A Hon, 1877. február (15. évfolyam, 30-52. szám)
1877-02-14 / 40. szám
császártól, kijelentve egyszersmind, hogy »legforróbb kívánságuk , örökre megmaradni a legfelségesebb császár oltalma alatt, utódaikkal együtt;« de végül azzal fenyegetőznek, hogy ha kérésök meg nem hallgattatik, »se ők, sem utódaik nem fogják azt feledni, — hadd szolgáljon minden maradékuknak évről-évre figyelmeztetésül és intő például, és még azt is hozzá teszik, hogy ily esetben más hatalom pártfogását fogják kérni. Azt a más hatalmat aztán meg is találták később Oroszországban, mely e század elejéből 1856 ig gyakorolt védnökségi jogot a szerbek fölött, okozva keleten ezáltal annyi bonyodalmat és viszályt. 1804-ben a türhetlenné vált janicsár iga lerázására föllázadtak a ráják. A fölkelők folyvást a »szultán leghűségesebb rájájának« czimezték magukat , s tényleg a szerb fölkelés kezdetekor a keresztények voltak a szultán tekintélyének védői a mohamedán janicsárok ellen, kiket a török kormány is szeretett volna megfosztani bitorlott hatalmuktól, mely túlságosan kiterjeszkedett s daczolni mert a szultán törvényes hatalmával is. A disznópásztorból és hajdúból vezérré lett Kara Györgye és társai sem gondoltak egyébre, mint megszabadulni, közvetlen elnyomóiktól, vagy legalább azokon boszul állani. Még az a gondolat is csak lassan tölt utat magának, hogy ha a lázadás sikerülne, a szultántól kérjenek egy igazságos vezért, ki helyreállítsa a Musztafa, belgrádi jóindulatú volt pasa alatt fenállott állapotokat. Ez volt akkor a szerb fölkelés vágyainak ne továbbja. Egészen »loyális fölkelés« volt. Látván a mohamedán dahik, hogy a szerb fölkelők egyre szaporodnak, küldöttséget nemesítettek hozzájuk, ígérve, hogy készek teljesitni kivánságaikat ha leteszik a fegyvert s különösen ezért Kara Györgyénak még 500 erszényt is ígértek ; de ez kijelentette, hogy csak ekkor áll reá az egyezségre és teszi le híveivel együtt a fegyvert, ha az egyezség egy osztrák biztos jelenlétében és kezessége mellett köttetik meg A szerbek még mindig Ausztriát tekintettek természetes pártfogójuknak. De persze kivánságuk nem teljesülhetett. Stratimirovics karlóczai metropolita közbenjárt Károly főherczegnél az ő érdekükben, de Ausztria nem avatkozhatott a viszályba, jót nem állhatott a dahik későbbi magatartásáért. Zavarokba bonyolódott volna s a portával azonkívül barátságos viszonyban volt. Mindamellett sok támogatásban részesültek a szerbek Ausztria részéről, fegyvert, élelmiszert sat. kaptak, amit csak a »jó akaratú semlegesség« mellett kaphattak. Az első két ágyút Jovánovics újvidéki g. n. e. püspök ajándékozta nekik. Kara Györgye 1804. május 2-kán egy szkupstinát hívott össze Osztruzsniczába Belgrádtól két óra járásra. Itt kilencz pontban megállapittattak a föltételek, melyek alatt hajlandók voltak a fölkelők letenni a fegyvert. Legnevezetesebb e pontok között az, melyben az követeltetik, hogy az összes szerb nép választhasson magának egy főnököt, ki folyvást a vezér mellett tartózkodjék, s hogy a belgrádi vezér minden ügyet, ami a ráját illeti azon főnök közbejöttével intézze el, ki állásában termán által erősítendő meg. Ez volt első csírája a a szerb fejedelemség megalkotásának s egyszersmind tényleges garantia, a többi pontokban követelt kedvezmények és reformok teljesítésére. Helyesen jegyzi meg erre Kállsy, hogy »miként napjainkban, úgy e század elején is a föllázadt rája és a porta között folyt alkudozásoknál a garantia kérdése képezte a főnehézséget.« A fölkelők látva, hogy követeléseikkel nem tudnak semmire menni, bár Ferencz császár is tett szót mellettük Konstantinápolyban, miért azoktól egy bálafeliratot kapott — Oroszországra vetették szemüket. De az első ki a szerbek figyelmét Pétervárra fordította. Csardaklija Peter ősz, v ... - - o—-— wuv/^MJMwu/au itiiUlL Ez Szerbiába ment s beállott a fölkeltk sorai közé. Tanácsát követték is. Nemsokára 1804. őszén el is ment Pétervárra egy szerb küldöttség (Nenadovics Máté, Csordaklija és Zsivkovics.) Csartorinszky herczeg üres biztatásokkal bocsátotta el őket. Utipénzt és egy muszka bibliát kaptak. De azért a hazaérkezettekor, 67 segélylyel biztatták a fölkelőket s ez jó hatást szült. A szultánhoz is terjesztettek fel egy folyamodást, melyben sokkal több és radikálisabb követelésekkel léptek föl, mint az említett 9. pontban, mindamellett még mindig a szultán szükséges alattvalóinak czimezték magukat. Követelték nevezetesen azt is, hogy a különféle czimek alatt fizetni szokott adók egy összegben állandólag állapíttassanak meg s azt a szerbek választotta hatóságok veszik ki és hajtsák be. — Ebben a tributum eszméje volt kifejezve. Követeléseik visszautasittattak s Hafiz pasa Nisből rendeletet kapott, hogy rögtön nyomuljon seregével Szerbiába és állítsa helyre a rendet. Hafizot keményen megverték a szerbek Akxinácz környékén 1805 augusztus utolsó napjaiban, és ezzel el volt vetve a szerb fölkelés sorsa. Most már valóságos forradalommá lett, ellentétben a portával; a török csapatok leverése után már nem lehetett többé loyális mozgalom.« Kara Györgye csapatai egyre szaporodtak. Jövő évben már beveszik a fölkelők Belgrádot és Szabáczot s visszavetek a Boszniából benyomult erős török csapatokat is. Ide fejlődött a loyális mozgalom, — messze túl menve azon czélon, melyet kezdetben maga elébe tűzött volt, mint rendesen minden forradalom. A forrongás folyamában sok kíméletet tanusítottak a fölkelők, a békés törökök iránt, s csak a janicsárokat s a fegyvereseket üldözték, de már később elvesztették a mérsékletet s pl. Belgrád bevpiplom (1807. márcz. 7.) hajmeresztő mészárláse Karlay mintája a Belgraa bevételévé veget ism el Folytatását a szerb történetnek egy újabb kötetben,011. Az elsőből ítélve, jó, hasznavehető munkát várhatunk, mely méltán lesz nevezhető irodalmunk gazdagításának. Kivárniuk szerzőnek kijár Kiplin-Svy “ther,mten is feladatának. Ki előmozdítja a körülöttünk lakó népek történetének ismeretét, az nem utolsó szolgálatot tesz a nemzetek egymásközti jó viszonyainak föntartására s szempontból is csak megengedéssel kell fogadnunk munka mágnását és megjelenését. Sz. Gy. A bécsi lapokból. 1 f i A 6 f t/1 ® 16 ,Presse« mai czikke, melyet bécsi hírek Herbstnek tulajdonának, a kövekezőket mondja: »A válság« czim alatt. A magyar miniszterválság még nincs megoldva. Most az áramlat olyan, hogy lisza lelépett miniszterelnököt juttatta felszínre. Beszéde által alaposan gondoskodott is az arról, hogy más minisztérium ne léphessen Magyarországon az ügyek élére. Nem mint miniszter szólt , hanem ismét mint a »határozati párt« feje, s határozatát azért tette közzé, hogy minden kormánynak lehetetlenné tegye a kormányzást. Nincs is most már a bankról, a hitelügy lehető legjobb szervezéséről Magyarország igazságos pénzügyi követeléseinek kielégítéséről a szó. Nem, mióta Tisza Kálmán a bankügyét az »állami tekintély,« a »nemzeti méltóság« kérdésévé tette; mióta azt a gyanúsítást hirdette a tömegnek, hogy Ausztria »más,« tehát politikai kérdésekben is a szent paritás élete ellen tör: azóta a tranzakció helyébe a harcz, a nyugodt megfontolás helyébe a nemzeti szenvedély lépett A czeglédiek zarándokútja a collegnoi szenthez, a diákok Jazomija Kossuthhoz: — a magyar nép élete kiemelkedő jelenségei tükröződnek ama miniszterbeszédben is. Ha azonban a magyar miniszterek úgy tesznek, mintha azt kellene panaszolniok, hogy Ausztria nem éli bele magát a dualizmusba, hogy támadásokra készül ellene, nekünk több jogot adnak ők azt panasztani, hogy az egész monarchia minden tartománya összetartozandóságának érzete Magyarországon nem ver gyökeret, hogy az elszakadási ösztön, a függetlenségi gondolat uralkodik ma is a kedélyeken s pórázon tartja még a minisztereket is. Tisza szavai szerint — szintén úgy látszik — mintha Ausztria gazdasági fölényének emlegetése, Magyarországot megsértené, tekintélyét csorbítná. S minthogy a sérelemért vezekelni kell, önkényt érthető, hogy Ausztriának vissza kell vonnia követelését. Mihelyt ez a mérték talál alkalmazást Ausztria Magyarországhoz való viszonylatában, úgy Ausztria gazdasági és pénzügyi önállóságának nincs egyetlen mozzanata, mely ne képezhetné Mgyarország megsértését,mert ezt természetesen egyedül ő maga ítéli meg.) És ha egy magyar miniszterelnök urbi et orbi elhiresztel ilyetén sérelmet, nem hajszolható fel az ügyek vezetésére más magyar minisztérium, ha csak az önálló magyar bankkal a monarchia szétszakgatása jóvá nem hagyatik s az »Éljen Kossuth!« a gyakorlati államjogba át nem fordittatik. igy hát mindig Ausztriának kellene Magyarország kedvére tenni, hogy Magyarországban kormányozni lehessen. Ha már becsületről s tekintélyről lehet itt szó, a becsületkérdés Ausztriát illeti. Mert ily helyzetbe juttatni magát annyi lenne, mint politikai megaláztatást szívelni el. Ha Ausztria most, mikor a politikai hegemónia kérdése a ránk nézve legelfogadhatlanabb alakban földön állítva, engedni találna, megérdemelné a függő állást, melyre Magyarország akarja kényszeríteni. Ha már a természetes gazdasági hatalmi viszony förmulátása Magyarországra nézve sérelem, hogy fogja föl Ausztria egy természetellenes gazdasági hatalmi arány kimondását? Nem szükségkép megsértése lesz e az még inkább Ausztria tekintélyének? Nem volt-e sok a panasz eddig is Magyarország túlságos befolyásáról? A politikai hatalmi kérdés föl van téve, nem Ausztria részéről. De ha föl van téve, nem maradhat választalan.Ha Ausztria most enged, a ma rovására fenálló helyzet roszasága hatványoztatok, s örökre politikai inferioritásra kárhoztattatnék a két állam kölcsönös viszonylataiban. Az alkotmánypártnak valóságos puhány lényekből kellene állnia, ha a paritásnak csak látszatába is belenyugodnék ; el kellett legyen, hogy felejtse, hogy kevés hét előtt elvetette, s hogy miért vetette el, oly határozottan a paritás alapján álló bankot Ha a miniszterek engednének is, a párt nem egyezhetik bele, hogy Ausztria öngyilkosságot kövessen el. — Emlékeztet ezután a következményekre, melyekkel a szakítás Magyarországra nézve járna . Tisza is elég feketéknek festette azokat, a valóságban még nagyobbak lennének azok. Hogy a paritás látszatáért mégis kockáztatni akarja ezt a magyar kormány, mutatja, mily eszeveszett a magyar fölfogás ennek a bankügyre befolyást engedni hát nem szabad, mert tönkre tenni ezt is, mint tette a német kezelés alatt virágzó, most 40 százalékkal elértéktelenedett tiszai vasutat. Az öreg »Presse« azon hítt, hogy a kormányalakítási combinatiók meghiúsultak s Tisza és Szél folytatják kedden (ma) a tárgyalásokat Auerspergnél, a következő megjegyzésekkel kiséri a lap homlokzatán: »Minket nem lep meg e jelentőségteljes hír. A beállott krízis kezdete óta alig látszott előttünk Jozef nemue megvizsgálása után meg kellett arról győződni, hogy reá nézve a kormányalakítás momentuma e pillanatban nincs meg. Pártja politikai programonjának csak egy részét is keresztül vinni akarni, belső harczokat támasztana Magyarországon, melyek fölidézése egy oly hazafit, mint Sennyey, aggodalomba kell hogy ejtsen a külpolitikai helyzetre való tekintettel. Föl kell tenni, hogy a magyar parlamentnek Bécsbe hívott notabilitásai által tegnap és ma adott felvilágosítások meg kell hogy erősítsék azt a nézetet, miszerint — daczára a legújabb idők eseményeinek—mindenek előtt Tisza és kollégái vannak hivatva arra, hogy létrehozzák a kiegyezést, melynek végleges megkötése úgy Magyarország, mint Ausztriára nézve kívánatos, s melyet az összállam érdeke oly sürgetően megkíván. A »Frem den blatt« igy ír: A most átélt válsággal szemben, s hogy a képből ne hiányozzék egyetlen, a valóságban létező vonás sem, jó lesz konstatálni,hogy noha a két fél minisztériuma közt az alkudozások formálisan csak egy eltérésen hiúsultak meg, t. i. a főtanács összeállításán, van még két más pont, amelyre vonatkozólag egyezség nem éretett el. A két felállítandó bankigazgatóságnak (a bécsinek s a budapestinek) állása és hatásköre,viszonyuk a főtanácshoz s a magyar bankosztály dotácziójának kérdése azon pillanatban,mikor a tárgyalások megszakíttattak még elintézetlen volt. E két pontra, valamint a főtanácsra vonatkozóra még vissza kellene tehát térni. De tán ép e körülményben előny rejlik az ügyre nézve, mert az alkudozások tere kibővül, s ha szabad mondani, nagyobb latitude lesz a kiegyezésre nézve, nagy hely kompromissumra, amelyet hihetőleg fel fognak használni. Ismételjük, nézetünk szerint két oly kormány közti viszályban, mely egy uralkodónak szolgál, nem lehet sem győző sem legyőzött; közalapon, közös érdekben kell megegyezni. Korai lenne, ma elmélkedésbe" bocsátkozni a nüak " hogy a Tiszai Kősínálynak" elég érintkezési pontja van pártjával, hogy azon pillanatban, melyben az alkudozásokba belebocsátkozik, biztos legyen dolgáról, s tudja, hogy annak, mit elfogad, meghidja-e szerezni az országgyűlés jóváhagyását. Ugyanezt lehet mondani az Auersperg-kormányról melyet . I . korona oly fényes bizalmi szavazatban részesített Az észszerű s mindkét résznek megfelelő kiegyezés Utoho éhínségét szétrombolni oly vállalkozás lenne s melytől mindkét birodalmi fél minden jó állampol- nak visza kell riadnia Az a legszilárdabb bizalom tölt el bennünket, hogy az alkotmányba párt ez ügyben az Auersperg-kormányt őszinte és lojatámogatásban fogja részesíteni s lehetővé teszi a kiegyezés keresztül vitelét. Az alkotmányos és szabadelvű fejlődés ügye mindkét államban csak nyerhet látszik, akát a B'fly Garbon logvalóbb szintinek átszik, csak nyerhet az által, ha a kiegyezést a Tisza I ÄTÄiff TMpw«-k°TMá'>y . «.e- UeL nem fog változtatni szerinte az sem, ha Tisza egyszer megbizatnék is a kormánynyal. Szerinte azonban egy hivatalnok-minisztérium sincs kizárva , az eshetőségek sorából. szarva . A »Deutsche Zeitung« a parlamenti szokás megsértését látja az uralkodó személyének az utába vonása által, mit Tisza elkövetett, s a magyar bank felállításának akadályát nem másban, mint a pénzpiacz helyzetében véli rejteni. A magyar követet ! A párisi közkiállitás. A földmivelés, ipar és kereskedelmi magy. kir. miniszter elérkezettnek látja az időt az 1878. évi párisi közkiállitás ügyeinek országszerte leendő szervezésére, és e tárgyban a kereskedelmi kamarákhoz és az országos egyesületekhez e következő rendeletet intézte: Rendelet. Az 1878-ik évi párisi közkiállításra vonatkozó eddigi közleményekből értesülve van a hazai közönség, hogy a magyar kormány e vállalatban való részvételt elhatározta, és ez alapon a további kellő lépéseket megtette. A külügyminisztérium útján a franczia kormánynyal folytatott előzetes tárgyalások nagyobb részt befejeztetvén, megérkezettnek vélem az időt, a kiállítási ügynek országszerte leendő szervezésére. Számosak azon kérdések, melyek megoldásra várnak, amit leggyorsabban és legczélszerűbben az által vélek biztosíthatni, ha az erre hivatott testületek és egyesületek egyrészt az eddig megjelent közleményeket előleges tanulmányozás tárgyává teszik, és másrészt ha azok szakképzett képviselőinek egy a vezetésemre bízott minisztérium kebelében tartandó enquete-ben leendő meghívásuk által alkalmat nyújtok úgy az egyes vidékek kívánságainak nyilvánítására, valamint a különböző ágak érdekeinek érvényesítésére. Hogy (czim) ezen közleményekben foglalt átalános határozatoknak a fenforgó hazai viszonyokra leendő helyes alkalmazása által magának megfelelő képet alkosson, és hogy másrészt az említett enquete feladatának megfelelhessen, mindenekelőtt szükségesnek tartom (czim) különös figyelmét már most két fontos körülményre irányozni. Értem a Francziaország részéről a külállamoknak rendelkezésére bocsátott terület viszonyait és a részvételünk által felmerülendő kiadásokat. Mi a kiállítási területet és mindenekelőtt a Magyarországnak szánt térség nagyságát illeti figyelembe veendő, hogy a párisi kiállítási épületek térfogata a volt bécsi 1873-iki kiállítási épület arányaival szemben sokkal csekélyebb, ennélfogva az egyes államok rendelkezésére bocsátott terület ugyanazon arányban szűkebbre lett kimérve. A Magyarországra eső terület valószínűleg 14—5000 □ méterben fog megállapíttatni. Ezen helyi körülmények, valamint a rendkívül kedvezőtlen pénzügyi viszonyok részvételünk módozatai tekintetében bizonyos korlátot szabnak eljárásunk elébe. A hely szűk volta kötelességünkké fogja tenni annak minél okszerűbb felhasználását, tehát amennyire lehet csakis oly tárgyak kiállítását, amelyek kiviteli czikkeket képeznek vagy amelyek versenyképessége s azok kiállítását az országra nézve hasznossá teszi. Mostoha pénzügyeink és a közkiállítások helyesen felfogott czélja pedig azt fogják tőlünk követelni, hogy ne amennyire a külső dísz és értéktelen látványosságok segítségével igyekezzünk feltűnni, hanem inkább kiállítási tárgyainknak belértéke és haladottsága keltse fel a külföld figyelmét. Ezen vezérelveket szem előtt tartva az enquetes feladataiól következő pontokat tűzöm ki. 1. Kijelölését azon csoportoknak és osztályoknak, amelyeket illetőleg Magyarország képviselete a kiállításon kívánatos. 2. A gyűjteményes kiállítások,szerkg?IS CI110K, területeinek és működési körének meghatározása. 4. A bejelentési határidő meghatározása. 5. A kiállítási tárgyak előleges bírálatának szabályozása. 6. A kiállítási tárgyak gyűjtésének módozatai. Ami az első pontot illeti, szükséges hogy a mellékelt 3 rendbeli közlemény elsejét kebelében mit hamarább tanácskozás tárgyává tegye és e részben javaslatait küldöttjei által az enquete elé terjeszsze. Egyáltalában az ügy érdekében kívánatos, hogy amennyiben (czim) a tárgyalásra kitűzött pontok egyikét vagy másikát illetőleg eddig még nem nyilatkozott volna, azokat az enquie et megelőzőleg tárgyalja, s így lehetővé tegye, hogy küldöttjei nem csupán egyéni nézeteiket, hanem a (czim) felfogását is tolmácsolhassák. Az enquete megtartására 1. hó 20-át tűzöm ki, amely napon reggeli 9 órakor a kereskedelmi miniszter tanácstermében a tanácskozmányok megindíttatni fognak. Ezen enquete a budapesti iparkamarától: báró Ecchmeister Frigyes elnök, Ráth Károly alelnök és Iír. Szvetenay Miklós kamarai titkár urakat, — a pozsonyi ker. kamarától: Schäzler Frigyes titkár urat, — a sopronyitól: Flandorffer Ignácz elnök és Schindler Ferencz titkár urakat, — a kassaitól: Deil Jenő titkár urat, — a temesváritól: Strasser Albert titkár urat, — a kolosváritól: Gámán Zsigmond titkár urat, — a brassóitól: Dück József alelnök urat, — a debreczenitől: egy kiállítási ügyekben jártas tagot, — az aradi ipar- és kereskedelmi kamarától: Gaál Jenő titkár urat, — az orsz. magy. gazdasági egyesülettől Korizmics László alelnök, Mórócz Pál titkár, Térey Pál és dr. Rodiczky Jenő egyesületi tagurakat,—az orsz. m. iparegyesülettől: dr. Szabóky Adolf alelnök és Pozntr Károly egyleti tag urakat, — az országos földtani társulattól: Reitz Frigyes elnök urat és egy kiállítási ügyekben jártas tagot, — az orsz. mérnök egyesülettől, az országoségre az erdélyi pincze egyesülettől Gamauf titkár urat hívom meg. 08 . A kiküldetés eszközlésére vonatkozó jelentésit az enquéte megtartása előtt ideje korán elvárom, Budapest 1877. február 10-én. Trefort s. k. 1 ..rendelet kapcsán a f. i. és ker. minisztérium beküldte hozzánk a párisi közkiállításra vonatkozó hivatalos közlemények első számát és pedig az átalános szabályzatot, azok függelékét a földmivelési csoportra vonatkozólag és a részletes szabályzatot a kiállítási tárgyak elküldésére, átvételére elhelyezésére és visszaküldésére vonatkozólag. ’ . si nevezetes okmányok közül az átalános szabályzat átalános határozatait hivatalos magyar fordításban a következőkben közöljük : Átalános szabályzat. I. Átalános határozatok. 1. czikk. A franczia köztársaság elnökétől kibocsátott rendeletek értelmében a földmivelési s kereskedelim, a közoktatási s szépművészeti minisztert Ifi*1113’*TM 1878-ik évi május hó 1 én Párisban egy átalános nemzetközi kiállítás nyittatik mez Vészetet a rákövetkező október hó 31-vel. 2. czikk Az 1878-ik évre tervezett kiállításba minden nemzet művészeti alkotásai s a mezőgazda-i és ipar termékei fölvétetnek. S * A kiállítás a Mars mezején és a Trocadero ne- 1 a magaslatokon nagyobbára ideiglenes épületekben tartatik meg. A marsmezei palota előtt és a Trocadero lei- 1 Trocadero lejtéseket elfogadhatlanoknak tartja, mert velük az osztrák bankból magyar állami bank lenne, s Magyarország Ausztria rovására igyekeznék állami hitel szükségleteit kielégíteni. Ugyanaz irány ez, melyet Magyarország régen követ s mely eddig is végzetes volt Ausztriára nézve. téri állatok és növények elhelyezésére szolgáló ligetek és kertek állanak rendelkezésre. E ligetek és kertek oly, külön épületekben elhelyzendő tárgyak kiállítására is használhatók, melyek a főépületben el nem helyezhetők. 3. czikk: E szabályzat első czikkében említett rendeletek alapján az 1878-ki kiállítás átalános berendezésére nézve a fölmivelési s kereskedelmi, a közoktatási és szépművészeti miniszterek közösen mindegyik saját hatáskörében fognak intézkedni. A kiállítás a földm. és keresk. miniszter felelőssége és fővezetése alá van helyezve. (1872. juli 29-ki törvény 3. és 6. czikkei.) 4. czikk. Az 1876-ik évi augusztus 16 5 dikén kelt rendelettel rendszeresített főbiztos (Commissaire général) meg van bizva az 1878 ki kiállítás építésére, berendezésére és kihasználáséra vonatkozó összes tervek elkészítésével és foganatosításával. Az 1876. évi julius hó 29-én kelt törvény 3-ik és 4-ik czikke értelmében az összes tervek jóváhagyás végett a földmivelési s kereskedelmi miniszter elé terjesztendők. Oly esetekben, amelyekben megengedhető a kölcsönös megállapodás, a miniszter egy külön bizottság előzetes véleményét kéri ki. 5. czikk: A franczia osztályra nézve a főbiztos érintkezésbe lép a franczia köztársaság minden egyes kerületében alakulandó választmányokkal. A kerületi választmányok feladata leendő I szer. A kiállítás szervezésére vonatkozó szabályzatokat az egész kerületben közhírré tenni s a felvételi kérvények mintáit s egyéb, a kiállításra vonatkozó ügyiratokat kiosztani. 2-szer. A legrövidebb idő alatt kijelölni ama művészeket, földmivelőket és iparosokat, akiknek a kiállításhoz való hozzájárulásuk az ünnepélyesség fényének emelésére kívánatos. 3-szor a kerület fölmivelési és kerti kéményeinek kiállítását létesítni. 4-et. Az egyfajta termékek együttes csoportosítását alkalom adtán indítványozni és szervezni, s a főkormánybiztosságnál a megbízottat igazolni, aki az egyes kiállítási csoport képviselője lesz. 6. czikk. Algírnak s a franczia gyarmatoknak a kiállításban való részvevője szervezésére nézve a főkormánybiztos az illetékes miniszterekkel fog értekezni. 7. czikk. A franczia kormány megkeresése folytán alakult külföldi bizottságok fölhivatnak, hogy a főkormánybiztossal mielőbb érintkezésbe lépjenek vagy magukat nála egy megbízott által képviseltessék. E megbízott hivatva lesz a honfitársait érdeklő kérdéseket, nevezetesen azokat tárgyalni, melyek az egész térségnek a különféle országok közti elosztására és az egyes nemzetek osztályainak a palotában való elhelyezésére vonatkoznak. E szerint a főkormánybiztos a külföldi kiállítókkal közvetlenül nem érintkezik. 8. czikk: A külföldi bizottságoknak vagy kiküldöttjeiknek a főkormánybiztos rendelkezésükre bocsátja az elhelyezésükre szükséges fővilágosításokat és tervezeteket s tudatja velük az átalános közlekedés és a közrend feltételeit, amelyekhez alkalmazkodni tartoznak. A térségeknek az egyes országok közt való kicserélése csak a főkormánybiztos közbenjárásával engedhető meg. 9. czikk. Minden egy és ugyanazon nemzet kiállítóinak szánt osztályban a kiálllított tárgyak a következő kilencz csoportba fognak felosztatni: 1-ik csoport. Művészeti készítmények. 2-ik csoport. Nevelés, oktatás s a szépművészetekhez tartozó anyagok és munkálatok. 3 ik csoport. Bútorzat és tartozékai. 4 ik csoport. Szövetek. Ruházat és tartozékai. 5 dik csoport. Extractiv ipar (Industries extractives. Extractif Industrie.) Nyers és kikészített czikkek. 6 ik csoport. Szerszámok és a mechanikai ipar munkálatai. 7-ik csoprt. Tápláló szerek. 8-ik csoport. Föld-Mindegyik csoport a jelen szabályzathoz csatolt átalános osztályozási rendszer szerint (1-ső számú melléklet), szakosztályokra oszlik. Ezen csatolmány minden szakosztályra nézve a benfoglalt tárgyak sommás elsorolását tartalmazza. 10. czikk: A főkormánybiztos gondoskodni fog egy minden nemzet termékeit magában foglaló rendszeres és teljes katalógusról, amely a palotákban, ligetekben és kertekben tőlük elfoglalt helyeket s a kiállítók névsorát foglalja magában. Különben minden nemzetnek jogában áll, saját költségén, de csakis saját nyelvén az osztályában kiállított tárgyakról egy külön katalógust készíteni. 11. czikk: A palotákban, ligetek vagy kertekben kiállított semmiféle bárminemű művészeti tárgy vagy termék, a kiállító engedelme nélkül se le nem másolható, se bármi formában nem sokszorosítható. A főkormánybiztos fentartja magának a jogot az összképek (vues d’ensemble) levételét engedélyezni. 12. czikk: Az 1868-ik évi május hó 23-ról kelt, a szabadalmazható találmányoknak és a gyári rajzoknak biztosítására vonatkozó törvényben megszabott határidőkig s az ott meghatározott feltételek alatt a kiállítóknak az idézett törvény által engedélyezett jogok és mentességek biztosíttatnak. (2-dik számú melléklet.) 13. czikk. Semminemű művészeti készítmény vagy kiállított termék a főkormánybiztos engedélye nélkül a kiállítás befejezése előtt el nem távolítható. 14. czikk: A kiállításban elfoglalt helyért nem csak a franczia, de az idegen kiállítók se fizetnek semmiféle bért. A padlózat a kiállítóknak a marsmezei főpalota egész terjedelmében a gépcsarnok kivételetartós és jókarban adatik át; berendezés czéljából a padlózaton való bárminemű módosítás, változtatás vagy erősítés csak a főkormánybiztos engedelmével s akkor is csak a kiállítók költségén eszközölhető. Szintén a kiállítók viselik a palotákban, ligetekben és kertekben eszközlendő elhelyezésre és feldíszítésre e szükséges minden egyéb költségeket. E költségek kM°·— palotákbeli p»^—* vagy menyezetbeliBetek.ts t^az engedélyezett külön épületek környékén alkalmazott ültetvényekre terjednek. A szabályzat részletes határozatait később közlüük: czimere; a jobb torony fölött Hercules jelvényei (oroszlán-kaczagány, és fütykös) a mehadiai fürdőre való vonatkozással; a bal-torony fölött bányász kalapács és csákány aranyból. E czimert eredetileg Pesty Frigyes állította össze, azonban a belügyminister fölhívása folytán az eredeti szerkezet Nagy Iván akadémiai megbízott által némi változást szenvedett, melyet azután a bizottság elfogadott. — Hírek a nemzeti múzeumból. Az állam tulajdonát képező nagy-margitai pusztán egy colossalis mammuth fejet találtak, mely legközelebb a múzeum öslénytani osztályába szállíttatott. A lelet a bérlő és a tulajdonos kincstár flött hosszú ideig folytatott per tárgyát is képezte; az ügy azonban végre is az állam részére döntetett el kedvezően. A régiség osz tály legközelebb ismét nevezetes ajándékokkal gyarapodott, így például Drahotuczky Ferencz czímz. kanonok több érdekes tárgyból álló őskori leletet küldött be, melyek a congressus alkalmával átalános feltűnést keltettek. Különösen felemlítendők egy bronz fokos, egy palstab, egy csinos kőamulet átfutási kísérlettel stb. Vojnits Jakab képviselő bácsmegyei Blagaticza nevű pusztáján kiásott sírról értesítette a múzeumi igazgatóságot, s egy a sírban talált cserépedényt beküldött. Ernán Antal pedig Szomorról, egy őstörténelmi osztrigakagylóhéjat, mely két helyen át van fúrva ajándékozott a nemzeti intézetnek. — A Kisfaludy-társaság múlt vasárnapi nagy üléséről szóló tudósításunkhoz utólag megemlítjük, hogy az emelvényen Kemény Zsigmond kitünően sikerült arczképe díszlett, melyet Barabás Miklós festett. — Esküvő. Kaposvárról írják nekünk: Roboz Flóra kisasszonyt, Roboz István, a »Somogy« politikai lap szerkesztőjének leányát 10-én vezette oltárhoz Szigethy Gyula kaposvári ügyvéd. Násznagyok voltak: Miklós György, földbirtokos s a somogymegyei szabadelvű párt alelnöke, Szalay Károly ügyvéd, Gabsovics K. stb. Koszoruleányok: Fatér Hermine s Vanka Matild kisasszonyok s Atala költőnő két leánya. Vőfélyek : Miklós István, dr. Andorka Elek, Mártonfalvay Elek, Roboz Zoltán. A fényes nászkiséretben és lakodalmon ott láttuk a megye főispánját: Jankovich Lászlót Tivalar fiával, az alispánt, Csépfán Antalt, a neves költőnőt A tálát stb. • Szabó Vilmos esperes-plébános végzi az esketést szép megáldó beszéddel. Az ebédnél viharos éljenzést keltött a főispán felköszöntése Roboz Istvánra, igy dr. Andorka Elek, Miklós lstván, de kiválólag Bárány Gusztáv polgármestere, ki mestere az ékes-szólásnak. Sok áldást és örömet a közszeretetben álló atyának és a fiatal párnak. — A »Gabelsberger egyesület«r. bő 18 án vasárnap d. u. 3 órakor a tud. egyetem böl- 3 csészét karának V sz. tantermében (uj épület Nem ) szakülést tart. Tárgya: 1. »Stolze Fenyvessy gyorsírási rendszer, a) hiányai, b) incorrectségei.« Kelem Antaltól. — Petőfinek az erdélyi muzeum számára megveendő carrarai márvány mellszobrára eddig mintegy 400 fi gyűlt be. Miután a beküldési (meghoszabbítatott) határidő ez évi márczius hó közepére van kitűzve a szoborbizottmány által, a a begyült öszszeg , úgy látszik elegendő reményekyet biztat , hogy e hazafias czél valósítására is szükséges összeg a határidőig begyül. A bizotth Hiánynak értesülésünk szerint feltűnt ez , hogy i. a nagy költő szülőföldéről, s azon helyekről a hova a nagy költő ifjúkori emlékei fűzvék, Félegyházról,- Pápáról, Aszódról, Selmeczről alig gyült be valami, valamint, hogy Erdélyből, a mely a szoborügy által a legközelebbről van érdekelve eddig, csak csekély- összegek küldettek be. Alig tehető azonban föl, hogy „r„.v,„b vccmis összeg (a gyönyörű, carrarati- márvány-szobor ára 1500 forint) a költő nagyl- számú tisztelői között be ne gyűlne. — Biztosan hiszszük, hogy akad elegendő adakozó, s lesznek lelkes tisztelői a legnagyobb magyar költőnek, akik hangversenyek, szini előadások sat. által hazafias készséggel közreműködnek arra, hogy Magyarország második, Erdély első gyűjteményét mielőbb díszítsem, a nemzeti büszkeségünket képező nagy költőnek nemes szépségű márvány szobra. Az adakozások a mellszoborbizottság pénztárnokához Tors Kálmánhoz küldendők (Athenaeum épület.) . — A főváros közegészségi állapota január hóban. A tiszti főorvos jelenti a tanácsnak : A főváros közegészségi állapotát,— tekintve hogy úgy a hatósági segélyben részesült szegény betegek száma, mint a halálozás szaporodott, i. — hasonlítva a múlt havihoz, kedvezőnek nem mondhatom. A heveny ragályos halálozási esetek ugyan e t.hóban is csökkentek, de a légzőszervi bántalmak, különösen tüdőlábok — megfelelőleg a zordonabb időjárásnak — sokkal erősebben léptek fel és kedvezőtlenebb lefolyást vettek. Járvány nem uralkodott. A hatósági orvosok által kezelt szegény betegek számának szaporodására a köztük uralgó nyomoron kívüli befolyással látszik lenni az e hóban életbe lépett 1876 XIV. t. sz. 20 és 21 §-ának azon intézkedése, mely szerint a 7 éven aluli gyermekek megbetegedés esetén kötelezőleg orvosi segélyben részesítendők. E hóban , a fő vörös területén sűrűen lépett fel a hökburut, különnösen a Illik kerületben, hol is tovaterjedésének meggátlása iránt a szükséges elkülönítési intézkedések megtétettek. Élve született e hóban (öt hétről) 1282, meghalt összesen ez idő alatt 1256, így a születés 26-al múlta felül a halálozást. A lefolyt négyévi hason hónapok alatt a születések és halálozások egymáshoz következőleg viszonylanak : 1874 évi januárban élveszületett 965, elhalt 989. 1875 évi januárban élveszületett 1056, elhalt 1022. 1876 évi januárban élveszületett 922, elhalt 864. 1877 évi januárban élveszületett 1282, elhalt 1256. Január hóban a főváros összes nyilvános és magánkórházaiban gyógyító beteg. Elmebeteg vizsgáltatott 13, ezek közül megfigyelem osztályra küldetett 7, elhelyeztetett «« irgalmas rendieknél 1, az országos tébolydában ! Különös figyelemre méltó halálokok következő száma 29 ^ C AA - i 27 ^ párisi »Illustration« cziműban érkezett száma két szép képet közöl a magyar jog konstantinápolyi elmményeiről Az egyik kép azon jelenetet ábrázolja, midőn a küldöttség a diszkardot Abdul Kerimnak átnyújta. A kép a szambuli Abdullah- testvérek rajza után készült, megbenőzatossággal tünteti ki a küldöttség a tagjaikat bontó díszes nemzeti öltöny legeli részleteit is. A másik kép a »djunisi győző.̋ az adott diszkardot ábrázolja, kissé elmosódott tízben ugyan de elég hasonlatossággal. A rajzokat is? szövegben a lap rokonszenvesen írja le a kard alaktatás átadásának ünnepélyét a »Turquie« czímű konstantinápolyi lap közleményei után. _ Az Illustration« már a múlt héten is közlött a magyar » r,nápolyi Útjáról képet, melyet azóta több magyar képes lap is utána nyomatott , r» Megfenyített tolakodó. Renz Pírusa Poroszlóban nem rég vén s jelenetnek volt sin’ heye O. asszony az egyik levegős művésznő a köröndet elhagyva, elfezdéjébe ment, midőn egy 2. nevü KÜLÖNFÉLÉK. — Természettudományi est. A természettudományi társulat legközelebbi estéje febr. 16-án pénteken esti 6 órakor fog megtartatni a vegytani intézetben (országút 42.) Ez alkalommal Fodor József egyetemi tanár megkezdi előadásait »az egészséges házról.« Belépti jegyek a társulat titkári hivatalában adatnak ki csütörtökön d. u. 4 től 6 óráig és pénteken d. e. 10-től 12 óráig. — Szép szironyos és aranynyal kivarrt bőrtüszőt küldtek a toroczkóiak Jókai Mórnak arra való emlékezetül, hogy köztük járt s köszönetül, hogy vidéküket szemelte ki lapunkban most közlésben levő regényének szinterévé. — Szörény megye czimere meg van állapítva. A néhány év előtt újólag fölállított ] Szörény vármegye részére, melynek történeti mono- graphiáját Pesty Frigyes egy jeles munkában irta meg, — az uj czimer a tud. akadémia régészeti Lisottsáágának közbenjöttével megállapittatott és az a 1. tövetkező: kék mezőben ezüst vár (két tornyu); a két torony közt, a vár fölött Magyarország koronás d