A Hon, 1876. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1876-05-30 / 124. szám

váczi-ut 11. sz. a. három emeletes házra. Tolnay Gá­bornak, VI. k. Rözsa-utcza 15. sz. a. két emeletes házra. Wagner Jánosnak, IV. k. Ország-uton 572/19. sz. a. négyemeletes házra. Szenoner Istvánnak, VI. k. Vörösmarty-utcza 867. sz- a. egyemeletes házra. Lang Józsefnek, III. k. Ország-uton 482. sz. a. tol­dalék épületre. Lencz Ferencznek, III. k. fő-utcza 19/20. sz. a. földszintes házra, Wirker testvéreknek, l. k. fehérvári utón 22. sz. a. átalakításra. — A magyarországi néptanítók 11-d ik egyetemes gyűlésének 50 - es bizottága múlt évi megállapodása értelmében f. é. junius hó 4. és 5-ik napján tartja meg ez évi gyűlését Budapes­ten a »Népnevelők pesti egyesületet és a »Budapesti tantestület« közös helyiségében. (Belváros, IV. kér. czukor-utczai leányiskola.) A gyűlés tárgyai. 1. A 15-ös albizottság jelentése. — 2. Az Eötvös-alap­­gyüjtő központi bizottság jelentése. — 3. A ITI-dik egyetemes tanitő-gyülés idejének és helyének megál­lapítása. — 4. A III dik egyetemes gyűlés tárgyai­nak megállapítása, illetőleg a már megállapítottak­hoz nehány újabbaknak kitűzése; nevezetesen : a) Az »Arad-vidéki tanitó-egyesület« indítványa a val­lás oktatás ügyében, b) A »Vértesaljai tauitó-egye­­sület« indítványa a paedagogiai társulat létesítése tárgyában, c) A százas bizottságra vonatkozó javas­lat. — 5. Emericzy Géza tdr által készített tanterv ügyében való intézkedés. — 6. Szabó Endre által készített, a népiskolai kézi munka oktatásra vonat­kozó munkálat tárgyalása. Az ötvenes bizottság gyű­lése nyilvános. Előértekezletre a tagok jun. 4 dikén reggel 8 órakor gyűlnek egybe. A gyűlés 9 órakor veszi kezdetét. — Sir Charles Lyell, a múlt évben el­hunyt nagy angol tudós emlékezetét ülte meg tegnap a m. tud. akadömie. Az emlékbeszédet a geológia nagy mestere fölött P u 1 s z k y Eerencz tartá, nem száraz életrajzi adatokat s tudományos fejtegetése­ket mondva el, hanem mintegy tárczaszereün szen­telve nehány kegyeletes szót emlékének. Különösen kiemelte értekező az angol nemzet azon dicséretre méltó eljárását, hogy a tudósok iránt nagy kegyelet­tel viseltetik. Elmondá továbbá, hogy Lyell kezdet­ben jogász volt s csak Buchland geológiai előadásai vezették az igaz útra, melyet egész életén át megtar­tott. Nagymérvű utazásain kívül különösen kitűnő erős logicája képesítette őt a nagy haladásra. Oszintésége oly nagy volt,«hogy belátván az igazságot előbbi né­zetei’ellenében^ Darwin leghübb követői közé tarto­zott, sőt ennek ismert elméletét épen az ő müve az ember régiségéről szilárdította meg legjobban. Két nagy müve a geológia elemi s elveiről fordulópontot adott a geológiának, sőt az összes természet tudomá nyoknak, a mennyiben határozottan a kifejlődési el­méletet fogadta el alapul, kimutatván, hogy a jelen­legi természeti * erők — természetesen hosszú idő alatt — teljesen elégségesek voltak a föld életének úgynevezett forradalmait előidézni. Pulszky őt, mint a magyarok lelkes barátját ismerte meg, ki még az­után is őszinte barátja volt a számüzőttöknek s áta­­lában^. hazánknak, midőn . a közvélemény már elfe­ledkezett rólunk. Élete nyugodt s boldog volt, derék neje osztozott vele a tudományos kutatásokban is s a férfihoz, kit az élet tövisei alig érintettek, a halál is gyöngéden közelitett, hogy egy egész nemzet, sőt a tudományos világ őszinte, s — mi csaknem párat­lan — ellenhangoktól meg nemzavart részvéte között helyezék el hült tetemét Albion nagyhírű Pantheo­­nába, a Westminsterbe, hova nem jut el az ér­demtelen. Pulszky előadását a közönség zajos éljen­zéssel kisérte. Maga az előadás tudtunkkal az »Élet­képekében fog megjelenni. — Balesetek. Béla János napszámos a Deák- és váczi-utcza sarkán épülő ház első emele­téről saját vigyázatlansága folytán leesett s súlyosan megsebesülve kórházba, szállíttatott. — Sód! Gyula napszámos, győri szül. 30 éves, nős s 4 gyermek atyja a sugárúton épülő, az államtulajdonát képező ház Il-ik emeletéről leesvén, életveszélyesen megsebesült, gyógyítás végett kórházba szállíttatott. — Nagy Kálióban!! Azon minden mér­téket meghaladó bűnös közönynek, melyet némely vidéki városnak úgynevezett - »nevelő«- intézete a nemzeti nevelés iránt tanúsít, ritka példáját mutatja a következő hirdetés, melyet a »Népnevelők lapjá«­­nak legutóbbi számában olvasunk. Bizonyos S z a t h­­máry Endre,\egy kisdedóvodával összekap­csolt leányn evelő intézet tulajdonosa, N.-Kál­lóban Szabó lesvármegyében, intézetéhez egy neve­lőnőt akar fogadni. »Megkívántatok a folyamodótól: a német nyelv tökéletes tudása, a női kézimunkában való jártasság s hogy legalább némileg magyarul is t u dj o n.« Váljon hány apa van Nagy-Kállónak 6000 magyar lakosa közt, a ki a kitömni való csodabogárnak nevelő-intézetébe járatja gyermekét ? — A fővárosi közgyűlésnek t á r g y a i. A május 31-én tártandó rendes közgyti­­tésnek főbb tárgyai ezek: Az állami és községi tiszt­viselőknek községi adóval leendő megadóztatása. — Elemi néptanítói és ifjúsági könyvtárak létesítése. — A nazarénusok anyakönyvi nyilvántartása. — Indít­vány : József nádor születési százados évfordulójának megünnepelése iránt, — A nemzetközi statisztikai congressus tagjainak fogadása czéljábót szükséglen­­dő költség megszavazása. — A fővárosi szervezet átvizsgálása és az ügykezelés egyszerűsítése. — Elő­terjesztés a főváros területén építendő kórházaknak tárgyában. — Állandó tornacsarnok felállí­tását tervezi a budapesti tornaegyesület, mert jelen­legi helyisége, melyet a főváros ingyen engedett át neki, szűk és egészségtelen. Az építésre az egyesület sorsjáték rendezéssel akar péDzt gyűjteni; erre nézve a pénzügyminiszter már meg is adta az engedélyt. A bemutatott terv szerint 150,000 db. 50 kros sorsjegy fog kibocsáttatni, 610 db arany- és ezüstnyeremény­­tárgygyal, melyeknek összes értéke 10,000 írt. A tor­nacsarnok épitésére 24000 írtra van szükség, nem számítva a telket, melyet a főváros valószínűleg in­gyen fog átengedni. Az egyesület tegnapi rendkívüli közgyűlése a sorsjáték tervét egyhangúlag hagyta helyben. — Halálozások. Pálffy Albert jeles írónk és publicistánkat visszavonultságában fájdal­mas csapás érte. Reményteljes fia, László egy meghűlés következtében tegnapelőtt 17 éves korában meghalt. Temetése ma délután lesz 5 órakor a Sán­­dor-uteza 26. sz. alatti lakásról. — R ó t h Jakab János nyugalmazott honvédszázados folyó hó 28-án meghalt. — Öngyilkosság. Gyarmati József Fehérmegye lovasberényi születésű 32 éves gyári munkás, tegDap reggel Il-ik kér. országút 86. sz. alatti lakásán késsel átvágta torkát és meghalt. Gyar­mati a gyárból, hotaz előtt dolgozott, el bocsáttatván, valószínűleg kenyérkereset hiánya vitte ezen kétség­­beesett lépésre. LiBg;njabb. A képviselőház ülésén Paczolay János után — kinek beszédét részben még íontebbi tudósításunk is­merteti — Borlea beszélt a javaslat ellen. Utána Tisza Kálmán egy sikerült rögtönzésben szsdte szét Paczolay előző beszédét ; Borle támadásait röviden s hatással utasitá vissza. — Az ülés végén — fél kettő után — Simonyi Ernő nyújtott be interpellátiót a kassa-oderbergi vasrt holnaputárii közgyűlése tár­gyában. Az ülés háromnegyed 2-kor ért véget. A „Hon“ magántávsürgönyei. Konstantinápoly, máj 30 (Hivata­los.) A lakosság egyhangú óhaja folytán Abdul Aziz szultán a tróntól megúsz­tatott ; mint trónörökös Murád szultán­ná proklamáltatott. Versailles, május 29. A kamra megsemmisí­tette Lungenek, Chambord gróf sógorának megválasztatását. — Á külügyminiszter felelt Na­­buet kérdésére az egyptomi pénzügyek tárgyában, előadta ezek általános helyzetét s azt mondá : O Egyptomban is, mint máshol az egyetértést és össze­tartást tanácsolja Bízunk abban, hogy a világbékére oly szükséges egyetértés mindenütt létrejöjjön. (Élénk tetszés.) London, május 29. Búza szilárd, zsákos liszt 1, hordós liszt */., zab V» sh. drágább. Olaj helyben 34’/,. Szállított búza 323.47, árpa 166.08, zab 202.46. 3écs , május 30. (Megnyitás.) Hitelrészveny 129.20. Angol-Magyar-—.— M. hitelrészv. 111.’/, Lombard 74 1js. Municipalbank —.—. Általános Épitő-bank—. —. Magyar sorsjegy 1864-es —.—. Napoleond’or 962 1/2- Magyar földhitel 44.—. Angol-osztrák 62.80. Pranco-Magyar —.—. Al­­lamvasp. 259 »/,• üniobank 61.V*. Angol építő-bank 1860-as —.—-. Bécr, május 30 (Előborze.) Hitelrészvény 129. 10. Magy. földhitel 431/,. Ang.-Magyar-----. An­gol-osztrák 62— Magyar hitelrészv. 110.-----. Franeo-Magyar —.—.Lombard 74’/4 Alamvasp. 252.—. Municipalbank —.— Unió-bank 54.’/,. Által, épitőbank —.—. Angol épitőbank Magyar sorsjegy —.—-. 149—.—. 1860-as —.—. 1864-es —,—. Ezüst —.—. Napoleond’or 972.—. Rente Frankfart, május 29. (Kezdet.) Vá'-tőáif. Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1880-ra —.—. Évjárulóki papír —.—. Lombardok 63.—. Magyar sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészv. 10 >.—, Osztrák államvasp. részvény 211.—. 1864-es —.—, Évjáruléki ezüst —. Galicdsi —.—. Győr-gráczi KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Országos magyar iparegyesület. Budapest, május 28. Az országos magyar iparegyesület ma tartá évi rendes közgyűlését a régi városház tanácstermeiben. Az ülést Tisza László el­nök nyitá meg egy hosszabb s többszöri éljenzéssel félbeszakított beszéddel, melyben elmondá, hogy ifjú korától fogva lelkes buzgalommal viseltetett a hazai ipar előmozdítása iránt, maga is remekelós után fel­szabadult asztalos, s ezért az iparos társai részéről nyilvánult azon kitüntetést, melylyel őt az országos iparegyesület elnökévé választék, hálás köszönettel fogadta s ezt csak most van alkalma a közgyűlésnek megköszönni. Előbb inkább a mezőgazdásági ipar te­rén volt elfoglalva, de most mint ezen egyesület el­nöke, a tőle telhetőt meg tenni mindenkor kész a magyar iparnak egészben való előmozdítására. Az egyesület igazgatója által előterjesztett évi jelentésből közöljük e következőket : A múlt közgyűlés óta lefolyt év a hazai ipar évkönyveiben mint egyik legszomorubb emlékezetű év lend feljegyezve Az 1873-ban világszerte megin­dult pangás és ipari hanyatlás fokról-fokra mélyebb­re sülyesztette iparunk keresetképességét, a nélkül, hogy a javulás előjelei mutatkoztak volna, s igy a le­­nyomottság közepette a közel javulás reménye sem hatott enyhitőleg az üzleti viszonyokra és buzditólag a kezdeményező és vállalkozási szellemre. Ezen körülmények súlya egyesületünk viszo­nyaira is kihatott. Az átalános üzleti pangás és sú­lyos pénzviszonyok két irányban éreztették hatásu­kat az egyesületre : egyfelől abban, hogy a tagok közül többen nem voltak azon helyzetben, hogy tag­sági kötelezettségüknek megfelelhettek volna, s a tagok sorából töröltetni kívántak, a mi összeköttetés­ben azon körülménynyel, hogy az említett viszonyok között az egyesület terjesztésére irányzott mozgalmat sikeresen folytatni nem lehetett, a tagok számának apadását vonta maga után , másfelől abban, hogy az átalános lehangoltság a lendületes működést is meg­bénította, és az oly kezdeményezéseket kizárta, me­lyek bármily tekintetben vállalkozás színében tűntek volna fel, vagy a tagok és a nagy közönség részéről bizonyos áldozatkészséget tételeztek volna fel. Még egy körülményt kell itt megérintenünk. Az 1872. év végével letelvén a tagsági kötelezettség­nek első hat évi cyklusa, ezen év végével majdnem 1500 rendes tag tagsága ért véget. — Az 1873-ban beállt pénzügyi válság és ipari pangás tehát annál súlyosabban hatott az egyesület anyagi viszonyaira, a mennyiben az 1873., 1874. és 1875-ik évek folya­mában kiderült, hogy az egyesület még azon tagjai közül is többeket elveszített, kiknek támogatására és közreműködésére 1873. év elején számíthatni vélt azon alapszabályi pont értelmében, miszerint azon tagok, kik a hat évi cyklus lejárta előtt kilépésüket be nem jelentik, uj hat évre tagoknak tekintetnek. Ezen körülmény, valamint az, hogy a kintmaradt tetemes tagdijhátralékok folytán már az 1873. és 1874-dik évek is jelentékeny hiánynyal végződtek, arra utalta az igazgatóságot, hogy az 1875-iki költ­ségvetés kiadási tételeinek minden lehetséges meg­szorításával erélyesen törekedjék az egyensúly hely­reállítására s minden nélkülözhető vagy elhalasztha­tó kiadást mellőzzön. E megszorításnak is bénitőlag kellett hatni az egyesület működésének azon ágaira, melyek nagyobb kiadásokkal járnak. Végül azon szerencsétlenség is érte az egye­sületet a lefolyt évben, hogy az egyesület bizalmát biró pénztárnok a fenállott ellenőrzési rendszabályok daczára az egyesület vagyonán tetemesb sikkasztást és csalást követett el, s noha az igazgatóság részé­ről minden lépés megtétetett az elsajátított vagyon visszaszerzésére, mégis ma még az elsajátitot vagyon nagy része el van vonva az egyesület rendelkezhetése alól. Noha ^indezen most elsorolt kedvezőtlen vi­szonyok bénitőlag hatottak az egyesület tevékeny­ségére, 8 az egyesületet vezető közegeit, valamint a rendelkezésére álló munkaerőket nagyobb mérték­ben oly irányban is vették igénybe, mely az egyesü­let működésében látható eredményt nem mutat, mindazonáltal az egyesület minden irányban lehető­leg megfelelni igyekezett feladatainak, működési te­rét tágítani, szervezetét kifejteni és hatályosabbá ten­ni s az általa már előbb elfoglalt téren megállani igyekezett. Az ügykezelési adatok szerint az igazgatósági határozatok száma 368, az ügydarabok száma 1096 volt. A szakosztályok működéséről részletesen szól a jelentés. A jelentésuek erre vonatkozó főbb adatai az időről időre hozott tudósításainkban találhatók, úgy szintén mind az, mit a jelentés, minta gyűjte­mény és iparmuzeum, ipariskolák, kiállítások, gya­korlati iparűzés emelése, iparéraekelőmozditása stb. czimek alatt tartalmaz. Az egyesület pénzügyi eredményei a múlt év hez viszonyítva s eltekintve az iparmuzeumi telek és leltár értékétől e következő: 1874. decz. 31. Alapitványi tőke 43.960.51 Forgó tőke 2,951.04 Régi iparegyesületi va­gyonérték 19.869 39 Az egyesület birtoká­ban levő, de külön rendeltetéssel biró összegek vagy füg­gő tétel 150.29 Állandó kézmükiáll. és iparmuz. készpénze (adóssága) 659.25 Egyesületi iparmuzeumi alap 225.60 1875. decz. 31. 44,360.51 1,103.43 19,869.39 97,50 196.29 225.60 Összesen 66,497.58 65,852.72 A fenebbi különbözet magyarázatára nézve megjegyzendőnek véljük, igy szól a jelentés, hogy a forgó tőke csökkenése annak tulajdonítandó, hogy a múlt években biztosabbnak felvett tagdijhátralékok hói, épen a közbejött rósz évek folytán jónak láttunk nagyobb leírásokat eszközölni, összesen 2100 írttal. De ettől eltekintve, kötelességünknek tartjuk e he­lyen megemlíteni, hogy az egyesület vagyonának azon tétele, mely a mérlegben Sávoldt Ignácz taátozása­­kép van kitüntetve és a melyben az iparegyesület mint ilyen 14,710 frt 40 krral, az ipartanodák alapja pedig 1992 írttal vesz részt, függő illetőleg kétes kő vetélésnek tekintendő, a mennyiben ezek azon össze­gek, melyekkel Sávoldt az általa elkövetett sikkasz­tás és csalás következtében a fenyitő törvényszék ál­tal kimondott marasztalás alapján a múlt évi zárlat napján könyveinkben megterhelve volt. A Sávold-féle ügyre vonatkozólag felolvasta­tott a képviselő bizottság jelentése, melyből kiderül, hogy mint elnök megnyitó beszédében is jelenté az egyesület közegeit ez ügyben semminő mulasztás vagy szabályellenes intézkedés nem terheli, hanem a sikkasztás csakis a fenálló régi pénzkezelési szabá­lyoknak az ellenőrzés tekintetében tapasztalt hiá­nyossága folj tán volt lehetséges; miért is a képvise lő bizottság uj pénzkezelési szabályokat készít,hogy ha­sonlószerencsétlenség jövőre ne érhesse az egyesületet. Az 1875-iki bevételek és kiadások mérlegéről ezt mondja a jelentés: Egészben véve a bevételek és kiadások mérlege következő : Bevét Kiadás egyesületiek 12,149.42 13,014.79 áll. kézmük. 2,006.44 1,810.15 ipartanodái 14,004.68 8,371.61 Az egyesületi hiány, melylyel egyébiránt az egyesületnek 18 í5. Többlet Hiány —865.27 196.29 — .— 5,933.07 — szemben állanak évről künmaradt biztosabb kamat és tagdíjkövetelései, összesen mint­egy 2000 írttal, az egyesület átalános pénztárából fe­deztetett. Az 1876-iki költségvetés a bevételeket és ki­adásokat egyensúlyban tünteti fel, úgyhogy deficzit nincs. Az összesítés mind a bevételnél mind a ki­adásnál e követkaző számokat eredményezi (elhagyva a krokat) Egyesületi előirányzat Állandó kézmükiállitási előirányzat Ipariskolai előirányzat Bevétel 19,492 frt 1,196 » 15,533 » Kiadás. 19,492 frt. 1,196 » 15.533 » Összesen 36,221 frt 36,221 frt. Ezen csak főbb adataiban itt feltüntetett bud­get a közgyűlésen pontonkint felolvastatott s azt migden észrevétel nélkül elfogadta a közgyűlés. Az egyesület netto budgetje kerek összegben 12,000 frt, mert a bevételül előirányzott tagdíjak és kamatok­ból az évvégéig be nem hajtható s mint hátralék kin­­maradó összeg a kiadásokra is fölvétetetett. Ha a bekivánható jövedelemből 12,000 írtnál több folyna be, a felesleg az előbbeni években tett előlegezésekre való tekintettel tőkésitendő lenne. Következett a dtszérmek kiosztása: diszérmet kapott 15 egyén, munkásőrmet (ezüstben) 12, bronz­ban 6 egyóD, tökbnyire derék fiatal munkások Következett a választás. Alelnökké egyhangúlag s közfelkiáltással dr. Szabóky Adolf választatott. A képviselő bizottságba beválasztatott a kör. 11 tag, Dépold József, Kun Gyula, dr. Matlekovics Sándor, Mudrony Pál, Nerhaft Antal, Ottenreitter Lőrincz, Thék Endre, Yolny József, Fromm Antal, Kölber Probászka Ferencz; számvizsgálókká Oppodi A., Adler K. és Fáik Zs. választattak. — Megemlítjük még, hogy a választás folyama alatt egy erdélyi gyá­ros, Ludwig, egy az iparosok részére felveendő na­gyobb kölcsönre nézve tett indítványt. Szóló utasitta­­tott, hogy indítványát az igazgatósághoz, illetve az illető szakosztályhoz nyújtsa be, miután e kérdés vi­tatása a jelen közgyűlés tárgyát nem képezheti. A kassa-oderbergi vasút. A kassa-oderbergi vasút igazgatósága beküldte hozzánk évi jelentését, mely a f. évi jun. 1-én tartan­dó közgyűlés elé fog terjesztetni. A jelentésből ki­emeljük e következő főbb pontokat: A társulat be­vételei a lefolyt évben 3,032,802 frtot, ellenben 1874- ben 2,734,888 frtot tettek ; a mi 297,915 vagyis 11 százalék növekedésnek felel meg. A tisztán üzleti kiadások 1875-ben 2,037,294 frtot, a rendkívüliek 167,206 frtot, együtt 2,204,501 frtot tettek, 1874 ben az összes kiadások 1.977,121 írtra rúgtak, a költség' növekedés tehát szintén 11 százalék. Áz üzleti fölös leg 828,302 frt, 1874-ben volt 757,766 frt, úgy hogy ez idén az állami biztosítékból 70,436 írttal keveseb­bet vesz a társulat igénybe ; de még most is esak 27.5 “/o-át az államilag biztosított összegnek fedezi az üzleti nyereség. A magyar vonalra nézve 1874. vé géig 7,327,553 frtot kapott a társulat állami bizto­síték fejében, 1875-re 1,765,000 frtot, s még 846,171 frt követelése van s az osztrák vonalra nézve a köve­telés 522,572 frt. A kártalanítás kérdésének megol­dására nézve az igazgatóság ezeket indítványozza : »1. A közgyűlés azon szerződést, mely egyfe­lől a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi magyar kir. miniszterek, s másfelöl a kassa-oderbergi vasuttársulat igazgatótanácsa közt, a nevezett vasút engedélyezéseből és építéséből felmerült kölcsönös igények kiegyenlítése iránt, a közgyűlés jóváhagyá­sának és a törvényhozás szentesítésének fenntartásé val, 1876. évi apnl 8-ik napján Budapesten kötte­tett, s melynek szövege a jelen közgyűlés jegyzőköny­­véhez csatoltatik, helybenhagyja« ; »2. a közgyűlés ezen szerződés végrehajtásával megbízza az újon választandó igazgatóságot és ennek az ezen ügylethez szükséges meghatalmazást ezennel megadja«; »3. a közgyűlés felhatalmazza az újon válasz­tandó igazgatóságot nevezetesen arra is, hogy az 1-ső számú határozattal jóváhagyott szerződésben nyúj­tott külön állambiztositás alapján névértékben aranyban 6.828,000 osztr. értékű forintról szóló el­sőbbségi kölcsönt vegyen föl, s ezen kölcsön iránt a zálogjogot a már kibocsátott elsőbbségi kötvények birtokosait megillető jogok fentartásával a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasuttársulat pályavonalaira bekebeleztethesse.* »4. A közgyűlés a most hozott határozat által jóváhagyott szerződés folyományaként elhatározza, hogy 1876. évi július 1-től kezdve részvények bizto­sított tiszta jövedelme 4°/0-kal, vagyis részvényen­­kint és félévenkint osztr. ért. 4 ezüst forinttal fizet­tessék.« Továbbá az eperjestarnovi vasút magyarorszá­gi részének megszerzése iránt javasolja: miszerint »A közgyűlés azon szerződést jóváhagyja, mely a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi ma­gyar kir. miniszterek hozzájárulásával, egyfelől a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasuttársulat igazgató­­tanácsa, másfelől az eperjes-tarnovi magyarországi részvasut igazgató-tanácsa közt a nevezett két vasat egyesítése isánt, a közgyűlések jóváhagyásának és a törvényhozás szentesítésének föntartása mellett Bu­dapesten 1876. april 8-án köttetett s melynek szöve­ge a jelen közgyűlés jegyzőkönyvéhez bozzácsatol­­tatik.« S ugyanez ügyre vonatkozólag inditványozza, miszerint »A közgyűlés elhatározza saz újon választandó igazgatóságot meghatalmazza és megbízza, hogy a beruházási függő adósság fedezetlenül maradt ka­matkülönbözetének, az arany- és ezüsttárfolyamok közt eddig felmerült különbözetnek, a szelvény-be­váltásért tartozó províziónak, az államelőlegek el­késve eszközölt utalványozása folytán felmerült ka­matoknak és a késedelmes utalványozásokból eredő ágió-különbözetrek, a két állam kincstárai által való rendezését ezen közgyűlés elé terjesztett saját jelen­tése érttlmében szorgalmazza; a felsorolt hiányla­toknak ez utón el nem érhető fedezésére pedig az eperjes - tarnowi magyaroszfigi részvasuttal kötött egyesülési szerződés 3. §. e) pontja értelmében ala­kítandó tartalék alapján saját belátása szerint meg­felelő pénzügyi műveletet, esetleg elsőbbségi kötvé­nyek kibocsátásával vigyen keresztül.« — A magyar vaspiacz május hóban (A m. vaspiacz központi irodájának értesitése.) Az átalános nyomott árak a külföldön és a tartós munka­­hiány, különösen a szerkezeti és gépezeti szakban, vaspiaczunkra nézve is bírta befolyással. Vasgyáraink legtöbbnyire egy kis apadást mutatnak ki. Elárusitá-. sunk nagyobb részt a magya r finomitő gyárakra volt szorulva. Egyes csehországi gyárak egyesitett eljárása, a vasárakat felemelni, alkalmat nyújthat, kü­lönben élénk összeköttetéseinket oda újonnan fel­venni. Legutóbbi nyersvas eladásunk 28,800 meter mázsára rúgott, melyből: Budapestre 1,000 m. m, Bécsre 3700 m. m, Oderberg felé 400 m. m, Styriába 600 m. m, magyar gyárakba 23,100 m. m. Pontos szálitásra való készletünk 49,500 m. mázsát tesz, mely 600 m. m. csillám, 5.500 m. m. fehér, 14,500 m, m. feles és 28900 m. m. sötétszürke vasból áll Nyers vasárainkat jelenleg vasutkocsi rakmányokban mé­ter mázsánként (100 klgr.) következőleg jegyezzük. Budapesten. Cbisnovizi 5.20 kr. hátién 4.50— 4.60 kr. Gerliczi 4.75—4.90 kr. Ploszkói 4.50— 4.60 kr. Szalóczi 4 70—5.30 kr. Beslinaczi 5.80—6.20 kr. Aradon: Déznai csillám I. 5.50 kr. II. 4.60kr. Kassán: Jászói 4.20—5. kr. Bel­­r ü c z ö n Szalóczi 4.30—4.90 kr. T o r n a a 1 j á n : Chlisnoviezi 4.80 kr. Ploszkói 4.15—4.20 kr.) Gerli­­czei 4 35—50 kr. Betléren: Betléri 4.05—4.15 kr. Rozsnyón: Berzéti 4.40 kr, Siszeken: Besh­­náczi 5.50 kr. — Az első magyar kártyagyár rész­vénytársulat ma tartotta Ohevalovszky elnöklete alatt 7 dik évi rendes közgyűlését. A mérleg szerint bevé­tetett 168,624 frt 92 kr, a tiszta nyereség 2593 ft 26 kr. és ez a jövő évi számlára fog íratni. — A Merkantil angol magyar biz­tositó társulat máj. 2 -ikán tartott közgyűlé­sén előterjesztett jelentés szerint az évi bevétel 146,839 frt, a kiadás 141,182 frtot tett; tiszta nye­reség 5656 frt. Az igazgatóság javaslatba hozván a Nort British londoni társulattal való fúziót, s Bur­ger mint e társulat meghatalmazottja kijelentvén, hogy fúzió esetében utánfizetésről szó sem lehet, a közgyűlés a fúzióra vonatkozó szerződést egyhangú­lag elfogadja. E szerződés szerint a részvényesek az eddig befizetett összegeket három nap múlva ki­vehetik. — A m. országos központi taka­rékpénztár május 28-ikán közgyűlést tartott az uj kereskedelmi törvény által kívánt alapszabálymő­­dositásek tárgyában. Az elfogadott módosítások kö­zött nevezetes a 17. §, mely szerint a részvényeknek két hóval a közgyűlés előtt a tulajdonos nevére kell átírva lenni; továbbá nevezetes módosítás az, hogy 3000 db részvény visszavásároltatok; s igy az alap­tőke 1.500,000 forintról 1.200,000 forintra szálitta­­tik le. — A keleti marhavész állásá­ról f. évi május hó 26 ig terjedő jelentések szerint: Magyarországban Szörénymegye orsovai kerületében fekvő Berszaszka és Svitnitza községekben uralg. Horvát Szlavonország és a Határőrvidék területe vészmentes. — Az osztrák tartományokban: Dalmá­­cziában: Mrcevo, Marvinjac és Mravinjica községek­ben uralg. Az alsó-ausztriai, sziléziai és moryaor­­szági cs. kir. helytartóságok a Szörénymegyében ki­ütött keleti marhavész következtében a vészes terü­letből való kérődző állatoknak és ezeknek nyerster­ményeinek bevitelét betiltotta. Magyarország többi azaz vészmentes területéről származó kérődző álla­tok és nyerstermények bevitelét pedig csak vasúton egészségi, illetőleg származási bizonyítványt előmu­­tatása mellett a kijelölt belépő állomásokon enged­ték meg. x. C s. k. szab. osztr. á 11 a m v a s u t-t á r­­s as ág. Hirdetmény. Utasok, podgyász, gyorszálit­­mány, pénzküldemények, árúk és állatoknak Becs, Floridsdorf, Marchegg, Pozsony, Budapest és Kőbá­nya vasúti állomások között egyrészről és Galacz, Odessa, Várna és Konstantinápoly aldunai állomá­sok között másrészről, Baziásig és onnan a vasút használatával való egyenes szállitására folyó évi junius 1-jétől kezdve uj kombinált vasúti és gőzhajó­zási tariffa fog életbe lépni. Ezen tarifa még határo­zatokat és tételeket tartalmaz a cs. k. osztrák állam­­vasut-társaság gőzhajói által a helyi hajózási csat­lakozó-forgalomban szállított utasok, podgyász, pénz­­küldemények, árúk és állatok tekintetében. Az 1873 május hóban kibocsátott kombinált vasúti- és hajózá­si tarifa pótlékaival együtt junius 1-jétől kezdve töké­letesen hatályon kívül helyeztetik. Az uj tariffa pél­dányai a cs. k. szab. osztrák állami vasut-társaság üzleti igazgatóságánál Bécsben, Pestalozzigasse 8. és a társaság nagyobb állomásain megszerezhető és az összes társulati állomásokon megtekinthető. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. ■SS" S' BECSI TŐZSDE. Május 29. A. lllamadósság lOOfrt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro » n » febr.—aug. 5 pro • „ ezüstben jan.—jul. ö pro » _ n april—oot. 6 pro Sorsolással 1839-bŐl egész sorsj. p. p. . „ 1839-ből ötöd „ . I 1854-ből 250 frtos 4%„ , „ 1860-ből 500 . 5%_ " . , 1860-ból 100 „ 5%„ \ . , 1864-ből 100 „ .... . Qomot járadékjegy 42 lira...................... A11 am jószág! jelzáloglevél 120 frt 5% . Osztr. kincstári Jegyek 5%...................... B. Földtehermentes. 100 frt Csehországi 5°/o • • Bukovinai I, . . Gácsországi ............................................ , Krajnai, karinthlai és tengermellóki 5°/0 Horvát*tótországi 5% Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi TIroli Temesi Bánság I it5% Temeai 1867-dlkl aoraoláit Magyar 5% . , 1867-1) záradékkal dlkl aoraoláal záradékkal . C. Más közkölcsönök.- . I «% • « é • Ouna szabályozási 5% 100 frtos . . Magyar vasúti 120 firt (300 frank) 5°/ Gömöri záloglevél 5% 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt ... . * „ 50 frt ... . Magyar kincstári utalvány 1873 10 L t 1874-ki 10 L. 0% ....- kölesön 1871. 30 mii. . . . , 1873-íki 54 mii. 5% . . . • szőlődézsma-váltság 100 firtos. Pest városi 6°/0............................................ Török vasúti 400 frank...................... . .140 frank beflz. . . • D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt ...................... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 Magyar földhitelintézet 200 frt. . . Keresk. és iparhitelintéz. 160 firt. . . • Magyar ált. hitelint. S00 frt....................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . . Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt Franeo-osztrák-magy. 500 frank 50% • Franeo-oestrák 100 frt................................. 64 20 64 30 67 8o 67 80 236 — 234 — 105 - 105 75 114 50 131 75 19 50 139 — 97 -100 — 84 50 86 - 90 — 99 50 101 60 97 - 97 — 96 50 74 - 95 50 99 - 74 50 73 — 74 50 74 — V 2 25 92 25 68 — 68 — 92 2 63 - 46 50 56 — 43 50 130 20 113 76 635 — 14 f.O Tartva 04 30 64 40 68 — 68 — 238 - 235 - 105 f( 1G6 25 115 50 132 25 20 50 139 50 97 25 85 5< 86 50 92 — 1 0 — 98 97 50 76 - 96 50 75 73 5b 75 50 75 -102 75 92 75 69 5 68 50 68 92 75 Franco-magyar 200 frt .... Haza életbiztosítóé* hitel 200 frt . Magy. ált. municipalia 200 frt 40% Magy. jelzálogb. 200 frt 30% . . Osztr. nemz. bank............................ üniobank 200 frt 70% .... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alfóld-flumei pálya 200 frt............................ Albrechtpálya 200 frt...................................... Duna-drávai 200 ....... a « « Dniester 200 ................................................. « Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................... Eperjes-tarnovi 200 frt..................................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. • Ferencz-József pálya 200 frt ezüst . . j Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . • • . Laj08-Károly pálya 200 frt p. p. ... Kassa-oderbergi pálya 200 frt .... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt .... . „ „ (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt...................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst • • • Állampálya 200 frt p. .................................... Déli pálya 200 frt ....................................... Tiszai pálya 200 frt.......................... . . Bécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországI első pálya 200 frt • „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . „ keleti-pálya 200 frt........................... « nyugati székesfebérvár-grácz 200 frt é • * ­F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% • • „ S3 éves visszafizetés 5% . . Cseh Jelzálogb. 5%.................................. Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás . . . * o. é. 5%............................ Magyar földhiteltársulati 84 év 5%% . , földhitelintézet! 5%%.... , 5% arany....................................... . kereskedelmi bank 23 év • . t jelzálogbank 5Vs%........................ 9. Elsőbbségi kötvények. 63 25 47 57 — 44 130 40 114 645 — 15 2 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5*/« • Albrechtp. 300 firt 5%. . * . . . . Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% • • Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. B „ 300 frt e. 5% . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ... • a , 1862-iki............................. . , 1862-iki............................. „ * 200 frto................................ Eperjes-tarnovi 300 frt........................... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. „ . , 100 frt o. é. . 100 ■ *00 . 200 » 300 n. kib. . > a in* n n • IV. ;. . Kassa odsrbergi WO frt • , Lembergi-ozem.-jassyi pálya 200 firt ezüst • 9 „ , , I. kib. 1865 t • • . n. . 1867 sasa 5J* a a a a a a 12** Ferencz József Pées-baresi Károly-Lajos ezüst 5% ezüst 1861 . 200 i l Adva Tartva 815 —820 — 99 50 1 0 50 41 50 42 33 í —337 -141 50142 50 105 —17 — 1817 —1822 — 129 50130 5( 188 50 189 -84 86 -122 50 123 -30» —310 — 126 —126 5( 38 7539 25 104 25104 75 252 —253 -73 5073 75 191192 — 05 50106 5‘ 86 5087 2ö 99 50100 -32 —32 50 100 --100 5í 103 60 , 104 -88 -88 5‘ 90 7591 25 97 20 97 3-— 83 5< 85 -85 5 í 95 7596 2. 88 50— 79 —80 ­|, 63 25 63 7f ] 67—5 -------1 87 —-------1 87 50 1 84 76 85 — 1 —z z 63 — 1(0 —100 50 — 95 50 89 50 90 — — 68 -97 —97 5 94 5095 -90 5091 -f 67 75 68 ~ 77 25 77 56 76 40 76 8« 66 50 67 ­— _. _ Osztrák- Lloyd S% p. p. Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt,®% Rudolfpálya, 800 frt, 5% .... „ 1869 ...... * 1872 ........................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . Állam pálya 500 frank 2% . . . , 1867-lki 3 . . . . j, 200 frt 6% Déli vasút Januar—Juli april.—okt. , 200 frt ez. , 1875—1870 , 1877—1878 Tiszavidéki .... Tramway 22 év kisor. . . . Magy. gácsországi 200 frt e. Magy. északkeleti Magyar keleti Magy. keleti IL kib, Magyar nyugati 3% 500 fr. 8% 500 , 57, . . fl7„ 500 fr. 67o 500 , 300 firt. , 300 fti 800 írt . SOO frt . 8%57, 67, 57, 8»/, I. Magánsorsjegyek. Hlt.lintéiet 100 frt................................. Clary 40 frt p. p..................................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% innsbrucki városi 20 frt . . . . Keglevich 10 frt ................................ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . Buda város köles. 40 frt . . . , Pálffy 40 frt p. p................................ , Rudolf-alapitvány 10 frt...................... Sálra 40 frt p. p. Salzburgi dijsorsj. 20 frt ... , St. Genois 40 frt. p. p. . . . , , Stanislau városi 20 frt...................... „ 50 p. p. 40 Waldstein 20 frt p. p. . Windischgrfitz 20 frt . , Váltók (három hóra). 100 rubel Pénzek árfolyama. Adva 85 — 79 50 77 25 75 75 150 50 107 — 107 97 50 79 63 50 58 75 155 — 29 — 95 50 18 — 13 • 14 50 29 — 28 50 13 25 38 50 16 50 28 50 17 50 118 58 — 22 50 22 75 í 9 70 59 — 59 7o 121 55 5 76 9 70 12 10 103 — Tartja 85 50 80 — 7 f j»*« 76 25 63 50 151 50 107 60 107 70 98 b0 79 50 64 50 83 50 59 25 155 59 3G — 96 — 19 — 13 50 15 — 80 — 29 — 13 75 39 — 17 60 28 75 18 50 119 — 59 — 2? - - 25 100 — 59 15 59 15 121 85 48 10 5 77w 9 71 12 20 103 25 Nyoinatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvónytáraulat nyomdájában. Budapest, barátok-tara jAthenaeum-ópület 7. sz. 1876.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék