A Hon, 1876. június (14. évfolyam, 126-148. szám)

1876-06-01 / 126. szám

ment a padlásra bőregeret fogni; egy gerenda a szelemennel, a melyen állott, vele együtt lezuhanván, homlokát jobbról szétzúzva, rögtön meghalt és tete­me fél 6 órakor az üllői úti katona kórházba szállít­tatott. — Nyilvános köszönet. Budaeőrs köz­ség képviselő testületének f. hó 26-án tartott közgyű­lésén — Szabadházy Andor községi jegyző felemlít­vén, hogy a múlt évi junius hó 26-án történt elemi csapással sújtott viz és jég által károsult szegé­nyebb sorsú lakosok részére Budapest főváros tekin­tetes tanácsa által két izben közel 10,000 írt — osz­tatván ki, — mely nemes tettért a községi képviselő testület nyilvános köszönetét kifejezni határozta el. Alálirt községi elöljáróság kedves kötelességének tartja mindazoknak nevében, kik a 1. fővárosi tanács­nak atyai gondoskodása folytán segélyben részesí­tettek , úgy a jótékony adakozó közönségnek, valamint a segélyző bizottság és annak főnökének­­. Kerntler Frencz urnak — a kiosztásnál tanúsított tapintatos eljárása s fáradozásáért — hálás köszöne­tét ezennel kifejezni. Kelt Budae­rsön május hó 29-én. Krámmer István biró, Szabadházy Sándor jegyző. — A fagy rongálta szőlőkben való teendők tárgyában az orsz. magy. gazdasági egye­sület szőlészeti és borászati szakosztálya máj. 30-án tartott ülésében a következő eljárást állapította meg és hozza javaslatba a gazda közönséggel leendő meg­ismertetés végett: 1. Első eset. A hol csak a hajtások végső hegyei perzselődtek le, hol ennél fogva a bokor további részein meg van a levélzet, ép vessző és a ter­més. Az ilyen szőlőkben legczélszerűbb s legolcsóbb is a dolgot magára hagyni, miután a leperzselt részek amúgy is elszáradnak, s az épen marad termés annak rendje és módja szerint megérik és kifejlődik. Kötö­zéskor ezen részek amúgy is leszedhetők. — 2. Má­sodik eset: A hol a szőlőbokor hajtásainak nagy része, tán fele vagy kétharmada leperzseltetett a fagy által, így a termésnek is egy része már tönkre téte­tett, és a bokron csak valami kevés, lejebb ülő fürtöcske van még épségben. — Az ily esetben szin­tén tanácsos még várni egy ideig, mig t. i. az elfagyott részek tökéletesen elszáradnak, és csak az után történjék az után-tisztogatás a bokron, de a a metszés ne alkalmaztassák a zöld venyigének elő­­részében 3. Harmadik eset : A hol a fagyás, mint eddig látszik, tehát felülről egészen a tőkéig, a hol ennélfogva minden levélzet, hajtás és gyümölcs telje­sen elpusztult. Az ily esetben is legtanácsosabb egy­előre semmit sem tenni, hanem várni addig, míg az elfagyott részek tökéletesen elszáradnak. A metszést aztán a gazda teheti ott, a­hol a holt tetem végződik, de ezen esetben is soha az élő részben. Ha pedig az egész veszsző el lenne a fagy által pusztítva, akkor meg kell várni a tőből fakadó új hajtásokat és csak azután, ha ezek jelzik magukat, lehet eltávolítani a teljesen elfagyott vesszőket. Többire nézve a jövő termés, valamint a szőlőnek egészsége érdekében is kell továbbra is ápolni a szőlőt és el nem hanyagol­ni, noha némely munkát meg lehet takarítani , így 1—2 kapálást meg lehet kímélni, t. i. úgy, hogy csak gyomláltatni és a szőlőt mindenesetre a gyomtól tisz­tán tartani s főkép nem engedni, hogy a gyom az uj hajtások fölé emelkedjék s azokat elnyomja.­­ Tudva van, hogy a főv.­hatóság a regale-szabályozásra néz­ve a múlt közgyűlésben megállapított szabályokat el­fogadta, s ezeket a közgyűlési jegyzőkönyvvel a bel­ügyminiszternek beterjesztette. Kerntler a szak­osztály figyelmét felhívja, hogy e szabályok által a bortermelők érdekei igen megvannak sértve, felkérte tehát a szakosztályt, hogy ez iránt a miniszternél lé­péseket tegyen, hogy mielőtt azokat megerősítené, előbb közölje a magy. gazdasági egyesülettel s az iparegyesülettel, hogy észrevételeiket e szabályra nézve megtehessék. Mivel az ügy gyors elintézést kí­ván, a szakosztály elhatározá, hogy rögtön fordul az­iránt a miniszterhez. Végül a szakosztály a Petheő Imre és társai által bemutatott (Velenczéből) ma­gyar pezsgőt vette bírálat alá, s úgy találták, hogy az kitűnő bor, s ha azon magyar vignetta nem volna, franczia pezsgőnek lehetne hinni. Tudomásul véte­tett, hogy e gyár évről-évre nagyobb elismerésben részesül úgy bel-, mint külföldön, mivel e gyár sem­miféle franczia czéget nem utánoz, hanem saját czége alatt bocsátja áruba borait.­­ Egy ital vizet kért Bugel Káz­­mér gácsországi születésű 36 éves napszámos, ma d. e. 11 órakor a Nádor-féle vendéglő átalakításánál a ház első emeleti állványán vele dolgozó 15 éves Figura Háni tót napszámosnőtől , s mivel ez kíván­ságát rögtön nem teljesítette, őt az állványról lelökte. A szegény leánynak ennek következtében jobb karja eltört s őt kórházba kellett szállítani. A durva tettes elfogatott s a fenyitőtörvényszékhez kisértetett. — A magyar zenészeti lexikon számára számosan beérkező életrajzok arra indítják alulírottat, hogy azon magyar születésű vagy ho­nunkban hosszabb ideig tartózkodó illetőleg megte­lepedett zenészek, zeneszerzők, kik vagy nem olvas­ták első felhívását vagy el nem készíthették eddig életrajzi jegyzeteiket — a határidőt bezárólag f. év június végére teszi. Budapest, május 29-én S­á­g­h József, lakik IV. ker. Lipót­ utcza 22. sz. Hivatalos közlemények: Az igazságügyminiszter a pestvidéki kir. törvény­székhez segédtelekkönyvvezetőkké : Lösz Ferencz és Kovács Albert ottani törvényszéki írnokokat, továbbá ugyanoda telekkönyvi Írnokká Hertelendi Zsigmond keszt­helyi lakost; a szent-endrei jbsághoz pedig Írnokká Stoits György ócsai jbsági dirnokot neveztet ki ; végre Kállay András szent-endrei jbsági írnokot a pestvidéki törvény­székhez helyezte át; Fittler Bálint ügyvédjelölte a vesz­prémi­­bírósághoz aljegyzővé ;Szita Elek nagykanizsai tör­vényszéki bijnokot a tapolczai járásbírósághoz telekkönyvi írnokká és Steffanits János kaposvári adótisztet ugyan­azon járásbírósághoz Írnokká , a fehértemplomi törvény­székhez jegyzővé Moga Ödön szilágysomlyói kir. járásbi­­rósági aljegyzőt nevezte ki. A „Hon“ magántávsürgönyei. Bécs, május 31. A »Polit Corr.c táv­irati után arról értesül Konstantinápolyból, hogy a szultán deb­ronisatioja sem nem nép­forradalom, sem nem palota-forradalom, ha­nem miniszter-forradalom által hajtatott vég­re, s csak akkor került színre, midőn­­a szul­tán azon kívánatról, hogy magánkincstárából a kimerült hadipénztárnak pénzt adjon, abso­lute semmit sem akart tudni. — A seik Mul­­izlam Hajrulla effendi az összes miniszterek jelenlétében egy­szerre kijelentette a szultán­nak, hogy a nép az ő­ kormányával elégület­­len s ennélfogva ő a tróntól megfosztatik. A szultán és Valide szultánnő­ kö­zvetlen ezután erővel a Top kapu palotába vitetett, hol élve s nehéz őrizet alatt van. Berlin, május 31. A­­Reichsanzeiger egy je­lentése szerint a berlini conferentia ere­dményéről szóló jegyzék, melyet Orosz-, Franczia-, Német- és Olaszország s Ausztria-Magyarország képviselői f. hó 30-án szándékoztak a portának átnyújtani, a közbejött trónváltozás folytán elhalasztatik. London, május 31. A lapok átalában kedve­zőleg nyilatkoznak a konstantinápolyi trónváltozás fölött, de egyelőre tartózkodva s minden túlzott re­mény táplálása nélkül. Az a kérdés, hogy a szofták terveinek van-e határozott programmja, s hogy ők képesek-e e programm kivitelére. A lapok különben a keleti kérdés békés megoldására kedvező esemény­nek tekintik a trónváltozást s azt vélik, hogy a ha­talmaknak támogatniok kell törekvéseit. Bukarest, május 31. A letéti pénztár főtit­kára Arion Constantin eltűnt. Hogy mily nagy az elsikkasztott összeg, még nincs konstatálva, azonban minden valószínüség szerint igen jelentékeny. Prága, május 31. Palacky temetése ma délelőtt ment végbe nagy pompával, a testületek, cseh és német egyesületek s a nép minden rétegének rendkívüli részvéte, s a város minden harangjának hangja közt. Sok ház gyász­zászlóval volt ékítve, és azon utczákon, merre a menet vonult, az üzlethelyi­ségek bezárattak. Berlin, május 31. A császár aláírta Hoffmann hessz miniszterelnöknek a birodalmi kanc­ellári hi­vatal elnökévé való kineveztetését. Speier, május 31. Haneberg püspök ma meghalt. Berlin, május 31. (A tőzsdéről.) Jobb külföl­di árfolyamok fedezeti vásárlásokat okoztak. Nem­zetközi papírok átalában magasabbak. Vasutak, ban­kok és iparpapírok emelkedők. Belföldi befektetések és külföldi tőkék kelendők. Pénz 21 /2 %. — Utó­­börze igen szilárd, hitelt. 228, államvasut 431.50, déli vasút 135.80, magyar sorsjegy 141.50, magyar keleti vasút 49. Bécs, máj. 31. (Zárlat.) fhitelrészvény 134.90. Galicziai 190.1/,. Államvasut 254.1/a. Rente 65.45. 1860-as 106.3/«. 1864-es 132 »/*. Ezüst 102.90. Lon­don 121.—. Unió­b­ank 57 + . Átalános épitő-bank 9 */«­­ Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 64.60. Lombard 76.1/2. Tramway 106.—. Hitelsorsjegy 155—. Napoleond’or 9.62—. Arany 5.70—. Frank­furt 58.75. Porosz pénzutalvány 69.+. Török sors­jegy 19.1/». Angol épitő-bank 17.—. Municipalbank Berlin , máj. 31. (Kezdet) Galicziai —.—. Lombardok 129.—. Ezüst-jövedk —.—. 1860-as —. —. Back —.—. Romániai 19.25. Államvasut 429. — . Papirjövedék —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 226.50. Magy. sorsjegy —.—. Berlin, május 31. (Zárlat) Galicziai 81.50. Lombard 132—. Ezüst jöved. 57.70. 1860-as '97.75. Bécs 167.40. Romániai —.—. Államvasut 430.—. Papirjövedék 56.25. Hitelsorsjegy 306—. 1864-es 265.—. Hitelrészv. 227.—. Magy. sorsjegy —.—. Frankfurt, május 31. (Kezdet.: Váltóárf. Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-ra —.—. Évjáruléki papír ——. Lombardok 63.3/1. Magyar sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészv. 113.—. Osztrák államvasp. részvény 214.—. 1864-es —.—. Évjáruléki ezüst—.— Galicziai—.—. Győr-gráczi Frankfurt, május 31. (Zárlat.) Váltóárf. Pécsre 168.1/g. Osztr. bank-részv. 679.—. 1860-as 97.*/*. Évjáruléki papír 54Lombard 65.—. Magyar sorsjegy —.—. Osztr. hitelrészv. 113.—. Osztrák államvasp. részvény 214.3/g. 1864-es 267.— . Évjárulék ezüst 57. 11t. Galicziai 160.—. Győr­­gráczi —.—. Pária, máj. 31. (Zárlat.) 3­0/0 évjárulék 67.62. Olasz évjárulék 71.75. Mobilier hitelr. 151.—. Tö­rök sorsjegy 40.50. 5 % évjárulék 104 70. Osztrák államvasut 537.—. Lombard 170.—. Osztr. földhitel­részvény —.—. Köln, máj. 31 Búza 21 15. 20.90. Rozs 16.10. 15.95. Olaj 35.20. 35.—. —.— Antwerpen, május 31 A petróleum üzlete. 28— fiank, London, május 31. Consols 953/*—96 KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A német kereskedelem s a kereskedel­mi szerződések. A német kereskedelmi kamarák és iparegyesü­letek a kereskedelmi szerződések megújítására vo­natkozólag szerkesztett véleményes jelentései most egybefoglalva közzététetnek. A »Kölnische Zig« e tárgyról írt czikkében egyebek között ezt mondja : »E munkálat igen tanulságos a maga nemében. 153 kereskedelmi kamra és egyesület küldi be a né­met kereskedő gyűlés állandó bizottságához vélemé­nyes jelentését ezen kérdésekre vonatkozólag : 1. Minő befolyással voltak a kereskedelmi szerződések az ipar és kereskedelem fejlődésére ? 2. Minő ta­­rifta-politikát kellene a birodalmi tanács figyelmébe ajánlani ? A beérkezett jelentések nagyobb része elis­meri, hogy a kereskedelmi szerződések jótékony ha­tással voltak, s hogy az ipar és kereskedelem fejlő­dését elősegítik. Kedvezőtlen befolyást csak tíz ke­reskedelmi kamara tulajdonított a szerződéseknek. Új kereskedelmi szerződések kötése ellen pedig egyetlen egy kamara sem nyilatkozott. S még azok is, kik a szerződésekről azt állítják, hogy egyes ipar­ágakra károsan hatottak e szerződések, nem fejték ki tüzetesen, váljon magában a szerződések rendsze­rében, vagy egyes tariftatételekben van-e a hiba. A königsbergi kereskedelmi testület terjedel­mes emlékiratában részletesen előadja, hogy a keres­kedelmi szerződések megkötése óta minő változáson ment át a forgalom Németországban. Más testületek mint Magdeburg, Stettin, Bingen, Gladbach, Emden, Heidenheim hangsúlyozák azt, hogy azon záradék, mely szerint a legnagyobb kedvezményekben részesü­lő államoknak tett engedmények a többi szerződéses államokra is kiterjesztettek, különösen kedvezőleg hatott, és már csak ezért is fel kellene tartani a jelen szerződéses rendszert. A kieli kereskedelmi kamara ellenben a legna­gyobb kedvezményekről szóló záradékot homályos­nak és kétesnek mondja, Lipcse azt tanácsolja, hogy a legnagyobb kedvezmények kiterjesztése bizonyos dolgokra korlátoltassék, nehogy a specificus érdekek ez­által csorbát szenvedjenek. Bielefeld e záradékot egyenesen károsnak mondja, ebből úgymond csak az iparilag annyira kifejtett államok, mint Anglia húzhatnak hasznot, nem pedig Németország. Mind­addig, míg Németország is magasabb fejlődési fokot el nem ér, a vámtételeket esetről esetre az ország reális érdekei szerint kellene megállapítani, s ezért szerinte a legkedvezményezettebb­ államokról szóló záradékot nem kellene az új szerződésekbe felvenni. Azon kérdés fölött, váljon kívánatosabb-e a ke­reskedelmi szerződéssel egyidejűleg tariftaszerző­­dést kötni, avagy elegendő-e, ha az államok kölcsö­nösen a legkedvezményezettebb nemzetek jogait biz­tosítják kölcsönösen egymásnak s egyebekben a vámtételekre nézve autonóm intézkedési jogot tarta­nak fenn maguknak, erről csak kevés kamara nyi­latkozott, így Königsberg és Magdeburg a vámtéte­lek leszállítása mellett azok egyszerűsítését is ajánl­ják. Minthogy pedig a legtöbb jelentés az idegen vámtariftatételek­ leszállítását tartja kívánatosnak, világos, hogy a kereskedelmi szerződéssel tarifta­­szerződést is akarnak köttetni, sőt egyenesen erre helyezik a fősúlyt. Az általános határozmányokat illetőleg Bo­roszló azon kívánságnak ad kifejezést, hogy a keres­kedelmi szerződéseket hosszabb időre kell kötni Ezen nézethez csatlakoznak Bochum, Halbersstadt, Soran, Essen, Chemnitz, Münster, Görlitz, Bingen, Laubau, Hirschberg, Landeshut és Schweidnitz. S egyúttal azt kívánják, hogy a szerződéses idő lefo­lyása alatt lehetőleg kevés változás történjék az új kereskedelmi szerződéseken, nehogy az ipar és ke­reskedelem számításai illuzóriussá tétessenek. Lip­cse, Köln, Essen és Maincz kívánják, hogy összhang­zó áruosztályozás s a vámtételnek egyenlő elvek sze­rinti kiszámítása szintén egyik követelménye legyen az új szerződések rendszerének. Legtüzetesebben foglalkoznak a jelentések az egyes tariftatételekkel, miközben a szabad kereske­delem és védvám, az érték és súlyvám kérdése be­hatóan és különböző szempontból van fejtegetve. A nagyobb rész kívánja a díjtételek leszállítását. Vám­­díj felemelést Königsberg csupán a német birodalom pénzügyi érdekének szempontjából tart megenged­hetőnek. Iparos részről azonban számosan a recip­­rocitás elvére fektetik a fősúlyt, s gyakran drastikus panaszt emelnek a német birodalmi kereskedelmi politika ellen. Az­ ipar pangását is főleg a hibás tarifta­­politikának tulajdonítják. A reciprocitás elvét azon­ban az iparos közönség sem kívánja túl­hajtani, ha­nem azt követeli, hogy a különböző termelési viszo­nyok tekintetbe vétessenek. Az értékvám ellen felhozzák ugyan, hogy Fran­­cziaország példája azt mutatja, miszerint ezzel sok visszaélést és boszantást lehet elkövetni, de másfelől a súlyvám ellen még felhozzák azt, hogy ez a belföldi értékesebb iparczikkek gyártása tekintetében, főleg a finomabb szövészetben nem nyújt védelmet. A több­ség azonban a sulyvám ellen nyilatkozik. S megem­lítendő még, hogy átalánosan ellenzik az osztrák csinozási eljárásra vonatkozó törekvéseket.­­ Az orsz. magyar iparegyesület szeszes italok szakosztálya szombaton f. évi jan. hó 3-án délután 5 órakor az egyesület helyiségében (országút 10 sz. I. emelet) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. Fontosabb tárgyak : bortőzsde, regaleügy, műbőr.­­ A b­árt­as­zé­k-do­m­b­o v­á­r-z­ák­án­y­i (duna-drávai) vasutársaság ma tartotta harmadik rendes évi közgyűlését, melyen Cséry Lajos elnökölt. Jelen volt kb­. biztosul L­o­v­i­t­z­k­y osztály tanácsos. 42 részvényes által letéve lett 4949 db. részvény, 493 szavazattal, miért is a közgyűlés határozatképesnek nyilváníttatott. A jegyzőkönyvet Csató felügyelő vitte A jelentésből, mely­en bloc fogadtatott el, kiemeljük, hogy a vasút összes üzleti bevétele 1875-ben 392,499 írt 80 kr., összes kiadása 356,427 írt 26 kr, miért és tiszta nyereményül 36,072 írt. 57 kr. mu­tatkozik A személy-, áru- és podgyászforgalom egy­­iránt emelkedett az 1874-ikihez képest. A főszám­adási zárlatból kitűnik, hogy az államsegély 1875 vé­gén ezüstben tett 1,752,538 frt 88 krt. a kincstár által erre nézve még nem teljesített fizetési összeg 113,905 forint 88 krajczár Az ápril 1-jén esedé­kessé vált elsőbségi kötvényszelvényszelvények bevál­tására szükséges összegnek (86.837 frt 50 kr.) levo­násával maradó 27.068 frt 38 krnak fedezetül szol­gál 37.330 frt 57 kr. papírban. Erre a számvizsgáló bizottság jelentése alapján a felmentvény az igazga­tóságnak megadatott. Ezután előterjesztették a ke­reskedelmi törvény értelmében átalakított alapszabá­lyok, melyek vita nélkül elfogadtattak s az igazgató­ság felhatalmazást nyert, hogy a váltótörvényszék által ezeken teendő mialáni lényegtelen módosításo­kat újabb közgyűlés egybehivása nélkül ker­sztülvi­­hesse. Bejelenti tett, hogy a kormány külön állam­­biztositék mellett a vasútnak anyagkészletek és beruházások fedezésére elsőbbségi kölcsön útján 120,973 frt 13 krt bocsátott rendelkezésére. Tudo­másul szolgált. Ezután jött a választás. A lelepett igazgatóság helyébe megválasztottak : Verebélyi Im­re, b. Majthényi, Calenspeyer Dávid, Rohonczy Béla, Herz Vilmos dr. igazgatókul és Lutzenleitner Lajos, Halász Gyula, Sztroiny Sándor, Dőry Vilmos fel­ügyelő bizottsági tagokul. — Az igazgatóságba és felügyelő bizottságba még a kormány is ki fog ne­vezni egy-egy tagot. A közgyűlés kimondja —Fuchs Miksa indítványára, hogy az igazgatóság évi díjazá­sának maximuma nem haladhatja meg a választmány múlt évi 3800 forint díját, ezen belül a kormány ha­tározza meg a díjazás nagyságát. A felügyelők szá­mára fejenkint 600 főt évi díj határoztatik meg. — Végül a közgyűlés helybenhagyta a társulati sze­mélyzet nyugdíjszabályzatának tervezetét s ezzel el­oszlott.­­ Az iparosok átalános takarék- és hit­elegyesületének közgyűlésén a választás eredménye a következő volt. Elnök : dr. Fálk Miksa. Igazgatók: Árvay J., Deutsch Sámuel, Deutsch Mór G, Grünbaum Miksa, Halász Imre, Schwarz Ármin, Tóth Vilmos. Választmányi tagok: Ferenczy János, ifj. Heidlberg Mór, Korompay Alajos, Kramer Samu, Löw Ignácz, Pollak Károly, Rosenberg Ignácz, Ro­senfeld Manó, Schlesinger Ignácz, Schlesinger Zsig­mond, Schneider Alajos, Schön József, Barnay Ig., Steinberg Ignácz, Stern Antal. Felügyelő bizott­sági tagok: Mandello Hugo, Pirnitzer Jakab, Weltner Jakab, Rosenthal Á. Felügyelő bizottsági póttagok: Steinacker Arthur, Reich Armin Dr.­­ A magyar gazdasági egyesület ma rendes évi közgyűlést tartott Lónyay Gábor elnöklete alatt. A választás mindjárt a közgyűlés ele­jén estetett meg. Elnöknek gróf Szapáry Gyula, I. alelnöknek Korizmics, 2 iknak gróf Széchenyi Pál választattak meg. Igazgató vál, tagokat a következők választattak meg: Andrássy Aladár gr., Bánffy Al­bert b., Benkő Dáni­el, Bossányi László, Csekonics Endre gr., Csengery Antal, Cséry Lajos, Czilbhert Rób., Cziráky János gr., Darányi Ig., Dávid Máj., Dessewffy Aur. gr., Erkövy Ad., Festetich György gr., Festetich Pál gr., Galgóczy Károly, Gorove Istv., Gönczy Pál, Hajós Józs., Havas Józs., Jurenák Pál, Károlyi Alajos gróf, Károlyi György gróf, Károlyi Gyula gr., Károlyi Istv. gróf, Károlyi Sándor gróf, Karpeles Alb., Kegl György, Kemény Ist. b., Ke­­nessey Kálmán, Kodolányi Sándor, Kostyán Fer., Kovách László, Kozma Ferencz, Krieger Pál, Lip­­thay Ist., Lónyay Gábor, Lónyay Menyhért, gr. Maj­­láth György, Máday Izidor, Nagy György, Nicki Mihály, Perlaky Elek, Peterdy Gábor, Podmaniczky Géza b., Sehhmich Pál, Sennyey Pál b., Simonyi La­jos b., Somssich Pál, Szapáry Antal gróf, Szath­­máry Lajos, Széll Kálmán, Szendrey Ign., Tanár­­ky Gyula, Tavaszy Endre, Térty Pál, Tisza Kálmán, Tisza Lajos, Tisza László, Tormay Béla, Török Istv., Trefort Ágost, Ürményi Józs., Wagner Károly, Wágner László, Wenkh­eim Béla b., Wodianer Al­bert (kaprioriai), Zichy Ferencz gr., Zichy Nándor gr., Zsamár. Ezután következett a köztelki kötvények kisorsolása. A következők huzattak ki: 116. sz. gr. Károlyi Lajos, 154. és 151. sz. gr. Károlyi György, 54. sz. gr. Széchényi István, 105. sz. gr. Károlyi La­jos, 208. sz. gr. Hunyady, 45. sz. Semssey J., 117.gr. Károlyi Lajos, 232. sz. Csekonics János gróf, 27. sz. gr. Almásy Lajos. Ezután a közgyűlés a jelentést — melyet igen érdekes s tartalomdul, s melyet legkö­zelebb fogunk hozni — tudomásul vette; a felment­vény megadására nézve pedig Majláth Gy. ország­bíró indítványára kimondatott, hogy mig a Kránitz­­féle ügy biróilag el nem döntetik, addig a fel­mentvény megadása felfüggesztetik, s majd annak idején e czélra egy rendkívüli közgyűlés fog egybe­hivatni. Üzlet- és terménytudóan ma. Budapest máj. 31. Az értéktőzsdén a hangu­lat kedvezőbb külföldi jelentések folytán javult. — Egyes bankok részvényei magasabban keltek, úgy­szintén tőkebefektetési papírok is. De a forgalom korlátolt maradt. Értékek és váltók szilárdabban keltek. Az előtőzsdén osztrák hitel 133.50 nyílt meg, 134.80 — 134.40 vezetett, magy. hitel 115.50—115.75. A déli tőzsdén osztrák hitel 134.20—134.40—134.10, magyar hitel 114.75—11. 50, földhitel 42.50, magy. vasúti kölcsön 92.50, nyereménysorsjegy 68, magyar földtehermentesitési kötvény 74.50 p. Pesti közúti vasút bágyadtabban 180, malmok közül első buda­pesti 770, molnárok 60 tők 290 vetetett. Fővárosi ta­karékpénztár 94.50, cs. arany 5.69, 20 frankos 9­61, ezüst 102.75. Gabnaüzlet. Búzára nézve nyugodt volt ma a hangulat, malmok jó búzát kerestek, melyből azonban keveset hoztak be, alsóbb rendű el volt ha­nyagolva. A forgalom búzában igen jelentéktelen volt. Kukoricza 10—15 krral feljebb ment. Hivata­los bejegyzésre kötések ma sem lettek bejelentve. Határidőre szállítandó búza 25 krral, rozs 5—10 krral lejebb ment. Kukuricza szilárd ma­radt. Búza sept. oct. 10.80—10.90, rozs sept. oct. 9.10—9.25. Kukuricza máj. jun. 6.15—6.20, jul. aug. 6.36—6.40; zab sept. oct. 7.50—7.60. Nemzeti szinház. Csütörtök junius 1. MIGNON Regényes opera 3 felv.-ban. Göthe »Meister Vilmos tanuló évei« czimü regénye után írták Carré és Barbier. Zenéjét szer­zette Thomas A. Meister Vilmos Pauli. Ódry, Tallián. Benedek L. Köszeghy. Pongrácz. Donach­o Bianka. Balázsné. Alszegi. Ezt követi : Lammermoori Lucia. Harmadik felvonásának része. Irta Cammarano Salvator. Lucia Doradio Bianca. Lothario Laertes Fridrik Jarno Antonio Mignon Philine Inas Krisztinavárosi színkör. Csütörtök jun. 1. CSIKÓS. Ered. népszínmű 3 felv. Népszínház. Csütörtök jun. 1. A TOLONCZ. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Tóth Ede. Zenéjét Erkel Gyula. Kontra Fridolin Tihanyi. Krizsa, felesége Pártényiné. Vágó mészáros m. Tamássi. Abris, legény Eőri. Doldos Kolozsvári. Rigó városi biró Kovács L. Angyal Liszka Soldosné. Marvcsák Johann Horváth, ifteieo. ologlai jegyzeic*. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjá­rási távirati jelentései 1876. évi május 31-ről, reg­geli 7 óra. A lég- 7, Fiú- Észlelési állomás 03 fok, ez S a 8 z é 1 iránya ' erőssége Felhöte-Prága Bécs Trencsén Beszterczeb. Ungvár Debreczen Nagy-Szeben Orsová Szeged Budapest Soprony M.-Óvár Csáktornya Zágráb Bregenz Fiume Pala Durazzo A megelőző 24 óra alatti tünemények, nyomás mindenütt sülyedett, Bregenzben 3. 763.0,­­4-14.5 DNy1 derült 763 8+15.0 EK1 764.8+17.0 ENy1­­ 765 3+14.6— — 766.6 [-15.2— t. bor. 765.3 [-11.6K 1 » 765.1 -20.4— — derült 764.8 + 7.3K 1 r. fhs. 763.8 + 5.1— — derült 1764 5 -17.4— — 763.7-+ 7.9DK1 1 der. 764.6 -14.2— — derült 764.2 -16.0D 1 r fhs. 765 0 -15.5E 1 derült 764.3 -17.6— — » -— — — — Méban 3.4 m. m.-rel. A hőmérsék többnyire kelet felé kevéssel emelkedett, Orsován 2,6 fokkal. — Ózonmérő Budapesten , nappal 4, éjjel 1. — A tenger Fiume és Póla mellett csendes. A magyarországi árvízkárosultak javára rendezett mű­­ipari és történelmi emlékkiállítás gr. Károlyi Alajosnak a muzeum mögött levő palotájában naponkint reggeli 9 órától esti 6-ig nyitva áll. Belépti díj vasárnap, kedden csütörtökön és szombaton 50 kr., hétfőn, szerdán ,pénteken 1 frt, tanulók­nak 20 kr, családi jegyek leszállított árakon­­ állan­dó belépti jegyek 5 forinton kaphatók a pénztárnál. A Komlókertben magyar daltársulat naponkint tart elő­adásokat. A szüneteket Patikárus Miska zenetársasága tölti be A vízállás május hóban. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Napján Hol­­ó Időjá­rás fölött 1 méter­­ alatt méter 31 Budapesten3 25 felhős— Pozsonyban 2 96— száraz» M.-szigeten1 49— —felhős9 Szathmáror.2 40— — ‹ Tokajban5 90— ‹ › Szolnokon5 44— ‹ Szegeden6 06 —­» 30 Aradon1 26­» » N.-Becsksrek®!­1 47— száraz› Bezdán (Fer.en.— — 9 ‹ Verbászon— _ __« ‹ Barcson3 659 31 Eszéken3 05 száraz 2›Sziszeken— 9 30 Mitroviczor5 48— felhős› Zimonyban6 11— —száraz› O-Orsován4­65— ‹ AYILT-TOR. »­Jókai Mór uj irodalmi vállalata. .ÉLETKÉPEK“ Napilap a szépirodalom, tudomány és társasélet körében. Az »Életképek« alól irott szerkesztőség vezetése mel­lett junius elejétől fogva naponkint meg fog jelenni, nagy quart alakban 8 lapon. Tartalmát fogják képezni : társaséleti, szép­­műtani, valamint a tudomány minden ágának népszerűsíté­­sére szolgáló értekezések ; irányeszmék a kiválóbb napi kérdé­sek fölött, kizárásával a legszorosabb értelemben vett politi­kának. Novellák, életképek, humorisztikus válfaj, csataképek történelmi rajzok, monographiák. Elbeszélő és lyrai költemé­nyek, s versekben írott színművek és regények. Útleírások táj és népismertetések; régészet; uj találmányok bemutatása életirások. Bírálatok és essayek a szinház és irodalom tudo­mány és szépművészetek köréből. A társasélet nevezetesebb eseményei, fővárosi és vidéki közérdekű hirek , a krónikasze­­rű lajstromozás mellőzésével. Bel- és külföldi levelezések. Mindezen rovatok betöltéséhez a legkiválóbb irodalmi erők közreműködéséről vagyunk biztosítva. Hirdetmények, a miket az illem és az olvasó közönség iránti tisztelet fog megválo­gatni.) Lapunk mustrálva leend. Elbeszélésekhez, költe­m­é­­nyekhez művészien kivitt metszés­két fog hozni a szöveg kö­zött, vagy alkalmilag nevezetességek arczképeit és magyarázó ábrákat. Az elsőbbeket Jankó művészi rajzai után. 8 e tekintetben lapunk, mint első és egyetlen képes napilap, úttö­rőnek tekinthető. Jókai Mórnak minden ezután irandó ko­moly szépirodalmi művei, (a nagyobbszabású regények kivé­telével,) egyedül e lapban fognak megjelenni. A lap díszes ki­állításáért és pontos szétküldéséért az Athenaeum kezeskedik. JÓKAI MÓR, TORS KALMÁRT, kiadó tulajdonos és lapvezér, felelős szerkesztő. Előfizetési feltételek. Hét hónapra : júniustól deczember végéig 10 frt 50 kr. Fél évre: júniustól november végéig 9 frt 8 kr. Négy hóra: júniustól szeptember végéig 6 frt 1 kr. Negyed évre : júniustól augusztus végéig 4 frt 50 kr. Egy hóra: júniusra 1 frt 50 kr. írás" Hét hónapos, vagy féléves előfizetőinknek Jókai Mór »Forradalom alatt irt műveit,« pompás aranymetszésü diszkötésben, (melynek bolti ára 5 frt) fogjuk megküldeni díj­talanul. Gyűjtőknek és könyvárusoknak tíz százalék elengedés. Az előfizetési összegek az Athenaeum irodalmi és nyom­dai társulat kiadó­ hivatalához intézendők. (Ferencziek­ tere 7. szám.) Az »Életképek« szépirodalmi napilap kiadó hivatala. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei május 31 «r « « B I fej­­­t 2* fi 100 120 800 200 100 100 800 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 200 100 80 100 100 200 100 160 89 80 100 100 100 60 Államadósság. al*gy»r vasúti kölcsön „ gömöri állam?&.?+9 . záloglevél GV* • M. kisl. vasút II. kib. B sorsjegy kölcsön ‘.Síl-ki magy. álomkör* 1875-ki „ „ 1­878-ki ra. kh­ kSnaniU nU ISM-fcl . „ Völása herm. kötv. mujj. s „ 1867. már. 5 a temesi . „ , 1687. zár. 5, e horv.ojM, * „ erdélyi , M&gy. feli., orb. válts.kötv. e&ŐI J Driázsma válts. köt*. Oaatráb ú H.­adós. pap. 65/0 , „3 sszüei kam. J&u. jul. fttii. . . . ezüstkasa. apg.okt.5­0/d Siters. 1860-ből a 600 frt , l8 80-ból á 100 frt * 1804-ből á 100 fit s 1864-ből é SC tt r«£i’ át. Kölei.1871-ből 8Vs Részvények. 82«t Urat At­ac, TlvUsl. . . I. magyar . 5 c Haza . . . s a Panncuii, a s Pásti g s Hunnic . . „ Oc­o . . s , Trebr . • s Pest-3aro?i e Peati közúti­­ Budai közúti . . Ujpest-Ráfc.lóvitci p Alföld-Fiumv­ . . , ájezakesleti , Magyar keleti . , I. Erdályi . . . 0 Dáli ... B BudíA hegypálya Breahotst’Alt.m.mun.hifer­­, Angol magyar . . a Altai, magy. , Frank­o-magyar e M. ált. földb. r.járe. a Magy. jasz. hitelb. a Kisb. földhitelvit'­a Ny. j. hit. Sopron a Takar .évhit.-egyl&l 3 Nyírt. k*?. b. let. e iparbank . Budapesti népbank $ * Í f »' í I M I I * 82 50 €8 — 68 — 92 25 74 25 78 50 74 — 73 73 75 72 75 64 75 68 -63 — 106 115 — 131 50 131 50 86 50 990 - 54 — 305 - 40 — 63 » 178 — 30 104 50 51 60 11 — 46 - 114 50 35 - 42 — 46 15 — 24 50 93 -68 25 92 75 74 75 74 — 74 50 73 50 74 50 7365 25 68 50 68 50 107 — 116 — 132 50 132 50 87 50 12 -1000 . 56 - 808 41 . 65-180 - 40 105 50 62 50 11 50 46 50 115 - 36 - 42 50 48 15 50 25 — 10 no 500 to< tor­ív 8413' 140 10 »014060 loo 10QO ro 100 u-140309’ 600 600 I0Í 160 !0C ID0 3>0 500 1''Ofeo 100 500 too800 600 100 soo300 90“ 8160 #00 80'10G lCf 800 200 200 Buda-öbudal­m Iparosak „ Budai k­ör bank , Pesti ker. bank , Pesti iparbank „ Pest-budai kép­művesibank , Bír.:. o.m. fc.int . Baranyai t.és h.b. „ Debr. kér tani. , I. Erdélyi bank , Biharm. ker.-ip és term. h.bank a Starb id.lenyugt. Yaa-Xalai nb. Készjegy l­ak.-pénst.: Félegyhis! . 9 Gödöllöi . . . Ország­os közp Jan -Juli 6°/* . , Feld I. hazai . Peat-Budai jöv., v Pesti külvárosi . . Pakrao-Darnvá Kntinji kér. tp. ^ Caent-Endr^ . . ffrdélyi . . . , tijpeati . . . , ált. budai polg . B Ozegi tkp egy Mr.’mok Arfidi gőz­# Concordia 0 Borsod-Mtek. . a Erzsébet. , Luiza . . . a Tomsavári góz­t siein, ée eütök. , Tengermalona . , Victoria . a I. Buda­pest , Budai gyárie'op , Pannónia . . Dpttor Araalftt: P«3ti a Pesti co­tage Serfözöde I- magyar . 10?té?h!*l»l­. .... Cönyvay „Athenaen«* . a Pesti .... a „Franki. -Tára«“ Ganz­ia társa-fál. vasliV.j. Gschwindt-féle .... Gyógyintézet I. masy Beresk.-test. apOStals . Witral bányaréss Pozsotnyi papírgyár Rima-Murányi bányatárs Gyapjú mosó és biz. I. m Salgó-Tarjáni kőszén. „ vasöntöde Bahliek-féle vasöntöde Soda és vegyári gyár . gosonti kőbánya 41 — 111 620 - 125 41 50 72 50 2080 94 50 40 182 36 - 101 -290 800 8­­770 015 823 123 263 455 -120 - 198 -4900 -100 -33 76 75 — 42 — 113 625 - 130 42 50 73 - 2090 95 - 41 -185 38 . 102 -291 820 182­­ 630 -825 12* - 265 ■ 465 • 122 200 -103 ■ 63 - 36 - 78 10 f 400 tOf 105 tor Í0C 300 8CC SCO too IOC 15 210 200 300 »?pódium és espaills». Szeszgyár I. magyar Kösz. és téglagy.(Drasch ) Alagút............... Tégla­gyár Szt.Endre! Tégla­gyár Budapesti, Tégla és mészég. újlaki Téglagyár Kőbányai . Záloglevelek. Magy. földhiteFnt . arany vagy ezüst „ jelzálogbank 61/, Nyug. rah. szb. 8pr. 0°, Magy. ált. fdh. rvt. go _ * n n * ‘»V Festvárosi takar. ptr «Pj Festi keresk. bank. Szubccs földh. int. KisbSrt. 13 id. lut. V­Elsőbbségek. ájsaakk. . . 5 8 « • 8« • • Magy. gal. vasp. 5 l. Érd. vaap. 6% is ft 10­ Vág völgyi vaap. . . . Pest-budai lánczh. 6 Borsod-Misk. malerr­ . Buda­pesti malom 6 Pannónia gőzmiloa 8 Eös*.­­p téglát, köt 6 Pénznemek. J'jvss3kri arany . . Oeztr.-magy. $ f?uc t.ar 80 frankos arany . . 0*ztr. f*a magyar ozflpt Német b.Jegyek 100 márk. Váltók. Angsb. 100 dein. ft utÁn Berlini 100 márk után Franki, a M. 100 dn. ft ut Hamb 100 dn. b. Mark a* London 100 fnt Sterling a, Milano 100 Lir. novae itali (Franc) után . . Ptvis ’OH franca atA* Berlin 100 mirkért N.rit-blv«t­!­*s fd«i A.ad! k*7. bank kefl. . Hotel réisv társ. . 200 Securitas .... 300 »48 80 - 45 56 -3541 «5 V« 96 — 79 2 88 -89 50 84 - 187 -56 5 69 9.01 — 9.61 — 102 75 59 58 50 58 50 58 50 120 75 47 50 1­0 90 48 58­­87 42 65 —­ 96 25 79 50 88 25 90 —1 84 50 67 5 71—, ^ 63 — 1­9 63— 103 — 59 10 58 60 58 60 58 60 121 — 47 65 Termény. Minős. hectol. Ar 100 kilogr. Minős. hectol. Ar 100 kilogr. I Búza bánsági öreg „ tiszavidéki. „ pest-vidék.„ . fehérmegye. bácskai Termény. Minőség hectoli­­terben 72.810 70­ 10 80 73.710 90 11 10Rozs............... öreg 70—71—72 — 8 70 ---8 92 74.611 25 — 11 45 75.511 75- 12 — 76.412 15 12 30 77.312 40 12 60Árpa takarmánynaks 00—02 — 6 95 ---7 20 68.312 7 *—12 80 79.2 -■ — — 72.810 95-11 15 73.71 35-11 55 „ malátának 62—63.7 ---7 30 ---8 20 74.611 70-11 90 75.512 10—12 35 76.412 45-12 65 77.312 70—12 85Zab ....* 36.4—40.1 --9 15 ---9 45 78.312 95-13 05 79.2 --- — 72.810 30 - 10 40 73.710 50-10 60Tengeri bánátf­aj 74.7 --005 — 6 10 74.610 85—11 05 75.511 25-11 50 76.411 70—11 85 77.311 95—12 15 1 másneműe 72.8 ---5 96 ---6 05 78.312 25 12 35 79.2 --- — 72.810 95—11 15 73.711 35-11 55 »»— ---— ---— 74.611 70-11 90 75.512 10 -12 35 76.412 45-12 65 77.312 70-12 85Repcze káposzta »1— --- — --- — 78.312 95—13 05 79.2 —— — 72.810 95 11 15 73.711 35—11 55 bánáti — — — ---— 74.611 70—11 90 75.512 10-12 35 79.4 77.3— Köles . . . .» - » —-— — -—5 35 Ar 100 kilogrammként. 1

Next