A Hon, 1877. február (15. évfolyam, 30-52. szám)
1877-02-17 / 43. szám
65 gramm, mint említők, még 1871 ben február 1- én jutott vétel útján a magyar n. múzeum gyűjteményébe. — Szavazáshoz való gép. A brüsszeli Városház termében, mint a L’Echo du Pari.« írja, egy Jules Chautrenne által feltalált szavazáshoz való gép van kiállítva, mely nemcsak a szavazás teljes függetlenségét óvja meg, hanem a beadott szavazat titkát meg is őrzi. Chautrenne készüléke egy — a jelöltek számához képest, — szakokra osztott csőből áll. Minden szakba beteszik a jelölt fényképét és nevét. Minden szak alatt van egy mozdítható gomb. A szavazást a választó úgy gyakorolja, hogy a gombot megnyomtatja, mely egy tolót rásajtol egy számozott papírszalagra. E szalag magából gombolyodik le, mint a telegráf papírszalagja, és a választás végeztével elég a toló által rásajtolt számot leolvasni, mely a jelölt által nyert szavazatok számát tünteti föl. Hogy a választó megakadályoztassék abban, nehogy egy jelöltre kétszer szavazzon, a gomb lenyomásával egy rézsúly ereszkedik le. Minden szavazat után villamos csengés lesz hallható abban a teremben, hol a választási bizottság együtt ül. Ekkor az elnök a súlyokat az asztalon megerősített rugó érintésével ismét fölemeli. Hogy minden csalás lehetetlenné legyen, feltaláló tekintettel volt arra az esetre, hogy ha az elnök nem gyakorolna a rugóra oly nyomást, mely a súlyt fölemelje, egy villamos számlap van a készülékkel egybekötve e felírással »előtt« és »után«. A szavazat beadása előtt a mutató »előtt«-re mutat, a szavazat beadása után az »után«-ra. A készüléket miveletlen választók is használhatják, mert fehér és fekete gombok vannak rajta. Világtalanok részére is úgy van berendezve a készülék, hogy sima és rovátkás gombok vannak. — Török hódoltság Magyarországon. Az »Egyetértés« Írja: »A Medjide rendjellel« tudvalevőleg az itthon maradt hatvanas bizottsági tagok közül hárman lettek kitüntetve. Orbók Mór, a hatvanas bizottság ideiglenes elnöke. Festetics Bennó gróf, mint a bizottság egyik tevékeny tagja és Budinszky Ernő, a bizottság titkára, ki a hatvanas bizottság világszerte ismeretes jelvényének tervrajzát készítette. E rendjel ünnepélyes átadásával Sava pasa Lukács Gyulát, a konstantinápolyi küldöttség vezetőjét bízta meg, mi is f. Ló 13-án d. u. 5 órakor ment végbe az edzésből összegyűlt szép számú közönség (köztük a hatvanas bizottsági tagok nagy része) jelenlétében. Lukács Gyula mint a Medjidje rend commandeure, három decorálandó hatvanas bizottsági taghoz egy lelkes beszédet tartótt s a többek között azt mondá, hogy a török szultán ő felsége, Sava pasa által megparancsolta neki, hogy az átadott három rendjellel Orbók Mórt, Peszterics grófot és Budinszkyt a török birodalom iránt tanúsított rokonszerükért díszítse föl. Erre Orbók Mór válaszolt s azt mondá, hogy a kitüntetést hódolatteljesen elfogadják s rokonszenvükről és ragaszkodásokról Abdul Hamid ő felségét továbbra is biztosítsák. Ezután Lukács Gyula a rendjeleket az illetők mellére feltüzte s a nevükre szóló fermánt megcsókolva neki rendre átnyújtotta, kik azokat először szivökhöz szorították, azután megcsókolták s végre homlokukat érentettékelök. Ezen czeremonia után, melylyel a rendjelek átadása Törökországban is történni szokott, — az ünnepély véget ért.« — Az ifjúsági küldötteknek kolozsvári útjáról s fogadtatásáról ugyan e lap a következő táviratot vette: Kolozsvár, febr. 17. Lukács, Bágya, Thoroczkay egész után lelkesen üdvözöltettek, Nádasig kolozsvári küldöttség ment eléjük. Kolozsvárit tengernyi sokaság éljenzése közt Várady tanár üdvözlé, mire Lukács válaszolt. Fogatokon a »Biasini« szállóhoz vonult a menet, hol Czakó szólt, kinek Thoroczkay válaszolt először. Utána a sokaság kivánságára Lukács mégegyszer beszélt. A küldöttek Biasini vendégei. Este a színházban a »Sevillai borbély«-t nézték meg, ahol Donadio énekelt. Az előadás után nagyszerű banquette 300 terítékkel, melyen poharat emelt: Czakó a királyra,Lukács Kolozsvár polgáraira, hölgyeire, ifjúságára, Hegedűs a küldöttségre, Bágya a magyar nemzetre, Váradi óriási éljenzés mellett Kossuthra, továbbá Klapkára, Lukácsra, Szűcsre, Abdul Kerimre, Midhatra, Lukács nagy lelkesültség közt Orbán B. képviselőre ürített poharat. Aztán sürgöny küldetett Kossuthnak és Abdul Kerimnek. A zenészek által eljátszott török induló megéljeneztetett és kétszer is újráztatott. A banquetten jelen vannak a város előkelői, egyetemi tanárok. E sürgöny feladásakor mond felköszöntést Szász Domokos a magyar ifjúságra. ra, hogy az örmények és zsidók egyenjogusittassanak. A britt kőrisül utasittatott, Szerbia és a porta közt egyetértést hozni létre. Anglia igazságos kíván lenni a szerbiai és romániai zsidók iránt s nézeteit nyomatékosan fogja képviselni a szerb kormánynál. — Grasstonénak felelvén Hardy ezeket mondá: Ha Törökország a szerződések által Európával szemben le van kötve, akkor ő kénytelen nyiltan és perempterbe kijelenteni,hogy Európának szintén kötelezve kell lenne Törökország irányában. Anglia egyelőre sem anyagi rendszabályokat nem tervez Törökország ellen, sem kardot nem szándékozik mellette vonni. Róma, febr. 17. A »Fanfulla« jelenti, hogy hír szerint monsignor Edoward szintén bibornok leend. Washington, febr. 16. A 15 tagból álló bizottság 8 szóval 7 ellen elhatározta, hogy Louisiana zavazata Hayes érdekében beadottnak tekintendő. Bécs , febr. 17. (Megnyitás.) Hitelrészvény 147.—. Angol-magyar —.—. M. hitelrész?. 116.3/4. Lombard —.—. Municipalbank —.—. Által, épitőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 164-es----Napoleond’or 991—. Magy. földhitel —.—. Ang. osztrák ——. Franco-magyar —.—. Allamvasp. —.—. Unió-bank —.—. Angol épitő-bank —.— 1860 as —.—. Ezüst .—. Járadék -----. Bécs, febr. 17.(Előbörze.) Hitelrészvény 147.— . Angol-magyar —.—. Magy. hitelrész? 116.1/2 ■ Lombard 77.*/,. Municipalbank —.—. Alt. építő-bank —.—. Magy. sorsjegy—.—. 1864-es —.—. Napoleondor 991—. Magy. földhitel —.—. Angol-osztr. 74.Vj- Franco-magyar—.—. Államvaspálya 240.—. Auto-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. Frankfurt, febr. 16. (Esti zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-diki 97.1/... Évjáruléki papír —.—. Lombardok —.—. Magyar sorsjegyek —.—. Osztrák hitelrészvény 120.1/4. Osztrák államvasút - részvény 196.7/a. 1864-diki —.—. Évjáruléki ezüst —.—. Galicziai —.—. Arany 60.3/8. Frankfurt, febr. 16. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-as —. —. Évjáruléki papír—.—. Lombard —.—. M. sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészvény 119.3/4. Osztrák államv. részvény 196.3/2• 1864-es .—. Évjárulék ezüst —.—. Galicziai 173.12. Berlin, február 16. (Kezdet) Galicziai —.—. Lombard 127.50. Ezüst-jöved. •—.—. 1860-as ——. Bécs —.—. Romániai —.—. Államvasut 393.50. Papir-jöved. —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 240.—. Magy. sorsjegy—.—. Berlin, február 16. (Zárlat.) Galicziai 87.—. Lombard 128.50. Ezüst-jövedelem 55 60. 1860-as —.—. Bécs 163.10. Romániai —.—. Allam vasút 394 50. Papir-jövedék 51,20 Hitelsorsjegy —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 241.50. Magyar sorsjegy —.—. London, febr. 16. Consols 95 13/46- Ezüst 567/8. Berlin, febr. 16. (Zárlat.) Búza 223.50,224.—. Rozs 162.—, 162.—, 163.50, 161.50. Zab 154.—, 155.—. Árpa —.—,------. Repczeolaj 74.—, 73.40. — . Szesz 54.—, 54.60, 56.—, 56.30. Hamburg, febr. 16. Búza 218.—, 220.-----Rozs 159.50, 160.—. Olaj 75 — 74.—. Szesz 45 3/4, 44.3/4, 44^2, 45.—. Boroszló, febr. 16. Búza —. Rozs —.—. Zab —.—. Répaolaj —.—. —.—. Szesz 50.50. 52.30, 52.30. Paks, febr. 16. (Zárlat.) Liszt 59.25, 61.—, 62.75, 63.75, repczeolaj 94.75, 95.—, 94.50, 91.50, szesz 61.50, 62.—, 63.25. Antwerpen, febr. 16. Petroleum —39 fz. mérnökök műve, — 95 m. széles, négy kapuval és körül eresztéssel van ellátva. A tiltó négy nyílású, melyek mindegyike 3’6 m. széles és egy-egy kettős T alakú hengerelt s szögecselt vasoszlop által két részre van osztva. A rekesztő- vagy tiltó táblák 10 cm. vastagok, kemény fából készitvék s csavarruddal húzhatók fel. A zsilipen alul fahíd vezet a csatornán át, melynek ellenfala és első pillére a hajózó zsilip két falának folytatása. A bezdáni hajózó zsilip szintén 9,5 m. széles, s tőle jobbra és balra van a tiltó egy-egy nyílással, a mely épen oly széles, mint a bajai s hasonlóképen két részre van osztva. A csatorna már 1875-ben csaknem egészen készen volt, s kiadatott rá összesen 1.947.065 forint, melyel szemben elő volt irányozva: 1.969.018 frt. A múlt évi rendkívül nagy s csaknem világszerte dúló árvíz alkalmával ez egészen új csatorna korán ki lett téve a megpróbáltatásnak. Különben még ezer szerencse, hogy most és nem később következett ez be, amikor t. i. a csatorna már át lett volna adva a forgalomnak, s amikor bizonyára sokkal érezhetőbb károkat okozott volna az árvíz rombolása mint ily korán. A pusztító ár, mely a Duna medrét megtörte, sőt itt-ott ki is csapott abból, nagyon természetesen behatolt a csatornába is, de tovahaladásának útját állta a bajai zsilip és tiltó, amelyek el voltak zárva. A hajózó zsilip felső kapuja azonban nyitva lévén, a víz bement a zsilipkamrába, melyben 3-8 m.-rel volt magasabb a vizszin, mint a zsilipen túl, a csatorna alsó szakaszában s a zsilip mellett a tiltóban. Az alsó kapunál lévő körüleresztés tábláját nem tudták fölhúzni, s így nagyon természetesen a kaput sem nyithatták ki, hogy a zsilipkamrában megduzzadt vizet lassan tovarokni engedjék. Erre pedig nagyon is szükség volt, mert a roppant víznyomás veszélyeztette a zsilipnek szabadon álló jobboldali falát. A tiltótáblák felhúzása valószínüleg nem jutott a felügyelő angol mérnök urak eszébe, mert különben megfoghatlan, miért nem bocsátották szabadon a vizet a tiltón keresztül, vagy talán ennek is valami építkezési hiba állta útját? A hajózó zsilip szabadon álló fala alul 2.85 m. felül 1.59 m. vastag volt s épen 3.8 méter magas vízoszlop nyomására volt számítva, azt tehát veszély nélkül meg kellett volna bíznia. Azonban, a mint a tapasztalás igazolta, a fal nem volt képes a 3,8 méternyi viznyomásnak ellentállni s 1876. február 26-án egész hosszában kidőlt s még kissé tova is csúszott. A fal eleje, a mely egyik támfalánul szolgált, tehát nem állott szabadon, továbbá a fal vége, mely a híd egyik pillére volt, nem dőlt el, azonban a fal eleje a talpán kissé lefelé fordult. A fékevesztett ár rombolva rohant tova a csatornában s nagy mérvben megrongálta annak medrét, kivált a zsilipen túl eső legközelebbi szakaszban. A rohanó árt minden éren fel kellett tartóztatni, s ez sikerült is a zsilipen alól, földből épített zárgát segélyével, a mely az aljában czölöpsorral biztosíttatott. Ez az egyszerü zárgát belekerült 23.400 forintba s a vizet csakugyan sikerült is vele elfogni. A viz leapadván, Türr István tábornok ur, a csatorna megalkotója, nem kimérve sem költséget, sem fáradságot, mindent elkövetett, hogy a rongálások mielőbb helyreigazittassanak s a csatornát át lehessen adni rendeltetésének. 1876. őszén kezdték meg a munkát s pár hó alatt be is fejezték azt egészen. A zsilipet és a tiltót Kauser J. István mérnök terve szerint alakították át. A kidőlt falat egy méterrel vastagabbra épitették s a kapuknál még 50 cm. vastag lábazattal is ellátták. S minthogy a tiltó nyilasánál nem lehetett a falat kellőkép megvastagitani, ezt a részt boltövekkel hozzátámasztották a tiltó átellenes támfalához. Ezenkívül meghosszabbították a tiltó középső pillérjét s a zsilipkamra jobboldali falát, ellátták azokat s a jobboldali támfalat, vezetékekkel, amelyekbe két-két sor zárgerenda helyezhető el. A hajózó zsilipen a körüleresztékek helyett a kapukon vágtak nyílásokat, ellátván azokat felhúzható tiltótáblákkal. A zsilipnek és a tiltónak ilyen reconstructiója bele került, mintegy 45 ezer forintba. A A csatorna első szakasza az árvíz alkalmával igen beiszapolódott, de még nem is volt teljesen kiásva, úgy hogy most mélyíteni kellett azt. — E czélból a Dunától kezdve 1200 méter hosszú szakaszt rekesztettek el földtöltésekkel s a fakadó vizet nyolcz centifugal szivattyuval húzták ki belőle, a melyek mindegyikét 8—10 lóerejü gőzgép hozott működésbe — A mélyítés tehát szárazon eszközöltetett, minthogy így felényibe kerül, mint a kotrás. A csatorna talaja alul csupa merő folyó homok, amit igen bajos ásni, s épen ezért elég olcsónak mondható az az ár, amit az ásásért fizettek, t. i. köbméterenként 20 krt. Naponkint 200—300 ember dol Üzleti hetiszemle. Első fele: Budapest, febr. 17. Az értéktőzsdén bágyadt volt a hangulat, s a papírok árfolyama nagyobb részt csökkent. Ezen hanyatló irányzat fennmaradását az ismert okoknak kell tulajdonítani. A kiegyezési mű nagyon nehezen halad előre, sőt általában kétséges az, váljon azon az alapon, melyen most az alkudozások folynak, létre lesz-e az hozható. A bizonytalan jövő tehát tartózkodóvá teszi a speculatiót, s elzárja a kilátást a helyzet hamaros javulása előtt. De ehhez járul még, hogy a külpolitikai helyzet iránt sincsenek a kedélyek megnyugtatva. E héten ismét háborús hírek jöttek, faite accomplis gyanánt említik, hogy Oroszország elhatározta a hadüzenést, s hogy három újabb hadtestet mozgósít, sőt egy hírlapi kacsa azt is világgá ereszté, hogy az osztrák magyar monarchia háborúra készül, és megkezdte a csapatmozgósításokat. Mindezen alarm híreket azonban a tőzsde nem nagyon vette figyelembe, érzéke azok iránt már nagyon eltompult. Ami bizony nem csoda, mert idestova már egy esztendő óta tart a háborús izgalom. Sokkal nagyobb befolyással volt azonban a budapesti tőzsdére egy újabb nagy bukás, mely a főváros közönségét alarmírozta. Ez a budai kereskedelmi és iparbank fizetéseinek beszüntetése. A budai kereskedelmi bank a népbank bukásának lett áldozata, mert ekkor ingott meg a bizalom ezen intézet iránt, s lettek jelentékeny betétei úgyszólván tömegesen fölmondva, úgy, hogy az utolsó négy hét alatt kétszázezerért betéteket kellett a budai kétbanknak kifizetnie. S ehhez járul, hogy a mi jelen bankügyi állapotunk mellett az a szokás, hogy az osztrák nemzeti bank épen akkor vonja el a hitelt, mikor arra leginkább szükség van, s ennek következtében aztán az ily szorongatott helyzetben levő intézet előtt minden hitelforrás egyszerre elapad. Így tehát magának a birodalomnak megrendülése elegendő arra, hogy egyik másik pénzintézetet, melynek nagy betétei nehezen mozgósítható értékekben vannak elhelyezve, bukásnak legyen fenyegetve. E héten az ország minden részéből már sűrűen érkeztek a pénzintézetek múlt évi üzletéről szóló kimutatások. Ezek tanúsága szerint vidéki pénzintézeteink nagy söme kedvező eredménynyel zárta le mérlegét , s jellemző az is, hogy betéteik jobbatlan növekedést mutatnak. Ha tehát a pénzforgalom rendezve volna, mihez egy központi hitelforrás (magyar jegybank) és csereház kivántatnék, a hitelviszonyok azonnal egészséges alapon kifejlődhetnének. Amint a dolgok azonban állnak, a forgalom rendezetlen marad s közgazdasági viszonyaink nem javulhatnak. Külföldi pénzpiacokon változatlan a helyzet. A budapesti tőzsdén a papírok árfolyama a megelőző héthez viszonyítva e következő volt: Államadósságok: magy. vasúti kölcsön 98.75 (—0.75), magy. keleti vasút II. kib. 68.75 (—0.50), 100 Irtos arany 5 százalékos ideiglenes elismervény 58.75 (—0.75), sorsjegy kölcsön 71 (—3), 1874-iki kincstári utalvány 95.75 (—1), magy. földti bermentesitési kötvény 73.25 (—0.50), 1867. záradékkal 72.25 (— 1), temesi 71.50 (—0 50), 1867-iki záradékkal 70.75 (—1.25), erdélyi 71.50 (—0.50), szőlődézsma 72 (+1/2) Posztr. papirjáradék 62.25 (—1), ezüst 68 (—0.50), 1860-iki 500 frtos 118,100 frtos 118, 1864- diki 10 forintos 134.50 ( — 0.50), 50 forintos 134 (—0.50) p. Biztositó társulatok: első magy. 1180 (+15), pesti 44 (+0.50) p. Vaspályák közül északkeleti 92 (—2), budai hegypálya 53 (—0.50) p. Bankok: municipális 15.25 (+0 50), angolmagy. 41.50 (+1.50), magy. hitel 116.50 (—1), kisbirtokosok földhitel 40 (+2), iparbank 37 (—2), budai kereskedelmi 10 (—28), budapesti kézműves bank 42 (—2) p. Különböző egyéb vállalatok közül serfőzde 135, (—5), Gschwindt 220 (—1), gyapjú mosoda 114 (—1), Spodium 190 (+5) alagút 53.50 (+1.50.) Takarékpénztárak: orsz. központi 77 (—1), fővárosi 300 (—2), pesti külvárosi 70 (—8) p. Gőzmalmok: Erzsébet 198 (— 2), Lujza malom 168.75 (+0.75), első budapesti 875 ( — 20) p. Záloglevelek magy. földhitelintézet 86.50 (+*/8) a többi változatlan. Elsőbbségek s a meg nem nevezett papirok mind változatlanok. Pénznemek: cs. arany 5.91 (+4 kr.) német mark 60.80 (+0.50) p. Váltók: német piaczok 60.10 (—40 kr.) Amsterdam 102.25 (+0.75), London 153.75 (+1) Pária 79 (+0.25) svájczi piaczok 49 (+0.30) p. — Az aradi kereskedelmi és iparkamara folyó Hó 9-én teljes ülést tartott melynek lefolyásáról a következőket említjük : Deutsch Bernát elnök a gyűlést határozatképesnek jelentvén ki, bemutatja az utolsó teljes ülés óta beérkezett ügyiratokat, majd a titkár terjeszti elő az iroda tevékenységéről szóló havi jelentését: ez tudomásul véhetvén, a teljes ülés a napirendre tér át, melynek első tárgyát a borvásár iránti jelentés képezte. Ezen jelentés szerint Aradon egyelőre folyó évi ápril hs 15., 16. és 17-dik napjain egy kísérleti borvásár tartatik. Ha ezen vásár sikerülene, az intézmény állandósittatni fog. A borvásár a megyeház nagytermében fog megtartatni s az Aradhegyalján termelt borokra szorítkozik A rendezéssel a kamara által választandó bizottság bizatik meg, mely az asztalok és állványokról is gondoskodand, de szabadságában áll a résztvenni szándékozóknak ilyeneket, külön saját költségükön is felállítani. — A borvásárt a kamara nyitná meg, s ez alkalommal az aradi hegyaljának szőlészete és borászata ismertetni fog. A vállalat sikeres keresztülvitele tekintetéből a borvásár kellőleg közhírré teendő, éspedig Aradmegyében az ide vonatkozó felhívások a községi elöljáróságok útján terjesztendők, ezenkívül az ország valamennyi kamarája, az összes gazdasági- és borászati egyesületek felkérendők, miszerint a borvásár megtartását hatáskörükben köztudomáásra juttatni szíveskedjenek. Végre a külföldi kereskedelmi kamarák külön körözvények által értesitendők s a borvásárra vonatkozó hirdetmény több jelentékeny kül- és belföldi lapban közlendő leszen. Bejelentések a borvásárra folyó évi ápril hó 1-ső napjáig fogadtatnak el, midőn a résztvevők nevei ki fognak nyomatni : a bejelentési ívek magyar és német nyelven lesznek szerkesztve, és az aradi hegyalján a községi elöljárók útján terjesztetni fognak. Minden résztvevő 100 hectoliter, eladásra bejelentett bor után 2 forintot, azontúl minden további 100 hectoliter után 50 frtot fizet, a borvásárt ezek szabadon és díjmentesen látogathatják, a közönség azonban személyenként egy állandó jegyért 50 krajczárt, egyszeri bemenetért pedig 20 krajczárt fizet. A fölmerülő költségek, melyek 350 írttal irányoztatak elő, a bejelentési díjak és belépti jegyekből fognak fedeztetni, ha az ezúton befolyó összeg nem volna elegendő, az esetleges hiány a kamaránál letett aláírási íveken jegyzett hozzájárulási összegek bekivonása által fog pótoltatni. A vevők és eladók közt fölmerülhető surlódások és differenciák elintézésére a kamara választott bíróságot nevez ki, mely a budapesti árú és értéktőzsde választott bíróságának rendtartása szerint fog eljárni. A közös bizottság ezen jelentést tárgyalván, azt helyeslőleg tudomásul vette, és a teljes ülésnek is elfogadásra ajánlja, egyúttal a borvásár rendezésével Domány József úr elnöklete alatt Nagy Zoltán, Rajcsányi Béla, Ransburg Zsigmond és Mayer Miksa urakat véli megbizandónak; a választott bizottságot pedig id. Andrényi Károly ur elnöklete alatt Ring Vilmos, Kneffel Károly, Vásárhelyi Béla és Wally György urakból indítványozza megalakittatni. Egyhangúlag határozati erőre emeltetett. A budapesti török főconzulátus által 1500 darab lótakaró szállítás tárgyában kihirdetett árlejtési tárgyalást hó 15-én a consulatus helyiségében megtartatott. A török hadügyi minisztérium részéről, mint megbízottak Osman bey ezredes és Nurri Iffendi őrnagy jelentek meg, kik egy szakértői bizottság közreműködésével a 7 vállalkozó által bemutatott mintatakarókat megvizsgálták. Aránylag legjobbnak a gácsi posztógyár által beküldött lótakaró bizonyult, de mindannak daczára egy újabb árlejtési tárgyalás tűzetett ki, melynek határideje f. hó 19-én d. u. 11 órakor jár le. A jegyzőkönyvet dr. Rainitz Adolf ügyvéd, mint a török főconsulatus jogtanácsosa vezeté. Vállalkozók egyúttal figyelmeztetnek, hogy a bizottság által elfogadott mintatakarók a consulatus irodájában (őszutcza 14. sz.) megtekinthetők.) Feelős szerkesztő : Jókai Mór. A. „HON“ magántávesizgényei. Bécs. febr. 17. Mosenthal a költő meghalt. (Mosenthal Salamon Herman 1821- ben jan. 14-én született Kasselban; ott végezte gymnasiumi tanulmányait, majd 1840—42-ben természettudományokkal foglalkozott. A doktorságot 1842-ben nyerte s aztán Bécsbe jött, hol 1851-ben levéltárnok lett az osztrák közoktatási minisztériumban. Mosenthal főleg a drámai téren tett szert fényes hírnévre; műveit ragyogó nyelv, festő és költői effectus, ügyesen alkalmazott ellentétek jellemzik. Kiválóbb művei: (Deborah, Sonnenwendhof, Die deutschen Komödianten stb.) angol, olasz, dán, cseh nyelvre le vannak fordítva. Magyarra szintén több műve lefordittatott. — Mosenthal 1866-ban egy kötet lyrai költeményt is adott ki, s több opera-szöveget irt, legutóbb Goldmarck »Sába királynőjéében.) Róma febr. 17. Az »Italia” jelenti. Midhát pasa fontos közleményt kapott a szultántól. Úgy látszik, hogy Mid hát az angolok tanácsai folytán Konstantinápolyba viszsza fog hivatni. Még nem tudni, hogy a szultán előbbi állásába fogja-e visszahelyezni, vagy csupán tanácsait akarja meghallgatni. Paris, febr. 17. Az »Agence Havas« jelenti Bukarestből e hó 16-ról. A román kormány két pártra szakadtáról szóló hírek, melyek szerint az egyik fél Oroszország, a másik egy semlegességi zóna fölállítása érdekében működik, teljesen koholtak. Az egész román kormány folyton azon fáradozik, hogy a román semlegességnek leghathatósabb szentesítését elnyerje s ellene van minden harczias eszmének vagy combinatiónak, mely a szerződéseket, vagy a hatalmak collectiv garantiáját megsérthetné. — Az is megczáfoltatikhogy a fejedelem deputatiót küldött Eiseneffbe, hogy a nagyherczeget felgyógyulásakor üdvözölje. London, febr. 16. Bourke az alsóházban kijelente, hogy a kormány felelni szándékozik az orosz körjegyzékre, ennek ideje azonban a körülményektől függ; először Konstantinápolyban miniszterválság van, másodszor a béketárgyalások Szerbiával és Montenegróval folyamatban vannak, s végre kívánatos lenne, hogy Anglia a többi hatalmak nézetét ismerné, mielőtt a magáét kifejezi. Simons egy kérdésére Bourke azt mondá : Szerbia kitérőleg felelt a porta kivonata KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A baja bezdant csatorna. Közlekedési eszközeink közt bizonyára az első helyek egyikét foglalja el, vagy legalább hivatva van elfoglalni, a Ferencz csatorna, amely már eddig is nagy mérvben hozzájárult az alföld gazdasági viszonyainak javításához, a lakosság jólétének emeléséhez. Újabb időben azonban sajnosan kellett tapasztalni, hogy a csatornán a hajózás sok akadályba ütközik, s kivált a nyári és őszi évszakban a rendkívül sekély víz folytán az egészen lehetetlenné vált. A kormány belátván a csatornarendezés szükségességét, átadta azt azon társaságnak, melyet e czélból a magyarországi csatornázás ügyének fáradhatatlan apostola , Türr István tábornok úr alakított Az 1870. évi XXXIV. t. ez., valamint az 1873. évi XVII. t. ez. alapján alakult Ferencz-csatorna részvény társulat czélja : a kormány részéről 75 évre üzlet- és használat végett összes tartozékaival átadott Ferencz-csatornát Duna-Bezdántól kezdve Bács-Tisza-Földvárig kijavítani és üzletképessé tenni, Bajától Bezdánig egy táp- és hajózó csatornát ásatni, a Dunának úgynevezett Sugovicza ágát hajózhatóvá tenni és részben kikötővé átalakítani, a Ferencz-csatornát a tiszai 96. számú bujasi átmetszésig meghoszszabbítani, végül Kis-Sztapártól a Ferencz-csatorna első tartányából kiindulva Újvidéken alól, a Dunáig hajózó és öntöző csatornát építeni. Ezen elősorolt munkálatok tényleges költsége 10.045.000 írtra volt előirányozva s a társulat névleges tőkéje 13.552.000 írtban állapíttatott meg. Nem lévén szándékom ez alkalommal az egész Ferencz-csatornát s az annak javítása, hajózhatóvá tétele stb. végett foganatosított összes munkálatokat ismertetni, a további részletezést is mellőzöm s csakis azon adatokat említem föl, amelyek a baja-bezdáni csatornára vonatkoznak, amelyet most ismertetésem tárgyául választottam. A baja-bezdáni csatorna abból a czélból épült, hogy a Ferencz-csatornát a Duna kis vízállása alkalmával is ellássa elegendő mennyiségű vízzel s épen ezért nevezik tápcsatornának is. Ez Bajánál van kivezetve a Dunából s Bezdánnál szakad a Ferencz csatornába. Hossza 46 kilométer, a melybe bele van értve az u. n. baracskai Dunaágnak az a része is, mely helyenkint a csatorna medréül használtatott fel; az újonnan ásott meder hossza 41.7 kilométer. A csatorna esése Bajától Bezdánig csak 63 centiméter, míg a Dunának ezen a szakaszon 4.5 méter esése van, úgy hogy most a Ferrencz csatorna vízszíne az eddigihez képest csaknem négy méterrel magasabbra emelhető. A tápcsatorna fenék szélessége a kiágazásnál 19 méter, a bajai rakodónál 38 m, s a normál fenékszélesség 114 méter. A vízmélység a csatornában a Duna kis vízállásánál 19 méter. Ezen tápcsatorna képes annyi vizzel ellátni a Ferencz-csatornát, hogy abban kis víz idején 3,8 méter mély a víz, s így az év minden szakában járhatnak rajta még a legnagyobb dunai hajók is. A csatorna úgy van építve, hogy egyúttal hajózható is, s ezért Bajánál és Bezdánnál hajózó zsilippel van a tiltó kapcsolatban. A bajai zsilip, amely mintegy 560 ezer forintba került s angol BÉCSI TŐZSDE. Február 16 Az Államadósság' 1OOfrt. 5 pre. 5 pro. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. n „ „ febr.—aug. 5 pro. f. „ ezüstben jan.—jul. n » * april—oct. Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. . • „ 1839-ből ötöd „ no • • „ 1854-ből 250 frtos 4%« „ • • „ 1860-ból 500 „ 5%„ „ . . ii 1860-ból 100 „ 5%„ || . . „ 1864-ból 100 „............................ Komot járadékjegy 42 líra............................ Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% . • Osztr. kincstári jegyek 5% . . . . • B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5% ............................................ Bukovinai sz ................................. . • • Bácsországi ................................................. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát-tótországi 5% Morvaország Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 5% 5%.................... »ff................ 5 n •••••• 5 „ ...... 5%............................ ^.................... 5„ ...»•• _ 5%............................ Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%................................................. „ 1867-diki sorsolási záradékkal .. Más küzkölcsönük. Duna-szabályozási 5% 100 frtos . . Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% Gömöri záloglevél 5% 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt ... . „ „ 50 frt ... . Magyar kincstári utalvány 1873 10 L „ 1874-ki 100. 6% .... „ kölcsön 1871. 30 mii. . . . „ 1873-iki 54 mii. 5% . . . „ szőlődézsma-váltság 100 frtos. Pest városi 6°/o............................................ Török vasúti 400 frank ..... . . 145 frank befiz. . . . 6% . . . D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtva 120 frt befizetés • Angol-magyar bank 100 frt. . . • Bécsi bankegylet 100 frt................................. • • Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 ... Magyar földhitelintézet 200 frt. • • . • • Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. ..•••• Magyar ált. hitelint. 200 frt....................................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt . • . • • • Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt • . . Franco-osztrák 100 frt . ...••••• * Adva 62 55 62 80 67 80 67 80 286 50 285 50 109 75 118 — 134 133 50 21 50 144 25 89 10 100 50 82 — 84 95 — 100 - 100 75 98 50 97 — 96 50 71 25 96 50 89 — 70 75 70 50 73 50 72 69 103 — 99 — 70 25 70 — 95 50 72 26 17 " 74 75 56 --147 - 117 ~ 675 -Tartv* 62 70 63 - 68 - 68 -187 60 287 50 110 21 118 50 134 50 134 - 22 50 145 ~ 99 30 101 50 fcS 84 50 100 50 101 25 98 75 97 50 71 78 97 50 11 25 71 74 73 IC lf 3 50 99 50 70 75 70 50 96 50 72 75 17 50 75 —58 -147 2 117 50 680Magy. ált. municipális 200 frt 40% Osztr. nemz. bank............................ Unicbank iOO frt 70% . . . E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt...................... Albrechtpálya 200 frt. . ........................... Battaszék-Domb................................................. Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................ Eperjes-tarnowi 200 frt.................................. Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst • Ferencz-József pálya 200 frt ezüst. . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ...» Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ... Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... . Lemberg-ezemoviczi pálya 200 frt . . Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt . . . « „ „ (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt...................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst. . . • Állampálya 200 frt p. p. .... • « Déli pálya 200 frt.......................................* Tiszai pálya 200 frt ....... Bécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 frt . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . * „ keleti pálya 200 frt.......................... • nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . „ 33 éves visszafizetés 5% . , • Cseh jelzálogb. 5%................................. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . « ff o• a. 5"/0............................. Magyar földhiteltársulati 34 év 5V*°/p „ földhitelintézet! 50/*% • « . . 6% arány...................................... . kereskedelmi bank 23 év • • s jelzálogbank 61/*0. . . • • W. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% • Albrechtp. 300 frt 5% ...... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. „ „ 300 frt e. 5% Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ... • « „ 1862-iki............................ . „ 1869-iki............................ p „ 200 frtos....................... Eperjes-tarnowi 300 frt......................... Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos . év ezüst 5a ezüst - 10£ . 100 . 800 , 800 „ MO n. kib. . . ni. . » » ív. . K.ssa-oderbergi 800 frt Lembergi-czern.-jaasyi pálya 300 frt ezüst . . „ , I. kib. 1863 n . . » N* Ft *867 . . . „ nl. . 1868 FF FF » Ft IV. . 1878 Osztrák-Lloyd 5% p. p.................................. Osztrák észak-nyugati vaspálya, 800 frt, S9/2 Adva Tartva 836 — 838 ~ 53 — 63 50 25 50 96 —938 -843 -845 -132 50 133 50 800 — 1805 -120 50 121 50 100 — 101 -21175 212 2* 85 — 85 50 115 -1:5 50 334 — 836 — 114 50 115 -36 60 37 -108 -108 50 sí -81 -240 75 241 25 77 60 78 -!58 50 159 50 97 _ 97 50 79 25 80 5 92 -92 -—_ — — 91 — 91 2f> 105 — 105 5í 89 25 89 75 88 50 93 5(' 96 <0 98 5’— 80 -86 60 87 5 99 50— 79 50 80 -64 fO 65 -67 75 63 -58 75 59 25 90 80 91 -90 £0 91 -100 -100 50 94 50 95 5< 90 90 91 20 72 -72 5< 101 50 101 75 98 2‘> 98 7E 96 50 97 -95 26 95 50 66 50 67 --1 77 50 78 -77 50 78 -69 -69 5í— 63 -99 60 90 75 Kndolfpálya, 300 frt, 6% . , • 1869 ..... „ . .. 1878 ...................... felső erdélyi pálya 800 frt ezüst illarapálya 500 frank 3°/0 , . „ II. kib. 37„ . . . „ kiég. hál. 3% . . „ I. kib. 200 frt .6% . „ II. kib. 200 frt 5°/0 Déli vasút január—juli. 3% 500 fr. „ april—oktff 200 frt ez. „ 1875—1876 ff 1877—1878 Tiszavidéki .... Tramway 22 év kisor. Magy. Bácsországi Magy. északkeleti Magyar keleti Magy. keleti II. k. Magyar nyugati ’ /p * 3% 500 „ 5% . . 6% 500 fr. 6% 500 200 frt e. , 300 frt . 300 frt . 300 frt . 300 frt . 5% 5%5% 5% 5% 5% 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt ■ . ........................... Clary 40 frt p. p.......................................... . Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4. . . Innsbrucki városi 20 frt ...... Keglevich 10 frt........................................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt ... Buda város kölcsön 40 frt . . . . . Pálffy 40 frt p. p......................................... . Rudolf-alapítvány 10 frt ...... Salm 40 frt p. p................................................ Salzburgi dicsorsjegy 20 frt...................... St. Gondis 40 frt p. p............................... . Stanislau városi 20 frt................................. Triest város 100 p. p. 4*/% ..... ff ff 50 p. p. 40 /. . . . . . Waldatein 20 frt p. p................................. . Windischgrätz 20 frt...................................... Váltók (három hóra): Angerdamra 100 frt hollandi . . . . 3 f Augsburgra 100 bir. mark 4— Berlin 100 bir. márk................................ . . 4 — Frankfurti 100 bir. márk............................... 4 — Hamburgra 100 bir. márk................................ 4 .. Más német város........................................... . Brüsseli 100 frt . .................................• • • 2'/t Londonia 10 font sterling . ................................... Lyonia 100 frank ........................................... . *_ Milano 100 lira............................................................... Marseille 100 frank . . . . . . . Paris 100 frank ........ Pétervár 100 rubel ........ Zürich 100 frank ...................................... 3 - 3 — 6— 3pénzek árfolyama-Cs. arany................................................................. Osztrák-magyar 8 fr. arany ...... 10 frankos arany 20 márk. darabja................................................ Sovereign...................................... Orosz imperiale............................................ MáriTerézia-tallér Ezüst................................. Egyleti tallér ....... » « , Török arany líra . Német kir. bankjegy 100 márk . * , , , Adva Tartva 76 --76 25 73 50 74 -73 25 73 50 60 — 60 40 155 75 — — 147 — 147 50 147 — 148 — 114 — 114 50 114 50— 94 20 94 40 76 75 77 25 64 75 60 — 63 — 63 29 60 75 61 25 62 — 162 75 30 50 31 --95 -95 2018 — 18 50 13 50 14 •• 14 -14 50 30 50 31 28 28 50 13 59 14 -37 50 38 50 15 8) 6 20 19 — 20 -18 50 19 50 21 -’23 6»‘ -61 — 23 — 13 50 23 75 84 12 7» 13 25 61 3' 60 15 60 -15 60 55 6 1 35 6 ) 15 60 35 69 ;5 124 30 24 60 49 2 41 80 5 93 5 94 12 18 1S 22 12 43 12 4814 50 114 65 11 88 11 32 60 90 61 - hozott október 10-től kezdve s kihordtak összesen mintegy harminczezer köbméter földet. A víz kiszivatása naponként 220—225 frtba került, s egy-egy gőzgép átlag 10—12 méter mázsa szenet emésztett föl naponként. Az ásás így szárazon mindent beleszámítva nem került többe köbméterenként 35—40 krajczárnál, míg kotró géppel legalább is két annyiba jött volna. Az egész munka —mint már említem is — készen van, s most már nincs okunk kétkedni a fölött, hogy a csatorna képes lesz daczolni az elemekkel s meg lehetünk győződve a felől, hogy képes lesz egyszersmid ama nagyfontosságu hivatásnak is megfelelni, melynek tételét köszönheti. Gonda Béla: Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest,barátok tere Athenaeum-épület.