A Hon, 1876. január (14. évfolyam, 1-24. szám)

1876-01-02 / 2. szám

akar s a dualism­ust szidja mint a hódítás akadályát, elég ok arra, hogy tudjuk, mi jó nekünk és mi rész. A magyar delegálió kimondotta, hogy »a monarchiának nincs oly érdeke, mely te­rületváltoztatást igényelne a porta tartomá­nyaiban«. Ehhez ragaszkodunk. Sz. Gy. A magyar tudományos akadémia ülése. — II. osztály. — — január 3. A magyar tudományos akadémia egy heti szü­net után ma tartott ülést, elsőt ez esztendőben. A második osztály ülését összes ülés előzte meg, melyen a beérkezett pályamunkákat jelenté be A­r­a­n­y Já­nos titkár. A pályamunkák bejelentése előtt Arany János egy táviratot és gyászjelentést mutat be, melyben Ke­mény Zsigmond az Akadémia igazgató és tiszteletbeli tagjának elhunytat jelentik.» A fájdalom« — úgymond Arany János, — annál, terhesebb, mert a veszteség ára ut. Azt a gyászt, melyet Kemény Zsigmondban u­l, a közélet és a politikai irodalom veszt, már régen éreztük. Öt a balvégzet, azt lehet mondani, kettős halálra kárhoztatta; az első volt a súlyosabb, az első volt a megrendítőbb. Mostani halálának, mely rá nézve szabadító volt, inkább csak szomorú jegyző­könyvre vétele maradt fen; teljesítsük ezt kegyelettel és hívjuk fel a nyelv- és széptudományi osztályt, hogy emlékének méltó megünneplésére tegye meg a szük­séges intézkedéseket.« Csengery alelnök kimondja az ülés határozatát,­­ mely szerint az I. osztály fel fog hivatni, hogy az el­hunyt emlékének megünneplésére tegyen az összes ülésnek javaslatot. Ezután a múlt év deczember 31-én lejárt pá­lyázatokra beér­kezett pályaművek hirdettetnek ki. A gróf Teleki József-féle vígjátéki pályázatra beérkezett 8 mű: 1. »A nőhóditő társaság« vígjáték 3 felvonásban — 2. »Az arczkép.« vigj. 4 felvonás­ban. — 3. »Nőcsere« vigj. 4 felv. — 4. »Dr. Perci­­val.« vigj. 3 felv. — 5. »A férj iskolája« vigj. 3 felv. — 6. »Az álművészek« vigj. 3 felv. — 7. »Szerelmi tűzpróba. A gróf Karácsonyi-féle drámai pályázatra 24 mű érkezett be : 1. »Braun« eredeti tragoedia 6 szakaszban. 2. »Sarolta«, dráma 5 felv. 3. »A szere­lem hatalma« dráma 4 felv. 5. »A holdkóros«. 6. »Az éjszakából« dr. 3 felv., előjátékkal. 7. »Ejja Khán« (ezt szerzője a Teleki-pályázatra küldte be, de mivel szomorujáték, idesoroztatott.) 8. »Dalár«, szomoruj. 4 felv. 9. »Hafsza« dráma 5 felv. 10. »Is­­karioth«, trag. 5 felv. 11. »Az Izmaeliták« tört. drá­ma 5 felv. 12. »László vezér« dr. 5 felv. 13. »Judás«­­ szomj. 5 felv. 14. »Báthori Boldizsár«, tört. dr. 5 felv. 15. »Trón és szerelem.«, tört. dr. 5 felv. 16. Mivé tesz a szerelem« (kötetlen) dr. 5 felv. 17. »Ariel« ered. tört. dr. 3 felv. — 18. »Janka király­né« tört. trag. 5 felv. — 19. »Ítélet napja« szomorul. 3 felv. — 20. »A szerelem tragoediája» szomj. 3 fel­vonásban. — 21. »Donna Inez« szomj. 5 felv. — 22. »Mária királyné« dráma 5 felv. (Ez január 2-án ér­kezett ugyan, de deczember 31-én adatván postára, pályázatra bocsáttatott.) — 23. »Barátság és szere­lem« dr. 5 felv. — 24. »Az eretnek« szomj. 5 felv. (Csak ma érkezett, de decz. 31-én adatott postára Sz.-Udvarhelyen.) Ezeken kívül érkezett még egy »Deregnyei Katalin» czimü 3 felvonásos tört. dráma; de ezt szerzője visszavette a pályázatról. Mind e pályamunkák az I. osztálynak fognak kiadatni, mely azok megbirálásáról intézkedik. A Sztrokay Antal féle pályázatra, mely a jogi kérdésre volt kitűzve, négy munka érkezett be: 1. »Az örökösödési jog és az európai jogfejlődés.« 2. »Eszmetöredékek örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásáról.« 3. »Az öröködési jogról» és 4. »Az örökölt és szerzett vagyonról « A Horváth Boldizsár által kitűzött 100 ara­nyos jutalomra beérkezett két mű: »Az esküdtszé­kek intézménye, tekintettel hazai viszonyainkra, el­­­­méleti és gyakorlati oldalról megvilágítva. 2. A nép­­biráskodás és esküdtszékek hazánkban. E hat pá­lyamű a II. osztálynak adatik ki megbiráltatás végett. A Fáy-féle alapítványi pályázatra beérkezett három pályamű, mind a háromnak czime: mezőgaz­dasági vizműtan. A Vitéz-féle alapítványra, melyből Korizmics László adományával együttt az erdő és talaj viszo­nyára vonatkozó munkákra tűzettek ki pályadijak, beérkezett négy mű: 1. »Az erdő a természet és nemzetgazdaság háztartásában.« — 2. »Következte­­­­tések a föld aránytalan befásitásának hiányából.« — 3. »A magyar alföldi aszály megszüntetése, illetőleg enyhítése tárgyában és végül 4. »A gazdaság és a fa.« E műveket a III. osztály fogja megbírálni. A Vitéz-, Marczibányi és Czartom­szky-féle alapítványokból kitűzött dijakra nem érkeztek be pályamunkák. A pályázatok kihirdetése után az összes ülés véget ért, s a második osztály ülése kezdődvén, Csen­gery az elnöki széket Horváth Mihály püspöknek adta át. Az osztályülésre két értekezés volt kitűzve: Ortvay Tivadar levelező tag székfoglalója »Mar­­gum és Contra-margum helyfekvéséről« és Szilá­gyi Sándor értekezése »Nádasdy Tamás első kö­vetségéről Erdélyben 1540—1-ben.« Az első értekezés a Carinus és Diocletian közti csata helyének Margumnak megállapításával foglal­kozik. A magyar történetírók e helyet hazánkba tet­ték és pedig Torontálmegyébe a mai Nagy Becske­rek helyére. Az értekező a múlt évben kirándulást tett az Alduna vidékére azon gyanítással, hogy a Margum város csakis a Margus folyó mellett feküd­hetett. A Moraváh­oz sietett tehát, és annak torko­latánál az ott volt római castrumot fel is találta. E castrum helyén a középkorban újabb erődöt építet­tek. Az értekező kideríti még, hogy a Contramai­­um egy és ugyanaz, melyet a IV. századbeli notitia im­perii »Castra Augusto Flavia«-nak, az V. századbeli Priscus Rhetor pedig »Constantiá«-nak nevez. Sze­rinte ezen ellenerőd a mai Kubinvára romjainak he­lyén állott, hol a római négy­szögű erőd romjai ma is megvannak. Szilágyi Sándor értekezése az idő előhala­­dottsága miatt az osztály következő ülésére h­alasz­­tatott. A VIDÉK­ Veszprém megye kulturális s közgazdasági viszonyairól igen érdekes kimutatást közöl a »Vesz­prém,« mely kimutatást ajánljuk a többi vidéki la­pok figyelmébe követésre méltó példaként. Egyenként felsorolja itt Veszprém város közintézeteit. Önkéntes tű­zoltó-egyesület, polgári iparos olvasókör, polgári kaszinó, veszprémi könyvnyomda, nemzeti kaszinó, Dávid árvái, lövészegyesület, iparos ifjúsági művelő­­dési kör, polgári dalárda, izr. jótékony krajczár­­egyesület, kórház, Lázár-intézet, s ezenkívül magáról a megyéről a következő főbb adatokat közli: Megye­bizottsági rendes közgyűlé­s tartatott ez év folyamán kettő, rendkívüli szintén kettő. A megyebizottsági tagok száma 402, és pedig 101 virilis, 201 vá­lasztott. Beérkezett az igtatóba 10,900 közigazgatási ügydarab és 842 közgyűlési. Ebből elntéztetett 10,700 közigazgatási és 842 közgyűlési ügy­darab. Maradt e szerint a mai napig még 200 elintézetlen és kiadványozatlan ügydarab. A törvényhatóság ál­tal az év folytán kezelt pénzösszeg 24,088 írt 412/1­0 kr. A megye területén történt és bejelentett tűz­esetek száma 49.­­ A kár 146,758 ft 61 kr. Ebből kártérítés és egyéb adakozások folytán kárpótoltatott 17,358 forint 55 kr. A megtérítetlen kár összege 129,200 frt 6 kr. Az év folytán bejelentett járvány­betegségi esetek száma 3. Öngyilkosság s más sze­rencsétlenség előfordult 29. Tolvajlás 49. Állatjár­­vány 23. A délmagyarországi tanítóegyesület el­nöksége a mgyar nyelv terjesztési, továbbá olvasó-, önképző-, ének- és tornaegyesületek alakulására néz­ve következő fontos körlevelet intézte a tagokhoz : A népnevelés emelésére egyesületek alakulása egyik legalkalmatosabb eszközeinek tekintendő. Ez által nem csak a tudományos és ezzel társas nevelése a népnek emeltetik, hanem ennek hajlama a népiskola és ezek tisztviselői s a néptanítókhoz gyarapodik.Erre, valamint az egyesületi alapszabályok 2. §. b) pont­jára és 6. §-ra támaszkodva, törekszik az egyesület magyar nyelv­terjesztési, továbbá olvasó-, önképző-, ének- és tornaegyesületeket alakítani, melyekre néz­ve a következő határozatok érvényesítendők: 1. A délmagyarországi tanítóegyesület minden tagja kö­telességének tartja hatáskörében a lehetőség szerint fent említett egyesületek közül legalább is egyet vagy többet létesíteni. 2. Ezen törekvések eredmé­nyéről, valamint maga az egyesületek sikeréről idő­ről-időre közlést tegyenek az egyesület elöljáróságá­nak. 3. Az egyesület elöljáróságának kötelességében áll, kivonatban a beküldött jelentéseket a választ­mánynak előadni. 4. Az egyesületi elöljáróság részé­ről minden egyesületi év elteltével az ezekről szóló eredményekről egy külön jelentés szerkezendő, az a közgyűlésnek beterjesztendő, és az egyesület könyvé­ben vagy közlönyében közlendő. 5. Ezen szabályok az egyesületi közlönyben közlendők és ezen egyesüle­tek azonnali valósulása az egyesületi tagoknak a legmelegebben ajánlandó. A biharmegyei tankerületi tanitó egyesü­let decz. 27-én tartotta ez évi közgyűlését, 21 tag je­lenlétében.­­ Mindenekelőtt felolvastatott Fülöp János elnöki jelentése, melyben rövid vonásokban jellemezte a lefolyt évben kifejtett egyesületi életet, kiemelve a fontosabb mozzanatokat, s szelíden meg­róva a tapasztalt mulasztásokat. Ezzel kapcsolatban Stankovits János egyesületi pénztárnok az egyesület anyagi állapotáról jelentett, mely serény működése folytán, örvendetes adatokat tüntetett fel. Mindkét jelentés helyesléssel vétetett tudomásul. Ezután egye­sületi elnök rövid szavakkal a maga, mint tiszttár­sainak nevében leköszönt, mit a közgyűlés az összes tisztviselői karnak szavazott elismerésével fogadott el. Közfelkiáltással Sarkadi Tihamér másod tanfel­ügyelő választatott meg elnökül, ki e tisztet az egye­sületi tagokhoz intézett buzdító szavak kíséretében el is vállalta. Alelnökké választottak szintén közfelki­áltással: Fülöp János és Szimetka György urak; fő­jegyzővé: Rátkay József; aljegyzőkké: Flerek Győ­ző és Rechtné asszony; pénztárnokká: Markovits József; könyvtárnokká: Gombay János. Winkler Lajos bejelentett értekezése a »népiskola tananya­­gá«-ról, — az előhaladott idő miatt a legközelebbi szakülésre halasztatott. Határozatba ment továbbá, hogy ezentúl gyakrabban tartatnak szűkülések, (két havonkint) s ezeken mindenkor legalább 3 érteke­zés, vagy felolvasás lesz , melyek azután vita és esz­mecsere alapját képezendik. A segélyegyesületre nézve szintén módosítottak az előbbi években hozott határozatok, úgy, hogy e jótékony intézményben ezen­túl még kedvezőbb feltételek mellett részesülhetnek a tagok,­­ mint ezelőtt. Végül felolvastatott Földy János tanfelügyelőnek az egyesülethez intézett bu­­csuirata. A délmagyarországi történelmi és ré­gészeti társulat decz. 30-án Temesvárit havi ülést tartott, melyen I­v­á­n­y­i István értekezése olvasta­tott fel e czím alatt: »Mióta laknak a piaristák Te­­mesvárott?« s az alapszabályok módosított új ki­adása elhatároztatott. A pénztárnoki jelentés szerint a társulatnak 1005 frt tőkéje s 732 frt 75 kr kész­pénze van. A titkári jelentésből átveszszük a követ­kező részletet: Az adományok közül legelsőbben is B­o­­­e­s­z­­n­y Antal orsovai plébános s vál. tagtársunkat emlí­tem, ki bár eléggé mostoha körülmények között, de lankadni nem tudó buzgalommal küzd a haza déli határszélén a magyar kulturális eszmék s hazafias érdekekért, ismét igen érdekesen gyarapító mú­zeumunkat, bekü­ldvén a f. évi augusztus hó 15-én Szörénytoronyban felfedezett római sír­­boltból az általa megszerzett részleteket, u. m. Egy nagyobb, 42 centiméter, s egy kisebb, 27 centiméter hosszú és széles és négyszög alakú római téglát, melyek a római sírbolt falazatát képezték. 2. Ezen sírboltban talált ólomkoporsóból egy elélenyült darabot, mely a koporsó fedélré­széből való s beküldő állítása szerint csak ezen rész volt rozsdás s hihető, hogy ezen élenyülést a sirbolt ivének bevégezte alkalmával a koporsó fedelére hul­lott vakolat cseppjei okozták, miután a koporsó többi oldalrészeit most is sima tiszta ólom képezi, melye­ket Bukarestbe a múzeumba küldöttek. 3. Az ólomkoporsóban talált hullának két fogát. 4. Egy 38 centiméter hosszú és 32 milliméter vastagságú régi fegyver vagy karabély töltő vesszőt, mely szinte Szörénytoronyban, a városi parkban lé­tező Severus tornyának romjai között találtatott a folyó év folytán. Végre 5. éremgyűjteményünket 7 példánynyal, u. m.: Traján császár bronz, I. Antonius réz, Aurelius Commodus ezüst, Philippus réz, Nicca bronz, IV. Béla király réz és Beth­len Gábor ezüst dénárféle érmével gazdagitá, mely utóbbi 1621 felirattal bir. Varga Ferencz gyoroki plébános s vál. tag­ur beküldé rajzát több bronz baltának, me­lyek Uj-­Paulison, Arad megyében talál­tattak sirásás alkalmával a temetőben s az országos múzeumnak lőnek megvásároltatva ; továbbá a f. évi október hóban ugyancsak Ujpaulison megejtett ása­tások alkalmávalt lelt serpentin kővéseknek rajzait is ; végre egy gránit csiszoló követ s két félig meddig csiszolt kőbaltát vagy kevéset , egy tojásdad alakú paritytya követ, melye­ket a sírásók kevéssel ezelőtt egyik újpaulisi sirból emeltek ki. Kecskemét város decz. 29-én tartott közgyű­lése elfogadta a r. kath. egyháztanács azon indítvá­nyát, hogy a kath. felekezeti iskolák ezentúl községiekké alakíttassanak s eczélból a pénz­ügyi bizottságot utasította, hogy alapról gondoskod­jék s az iskolaszéki tagok számát 10-el szaporította. A közigazgatási bizottságok ügyében élénk harcz keletkezett. Többen feliratot javasoltak. Hosszas vita után egyenlő lett a szavazat, mire a fő­ispán a felirat ellen szavazott. A városi s­z­í­n­ü­g­y­i bizottság jelentést terjesztett be a városi tanács­hoz másodévi működéséről. E szerint az összes pénz­­forgalom 3155 frt volt, melyből a kiadásokat csak a városi segély s tetemes kölcsön után lehetett fedezni Két év alatt összesen 230 előadás tartatott. A bi­zottságot különösen a kecskeméti központi takarék­­pénztár segélyezte. Egy adat Dózsa György életére. A »Századok« jan. 12-én megjelenendő füzetéből.11) Dózsa Györgyről, az 1514-diki pórlázadás tra­­gicus végű vezéréről, az egykorú s közelkorú íróknál igen kevés oly adatokat találunk, mely az ő erede­tére s kivált előéletére világosságot vetne. Az egykorú Taurinus (Stieröxel) gyula­fej­érvári kanonok »Stavro­­machia« czimű munkájában őt Zeglius-nak, azaz: Székelynek nevezi, s mint minden fogalmat fölülha­ladó emberi szörnyeteget a költői képzelet valódi tulcsapon­gfisáva is jellemzi. Hasonlóan Georgius Ze­­chelius-nak nevezi őt Bartholinus Riccardus Bécsben 1515-ben nyomatott Odeporiconában, hol a pór­­lázadás legelső leírása olvasható. Az egykorú Tu­­bero Georgius Seyida, a közel egykorú Szerémi György Georgius Zekel vagy Georgius Siculus néven emlegeti. Mind­ebből kétségtelen, hogy ő székely ere­detű volt, s épen ezért nevezték a föntebb említett írók, s kortársai, s különösen a nép által használt néven székely­nek. Hogy azonban a kurucz-király, mely székely családból vette eredetét, arra nézve a később kori Istvánfi Miklós munkájában találunk legelsőben adatot, ki őt Székely Györgynek, családi nevén Dósának (Dósa cognomine) írja, s azt is föl­jegyezte, hogy az erdélyi székelyek földén nem utolsó Dálnok nevű mezővárosból vette eredetét, mire meg­jegyzem, hogy a Kézdi-széki Dálnok helység székely mezővárosi kiváltságot soha nem élvezett, s Dózsa György egykorú oklevélben nem Dálnoki, hanem Makfalvi (de Makfalva) előnevet visel. A családot, melyből Dózsa György származott, a Makfalvi Dó­­zsa-család levéltárában látott oklevelek alapján leg­elsőben Kővári László s utána Nagy Iván nevezi he­lyesen Makfalvi Dózsa-családnak. A­mi Dózsa György előéletét illeti, erre nézve a XVI. századi egykorú, vagy közelkorú íróknál még kevesebb fölvilágosítást találunk. Bartholinus, Tubero, Szerémi György és Istvánfi följegyzéseiből csak annyit tudunk, hogy ő az 1514-dik év elején a belgrádi várőrségnél mint egy lovas csapat parancs­noka szolgált, s a szendrői török lovasok Ali ne­vű vezérét párbajban elejtette (Szerémi szerint 1514. húshagyó kedden, január 28-dikán.) Ezen vi­tézi tettért aztán Budán II. Ulászló királytól pénz­jutalmat, aranylánczot, drága öltözetet és fegyverze­tet, egy levágott véres kart ábrázoló nemesi czímert s Belgrád és Temesvár közt fekvő 40 telekből álló fa­lut nyert, nem sokára pedig ezután Bakacs Tamás esztergomi érsek és bibornok által a törökök ellen indítandó keresztes háború vezérévé neveztetett (Sze­rémi szerint ápr. 24-én.) Mind­ebből csak annyit tanulunk, hogy a szé­kely Dózsa György 1514-ben lovas hadnagy s derék katona volt, a­mit róla Istvánfi is elismer. Jellemé­nek mélyébe azonban csak Bartholinus hagy kissé bepillantanunk. Ennek előadása szerint ő a törökö­ket párbajban négyszer győzte le, s ezért nagy tisz­tességben is volt a királynál, minthogy azonban a kivívott becsületért és nyert győzedelmekért a kincstartótól, kinek a király parancsot adott, semmi jutalmat sem kapott, méltatlankodva boszut forrasa, s nem sokára azután egy királyi adószedőt megölt, 3000 aranyat tőle elrabolt s azzal fenyegetőzött, hogy a törökhöz átpártol; mit a király megtudván, attól tartva, hogy Belgrád a törökök kezére kerül, őt 200 aranynyal, s két aranyos-ezüstös szerszámú pa­ripával ajándékozta meg. Mindössze is ily kevés lévén az, a­mit Dózsa György előéletéről s jelleméről hiteles írókból eddig tudhattunk, érdekesnek tartom megismertetni Héder­­fáji Barlabási Lénárt erdélyi alvajda és székelyek alispánja 1507. július 19-dikén, tehát a pórlázadás előtt mintegy hét évvel kelt levelét, melynek eredeti­jét a közelebbi augusztus havában, több érdekes oklevéllel együtt, a szebeni szász nemzeti levéltárban találtam. Két dologra nézve nyújt ugyanis ezen ok­levél teljes bizonyosságot: először, hogy Dózsa György a máig is virágzó s Makfalván főbirtokos Makfalvi Dózsa-családból való, s másodszor, hogy ő már 1507. oly hírhedt rabló volt, hogy a székelyek­­alispánja »egész Erdélyország nyilvánságos rablójának« mél­tán nevezhette. A levél Szeben város polgármesteréhez és ta­nácsához van intézve. Tulajdonképen egy bűnesetről szól, melyet a vingárdi vár valamely jobbágya köve­tett el szebeni polgár ellen. Értesíti ugyanis Héder­­fáji Barlabási Lénárt alvasda a szebeni tanácsot, hogy a vingárdi várnagy az ő megidéző levele értel­mében, a szebeni tanács folyamodására, a juh- vagy disznólopási ügyben, tvszéke előtt megjelent, mint­hogy azonban a szebeni tanácst az illető jobbágyot nem­csak ezen tolvajsággal vádolta, hanem valódi gyilkos­nak panaszolta be, a vingárdi várnagyok azt állítván, hogy ezen ügy nem tartozik a rövid idézésű négy eset közzé, a perben előtte felelni nem akartak. Ha csak lo­pásról lett volna szó, kész lett volna ez ügyben vég­ítéletet hozni. Mindemellett is, minthogy a vingárdi várnagyok önkényt megígérték, hogy ha az ő pana­szukra a szebeniek az alvajdai törvényszék előtt meg akarnak jelenni, ez esetben ők is készek lesznek ugyanott bármely ügyben előállani és felelni, fölszó­lítja a tanácsot, értesítse, kész-e ezt elfogadni, mely esetben ez ügy tárgyalására mind a tanácsnak, mind a várnagyoknak újabb határidőt fog kitüzetni. Azt hiszem, hogy e levél tartalmának alapos­ságát, és így a székely alvajda által gondos nyomo­­zódás után kimondott újban igaz voltát, mely Dózsa György jellemének eddig csak kevéssé ismert voná­sait kellően megvilágítja, kétségbe vonni alapos okunk nem lehet. KÜLÖNFÉLÉK. — Kitüntetések. Ő felsége Neumann Sa­lamon ó-budai községi tanítónak a nevelés és oktatás terén tett sok évi sikeres szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet, hengervári Hengel­­müller László követségi titkárnak pedig a vaskorona­­rend 3-ik osztályát díjmentesen adományozta. — Határidő meghosszabítás. A Ti­­sza-vidéki vasúttársulatnak a közlekedési miniszter megengedte, hogy annak vonatmozgósítási osztályá­ban az idén még a német maradjon az ügykezelési nyelv s csak jövő 1877 január elsején lépjen életbe ott a magyar nyelv érvényesítése tárgyában kiadott rendelet. — A magyar athleticak­lub holnap 4-ikén választmányi ülést tart. Az elnök gróf Eszter­­házy Miksa indítványokat készül tenni különösen a tavaszi versenyekre vonatkozólag. — A főv. rendőrség fenyitő osztályának működése 1875-ben. Letartóztatott: csavargásért 6530, koldulásért 1549, lopásért 2343, rendőri kihá­gásért 4614, testi sértésért 379, elbocsátott fegyen­*) Szerkesztő szívességéből van alkalmunk ez érde­kes s Szabó K. ismert történetírónk tollából folyt czikk részletét bemutatni. Szerk. ezek 422, a cs. kir. katonai hatóságoktól átvétetett 276, összesen 16.113 egyén tartóztatott le. Ezek ügye elintéztetett. A pesti és volt budai kir. törvény­székekhez kisértetett 2391, kényszerdologházba uta­­sittatott 702, kerületi elöljáróságoknak átadatott 831, kórházba szállíttatott 1107, idegen hatóságok­hoz megkeresvények folytán átkisértetett 93, a cs. kir. katonai hatóságoknak átadatott 265, rendőrileg megfenyittetett 3888, kényszerlevéllel a fővárosból kiutasíttatott 189, egyszerűen elbocsáttatott 2424, a külvárosi alkapitányságokhoz kísértetett 636, elto­­lonczoztatott 3587, összesen 16,113 egyén.­­ Az orsz. középtanod­ai tanár­­egyesület I. szakosztálya e­lse­j én kedden d. u. 5 órakor havi ülést tart. Az ülés tárgya : Bihari Pé­ter : »A philos. tudományok encyclopaediá«-jának ismertetése és bírálata, dr. Stöhr A. kassai főgymn. tanártól. — Chan effendi, budapesti török konzul­sági titkár, a bécsi török követséghez másod titkár­nak lett kinevezve. Chan effendi három évig volt fő­városunkban ez állásban s mint buzgó hivatalnok kétszer nyert kitüntető érmet a török kormánytól. Mostani előléptetésével egyszersmind a szam­e rangba emeltetett. Mint hazánkban lakó megismer­kedett viszonyainkkal és sok jóakaratu közlemény látott tőle napvilágot török lapokban. Különben szár­mazása keresztény-örmény s ez is egy bizonysága an­nak, hogy a török keresztényeket is alkalmazzák na­gyobb hivatalokra. Utódja Sedid effendi lesz, Rasid pasa fiainak nevelője.­­ Magyarország és Ausztria területe a méterrendszer szerint a következő: Magyarország 2 2 5,441.55, Erdély 54,9­48.20, Fiume 1 9.57, Horvát és Slavonia 43,444.Si, összesen tesz 323,853.99 négyszög kilométert. A­mi Ausztriát illeti, itt a következő számok állanak: Alsó-Ausztria 19,824.,7, Felső-Ausztria 11,996.7,,, Salzburg 7165.68, Stajermark­ 22,454.01, Karinthia 10,373.22, Krajna 9988.31, Triest 93.10, Görz és Gradiska 2953.68, Istria 4941.51, Tirol és Voralberg 29,326.81, Cseh­ország 51,955.18, Morvaország 22,229.03, Schlesia 5147.53, Galiczia 78,496.77, Bukovina 10,451, Dal­matia 12,792.5 ? ; az összes osztrák korona tartomá­nyok tehát 300,190.só négyszög kilométert tesznek. — Iskolai takarék pénztárak. 1875. évi deczember hóban a budapesti kereskedelmi aka­démiában ez intézmény következő eredménynyel járt: 182 tanuló részéről betétetett 293 frt 50 kr, mely összeg az October és november havi betétekkel együtt 1552 frtot 40 kr. tesz. A polgári kereskedő testület vasárnapi iskolájánál 74 tanuló által 97 frt 30 kr. tétetett be, mi az október és november havi betétek­kel 281 frt 80 krt tesz. — Éjféli gyűlés. A fővárosi pinczérek közgyűlésüket holnap éjjeli 12 órakor az üzlet be­zárása után a vigadóban tartják. Napirenden lesz az évi jelentés, a választmány indítványa, tiszteletbeli tagok kinevezése, s választások. — Halálozás. Dr. Mutschenbacher Viktor jogtanár és gyermekei Kidvin, Irén és Viktor, Gerge­­lyi Józse és neje Kovács Mária, Gergelyi Mária Nyirády Józsefné, Gergelyi Lujza Mihálka Gyula özvegye, Gergelyi Ilon és Sándor, özv. Mutschenba­cher Alajosné született Tuba Erzsébet, Dr. Mut­­schenbacher Béla és Mutschenbacher Alajos mély fájdalommal jelentik felejthetlen neje, illetőleg any­juk, leányuk, testvérük, menye és sógornéjuk Mut­schenbacher Viktorné, szül. Gergelyi Júliának hosz­­szas szenvedés után f. é.jan. 1-én d. e. 1/212 órakor, élte 25-ik és boldog házassága 7-ik évében tüdőgü­­mőkórban történt gyászos elhunytat, Pécsett. Béke lengjen hamvain ! — A császár fürdő ellen intézett támadásokra felszólalást vettünk dr. V. úrtól melyben tiltakozik a N. H. ama vádja ellen, mintha e fürdőt nem tartanák tisztán s mintha az rondasága miatt nem lenne élvezhető. A felszólaló, saját tapasz­talatai nyomán épen az ellenkezőről tesz tanúbizony­ságot. A bérlők szigorú meghagyása folytán a fürdő adminisztrácziója pontosan s lelkiismeretesen fel­ügyel arra, hogy a csodahatású forró vizet tartal­mazó nagy medencze s a többi kisebb, langyos és hi­degvizes medenczék is naponkint lecsapolva kiereszt­ve s egészen újból fris vízzel megtöltve legyenek. Különben is a felszinre jövő moszat szüntelen le- és kifoly azokból s a zuhanyfürdők vize is mindig fris és tiszta. A fehérnemű­ek s az öltöző szobák tisztán­tartása ellen se lehet panasz s a fürdő szolgák a dör­zsölő padokat és eszközeiket is folyvást tisztogatják. Hogy a közönség sem osztja a felhozott vádakat, mutatja az, hogy nem csak a budai oldalról, de a sokkal távolabb eső pesti oldalról is a gyorsan és gyakran közlekedő omnibuszokon és vaspályán még a legzordonabb téli napokban is számos fürdő ven­dég szokott ide járni, a páratlan gyógyerejű ásvá­nyos gőzfürdő használása végett.­­ Mi szintén nem tartjuk jogosultaknak az e fürdő ellen felhozott vá­dakat, legfeljebb arra kívánnók figyelmessé tenni az adminisztratiót, hogy az öltöző kabinetek zárait újí­tassa meg, melyek ez időszerint kissé már kopottak s a felszolgáló személyzet éber őrködése nélkül né­melyik alig képes teljesíteni a tőle várt feladatot. — Karneval. A jogászbálra, mely f. bő 15-én lesz, a rendezőség részéről már nagyban foly­nak a készülődések. A női tánczrendeket Marton diszmóárus készíti. A rendezőség a bálanyaságra hg Odescalchi Gyulánét nyerte meg ismét. — A Duna ár­ja kicsapott Pest és Tol­na megyék területére az év utolsó napjaiban. Az igy sújtott vidékekre a kormány rögtön megbizottakat küldött ki, hogy ott a kellő intézkedéseket megte­gyék. A »P. N.«-nak Soltról decz. 30-ki kelettel azt írják, hogy a lakosság éjjel-nappal erősiti a töltése­ket, hogy a viz a gátat át ne szakítsa. Apostagnál azonban a Duna kiáradt és úgy ennek határát, mint Duna-Vecseét elárasztotta s innen Máriaháza puszta felé vette útját. Úgy hiszik, hogy az áradást a jégnek megtorlódása okkozza úgy D. Egyházán alul. A me­gyei szolgabirák elismerésre méltó buzgalommal meg­teszik a lehetőt a vész elhárítására. — Rendőri hírek. Tegnap délután 4 óra­kor egy vakmerő tolvaj Weiszmann Adolf ruhake­reskedő, egyetem tér 5. sz. a. bolti kirakatából egy 35 frt értékű téli kabátot a tulajdonos szeme láttára le­rántott s azzal futni kezdett, de csakhamar utolérez­vén, a főkapitányság elé állíttatott, hol magát eleinte Sztaritsko Jánosnak nevezte, de benne Vid­a Imre szokásos tolvaj ismertetett fel, ki több évi börtön­­büntetés után csak múlt év deczember 3-án szabadult ki a váczi fegyintézetből. — Tegnap délután 2—3 óra között a kerepesi út 46. sz. a. házban Grünbaum Adolf szatócsboltjában ismeretlen okból tűz támadt. G. A. 16 éves leánya, Dora, a boltban lévén, a tüzet valószínűleg oltani akaró, eközben azonban saját ru­hái meggyuladtak s égő ruhával az utczára futott, hol a járókelők letépték ugyan égő ruháit, de a szeren­csétlen leány mégis felette veszélyes sérelmeket szen­vedett. A tüzőrség a tűz terjedését meggátolta, jól­lehet a lángok már a zsindely tetőzetét nyaldosták, a bolt tartalma azonban egészen kiégett, styljéban.­ T­ó­t­h Endre »Madárfészek« czím alatt csinos költeményt közöl. Azután következik egy ide­gen elbeszélés »A szegény grófnő« Lora Jeromos­tól, fordította Ujkéry. Végül S­z­a­b­a Tamástól egy hosszabb tanulmány Dalmady Győző összes költemé­nyeiről, melyben e költőnk müvéről igen elismerőleg nyilatkozik s végül egy pár rövid ismertetés Endrődi Tücsök dalairól az Anya könyvéről s Dux Adolf leg­újabban megjelent kis müvéről. Az első szám tartal­ma igen ajánlja a füzetet, melyre Aigner Lajosnál félévre 4 frtért elő lehet fizetni. E füzet ára 70 kr. Szerkesztője jelenleg is Szana Tamás. — Uj zenemű folyóirat indult meg a fővárosban. Czime »O­r­p­h e u­s«. Szerkesztik: G­o­lf János és T­i­s­z­a Aladár. Megjelen minden hó első és 15-ik napján. Előfizetési ára egész évre (200 ol­dal zeneműre) 4 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 1 frt 30. Kiadóhivatal: Budapesten II. ker. főutcza 20. sz. A programodból átvesszük a következő sorokat: »Czé­­lunk a következő: »A könyvészet módjára, csekély összegért a lehető leg legjobb eredeti új és régi clas­­sikus zeneműveket akként nyújtani, hogy a zongorázó (harmonium és orgona) és éneklő, valamint más hangszereket (hegedű, gordonka és fuvola) kezelő közönség igényeit kielégítsük és­ teljes megelégedését megnyerhessük.« Vállalatunk, mely első­sorban a hazai, azaz magyar zeneirodalom emelését fogja kö­telességének ismerni, minden nyerészkedéstől ment. Hogy a magyar zeneirodalmat illetőleg elfogultak nem leszünk, azzal biztosítjuk a t. közönséget, hogy a kiadandó művek válogatásában nagyon is szigorúk leszünk, és hogy a folyóirat terjedelmét illetőleg nem fogjuk magunkat ahhoz kötni, mit az előfizetési felhívás ígér, hanem szükség esetén a művek ter­jedelméhez képest az egyes számokat annyi oldal­lal pótolni, a­mennyit az ilető művek igényelnek.« Az első szám tartalma a következő: 1. Carmen, (Egyveleg Csapó Bélától.) — 2. Romanze, (1861) Gobbi Henriktől. — 3. Két népdalátirat Zimay Lászlótól. — 4. Téli zöld. Rezgő polka Fest Kál­mántól. — 5. Ave Mária, Schubert F.-től, harmo­­niumra átirata Erney József. — 6. Gyakorlat Ber­­tinitől. — Ezen tartalomjegyzék s programja után még csak azt emeljük ki, hogy e folyóirat a csinos borítékon zenészeti újdonságokat is közöl. Tekintet­be véve e folyóirat szokatlan olcsó voltát, azt bőveb­ben ajánlanunk felesleges. — A »Földrajz­i”k­özlemények« hato­dik füzete megjelent s ezzel a földrajzi társulat ezen derék szakközlönyének harmadik kötete be van fejez­ve. A jelen füzet legnagyobb czikke DeGerando Attilától van, mely Kővár vidékét írja le irodalmunkban szokatlan részletességgel. Ezen érte­kezés, némely változtatásokkal, felolvastatott a föld­rajzi társulat ülésén s annak idejében lapunkban is bőven volt kivonatozva. Tomsits Iván a katasz­teri felmérésekről irt czikkét befejezi. Dr. E­r­ő­d­i Béla alapos s eredeti kutforrások után irt tanul­mányt közöl »Herczegoviná«-ról, mely szintén a tár­sulat ülésén olvastatott fel. Még egy rövid önálló ér­tekezés van a füzetben V­á­­n­b­é­r­y Ármintól az orosz Amu-Derja területről. Az apróbb közlemények között Erődi Béla több érdekes részletet közöl. A »Földrajzi közlemények« évenként 6 füzetben jelen­nek meg. A társulati tagok ezen füzeteket az évdíj fejében kapják. Előfizetési ára különben, mely Aigner pénztárnokhoz küldendő, egy évre 5 frt. — A titkári hivatal a főposta palotában van. Úgy ezen folyóirat, mint az életrevaló komoly irányú társulat megérdem­­lenék az eddiginél tömegesebb pártolást közönségünk részéről. — Azon ifjúsági irodalmi válla­latból, melyet az orsz. középtanácsai tanáregyesü­let indít meg, még ezen tanévben 6—10 kötet fog megjelenni 6—10 éves füzetekben. A kiadások két csoportot képeznek. Egyik csoport a klassikus művek paedagogiai kiadásait, a másik a szorosan vett ifjú­sági iratokat fogja tartalmazni. Az első sorban leg­előbb megjelennek : Shakesp­eare Coriolanja és Ju­lius Caesarja, Arany Toldija, Vörösmarty lyrai köl­teményei, Arany balladái s titánok Bánk­ bán, Kisfa­ludy Irenéje, Moliére Fösvénye stb. — A második sorban jönnének : Cox műve az istenekről és hősök­ről, továbbá a trójai és thébai mondák, Osterwald, Sophokles »Erzählungen« czímű munkájának fordí­tása, Cox keresztesháborúi s Jules Verne egyes műveinek átdolgozásai stb. A fordításokban az angol s franczia művekre lesz a fősúly fektetve. A megje­lenő műveknél főtekintet van arra, hogy minél ol­csóbbak legyenek s ezt a tanáregyesület tartaléktőke gyűjtése által is igyekszik elérni. — A magyar mérnök- és épitész­­egyesület közlönyéből megjelent a deczemberi füzet. Három nagyobb czikk van benne: A Prochas­­ka-féle szabadalmazott cserépkályha Settel Ja­kabtól. A sinkapocscsavarok megerősítésének uj módja Wagner Fr. Károlytól. A Gotthárd alagút munkálatai G­u­­­á­c­s­y Bélától. Az apróbb közle­mények nagyrészt az egyesületi életről szólanak s ezenkívül Weber »Nationalität­s Eisenbahnpolitik« czimü müve van ismertetve. Irodalom. — Az »Otthon« czimű szépirodalomi és is­meretterjesztő havi közlönyből megjelent a januári füzet. Első darabja Balázs Sándor elbeszélése »Ráró és Csillag« czim alatt, szerzője kedélyes szép Hivatalos közlemények. A belügyminisztérium vezetésével megbízott minisz­terelnök, a belügyminisztériumnál, Déván Károly és File Lajos II od osztályú szám­tszteket I-se, Sorsich Géza, Sztancsek Sándor, Reigl Gyula és Dubasievits Lajos III ad osztályú számtiszteket pedig II-od osztályú számtisztekké ; Weber Oszkár III-a­d osztályú számtisztet II od osztályú számtisztté ; a honvédelmi miniszter Szabó Ede és Bánó Zoltán v­égzett jogászokat, ezen minsztériumhoz fizetés nélküli fogalmazógyakornokká ; a közmunka- és közleke­dés­­miniszter Grün Bernát, Kovács Elek, Mojsisovits Vil­mos, Lenczer Sándor és Papp Ábrahám kir. mérnököket kir. főmérnökökké, továbbá Sourpek József Enyedy Albert, Bánó Sándor, Stranke József, Várjon Lajos, Seyfried Mi­hály, Vaczulik Antal, Ifruska Alajos és Morandini Mihály kir. segédmérnököket kir. mérnökökké nevezte ki. — A tengerészeti hatóság a kereskedelmi tengerészethez kine­­nevezte hajókapitányokká : Mareglia Mátyás, Lussinpicco­­li­ból ; Martinolich Leopold-t, Lussinpiccoloból ; Miculicich Miklóst, Buccariból ; Nisifeo Pétert, Z­rából ; Randich Já­nost, Costrema S.-B.-ból; Sut­tora Isidort, Lussinpiccoloból. Hajóhadnagyokká : Bot­a Antalt, Orebich-ből ; Chersanaz An'alt, Lovranaból ; Isi­ac­eh Antalt, Lussinpiccoloból; Jakovi­ch Calliostól, Portoréból ; Premuda Lajost Lussin­piccoloból ; Randich Mátyást, Costrena S.-B.-ból; Stangher Károlyt Voloseából. — A kolozsvári p. v. igazgatóság Jüngling Frigyre rendelkezés alatt levő pénzügyi fogalma­zót és Trandafir Miklós fogalmazó gyakornokot II. oszt. fogalmazókká nevezte ki. — Adler János zsolnai adóhiva­talt VII. oszt. tiszt, névlegesen neveztetett ki. A„HON“ magántávsürgönyei. frécs, jan. 3. A Com­o-járadékjegyek mai ki­sorsolásán a 17. s. 1661 sz sorsjegy nyerte el a fő­nyereményt. Bécs, jan. 3. A községi sorsjegyek ma esti hú­zásán a következő nyeremények huzattak: 979 s. 18 sz. nyerte a főnyereményt (200,000 frt.); 1766 s. 37 sz. 50,000 frtot, 2372 s. 21. sz. 10,000 frtot, kihúzat­tak továbbá a következő sorozat­számok: 1118, 293, 2250, 2003, 2939, 49, 850, 940 és 2026. A hitelsorsjegyek húzásánál nyertek: 2235 s. 63 sz. a főnyereményt, 3637 s. 99 sz. 40,000 frtot.

Next