A Hon, 1877. február (15. évfolyam, 30-52. szám)

1877-02-04 / 32. szám

ben ; összesen 439.800 db, 3.401.631 frt értékben. — Kiváltatott: 198.850 db ingó, 632.778 frt ér­tékben; 201.582 db ékszer, 2.698.495 frt értékben; összesen 400.432 db 3.331.273 frt értékben. — Az összes forgalom tehát: 424.850 darab ingó, 1.300.833 frt értékben; 415.382 darab ékszer, 5 432,071 fo­rint értékben; összesen 840,232 darab, 6.732,904 forint értékben.­­ Ez is követésre méltó. A tolname­gyei külesdi ágost. hitv. egyház tagjai nyelvükre, vi­seletükre, szokásaikra nézve tiszta magyarok, azon­ban a legnagyobb részt német hangzású nevet viseli­nek. Neveiket­­ugyan már maguk közt megmagyaro­­sították, de hogy még az anyakönyvek s más hivata­los iratok lapjairól is tökéletesen kipusztuljon jövőre nézve mindaz, a mi csak magyarságukat kétségbe vonhatná: a községi jegyző Lágler Gusztáv indítvá­nya folytán egyetemlegesen folyamodtak a belügymi­nisztériumhoz neveiknek magyarra változtathatásá­­nak megengedéséért. — Petőfi síremléke. Fehéregyházán már régebben alakult egy társulat, mely czélul tűzte ki magának, hogy Petőfi Sándornak a fehéregyházi téren síremléket állít. E társulat, miután mintegy 2200 frtnyi tőkével bír, már most elérkezettnek látta az időt, hogy némi előintézkedéseket tegyen. Legközelebb tartott ülésén ennélfogva egy bizottsá­got választót gróf Haller Ferencz elnöksége alatt Bartha Miklós, Mihály Lajos, Kozma Ferencz és Szoboszlai Károly urakból oly megbízással, hogy te­gyenek lépéseket azon helynek megállapitára, a hol Petőfi Sándor hamvai a legnagyobb valószínűs­éggel nyugszanak.­­ A nemzeti kaszinó tegnap tartotta rendes évi közgyűlését. Bónis indítványára gr. Mikes János választatott meg elnöknek. Az évi jelentés sze­rint igen kedvező eredményt tüntet föl. A bevétel volt 108.582 ft, a kiadás 91.860 ft. A tagdíjakból hátralékban van 12.757 ft. A Deák-szoborra a köz­gyűlés 1000 ftot szavazott meg. Az évenkint tar­tatni szokott Széchenyi lakoma febr. 26-ára tűzetett ki, melyen Majláth György országbíró fog elnökölni és Beöthy Ákos fogja az emlékbeszédet tartani. — A nemzeti szinház játékrende. Február 5 kén »Velencei Kalmár« Shakspearetől, 6- kán »Fidelio« Nagyné­ Benza Ida asszonynyal, 7- kén »Csalódások« Kisfaludy Károlytól s az ő em­lékére, 8-kán »Carmen« (Escamillo szerepében Odry­­val,­ 9-kén »Antigone,« 10-kén »Sába királynője,« 11-kén »IV. Béla« másodszor, 12-kén Gilberte.« — A várszínházban 8-kán »Velemcei kalmár,« 10-kén »Csalódások,« 11-kén »Carmen.« — A konstantinápolyi küldöttség, mely szombaton délután indult el a török fővárosból, csütörtökön érkezik Triesztbe, s innen úgy intézi út­ját, hogy Budapestre vasárnap délutánján érkezzék meg. A fogadásukra alakult 300 as polgári bizott­ság Thaisz főkapitánytól már megkapta az engedélyt fogadásukra azzal a megszorítással, hogy zászlókat a menetben nem szabad vinni és zenekiséretet nem szabad használni. — A veszedelmet, mely közt az ifjúság a fekete tengeren lebegett, oly mér­vűnek rajzolja Neményi Ambrus a »P. Lloyd«­­ban, hogy megmenekülésük csakugyan a csodával volt határos. Az történt velük — úgymond — a­mi 200 eset közül 199-ben nem szokott megtörténni, hogy a kis hajót a vihar beterelte magától a Bospo­­rusba. Ha künn marad, okvetlen elvész mindenestül. A török tisztek, kik kíséretükben voltak, már meg­írták végső rendelkezésüket, üres palac­kokba zár­ták­­ a tengerbe vetették. Az ifjak mindnyájan térdre borulva imádkoztak, igazat adva annak a török köz­mondásnak : »Ha villámlik, térdre borul a keresztyén azt kiáltva : Istenem, istenem !« (Gueke gurle meindje Kavour Allah-Allah dimec.). Ebben is különbözik a török a keresztyéntől, mondja a tudósító, nem a vész bekövetkezése s dühöngése alatt imádkozik, hanem ha elmúlt. A török tisztek ekkor leborultak s dicsér­ték istenüket, miután egy nagy akarat megmen­té őket.­­ Az első magyar rendjelet, mely­­lyel Bem tábornok lett kitüntetve, Kossuth Lajos következő levél kíséretében küldötte el b. Orbán Ba­lázs képviselőhöz: »Az 1848—49-ki magyar katonai érdemrend nagy keresztjének azon csillagjelvénye, melyet Bem tábornok Nagy -Szeben bevétele alkal­mából kapott s holtiglan viselt. Ezt a hős tábornok halála után a török kormány alólirottnak, mint a rend volt nagymesterének visszaküldötte, ki azt a Cserey Jánosné asszonyság által alapított »Három­­széki múzeumnak« ajándékozza. Kossuth Lajos m. p. Collegno (al Baraccone) Olaszorsz. Jan. 27. 1877.« Az érdemrend az »Égy.« szerint nyom.cz he­gyű Csillag alakú, ezüst, apróra finomul kidolgozott munka. A közepéből, mely egyenes sima ezüst lap, és kettős, t. i. egy külső ezüst és egy belső, arany babérkoszorú övei közt a hármas halmon kettős ke­reszttel van díszítve, a sugárszerű kifutások alak­jában képződnek a csillag hegyei. Egy-egy csillag­hegy igen domború sugárból áll, melyek mindegyike ismét külön van kimetszve, és csupán likacsolva, mi a csillagnak folytonos fényt kölcsönöz. Orbán Balázs ki fogja azt állítani nehány napra s a látogatóktól szedendő belépti dijakat a honvédmenház javára for­­dítandja. — Momsen, Duncker és Mill művei­nek folytatási ügyében az akadémia könyvkiadó hivatalához intézett felszólamlások folytán a vállalat pártoló tagjait értesíti, hogy Mommsen »A rómaiak története« czimü munkából az V. kötet és Duncker »Az ó­kor története« czimü munkából a II. kötet f. é. január havában már megjelent, Mill »A logika« czimü műből pedig a II. kötet a jelen év folyamában fog megjelenni. Minthogy a megjelent két kötet a kedvezményi áron (Mommsen V. köt. 2 frt helyett 1 frt. Duncker II. köt. 4 frt helyett 2 frt.) a vállalati illetmények hátralevő részletével csak junius elejével fognak együttesen szétküldetni: felkéri a kiadó hivatal pártoló tagokat, hogy a kik közülök ezen mű­veket netán előbb megkapni óhajtanák, ebbeli kíván­ságukat levelezési lapon tudomására juttassák. — Egy szegény csabai pusztai szol­gai fiú, Zsíros a neve, egy gőzmalmot faragott ki bicskájával; kazán, gép, az őrlő-szerkezet, minden meglepően volt utánozva, zsinegekkel összefoglalva, úgy hogy egy kerék mozgásba hozatalával az egész működött. Csaba város elöljárósága a művet a föld­­miniszternek felterjesztette és a 17 éves, egyébiránt gyenge testalkatú fiút pártfogásába ajánlotta. — Felolvasás: Dr. Jankovich János a »bu­dapesti népbank« termében (viziváros, főutcza 107. sz. I. em.) február 7 én (szerdán) délután 5 órakor ily czimű nyilvános felolvasást tart: »Athén neveze­tességei« (képekkel.) — A mérnök- és építészegye­­sület szombat esti egyetemes szakülésén Kvassay Jenő olvasta föl következő czimű értekezését : Dausse, Paleocapa, Lombardiai és Wex elmélete a legújabb tények és nézetek alapján megvilágítva. A fölolvasás lényegében azon befolyást tárgyalta, a me­lyet az erdő gyakorol az égaljra s a folyók vízjárásá­ra. Lapunk olvasói előtt már ismeretesek Wexnek e kérdésben kifejtett nézetei s igy csak azt kell még ehhez csatolnunk, hogy Daussé volt az első, a­ki e té­ren positív adatokra támaszkodva vizsgálta az eső okát és annak helyi átlagos mennyiségét. Ő mintegy sű­rítő hatást tulajdonít az erdőnek, s az erdők nagy­mérvű irtásából azt következteti, hogy az évi csapa­dékmennyiségnek csökkenni kellett vagy legalább el­oszlása változott meg. Paleocapa ugyanakkor kimu­tatta, hogy Velencze több patakja, forrása és folyója, mely az előtt öntözésre, ipari czélokra stb. szolgált, az utóbbi időben jóformán elapadt. Okát az erdőirtásban keresi. Lombardini pedig azt észlelte, hogy a Como tavának nagy vizei az utóbbi erdőirtások óta folyást szövetednek, mig a kis vizek csökkennek. Az apadás 1834-től 1862 ig 13 százalékot tett. Wex nézetei is­meretesek levén, azokat most hallgatással mellőzhet­jük.­­ Ezen magyaráz­atok sok oldalról meg lettek támadva, nevezetesen Francziaországban egész iskola keletkezett, mely az erdőknek formális hadat üzent. Azonban Fautral mérnök legújabb kísérletei kimu­tatják, hogy az erdő kedvező hatással van a klímára, mivel benne az erőmennyi ég jóval nagyobb, mint a fátlan helyen. Állították továbbá, hogy az erdő elő­segíti az esővíz felszíni lefolyását, következőleg nö­veli az árveszélyt, hátráltatja a víznek a talajba való beszivárgását, -és e tekintetben direkt kísérletekre hivatkoztak ; azonban, a mint később kitűnt, e kísér­lettek hiányosak voltak s újak kísérletek e kérdést is az erdő javára döntötték el. Szóval a legújabb nézetek és kísérletek már most nyomatékosabban látszanak kimutatni, hogy az erdő kedvező hatással van az égalji viszonyokra.­­ A mérnökegyesület ke­belében e tárgyban ez már a harmadik felolvasás, a másik kettőt t. i. Herrich Károly és Gonda Béla tar­tották. Kívánatosnak tartanók azért, hogy e kérdés beható eszmecsere tárgyává tétetnek, pl. a vízépíté­­szeti szakosztály egy-két ülésén, a­mi —­ értesülé­sünk szerint — legközelebb meg is fog történni erre jónak látják már előre fel­hívni az érdeklődő szakférfiak szíves figyelmét. — A tószegi ásatásokról külön érteke­zés jelent meg a »Balettino di Palemnologia Italia­ns« czimű tudományos folyóiratban. E munkálat P­i­g­o­r­i­n­i olasz tudós tollából ered, ki Pulszki, Römer, Hampel — továbbá Virchow és Mestorf k. a. kíséretében a helyszínére is kivonult s ott Harkányi Frigyes képviselő s Abonyi Lajos író vendégszerető házánál egy pár napot töltöttek. A tószegi nagy­mérvű ásatásokról tett megjegyzései átalában meg­egyeznek hazai régészünkével, érdekes azonban az, hogy ő az itt talált cserepeket az általa Casaroldó­­ban 8 más helyütt talált etrusk edényekkel egyenlők­nek találta, mely nézetét a tudós Mestoif is osztotta. Ez okból értekezését »Teremare Ungheresi« czímmel ruházta f 1.­­ A »lelenczek v­é­d­e­l­mé­r­e« az »Orvosi Hetilap« e heti számában dr. Spitzer M.-tól egy czikk jelent meg, melyet a lelenczház kérdése fontosságá­nál fogva olvasóinkkal megismertetünk . A szerző kimutatja, hogy Magyarországban nagyobb a gyer­mekhalálozás, mint bármely más czivilizált állam­ban, s hogy a fővárosban főkép a gyermekápolással foglalkozó kerületekben e baj hallatlan, s mindaddig valóban páratlan mérveket öltött. Budapest X. kerü­letében 1874-ben 61.03 öt éven aluli gyermek esett 100—100 halottra, Kőbányán egymagában 70.8, a Józsefvárosban 67.7, Ferenczvárosban 64.5,1875-ben 100—100 halottra volt 59.89 öt éven aluli gyermek esett, a Józsefvárosban 65.4, a Ferenczvárosban 70.8, Kőbányán pedig 100 halott között 76.6 öt éven aluli gyermek volt. A szerző azután kiemeli, hogy Német Török-Magyarországot s a Sváj­­czot kivéve Európának minden más államában le­­lenczházak tényleg fönnállanak. — Mi mindazáltal Németország nyomában járunk, ámbár itt a gyermek­halálozása, Magyarországot kivéve a legnagyobb Eu­rópában, utánozzuk pedig Németországot, mert min­denben a német kultúra rabszolgái vagyunk s csak azt tartjuk tudománynak mi német könyvekben áll. A Szerző azután kimutatja, mi bírja a lelenczházak elleneit azon állításra, hogy az ily intézetekben fölvett gyermekek 60—90°/a rendesen elhal. Ezek a leg­­roszabb lelenczházak statisztikáját veszik csak tekin­tetbe, s ezeknek is csak legroszabb esztendejét s az­után kimondják, hogy minden lelenczházban 60— 90% halálozás uralkodik. Ez azonban amilyen hely­telen eljárás, ép oly téves nézet, s azért egyátalán hitelt nem is érdemel. Nincs a világon lelenczház, melyben átlag akkora halálozás volna. De igenis van több olyan — szerző felhozza a párizsit, moskvait. — Az melyekben csekélyebb a halálozás, mint Magyar­­országot nem is említve, Németország legtöbb váro­saiban. Szerző kimutatja továbbá, hogy a lelenczhá­zak a törvénytelen gyermekek számát nem szaporít­ják, összehasonlítja azon államokat és városokat, hol lelenczházak már régóta fennállanak, az olyan álla­mokkal és városokkal, hol lelenczházak nincsenek, s az tűnik ki, hogy az utóbbiakban fölötte nagy a törvénytelenek száma, néhányban sokkal nagyobb mint ott a hol lelenczházak vannak. Ez az eredmény nagyon természetes is. A lelenczházak nem nagyob­­bítják a törvénytelen gyermekeknek számát, a­kik pedig azt állítják, azok alig ismerik az emberi szívet. Mert akit nem óv a ballépéstől a szemérem és becsü­letérzés, a­ki nem fél a közvélemény megbélyegzésé­től, és nem gondol önön jövőjére, melyet feldúlhat, az olyan tán nagyon fog törődni bűnének magzatá­val, főkép ha ettől most is oly könnyű szerrel szaba­dulhat mint nálunk. A statisztika e föltevés ellen szól, de nem csak a statisztika, hanem az értelem is. 1868-ban akartak már lelenczházat fölállítani, de szerencsésen megakadályozták. Ez idő óta Magyar­­országon egy 1­ 4 milliónál több törvénytelen gyermek született. Mi történt ezek érdekében ? Semmi. E ne­gyed millió kevés kivétellel tönkre ment mind. Ma­gyarországra azonban annyi emberélet veszte nem lehet közönbös, e gyermekeket meg kell ezentúl men­tenünk. Ez pedig csak lelenczházak által történhetik meg. — Az ilyen meglevő intézet köré csoporto­sulhat azután minden egyéb törvényes intézkedés, mely a gyermek életének védelmére szükséges. De a lelenczházak nélkül minden törvény csak írott ma­­laszt, mely a gyermekeknek legfölebb, ártalmukra is kárukra lehet. — Mindenesetre figyelmet érdemlő szavak. — A pénzügyi és gazdasági bizott­­mányi gyűlésbe ma d. e. 10 órakor csupán egy tárgy vétetett tárgyalás alá. — Kölber István az uj vásártéren 28. sz. a. fekvő telket oly kötelezettséggel vette meg, hogy a telek homlokzatra eső részt lak­­házakkal fogja beépíteni. A mostoha pénzviszonyok azonban lehetetlenné tették ezen elvállalt kötelezett­ségeknek megfelelhetni. A mai gyűlésben fölolvasás­ra kerül Kölbernek egy folyamodványa, melyben ké­relmezi, hogy a homlokzat beépítési kötelezettségről 10 évre mentsék föl és az adó fele része engedtessék el neki. Havas Ignácz pártolja folyamodó kérel­mét, és indítványozza, hogy a beépítkezési kötelezett­ségről Kölbernek öt évi halasztás adassék, az adó­­mentesség fölött azonban a bizottság csak akkor fog határozni, ha az öt év leteltével K. a beépítkezést teljesítette. Ezen indítvány egyhangúlag elfogad­tatott . — Carneval. A c­a­r­i­c­o b­á­l tegnap díszes közönséget vonzott a redoutba. A női öltözékek talán az álarczos bálok legelegánsabbjaiv tették amait, a maszkok mint rendesen. Az áruasztaloknál buzgól­­kodtak: Hindy Gézáné, Braun Lajosné leányával, Füzessériné, Piererné leányával, Neuhofferné, Pauer­­né, Ágainé, Tafflerné, Küriné testvérével, Hellebrand­­né, Fleschné és leánya, Tarcsayné, Jalicsné, Ruppné, Cserhalmayné, Pirniczer Jakabné, Fuchsné, Stefai­né, Rózsáné, és Ragályi Ilona. A közönség sokáig, és jól mulatott. — A magyar gazdasszonyok február 7-én a vigadó kis termében zártkörű »GAZDASZ­­SZONY PIKNIK«-et rendeznek. Jegy ára 5 frt. Kétségtelenül az évad legkedélyesebb mulatsága lesz. — A Nagy Oriens bálja. »A jó bor ezé­­gér nélkül is elkel« féle közmondás igazságát a sza­­badkőmű­vesek tegnap a vigarda kis termében rendezett táncrestélyükkel fényesen beigazolták. Nem éltek reklámokkal, nem használtak a »Nemzeti szál­loda« asphaltig érő színes lobogót, báljuk mégis oly kitűnően sikerült, hogy méltó vetélytársa lehetett az idei elitebálok bármelyikének ; minden kellék, mely valamely bál sikeréhez megkívántatik, meg volt; dí­szes közönség, pillanatig nem szűnő jó kedv, bájos hölgykoszorú és Berkes kitűnő zenéje. Már 10 órakor a kis terem annyira megtelt, hogy a keringő valósá­gos akadályverseny jön, melynél győztes az maradt, ki legügyesebben tudott tolongani; a párok fel is ke­resték a terem minden félig-meddig alkalmas zugát csakhogy csakhogy­­ tánczolhassanak. A 3 colonne­­ban fölállított négyest 70 pár tánczolta; a következő hölgyek neveit jegyeztük föl: Neuwelt Ernesztine, Spitzer Jenni , Farkas Alice , Holländer Anna, a két Csáky comtesse, Fischl nővérek, Dalnoky- Krausz Lajosné , Hindy, született Csáky grófnő, Guttmann Károlyné, Altmann Ignáczné és Weiser Károlyné. Több nevet nem jegyezhettünk, mert a tán­­czosok kénytelen tolongása az irón használását is le­hetetlenné tette. Az egyszerű tánczrend specialiali­­tása abban állott, hogy füzértáncz nem volt és constatálhatjuk, hogy e »reform« helyesléssel talál­kozott. A fényes mulatságnak csak akkor volt vége mikor már — kapupénzt nem szoktak fizetni. Irodalom.­ ­ »Deák Ferencz, kor- és jellemrajz. A magyar királyi József műegyetemen okt. 17-én tar­tott Deák ünnepély alkalmából irta és egyes részeit emlékbeszédképen előadta Dr. Dobránszky Pé­ter kir. mű- és tud. egyetemi tanár.« Ily czimü kis füzet küldetett be hozzánk. Annak idejében megem­lékeztünk róla. Ara ? — Nagyérdekű geológiai munka jelent meg az akadémia könyvkiadó hivatalában, mint a math. és természettuddományi osztály kiad­ványa e czim alatt: »A dunai trachytcsoport jobbparti részének (Sz.-Endre-, Visegrád-, esztergomi hegycsoport) földtani leírása a hegy- és vízrajzi viszonyok előrebocsátásával. Rész­letes jelentés ezen hegycsoportnak a magyar tud. akadémia megbízásából az 1871, 1872. és 1874 évek­ben végbevitt földtani átkutatásáról Dr. Koch An­tal kolozsvári egyetemi tanártól. A hegycsoport föld­tani térképével, hat kőnyomatu táblával és 37 a szöveg közé nyomott fametszetü ábrával.« Ara 2 ft. E mű tár­gya a fővároshoz közel fekszik s igy egyúttal alkalmas vezérkönyvvül is szolgál a szép és kevéssé ismert vidék megismertetéséhez. Szerző ezen kirándulásokat te­kintetbe véve, itt-ott költői hangon s a nagy közönség számára is érdekes leiró részletekkel van bővítve. — Mindenesetre megérdemli e mit, hogy figyelembe méltassák. — »N­o­­ h n, vagy az asszonyi hivatás tudomá­nya.« Ily czimü füzet jelent meg Miskolczon Fraen­­kelnél már ötödik javított kiadásban. Szerzője Kál­­niczky Endre. Ara 24 krajczár. A mű kér­dések s feleletekben van írva. Főbb czimei: I. Rész: Női önviseletről, vagy leányi erényekről: a) benső vagy szivképző erények, b) külső vagy testképző eré­nyek. II. Rész : Női, mint házi- és gazdasszonyi kö­telességekről, a) háztartási kötelességek, b) kerti kö­telességek, c) mezei kötelességek. — »Temesvári hadászati jelentő­sé­g­e a legrégibb kortól kezdve I. Mátyás király haláláig. Irta Milesz János, tanár s a délmagyar­országi történelmi és régészeti tár­sulat titkára«. Ily czimü kis érdekes tanulmányról szóló füzetet küld­tek be hozzánk Temesvárról. A füzet ára nincs kitéve. A „HON“ magántársürgönyei. Szent-Pétervár, febr. 4. Gorcsakoffnak már kibocsátott körsürgönye konstatálja a nagyhatalmak egyetértését a keleti válság kezdetén, mely végre odavezetett, hogy a ha­talmak követelései egyértelműleg a porta elé terjesztetvén, az által elutasíttattak. A körirat tovább ezeket mondja: Az orosz kormány azt hiszi, hogy Európa egységes diplomatiai actió­ BÉCSI TŐZSDE. Február 3­0. Államadósság l­ő­rt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. nun febr.—aug. 5 pro. r „ ezüstben jan.—jul. 5 pre. « „ „ april—oct. 5 prc. Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p...................... „ 1839-ből ötöd „ ,1 „ .... , 1854-ből 250 frtos 4%„ „ .... „ 1860-ból 500 || 5%b b .... p 1860-ból 100 „ 5%b n .... „ 1864-ből 100 ............................................. Komot Járadékjegy 42 lira....................................... Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% .... Osztr. kincstári jegyek 5%....................... . • B. Földteh­ermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5°/o............................................ Bukovinai 5 ................................................. Gácsországi ................................................. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Slorvát-tótországi 5% Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 57. 5................................... 5................ ................ 5 *............................ 5%................ S: . . . . . . . 5%................ Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%................................................. „ 1867-diki sorsolási záradékkal ”. Más közkölcsönök. Duna-szabályozási 5% 190 frtos .... Magyar vasúti 120 frt (900 frank) 5% • • Gömöri záloglevél 5% 150 frt .... • Magyar nyeremény 100 frt............................ . . 50 frt........................... Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 6% I, 1874-ki 10 L. 6%............................ . kölcsön 1871. 30 mii............................. ii 1873-iki 51 mii. 5% ...................... .. Szőlődézsma-váltság 100 frtos. . . Pest városi 6%....................................................... Török vasúti 400 frank................................. . . 145 frank defiz............................. D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. * Bécsi bankegylet 100 frt........................................... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 . . Magyar földhitelintézet 200 frt. .... Koreák, és iparhitelintéz. 160 frt......................... Magyar ált. Mtelint. 200 frt........................... • Pesti kereskedelmi bank 500 frt....................... Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt • • Franco-osztrák 100 frt........................... •­­ • 63 55 63 70 68 95 68 95 286 — 286 - 107 60 118 — 134 50 134 — 21 50 144 25 99 10 100 50 81 50 83 75 9­ -99 75 100 75 98 50 97 — 96 50 71 75 16 50 99 — 72 — 71 25 73 50 73 -103 80 99 -75 - 74 50 98 25 71 75 19 50 78 25 56 -149 80 113 50 695 -Tartva 63 75 63 90 69 20 1 9 20 —88 ~­2* 8 108 - 119 - 13*1 - 184 50 22 50 99 30 101 50 62 84 25 100 25 101 25 93 97 50 72 50 97 50 72 50 71 75 74 25 73 50 104 10 99 50 75 50 75 -98 76 72 25 19 75 "8 50 59 -1 60 10 118 75 705 Magy. ált. municipalis 200 frt 40°­, Osztr. nemz. bank............................ Unicbank 200 frt 70% • • E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt................................. Albrechtpálya 200 frt. . ....................................... Battaszék-Domb............................................................. Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. • • Erzsébet-pálya 200 frt p. p.................................. Eperjes-tarnowi 200 frt............................................. Ferdínánd északi pálya 1000 frt ezüst ... Ferencz-József pálya 200 frt ezüst. . •­­ • Pócs-barcsi pálya 200 frt ezüst ...••• Lajos-Károly pálya 200 frt p. p............................ Kassa-oderbergi pálya 200 frt ..... . Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . • • • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . • • • Osztrák-északnyugati 200 frt ...••• . .. (Lit. B.) 200 frt ... . Rudolf pálya, 200 frt................................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst. « • • • • Állampálya 200 frt p. p................................ • 4 Déli pálya 200 frt. . ................................ • • Tiszai pálya 200 frt ................................. • • Bécsi Tramway 200 frt..........................­ • • • Magyar-gácsországi első pálya 200 frt • • 4 „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . • 4 • a keleti­ pálya 200 frt......................................­­, nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt • F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . * 33 éves visszafizetés 5% • 4 • Cseh jelzálogb. 5%............................4 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . . o. o. 5 /o............................ Magyar földhiteltársulati 34 év 5'/­% a földhitelintézeti 5*/*% • • • • 6% arany...................................... , kereskedelmi bank 23 év • • , jelzálogbank 5Va°lo • • • * II. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . Albrecht p. 300 frt 5%........................... Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. „ „ 300 frt e. 6% Erzsébet-pálya ezüst 100 frt . . . . „ . 1862-iki............................ . . 1809-iki............................ .­n 200 frtps...................... Eperjes-tarnowi 300 frt......................... Ferdinánd északi pálya 200 frt p. p. Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos o. é. ezüst 5% ezüst 100 100 • 200 , 200 , 300 . IL kib................................... n n av. b •«.••• Kassa-oderbergi 200 frt ................................ Lembergi-czern.-lassyi pálya 300 frt ezüst . „ . „ . I. kib. 1865 . . . . II. . 1867 » „ . » m. . 1868 . . . , IV. , 1871 Osztrák-Lloyd 5®/o P* .......................................... Ostrik észak-nyugati vaspálya, .00 frt, 5e/« Adva Tartva 846 — 843 — 1 ICO -101 -37 — 37 50 342 -344 — 132 50 133 50 93 -__ _ 1815 — lg20 -126 50 127 — IC3 -• 105 -210 75 2ll 25 88 -88 50 llé 50 iib _ 833 -337 -ll6 50 117 -39 50 40 51 110 25 111 ■ 83 -83 50 238 50 237 Sí 77 -77 5( 160 — 161 51 99 -100 -85 -85 5f 97 50 98 -93 50 94 -105 — 105 5í 89 25 89 75 92 50 93 50 97 -97 15 — 80 -86 -86 25 97 5'. 93 -79 60 80 -67 50 63 -67 50 68 -58 -60 — 90 75 91 26 90 5o 91 -100 -100 50 94 50 95 50 91 80 92 20 71 50 72 50 101 2b 101 75 98 5C 99 — 96 25 96 75 94 50 95 -[67 --61 60 77 50 78 -77 50 78 -69 -— . -— 63 -90 50 91 - Kartoftpálya, 300 frt, 5°/........................... . . . 1869 ............................................ . 1877 ......................... Ms5 erdélyi pálya 700 frt ezüst .... Állampálya 500 frank 3%............................ . n. kib. s'/0.....................­ ■ kiég. bál. 3% ............................ „ I. kib. 200 frt 5% ..... „ II. kib. 200 frt 5»/. .... i déli vasút január—Juli. 3% 500 ff. . . . „ april—okt­ 3% 500 „ 200 frt ez. „ 1875—1876 „ 1877—1878 Tiszavidéki .­­ . . Tramway 22 év kisor. . . Magy- gácsországi 200 frt e. Magy. északkeleti 300 frt Magyar keleti 800 frt Magy. keleti II. k. 300 frt . Magyar nyugati 300 frt . 5% 6% 500 fr. 6% 500 5% 5°/o 6% 5% 5»/. *7« 576 I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt Clary 40 frt p. p..................................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% Innsbrucki városi 20 frt . . . . Keglevich 10 frt................................ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város kölcsön 40 frt . . , Pálffy 40 frt p. p.................................... Rudolf-alapítvány 10 frt . . . , Salm 40 frt p. p..................................... Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . . , St. Genois 40 frt p. p.......................... Stanislau városi 20 frt...................... Triest város 100 p. p. 4*/t% • • • n » 50 p. p. 407, * • . Waldstein 20 frt p. p............................ Windischgrätz 20 frt ..... . Váltók (három bóra): Antterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. márk . , Berlin 100 bir. márk . . . . Frankfurti 100 bir. márk . , Hamburgra 100 bir. márk . , Más német város...................... Brüssel­ 100 frt .... . Londonra 10 font sterling . ( Lyonra 100 frank..................... Milano 100 lira........................... Marseille 100 frank • • • , Paris 100 frank ...«•« Pétervár 100 rubel • « . « , Zürich 100 frank..................... • 31 o . 4— . 4- . 4 - . 4 — . 4 - - •2'/. . 2— • 3 — • 3 — • 6— • 3 — Pénzek árfolyama-Cs. arany...................................................................... Osztrák-magyar 8 fr. arany................................. 10 frankos arany................................ . . . . 20 márka darabja................................ Sovereign...................................... ........................... Orosz imperiale .•••••••*­• Mari -Terézia-tallér Ezüst........................... • I 4 . . . I 4 • Egyleti tallér.................................( 4 e ) I Török arany lira . . . . .......................* Német kir. bankjegy 100 márk . • . • 1 * 75 75 73 75 73 25 61 80 153 60 14­5 50 145 50 113 25 113 75 93 — 76 -14 50 63 10 63 25 162 75 31 94 75 18 - 14 — 14 75 29 • 29 - 13 60 39 15 75 20 50 21 - -60 -23 25 24 -101 3 59 50 59 60 1­0 51 59 50 59 50 122 25 48 45 5 79 12 02 12 20 14 80 11 12 60 05 76 25 74 — 73 50 61 60 154 — 146 50 146 50 113 75 114 25 93 50 78 — 6? — 63 30 64 — 163 25 31 50 95 25 18 50 14 50 15 — 30 — 29 50 14­­ 40 — 16 25 22 50 22 -61 — 23 75 25 --101 50 69 80 59 80 1 9 SO f 9 89 69 80 122 50 48 60 5 80 12 0 6 12 25 115 -11 15 60 15 KÖZGAZDASÁGI KOVÁT. — A »N. Fr. Pr.« a bankkérdés megoldá­sáról sokkal higgadtabban ír most. »Ha ideig csak óhajok és ellenszenv volt a tanácsadó, — úgymond — midőn arról volt szó, hogy a monarchia pénz és hitelügye újjászerveztessék, most hosszabb szünet után a hidegen fontolgató ész jött uralomra, és mi­után a megegyezést Ausztria és Magyarország kö­zött létre kell hozni, tehát az ügyek ilyetén fordula­tától azt lehet következtetni, hogy a végleges ered­­mény fölött többé nem lehet kétkedni.« És ezt azért mondja a »N. Fr. Pr.«, mert a magyar kormány­férfiak az osztrák nemzeti bank irányadó egyénisé­geivel közvetlenül megbeszélték a megadási módot.­ Nyomatik a kiadó-tulajdonos Allsnaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere Athenaeum-épület.­ p­ ja által megmutatta, mennyire érdekelve van a béke fentartása által Keleten, s továbbá, hogy Európa az ő jogának és köte­lességének ismeri el, ez irányban befolyást gyakorolni az egyetemes érdekek nevében; miért is az orosz kormány, mielőtt e tárgyban véghatározatot hozna, azon óhajtól, hogy Európa egyetértése a keleti kérdés ezen új fázisában is fentartassék, a párisi szerződés­ben érdekelt öt hatalomnál levő képviselőit megbízta: szerezzenek bizonyosságot az iránt, vájjon mit szándékoznak tenni az illető ha­­mnak, melyeknél meghitetve vannak, egyér­telmű kívánalmaiknak a porta részéről tör­tént elutasításával szemben. Bukarest, febr. 4. A kitört miniszter­válság semmi viszonyban nem áll a román kormány külpolitikájával. — A mai hivata­los lap 16 törzstisztnek a 16 doraban­czezred parancsnokává történt kineveztetését közli. Róma, febr. 4. A pápa ma 20 személynek osz­totta ki az úrvacsorát, és délben 70 különféle nem­zetbeli személyt fogadott. A pápa egészségi állapota kielégítő. Washington, febr. 4. A cabinet által megvi­tatott s már a congressus elé terjesztett elnöki üzene­­tet javasolja, hogy a készpénzfizetések megkezdése a már előbb kilátásba vett határidőre kitüzessék; továbbá, hogy a congressus a pénzügyminisztert ha­talmazza föl, 150 millió 4 százalékos bont kibocsáta­ni, melyek 40 év alatt a törvényszerű pénzen bevál­­tandók lesznek. London, febr. 5. A »Reuter iroda« jelenti Kairóból. Az adóssági pénztár számára 11 és fél millió frank már kifizettetett. Ez összegből 4 és fél millió az egyesített adósság szelvényeinek beváltá­sára, a többi vasúti elsőbbségekre van szánva. A mu­­kabalakból befolyandó hátralékösszegek az 1864., 1865. és 1867-iki kölcsönök törlesztésére fordittatik. A fizetés ezentúl rendes lesz. BOCS, febr. 5. (Képviselőház.) W e­r­z indít­ványozza, hogy a miniszter felelete a »Lasser genannt Auersperg« czimü röpirat miatti interpellatióra tár­gyalás alá vétessék. Az indítvány 94 szóval 37 elle­nében elvettetett. A vasutak maximal-tariffáiról szóló törvény harmadik olvasásban elfogadtatott. Pécs , febr. 5 (Megnyitás.) Hitelrészvény 149.30 Angol-magyar—.—. M. hitelrészv. 118.1/*. Lombard —.—. Municipalbank —.—. Által. épi­tőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 164-es----­Napoleon d’or 980—. Magy. földhitel —. Ang. őszi rák —■—. Franco-magyar —.—. Allamvasp. —. —. Unió-bank —.—. Angol épitő­bank —.— 1860 as------. E­züst.—. Járadék------. Slóca, febr. 5. (Előbörze.) Hitelrészvény 148.90. Angol-magyar —.—. Magy. hitelrészv 118.10. Lom­­bard 77. — . Municipalbank—.—. Alt. épitő-bank —.—. Magy. sorsjegy —.—. 1864-68 —.—. Napo­leondor 980*/2. Magy. földhitel —. Angol-osztr. 77.1/2 Franco-m­agyar—.—. Államvaspálya 236.— Unio-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst. —.—. Rente —.—. Frankfurt febr. 4 (Zárlat). Váltóárf. Bécs­re —.—. Osztr. bank-r. 698.—. 1860-as —.—. Év­­járuléki papír 521/,.— Lombard 63.31.. Magyar sorsj. —.— Oszt. hitelrészv. 122.s/8. Osztr. ál­­lamv. részv. 196­1/2■ 1864-ki —.—. Évjáruléki ezüst 56.3/s­­ Galicziai 174­­/1. Arany jár.—.—. Berlin f­bruár 4 (Zárlat.) Galicziai —.— Lombard 128. —. Ezüst-jövedelem 56 50. 1860-as 1860-as —.—. Bécs —.—. Romániai —.—. Al­jamn vasul 395.—. Papir-jöved. 52.25. Hitelsorsjegy —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitel­­részvény 245.50. Magyar sorsjegy —.—. tokat. »Mindazok után — igy folytatja — amiket hallottunk, sikerült az osztrák nemzeti tanktól a ma­gyar kormánynak háromszoros pressió által oly en­gedményeket kicsikarni, hogy legalább is kérdéses váljon egy bank az újonnan teremtendő alapon való­ban jokiban és a praxisnek megfelelő módon fog­­ mozoghatni. A magyar befolyás a bankra, ha nem is forma szerint, de lényegileg kormánya befolyás leend, és ennek szükségszerű folyománya lesz, hogy az osz­trák kormány is befolyást fog a bankra gyakorolni. — Egy zágrábi hang a bankkérdés megoldásáról. Zágrábban e napokban egy kis röpirat jelent meg »a pénz és valuta-kérdés, vagy a jelenkor assignatui« czím alatt. A német nyelven írt röpirat szerzője, Arz, abból a szempontból ítéli meg az osztrák nemzeti bankot, hogy az eredetileg azon czélra alakult meg, miszerint az elértéktelenedett ál­lami papírpénzt a forgalomból kivonja és helyette teljes értékű bankjegyeket hozzon a forgalomba, de a bank 60 évi fennállása óta ezen czélnak nem felelt meg, s az elértéktelenedett assignaták helyett csak elértéktelenedett bankjegyeket tart még ma is for­galomban. Ezen állítást azzal indokolja, hogy a bank tiszta nyerességét nem használja fel a bankalap nö­velésére hanem a részvényesek közt osztalék gyanánt kosztja. És igy, úgymond — a bank fizetés — képtelen állapotban van, mert forgalomban van 300 millió jegye, s a részvényeseknek tartozik 90 millióval, ösz­­szesen tehát 390 millió tartozása van. Követelése ellenben 137 millió érczalap és 80 milliós ál­lamadósság, együtt 217 millió, tehát fedezet­len 173 milió forint, úgy hogy ha a 80 milliót a bank nem kapja meg az államtól, egy 100 frtos bankjegye csak 23 frtot ér. Ezen mérleg felállítása egy oly túlzás, mely a röpirat egész komolyságát ne­vetséges színben tünteti fel, mert a bankjegyfede­zet kérdésénél nem szabad számításon kívül hagyni az úgynevezett »bankszerű« (váltó és értékpapír) fe­dezetet sem, és mindenki tudja, hogy a bankjegyek előtt a részvényeseknek nincs prioritásuk, hanem meg­fordítva áll a dolog, a bank ugyanis előbb a forga­lomból kivonni vagy beváltani tartozik a jegyi két, s a részvényesek befizetett tőkéjét csak azután fizetheti vissza, ha még maradt aktív vagyon a jegyek bevál­tása után. Tehát tévesen ítéli meg a röpirat az osz­trák nemzeti bank helyzetét, és javaslata, melyet e helyzet jobbá tételére ajánl, sem tanúskodik vala­mi mélyebb belátásról. Ausztriában és Magyarorszá­gon egyforma valutának kell lenni — úgymond — és ez alapittassék meg a földbirtokra, mert »érczalapon a mai viszonyok szerint semmi körülmények kö­zött nem lehet a valutát helyreállítani.« Szerző te­hát azt indítványozza, hogy alakittassék egy állami jegybank, mely a most forgalomban levő összes álla­mi és bankjegyek helyett 1000 millió frt saját jegyet adna ki és ennek kamatain vásároltassék arany, úgy hogy 5­0­0 jövedelem mellett 20 év alatt 1000 millió frt érezpénz lesz együtt. Ezen esmét nem A ez ta­lálta fel s Magyarországra nézve ilyen alakban ez már csak azért is elfogadhatlan, mert örök időkre feladná az ország önrendelkezési jogát a bankügy terén. Aztán az sem nagyon kecsegtető, hogy 20 évig várjon az ország, míg a teljes értékű pénz ideje el­érkezik , — és hátha időközben valami akadály fel­merül ? a terv keresztülvitele ez esetben hajótörést szenvedne, s tán újabb 60 esztendeig kellene várni teljes értékű pénzre.­­ A keleti marhavész állásáról folyó évi január hó 31-ig terjedő hivatalos jelentések sze­rint Magyarország és Horvát-Szlavónország, nemkü­lönben a katonai határőrvidék területe vészmentes. Az osztrák tartományok közül Galicziában a pod­­woloczyskai vesztegintézetben uralt, Poroszország­ban Silézia streliczi kerületének Klutschau, Kaltwas­­ser és Grodziska községeiben, Brieg melletti Concor­dia c­ukorgyárban és Breslau városban, továbbá Schleswig-Holstein tartomány Altana városában uralt; legújabban pedig Beuthenből a berlini vágó­hídra érkezett egy szarvasmarhaszállitmány között ütött ki. Nemzeti színház. Ma, február 5. Velenczei kalmár. Dráma 5 felvonásban. Irta Shakespeare. Népszínház. Ma, február 5. Soldosné mint vendég. Kapitány-kisaszony. Vig operette 3 felv. Irta Zell F., zenéjét szerző Mária Francziska Don Domingosz Borges de Barrosz Donya Antónia Fansett Misei Bamberto de Szent Querelonde Dom Januario de Szonco-Szilva e Pernambuko Mungo Bodrikecz Genée R. Sziklai R. Együd Alszegi E. Soldosné. Kápolnai. Solymosi. Tihany. Kovács. A »Nagykoml­ó«-ban minden nap magyar daltársu­lat előadást tart. A szüneteket Bunkó Ferencz és fiai közhi­de­vességű népzenetársasága tölti be. Felelős szerkesztő : Jókai Mór.

Next