt nyújtja, hogy az építés teljesen a társulat ke­zében lévén, azt tetszés szerint és a szükséghez ké­pest erőltetni, továbbá az építés alatt esetleg előfor­duló terv és egyéb változtatásokat akadály nélkül foganatosítani lehet, és végre, miután az ügyletek gyorsan legombolyíthatók, az utókövetelések és egyenetlenségek említésre alig méltó mérvre apad­nak le. Ellenben ezen utón való építés fáradságot és sok munkát okoz, melyek például földmunkálatok­nál, a különféle vállalkozókkal minduntalan eszköz­lendő felvételek és végleszámolások folytán, nagy mérvben szaporodnak. Az egyes építési módozatoknál jelzett okoknál fogva, az eddigi tapasztalatok nyomán hosszabb vo­nalakra nézve, sem a fővállalkozási rendszernek ed­digi kizárólagos alkalmazását nem ajánlhatnék, sem a nagyobb munkálatokra kötött alkuegyezményt, sem az önköltségen való építés kizárólagos alkalmazása mellett nem emelhetjük fel szavunkat, hanem tekin­tettel hazai viszonyainkra, átalában legczélszerűbb­­nek tartanók, ha az idézett feltételek alatt, vagy az összes munkálatok egy már előre meghatározott áta­lányösszegért megbízható és hírneves c­égnek úgy engedtetnék át, hogy a sínek és sínmegerősítési esz­közöket, valamint a felszerelési és a többi berendezé­si tárgyakat, továbbá a forgalmi eszközöket maga az építtető társulat vagy állam saját költségén szerezze be, vagy pedig a nagyobb munkálatokra kötött egyezmény és az önköltségi elvnek helyes egybevetése által, az idő, helyi és a pálya viszonyainak legjobban megfelelő oly módot állapítani meg, mely szerint né­mely kisebb és nagyobb munkák és bizonyos szállí­tások, egyes megbízható vállalkozóknak egység­árak mellett adatnának ki, és a pálya teljes felszerelése saját költségen eszközöltetnék. — Budapesti hajóforgalom aug. 30. és 31. A cs. kir. szab dunagőzhajózási társulat ré­széről érkeztek 31-én a 606. számú v­nt. hajó 2535 vámmázsa kővel, a 271. sz. vh. 3846 vm. dohány­nyal, a 327. sz. vh. 4430 vm. búzával, a 225. sz. vh. 4431 vm. zabbal, a 289. sz. vh. 4428 vm. gabnával a 639. sz. vh. 2825 vm. zabbal, a 903. sz. vh. 2292 vm. czementtel, a »János« nevű vh. 5000 vm. gabo­nával, az »Apathin« nevű ev. h. 8000 vm. gabonával, Magán hajók forgalma. Augusztus 30. érkeztek: Bölcskéről Endrődy I. ev. h. 20 vm. gyü­mölcscsel, Verőczéről 4 ladik 95 vm. gyümölcscsel, Verbászról Fichtl ev. h. 4500 vm. kukoriczával, Süt­­tőről Tornyos ev. h. 7 öl­tört kővel. — Magyar földhitelintézet. Sorshúzási jegyzéke a magy. földhitelintézet 27,480 frt ézetértékü zálogleveleinek, melyek az 1875. évi augusztus 31-én a kir. biztos és két felügyelő bizott­sági tag jelenlétében nyilvánosan végbement V-ik ki­sorsolás alkalmával kihúzattak: 19 darab 1200 forintos, 82 135 159 208 409 569 720 751 774 817 933 1690 2123 2165 2505 3045 3300 3347-39 darab 120 forintos, 67 137 177 326 494 554 555 557 584 588 690 614 1463 1511 1514 1539 1639 2467 3250 2392 4218 4521 4355 4430 4445 4755 5109 5369 5547 6615 6590 8687 6723 6859 6931 6972 6974 6975. Ezen kisorsolt záloglevelek, lejárt kamataikkal együtt, 1876. márczius 1-jén a záloglevél birtokosá­nak szabad választása szerint, osztr. ért. ezüst írt­ban, vagy német birodalmi arany márkában, teljes névértékben történendő kifizettetés végett bemuta­­tandók. Budapesten az intézet pénztáránál, Bécsben a k. k. priv. österr. Credit-Anstalt für Handel u. Gewerbe czimü intézetnél. Darmstadban a Bank für Handel u. Industrie czimü intézetnél. Berlinben a Bank für Handel u. Industrie czimü intézetnél, M. Frankfurtban a Filiale der Bank für Handel et In­dustrie czimü intézetnél, Münchenben Merck Chris­tian et Comp, bankháznál, Stuttgartban Pflaum et Comp, bankháznál. E záloglevelek kamatozása 1876 évi márcz. 1-vel megszűnik. Későbbi lejáratú kamat szelvények, melyek a kisorsolt záloglevél bemutatá­sakor hiányzanak, annak tőke­értékéből a kifizetés­kor levonatnak. A záloglevelek, a folyó kamat meg­térítése mellett a kitűzött határidő előtt beváltatnak A kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott zálogle­velek az elveszett okiratok megsemmisítésére fenn­álló eljárás alá esnek. Budapesten, 1875. augustus 31-én. Csengery Antal, igazgatótitoknok. Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, aug. 31. A mai tőzsde rendkívüli tartózkodást mutatott a speculatió iránt, kötések gyéren fordultak elő, bankrészvények valamivel ol­csóbb árfolyamon maradtak. Az előtőzsdén osztrák hitelrészvények 208.10-ig voltak forgalomban, ma­gyar földhitel részvények 63.85-en maradtak. A déli tőzsdén osztr. hitel részv. 207.30 adva, 207.40 tartva magyar földhitel részvény 63 s/8 — 643 i0-en, municipa­­lis részv. 227/s—23-on vásároltattak. Victoria gőzm. részvények 170-en, sütők és molnárok gőzm. részv. 245-en voltak kínálva. Unió viszontbiztosító részvé­nyek 113—114-ig csökkentek. Tőkebefektetési érté­kekből csupán pesti keresk. bankzáloglevelek voltak 83-en keresve. Külföldi váltókból: Páris 43,96­/1-el köttetett. Valuták nem változtak. Gabnaü­zlet: Búzában a kínálat nem volt nagy, a kereslet is csekély. Az árak változatla­nul fennmaradtak, a forgalom mintegy 25,000 mérőre ment. Eladatott: tiszavidéki 600 m. 861/2 fns 5.52,/2, 400 m. 851/2 fns 5.45, 600 m. 851/2 fns 5­40, 800 m. 851/2 fns 5.35, 400 m. 85 fns 5.37 Vj, 500 m. 85 fns 5.30, 200 m. 85 fns 5.27 V2, 400 m. 84 fns 5.20, 600 m. 833/« fns 4.90, 600 m. 83 fns 5, 200 m. 83 fns 3.85, 400 m. 82 V* fns 4.80, 1000 m. 81 fns 4.45, 600 m. 833/« fns 4.90, mindez vámmázsánként 3 havi fizetésre ; pestmegyei 1200 m. 86 fns 5 frt, 400 m. 83 fns 4.80 3 hóra, 200 m. 83 fns 4 721/2 készpénzen, 400 m. 82 fns 4 70, 600 m. 82 fns 4.65, 400 m. 80­­/2 fns 4.40; becskereki 1200 m. 8312 fns 4.40; becske­­reki 1200 m. 8312 fns 5.15 3 havi fizetésre ; bánsági 400 m. 86 fns 5.25 készpénzen. Rozs nyugodt, uj 78—79 fns uj 80 fontja 3.30-3.40. Árpa jobb , uj maláta árpa 68 —70 fns 72 fontjával 2.60—3 frt, takarmány 66 — 68 fns 72 font­jával 2.30—2.50. Zab szilárd, uj 45 — 48 fns 50 fontjával 2.05 — 2.10. Tengeri nyugodt, régi bánsági 82 fns mérője 3.15—3.20, egyéb vidéki 80 fns 3 10—3.15. R­e­p­c­z­e lanyha, uj káposztarepeze 75 font­ja 5.57 — 5.68 bánsági 75 fns 5.50— 5­68. Köles lanyha, uj 82 fontja 2.40—2.50. A határidőüzletben: Búza sept. —octoberre szilárdabb 4.82 p. 4.85 á., tavaszra 5.35 p. 5.40 á. Rozs sept.—octoberre 3.35 p. 340 á. Zab September—octoberre 2.18 p. 2.20 á., tavaszra 2.38 p. 240 á. Tengeri május—júniusra 1876. 3.10—3.12 Vs­ Meteo­ologiai jegyzetek. A meteorologiai m. k. központi intézet időjárási táv­irati jelentései 1875. évi augusztus 31-ről, reggel 7 ó A megelőzött 24 óra alatti tünemények. A légnyomás mindenütt tetemesen emelkedett, Debre­­czenben 6.2 m.m.-rel. A hőmérséklet mindenütt tetemesen sülyedett, Beszterczebányán 6­6 fokkal. Eső: Beszterczebánya 1, Sopron 1, Zágráb 1, Ma­gyaróvár 8 m.m. Ózonmérő Budapesten nappal 9, éjjel 9. Észlelési állomás Légnyomat m m 1:0 « O Jé p 2 u a S­zé 1 Felhőzet b­ányaerőssége Budapest 763.2+16.7 ÉNy2 borult Beszterczeb. 763.8+13.1É 1 borult Soprony 763.9+ 15.9É 2 borult Fiume— — — — Zágráb 663.5 (-14.8ÉK 1 borult Orsová 762.0 -21.6— — borult Szeged 761.3 (-18.2ÉK1 borult Debreczen 765.2 -16.0É 1 borult Csáktornya— — — — Trencsén 764.5+13.2É 4 derült Nagy-Szeben 761.7+ 15.6DNy 1 derült Ungvár 762.1+16.2 EK1 derült Durazzó— — — — M.-Óvár 764.2+15.6 ÉNy2 borult Bécs— — — — Prága— — — — Bregenz— — — — Póla— — — — A vízállás augusztus hóban. .. »Az Anker« julius havi üzlet kimutatása. — E hóban a társulatnál benyujtatott összesen 387 bevallás 796,149 frt biztosítandó összeggel, és pe­dig: 160 bevallás 611,785 forinttal halál esetre, és 227 bevallás 184,363 forinttal életesetre. Ki­állítva jön 293 kötvény 585,256 írttal halálesetre, és 159 kötvény 271,809 írttal életesetre; összesen tehát Napján Holl­ó Időjá­rás fölött alatt láb hüv.láb hüv. 31 Budapesten5 11_ ___száraz› Pozsonyban4 9 — — · ‹ M.-Szigeten4 4 — — » Szathmáron3 0 — — · ‹ Tokajban0 6 — —felhős› Szolnokon0 9 — -----száraz› Szegeden2 2 — — » 30 Aradon— — 1 5 ‹ N.-Becskereken— — 1 1 · Bezdán (Fer.es.5 9 — — » » Verbászon— — — — * › Barcson— — — — · 31 Eszéken3 8 — — esics 30 Mitroviczon0 2 — —száraz‹ Sziszeken0 3 — — ‹ › Zimonyban5 9 — — ‹ 2‹0­ Orsován4 1 — — ‹ 452 kötvény 857,065 forinttal. A havi bevétel volt 129,023 frt haláleseti dij, és 116,278 frt bevételek­ben, összesen: 245,301 frt. Az Associatio tagok va­gyona: 1875. június 30-án állott; 15,670,269 frt 21 krból, elhelyezve a következő értékekben: vasúti ezüst elsőbbségekben 10.647,800 frt, földteherm. kö­telezvényekben 1.345,500 frt, 1860 ki évi sorsjegyek­ben 371,900 frt, ingatlan záloglevelekben 3.552,800 frt, papírjáradékban 351,000 frt, ezüst 1.266,000 frt, dunaszabályozási sorsjegyekben 150,000 frt, assoc. kötvényekre adott kölcsön 658,067 frt 75 kr, kész­pénzben 78 kr. 2.321 frt 3 kr, összesen 18.345,188 forint Nemzeti színház Szerda, sept. 1. Közö­nyt közöny nyel Vígjáték 3 felv. Barcelona Komáromy Diana Felekyné Cinen­a Helvey L. Fenissa Kölessi M. Carlos Nagy Bearne Don Gaston Polilla Laura Náday Karikás Halmy Szigeti J. Krisztinavárosi szilikor. Szerda, sept. 1. A kék szakál­ herczeg. Operette 4 felv. A Komlókertben Bakonyi magyar daltársulata tart előadást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. Felelős szerkesztő: Jókai Afór. 5 My 11 ttér. A világ legjobb csokoládéja a jelesetére csokoládé­pírban és sze­ctkékben, Ilii Starry-tól Loidoulin. Ezen jeles tápszer: háromszor jobban táplál mint a hús, megnyugtatja és erősbíti a gyomrot, tüdőt, idegeket, étvágyat gerjeszt, előmozdítja az emésztést és szervi testi mű­ködéseket, tisztítja a vért, üditő álmot biztosit és erősbíti az izmokat. Egy font belőle jobban táplál mint 10 font közönsé­ges csokoládé. Rövidített kivonat 80,000 bizonyítványból. La Roche sur Yon, 1868. julius 30.­­ Az ön Revalesciére chocoládéja 10 évi gyomor- és ideg­bajaimtól tökéletesen megmentet. Armand Prevostné, Wollein, 1869. márcz. 1. Huzamos ideig étvágytalanságban szenvedtem, s evés után rendesen hánytam. A­z ön kitűnő Revalesciére-csokoládéja használata után már javulási állapotban vagyok. Küldjön ön az ide mellékelt 10 íztért még 5 dobozzal. Tisztelettel Hamza Lajos. N.-Szombat, 1869. május 10. A Revalesciére csokoládé hosszas étvágytalanságomat és a nálam ebéd után jelentkező hányást megszüntette. A Revalesciére-t e kitűnő hatása folytán a szenvedőknek mele­gen ajánlhatom. Berger Károly, Páris, 1856. ápril 26. Uram ! Az ön Revalesciére-csokoládéja által évek óta­­ fennálló rövid lélegzési rohamaim, álmatlanságom, csuzos fáj­dalmaim és átalános gyöngeségem félt­­enszakadtak. Gaillard, a franczia hadsereg főintendánsa. 80,416. sz. Beneke F. W. ur, rendes gyógytanár a mar­­burgi egyetemen a »Berliner Klinische Vochen,­blatt« 1872. ápril 6. számában mondja.­ »Soha nem feledem­­hogy gyermekeim egyikének megtartását az úgynevezett »Re­­valenta Arabica« (Revalenciére) szernek köszönöm. A gyer­mek 4 hónapos korában teljes elsoványodásban és folytonos hányásban szenvedett, mely bajok minden gyógyszerrel da­­czoltak ; a Revalesciére hat hét alatt egészségét tökéletesen helyreállította. 711. b. A Revalesciére négyszer oly tápláló mint a hús, és fel­nőttek­ és gyermekeknél más szerek és ételek 50 szeres árát megtakari­ja. Bádog-szelenczékben fél font 1 frt 50 kr, 1 font 2 frt 50 kr, 2 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 font 36 frt. Revalesciere piskóta szelenczékben 2 frt 50 kr és 4 frt 50 kr. — Revalesciére csokoládé porban és lepénykékben 12 findzsára 1 frt 50 kr, 24 findzsára 2 frt 50 kr, 48 findzsára 4 frr 50 kr, porban 120 findzsára 10 frt — 288 findzsára 20 frt — 576 findzsára 36 frt. — Kapható Du Barry én társ.­nál Bécsben, Wallfischgasse nr. 8. valamint minden vá­ros gyógyszertáraiban és fűszerkereskedéseiben ; azonkívül a bécsi ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. Főraktár: Török József gyógyszertárában Buda­pesten, Aradon: Tones F. és társnál.Debreczenben: Mihálovica Istvánnál gyógysz., Eszéken: Dávid Gyula gyógysz., Nagy- Kanizsán : Lovak Károlynál, Kassán : Wondraschek Károly gyógysz., Maros-Vásárhelyt : Fogarasi Dömötörnél, Pozsony­ban : Pisztori Félixnél, és Söltz Rezső gyógysz., Székes-Fe­­hérvárott: Cseballa Györgynél,Sopronyban : Voga A. gyógysz., Temesváron : Pap József városi gyógysz., Újvidék : Grossin­­ger C. B., és Ernst János gyógysz., Warasdin , dr. Halter A. gyógysz. Wersetzen : Fischer Móritznál, Zágráb: Irgalmasan gyógyszertárában. Tisza-Ujlak : Royko V. gyógyszertárábak a budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei augusztus 31 1040 - 45 - 335 - 40 -112 - Értékpapír adva 8. 1­0 100 100 315 lCf 30f lCf 30f10« 20<-20« tor 10« 20 20> 20« 20« 20'10«8«8'­I0( 20« 10C 608f8« 10« 5« 20« Allamadónaág. Magyar vasúti kölcsön „ gyimöri államvasut) , záloglevél 5% • M. kat. vasút II. kit. „ sorsjegykölcsön 1871 ki magy. államkötv 1872­ ki 1873 ki m. kir. kínost. ut. 1874 ki * „ * Földteherm. kötv. magy. * „ 1867. zár. „ „ temesi . ,­n 1867. zár. . * horv.orsz. . „ erdélyi . Magy. relz. urb. válts.kötv. Szőllődézsma válts. kötv. Osztrák áll. adós. pap. 5% n . „ ezüst kam. jan. jul. 5% „ „ „ ezüst kam. apr.okt.5% Kisors. 1880-ból á 600 frt „ 1860-ból á 100 frt n 1804-ból á 100 frt „ 1864-ból á 60 frt Pestvár. köles. 1871 ből 0 %/r Részvények. Bszt társ.: Atlas, viszbizt. » * I. magyar . . . . Haza . . . _ _ Pannónia . n Pesti . . . „ „ Hunnia. . . , . Vaso . . . * „ Tisza . . . Vasp. : Pest Barcsi . . „ Pesti közúti „ Budai közúti . . „ Újpest Rák­lóvasut „ Alföld-Fiumel . . „ Éjszakkeleti . „ Magyar keleti . „ I. Erdélyi . . . n Déli.......................... „ Budai hegypálya . Bankok. ’Ált.m­ .nmn.hitelt. n Angol-magyar . . * Által. magy. hitelb * Frankó-magyar n M. ált. földh. r.társ. n Magy. jelz. hitelb. „ Kisb. földhitelint. „ Ny. j. hit. Sopron a Takar .és Kit.-egylet „ Nyirt. ker. b. int. a . iparbank 100 25 72 5 78 5 114 81 50 80 7­­1 25 79 75 76 50 69 50 72 75 72 75 111 50 116 — 136 — 134 - 91 -213 112 53 20 — 10 25 207 — 52 - 69 50 31 — 89 50 00 7 73 - 79 -13­5 — 82 -81 11 82 — 80 -76 76 697 73 -73 - 112 - 117 - 136 - 135 91 2 1050 - 50 - 337 - 41 -115 -214 70 -114 55 2- 2 10 60 208 — 1 4 63 71 36 90 -1 1 Értékpapír s y ÉrtékpapírS s %dva tartva 1 5 £ *dv* tartva 03 » 60 Buda-óbudai nb ro 5" 81 -20« Sóskúti kőbánya . 80 -85 -100 , Iparbank . . 60 — 61 -20« Spodium és csontliszt. 158 160 ~ 200 „ Budai kar. bank i?.fl _ 157 60« Szeszgyár 1. magyar . 61 -170 -500 „ Pesti kez. bank 787 — 79*» -20' Kösz. és téglagy.(Drasch«) 115 110 -200 „ Pesti iparbank . 265 -160 -105 Alagút................................ 57 -58 -100 „ Pest-budai kéz-20« Tégla gyár Szt.Endrei— — mfivesbank 51 -52 -Tégla gyár Budapesti .— — _ 50 „ Bir. t.e. m. b.int — — 11 -200 Tégla és mészég. újlak) 48 -Ki) _ 24 . Baranyai t.és h.b. — —— 200 Téglagyár Kőbányai . 50 -15 -100 * Debr. ker. bank—__ — — 140 10« „ I. Erdélyi bank 9 Biharm. ker.­ip. — — — — Záloglevelek. és term. h.bank — _ — — Magy. rendhitelint. ,V/,0/,dT -87­­ , „ Szerb id.lenyugt. — —— „ arany vagy ezüst «2 — v 2 50 15b Vas-Zalai nb. Rér.zjegy . 134 _ 136 -„ jeleálogbank S'/10/, 81 50 81 — 40 Tak.-pénzt., Félegyházi . — —— Nyug. mh. szb. Spr. 10/— ------100 „ Gödöllői . . . 45­­60 — Magy. ált. fdd. rvt. 8°/, £8 25 68 75 ICO a Országos közp „ „ „ „ 6'/, R6 25 86 75 Jan.-Juli 5% . 91 -9 1 60 Pestvárosi takar. ptr. 6°/ 87 60 88 -100« , p­esti I. hazai . 2350 _ 2375 Pesti keresk. bank. 9­­89 25 100 n Pest-Budai főv.. 137 50 138­­Szebeni földh. Int. 6'/t%— ____ 60 Pesti külvárosi . 49 15 49 50 Kisbirt. föld. Int. 70/ 89 50 90­­140 Pakrac-Daruvár 8. Kutinyi kér. tp. „ Szent-Endrei . 44 _ 40 -Elsőbbségek. 5: „ Erdélyi . . . 25 —— Éjszakk. vasp. . . 5^,— ____ 9« . Újpesti . . . 31 — 32 — 800 — — — „ ált. budai polg.. — —— Magy. gal. vasp. 6«/— — , Czell. tkp. egy. — — — —E.200 I. Érd. vasp. 6«/„ Va­fi 100— — Malmok : Aradi gőz­ . — — — — 200 Vágvölgyi vasp. . . . ICO — loo 50 500 „ Concordia . 185 _ 170 —— Pest-budai Sánczh. 0°/, 86 75 86 -60­„ Borsod-Mi.*k. . — — — — 100 Borsod-Misk. malom .— — 200 „ Erzsébet. . . 121 _ 123 -100 Buda­pesti malom 6% 182 —— 100 , r.uisa . . . 97 _ 98 — 150 Pannónia gőzmalom 6°/,— ____ 606 „ Temesvári gőz­­ — — — — 100 Köss. (a téglát, köt. S°/(— —_ 20« „ Moln. és sütők. 240 --245 — 600 39« n Hengermalom . „ Victoria . . . 770 - 168 _ 780 — 170 -Pénznemek. 50' ff I. Buda­pesti 675 _ 680 — Császári arany • 5.18 -a.?9 --10' ff Budai gyártelep --- — — •­Oszk­.-magy. 8 frtos arany 8.92— 8.94 -100' _ Pannónia . . Épitőtársulat: Pesti . 570 -530 — 20 frankos arany . 6.92­­8.••4- -80— . - — Osztr. és magyar ezüst . 102 25 K2 50 2­00 „ Pesti Cottage Serfőződe I. magyar . — —— Porosz pénztár­jegy . . 105.-180.25 50« 408 — 410 — 200 Sertéshizlaló .... 137 _ 138­­Váltók. top Könyvny. „Athenaeum“ . 234 — 2?5 -600 , Pesti .... 525 — 630 —4 Augsb. 100 deln. ft után— — toe „ „Frankf.-Társ.“ 185 — 195 —4 Berlini 100 tallér után 54 95 55 --500 Ganz és társa-féle vasönt. 210 _ tis -4 -Frankf. a M. 100 dn. ft nt* 54 80 65 40 200 Qochwindt-féle .... 220 _ 2?2 -4 Hamb. 100 dn. b Mark n.­ 54 25 54 45 200 Gyógyintézet I. magy.— — 3 — London 100 IntSterling r. 111 55 Ili 65 20« Keresk.-test. épülete . — — — —5 Milano 100 Lir. novnosta 1­00 Mátrai táncsörész — -■-----­(Franc) után .— — 200 Pozsonyi papírgyár . — -— 4 Paris 100 franc után . . 44 10 44 20— Rima-Murányi bányatárs 200 -— 20« Gyapjú mosó és biz. 1. m 125 -ISO -100 Salgó-Tarjáni kőszón. 68 -09 Nem-hivatalos rész. 100 „ vasöntöde 30 -32 -200 Schlick-féle vasöntöde . 132 -134­­Aradi ker. bank befi. . 200 Soda és vegy-áru gyár .— — — 200 Hotel réz év-társ. . 200 — _— 30«* Bekuritaa .... 80Q Termény font­nyi Búza bánsági - - uj tiazavidé peet-vid fehérmeg 81 83 85 81 83 86 87 818 85 87 ál8585 87«1 83 ár vámmá­­zsánkint font­nyi ár vámmi­­zsánkint 4 25 - 4 36 4 05—4 75 5 05 -6 15 4 30-4 40 4 70-4 80 5 10—5 20 5 40-5 45 4 20 - 4 30 4 60—4 70 5 ----------5 10 5 40-5 45 4 30 4 35 4 70—4 "0 t 10-5 20 5 40—5 45 82 84 86 12 84«6 12086 át 486 8? «4 Termény 4 45-4 55 4 85-4 95 5 20-5 30 4 50-4 60 4 90—5 — 5 25—6 35 4 40—4 50 4 80—4 90 5­­5—5 25 4 50- 4 60 4 91—6 --5 25-5 35 Rozs. . . . uj Árpa malátának uj „ takarmány • Zab öreg . . . Tengeri bánáti öreg „ másnemű ■ ■ • Repcz* káposzta uj „ bánáti é­töles . . . . font­­nyi helybeli szokás Ara /8—78 ‘«8—70­­16—08 15 A' 83 80 80 font 7» . 7* . é0 . «érő 16 font • ** . 3 30 -3 10 2 60 3 — 2 30- 2 50 2 05-2 10 6 66 5 08 5 50 - 5 07 2 40—1 60 ár vámmá, zsántolnt 3 15 -3 20 3 10 3 16

Next