A Hon, 1877. február (15. évfolyam, 30-52. szám)

1877-02-17 / 43. szám

65 gramm, mint említők, még 1871 ben február 1- én jutott vétel útján a magyar n. múzeum gyűjte­ményébe. — Szavazáshoz való gép. A brüsszeli Városház termében, mint a L’Echo du Pari.« írja, egy Jules Chautrenne által feltalált szavazáshoz való gép van kiállítva, mely nemcsak a szavazás teljes füg­getlenségét óvja meg, hanem a beadott szavazat tit­kát meg is őrzi. Chautrenne készüléke egy — a jelöl­tek számához képest, — szakokra osztott csőből áll. Minden szakba beteszik a jelölt fényképét és nevét. Minden szak alatt van egy mozdítható gomb. A szava­zást a választó úgy gyakorolja, hogy a gombot megnyo­­m­tatja, mely egy tolót rásajtol egy számozott papír­szalagra. E szalag magából gombolyodik le, mint a telegráf papírszalagja, és a választás végeztével elég a toló által rásajtolt számot leolvasni, mely a jelölt által nyert szavazatok számát tünteti föl. Hogy a vá­lasztó megakadályoztassék abban, nehogy egy jelöltre kétszer szavazzon, a gomb lenyomásával egy rézsúly ereszkedik le. Minden szavazat után villamos csengés lesz hallható abban a teremben, hol a választási bi­zottság együtt ül. Ekkor az elnök a súlyokat az asz­talon megerősített rugó érintésével ismét fölemeli. Hogy minden csalás lehetetlenné legyen, feltaláló te­kintettel volt arra az esetre, hogy ha az elnök nem gya­korolna a rugóra oly nyomást, mely a súlyt fölemelje, egy villamos számlap van a készülékkel egybekötve e felírással »előtt« és »után«. A szavazat beadása előtt a mutató »előtt«-re mutat, a szavazat beadása után az »után«-ra. A készüléket miveletlen választók is használhatják, mert fehér és fekete gombok vannak rajta. Világtalanok részére is úgy van berendezve a készülék, hogy sima és rovátkás gombok vannak. — Török hódoltság Magyarországon. Az »Egyetértés« Írja: »A Medjide rendjellel« tudvalevő­leg az itthon maradt hatvanas bizottsági tagok közül hárman lettek kitüntetve. Orbók Mór, a hatvanas bizottság ideiglenes elnöke. Festetics Bennó gróf, mint a bizottság egyik tevékeny tagja és Budinszky Ernő, a bizottság titkára, ki a hatvanas bizottság vi­lágszerte ismeretes jelvényének tervrajzát készítette. E rendjel ünnepélyes átadásával Sava pasa Lukács Gyulát, a konstantinápolyi küldöttség vezetőjét bízta meg, mi is f. Ló 13-án d. u. 5 órakor ment végbe az e­dzésből összegyűlt szép számú közönség (köztük a hatvanas bizottsági tagok nagy része) jelenlétében. Lukács Gyula mint a Medjidje rend commandeure, három decorálandó hatvanas bizottsági taghoz egy lelkes beszédet tartótt s a többek között azt mondá, hogy a török szultán ő felsége, Sava pasa által meg­parancsolta neki, hogy az átadott három rendjellel Orbók Mórt, Peszterics grófot és Budinszkyt a török birodalom iránt tanúsított rokonszerükért díszítse föl. Erre Orbók Mór válaszolt s azt mondá, hogy a kitüntetést hódolatteljesen elfogadják s rokonszen­­vükről és ragaszkodásokról Abdul Hamid ő felsé­gét továbbra is biztosítsák. Ezután Lukács Gyula a rendjeleket az illetők mellére feltüzte s a nevükre szóló fermánt megcsókolva neki rendre átnyújtotta, kik azokat először szivökhöz szorították, azután meg­csókolták s végre homlokukat érentették­­elök. Ezen czeremonia után, melylyel a rendjelek átadása Tö­rökországban is történni szokott, — az ünnepély véget ért.« — Az ifjúsági küldötteknek kolozsvári útjáról s fogadtatásáról ugyan e lap a következő táv­iratot vette: Kolozsvár, febr. 17. Lukács, Bágya, Tho­­roczkay egész után lelkesen üdvözöltettek, Nádasig kolozsvári küldöttség ment eléjük. Kolozsvárit ten­gernyi sokaság éljenzése közt Várady tanár üdvözlé, mire Lukács válaszolt. Fogatokon a »Biasini« szálló­hoz vonult a menet, hol Czakó szólt, kinek Tho­­roczkay válaszolt először. Utána a sokaság kivánsá­­gára Lukács mégegyszer beszélt. A küldöttek Bia­sini vendégei. Este a színházban a »Sevillai borbély«-t nézték meg, a­hol Donadio énekelt. Az előadás után nagyszerű banquette 300 terítékkel, melyen poharat emelt: Czakó a királyra,Lukács Kolozsvár polgárai­ra, hölgyeire, ifjúságára, Hegedűs a küldöttségre, Bágya a magyar nemzetre, Váradi óriási éljenzés mellett Kossuthra, továbbá Klapkára, Lukácsra, Szűcsre, Abdul Kerimre, Midhatra, Lukács nagy lel­­kesültség közt Orbán B. képviselőre ürített poharat. Aztán sürgöny küldetett Kossuthnak és Abdul Ke­­rimnek. A zenészek által eljátszott török induló me­­géljeneztetett és kétszer is újráztatott. A banquetten jelen vannak a város előkelői, egyetemi tanárok. E sürgöny feladásakor mond felköszöntést Szász Do­mokos a magyar ifjúságra. ra, hogy az örmények és zsidók egyenjogusit­­tassanak. A britt kőrisül utasittatott, Szerbia és a porta közt egyetértést hozni létre. Anglia igazságos kíván lenni a szerbiai és romániai zsidók iránt s nézeteit nyomatékosan fogja képviselni a szerb kormánynál. — Gr­a­s­­stonénak felelvén Hardy ezeket mondá: Ha Törökország a szerződések által Európá­val szemben le van kötve, akkor ő kénytelen nyiltan és perempterb­e kijelenteni,hogy Eu­rópának szintén kötelezve kell lenne Török­ország irányában. Anglia egyelőre sem anya­gi rendszabályokat nem tervez Törökország ellen, sem kardot nem szándékozik mellette vonni. Róma, febr. 17. A »Fanfulla« jelenti, hogy hír szerint monsignor Ed­o­w­a­r­d szintén bibornok leend. Washington, febr. 16. A 15 tagból álló bi­zottság 8 szóval 7 ellen elhatározta, hogy Louisiana zavazata Hayes érdekében beadottnak tekintendő. Bécs , febr. 17. (Megnyitás.) Hitelrészvény 147.—. Angol-magyar —.—. M. hitelrész?. 116.3/4. Lombard —.—. Municipalbank —.—. Által, épi­tőbank —.—. Magyar sorsjegy —.­—. 164-es----­Napoleond’or 991—. Magy. földhitel —.—. Ang. osztrák ——. Franco-magyar —.—. Allamvasp. —.—. Unió-bank —.—. Angol épitő-bank —.— 1860 as —.—. Ezüst .—. Járadék -----. Bécs, febr. 17.(Előbörze.) Hitelrészvény 147.— . Angol-magyar —.—. Magy. hitelrész? 116.1/2 ■ Lom­bard 77.*/,. Municipalbank —.—. Alt. építő-bank —.—. Magy. sorsjegy—.—. 1864-es —.—. Napo­leondor 991—. Magy. földhitel —.—. Angol-osztr. 74.Vj- Franco-magyar—.—. Államvaspálya 240.—. Auto-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. Frankfurt, febr. 16. (Esti zárlat.) Váltóárfo­­lyam­ Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-diki 97.1/... Évjáruléki papír —.—. Lombar­­dok —.—. Magyar sorsjegyek —.—. Osztrák hi­telrészvény 120.1/4. Osztrák államvasút - részvény 196.7/a. 1864-diki —.—. Évjáruléki ezüst —.—. Galicziai —.—. Arany 60.3/8. Frankfurt, febr. 16. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-as —. —. Évjáruléki papír—.—. Lombard —.—. M. sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészvény 119.3/4. Osztrák államv. részvény 196.3/2• 1864-es­­ .—. Évjárulék ezüst —.—. Galicziai 173.1­2. Berlin, február 16. (Kezdet) Galicziai —.—. Lombard 127.50. Ezüst-jöved. •—.—. 1860-as ——. Bécs —.—. Romániai —.—. Államvasut 393.50. Papir-jöved. —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 240.—. Magy. sorsjegy—.—. Berlin, február 16. (Zárlat.) Galicziai 87.—. Lombard 128.50. Ezüst-jövedelem 55 60. 1860-as —.—. Bécs 163.10. Romániai —.—. All­am vasút 394 50. Papir-jövedék 51,20 Hitelsorsjegy —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 241.50. Magyar sorsjegy —.—. London, febr. 16. Consols 95 13/46- Ezüst 567/8. Berlin, febr. 16. (Zárlat.) Búza 223.50,224.—. Rozs 162.—, 162.—, 163.50, 161.50. Zab 154.—, 155.—. Árpa —.—,------. Repczeolaj 74.—, 73.40. — . Szesz 54.—, 54.60, 56.—, 56.30. Hamburg, febr. 16. Búza 218.—, 220.-----­Rozs 159.50, 160.—. Olaj 75 — 74.—. Szesz 45 3/4, 44.3/4, 44^2, 45.—. Boroszló, febr. 16. Búza —. Rozs —.—. Zab —.—. Répaolaj —.—. —.—. Szesz 50.50. 52.30, 52.30. Pak­s, febr. 16. (Zárlat.) Liszt 59.25, 61.—, 62.75, 63.75, repczeolaj 94.75, 95.—, 94.50, 91.50, szesz 61.50, 62.—, 63.25. Antwerpen, febr. 16. Petroleum —39 fz. mérnökök műve, — 9­5 m. széles, négy kapuval és körül eresztéssel van ellátva. A tiltó négy nyílású, melyek mindegyike 3’6 m. széles és egy-egy kettős T alakú hengerelt s szögecselt vasoszlop által két részre van osztva. A rekesztő- vagy tiltó­ táblák 10 cm. vasta­gok, kemény fából készitvék s csavarruddal húzha­tók fel.­­ A zsilipen alul fahíd vezet a csatornán át, melynek ellenfala és első pillére a hajózó zsilip két falának folytatása. A bezdáni hajózó zsilip szintén 9,5 m. széles, s tőle jobbra és balra van a tiltó egy-egy nyílással, a mely épen oly széles, mint a bajai s hasonlóképen két részre van osztva. A csatorna már 1875-ben csaknem egészen készen volt, s kiadatott rá összesen 1.947.065 forint, melyel szemben elő volt irányozva: 1.969.018 frt. A múlt évi rendkívül nagy s csaknem világ­szerte dúló árvíz alkalmával ez egészen új csatorna korán ki lett téve a megpróbáltatásnak. Különben még ezer szerencse, hogy most és nem később követ­kezett ez be, a­mikor t. i. a csatorna már át lett vol­na adva a forgalomnak, s a­mikor bizonyára sokkal érezhetőbb károkat okozott volna az árvíz rombolása mint ily korán. A pusztító ár, mely a Duna medrét megtörte, sőt itt-ott ki is csapott abból, nagyon természetesen behatolt a csatornába is, de tovahaladásának útját állta a bajai zsilip és tiltó, a­melyek el voltak zárva. A hajózó zsilip felső kapuja azonban nyitva lévén, a víz bement a zsilip­kamrába, melyben 3-8 m.-rel volt ma­gasabb a vizszin, mint a zsilipen túl, a csatorna alsó szakaszában s a zsilip mellett a tiltóban. Az alsó ka­punál lévő körüleresztés tábláját nem tudták fölhúzni, s így nagyon természetesen a kaput sem nyithatták ki, hogy a zsilipkamrában megduzzadt vizet lassan tovarok­­ni engedjék. Erre pedig nagyon is szükség volt, mert a roppant víznyomás veszélyeztette a zsi­lipnek szabadon álló jobboldali falát.­­ A tiltótáb­lák felhúzása valószínüleg nem jutott a felügyelő an­gol mérnök urak eszébe, mert különben megfoghatlan, miért nem bocsátották szabadon a vizet a tiltón ke­resztül, vagy talán ennek is valami építkezési hiba állta útját? A hajózó zsilip szabadon álló fala alul 2.85 m. felül 1.59 m. vastag volt s épen 3.8 méter magas víz­­oszlop nyomására volt számítva, azt tehát veszély nélkül meg kellett volna bíznia. Azonban, a mint a tapasztalás igazolta, a fal nem volt képes a 3,8 mé­ternyi viznyomásnak ellentállni s 1876. február 26-án egész hosszában kidőlt s még kissé tova is csúszott. A fal eleje, a mely egyik támfalánul szolgált, tehát nem állott szabadon, továbbá a fal vége, mely a híd egyik pillére volt, nem dőlt el, azonban a fal eleje a talpán kissé lefelé fordult. A fékevesztett ár rombolva rohant tova a csa­tornában s nagy mérvben megrongálta annak med­rét, kivált a zsilipen túl eső legközelebbi szakaszban. A rohanó árt minden éren fel kellett tartóztatni, s ez sikerült is a zsilipen alól, földből épített zárgát segélyével, a mely az aljában czölöpsorral biztosítta­tott. Ez az egyszerü zárgát belekerült 23.400 forint­ba s a vizet csakugyan sikerült is vele elfogni. A viz leapadván, Türr István tábor­nok ur, a csatorna megalkotója, nem kimérve sem költséget, sem fáradságot, mindent elkövetett, hogy a rongálások mielőbb helyreigazittassanak s a csator­nát át lehessen adni rendeltetésének. 1876. őszén kezdték meg a munkát s pár hó alatt be is fejezték azt egészen. A zsilipet és a tiltót K­a­u­s­e­r J. István mérnök terve szerint alakították át. A kidőlt falat egy méterrel vastagabbra épitették s a kapuk­nál még 50 cm. vastag lábazattal is ellátták. S mint­hogy a tiltó nyilasánál nem lehetett a falat kellőkép megvastagitani, ezt a részt boltövekkel hozzátá­masztották a tiltó átellenes támfalához. Ezenkí­vül meghosszabbították a tiltó középső pillérjét s a zsilipkamra jobboldali falát, ellátták azokat s a jobboldali támfalat, vezetékekkel, a­melyekbe két-két sor zárgerenda helyezhető el. A hajózó zsili­pen a körüleresztékek helyett a kapukon vágtak nyí­lásokat, ellátván azokat felhúzható tiltó­táblákkal. A zsilipnek és a tiltónak ilyen reconstructiója bele került, mintegy 45 ezer forintba. A A­ csatorna első szakasza az árvíz alkalmával igen beiszapolódott, de még nem is volt teljesen ki­ásva, úgy hogy most mélyíteni kellett azt. — E czél­ból a Dunától kezdve 1200 méter hosszú szakaszt rekesztettek el földtöltésekkel s a fakadó vizet nyolcz centifugal szivat­tyuval húzták ki belőle, a melyek mindegyikét 8—10 lóerejü gőzgép hozott működésbe — A mélyítés tehát szárazon eszközöltetett, mint­hogy így felényibe kerül, mint a kotrás. A csatorna talaja alul csupa merő folyó ho­mok, a­mit igen bajos ásni, s épen ezért elég olcsónak mondható az az ár, a­mit az ásásért fizettek, t. i. köb­méterenként 20 krt. Naponkint 200—300 ember dol­ Üzleti hetiszemle. Első fele: Budapest, febr. 17. Az értéktőzsdén bágyadt volt a hangulat, s a papírok árfolyama nagyobb részt csökkent. Ezen hanyatló irányzat fennmaradását az ismert okoknak kell tulajdonítani. A kiegyezési mű nagyon nehezen halad előre, sőt általában kétséges az, váljon azon az alapon, melyen most az alkudozá­sok folynak, létre lesz-e az hozható. A bizonytalan jövő tehát tartózkodóvá teszi a speculatiót, s elzárja a kilátást a helyzet hamaros javulása előtt. De ehhez járul még, hogy a külpolitikai helyzet iránt sincse­nek a kedélyek megnyugtatva. E héten ismét háborús hírek jöttek, faite accomplis gyanánt említik, hogy Oroszország elhatározta a hadüzenést, s hogy három újabb hadtestet mozgósít, sőt egy hírlapi kacsa azt is világgá ereszté, hogy az osztrák magyar monarchia háborúra készül, és megkezdte a csapatmozgósítá­­sokat. Mindezen alarm híreket azonban a tőzsde nem nagyon vette figyelembe, érzéke azok iránt már na­gyon eltompult. A­mi bizony nem csoda, mert ide­s­tova már egy esztendő óta tart a háborús izgalom. Sokkal nagyobb befolyással volt azonban a budapesti tőzsdére egy újabb nagy bukás, mely a főváros közönsé­gét alarmírozta. Ez a budai kereskedelmi és iparbank fizetéseinek beszüntetése. A budai kereskedelmi bank a népbank bukásának lett áldozata, mert ekkor in­gott meg a bizalom ezen intézet iránt, s lettek jelen­tékeny betétei úgyszólván tömegesen fölmondva, úgy, hogy az utolsó négy hét alatt kétszázezer­ért betéte­ket kellett a budai két­­banknak kifizetnie. S ehhez járul, hogy a mi jelen bankügyi állapotunk mellett az a szokás, hogy az osztrák nemzeti bank épen ak­kor vonja el a hitelt, mikor arra leginkább szükség van, s ennek következtében aztán az ily szorongatott helyzetben levő intézet előtt minden hitelforrás egy­szerre elapad. Így tehát magának a birodalomnak megrendülése elegendő arra, hogy egyik másik pénz­intézetet, melynek nagy betétei nehezen mozgósítható értékekben vannak elhelyezve, bukásnak legyen fe­nyegetve. E héten az ország minden részéből már sűrűen érkeztek a pénzintézetek múlt évi üzletéről szóló ki­mutatások. Ezek tanúsága szerint vidéki pénzintéze­teink nagy söme kedvező eredménynyel zárta le mér­legét , s jellemző az is, hogy betéteik jobbatlan növe­kedést mutatnak. Ha tehát a pénzforgalom rendezve volna, mihez egy központi hitelforrás (magyar jegy­bank) és csereház kivántatnék, a hitelviszonyok azon­nal egészséges alapon kifejlődhetnének. A­mint a dolgok azonban állnak, a forgalom rendezetlen ma­rad s közgazdasági viszonyaink nem javulhatnak. Külföldi pénzpiac­okon változatlan a helyzet. A budapesti tőzsdén a papírok árfolyama a megelőző héthez viszonyítva e következő volt: Államadósságok: magy. vasúti kölcsön 98.75 (—0.75), magy. keleti vasút II. kib. 68.75 (—0.50), 100 Irtos arany 5 százalékos ideiglenes el­ismervény 58.75 (—0.75), sorsjegy kölcsön 71 (—3), 1874-iki kincstári utalvány 95.75 (—1), magy. föld­­ti bermentesitési kötvény 73.25 (—0.50), 1867. zára­dékkal 72.25 (— 1), temesi 71.50 (—0 50), 1867-iki záradékkal 70.75 (—1.25), erdélyi 71.50 (—0.50), szőlődézsma 72 (+1/2) P­osztr. papirjáradék 62.25 (—1), ezüst 68 (—0.50), 1860-iki 500 frtos 118,100 frtos 118, 1864- diki 1­­0 forintos 134.50 ( — 0.50), 50 forintos 134 (—0.50) p. Biztositó társulatok: első magy. 1180 (+15), pesti 44 (+0.50) p. Vaspályák közül északkeleti 92 (—2), bu­dai hegypálya 53 (—0.50) p. Bankok: municipális 15.25 (+0 50), angol­­magy. 41.50 (+1.50), magy. hitel 116.50 (—1), kis­birtokosok földhitel 40 (+2), iparbank 37 (—2), budai kereskedelmi 10 (—28), budapesti kézműves bank 42 (—2) p. Különböző egyéb vállalatok közül serfőzde 135, (—5), Gschwindt 220 (—1), gyapjú mosoda 114 (—1), Spodium 190 (+5) alagút 53.50 (+1.50.) Takarékpénztárak: orsz. központi 77 (—1), fővárosi 300 (—2), pesti külvárosi 70 (—8) p. Gőzmalmok: Erzsébet 198 (— 2), Lujza malom 168.75 (+0.75), első budapesti 875 ( — 20) p. Záloglevelek magy. földhitelintézet 86.50 (+*/8) a többi változatlan. Elsőbbségek s a meg nem nevezett papirok mind változatlanok. Pénznemek: cs. arany 5.91 (+4 kr.) német mark 60.80 (+0.50) p. Váltók: német piaczok 60.10 (—40 kr.) Am­sterdam 102.25 (+0.75), London 153.75 (+1) Pária 79 (+0.25) svájczi piaczok 49 (+0.30) p. — Az aradi kereskedelmi és ipar­kamara folyó Hó 9-én teljes ülést tartott melynek lefolyásáról a következőket említjük : Deutsch Ber­­nát elnök a gyűlést határozatképesnek jelentvén ki, bemutatja az utolsó teljes ülés óta beérkezett ügyira­tokat, majd a titkár terjeszti elő az iroda tevékeny­ségéről szóló havi jelentését: ez tudomásul véhetvén, a teljes ülés a napirendre tér át, melynek első tár­­gyát a borvásár iránti jelentés képezte.­­ Ezen jelentés szerint Aradon egyelőre folyó évi ápril hs 15., 16. és 17-dik napjain egy kísérleti bor­vásár tartatik. Ha ezen vásár sikerülene, az intéz­mény állandósittatni fog. A borvásár a megyeház nagytermében fog megtartatni s az Aradhegyalján termelt borokra szorítkozik A rendezéssel a kamara által választandó bizottság bizatik meg, mely az asz­talok és állványokról is gondoskodand, de szabadsá­gában áll a résztvenni szándékozóknak ilyeneket, külön saját költségükön is felállítani. — A borvá­sárt a kamara nyitná meg, s ez alkalommal az aradi hegyaljának szőlészete és borászata ismertetni fog. A vállalat sikeres keresztülvitele tekintetéből a borvásár kellőleg közhírré teendő, és­pedig Arad­­megyében az ide vonatkozó felhívások a községi elöl­járóságok útján terjesztendők, ezenkívül az ország valamennyi kamarája, az összes gazdasági- és borá­szati egyesületek felkérendők, miszerint a borvásár megtartását hatáskörükben köztudomáásra juttatni szíveskedjenek. Végre a külföldi kereskedelmi kama­rák külön körözvények által értesitendők s a borvá­sárra vonatkozó hirdetmény több jelentékeny kül- és belföldi lapban közlendő leszen. Bejelentések a borvásárra folyó évi ápril hó 1-ső napjáig fogad­tatnak el, midőn a résztvevők nevei ki fognak nyo­matni : a bejelentési ívek magyar és német nyelven lesznek szerkesztve, és az aradi hegyalján a községi elöljárók útján terjesztetni fognak. Minden részt­vevő 100 hectoliter, eladásra bejelentett bor után 2 forintot, azontúl minden további 100 hectoliter után 50 frtot fizet, a borvásárt ezek szabadon és díjmen­tesen látogathatják, a közönség azonban személyen­ként egy állandó jegyért 50 krajczárt, egyszeri be­menetért pedig 20 krajczárt fizet. A fölmerülő költ­ségek, melyek 350 írttal irányoztatak elő, a bejelen­tési díjak és belépti jegyekből fognak fedeztetni, ha az ezúton befolyó összeg nem volna elegendő, az eset­leges hiány a kamaránál letett aláírási íveken jegy­zett hozzájárulási összegek bekivonása által fog pó­toltatni. A vevők és eladók közt fölmerülhető surló­­dások és differenciák elintézésére a kamara válasz­tott bíróságot nevez ki, mely a budapesti árú és ér­téktőzsde választott bíróságának rendtartása szerint fog eljárni. A közös bizottság ezen jelentést tárgyal­ván, azt helyeslőleg tudomásul vette, és a teljes ülés­nek is elfogadásra ajánlja, egyúttal a borvásár ren­dezésével Domány József úr elnöklete alatt Nagy Zoltán, Rajcsányi Béla, Ransburg Zsigmond és Ma­yer Miksa urakat véli megbizandónak; a választott bizottságot pedig id. Andrényi Károly ur elnöklete alatt Ring Vilmos, Kneffel Károly, Vásárhelyi Béla és Wally György urakból indítványozza megalakit­­tatni. Egyhangúlag határozati erőre emeltetett.­­ A budapesti török főconzulátus által 1500 darab lótakaró szállítás tárgyában kihir­detett árlejtési tárgyalás­t hó 15-én a consulatus helyiségében megtartatott. A tör­ök hadügyi minisz­térium részéről, mint megbízottak Osman bey ezre­des és Nurri Iffendi őrnagy jelentek meg, kik egy szakértői bizottság közreműködésével a 7 vállalkozó által be­mutatott mintatakarókat megvizsgálták.­ Aránylag legjobbnak a gácsi posztógyár ál­tal beküldött lót­akaró bizonyult, de mindannak daczára egy újabb árlejtési tárgyalás tűzetett ki, melynek határideje f. hó 19-én d. u. 11 órakor jár le. A jegyzőkönyvet dr. Rainitz Adolf ügyvéd, mint a török főconsulatus jogtanácsosa vezeté. Vállalkozók egyúttal figyelmeztetnek, hogy a bizottság által elfo­gadott minta­takarók a consulatus irodájában (ősz­­utcza 14. sz.) megtekinthetők.) Feelős szerkesztő : Jókai Mór. A. „HON“ magántávesizgényei. Bécs. febr. 17. Mosenthal a költő meg­halt. (Mosenthal Salamon Herman 1821- ben jan. 14-én született Kasselban; ott végezte gym­­nasiumi tanulmányait, majd 1840—42-ben természet­­tudományokkal foglalkozott. A doktorságot 1842-ben nyerte s aztán Bécsbe jött, hol 1851-ben levéltárnok lett az osztrák közok­tatási minisztériumban. Mosenthal főleg a drámai téren tett szert fényes hírnévre; műveit ragyogó nyelv, festő és költői effectus, ügyesen alkalmazott ellentétek jellemzik. Kiválóbb művei: (Deborah, Sonnenwendhof, Die deutschen Komödianten stb.) angol, olasz, dán, cseh nyelvre le vannak fordítva. Magyarra szintén több műve lefordittatott. — Mosenthal 1866-ban egy kötet lyrai költeményt is adott ki, s több opera-szö­veget irt, legutóbb Goldmarck »Sába királynőjéé­ben.) Róma febr. 17. Az »Italia” jelenti. Mi­d­h­á­t pasa fontos közleményt kapott a szul­tántól. Úgy látszik, hogy Mi­­­d h­á­t az angolok tanácsai folytán Konstantinápolyba visz­­sza fog hivatni. Még nem tudni, hogy a szul­tán előbbi állásába fogja-e visszahelyezni, vagy csupán tanácsait akarja meghallgatni. Paris, febr. 17. Az »Agence Havas« je­lenti Bukarestből e hó 16-ról. A román kormány két pártra szakadtáról szóló hírek, melyek szerint az egyik fél Oroszország, a másik egy semlegességi zóna fölállítása érde­kében működik, teljesen koholtak. Az egész román kormány folyton azon fáradozik, hogy a román semlegességnek leghathatósabb szen­tesítését elnyerje s ellene van minden harczias eszmének vagy combinatiónak, mely a szer­ződéseket, vagy a hatalmak collectiv garan­­tiáját megsérthetné. — Az is megczáfoltatik­­hogy a fejedelem deputatiót küldött Eiseneff­­be, hogy a nagyherczeget felgyógyulásakor üdvözölje. London, febr. 16. Bourke az alsóház­ban kijelente, hogy a kormány felelni szán­dékozik az orosz körjegyzékre, ennek ideje azonban a körülményektől függ; először Konstantinápolyban miniszterválság van, má­sodszor a béketárgyalások Szerbiával és Mon­tenegróval folyamatban vannak, s végre kí­vánatos lenne, hogy Anglia a többi hatalmak nézetét ismerné, mielőtt a magáét kifejezi. Simons egy kérdésére Bourke azt mon­dá : Szerbia kitérőleg felelt a porta kivonata­ KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A baja bezdant csatorna. Közlekedési eszközeink közt bizonyára az első helyek egyikét foglalja el, vagy legalább hivatva van elfoglalni, a Ferencz csatorna, a­mely már eddig is nagy mérvben hozzájárult az alföld gazda­sági viszonyainak javításához, a lakosság jólétének emeléséhez. Újabb időben azonban sajnosan kellett tapasztalni, hogy a csatornán a hajózás sok akadály­ba ütközik, s kivált a nyári és őszi évszakban a rend­kívül sekély víz folytán az egészen lehetetlenné vált. A kormány belátván a csatornarendezés szük­ségességét, átadta azt azon társaságnak, melyet e czélból a magyarországi csatornázás ügyének fárad­hatatlan apostola , Türr István tábornok úr alakított Az 1870. évi XXXIV. t. ez., valamint az 1873. évi XVII. t. ez. alapján alakult Ferencz-csatorna részvény társulat czélja : a kormány részéről 75 évre üzlet- és használat végett összes tartozékaival átadott Ferencz-csatornát Duna-Bezdántól kezdve Bács-Ti­­sza-Földvárig kijavítani és üzletképessé tenni, Bajá­tól Bezdánig egy táp- és hajózó csatornát ásatni, a Dunának úgynevezett Sugovicza ágát hajózhatóvá tenni és részben kikötővé átalakítani, a Ferencz-csa­tornát a tiszai 96. számú bujasi átmetszésig meghosz­­szabbítani, végül Kis-Sztapártól a Ferencz-csatorna első tartányából kiindulva Újvidéken alól, a Duná­ig hajózó és öntöző csatornát építeni. Ezen elősorolt munkálatok tényleges költsége 10.045.000 írtra volt előirányozva s a társulat névle­ges tőkéje 13.552.000 írtban állapíttatott meg. Nem lévén szándékom ez alkalommal az egész Ferencz-csatornát s az annak javítása, hajózhatóvá tétele stb. végett foganatosított összes munkálatokat ismertetni, a további részletezést is mellőzöm s csakis azon adatokat említem föl, a­melyek a baja-bez­­d­á­n­i csatornára vonatkoznak, a­melyet most ismer­tetésem tárgyául választottam. A baja-bezdáni csatorna abból a czélból épült, hogy a Ferencz-csatornát a Duna kis vízállása alkal­mával is ellássa elegendő mennyiségű vízzel s épen ezért nevezik tápcsatornának is. Ez Bajánál van kivezetve a Dunából s Bezdánnál szakad a Fe­­rencz csatornába. Hossza 46 kilométer, a melybe bele van értve az u. n. baracskai Dunaágnak az a része is, mely helyenkint a csatorna medréül használtatott fel; az újonnan ásott meder hossza 41.7 kilométer. A csatorna esése Bajától Bezdánig csak 63 centimé­ter, míg a Dunának ezen a szakaszon 4.5 méter esése van, úgy hogy most a Ferrencz csatorna vízszíne az eddigihez képest csaknem négy méterrel magasabbra emelhető. A tápcsatorna fenék szélessége a kiágazásnál 19 méter, a bajai rakodónál 38 m, s a normál fenék­­szélesség 11­4 méter.­­ A vízmélység a csatornában a Duna kis vízállásánál 19 méter. Ezen tápcsatorna képes annyi vizzel ellátni a Ferencz-csatornát, hogy abban kis víz idején 3,8 méter mély a víz, s így az év minden szakában járhatnak rajta még a legna­gyobb dunai hajók is. A csatorna úgy van építve, hogy egyúttal ha­­­­józható is, s ezért Bajánál és Bezdánnál hajózó zsi­lippel van a tiltó kapcsolatban. A bajai zsilip, a­mely mintegy 560 ezer forintba került s angol BÉCSI TŐZSDE. Február 16 Az Államadósság' 1OOfrt. 5 pre. 5 pro. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. n „ „ febr.—aug. 5 pro. f. „ ezüstben jan.—jul. n » * april—oct. Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. . • „ 1839-ből ötöd „ no • • „ 1854-ből 250 frtos 4%« „ • • „ 1860-ból 500 „ 5%„ „ . . ii 1860-ból 100 „ 5%„ || . . „ 1864-ból 100 „............................ Komot járadékjegy 42 líra............................ Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% . • Osztr. kincstári jegyek 5% . . . . •­­ B. Földteh­ermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5% ............................................ Bukovinai sz ................................. . • • Bácsországi ................................................. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát-tótországi 5% Morvaország­ Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 5% 5%.................... »ff................ 5 n •••••• 5 „ ...... 5%............................ ^.................... 5„ ...»•• _ 5%............................ Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%................................................. „ 1867-diki sorsolási záradékkal .. Más kü­zkölcsönük. Duna-szabályozási 5% 100 frtos . . Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% Gömöri záloglevél 5% 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt ... . „ „ 50 frt ... . Magyar kincstári utalvány 1873 10 L „ 1874-ki 10­0. 6% .... „ kölcsön 1871. 30 mii. . . . „ 1873-iki 54 mii. 5% . . . „ szőlődézsma-váltság 100 frtos. Pest városi 6°/o............................................ Török vasúti 400 frank ..... . . 145 frank befiz. . . . 6% . . . D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtva 120 frt befizetés • Angol-magyar bank 100 frt. . . • Bécsi bankegylet 100 frt................................. • • Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 ... Magyar földhitelintézet 200 frt. • • . • • Keresk. és iparh­itelintéz. 160 frt. ..•••• Magyar ált. hitelint. 200 frt....................................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt . • . • • • Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt • . . Franco-osztrák 100 frt . ...••••• * Adva 62 55 62 80 67 80 67 80 286 50 285 50 109 75 118 — 134­­ 133 50 21 50 144 25 89 10 100 50 82 — 84 95 — 100 - 100 75 98 50 97 — 96 50 71 25 96 50 89 — 70 75 70 50 73 50 72 69 103 — 99 — 70 25 70 — 95 50 72 26 17 " 74 75 56 --147 - 117 ~ 675 -Tartv* 62 70 63 - 68 - 68 -­187 60 287 50 110 21 118 50 134 50 134 - 22 50 145 ~ 99 30 101 50 fcS 84 50 100 50 101 25 98 75 97 50 71 78 97 50 11 25 71­­ 74 73 IC lf 3 50 99 50 70 75 70 50 96 50 72 75 17 50 75 —­58 -147 2 117 50 680­­Magy. ált. municipális 200 frt 40% Osztr. nemz. bank............................ Unicbank iOO frt 70% . . . E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt...................... Albrechtpálya 200 frt. . ........................... Battaszék-Domb................................................. Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................ Eperjes-tarnowi 200 frt.................................. Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst • Ferencz-József pálya 200 frt ezüst. . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ...» Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ... Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... . Lem­berg-ezemoviczi pálya 200 frt . . Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt . . . « „ „ (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt...................................... E­lső erdélyi pálya 200 frt ezüst. . . • Állampálya 200 frt p. p. .... • « Déli pálya 200 frt.......................................* Tiszai pálya 200 frt ....... Bécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 frt . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . * „ keleti­ pálya 200 frt.......................... • nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . „ 33 éves visszafizetés 5% . , • Cseh jelzálogb. 5%................................. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . « ff o• a. 5"/0............................. Magyar földhiteltársulati 34 év 5V*°/p „ földhitelintézet! 50/*% • « . . 6% arány...................................... . kereskedelmi bank 23 év • • s jelzálogbank 61/*0. . . • • W. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% • Albrechtp. 300 frt 5% ...... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. „ „ 300 frt e. 5% Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ... • « „ 1862-iki............................ . „ 1869-iki............................ p „ 200 frtos....................... Eperjes-tarnowi 300 frt......................... Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos . év ezüst 5a ezüst - 10£ . 100 . 800 , 800 „ MO n. kib. . . ni. . » » ív. . K.ssa-oderbergi 800 frt Lembergi-czern.-jaasyi pálya 300 frt ezüst . . „ , I. kib. 1863 n . . » N­* Ft *867 . . . „ nl. . 1868 FF FF » Ft IV. . 1878 Osztrák-Lloyd 5% p. p.................................. Osztrák észak-nyugati vaspálya, 800 frt, S9/2 Adva Tartva 836 — 838 ~ 53 — 63 50 25 50 96 —9­38 -843 -845 -132 50 133 50 800 — 1805 -120 50 121 50 100 — 101 -21175 212 2* 85 — 85 50 115 -1:5 50 334 — 836 — 114 50 115 -36 60 37 -108 -108 50 sí -81 -240 75 241 25 77 60 78 -!58 50 159 50 97 _ 97 50 79 25 80 5 92 -92 -—_ — — 91 — 91 2f> 105 — 105 5í 89 25 89 75 88 50 93 5(' 96 <0 98 5’— 80 -86 60 87 5 99 50— 79 50 80 -64 fO 65 -67 75 63 -58 75 59 25 90 80 91 -90 £0 91 -100 -100 50 94 50 95 5< 90 90 91 20 72 -72 5< 101 50 101 75 98 2‘> 98 7E 96 50 97 -95 26 95 50 66 50 67 --1 77 50 78 -77 50 78 -69 -69 5í— 63 -99 60 90 75 Kndolfpálya, 300 frt, 6% . , • 1869 ..... „ . .. 1878 ...................... felső erdélyi pálya 800 frt ezüst illarapálya 500 frank 3°/0 , . „ II. kib. 37„ . . . „ kiég. hál. 3% . . „ I. kib. 200 frt .6% . „ II. kib. 200 frt 5°/0 Déli vasút január—juli. 3% 500 fr. „ april—okt­ff 200 frt ez. „ 1875—1876 ff 1877—1878 Tiszavidéki .... Tramway 22 év kisor. Magy. Bácsországi Magy. északkeleti Magyar keleti Magy. keleti II. k. Magyar nyugati ’ /p * 3% 500 „ 5% . . 6% 500 fr. 6% 500 200 frt e. , 300 frt . 300 frt . 300 frt . 300 frt . 5% 5%5% 5% 5% 5% 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt ■ . ........................... Clary 40 frt p. p.......................................... . Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4. . . Innsbrucki városi 20 frt ...... Keglevich 10 frt........................................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt ... Buda város kölcsön 40 frt . . . . . Pálffy 40 frt p. p......................................... . Rudolf-alapítvány 10 frt ...... Salm 40 frt p. p................................................ Salzburgi dicsorsjegy 20 frt...................... St. Gondis 40 frt p. p............................... . Stanislau városi 20 frt................................. Triest város 100 p. p. 4*/­% ..... ff ff 50 p. p. 40 /. . . . . . Waldatein 20 frt p. p................................. . Windischgrätz 20 frt...................................... Váltók (három hóra): Angerdamra 100 frt hollandi . . . . 3 f Augsburgra 100 bir. mark 4— Berlin 100 bir. márk................................ . . 4 — Frankfurti 100 bir. márk............................... 4 — Hamburgra 100 bir. márk................................ 4 .. Más német város........................................... . Brüsseli 100 frt . .................................• • • 2'/t Londonia 10 font sterling . ................................... Lyonia 100 frank ........................................... . *_ Milano 100 lira............................................................... Marseille 100 frank . . . . . . . Paris 100 frank ........ Pétervár 100 rubel ........ Zürich 100 frank ...................................... 3 - 3 — 6— 3­­pénzek árfolyama-Cs. arany................................................................. Osztrák-magyar 8 fr. arany ...... 10 frankos arany 20 márk. darabja................................................ Sovereign...................................... Orosz imperiale............................................ Mári­­Terézia-tallér Ezüst................................. Egyleti tallér ....... » « ,­­ Török arany líra . Német kir. bankjegy 100 márk . * , , , Adva Tartva 76 --76 25 73 50 74 -73 25 73 50 60 — 60 40 155 75 — — 147 — 147 50 147 — 148 — 114 — 114 50 114 50— 94 20 94 40 76 75 77 25 64 75 60 — 63 — 63 29 60 75 61 25­­ 62 — 162 75 30 50 31 --95 -95 2­0­18 — 18 50 13 50 14 •• 14 -14 50 30 50 31 28 28 50 13 59 14 -37 50 38 50 15 8) 6 20 19 — 20 -18 50 19 50 21 -’23 6»‘ -61 — 23 — 13 50 23 75 84 12 7» 13 25 61 3' 60 1­5 60 -15 60 55 6 1 35 6 ) 15 60 35 69 ;5 124 30 24 60 49 2 41 80 5 93 5 94 12 18 1S 22 12 43 12 48­­14 50 114 65 11 88 11 32 60 90 61 - hozott október 10-től kezdve s kihordtak összesen mintegy harminczezer köbméter földet. A víz kisziva­­tása naponként 220—225 frtba került, s egy-egy gőz­gép átlag 10—12 méter mázsa szenet emésztett föl naponként. Az ásás így szárazon mindent beleszá­mítva nem került többe köbméterenként 35—40 kraj­­czárnál, míg kotró géppel legalább is két annyiba jött volna. Az egész munka —mint már említem is — ké­szen van, s most már nincs okunk kétkedni a fölött, hogy a csatorna képes lesz daczolni az elemekkel s meg lehetünk győződve a felől, hogy képes lesz egy­­szersmid ama nagyfontosságu hivatásnak is megfe­lelni, melynek tételét köszönheti. Gonda Béla: Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest,barátok­ tere Athenaeum-épület.

Next