A Hon, 1876. január (14. évfolyam, 1-24. szám)
1876-01-02 / 2. szám
akar s a dualismust szidja mint a hódítás akadályát, elég ok arra, hogy tudjuk, mi jó nekünk és mi rész. A magyar delegálió kimondotta, hogy »a monarchiának nincs oly érdeke, mely területváltoztatást igényelne a porta tartományaiban«. Ehhez ragaszkodunk. Sz. Gy. A magyar tudományos akadémia ülése. — II. osztály. — — január 3. A magyar tudományos akadémia egy heti szünet után ma tartott ülést, elsőt ez esztendőben. A második osztály ülését összes ülés előzte meg, melyen a beérkezett pályamunkákat jelenté be Arany János titkár. A pályamunkák bejelentése előtt Arany János egy táviratot és gyászjelentést mutat be, melyben Kemény Zsigmond az Akadémia igazgató és tiszteletbeli tagjának elhunytat jelentik.» A fájdalom« — úgymond Arany János, — annál, terhesebb, mert a veszteség ára ut. Azt a gyászt, melyet Kemény Zsigmondban ul, a közélet és a politikai irodalom veszt, már régen éreztük. Öt a balvégzet, azt lehet mondani, kettős halálra kárhoztatta; az első volt a súlyosabb, az első volt a megrendítőbb. Mostani halálának, mely rá nézve szabadító volt, inkább csak szomorú jegyzőkönyvre vétele maradt fen; teljesítsük ezt kegyelettel és hívjuk fel a nyelv- és széptudományi osztályt, hogy emlékének méltó megünneplésére tegye meg a szükséges intézkedéseket.« Csengery alelnök kimondja az ülés határozatát, mely szerint az I. osztály fel fog hivatni, hogy az elhunyt emlékének megünneplésére tegyen az összes ülésnek javaslatot. Ezután a múlt év deczember 31-én lejárt pályázatokra beérkezett pályaművek hirdettetnek ki. A gróf Teleki József-féle vígjátéki pályázatra beérkezett 8 mű: 1. »A nőhóditő társaság« vígjáték 3 felvonásban — 2. »Az arczkép.« vigj. 4 felvonásban. — 3. »Nőcsere« vigj. 4 felv. — 4. »Dr. Percival.« vigj. 3 felv. — 5. »A férj iskolája« vigj. 3 felv. — 6. »Az álművészek« vigj. 3 felv. — 7. »Szerelmi tűzpróba. A gróf Karácsonyi-féle drámai pályázatra 24 mű érkezett be : 1. »Braun« eredeti tragoedia 6 szakaszban. 2. »Sarolta«, dráma 5 felv. 3. »A szerelem hatalma« dráma 4 felv. 5. »A holdkóros«. 6. »Az éjszakából« dr. 3 felv., előjátékkal. 7. »Ejja Khán« (ezt szerzője a Teleki-pályázatra küldte be, de mivel szomorujáték, idesoroztatott.) 8. »Dalár«, szomoruj. 4 felv. 9. »Hafsza« dráma 5 felv. 10. »Iskarioth«, trag. 5 felv. 11. »Az Izmaeliták« tört. dráma 5 felv. 12. »László vezér« dr. 5 felv. 13. »Judás« szomj. 5 felv. 14. »Báthori Boldizsár«, tört. dr. 5 felv. 15. »Trón és szerelem.«, tört. dr. 5 felv. 16. Mivé tesz a szerelem« (kötetlen) dr. 5 felv. 17. »Ariel« ered. tört. dr. 3 felv. — 18. »Janka királyné« tört. trag. 5 felv. — 19. »Ítélet napja« szomorul. 3 felv. — 20. »A szerelem tragoediája» szomj. 3 felvonásban. — 21. »Donna Inez« szomj. 5 felv. — 22. »Mária királyné« dráma 5 felv. (Ez január 2-án érkezett ugyan, de deczember 31-én adatván postára, pályázatra bocsáttatott.) — 23. »Barátság és szerelem« dr. 5 felv. — 24. »Az eretnek« szomj. 5 felv. (Csak ma érkezett, de decz. 31-én adatott postára Sz.-Udvarhelyen.) Ezeken kívül érkezett még egy »Deregnyei Katalin» czimü 3 felvonásos tört. dráma; de ezt szerzője visszavette a pályázatról. Mind e pályamunkák az I. osztálynak fognak kiadatni, mely azok megbirálásáról intézkedik. A Sztrokay Antal féle pályázatra, mely a jogi kérdésre volt kitűzve, négy munka érkezett be: 1. »Az örökösödési jog és az európai jogfejlődés.« 2. »Eszmetöredékek örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásáról.« 3. »Az öröködési jogról» és 4. »Az örökölt és szerzett vagyonról « A Horváth Boldizsár által kitűzött 100 aranyos jutalomra beérkezett két mű: »Az esküdtszékek intézménye, tekintettel hazai viszonyainkra, elméleti és gyakorlati oldalról megvilágítva. 2. A népbiráskodás és esküdtszékek hazánkban. E hat pályamű a II. osztálynak adatik ki megbiráltatás végett. A Fáy-féle alapítványi pályázatra beérkezett három pályamű, mind a háromnak czime: mezőgazdasági vizműtan. A Vitéz-féle alapítványra, melyből Korizmics László adományával együttt az erdő és talaj viszonyára vonatkozó munkákra tűzettek ki pályadijak, beérkezett négy mű: 1. »Az erdő a természet és nemzetgazdaság háztartásában.« — 2. »Következtetések a föld aránytalan befásitásának hiányából.« — 3. »A magyar alföldi aszály megszüntetése, illetőleg enyhítése tárgyában és végül 4. »A gazdaság és a fa.« E műveket a III. osztály fogja megbírálni. A Vitéz-, Marczibányi és Czartomszky-féle alapítványokból kitűzött dijakra nem érkeztek be pályamunkák. A pályázatok kihirdetése után az összes ülés véget ért, s a második osztály ülése kezdődvén, Csengery az elnöki széket Horváth Mihály püspöknek adta át. Az osztályülésre két értekezés volt kitűzve: Ortvay Tivadar levelező tag székfoglalója »Margum és Contra-margum helyfekvéséről« és Szilágyi Sándor értekezése »Nádasdy Tamás első követségéről Erdélyben 1540—1-ben.« Az első értekezés a Carinus és Diocletian közti csata helyének Margumnak megállapításával foglalkozik. A magyar történetírók e helyet hazánkba tették és pedig Torontálmegyébe a mai Nagy Becskerek helyére. Az értekező a múlt évben kirándulást tett az Alduna vidékére azon gyanítással, hogy a Margum város csakis a Margus folyó mellett feküdhetett. A Moravához sietett tehát, és annak torkolatánál az ott volt római castrumot fel is találta. E castrum helyén a középkorban újabb erődöt építettek. Az értekező kideríti még, hogy a Contramaium egy és ugyanaz, melyet a IV. századbeli notitia imperii »Castra Augusto Flavia«-nak, az V. századbeli Priscus Rhetor pedig »Constantiá«-nak nevez. Szerinte ezen ellenerőd a mai Kubinvára romjainak helyén állott, hol a római négyszögű erőd romjai ma is megvannak. Szilágyi Sándor értekezése az idő előhaladottsága miatt az osztály következő ülésére halasztatott. A VIDÉK Veszprém megye kulturális s közgazdasági viszonyairól igen érdekes kimutatást közöl a »Veszprém,« mely kimutatást ajánljuk a többi vidéki lapok figyelmébe követésre méltó példaként. Egyenként felsorolja itt Veszprém város közintézeteit. Önkéntes tűzoltó-egyesület, polgári iparos olvasókör, polgári kaszinó, veszprémi könyvnyomda, nemzeti kaszinó, Dávid árvái, lövészegyesület, iparos ifjúsági művelődési kör, polgári dalárda, izr. jótékony krajczáregyesület, kórház, Lázár-intézet, s ezenkívül magáról a megyéről a következő főbb adatokat közli: Megyebizottsági rendes közgyűlés tartatott ez év folyamán kettő, rendkívüli szintén kettő. A megyebizottsági tagok száma 402, és pedig 101 virilis, 201 választott. Beérkezett az igtatóba 10,900 közigazgatási ügydarab és 842 közgyűlési. Ebből elntéztetett 10,700 közigazgatási és 842 közgyűlési ügydarab. Maradt e szerint a mai napig még 200 elintézetlen és kiadványozatlan ügydarab. A törvényhatóság által az év folytán kezelt pénzösszeg 24,088 írt 412/10 kr. A megye területén történt és bejelentett tűzesetek száma 49. A kár 146,758 ft 61 kr. Ebből kártérítés és egyéb adakozások folytán kárpótoltatott 17,358 forint 55 kr. A megtérítetlen kár összege 129,200 frt 6 kr. Az év folytán bejelentett járványbetegségi esetek száma 3. Öngyilkosság s más szerencsétlenség előfordult 29. Tolvajlás 49. Állatjárvány 23. A délmagyarországi tanítóegyesület elnöksége a mgyar nyelv terjesztési, továbbá olvasó-, önképző-, ének- és tornaegyesületek alakulására nézve következő fontos körlevelet intézte a tagokhoz : A népnevelés emelésére egyesületek alakulása egyik legalkalmatosabb eszközeinek tekintendő. Ez által nem csak a tudományos és ezzel társas nevelése a népnek emeltetik, hanem ennek hajlama a népiskola és ezek tisztviselői s a néptanítókhoz gyarapodik.Erre, valamint az egyesületi alapszabályok 2. §. b) pontjára és 6. §-ra támaszkodva, törekszik az egyesület magyar nyelvterjesztési, továbbá olvasó-, önképző-, ének- és tornaegyesületeket alakítani, melyekre nézve a következő határozatok érvényesítendők: 1. A délmagyarországi tanítóegyesület minden tagja kötelességének tartja hatáskörében a lehetőség szerint fent említett egyesületek közül legalább is egyet vagy többet létesíteni. 2. Ezen törekvések eredményéről, valamint maga az egyesületek sikeréről időről-időre közlést tegyenek az egyesület elöljáróságának. 3. Az egyesület elöljáróságának kötelességében áll, kivonatban a beküldött jelentéseket a választmánynak előadni. 4. Az egyesületi elöljáróság részéről minden egyesületi év elteltével az ezekről szóló eredményekről egy külön jelentés szerkezendő, az a közgyűlésnek beterjesztendő, és az egyesület könyvében vagy közlönyében közlendő. 5. Ezen szabályok az egyesületi közlönyben közlendők és ezen egyesületek azonnali valósulása az egyesületi tagoknak a legmelegebben ajánlandó. A biharmegyei tankerületi tanitó egyesület decz. 27-én tartotta ez évi közgyűlését, 21 tag jelenlétében. Mindenekelőtt felolvastatott Fülöp János elnöki jelentése, melyben rövid vonásokban jellemezte a lefolyt évben kifejtett egyesületi életet, kiemelve a fontosabb mozzanatokat, s szelíden megróva a tapasztalt mulasztásokat. Ezzel kapcsolatban Stankovits János egyesületi pénztárnok az egyesület anyagi állapotáról jelentett, mely serény működése folytán, örvendetes adatokat tüntetett fel. Mindkét jelentés helyesléssel vétetett tudomásul. Ezután egyesületi elnök rövid szavakkal a maga, mint tiszttársainak nevében leköszönt, mit a közgyűlés az összes tisztviselői karnak szavazott elismerésével fogadott el. Közfelkiáltással Sarkadi Tihamér másod tanfelügyelő választatott meg elnökül, ki e tisztet az egyesületi tagokhoz intézett buzdító szavak kíséretében el is vállalta. Alelnökké választottak szintén közfelkiáltással: Fülöp János és Szimetka György urak; főjegyzővé: Rátkay József; aljegyzőkké: Flerek Győző és Rechtné asszony; pénztárnokká: Markovits József; könyvtárnokká: Gombay János. Winkler Lajos bejelentett értekezése a »népiskola tananyagá«-ról, — az előhaladott idő miatt a legközelebbi szakülésre halasztatott. Határozatba ment továbbá, hogy ezentúl gyakrabban tartatnak szűkülések, (két havonkint) s ezeken mindenkor legalább 3 értekezés, vagy felolvasás lesz , melyek azután vita és eszmecsere alapját képezendik. A segélyegyesületre nézve szintén módosítottak az előbbi években hozott határozatok, úgy, hogy e jótékony intézményben ezentúl még kedvezőbb feltételek mellett részesülhetnek a tagok, mint ezelőtt. Végül felolvastatott Földy János tanfelügyelőnek az egyesülethez intézett bucsuirata. A délmagyarországi történelmi és régészeti társulat decz. 30-án Temesvárit havi ülést tartott, melyen Iványi István értekezése olvastatott fel e czím alatt: »Mióta laknak a piaristák Temesvárott?« s az alapszabályok módosított új kiadása elhatároztatott. A pénztárnoki jelentés szerint a társulatnak 1005 frt tőkéje s 732 frt 75 kr készpénze van. A titkári jelentésből átveszszük a következő részletet: Az adományok közül legelsőbben is Boeszny Antal orsovai plébános s vál. tagtársunkat említem, ki bár eléggé mostoha körülmények között, de lankadni nem tudó buzgalommal küzd a haza déli határszélén a magyar kulturális eszmék s hazafias érdekekért, ismét igen érdekesen gyarapító múzeumunkat, beküldvén a f. évi augusztus hó 15-én Szörénytoronyban felfedezett római sírboltból az általa megszerzett részleteket, u. m. Egy nagyobb, 42 centiméter, s egy kisebb, 27 centiméter hosszú és széles és négyszög alakú római téglát, melyek a római sírbolt falazatát képezték. 2. Ezen sírboltban talált ólomkoporsóból egy elélenyült darabot, mely a koporsó fedélrészéből való s beküldő állítása szerint csak ezen rész volt rozsdás s hihető, hogy ezen élenyülést a sirbolt ivének bevégezte alkalmával a koporsó fedelére hullott vakolat cseppjei okozták, miután a koporsó többi oldalrészeit most is sima tiszta ólom képezi, melyeket Bukarestbe a múzeumba küldöttek. 3. Az ólomkoporsóban talált hullának két fogát. 4. Egy 38 centiméter hosszú és 32 milliméter vastagságú régi fegyver vagy karabély töltő vesszőt, mely szinte Szörénytoronyban, a városi parkban létező Severus tornyának romjai között találtatott a folyó év folytán. Végre 5. éremgyűjteményünket 7 példánynyal, u. m.: Traján császár bronz, I. Antonius réz, Aurelius Commodus ezüst, Philippus réz, Nicca bronz, IV. Béla király réz és Bethlen Gábor ezüst dénárféle érmével gazdagitá, mely utóbbi 1621 felirattal bir. Varga Ferencz gyoroki plébános s vál. tagur beküldé rajzát több bronz baltának, melyek Uj-Paulison, Arad megyében találtattak sirásás alkalmával a temetőben s az országos múzeumnak lőnek megvásároltatva ; továbbá a f. évi október hóban ugyancsak Ujpaulison megejtett ásatások alkalmávalt lelt serpentin kővéseknek rajzait is ; végre egy gránit csiszoló követ s két félig meddig csiszolt kőbaltát vagy kevéset , egy tojásdad alakú paritytya követ, melyeket a sírásók kevéssel ezelőtt egyik újpaulisi sirból emeltek ki. Kecskemét város decz. 29-én tartott közgyűlése elfogadta a r. kath. egyháztanács azon indítványát, hogy a kath. felekezeti iskolák ezentúl községiekké alakíttassanak s eczélból a pénzügyi bizottságot utasította, hogy alapról gondoskodjék s az iskolaszéki tagok számát 10-el szaporította. A közigazgatási bizottságok ügyében élénk harcz keletkezett. Többen feliratot javasoltak. Hosszas vita után egyenlő lett a szavazat, mire a főispán a felirat ellen szavazott. A városi színügyi bizottság jelentést terjesztett be a városi tanácshoz másodévi működéséről. E szerint az összes pénzforgalom 3155 frt volt, melyből a kiadásokat csak a városi segély s tetemes kölcsön után lehetett fedezni Két év alatt összesen 230 előadás tartatott. A bizottságot különösen a kecskeméti központi takarékpénztár segélyezte. Egy adat Dózsa György életére. A »Századok« jan. 12-én megjelenendő füzetéből.11) Dózsa Györgyről, az 1514-diki pórlázadás tragicus végű vezéréről, az egykorú s közelkorú íróknál igen kevés oly adatokat találunk, mely az ő eredetére s kivált előéletére világosságot vetne. Az egykorú Taurinus (Stieröxel) gyulafejérvári kanonok »Stavromachia« czimű munkájában őt Zeglius-nak, azaz: Székelynek nevezi, s mint minden fogalmat fölülhaladó emberi szörnyeteget a költői képzelet valódi tulcsapongfisáva is jellemzi. Hasonlóan Georgius Zechelius-nak nevezi őt Bartholinus Riccardus Bécsben 1515-ben nyomatott Odeporiconában, hol a pórlázadás legelső leírása olvasható. Az egykorú Tubero Georgius Seyida, a közel egykorú Szerémi György Georgius Zekel vagy Georgius Siculus néven emlegeti. Mindebből kétségtelen, hogy ő székely eredetű volt, s épen ezért nevezték a föntebb említett írók, s kortársai, s különösen a nép által használt néven székelynek. Hogy azonban a kurucz-király, mely székely családból vette eredetét, arra nézve a később kori Istvánfi Miklós munkájában találunk legelsőben adatot, ki őt Székely Györgynek, családi nevén Dósának (Dósa cognomine) írja, s azt is följegyezte, hogy az erdélyi székelyek földén nem utolsó Dálnok nevű mezővárosból vette eredetét, mire megjegyzem, hogy a Kézdi-széki Dálnok helység székely mezővárosi kiváltságot soha nem élvezett, s Dózsa György egykorú oklevélben nem Dálnoki, hanem Makfalvi (de Makfalva) előnevet visel. A családot, melyből Dózsa György származott, a Makfalvi Dózsa-család levéltárában látott oklevelek alapján legelsőben Kővári László s utána Nagy Iván nevezi helyesen Makfalvi Dózsa-családnak. Ami Dózsa György előéletét illeti, erre nézve a XVI. századi egykorú, vagy közelkorú íróknál még kevesebb fölvilágosítást találunk. Bartholinus, Tubero, Szerémi György és Istvánfi följegyzéseiből csak annyit tudunk, hogy ő az 1514-dik év elején a belgrádi várőrségnél mint egy lovas csapat parancsnoka szolgált, s a szendrői török lovasok Ali nevű vezérét párbajban elejtette (Szerémi szerint 1514. húshagyó kedden, január 28-dikán.) Ezen vitézi tettért aztán Budán II. Ulászló királytól pénzjutalmat, aranylánczot, drága öltözetet és fegyverzetet, egy levágott véres kart ábrázoló nemesi czímert s Belgrád és Temesvár közt fekvő 40 telekből álló falut nyert, nem sokára pedig ezután Bakacs Tamás esztergomi érsek és bibornok által a törökök ellen indítandó keresztes háború vezérévé neveztetett (Szerémi szerint ápr. 24-én.) Mindebből csak annyit tanulunk, hogy a székely Dózsa György 1514-ben lovas hadnagy s derék katona volt, amit róla Istvánfi is elismer. Jellemének mélyébe azonban csak Bartholinus hagy kissé bepillantanunk. Ennek előadása szerint ő a törököket párbajban négyszer győzte le, s ezért nagy tisztességben is volt a királynál, minthogy azonban a kivívott becsületért és nyert győzedelmekért a kincstartótól, kinek a király parancsot adott, semmi jutalmat sem kapott, méltatlankodva boszut forrasa, s nem sokára azután egy királyi adószedőt megölt, 3000 aranyat tőle elrabolt s azzal fenyegetőzött, hogy a törökhöz átpártol; mit a király megtudván, attól tartva, hogy Belgrád a törökök kezére kerül, őt 200 aranynyal, s két aranyos-ezüstös szerszámú paripával ajándékozta meg. Mindössze is ily kevés lévén az, amit Dózsa György előéletéről s jelleméről hiteles írókból eddig tudhattunk, érdekesnek tartom megismertetni Héderfáji Barlabási Lénárt erdélyi alvajda és székelyek alispánja 1507. július 19-dikén, tehát a pórlázadás előtt mintegy hét évvel kelt levelét, melynek eredetijét a közelebbi augusztus havában, több érdekes oklevéllel együtt, a szebeni szász nemzeti levéltárban találtam. Két dologra nézve nyújt ugyanis ezen oklevél teljes bizonyosságot: először, hogy Dózsa György a máig is virágzó s Makfalván főbirtokos Makfalvi Dózsa-családból való, s másodszor, hogy ő már 1507. oly hírhedt rabló volt, hogy a székelyekalispánja »egész Erdélyország nyilvánságos rablójának« méltán nevezhette. A levél Szeben város polgármesteréhez és tanácsához van intézve. Tulajdonképen egy bűnesetről szól, melyet a vingárdi vár valamely jobbágya követett el szebeni polgár ellen. Értesíti ugyanis Héderfáji Barlabási Lénárt alvasda a szebeni tanácsot, hogy a vingárdi várnagy az ő megidéző levele értelmében, a szebeni tanács folyamodására, a juh- vagy disznólopási ügyben, tvszéke előtt megjelent, minthogy azonban a szebeni tanácst az illető jobbágyot nemcsak ezen tolvajsággal vádolta, hanem valódi gyilkosnak panaszolta be, a vingárdi várnagyok azt állítván, hogy ezen ügy nem tartozik a rövid idézésű négy eset közzé, a perben előtte felelni nem akartak. Ha csak lopásról lett volna szó, kész lett volna ez ügyben végítéletet hozni. Mindemellett is, minthogy a vingárdi várnagyok önkényt megígérték, hogy ha az ő panaszukra a szebeniek az alvajdai törvényszék előtt meg akarnak jelenni, ez esetben ők is készek lesznek ugyanott bármely ügyben előállani és felelni, fölszólítja a tanácsot, értesítse, kész-e ezt elfogadni, mely esetben ez ügy tárgyalására mind a tanácsnak, mind a várnagyoknak újabb határidőt fog kitüzetni. Azt hiszem, hogy e levél tartalmának alaposságát, és így a székely alvajda által gondos nyomozódás után kimondott újban igaz voltát, mely Dózsa György jellemének eddig csak kevéssé ismert vonásait kellően megvilágítja, kétségbe vonni alapos okunk nem lehet. KÜLÖNFÉLÉK. — Kitüntetések. Ő felsége Neumann Salamon ó-budai községi tanítónak a nevelés és oktatás terén tett sok évi sikeres szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet, hengervári Hengelmüller László követségi titkárnak pedig a vaskoronarend 3-ik osztályát díjmentesen adományozta. — Határidő meghosszabítás. A Tisza-vidéki vasúttársulatnak a közlekedési miniszter megengedte, hogy annak vonatmozgósítási osztályában az idén még a német maradjon az ügykezelési nyelv s csak jövő 1877 január elsején lépjen életbe ott a magyar nyelv érvényesítése tárgyában kiadott rendelet. — A magyar athleticaklub holnap 4-ikén választmányi ülést tart. Az elnök gróf Eszterházy Miksa indítványokat készül tenni különösen a tavaszi versenyekre vonatkozólag. — A főv. rendőrség fenyitő osztályának működése 1875-ben. Letartóztatott: csavargásért 6530, koldulásért 1549, lopásért 2343, rendőri kihágásért 4614, testi sértésért 379, elbocsátott fegyen*) Szerkesztő szívességéből van alkalmunk ez érdekes s Szabó K. ismert történetírónk tollából folyt czikk részletét bemutatni. Szerk. ezek 422, a cs. kir. katonai hatóságoktól átvétetett 276, összesen 16.113 egyén tartóztatott le. Ezek ügye elintéztetett. A pesti és volt budai kir. törvényszékekhez kisértetett 2391, kényszerdologházba utasittatott 702, kerületi elöljáróságoknak átadatott 831, kórházba szállíttatott 1107, idegen hatóságokhoz megkeresvények folytán átkisértetett 93, a cs. kir. katonai hatóságoknak átadatott 265, rendőrileg megfenyittetett 3888, kényszerlevéllel a fővárosból kiutasíttatott 189, egyszerűen elbocsáttatott 2424, a külvárosi alkapitányságokhoz kísértetett 636, eltolonczoztatott 3587, összesen 16,113 egyén. Az orsz. középtanodai tanáregyesület I. szakosztálya elsej én kedden d. u. 5 órakor havi ülést tart. Az ülés tárgya : Bihari Péter : »A philos. tudományok encyclopaediá«-jának ismertetése és bírálata, dr. Stöhr A. kassai főgymn. tanártól. — Chan effendi, budapesti török konzulsági titkár, a bécsi török követséghez másod titkárnak lett kinevezve. Chan effendi három évig volt fővárosunkban ez állásban s mint buzgó hivatalnok kétszer nyert kitüntető érmet a török kormánytól. Mostani előléptetésével egyszersmind a szame rangba emeltetett. Mint hazánkban lakó megismerkedett viszonyainkkal és sok jóakaratu közlemény látott tőle napvilágot török lapokban. Különben származása keresztény-örmény s ez is egy bizonysága annak, hogy a török keresztényeket is alkalmazzák nagyobb hivatalokra. Utódja Sedid effendi lesz, Rasid pasa fiainak nevelője. Magyarország és Ausztria területe a méterrendszer szerint a következő: Magyarország 2 2 5,441.55, Erdély 54,948.20, Fiume 1 9.57, Horvát és Slavonia 43,444.Si, összesen tesz 323,853.99 négyszög kilométert. Ami Ausztriát illeti, itt a következő számok állanak: Alsó-Ausztria 19,824.,7, Felső-Ausztria 11,996.7,,, Salzburg 7165.68, Stajermark 22,454.01, Karinthia 10,373.22, Krajna 9988.31, Triest 93.10, Görz és Gradiska 2953.68, Istria 4941.51, Tirol és Voralberg 29,326.81, Csehország 51,955.18, Morvaország 22,229.03, Schlesia 5147.53, Galiczia 78,496.77, Bukovina 10,451, Dalmatia 12,792.5 ? ; az összes osztrák korona tartományok tehát 300,190.só négyszög kilométert tesznek. — Iskolai takarék pénztárak. 1875. évi deczember hóban a budapesti kereskedelmi akadémiában ez intézmény következő eredménynyel járt: 182 tanuló részéről betétetett 293 frt 50 kr, mely összeg az October és november havi betétekkel együtt 1552 frtot 40 kr. tesz. A polgári kereskedő testület vasárnapi iskolájánál 74 tanuló által 97 frt 30 kr. tétetett be, mi az október és november havi betétekkel 281 frt 80 krt tesz. — Éjféli gyűlés. A fővárosi pinczérek közgyűlésüket holnap éjjeli 12 órakor az üzlet bezárása után a vigadóban tartják. Napirenden lesz az évi jelentés, a választmány indítványa, tiszteletbeli tagok kinevezése, s választások. — Halálozás. Dr. Mutschenbacher Viktor jogtanár és gyermekei Kidvin, Irén és Viktor, Gergelyi Józse és neje Kovács Mária, Gergelyi Mária Nyirády Józsefné, Gergelyi Lujza Mihálka Gyula özvegye, Gergelyi Ilon és Sándor, özv. Mutschenbacher Alajosné született Tuba Erzsébet, Dr. Mutschenbacher Béla és Mutschenbacher Alajos mély fájdalommal jelentik felejthetlen neje, illetőleg anyjuk, leányuk, testvérük, menye és sógornéjuk Mutschenbacher Viktorné, szül. Gergelyi Júliának hoszszas szenvedés után f. é.jan. 1-én d. e. 1/212 órakor, élte 25-ik és boldog házassága 7-ik évében tüdőgümőkórban történt gyászos elhunytat, Pécsett. Béke lengjen hamvain ! — A császár fürdő ellen intézett támadásokra felszólalást vettünk dr. V. úrtól melyben tiltakozik a N. H. ama vádja ellen, mintha e fürdőt nem tartanák tisztán s mintha az rondasága miatt nem lenne élvezhető. A felszólaló, saját tapasztalatai nyomán épen az ellenkezőről tesz tanúbizonyságot. A bérlők szigorú meghagyása folytán a fürdő adminisztrácziója pontosan s lelkiismeretesen felügyel arra, hogy a csodahatású forró vizet tartalmazó nagy medencze s a többi kisebb, langyos és hidegvizes medenczék is naponkint lecsapolva kieresztve s egészen újból fris vízzel megtöltve legyenek. Különben is a felszinre jövő moszat szüntelen le- és kifoly azokból s a zuhanyfürdők vize is mindig fris és tiszta. A fehérneműek s az öltöző szobák tisztántartása ellen se lehet panasz s a fürdő szolgák a dörzsölő padokat és eszközeiket is folyvást tisztogatják. Hogy a közönség sem osztja a felhozott vádakat, mutatja az, hogy nem csak a budai oldalról, de a sokkal távolabb eső pesti oldalról is a gyorsan és gyakran közlekedő omnibuszokon és vaspályán még a legzordonabb téli napokban is számos fürdő vendég szokott ide járni, a páratlan gyógyerejű ásványos gőzfürdő használása végett. Mi szintén nem tartjuk jogosultaknak az e fürdő ellen felhozott vádakat, legfeljebb arra kívánnók figyelmessé tenni az adminisztratiót, hogy az öltöző kabinetek zárait újítassa meg, melyek ez időszerint kissé már kopottak s a felszolgáló személyzet éber őrködése nélkül némelyik alig képes teljesíteni a tőle várt feladatot. — Karneval. A jogászbálra, mely f. bő 15-én lesz, a rendezőség részéről már nagyban folynak a készülődések. A női tánczrendeket Marton diszmóárus készíti. A rendezőség a bálanyaságra hg Odescalchi Gyulánét nyerte meg ismét. — A Duna árja kicsapott Pest és Tolna megyék területére az év utolsó napjaiban. Az igy sújtott vidékekre a kormány rögtön megbizottakat küldött ki, hogy ott a kellő intézkedéseket megtegyék. A »P. N.«-nak Soltról decz. 30-ki kelettel azt írják, hogy a lakosság éjjel-nappal erősiti a töltéseket, hogy a viz a gátat át ne szakítsa. Apostagnál azonban a Duna kiáradt és úgy ennek határát, mint Duna-Vecseét elárasztotta s innen Máriaháza puszta felé vette útját. Úgy hiszik, hogy az áradást a jégnek megtorlódása okkozza úgy D. Egyházán alul. A megyei szolgabirák elismerésre méltó buzgalommal megteszik a lehetőt a vész elhárítására. — Rendőri hírek. Tegnap délután 4 órakor egy vakmerő tolvaj Weiszmann Adolf ruhakereskedő, egyetem tér 5. sz. a. bolti kirakatából egy 35 frt értékű téli kabátot a tulajdonos szeme láttára lerántott s azzal futni kezdett, de csakhamar utolérezvén, a főkapitányság elé állíttatott, hol magát eleinte Sztaritsko Jánosnak nevezte, de benne Vida Imre szokásos tolvaj ismertetett fel, ki több évi börtönbüntetés után csak múlt év deczember 3-án szabadult ki a váczi fegyintézetből. — Tegnap délután 2—3 óra között a kerepesi út 46. sz. a. házban Grünbaum Adolf szatócsboltjában ismeretlen okból tűz támadt. G. A. 16 éves leánya, Dora, a boltban lévén, a tüzet valószínűleg oltani akaró, eközben azonban saját ruhái meggyuladtak s égő ruhával az utczára futott, hol a járókelők letépték ugyan égő ruháit, de a szerencsétlen leány mégis felette veszélyes sérelmeket szenvedett. A tüzőrség a tűz terjedését meggátolta, jóllehet a lángok már a zsindely tetőzetét nyaldosták, a bolt tartalma azonban egészen kiégett, styljéban. Tóth Endre »Madárfészek« czím alatt csinos költeményt közöl. Azután következik egy idegen elbeszélés »A szegény grófnő« Lora Jeromostól, fordította Ujkéry. Végül Szaba Tamástól egy hosszabb tanulmány Dalmady Győző összes költeményeiről, melyben e költőnk müvéről igen elismerőleg nyilatkozik s végül egy pár rövid ismertetés Endrődi Tücsök dalairól az Anya könyvéről s Dux Adolf legújabban megjelent kis müvéről. Az első szám tartalma igen ajánlja a füzetet, melyre Aigner Lajosnál félévre 4 frtért elő lehet fizetni. E füzet ára 70 kr. Szerkesztője jelenleg is Szana Tamás. — Uj zenemű folyóirat indult meg a fővárosban. Czime »Orph e us«. Szerkesztik: Golf János és Tisza Aladár. Megjelen minden hó első és 15-ik napján. Előfizetési ára egész évre (200 oldal zeneműre) 4 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 1 frt 30. Kiadóhivatal: Budapesten II. ker. főutcza 20. sz. A programodból átvesszük a következő sorokat: »Czélunk a következő: »A könyvészet módjára, csekély összegért a lehető leg legjobb eredeti új és régi classikus zeneműveket akként nyújtani, hogy a zongorázó (harmonium és orgona) és éneklő, valamint más hangszereket (hegedű, gordonka és fuvola) kezelő közönség igényeit kielégítsük és teljes megelégedését megnyerhessük.« Vállalatunk, mely elsősorban a hazai, azaz magyar zeneirodalom emelését fogja kötelességének ismerni, minden nyerészkedéstől ment. Hogy a magyar zeneirodalmat illetőleg elfogultak nem leszünk, azzal biztosítjuk a t. közönséget, hogy a kiadandó művek válogatásában nagyon is szigorúk leszünk, és hogy a folyóirat terjedelmét illetőleg nem fogjuk magunkat ahhoz kötni, mit az előfizetési felhívás ígér, hanem szükség esetén a művek terjedelméhez képest az egyes számokat annyi oldallal pótolni, amennyit az ilető művek igényelnek.« Az első szám tartalma a következő: 1. Carmen, (Egyveleg Csapó Bélától.) — 2. Romanze, (1861) Gobbi Henriktől. — 3. Két népdalátirat Zimay Lászlótól. — 4. Téli zöld. Rezgő polka Fest Kálmántól. — 5. Ave Mária, Schubert F.-től, harmoniumra átirata Erney József. — 6. Gyakorlat Bertinitől. — Ezen tartalomjegyzék s programja után még csak azt emeljük ki, hogy e folyóirat a csinos borítékon zenészeti újdonságokat is közöl. Tekintetbe véve e folyóirat szokatlan olcsó voltát, azt bővebben ajánlanunk felesleges. — A »Földrajzi”közlemények« hatodik füzete megjelent s ezzel a földrajzi társulat ezen derék szakközlönyének harmadik kötete be van fejezve. A jelen füzet legnagyobb czikke DeGerando Attilától van, mely Kővár vidékét írja le irodalmunkban szokatlan részletességgel. Ezen értekezés, némely változtatásokkal, felolvastatott a földrajzi társulat ülésén s annak idejében lapunkban is bőven volt kivonatozva. Tomsits Iván a kataszteri felmérésekről irt czikkét befejezi. Dr. Erődi Béla alapos s eredeti kutforrások után irt tanulmányt közöl »Herczegoviná«-ról, mely szintén a társulat ülésén olvastatott fel. Még egy rövid önálló értekezés van a füzetben Vánbéry Ármintól az orosz Amu-Derja területről. Az apróbb közlemények között Erődi Béla több érdekes részletet közöl. A »Földrajzi közlemények« évenként 6 füzetben jelennek meg. A társulati tagok ezen füzeteket az évdíj fejében kapják. Előfizetési ára különben, mely Aigner pénztárnokhoz küldendő, egy évre 5 frt. — A titkári hivatal a főposta palotában van. Úgy ezen folyóirat, mint az életrevaló komoly irányú társulat megérdemlenék az eddiginél tömegesebb pártolást közönségünk részéről. — Azon ifjúsági irodalmi vállalatból, melyet az orsz. középtanácsai tanáregyesület indít meg, még ezen tanévben 6—10 kötet fog megjelenni 6—10 éves füzetekben. A kiadások két csoportot képeznek. Egyik csoport a klassikus művek paedagogiai kiadásait, a másik a szorosan vett ifjúsági iratokat fogja tartalmazni. Az első sorban legelőbb megjelennek : Shakespeare Coriolanja és Julius Caesarja, Arany Toldija, Vörösmarty lyrai költeményei, Arany balladái s titánok Bánk bán, Kisfaludy Irenéje, Moliére Fösvénye stb. — A második sorban jönnének : Cox műve az istenekről és hősökről, továbbá a trójai és thébai mondák, Osterwald, Sophokles »Erzählungen« czímű munkájának fordítása, Cox keresztesháborúi s Jules Verne egyes műveinek átdolgozásai stb. A fordításokban az angol s franczia művekre lesz a fősúly fektetve. A megjelenő műveknél főtekintet van arra, hogy minél olcsóbbak legyenek s ezt a tanáregyesület tartaléktőke gyűjtése által is igyekszik elérni. — A magyar mérnök- és épitészegyesület közlönyéből megjelent a deczemberi füzet. Három nagyobb czikk van benne: A Prochaska-féle szabadalmazott cserépkályha Settel Jakabtól. A sinkapocscsavarok megerősítésének uj módja Wagner Fr. Károlytól. A Gotthárd alagút munkálatai Guácsy Bélától. Az apróbb közlemények nagyrészt az egyesületi életről szólanak s ezenkívül Weber »Nationalitäts Eisenbahnpolitik« czimü müve van ismertetve. Irodalom. — Az »Otthon« czimű szépirodalomi és ismeretterjesztő havi közlönyből megjelent a januári füzet. Első darabja Balázs Sándor elbeszélése »Ráró és Csillag« czim alatt, szerzője kedélyes szép Hivatalos közlemények. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, a belügyminisztériumnál, Déván Károly és File Lajos II od osztályú számtszteket I-se, Sorsich Géza, Sztancsek Sándor, Reigl Gyula és Dubasievits Lajos III ad osztályú számtiszteket pedig II-od osztályú számtisztekké ; Weber Oszkár III-ad osztályú számtisztet II od osztályú számtisztté ; a honvédelmi miniszter Szabó Ede és Bánó Zoltán végzett jogászokat, ezen minsztériumhoz fizetés nélküli fogalmazógyakornokká ; a közmunka- és közlekedésminiszter Grün Bernát, Kovács Elek, Mojsisovits Vilmos, Lenczer Sándor és Papp Ábrahám kir. mérnököket kir. főmérnökökké, továbbá Sourpek József Enyedy Albert, Bánó Sándor, Stranke József, Várjon Lajos, Seyfried Mihály, Vaczulik Antal, Ifruska Alajos és Morandini Mihály kir. segédmérnököket kir. mérnökökké nevezte ki. — A tengerészeti hatóság a kereskedelmi tengerészethez kinenevezte hajókapitányokká : Mareglia Mátyás, Lussinpiccoliból ; Martinolich Leopold-t, Lussinpiccoloból ; Miculicich Miklóst, Buccariból ; Nisifeo Pétert, Zrából ; Randich Jánost, Costrema S.-B.-ból; Suttora Isidort, Lussinpiccoloból. Hajóhadnagyokká : Bota Antalt, Orebich-ből ; Chersanaz An'alt, Lovranaból ; Isiaceh Antalt, Lussinpiccoloból; Jakovich Calliostól, Portoréból ; Premuda Lajost Lussinpiccoloból ; Randich Mátyást, Costrena S.-B.-ból; Stangher Károlyt Voloseából. — A kolozsvári p. v. igazgatóság Jüngling Frigyre rendelkezés alatt levő pénzügyi fogalmazót és Trandafir Miklós fogalmazó gyakornokot II. oszt. fogalmazókká nevezte ki. — Adler János zsolnai adóhivatalt VII. oszt. tiszt, névlegesen neveztetett ki. A„HON“ magántávsürgönyei. frécs, jan. 3. A Como-járadékjegyek mai kisorsolásán a 17. s. 1661 sz sorsjegy nyerte el a főnyereményt. Bécs, jan. 3. A községi sorsjegyek ma esti húzásán a következő nyeremények huzattak: 979 s. 18 sz. nyerte a főnyereményt (200,000 frt.); 1766 s. 37 sz. 50,000 frtot, 2372 s. 21. sz. 10,000 frtot, kihúzattak továbbá a következő sorozatszámok: 1118, 293, 2250, 2003, 2939, 49, 850, 940 és 2026. A hitelsorsjegyek húzásánál nyertek: 2235 s. 63 sz. a főnyereményt, 3637 s. 99 sz. 40,000 frtot.