A Hon, 1875. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)
1875-09-28 / 221. szám
állomásra folyamodott 86) kijelöltettek: Zsengery Samu, Hentaller Elma, Perlaky Vilma, Stern Samu, Dániel Gizella, Góth Janka, Rózsavölgyi Mari, Tolnafy Irén, Károlyi Klementin, Babits Janka, Reményi Aranka, Schuster Emma, Büchl Matild, Csocskeri Mária, Hantaller Mária, Fürst Emma, Krammer Gusztáv, Sterio Gabriella, Drumár Irma, Rónay Paula, Valló Mihály, Márky Ida,Illésy Aranka, Paska Ferenczke, Singer Janka, Gyurkovics Béla, Hauser Sarolta, Wayond Béla, Vanyek Emilia, Szimiller Antal, Binthoffer Lajos, Göth Károly, Lobi Selma, Neiger Sándor, Bayer Hedvig, Kovácsy Mária, Petruss-Göndöcs Emma, Csonka Jozefa, Joannovics Katalin, Lorencz Mari és Radics Veronka. Egy igazgató tanítói állomásra ajánltatnak : Kafka Károly, Jenny József, Horváth Ignácz, Tanos Imre, Fuchs János és Schneller Jakab. A polgári iskoláknál 18 állomásra 79-en pályáztak. Kijelöltetik : 1. Az első kér. polg. fiúiskolánál a magyar nyelv és történelem rendes tanári állomására : Irmei Ferencz, Német József, Perényi Márton. 2. Az első kér. mennyiségtani segédtanári állomásra : Martinovits Ferencz, Némethy Gyula, Kovalszky József, Schmidt Károly, Stiasny Pál. 3. Ugyanoda az éneksegédtanári állomásra : Zólyomi János, Ivánfy Béla. 4. A 2-ik kir. polg. leányiskola a mennyiség- és természettani rendestanári állomásra Horváth Miklós, Darvay Mór, Widder Hermina. 5. Ugyanoda r. rajztanári állomásra: Löschinger Zsigmond, Hochrein Lajos 6. Ugyanoda éneksegédtanárira: Erney (Engeszer) József, Bene Gyula. 7. A 3-ik kér. polg. fiúiskolánál magyarnyelvi r. tan. Tanos László, Perényi Márton, Udvarhelyi Gyula. 8. A 4-ik kér. leányisk. mennyiségt. r. tan. Habothy Sándor, Horváth Miklós, Darvay Mór, Widder Hermina. 9. Ugyanoda németnyelv és tört. r. tanárságra: Mann Honor, Halász Gyula, Hentaller Elma. 10. 4-ik ugyanoda németnyelvt. r. tanárságra: Halász Gyula, Mann Honor, Hentaller Elma. 11. Ugyanoda r. rajztanárira: Hochrein Lajos, Löschinger Zsigmond. 12. A 6 ik kerül, polgári fiúiskolánál r. tört. tanárságra Tész János, Gulyás István, Borostyáni Sándor (Tavaszi, Csengery s mások meleg ajánlata folytán betéve) és Schürger Ferencz. 13. Ugyanoda r. német tanárságra : Goll János, Lád Károly. 14. Ugyanoda menynyiségtani rendes tanárságra: Hubacsek Alajos, Stiaszny Pál, Schmidt Sándor. 17. A 7-ik ker. leányiskolánál r. rajz és szépirási tanításra: Scherter Gyula. 16. Ugyanoda mennyiségtani r. tan: Wittinger János, Altmann Jakab. 17. Ugyanoda éneksegéd tanárrá: Vajdafy Béla, Erney József. 18. Ugyanoda német nyelv s tört. r. tanárrá: Lád Károly, Igó Ida. Ezen kijelölés után felmerült az óbudai zsidók azon kérelme, hogy a heti szünidő ott ne csütörtökön, hanem szombaton legyen. A kedélyek el nem keserítése végett ezen ügy egyelőre elodáztatok, azonban azon kérelmük felett, hogy Ó-Budán az iskolákban minden zsidó ünnep megünnepeltessék, hosszas vita keletkezett, s daczára a zsidóknak az ó-budai iskolaszékkel kötött 1869-ks szerződésének, csak az engedtetik meg, hogy azon épületben legyen szünidő, hol szerződésszerűleg isteni tisztelet tartatik. Ezen ügygyei összeköttetésben Baja Gergely felemlíti az óbudai zugiskolák ügyét; elmondja, hogy habár a minisztérium s városi hatóság elrendelte azok beiratását,azok nemcsak nem zárattak be,hanem újból szaporodtak. A tanács felkéretik, hogy a kerületi elöljáróság ezen ügyben felelősségre vonassák,s egyúttal Havas felszólalására felkéretik arra is, hogy új iskolák felállítása által igyekezzék a bajt elhárítani. Ezután — a tanácstagok legnagyobb részének eltávozása után — Grün József helyettes tanító hírhedt ügye tárgyaltatott. Ezen tanitó a tanács által megkövetelt próbatanitástól folytonosan vonakodik s más tekintetben is kifogás alá esvén, a szakbizottság által állomásától elmozdításra ítéltetett. Békey felszólalására ezután elhatároztatott, hogy a tanács az elemi szakbizottság véleményében megbízván, az elnökséget felhatalmazza, hogy ezen értelemben intézkedjék. Körmendy kőbányai tanító kérvénye áthelyezésére nézve Békeynek adatott át. Az iskolai s ifjúsági könyvtárakat illetőleg elhatároztatott, hogy a tantestület könyvtára javára évenként 200 frt segély ajánltassék. Az orsz.nőképzőegyesület a nyilvánossági jog megadását a minisztériumnak ajánlja. A Grasser-Heimerle kereskedelmi iskolájukat rendes polgári iskolává akarják változtatni. Ezzel az ülés 7 órakor befejeztetett. A legközelebbi ülés a jövő hóban tartatik meg. A Budapesten felállítandó állami felsőbb leányiskola programja. Budapesten egy állami felsőbb leányiskola nyittatik meg 1875-ik évi október 20-án Ezen nyilvános tanintézet czélja: alkalmat nyújtani arra, hogy benne társadalmunk női tagjai nemük sajátlagossága és a társadalmi jelen viszonyok által feltételezett, de egyszersmind oly mérvű átalános műveltséget szerezhessenek, amely egyfelől élethivatásukra szükséges, és másfelől megfelel azon általános műveltségnek, melyet a férfiak saját életczéljaik érdekéből gymnasiumi és reáliskolai középtanodáinkban nyerhetnek. E czél elérésére, mind a tanrendszernek, a tanfolyamoknak s a tantervnek, a megállapításánál, mind az egész oktatás kezelésénél, mind a növendékek felvételénél a következő alapelvek szolgálnak irányadókul: 1. A nevelés, oktatás és tanítás, mind czélját, mind módszerét,, mind a tananyagot illetőleg a pozitív életviszonyokhoz, és mindenek előtt, a női egyéniséghez s ennek jogosult sajátlagosságaihoz alkalmazott leend. 2. Mint nyilvános köziskolában a műveltség minden luxusa kerülendő, és csak taníttatik, aminek ismeretére nem csupán egynéhány növendéknek, hanem átalános műveltségük érdekéből mindazoknak szükségük van, kik ezen tanintézetbe belépnek. E mellett a tantárgyakat s a tanítandó ismeretek mennyiségét és mérvét illetőleg két szempont irányadó : 1öz, hogy csak az és annyi taníttassék, amit és a mennyit az egyes tanfolyamokban a rendelkezésre levő idő alatt s a növendékek előképzettsége szerint kellő alapossággal lehet tanítani ; mor a fő czél nem az, hogy a tanulók különféle tantárgyakból sokféle ismeretet szerezzenek, hanem az, hogy a növendékek az egyes tanfolyamok bevégeztével egy bizonyos körű (vagy fokú) önmagában teljességet képező s részeiben összhangzó műveltséget nyerjenek, úgy, hogy ezen összhangzatos műveltségükből mint alapból majdan határozott életnézetük és szellemi önállóságuk fejlődhessék ki. Az előadott főbb szempontokból vetettek fel — a legszükségesebbekre szorítkozva : — a tantárgyak, szerkesztettek a tantervek s állapíttattak meg a tanfolyamok akként, hogy a növendékek, ha 6 éves korukban kezdik is az elemi iskola első osztályát tanulni, mire 16-ik életévüket betöltik, a középtanodainak nevezhető tanfolyamot is teljesen bevégezve léphessenek vagy közvetlenül ki az életbe, vagy felsőbb (paedagogiai) tanpályára. Ennélfogva a felsőbb leányiskolában két, u t. i. egy előkészítő és egy középiskolai tanfolyam nyittatik. I. Előkészítő tanfolyam. Az előkészítő tanfolyam két évig tart és két osztályból áll. Ez osztályok megfelelnek a törvényben rendelt elemi népiskola 5-ik és 6-ik osztályainak. Felvételnek az elemi iskola 4, illetőleg 5 osztályát jó sikerrel elvégzett leányok (kik nem mutathatnak fel nyilvános intézet bizonyítványát, azok felvételi vizsgát kötelesek tenni.) Mindkét osztályban taníttatik: Hit-és erkölcstan, magyar nyelv, írás, olvasás, számtan, földrajz, magyar történet, terményrajz, természettan, ének, rajz és vele mértani ismeretek, testgyakorlás, női munkák és a német nyelv elemei. Mindez azon mértékben taníttatik, amint a kormány által kiadott tanterv a hat tanítóval ellátott elemi népiskolába rendeli, csupán azon eltéréssel, hogy a női munkák és a német nyelv elemei is taníttatnak, hogy a mértan nem a számtannal, hanem a rajzzal összekapcsolva taníttatik, és hogy mind a két osztályban a hazai történet taníttatik, de a polgári jogok s kötelességek tanítása nélkül. Mindegyik osztályban a tanórák heti száma 28, melyből 2 óra testgyakorlat, 2 óra pedig a női munkákra esik. Egy osztályba legfölebb 35 tanuló vétetik fel. II. Középiskolai tanfolyam. A tanfolyam 4 évig tart és 4 egy-egy évig tartó osztályból áll. Szigorú felvételi vizsga mellett felvétetnek az elemi iskola hat osztályát, vagy a polgári iskola két alsó osztályát nyilvános intézetben, vagy magántanulással jó sikerrel végzett s legfölebb 13 éves leányok. Tanittatik: a) kötelezett rendes tantárgyal. a) Hit- és erkölcstan, a mennyire az illető felekezetből tanitó leend. b) Magyar nyelv és irodalom, c) Német nyelv és irodalom, d) Franczia nyelv és irodalom (a II-ik osztálytól kezdve heti 4 órán), e) Ének, f) Rajz s ezzel mértani ismeretek, g) Történet (az I. II. és III. osztályban világtörténet különös tekintettel a magyar történetre, a IV. osztályban magyar történet, tekintettel a világtörténet egykorú nevezetesebb eseményeire heti 3 órán.) h) Földrajz (különösen a természeti), i) Természetrajz és vegytan. k) Természettan. 1) Számtan, m) Testgyakorlat (szabad gyakorlatok), n) Női munkák (kizárva az ú. n. luxus vagy névnapi munkákat). A kötelezett tanórák heti száma 30, melyből testgyakorlatra 2, női munkákra 3 óra fordittatik, s így a többi tárgyakra 25 óra marad. Az ének- és rajztanulás alól csak orvosi rendeletre menthetők fel a növendékek. b) Rendkívüli tantárgyul taníttatik : az angol nyelv heti 3 órán. Az angol nyelvre tetszés szerint vállalkozhatnak azon növendékek, kiknek a német nyelvben már jártasságuk van. Azonban, kik magukat egyszer beíratták, azokra nézve az az egész tanfolyam tartamára kötelező, és csak teljes indokolt esetekben mentheti fel őket a tanári kar. Egy osztályban 35 növendéknél több nem vétetik fel. A szülők (illetőleg helyetteseik) minden 3 hónapban értesíttetnek a növendékek előmeneteléről és magaviseletéről. Az 1871/e-iki tanévre megnyílik: a) az előkészítő tanfolyam első osztálya és b) a középiskolai tanfolyam első osztálya. A beiratások és felvételi vizsgák 1875. október 15-ikétől okt. 19-ig az intézet helyiségében (Pest, Erzsébet tér, Cziráky ház II. emelet) tartatnak. A tanítás okt. 20-án kezdődik. Növendékek csak a tanév kezdetén okt. 20-ig vétetnek fel. Tandíj féléves részletekben előre fizetendő, egy tanévre az előkészítő tanfolyamban 24 frt, a középiskolai tanfolyamban 40 frt. A 1875/6 ik tanévben tanítanak : 1. Stetina Róza kisasszony, az intézetben bentlakó r. tanítónő. Tanít: az előkészítő osztályban: számtant, földrajzot, természetrajzot, természettant, testgyakorlatot és női munkákat; a középiskolai osztályban: a női munkákat és testgyakorlatot. Összesen heti 18 órán. E mellett mindkét osztályban a nevelést illetőleg segédkezik. 2. Károly György Hugó premontrei rendű, eddig a kassai gymnasiumban tanár, most az intézet r. tanára. Tanítja mindkét osztályban a katholicus növendékeknek hit- és erkölcstant, továbbá a magyar nyelvet s irodalmat és a történetet heti 16 órán. 3. Berecz Antal, a pesti ev. gymnasium rendes tanára. Tanítja a felsőbb osztályban a földrajzot, számtant, természetrajzot s természettant heti 8 órán. 4. Harrach József, a belvárosi reáliskola r. tanára. Tanítja mindkét osztályban a német nyelvet s irodalmat, heti 6 órán. 5. Landau Alajos, a Vlik ker. reáliskola r. tanára. Tanítja mindkét osztályban a rajzot és mértani ismereteket, heti 5 órán. 6. Káldy Gyula, a színi képezde r. tanára. Tanítja mindkét osztályban az éneket heti 4 órán. 7. Bosányi Edwards Ellen asszonyság. Tanítja az angol nyelvet heti 3 órán. Az igazgatói teendőkkel az 1875/6. tanévre megbizatott Molnár Aladár ur. Budapesten, 1875. szept. 25-én. — A vallásos közoktatási magyar kir. minisztériumtól. A népszínház bérbeadása. Bérleti szerződés, mely egy részről a budapesti magyar népszínház építő bizottsága mint bérbeadó, más részről Rákossy Jenő budapesti lakos mint bérbevevő közt az alulírott napon és helyen következőleg köttetett. I. A bérlet kezdete és tartalma. A budapesti magyar népszínházi bizottság bérbe adja, Rákossy Jenő budapesti lakos pedig bérbe veszi a Budapesten a józsefvárosi VIII-ik kerületben a Kerepesi ut, Bodzafa- és Népszínház utcza és az újonnan nyitandó körút közt fekvő, a népszínházi bizottság által építtetett uj magyar népszínházát 1875. évi octóber 15-étől számítandó három egymás utáni évre a következő pontokban kikötött béröszszegért és feltételek mellett. — Azon esetben, ha minden várakozáson kívül a színház 1. évi október hó 15-ig a bérlőnek teljesen elkészítve át nem adathatnék, bérlő csak a tényleges átadás napjától számítva köteles bérösszeget fizetni és a bérleti 3 évi időtartam is csak azon naptól kezdődik, de azon bírsági összegek, melyek az építési vállalkozó ellen a, kikötött színház elkészítési, illetőleg átadási határidőnek meg nem tartása esetén kikötnék, amennyiben azok az építő vállalkozó ellen szerződés szerint érvényesíthetők, bérlőt illetendik,illetve az ezeknek behajthatásáhozi jog — minden felelőség és kötelezettség nélkül azonban — rá átruháztatik. Ellenben ez okból a színház elkésett átadásából semminemű kárkövetelést a bizottság ellenében nem tehet. Hasonlóképen nem illeti a bérlőt semminemű kárpótlás vagy követelés, ha a színház bérleti időtartama alatt leégne avagy más módon létezni megszűnnék vagy használhatlanná válnék, mely esetekben azonban jelen bérleti szerződés azonnal megszűnik. II. Bérösszeg. Az évi bérösszeg, melyet bérlő félévenként utólagosan és pedig minden október 15-dik és ápri 15-dik napján pontosan tartozand a népszínház bizottságának lefizetni 10000 frt azaz tizezer forintot pért tesz, és abból semmiféle czim vagy ürügy alatt elengedésnek vagy leszállításnak helye nem lehet. III. Leltár: Az uj népszínház a bérlőnek teljesen elkészítve úgy mint az a bizottság által az építő vállalkozótól átvétetni fog, továbbá a bizottság által készítetett felszerelés, díszletek és hozzátartozókkal adatik át leltár mellett, mely két példányban készítendő, szerződő felek által aláírandó és egy-egy példányban mindkettőnek átadandó lesz, és bérlő a színház átvételével és a leltár aláírásával minden ezen pontban említett és a leltározott tárgyaknak egészen uj állapotban tett átvételét elismeri. A színpadnak jövőre szükségesnek mutatkozó fölszerelését, díszleteket stb. bérlő saját költségén eszközli. IV. Bérlő használati jogának határai. Bérlő a színházat semmi más mint csupán és egyedül színházi előadások és czélokra használhatja, és pedig oly módon, hogy : a) abban csakis, és kizárólag magyar nyelven tartathatnak rendes színi előadások, és pedig a tragédiának, az úgynevezett classical daraboknak és magasabb nemű drámák és vígjátékoknak kizárásával, főleg népszínművek, bohózatok, kisebb vígjátékok, operettek és egyéb ezekhez hasonló táncz és zeneművek. b) az előbbi alpontban megjelölt színi előadásokat tartozik a bérlők egész éven át, kivévén a nyári hónapokban, a népszínház felügyelő bizottsággal megállapítandó, legfeljebb 2 hóra terjedhető szünidőt, folytonosan oly módon megtartani, hogy hetenkint legalább is háromszor, és ezek közül okvetlen szombaton és vasárnap előadást, és legalább is vasárnap okvetlenül népszínmű-előadást tartson. Ettől a eltéréshez bizottság beleegyezése szükséges. A hét többi négy napján előadások tartása, a bérlő tetszésétől függ. c) szabadságában álland bérlőnek a népszínházát a magyar nemzeti színház operai előadásaira, úgy egyes külföldi opera- vagy más színi előadó társaságoknak vagy művészeknek, valamint hangversenyeknek a d) alatti megszorítással használatba adni, de mindig csak úgy, hogy az előző pontban kikötött három magyar népszínházi előadás és köztük okvetetlen a szombati, vasárnapi előadások változást ne szenvedjenek és okvetetten megtartassanak. Ezen használatba adás által a népszínházi bizottság semmiféle szerződési viszonyba a bérlő bérlőivel nem lép, sőt ellenkezőleg a bérlő szerződési kötelezettségei ezen további kibérlés által változást nem szenvednek és bérlőinek minden ténye vagy mulasztásáért az általuk netán okozott károk vagy rongálásokért úgy a színházi bizottság mint hatóságok és egyesek irányában elsősorban a bérlő leend felelős. d) Ha a bérlő a színházat azon napokon, melyekre ezt tennie az előbbiek szerint szabad, oly társulatoknak, vagy egyes művészeknek akarná bérbe adni, kik nem magyar nyelven fognának előadást tartani, az esetben tartozik előlegessen a színházi felügyelő bizottság engedélyét kikérni, és csak ennek elnyerésével adhatja át ily előadásokra a színházat. A bizottság jogosítva van az engedélyt minden indokolás nélkül megtagadni, és bérlőte miatt semmiféle igény vagy követelés nem illetheti. V. Műsor. A bérlő tartozik lehetőleg eredeti darabokból alkotott műsort és lehetőleg legjobb és elegendő számú személyzetet tartani, mely a fővárosi igényeknek és mindenesetre azon czélnak, hogy nyelvünk művelése és annak az idegen ajkú lakosok közt leendő terjesztése mellett a nép ízlését nemesítse és azt mulattatva hazafiságra, hazánk és nyelvünk szeretetére buzdítsa, megfeleljen, ez okból tartozik személyzetének számát és névsorát valamint az abban időközben beállandó változásokat a bizottságnak azonnal bejelenteni. A bizottság a műsor készítésébe és a színház műszaki vezetésébe nem avatkozik ugyan, de jogában áll oly daraboknak a műsorbeli letételét kívánni, illetve előadását megtiltani, amelyeket akár a közerkölcsiség akár politikai vagy egyéb viszonyok szempontjából káros vagy helytelennek tart. VI. Belépti dijak. A színházi belépti dijak vagy bérletek a bérlő által tartandó rendes színi előadásokon (IV. pont b.) a bizottság jóváhagyásával fognak előre megállapitatni és a bérlőnek ezen, úgy megállapítandó belépti vagy bérleti díjakat emelni vagy változtatni a bizottság engedélye nélkül semmi szín alatt nem szabad. VII. Szolgaszemélyzet. Tartozik a bérlő a színi előadások alkalmával elegendő, a szinház közönség kényelmének megfelelő számú szolgaszemélyzetet tartani, éspedig úgy, hogy ezen szolgaszemélyzet, különösen pedig okvetlen a portás, a kocsin jövő közönség szolgálatára, valamint a jegyszedők, a színházi nézőtéren és a karzatokon alkalmazott személyzet, a magyar nyelvet tökéletesen biró férfiakból álljon, kik közöl a portás és a színház nézőterében alkalmazottak csinos egyenruhával ellátandók csak kivételesen a páholy felnyitására, a ruhatárban és csemege vagy virágáruló teremben szabad a magyar nyelvet szintén teljesen biró női szolgaszemélyzetet alkalmazni. Minden a bérlő által a népszínháznál alkalmazott tisztviselő és szolgaszemélyzet, kik a közönséggel való érintkezésre utalva vannak, milyenek különösen a pénztárnokok, ellenőrök, jegyszedők és átalában az összes személyzet, a közönséggel szemben a legilledelmesebben és udvariasan tartoznak magukat viselni és bérlő köteles azokat, kik ezen szabály ellen vétenek, a bizottság kivonatára azonnal elbocsátani. Oly egyén, akinek a közönséggel érintkezni kell, ha a magyar nyelvet tökéletesen nem bírja, a színháznál semmi szín alatt nem alkalmazható. VIII. Színházi személyzet viselete. Bérlő köteles figyelni arra, hogy a működő személyzet a közerkölcsiséget és illedelmet, valamint a közönség iránti tiszteletet a színi előadásokban meg ne sértse, és tartozik ezen kikötés elleni vétő ellen a színházi törvény rendeletei szerint eljárni. A zenészek a színi előadások alkalmával csak tisztességes sötét öltönyben jelenhetnek meg, és szorosan tiltva van felső ruháikat, főlegeiket, vagy hangszereikéin kívül más egyéb tárgyakat a színházba behozniuk. A színlapok és bérleti hirdetések csakis a bérlő által készítendő csinos rámákban tehetők ki, ezeket, valamint egyebeket a színház falaira sem kivül, sem belül felakasztani nem szabad. Ugyancsak ily rámákban a színházi helyárak a pénztárak előtt kifüggesztendők. IX. Világítás. Ünnepélyes alkalmakkor köteles a bérlő a nagy csillárt valamint minden a nézőtéren, folyosókon és a közönség használatára szolgáló helyiségekben alkalmazott csillárokat és lámpákat és pedig egész erejű gáznyomással égve tartani, egyéb esetekben pedig a színházakban szokásos megfelelő világítást eszközölni. A bizottság, ha az így kikötött világítást elégtelennek találná, bérlő elégséges nagyobb világításról gondoskodni tartozik. .. Fűtés és világítás. Tartozik a bérlő a színházi helyiségeket szükségnek megfelelőleg télen fűtetni, továbbá a berendezett gépezettel szükséges szellőztetést legpontosabban eszközölni. XI. Közönség Iránti magatartás. Egyátalában a bérlő köteles mind maga megtartani, mindösszes személyzetével megtartatni nem csak a közönség iránt tartozó tiszteletet és illedelmet, a színi előadásokban a közönséggel való minden érintkezésben, de egyszersmind azon szabályokat és utasításokat is, melyeket a hatóság vagy a rendőrség, avagy a színház rendeltetése és érdekei tekintetéből a népszínházi felügyelői bizottság a bérlőnek átalában vagy esetről-esetre adni fognak, és ezeknek megszegése egyértelműnek fog vétetni a szerződés pontos be nem tartásával. XII. Bérlő használata alól kivett helyiségek. Bérlő, mint már fentebb említtetett az egész színházat minden helyiségeivel és a bizottság által neki leltár mellett átadandó összes felszereléseivel átveszi ugyan, és azokat ők és czélszerűen a színházi előadások czéljaira szabadon használhatja, de ezen szabad használata alól kivétetnek : a) Az udvari páholy és ahhoz tartozó helyiségek és feltárás, melyeket sem ki nem bérelhet, sem nem használhat, hanem amelyek a legmagasabb királyi udvar számára vannak kizárólag fenntartva. b) A Budapest főváros hatósága részére, az utóbbi és a népszínházi építő bizottság közt kötött szerződésben fentartott páholy. Ezen ingyenes páholyra, valamint ezen kívül egyes alkalmakkor más, a fővárosnak a napi árak lefizetése mellett átengedendő páholyokra nézve bérlő a most említett szerződésbeli kikötéseket a főváros hatósága irányában megtartani köteles. c) Egy a színház épületében a bizottság által e czélra kijelölt terem, a bizottság ülései, tanácskozásai rendelkezésére. d) Ugyancsak a bizottság számára és rendelkezésére egy páholy azon czélból, hogy a bizottság az ezen szerződés szerint jogában és kötelességében álló ellenőrködést és felügyeletet gyakorolhassa, úgy az épület és berendezés, valamint az előadások fölött. Az a) és b) alatti páholyok egymással szemben az első emeleten, a d) alatti pedig a földszinti páholysor baloldalán a fővárosi páholy alatt vannak. Ezen a bérlő szabad használata alól kivett páholyok és helyiségek nemcsak a bérlő által tartandó rendes vagy rendkívüli, hanem minden néven nevezendő, bárki által, és bármi czélra tartandó előadásokra is ki vannak véve a bérlő vagy az ő bérlőinek rendelkezése és használata alól, és a mondott czélokra kivétel nélkül a bérleti idő egész tartalmára fenntartvák. XIII. Tilalom a helyiségeknek más czélokra leendő használata iránt. A színház helyiségei csupán és egyedül csak azon czélokra használhatók, amelyekre berendezvék és az egyes helyiségek rendeltetési czélját megváltoztatni és azokba oda nem való tárgyakat berakni, vagy elhelyezni, különösen pedig a padlásra rakni semmit nem szabad. XIV. Tilalom az épületen és fölszereléseken változtatások iránt, s őrködés azok felett. Legszigorúbban tiltva van bérlőnek a színházi épületfelszerelés, berendezés, gépezetek, díszletek, szóval a neki átadott tárgyak átlagán, formáján vagy egyes részein változtatásokat, áthelyezéseket, vagy átalakításokat eszközölni; ha bármi átalakításnak szüksége mutatkoznék, ezt csakis a bizottság előleges engedélye folytán, és általa megszabandó feltételek mellett fogja eszközölhetni. Egyátalán köteles bérlő a leglelkiismeretesebben és legszigorúbban őrködni a neki átadott színházi épület és hozzátartozóknak a berendezés, felszerelés, díszletek, gépezetek, víz- és gázvezetékek, gőzgépeknek, szóval minden egyes részeknek a legjobb karbani fenntartása, rongálások és károsodások elleni megrovása fölött, és e részben úgy saját mint személyzete, vagy bérlői és azok személyzetének minden tettei vagy mulasztásaiért elsősorban és ezekkel együttesen felelős. (Vége következik.) Két viselünk, de nem kapunk nevelést, nem kapunk iskolát, ha valaki ilyesmit akarna, rögtön bezárnák és a fejével lakolna. 10. Ha a szultán útjain dolog van, a rajah 5— 6 napi távolságra megy el házától és dolgozik 8 napig kenyér és fizetés nélkül, a törökök pedig szabadok. 11. Ha a török csapatok élelmiszereinek tovább szállítása végett lovakra van szükség, a zapitek (török rendőrök) azonnal a faluban vannak, kiket a parasztok tartanak el és másnap lovakat és embereket 15—20 napi járó földre magukkal visznek élelem és díjazás nélkül. 12. Hogy követelhetünk mi igazságosságot a török törvényszékektől, ha azok feles számú vad törökből s csak két keresztyénből vannak összetéve, mely utóbbiaknak kényszerből a legbecsületesebb keresztyén halálát is alá kell írni. 13. Ha egy szegény keresztyén munkára, vagy egyéb tartozás lerovására szállittatik föl és azt hozza föl mentségül, hogy nem mehet elfoglaltatása miatt, vagy mert házában beteg van, rögtön ott terem a rendőr és elveri, gyakran halálra. 14. Ha egy török emel panaszt a bíróságnál, rögtön elintéztetik; ha pedig a keresztyén teszi ezt, várhat a világ végéig s megvesztegetéshez kell folyamodnia, mely gyakran itt annyit ér, mint joga. 15. Biztonságról szó sem lehet a töröknél. 16. Ha meg jö az aga, első kötelessége gyalázni a keresztet, a szenteket, az oltárt, a templomot. 17. A török nem ismer határt az erőszakoskodásban. Semail Aga Saricz, ki a stoláczi bíróság tagja, erőszakkal arra kényszerítette a szerencsétlen rájákat, hogy neki a kuzati mocsárt kiszárítsák és úgy intézte a dolgot, mintha a nép a szultán utain dolgoznék, és mindezt egy fillér munkadíj nélkül. De ezt nem csak ő teszi, hanem így cselekszik minden török. 18. Becsületesség a török kormányban nincs; mivel a hivatalnokok fizetése igen csekély, kényszerítve vannak mindenféle törvénytelenséget s erőszakoskodást elkövetni. 19. Semmi sem könnyebb a törököknek, mint a rajaht törvénytelenül elitélni, a per török nyelven vitetik, melyet a rajah nem ért, s ők azt tehetik, a mi épen nekik tetszik. 20. Varda-Glavica és Glavica Kozarica mellett volt egy mocsár, mely az ottani parasztoké volt. Ezt az ottani lakosok kiszárították és mivelni kezdték. Ekkor Mehemed basic Muj aga, Mehemed basic Mula Alia, Mehemed basic Ahmed aga, Grebo Dervis aga, Basanic Bég aga, Ciber Memis aga és Uskovic Mehemed törökök ezt az 1000 hold kiterjedésű mocsárt elvették tőlök. Magas és tisztelt urak! Európa ma már megváltozott s sok nemes és keresztyén császárt, királyt és herczeget lökött le trónjáról, s most a műveltség korában még mindig oly sokra nézitek a török barbárt ? Magas és tisztelt urak! Török korbács alatt nem élhetünk és nem akarunk élni. Mi emberek vagyunk és nem barmok. Ha nem segíttek bennünket, nem is kényszeríthettek, hogy a rabszolgaságba viszszatérjünk. A török ígéreteknek többé nem hiszünk, s a mi a ti közbenjárástokat illeti, meg vagyunk győződve, hogy azt a törökök mákszemnyire sem becsülik. Mi szabadságot akarunk, teljes és valódi szabadságot. Élve nem fogunk esni a törökök kezébe. Metkovics 1875. szept. 12.« KÜLFÖLD. A herczegovinai fölkeltik emlékirata, melyet a nemzetközi bizottsághoz intéztek Metkovicsban, így hangzik: »Tisztelt európai bizottság! Négy évszázad óta sanyarognak a ráják, a herczegovinai keresztények nyomorban és ínségben. Nem lévén képesek tovább eltűrni a török zsarnokságot, barbarizmust, üldözést, erőszakot és elnyomást, ez évben az összes raják föltámadtak és fegyvert ragadtak, hogy végre a felvilágosodás 19. századában megmutassák Európának, hogy egész Európára nézve bűn és szégyen megengedni, hogy a török barbárság a szerencsétlen szláv népet Herczegovinában elnyomja. Urak! Mi azt hallottuk, hogy uralkodóitok által azért lettetek kiküldve, hogy bajainkat és annak okát megtudják, miért ragadtunk fegyvert. Íme hallják tehát a valódi okokat: 1. Kezdjük az agán. A szerencsétlen földmivelő ki az agától földet vesz bérbe, kénytelen azt megművelni, és az agának nem kevesebbet, mint a felét adni. Ha az aga meglátogatja a parasztot, ami évenként 3 —4-szer szokott történni, a paraszt köteles a magát, ennek embereit és marháit eltartani, mert ha nem verés és börtön vár reá. 2. A török birodalomban a tized bérbe adatik ki, de a bérlők egyetértve a hatóságokkal tiz anynyit vesznek föl és te, rájad, fizess, adj oda mindent aztán mehetsz panaszra. 3. Azonkívül köteles a sajnálatra méltó rájad adót, a harácsot, pestikát, és askairet fizetni. A barom összeírása emberemlékezet óta a legnagyobb rendetlenséggel űzetik. A törökök az összeírók hitsorsosaikat kihagyják a számításból, hanem ha a kereszténynek 10 darab karma van, 30-at írnak föl, hogy a szerencsétlen fizessen az agának a legelő és takarmányért. Kinek panaszoljon a keresztény ? Az Alinak! Ki az ő bírója ? Az Ali! 5. Ha a keresztény a török által a biróságnál bepanaszoltatik, vagy ha ő panaszol föl egy törököt, elveszti jogát, ha nincs két török tanúja s e mellett meg börtönbe is vettetik. 6. A törökök erőszakkal viszik el leányainkat és nőinket és az izlámra áttérni kényszerítik. 7. Ha a keresztény egy török ellen tanúskodni mer, a szerencsétlen nem fog három napnál tovább élni. 8. A törökök előtt papjaink, templomaink, harangjaink és szent képeink egy borzalmat képeznek, melyeket nyilvánosan meggyaláznak és fiepiszkolnak. 9. Mi a szultánnak adót fizetünk, nehéz terhe- KÜLÖNFÉLÉK. ____ — A király ma reggel 6 óra XS1i perczkor érkezett Gödöllőre. Kevéssel a király odaérkezése ott már ott volt Péchy miniszter, Tolnay vezérigazgató, a péczeli szolgabiró Ráday gróf és Szontágh rendőrbiztos. A király a jelenlevőkhez nehányba... 0. szót intézett. Ráday grófhoz igy szólt:»Örülök, hogy ismét itt vagyok; ma vadászatra, holnap pedig önökhöz megyek Péczelre a hadgyakorlatok miatt és holnapután ismét elutazom.« Ezután a király az udvari termen keresztül a kijárathoz tartott, nyilt kocsiba ült, melyben a király mellett Mendel báró főhadsegéd foglalt helyet. A többi hét kocsit a király vendégei és kísérete foglalták el; az előbbiek között volt Lipót bajor herczeg is. A főherczegek ezúttal nem jöttel el; Albrecht főherczeg gyöngélkedéssel mentette ki távollétét. A királyné, ki ma utazott el Párisból, szept. 30-án, vagy október 1-én érkezik egyenesen Gödöllőre, anélkül, hogy Bécsben hosszasabban tartózkodjék___ — A magyarek’lejövetelek'et' ezredéves évfordulója só mód, hogy miként ünnepeltessék az meg, sokszor képezte már eszmecsere tárgyát magánkörökben úgy, mint hatóságok előtt. Illő is, hogy foglalkozzunk vele, mert az idő lassan kint elközelg. Egy valamire való nemzet se mulasztja el, hogy történetének ily nevezetes határkövét, ha teheti, szilárdul meg ne jelölje. Sőt látjuk a törekvést mindenfelé, a múlt sokkal kevésbé jelentékeny eseményeinek ez emlékezetben és kegyeletben megszilárdítása által is biztosítani a jövőt. Midőn őseink bejöttének ezredéves emlékünnepe a fővárosi közgyűlésen utóször szóba jött, ott azzal ütötték el a dolgot a bölcs városatyák, hogy hiszen még egy egész évtized van addig, korán van még arról gondolkodni, de nincs is praktikus értelme, mert — úgymond — annak a közgyűlésnek, mely ez ünnepet megülni hivatva lesz, a mostani közgyűlés nem kötheti meg a kezét. Ez a legkényelmesebb módja valamely kérdés elejtésének. Nem arról van szó, hogy tervet állapítsunk meg, melyen változtatni ne lehessen, hanem hogy készüljünk előre e nagy emlékünnep megülésére. Hogy a vezérszerepet játszó tvhatóságok, az ország fővárosa, vagy a kormány valamely közege tegye-e meg a kezdeményező lépést, a felett ne vitázzunk Hivatott lesz reá, akármelyik teszi is meg. De gondolni már kell reá, mert ilyen ünnepet felfújni, improvizálni nem lehet. Kell, hogy az egész ország ünnepe legyen az, lelket emelő mi ránk, kik ez ország gyermekei vagyunk s nagyszerű a külföld szemében is. Inkább ne legyen, mint elsietett és kicsinyszerű volta miatt nevetséges legyen. Tehát valami eszmében, ha csak in cludo is, meg kellene már állapodnunk. Akkor aztán minden felmerülő terv ez eszme körül csoportosulna, annak nagyszerűségét igyekeznék emelni s nem merülnének föl gomba módra a bizarrnál bizarrabb tervek, melyek nem valók egyébre, mint hogy elkoptassák az eszmét magát. Eddig is annyiféle tarka projectummal vagyunk elhalmozva, hogy ki sem tudunk okosodni belőle. Az egyik Puszta-Szert akarja megvenni s ott épiteni valami kápolnát a másik szent, Gellért hegyén kíván emelni egy magyar Walhallát, s most, mint értesülünk, bizonyos Illyés Dezső nevű egyén javaslatot tett a főv. tanácsnak, hogy 1883-ban, ezredéves fennállásunk emlékére egy nagyszerű »Árpád« emlékszobor állíttassák fel, e czélra külön egy nagyszerű köztér köralakban létesittessék, a kerepesi-ut, Rottenbiller-utcza és a temető-ut között, ezen tér »Árpádtér« -nek neveztessék el, közepén állíttassák fel a szobor, mely Árpádot lovon ülve ábrázolja s oly magas legyen, mint a körülötte levő legmagasabb házak bármelyike, hogy már messziről feltűnjék s mellette két oldalon két nagy szökőkút létesittessék. — Mi nem ajánljuk e tervek egyikét sem, hanem igen is ajánljuk azt, hogy