A Hon, 1876. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1876-05-31 / 125. szám

konérzelmek egyfelől, másfelől az érdekközösség fönmaradjon, akkor sokkal inkább fognak kifejlődni, mint magukra hagyatva. Mindezeknél fogva bátor vagyok a törvényjavaslatot a mélt. főrendeknek a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Apponyi Albert gr. a rendezett tanácso­s törvényhatósági joggal felruházott városok közt lé­tező különbséget fejtegeti. Felfogását Tisza röviden megczáfolva, a több­ség a javaslatot elfogadja. Az 1. §-ban elősorolt városok közül Apppo­­nyi Beszterczebányát, Eperjest, Esztergomot, Kő­szeghet, Lőcsét, Nagyszombatot s Gyulafehérvárt kihagyatni kéri. Indítványa azonban, miután senki sem támogatja, elesett. A főrendiház ezzel a tjavas­­latot részleteiben is elfogadja. Az ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, az 3 óra 5 perczkor bezáratott. A jövő ülés pénteken 11 órakor fog megnyittatni, a mai ülés napirendjén volt tárgy félbeszakadt tár­gyalásának folytatása lesz. Ülés vége 1 óra 45 perczkor. A főrendiház ülése május 30. A kormány részéről jelen voltak: Tisza Kál­mán, Wenckheim Béla, Trefort Ágoston és Széll Kálmán. Tombor Iván a képviselőház jegyzője áthoz­za a phylloxera terjedésének meggátlásáról, a nem­zetközi métermérték hitelesítő hivatal felállítására szükséges költségről, a közhivatalnokok fizetésének lefoglalásáról szóló törv. javaslatokat, továbbá az 1872-iki zárszámadás tárgyában hozott határozatok­ról. A bizottságokhoz utasíttatnak. Szögyényi-Marich László bemutatja a hármas bizottság jelentését a záloglevelek biztosítá­sáról és az 1872-iki zárszámadásokra és a 30 milliós kölcsönre vonatkozólag készült jelentését. A napirenden áll a hármas bizottság jelenté­se a képv. ház üzenetéről a népiskolai ha­tóságokról szóló törv. javasla­ton tett főrendi módosítások tár­gyában. Az 5. §. 3. pontja és a 6. §. 2-dik pontjáról fen­állott eltérésekre nézve helyreállt a megegyezés. A 6. §. 4. pont 4. sorában ajánlott főrendi módosítása el nem fogadását tárgyazó képviselőházi határozatot, a bizottság az üzenetben foglalt indokok alapján maga részéről elfogadta, s a főrendi módosí­tás mellőzésével a törvényj­avaslat eredeti szövegének elfogadását ajánlja. Haynald L. kalocsai érsek ragaszkodik a fő­rendiház módosításához s bizonyítgatja, hogy ez a népoktatási törvényt nem rontja meg, sőt ellenkezőleg javítja. Vay Miklós b. ajánlja a képviselőház szer­kezetét, mert különben a közigazgatási törvényjavas­latok megalkotása megakadályoztatnék. Cziráky János gr. Haynald érsek nézetét pártolja. Trefort Ágost közokt. miniszter kijelenti, hogy e törvény keretébe nem foglalható azon módo­sítás, melyet a kalocsai érsek felvétetni kíván. A fele­kezeteknek nincs okuk iskoláik miatt sem az 1868.38. t. ez. illető rendelkezése, sem a közigazgatási bizott­ság illetékessége miatt aggódni, mig ellenben ama módosítvány az állam felügyeleti jogát ad minimum redukálná. Szavazáskor a többség a képviselőház szövegét fogadta el. Haynald Lajos kalocsai érsek : A 8. §. első kikezdéséhez a felsőháztól tett és a képviselőháztól némi változással elfogadott módosítványában nem akarja a képviselőház határozata szerint a közigaz­gatás bizottságai által választatni az állandó népne­velési bizottságba meghívandó felekezeti iskolataní­­tókat, hanem a dolog természete szerint azok által, kiknek nézeteit, szükségeit és érdekeit ott meg is ér­tetni, képviselni hivatva vannak azok az illető taní­tótestületek által. Cziráky János gr. : Szintén igazságosabbnak tartja, ha az illető érdekeltek által választatnak a küldöttek. Trefort miniszter nehány szava után e pont is elfogadtatván, a törvényjavaslat a képviselőház szövegezése szerint végleg meg lön állapítva. Következett az állandó hármas bizottság jelen­tése a némely városok törvényha­tósági jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról. Apponyi Albert úr. a törvényjavaslatot jelen szerkezetében nem hajlandó elfogadni, kéri azt átdol­gozás végett a képviselőházhoz átküldeni. Eötvös Dénes b. szintén ellenzi a törvényja­vaslatot. Vay Miklós b. helyesli a törvényjavaslat be­nyújtását, mert közigazgatásunk gyökeres reformjára vezet. A 12,000 lakos számának felvétele is igen he­lyes. Hiszi, hogy a városok ezen megszorítás által so­kat fognak nyerni (Helyeslés.) Tisza Kálmán Apponyi érveire felel s többek közt így szól: Egy tévedésre kívánom figyelmeztetni ő méltóságát s ezzel talán meg is lesz nyugtatva azon aggodalma iránt, melyen a kisebb városok érdekei iránt viseltetik s ez az, hogy abban tévedni méltózta­­tik, hogy ha hiszi, hogy ezen volt külön hatóságu kir. városok rendezett tanácsú városokká lesznek, ezáltal elvesztik lehetőségét annak, hogy saját városi czél­­jaikra az adóknak bizonyos nemeit vethessék ki. Ez nem áll. A rendezett tanácsú városoknak az 1870. 18. tcz. 121. §-a ezt épen úgy megengedi, mint a má­sik az 1870. 42. t. ez. a külön hatósággal biró váro­soknak, a mint erről — nem akarom a szakasz fel­olvasásával a méltóságos főrendek idejét elrabolni — annak megolvasása által bárki meggyőződést sze­rezhet. Végezetül most még egyre akarok reflektálni. A­mi a kulcsot, mely szerint a megállapítás történt, és a­mi ezen kulcs kritikáját illeti, erre nézve igen röviden csak arra vagyok bátor mutatni, hogy igenis 12000 alakos szám, melyet én a megszüntetésnél ha­tárvonalul felvettem és ajánlani bátor vagyok. De méltóztassék akárki arról meggyőződni, hogy egy városnál a lakosszám nem állhat és nem áll soha csak magában, mert a városokat nem mesterséggel, nem törvén­nyel, nem erőszakkal csináljuk, hanem a városok életképessége a viszonyoknál fogva fejlődik, és az, hogy az egyik város nagyobb lakosszámra tesz szert, már egyúttal jele az ő életképességének és elő­menetelre való képes voltának is. A­mi pedig tisztán s specialiter a vagyont ille­ti, az az általam beterjesztett kimutatás szerint, mél­tóztassék még arról is meggyőződni, hogy a 47 város között, melyet én megszüntetni óhajtok, csak kettő van, a­mely 100,000 frtnál több évi jövedelemmel bír és viszont az általam meghagyatni szándékolt, tehát 12,000-nél több lakossal bíró 25 város között csak három van, mely nem bír 100,000 írt jövede­lemmel ; kettő ezek között is nagyon közel áll hoz­zá, csak a harmadik, mely kissé távolabb áll, marad­na meg. Tehát maga is azt mutatja, hogy a lélekszám nemcsak hogy magában nem áll, hanem a vagyonos­­sággal, a fejlődési képességgel és kevés kivétellel még az intellectuális képességgel is összeköttetés­ben áll. Nem oly egyoldalú tehát a kulcs, mint azt ő méltóságának mondani méltóztatott. De engedje meg, hogy azt a kulcsot, melyet ő méltósága ajánlott, hogy t. i. az vétessék fontolóra, hogy létezik-e egy vá­rosban oly érdekkör, mely eltér a megyei érdekkör­től, és a­hol létezik, azon város legalább bizonyos enyhe feltételek mellett hagyassák meg, a­hol pedig nem létezik, az töröltessék el, ezen eljárási módot én a magam részéről helyesnek tartani nem tudom. Mert részemről nem azt tartom a törvényhozás fel­­datául, hogy az ország különböző osztályú lakosait mentül tovább és mentül inkább elrekes­sze egymás­tól, de sőt ellenkezőleg azt tartom a törvényhozás feladatának, hogy mindezeknek a közügyek terén való közrehatását, együtt­működését mentül gyako­­riabbá és mentül szilárdabbá tegye. (Élénk helyeslés.) És meggyőződésem az, hogy ha és a­mennyi­ben ő méltósága rámutat, hogy ezen érdekkörök még minálunk gyengék, ezeknek nem gyengítésére, hanem erősítésére van szükség, mert ha elkülönítve marad­na, akkor az elkülönítés mindig idegenkedést fog szülni, soha ki nem fejlődik az egymás iránti rokon­­szenv és meleg érzelem, elkülönzött állapotukban soha sem fogják érvényesíteni tudni érdekeiket, még ha megengedjük, hogy a nyilvános téren való közre­működés által ezen különböző osztályok között a ro­ Az osztrák delegáczió ülése máj. 30. (Folytatás esti lapunkhoz.) Az elnök indítványára a 7. 22. és 23. czimek, valamint Kellner indítványa egyszerre tárgyaltatnak. Lichtenstein indítványozta,hogy a 7.czim 22,102,787 írttal szavaztassák meg. Benedek a kapitányok lóval ellátását nagy fontosságúnak mondja a hadseregre; utal arra, hogy a kapitányok legnagyobb része hajlott korú, elbocsá­tásuk pedig a sereg jelenlegi helyzetében lehetetlen. Kéri az e czélra fölvett összeg megszavazását. — Engertha 7. czimek 22,082,729 írttal való megszavazása, B­u­r­g a kapitányok lóval való ellá­tása mellett szól. S­c­r­i­n­g­i kivihetetlennek tartja a budget­­bizottság által a korábbi szabadságolás és későbbi behívásra való hivatkozással tett törlést, mivel ez egy 4 hónapi időköz alapján van beszámítva, a 4 hóból pedig csak 1 és fél esik 1877-re. Herbst utal arra, hogy a pénzügyi helyzet a múlt évinél ijesztőleg roszabb s azért nem lehet oly összegeket megszavazni, melyek tavaly is pénzügyi okokból utasíttattak el. Tekintettel kell lenni egyszer az adófizetők szomorú helyzetére is. Hartung megjegyzi, hogy ha a kapitányok nem láttatnak el lóval, béke idején úgy kimerülnek, hogy a háborúban nem lehet őket használni. Ellenzi a szabadságolás segélyével eszközlendő megtakarítá­sokat is, mivel a fiatal katona kiképzésére egy tél is fontossággal bír. S­t­e­u­d­e­r különösen pénzügyi okokból ellenzi a bizottsági indítvány elfogadását, mivel a hacibud­­get az adóképességgel szemben igen magas. E­n­g­e­r­t­h azon indítványt teszi, hogy a költ­­ségvetési bizottság által a XXII. czimnél a korábbi szabadságolásra való tekintetből tett törlés 694,440 frt elfogadtassák s e czim 16.088,001 forinttal sza­vaztassák meg. Indítványát szóló hosszasabban indo­kolja. Lyubissa kijelenti, hogy minden indítvány­nak ellene szavaz, mely a hadsereg gyengítését ered­ményezné. Grob­olszky azon esetre, ha Engerth in­dítványa el nem fogadtatik, a következő indítványt teszi: »Mondja ki a delegáczió, hogy a közös had­ügyminisztérium felszólittatik a legénység élelme javításának kérdését, érett megfontolás alá venni s a legközelebbi delegácziónak megfelelő javaslatot terjeszteni elő. Kellner újból ajánlja saját indítványának elfogadását, hogy t. i. a legénység élelmének javítá­sára 1.600,000 frt vétessék fel. Herbst méltányolja a legénység élelmének javítását czélzó indítványokat, de ezeknek elfogadá­sára nem tartja magát feljogosítva, mert a budget emelésére, mely már a nélkül is túlhágja a birodalom erejét, van ugyan formális joga a delegácziónak, de köteles a mellett tekintetbe venni az ország gazda­sági viszonyait is. Azon állítás, hogy az 1877. évi budget kisebb, mint a f. évi, téves, mert az előző év budgetéhez még a póthitelt is hozzá kell számítani, a­mit a kormány igénybe vesz. Ha a bizotsági javaslat el nem fogadtatik, Grocholsky indítványára szavaz. Ezzel a 7. 22 és 23. czimek fölött a vita bezá­­ratik. Schaup indítványozza, hogy Engerthnek a 7 czimre vonatkozó indítványa fölött név szerinti szava­zás történjék. A név szerinti szavazáson Engerth in­dítványa 30 szavazattal 21 ellen elfogadtatott. A 22. czim szintén Engerth indítványa szerint fogadtatott el 16,088,001 írttal. A 13. czimre vonatkozólag Kellner indítványa elvettetett s a czim a bizottsági előterjesztés szerint szavaztatott meg. — Groc­olszky indítványa ezzel szintén határozattá emeltetett. A 8. czim s ennek a bizottság által ajánlo­tt pótlása, mely szerint a hadügyminiszter utasítandó volna, hogy a katonai intézetek reorganisatióját és különösen a hernalsi tiszt leányképző intézetét siet­tesse s oly módon eszközölje, hogy az ez utóbbiba való fölvételeknél a vallások egyenjogúsága megőriztessék s annak berendezése az idő szellemének és az átalá­­nos képzés követelményeinek megfelelő legyen: — el­fogadtatott. A 9., 10., 11. és 12. czimek vita nélkül elfo­gadtattak. A 13. czimnél Müller ezredes ellenzi a bizott­ság által indítványozott törlést, mivel az erődítési felszerelésekre évenkint előirányzott összeg a nélkül is csekély. Klier előadó fölöslegesnek tartja a szóban forgó összeg elfogadását, mivel erdőink nagy része jelenlegi állapotában többé úgy sem alkalmas hadi czélokra. A szavazásnál a 13. czim a bizottsági javaslat szerint fogadtatott el. A 14., 15. czim vita nélkül megszavaztatott. A 16. czimnél Becker tábornok a kormány kö­veteléseit védi, a delegáczió azonban a bizottsági elő­terjesztést fogadja el, az e mellé csatolt határozati javaslattal együtt. A 17—21. és 24—27. czímnél a bizottság ja­vaslatára a kormány követelményei megszavaz­tatnak. A vita ezzel mára bezáratott. Ezután Wisi­­nersky, Pajerszky és Macinnovicz hadi károk megté­rítését kérő petícióik a kérvényi bizottsághoz utasit­­tatván, az Ülés bezáratott — Legközelebbi ülés szerdán d. e. 11 órakor. Napirend : a mai tárgy foly­tatása. szítette ; ez felolvastatott, s közhelyesléssel ta­lálkozott. — Kinyomatásáról a végrehajtó bizott­ság, minél nagyobb mennyiségben való szétküldésé­ről pedig a kormány fog gondoskodni. A hírlapok­ban csak a kinyomatás után közöltetik. A felhívás egyszerű és rövid, majdnem száraz, az észhez szól, a szívet nem gyújtja. Végül megválasztatott a vég­rehajtó bizottság, melynek tagjai lettek a minisztereken, a közmunkatanács alelnökén, a kép­zőművészeti tanács és képzőművészeti társulat elnö­kein kívül: Szlávy József, Gorove István, Ipolyi Ar­nold, gr. Mikes János, gr. Pejacsevich, Ráth Ká­roly, Csengery Antal, Faik Miksa, Szontagh Pál (somogyi), V. Kovács László. A végrehajtó bizottság tagjai az ülés után rögtön megtartották alakuló ülé­süket.­­ A vágóhid vízzel való ellá­tása ügyében tegnapelőtt egy­­ bizottság tanácsko­zott Kammermayer polgármester elnöklete alatt. A bizottság elhatározta, hogy a vágóhidba egy 6 hüvelykes csövön szüretlen vizet fognak vezetni, hogy a tűzveszély ellen az épület biztosítva legyen. E cső azonban csak ideiglenes lesz, s a vágóhíd víz­vezetéke csak a tervben levő nagy vízmű elkészülté­vel fog létesíttetni. Különben holnap egy gőzszivat­­­tyúval kipróbálják a vágóhídi kút erejét, s ha kitű­nik, hogy annak víztartalma tűzveszély esetén ele­gendő mennyiségű, akkor az említett ideigl­ vízveze­tékről lemondanak. A vágóhídon tegnap egy érdekes új találmán­nyal is próbát tettek.E találmány az úgy­nevezett pyrometer, a tűz jelzésére szolgál. A készülék ugyanis az épület tetején helyeztetik el s sodrony összeköttetésbe hozatik az őrszobával. A ké­szülékben a melegség villany­folyamot támaszt, mely a sodronyon végig futván, egy csengetyün adja meg a tűzjelt. A tegnap megejtett próbán egy égő szivarnak a készülékhez közeltartása elég volt arra, hogy az a csengetyüjelt megadja. A bizottság ez Amerikából eredő készülékből nagyobb mennyiségnek megvásár­lását fogja ajánlani a fővárosnak. — Iskolaügy pártfogója, Eszterházy Miklós gróf a komárommegyei dadi r. kath. iskola czéljára a kőből és cseréppel fedett urasági házát saját költségén még egy tanteremmel megtoldva és teljesen felszerelve az ottani r. kath. hitközségnek adományozta. E nagybecsű adományozásért a közok­tatásügyi miniszter a nevezett grófnak őszinte elis­merését nyilvánította. — Több franczia vasúti igaz­gató és technikus most beutazza Magyarországot, hogy a vasutak s a közutak ügyét tanulmányozza. Az illetők holnap lesznek Budapesten s megtekin­tik a látnivalókat. — Sajtóper. Polgár Ignácz kir. it. táblai biró, Barella Frigyes Vilmos ellen a sajtó­törvény 11. §.-a alapján sajtópert indított, melyben az esküdtszéki tárgyalás jan. 1-én csütörtökön tartatik meg. — Je­gyek a hallgatóság számára a fortuna-épület(127 sz.) 13. számú szobájában kaphatók. — 100,000 forint értékű képet lop­tak el Londonban f. hó 25-éről 26-ára hajló éjjelen a műtárlatból, hol közszemlére volt kiállítva. A ké­pet Gainsborough Tamás (1727—1788) kitűnő an­gol képíró festé, s mely Georgina Devonshire her­­czegnő arczképét ábrázolja, a­ki szellemességéről,szép­ségéről és politikai ellenzéki tevékenységéről egyaránt hires. A képet f. hó 8-án Agnew és fia műkereskedő czég 10,605 font sterlingen vette meg a nemrég el­hunyt Wynn Elis műkedvelő hagyományából. Oly ár ez, melyet még semmiféle festmény árverésén arczképért nem fizettek. F. hó 23-án állították fel a tu­lajdonosok a képet az új britt műtárlatban, és a kö­zönség úgy mü- mint pénzértéke miatt roppant ér­deklődött iránta. A kép egy külön teremben volt ki­állítva. Csütörtökön este még csak esti 10 órakor zárták be a kiállítást, és a­mint a felügyelő másnap reggel 7 órakor benyitott a külön terembe, látta, hogy a kép eltűnt. A képet a tolvaj a feszítő keret­ből vágta ki és ezt ismét vissza­illesztette az arany­keretbe. A kép 45 hüvelyk széles és 54 hüvelyk ma­gas. A nyomozások azt sejtetik, hogy e tolvaj a te­rembe bezáratta magát és a két ölnyi magas ablakon távozott martalékával. Az angol rendőrség intézke­dett a tolvaj elfogatása iránt és különösen megaka­dályozni igyekezik, hogy a kép hajóra kerülve, An­gliából kivitessék. A tulajdonosok azonfelül 1000 font sterlinget tűztek ki annak részére, ki utat módot mutat a tolvaj és a kép kézrejuttatására.­­ Az országos magyar ipar­egyesület szeszes italok szakosztálya junius 3-án, szombaton délután 4 órakor ülést fog tartani, melyben a következő ügyek tárgyaltatnak: 1. A re­gale ügyben a budapesti ipar- és keresk. kamara át­irata ; 2. ugyanezen ügyben az orsz. magy. gazdasági egyesület átirata; 3. a földmivelési, ipar- és keresk. miniszter leirata a bortőzsde ügyében; 4. a műbőr, az úgynevezett imitált — utánzott — bor és a ter­mészetes bor kérdése, tekintettel a Budapest főváros közgyűlésének ez ügyben legutóbbi határozatát ille­tőleg, melyben nincs kimondva az, hogy tulajdonkép mi értendő a műbőr alatt s mi az. — D­e­á­k F­er­encz em­l­éks­zob­r­ár­a újabban 4 irtot s egy darab régi húszast kaptunk Nagy-Károlyból. Ezen küldemény érdekessége abban áll, hogy azt »Hazafi Veray János nagykárolyi távsürgöny kihordó« sajátj összegyüjtött s kiadott ver­sének tiszta jövedelméből küldte be. Ugyanezen jöve­delem többi részét ő a vizkárosultak s a nagykárolyi kórházra küldte be. Mindenesetre érdemes a föl­jegyzésre. — Majális. A magyar gazdasszonyok or­szágos egyesületének kedvezőtlen idő miatt elhalasz­tott jótékonyczélu nagy majálisa szerdán május hó 31 én fog megtartatni. — Az orczykerti honvédtiszti mu­latságon, mely junius hó 2-án fog tartatni, ha az időjárás kedvező lesz, a hölgyek és urak számára dij­­lövészet is tartatik, mely különböző dijak nyerésével lesz összekötve. Szobafegyverrel és pisztol­lyal — mozgó és álló alakokra fognak lőni. Kezdete d. u. 5 órakor. Letett előde családjával együtt a régi serailba vitetett. A trónváltozás a leg­teljesebb nyugalommal ment végbe. — Ma reggel a néphez egy hirdetmény in­­téztetett. Keresztyének és muzulmánok közt a legnagyobb megelégedés ural­kodik. A város ma este ki lesz világít­va s ezt három napi ünnepélyesség kö­veti. Marad ma installáltatok a császári palotába. Zágráb, máj. 30. (Ered. su­rg.) A »Bir­­zsevje Vjedomosti« és »Golosz« czimü orosz lapok levelezői, kik egy darab idő óta itt tar­tózkodnak, tegnap elfogattak; rövid fogság után azonban szabad­lábra helyezték őket, de értésükre adatott, hogy hagyják el a vá­rost. A levelezők táviratilag panaszt tettek a bécsi orosz követnél. Páris, máj. 30. A török trónváltozást az itteni politikai és pénzügyi körökben ked­­vezőleg fogadták. Azt hiszik, hogy ez meg­­könnyítendi a keleti kérdés megoldását. — Biztosan állítják, hogy az új minisztériumban Midhat basa a nagyvezérséget, Khalil basa a külügyet és Sadik basa a pénzügyet vették át. Berlin, május 30. A császár végleges megál­lapodás szerint június 7-én utazik Emsbe. — Hof­­man, Delbrück utódja Darmstadtból ide érkezett. London, május 30. A belga király tegnap in­­cognitóban ide érkezett. Trier, május 30. Eberhard trieri püspök meghalt. Berlin, május 30. (A tőzsdéről.) Kezdet csen­des. Kereslet a török trónváltozás folytán erősebb, végül azonban kedvezőtlen londoni és bécsi jegyzé­sek s a contremine nyomása gyenge. Vasutak inga­dozók. Bankok, iparpapirok és nemzetköziek alacso­nyabbak. Kölföldi töke keresett s többnyire kelendő. .Pénz 21/2 °/o. — U­t­ó­b­ö­r­z­e szilárd, hitelr. 221.5k, államvasut 421.50, déli vasút 128, magyar sorsjegy 133, magyar keleti vasút 48.60. Bécs, máj. 30. (Zárlat.) Hitelrészvény 129.—. Galicziai 189.—. Államvasut 251.—. Rente 64.—. 1860-as 106.1­,. 1864-es 131 —. Ezüst 103.90. Lon­don 122.30. Unic-bank 54.—. Átalános épitő-bank —.— Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 62.—. Lombard 74+2. Tramway 102.—. Hitelsorsjegy 155.—. Napoleon d’or 9.74—. Arany 5.79—. Frank­furt 59.30. Porosz pénzutalvány 59.80. Török sors­jegy 13. */,. Angol épitő­bank —.—. Municipalbank Pária, máj. 30. (Zárlat.) 3 °/, évjárulék 67.75. Olasz évjárulék 71.80. Mobilier hitelr. 152.—. Tö­rök sorsjegy 39.50. 5 % évjárulék 104.80. Osztrák államvasut 540.—. Lombard 161.—. Osztr.földhitel­részvény —.—. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek. Zuylen van Heyden az alföldi követ tegnap Bécsből Buda­pestre érkezett. — A Deák-szobor bizottság ma este hat órakor az akadémia Kisfaludy-termében ülést tartott Maj­lát­h György és Ghyczy Kálmán, mint az országgyűlés két háza elnökeinek kettős ve­zetése alatt. Előterjesztetett a főváros átirata, mely­ben a fővárosnak a szoborra tett 20,000 frtnyi ado­mányáról értesíttetik a bizottság. Éljenzéssel véte­tett tudomásul. Több bejelentés után következett azon lét tárgy, melyért a bizottság tulajdonképen egybehivatott. Az adakozásra való fel­­hívást az e czélra kiküldött bizottság elké­ Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter Herglotz Antal karánsebesi kir. ügyészt a fehértemplomi, és viszont Hlatky János fe­hértemplomi kir. alügyészt a karánsebesi kir. tvszék mel­­lett rendszeresített kir. ügyészséghez helyezte át; a pozso­nyi kir. törvényszékhez aljegyzővé Hettlényi Lajos ottani díjas joggyakornokot; Ludaghy Sándor zirczi járásbiró­­sági írnokot a veszprémi törvényszékhez II.osztályu segéd­­telekkönyvvezetővé nevezte ki; Biringer Arthur homonnai törvényszéki II. oszt. jegyzőt a sátoralja-ujhelyi kir. tör­vényszékhez helyezte át, Steydl Béla nagyszebeni törvény­­széki dijas joggyakornokot ugyanazon törvényszékhez Ír­nokká ; Kiss István zentai járásbirósági dijnokot ugyan­azon járásbírósághoz Írnokká nevezte ki; Schlesinger Adolf verseczi törvényszéki végrehajtót a dettai járásbirósághoz helyezte át; a karánsebesi kir. törvényszékhez írnokká Munerán Döme facseti kir. járásbirósági birnokot nevezte ki; Veres Jenő bánfihunyadi járásbirósági aljegyzőt a sza­­mosujvári járásbirósághoz helyezte át. A „Hon“ magántáv sürgönyei. Konstantinápoly, máj. 30. V. Mu­rad szultán isten kegyel­méből és a nem­zet akaratából császárnak kiáltatott ki. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzlet- és terménytudósitás, Budapest, máj. 30. Az értéktőzsdén lankadt a hangulat, a forgalom majdnem kizárólag devisekre maradt korlátozva, melyek árfolyama feljebb ment. Az előtőzsdén osztr. hitel 128.80—127.80, magy. hi­tel 112.75—113, Lujza malom 102 írton vétetett. A déli tőzsdén osztr. hitel 128.20—128.10, m. hitel 110.50—110, m. földtehermentesitési 74.25, 1867-ki záradékkal 74,50, m. vasúti kölcsön 74.25, nyere­ménysorsjegy 68.50 vétetett. Gabnaüzlet. A gabnaüzlet nyugodtan folyt,,a kínálat és vételkedv gyenge volt. A forgalom néhány ezer méter mázsára szorítkozott, mely válto­zatlan áron adatott el. Hivatalosan kötések nem let­tek bejelentve. Határidőre szállítandó búza változatlan, rozs és kukoricza 10 krral feljebb ment, zab 10—15 kr­­ral olcsóbban kelt. Búza sept. oct. 11.05—11.10, rozs sept. oct. 9.15—9.35, kukoricza máj. jun. 6.15—6.20, zab sept. oct. 7.50—7.60. Népszínház. Szerdán, május 31. Budai azlnkör. Szerdán május 31-én utolsó nagy­szerű bűvészeti estélye Henri de Rappelesky tanár urnak fölléptével ezt megelőzi itt először »Anyámnál ebédelek.« Udvari vígjáték 1 felv. A magyarországi árvízkárosultak javára rendezett mű­­ipari és történelmi emlékkiállítás gr. Károlyi Alajosnak a muzeum mögött levő palotájában naponkint reggeli 9 órától esti 6-ig nyitva áll. Belépti díj vasárnap, kedden csütörtökön és szombaton 50 kr., hétfőn, szerdán ,pénteken 1 frt, tanulók­nak 20 kr, családi jegyek leszállított árakon , állandó belépti jegyek 5 forinton kaphatók a pénztárnál. A Komlókertben magyar daltársulat naponkint tart elő­adásokat. A szüneteket Patikárus Miska zenetársasága tölti be Nemzeti színház. Szerdán, május 31. Antigone. Sophokles tragoediája. Ford. Csiky Gergely. Antigone Jászay M. Ismene Helvey L. Karvezetők | Ney ^ Kreon Nagy I. Őr Szigeti I. Haeman Kőrösmezei. Tiresias Komáromy. Hírnök Bercsényi. Eurydike Paulayné. Szolga Halmai. A TOLONCZ. Eredeti népszínmű dalokkal , felv. Irta Tóth Ede. Zenéjét Erkel Gyula. Kontra Fridolin Tihanyi. Krizsa, felesége Pártényiné, Vágó mészáros m. Tamássi. Abris, legény Eőri. Doldos Kolozsvári. Rigó vároai biró Kovács L. Angyal Liszka Soldosnő. Mravcsák Johann Horváth. Meteorologiai jegyzeteid. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjá­rási távirati jelentései 1876. évi május 30-ról, reg­geli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. A lég­nyomás mindenütt emelkedett, Orsován 5.1 m. m.-rel. A hőmérsék mindenütt emelkedett, Bregenzben 7­5, Ungvárit 6.2 fokkal. Eső : Ungvár 1 m. m. — Ózon­­mérő Budapesten : nappal 6, éjjel 0. — A tenger Fiume és Póla mellett csendes. S­zé­l Felhőzet irányú erőssége Prága 766.31­4-14.5 DNy1 t. bor. Bécs 766.9+15.0 DNy1 derült Trencsén 766.4+17.0 ENy1­­ Beszterczeb. 767.0— — r. fhs. Ungvár 766.7 113.8D 2 borult Debreczen 768.2 -15.0D 2 r fhs. Nagy-Szeben 766.1 -10.2 ÉNy1 borult Orsová 768.0 -17.8E 1 derült Szeged 767.0 +5.0— — köd Budapest 767.1 + 5.1K 2 felhős Soprony 766.5­­­ 16.7— — 1. der. M.­Óvár 767.7 -16.6— — derült Csáktornya 767.1 1-15.6DNy1 > Zágráb 767.7 -11.6— —­­ Bregenz 767.9 -17.9— —­­ Fiume 768.8 -14.7E 1 Póla 767.9 -17.9— — > Durazzo— — — — — Észlelési állomás 08 i J.Sá. :Ó H mérséklet 0 • A vízállás május hóban. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Ó Időjá­rás fölött méter alatt méter 30 Budapesten3 •sifi 20 felhős> Pozsonybas2 95— —1­7>M.-Szigeten1 60— — > » Szathmáron2 86— --­> Tokajban5 81— — » > Szolnokon5 30_ — » Szegeden6 02— -V-száraz 29 Aradon1 56— — ± > N.-Becskereken1 34— __ > Bezdán (Fer.pa.2 31_ > » Verbászon1 82_ « 1 Barcson 1 3 84_ _ -» 30 ifiszéken3 02> > Sziszeken— _ _ » 29 Mitroviczon5 35» > Zimonyban6 11— > > O-OrsováE4 68— — » Napján | Hol ? A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei május 30 í­3 . : »■­­ tÍ7. trici­ japii o<»a tartva « * M ír M » , Buda-Óbudai nb 100 100 , Iparbank . . 41 — 42 — 600 *00 a budai kir. bank 111 — 113 100 500 c Pesti kor. bank 620 -625 -106 100 g Pesti Iparbank . 125 -130 -*00 100 e rest-budai kéz­művesbank 41 60 42 50 100 50 a Bir. t. e. m. h.int. ____ ____ 100 140 , Baranyai t.ósh.b.—_— 130 B Debr. kir. bank — —_____ HO o I. Erdélyi bank _______ 100 a Biharm. kar.-sp. éis­torm. h.bank_______ a Sserb id.lenyugt. —__ ____ 10­ Vnc-£#­&I nb. Részjegy .___ 140 Tak.-pénzt.: Fólegybiz­ .___ ____ 60 . 05881151 . . . __ _ ____ 100 , Országos közp­oin.-Juli 6% . 72 50 73 — 1000 9 Pesti I. hazai . 2080 —2090 1"0 0 Pest-Budái főv., 93 — 94 — 100 a Pesti külváros! . 40 41 — 140 , Pakrac-Daruvár Kutlnyi ker. tpc ____ — — 140 a Szent-Endrsi .____ —__ 300 30 ardélyi . . .— — — 9u , Újpesti . . . — —­­­­ — 300 a ált. budai polg.. ____ —__ 100 , Diegl tkp. agy— — — too Mc+eSok Aradi gőz­ . . ____— — 500 a Concordia . . 182 _ 185 -100 too c Borsod-Misk. ____— 151 *00 , Erzsébet. . . .36 — 1S8 — 12» 180 3 Lujza . . . 101 — 102 — 10­ a Temesvári gőz­— — 1060 Köln. én «815 k. 289 --290 -500 a Hengermalom . 800 820­­ BtO B Victoria . . . 18ü -182 — 600 a I. Buda­pesti 765 -775­­ a Budai gyártelep— — 1300 80­0 Pannónia . . Épitőtárealat: Pesti . . 015 -630 -900 a Pesti Vollege Serfőződe I. magyar . .. — 500 323 — 325 -soo Sertéehíulalé .... 123 — 125 _ too Könyve?. .Athenaeum* . 265 _ 270 _4 600 a Pesti .... 455 — 465 -4 200 a „Frankl­-Tár?«“—_— 4 500 Ganz és társa-féle vas­ut. 120 -122­­ 4 ICO Gschwiedt-féle .... 190 — 200­­ 5 SCO Gyógyintézet I. magy. — 4 ín Keresk.-test. épületa . . — __ -- ---60 Mátrai bányarész . .. -------4 sor Pozsonyi papírgyár . . . -— 4 — Rima-Murányi bányatér« 4900 _ -- --200 Gyapjú mosó és biz. I. ». 100 — 103 -100 Salgó-Tarjáni kőszén. . 62 -63 -100 a vasöntöde 33 — 86 -200 Sahliek-féle vasöntöde . 76 -78 -200 Soda és vegyáru gyár .. — 200 200 Sóskúti kőbánya . . . 75 — 78 — 300 100 120 800 200 100 100 S00 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 200 100 80 100 100 200 100 160 89 100 80 100 100 60 Államadósság. SÍAgytrr vasúti kölcsön­­ , gyömöri államvasuti , záloglevél 6*/« • • M. V.el. vasút II. kib. . „ sorsjegykölcsö» 18Ti-ki magy. államkötv . 1872-bi­n 1878-kim. kl?. feinest­ah 1674-kl „ * Föl dieherm. kötv. magy. a . 1867. «4P. 9 t tsmesl­a 1887. tár.. . . horv.oTK, a­z erdélyi . Magy. Jele. urb. válts.kötv. Ba­llődáesmsi válts. kötv. Osztrák Áll.­adói. pap. 6 °/a „ * a ezüst kam. jan. Jul.5% , a­z ezüst kam. apr.okt.5 °/0 Klaerr. 1880-ból á 600 frt a 1860-ból á 100 frt H 1884-ból á 100 frt B 1864-ból á 66 frt Fa«h­ár. korea.1871-ből ® VP Részvények. >‘tt Áru Atlas, Tiszbiei. . . I. magyar . . . • Haaa . . . a a Pannon!« . • . . • •­­s a Hunnia. . . a a Unió . « . a­­ Tisza . . . Vaty. t Pest-Barcsi . . a Pesti közúti . . a Budai közutt . . _ Újpest Rák.lóvacít . Alföld-Fiumei . . . éjszakkeleti . . . Magyar keleti . . . I. Erdélyi . . . . Déli.......................... K Budai hegypálya . B*iok+ t ’Alt.m­.mau.bijB +• , Angol-magyar . . . által. magy. hitelk. , Frankó-magyar . , M. ált. földh.r.téva. a Magy. jele. hitelb. Kied. földhitelint. , Ny. J. hit. Sopron a Takar .és Kit.­agylat # Nyírt. kar. h. Int. „ Iparbank . . Budapestinépbank 68 50 67 60 92 25 74 — 74 25 74 — 73 — 73 50 73 — 64 — 67 75 67 75 105 50 114 50 131 50 131 50 86 50 990 — 54 — 305 - 40 -r-63 -181 50 30 -104 50 93 50 69 50 68 — 92 75 74 60 74 50 74 50 74­ 74 50 73 25 64 50 68 25 68 25 106 50 115 50 132 50 132 50 87 50 12- 1000 — 56 — 808­­ 41 — 65 7 182 — 40­­ 105 50 51 60 11 — 46 - 110 — 35­­ 41 50 46 15 — 25 — 62 50 11 50 46 50 11025 36 42 — 48 15 50 25 50 9. «pódium ée esontllest Szeszgyár I. magyar Kösz. és téglagy.(Drae»hek Alagút.......................... Tégla­gyár Szt.Endre! Tégla­gyár Budapesti. Tégla és mészóg. újlak! Téglagyár Kőbányai . Záloglevelek, fÍKtv. («Mhl­.l­at. a arany vagy ezüst a Jelzálogbank GVk76 Nyug. mh. szb. 8pr 63/0 Magy. ált. fdb. rvt. (­*/, _ R­n­n n Pestváros! takar. ptr 6 °/ Pesti keresk. bank. Szebeni földh. int. KlabSzt. föld. Int. V«, Elsőbbségek. Ajasakk. rasp. an» Magy. gal. varp. 51# I. Érd. vaep. 6 °/,, 4 c <ft 50' Vág völgyi vasp. . . . Pest-budai lánczh. Borsod-Misk. malom . 6 Buda­pesti malom 6 j Pannónia gőzmalom 6 / E5«7. (a téglát, köt. 6 / Pénznemek. Os&flzári arany * . . Osztr.-magy. 8 firtoe *!can> 10 frankos arany . Osztr. és magyar ezlet Német b.Jegyek 100 márk. Váltók. ugab. 100 deb­. ft után Berlini ICO márk után Frankf. a M. 100 dn. ft at* Hamb. 100 dn. b. Mark a»[ London 100 fnt Sterling a, Milano 100 Lir. novia­ Stc­.l* (Freno) után . Paris ‘00 frene után Berlin 100 márkért Nett-felv&tai'js téti. Aradi kar. fetdh boft. . Hotel rézsv-tár«. . 200 Securitas .... 300 148 80 - 45 56 -35 ■ 41 85 25 96 — 79 25 88 -89 50 84 - 187 -56 5 75 9.71 — 9.71 — 103 60 59 60 59 — 59 — 59 - - 121 50 47 90 160 - 90 - 48 - 58-87 42 85 50 96 25 79 50 88 25 84 50 57 5.77— 9.74- 9 74- 104 — 59 70 59 10 59 10 59 10 122 -48 -Termény. Minős. hectol. Ár 100 kilogr. Minős. hectol. Ár 100 kilogr Termény. Minőség heetoli­­terben Ár 100 kilogrammként. Rozs........................... öreg 70—71—7* -----8 70 ------8 92 Árpa takarmánynak9 60—6* — 6 95 ------7 20 t malátánakn 02—03.7 ------7 30 ------8 S0 Zab...........................n 30.4—40.1 -----9 15 ------9 46 Tengeri bánáti aj 74.7 -----5 85 -----5 95 a másnemű R 72.8 ------5 80 ------5 85 • • •R R — ------- — Repcze kiposzt»R — R— — . bánáti .R — R— — Köles . . . .O e -----6 — ------6 35 Búza bánsági öreg »» m­­­n tiszavidéki. n n­n­ft pent-vidék.„ » ft • a • fehérmegye, »i­n­a­a­ft bácakai „ 72.8 74.6 76.4 68.3 72.8 74.6 76.4 78.3 72.8 74.6 76.4 78.3 72.8 74.6 76.4 78.3 72.8 74.6 70.4 10 70-11 25-12 15- 12 70-10 95-11 70- 12 45- 12 95- 10 30-10 85-11 70-12 25-10 95-11 70-12 45- 12 95-10 95 11 70-10 80 11 45 12 30 -12 80 -11 15 -11 90 -12 65 -13 05 -10 40 -11 05 -11 85 -11 35 -11 15 -11 90 -12 05 -13 05 11 16 -11 90 73.7 75.5 77.3 79.2 73.7 75.5 77.3 79.2 73.7 75.5 77.3 79.2 73.7 75.5 77.3 79.2 73.7 75.5 77 10 90 -11 75-12 40 -11 35-12 10- 12 70-10 se­il 25-11 95-11 85-12 10- 12 70-11 35-12 10-11 10 12 — 12 6­5 11 55 •12 45 -12 85 -10 60 ■ 11 50 -12 16 -11 55 -12 35 -12 85 -11 55 -12 35 sa.

Next