A Hon, 1877. március (15. évfolyam, 53-79. szám)

1877-03-30 / 78. szám

Szentgyörgyi József 40—40 kr., Összesen: 43 ft 50 kr. A már kimutat­o­tt 1004 frt 65 kr. 1 arany s 1 rubellel együtt: 1048 frt 45 kr. 1 aranys 1 ru­bel. — Tors Kálmán a Petőfi mellszobor-bizottmány pénztárnoka. Budapest Athenaeum-épület. — Monda az ékszerekről. Most,midőn alkalmunk volt látni a legszebb és legértékesebb ék­szer garnitúrákat Patti előadásain, azt hiszszük, so­kakat fog érdekelni a következő kedves kis mese, me­lyet az »Overland Monthly« közöl s mely megmagya­rázza, miért találnak Éva leányai kivétel nélkül oly nagy gyönyörűséget a gyémánt és más drága kövek csillogásában. Reiz Hasszán, egy arab, következőleg beszéli el a mondát: »Népünk szájában egy monda él, mely már több ezer éves. E monda azt tartja, hogy volt a paradicsomban egy templom, csupa ra­gyogó drága kövekből. A templom a gyönyörű para­dicsomkertnek a közepén állt, senki annak pompáját nem tudná elmondani; angyalok építették s vakító volt szentséges fénye. E templom udvarainak deren­gő árnyában zengtek első szüleink a teremtőnek dicséneket, mert voltak itt csarnokok és oszlopsorok smaragdból és gyöngyökből s üdítő szökőkutak ezüs­tös habjai pocsogtak ott, hüsitvén az illatos levegőt. Tolt ott erkély és tornács, is, leírhatatlan kilátásokat nyitó s itt járt és kelt az első emberpár mocsoktalan szépségében és változatlan ifjúságában. A templom tornyai és kupolái zafírokból voltak s ragyogtak a nap verő fényében és a csillagok mély világításánál E templomot hullámzó tengere vette körül a virágok­nak s a legkülönösebb gyümölcsfáknak, melyeknek lombjait k­is szinü patakok habjai ringatták. A bűn­eset után ezer villám csapott a templomba s millió és millió darabokra törte a k és törmelékei szétpattogtak az egész földön és tengeren és a levegőben. Oly erő­vel repültek, hogy egy részük mélyen befúródott a földbe. A­mi a levegőbe száratott, az a rész képezi ma is a tejutat. És ezóta gyűjtögeti az ember e földi féreg, fáradhatatlanul e törmelékeket földön és ten­geren, fölszedi, a mi csak hitvány forgácsa a paradi­csom dicső templomának s aranyba foglalja, emlé­kére az elveszett édennek. — Abdul Hamid szultánnak kegyencz­­szultánnője ez idő szerint egy ifjú belga leány, Cor­­dier Flóra, kinek fivére egyszerű munkás Hennegan kerület la louviére-i szénbányáiban. E szegény ördög, mint a belga lapok írják, nagy zavarban van most, nem tudván, hogyan juttasson el nővéréhez egy­­ levelet. El szeretne ugyan is adni egy kis házat, mely szüleiről maradt rá s mely fele részben nővérét illeti. Annak beleegyezése kellene tehát az eladáshoz. Ed­digi kísérletei, hogy levelét eljuttassa testvéréhez, mind füstbe mentek (ha igaz), s most a szegény em­ber jó emberekhez fordul jó tanácsért. — Curiosum­­nak megjárja. — Ez is jótékonyság. Marseilleben egy közelebb elhunyt 85 éves szűz 85.000 frankot hagyo­mányozott egy menedékház fölállítására, mely sze­gény, elhagyott, gazdátlan csatangoló — kutyák föl­vételére­ lenne berendezve. — Vallásos türelem. Rómában, a pápa nagy boszúságára, mind több-több protestáns tem­plom emelkedik; legújabban egyet épen a bibornok­­vicarius palotájával szemben építettek a via della scrofán. A főpap erre engedelmet kért a pápától, hogy palotája kapuját, melynek az uj templom épen szembe esik, befalaztathassa s másik kaput vágasson a piazza di San Agostino felé. E munka a bibornok­vicariusnak csak 100,000 frankjába került. — Íme ilyenekre kellenek a péterfillérek! — Beethoven halálának ötvenéves év­fordulóját ma ünnepelte meg a nemzeti színház ope­rája. Három nappal ugyan később, mint kellett vol­na — Beethoven 1827. márczius 26-án hunyt el, — de azért mégis a nagy zeneköltő emlékünnepe volt ez, úgy az előadás tárgyát képező darabot, mint ma­gát az előadást tekintve. Beethoven »Fidelio« czímű örök szépségű operáját adták és pedig tetemesen megerősített zenekarral, a­mi miatt az első zárt szék­sort el kellett távolítani. Ha a bécsi színi jelentések­ből következtetést lehet vonni, melyek ugyancsak »Fid­lio«-nak ugyancsak Beethoven emlékére tartott előadásáról nagyon is lágy meleg hangon, néhány rö­vid sorban emlékeznek meg s az opera ez estéjével még mostohábbul bánnak el, mint bármely más köz­napi előadással s ha tekintetbe veszszük, hogy ott »Fidelio«-t Dustmann asszony, kiérdemült kamara­­énekesnő énekelte, ki a Menter-hangversenyben nem rég nálunk is föllépett s daczára, hogy négy jótékony-­ czélra énekelt, mégis csak udvariasságból kapott tapsokat mint vendég , a mi Beethoven-ünnepünk mai sikerével meg lehetünk elégedve. Nálunk Fideliót Nagyné­ Benza Ida adta, a­kinek ma, közvetlenül a Patti diadalai után talán eszébe jutott, hogy hisz ő még nem is oly régen e mindenki által magasztalt művésznő elől aratgatta le a babérokat s hangjával, játékával egyaránt, nem egyszer legalább is vitássá tudta tenni koszorúit. Szépen is játszott ma, és szé­pen énekelt, daczára, hogy a művésznőket a nadrá­­gos szerepek mindig feszélyezik némileg. Ma azonban ezt nem vettük észre rajta s úgy tapasztaltuk, mintha a mi Fideliónk ma emlékeztetni akart volna rá, hogy a­hol a tapsot osztogatják, őt is megilleti a maga része, daczára, hogy ő nem idegen, hanem a mienk, a­kivel sokkal szigorúbban bánunk el, mint mikor még vendég volt. úgy látszik, hogy a közön­ség Patti mindenesetre megérdemelt kultusza da­czára sem vált elfogulttá, nem vesztette el műérzé­­két annyira, hogy egyoldalú ítéletet hozzon, s itt is meghozta elismerését a szép és művészi iránt, mert volt taps és kihívás: az első felvonás nagy áriája után nyílt jelenetben, s a felvonás végével újra há­rom, a második után pedig négy, tehát annyi, mint ritka más alkalommal, s hogy ez épen most, közvet­lenül a két Patti-előadás után történt: kétszeresen emelte az előadás értékét Florestán szerepét ez al­kalommal a távollévő Ellinger helyett Pauli énekelte, a­ki nem bír ugyan az elpusztíthatatlan hős tenor hangjának terjedelmével, de a ki a szerepre talán még inkább való s föllépte egyátalában nem vált az előadás hátrányára s hűségesen osztozott ő is a má­sodik felvonás sikerében. Pizarróban Láng helyett szerettük volna a Strozzit. E szép és elég erős han­gú baritonunknak igen nagy hátránya az, hogy nincs neki egy jó, őszinte barátja, a­ki felvilágosítaná, hogy mennyire árt egész előadásának az a borzasztó tremolo, a­mely nélkül kitartóbb hangot alig tud már kiadni magából. Nem akarjuk hinni, hogy ez ve­leszületett s ennélfogva orvosolhatatlan gyengeség, szívesebben veszszük hát modorosságnak. De ha mo­dorosság, akkor le kell őt szoktatni róla. Kár hogy nem igen olvas magyar lapokat, mert ha beléjük te­kintene olykor, azok már rég megtették volna neki ezt a baráti szolgálatot. Roccot Kőszegi játszta szo­kott kedélyességével, de Marcellina szerepe Malecz­­kynénak nem való. Virgoncz, naiv, eleven egyszerű leánykának ő egy kicsit­­ álmos. Ide több hév, ke­dély és elevenség kívántatik, s neki egészen más a szerepköre. A közönség figyelemmel kísérte és tet­széssel fogadta az előadást, s a főszereplőkön kívül hosszan tartó tapssal jutalmazta a zenekart is, mely Erkel Sándor vezetése mellett dicséretre méltó pre­­czizióval adta elő az első és második felvonás között Leonora nyitányát. Irodalom. — A »Műegyetemi lapok« martiusi fü­zete a következő szakszerű közleményekkel jelent meg. A kúpszeleten fekvő hat pont és a hexagramum mystikum tétele, Scholtz Ágoston. — Villanyos füst­­alakok, Antalik Károly. — Cymophenolsulphonsav és savas sók, dr. Koós Gábor. — Egy elsőrendű részletes különbzéki egyenlet egészlése, Vész J. Ár­min. — Toldalék egy megelőző czikkhez, Hunyady Jenő. — Megemlékezés Poggendorffról, Szily K. — Irodalom : Alfred Clebsch, Vorlesungen über Geo­metrie, (H. J.) Ezen szakközlöny jul. és aug. kivéte­lével minden hóban megjelenik. Előfizetési ára egész évre 4 ft. — »A török nemzet vendégei« czim alatt Lukács Gyula, az ifjúság konstantinápolyi küldöttségének egyik vezetője, ezen küldöttség törté­netéről egy kis füzetet irt, melyet Metzger Emil ad­­ ki. A füzet mintegy 5—6 sűrűn nyomtatott ivre ter- S jed. Megrendelési ára 60 kr. kép nélkül s egy czim- i képpel, mely a küldöttség tagjain kivül néhány török­­ nevezetesség arczképét fogja tartalmazni, 80 kr. A m­ű ápril hó első felében jelenik meg. — »Hunyad« czimü vegyes tartalmú megyei boti közlönyre hirdetnek előfizetési felhívást Déván H­o­ll­a­k­i Imre, mint felelős szerkesztő, Nemes Al­bert, mint főmunkatárs s Pollák Mór­s társa, mint kiadó tulajdomo­s. A lep előfizetési ára egész évre 4 frt, negyedévre 1 frt. Az első szám ápr. 17-én jelenik meg. Ezen nagy megyében, melynek lakossága iránt a közérdeklődés most nagyobb mérvben tűnt fel, mindaddig nem volt egyetlen közlöny sem, holott na­gyon kevés megye van hazánkban, hol a helyi sajtó­val oly nagy hatást lehetne előidézni. Az előfizetési felhivás szerényen s megnyerőleg van írva, a politikát kizárja tárgyköréből s igy remélhető, hogy ezen első kísérlet is meg fog felelni feladatának.­­ »A figurális rajz és festés elvei, melyek a m. kir. országos minta rajztanoda és rajz­­tanárképezdei szakoktatásnál alkalmazásban vannak. Irta és saját előadásaiból kivonatosan közli Szé­kely Bertalan, történelmi festész, a figurális rajz és festészet rendes tanára.« Ily czimü kis füzet jelent meg Eggenbergernél. Az egész csak két tvnyi terje­delmű s igy a festészeti technika elemeire vonatko­zik, de irodalmunkban páratlan s szerzője neve, kit átalában legképzettebb s legtöbb átalános műveltség­gel biró művészeink közt szoktak emlegetni, elegendő kezesség a mű belbecsére nézve.­­ Az akadémia nyelvtudományi értekezései közül beküldetett hozzánk a 6-ik kötet 4-ik száma e czim alatt. A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében össze­hasonlítva a keleti arabokéval. Székfoglaló Gold­­ziher Ignácz 1. tagtól. Ára 50 kr. Ezen becses és sok tekintetben a műveit közönségre nézve is érdekes előadás a múlt év nov. 13-án tartatott s annak ide­jében lapunkban ismertetve volt.­­ »A magyar váltótörvény és a váltó­eljárás, az ezekre vonatkozó törvényekkel és­ rendele­­tekkel kiegészítve. Betűrendes tárgymutatóval.« (Bu­dapest, Eggenberger, 120 lap; ára 90 kr.) Gyakor­lati szempontból szerkesztett mű, mely többek közt a perrendtartásra is kellő súlyt fektet s a két törvény egyes szakaszainál jegyzet gyanánt adja a magya­rázatokat. — Uj vidéki szaklap. Komáromban Molnár Alajos »Haladó gazda« czim alatt ábrákkal ellátott népies gazdasági lapot indított meg, mely havonkint kétszer jelenik meg. Ára egész évre 3 frt. Az első szám főczikkei: A vetésről. A szőlőtetű pusztítása alkamából.Tavaszi teendők. Köz­ségi faiskola. A gazdag okulására szolgáló lapok és könyvek stb. Apróbb közleményei elég érdekesek. — A váltójog magyarázata gyanánt Knoll Károly bizományában a következő munka je­lent meg : Hazai váltójog az uj váltótörvény (1876 : XXVII. t. sz.) alapján s számos váltómintával ki­sérve irta Takács István volt jogtanár, jelenleg irodaigazgató a m. t. akadémiánál. Ára 2 frt 20 kr. A mű Fogarassy János soraival lép napvilágra, ki azt különösen gyakorlati szempontból igen hasznos­nak tartja. A „HON“ magántávsürgönyen London, márcz. 29. A békés kiegyezés valószínű. Hite van, hogy az angol kormány elhatározta a jegyzőkönyv aláírását. Pétervár, márcz. 29. Egy londoni táv­irat szerint az egyezség több, mint valószínű­nek látszik. A tárgyalás alatt levő pontok másodrendű kérdésekre vonatkoznak. — A montenegrói küldöttek nem kaptak rendeletet az elutazásra. Bécs, márcz. 29. A „Pol. Corr.“ je­lenti Londonból mai kelettel. Meg­bízható h­írek szerint a tegnapi minisz­tertanács Oroszország ellenjavaslatait lényegükben elfogadta. A főnehézséget képezett leszerelési kérdés elvileg mel­­lőzöttnek tekinthető. A tárgyalások a jegyzőkönyv szerkesztésére vonatkozó­lag folyamatban vannak. Bécs, márcz. 29. A „Pol. Corr.« je­lenti Pétervárról mai kelettel. Az orosz kabinet kategorikus fölhívására, hogy a válasz a jegyzőkönyv kérdésé­ben öt nap alatt megadassék, a tegnapi angol minisztertanács késznek nyilat­­­­kozott a jegyzőkönyvet az orosz szer­­­­kezet elfogadása mellett s a leszerelés­­ kérdésének elejtésével aláírni. Konstantinápoly, márcz. 29. Az Or­­­­szággyűlés mai ülésében több képviselő ellene­s nyilatkozott a Montenegro részére leendő te­­­­rületátengedésnek; az erre vonatkozó passus­­ föl fog vétetni a trónbeszédbe. A montenegrói­­ küldöttek szombaton nem utaznak el, a tár­gyalások újból fölvétele azonban valószínűt­len, mivel egyik fél sem akar engedni. — Ma rendkívüli minisztertanács tartatik. Róma, márcz. 29. A német császár a születés­­­­napja alkalmával az olasz királytól hozzá intézett­­ táviratra igen szívélyes hangon válaszolt.­­ Washington, mart. 29. A küldöttség foga­­­­dásánál Hayes ismételten oda nyilatkozott, hogy­­ politikájának czélja: a pártok és fajok közt délen­­ jobb viszonyokat hozni létre, melyek által a béke és­­ az ország jóléte biztosíttassék, s a polgárok a kato­nai erő közbelépte nélkül is kellő védelmet nyerje­nek. Végül azon reményét fejezi ki, hogy a pártve­zérek értekezlete a nehézségek kiegyenlítésére ve­­zetend. Bornin, mart. 29. (Tőzsde.) Játékpapírok vé­gül javultak. Vasutak, bankok és iparpapirok gyen­gébbek, osztrák jegyek hanyatlók, orosz tőke megle­hetősen tartatik. Pénz 21/2 % - Magy. keleti vasút 1­50.70, keleti vasúti elsőbbs. 57.90. Arany járadék 64.25. Utóbörze: 149.50,375.50,133. Utolsó pest 1. Az angol miniszter­tanácsban, melynek eredményéről távirataink értesítenek, elhatároztatott a leszerelés kérdését elejteni. E meglepő ese­ményre nézve utólag némikép felvilágosításul szol­gálhat a »Times«-nak egy hétfői keltű berlini levele. E levél szerint »Anglia sem azt nem sürgette, hogy a leszerelési záradék a jegyzőkönyvbe beigtattassék, sem hogy a jegyzőkönyv Törökországnak előterjesz­tessék. Mindaz, a­mit Anglia kívánt, az volt, hogy Oroszország egy vagy más alakban kötelezze magát, hogy a jegyzőkönyv aláírása után seregét leszereli. Oroszország azt felelte, hogy ily nemű kötelezést nem tehet előbb, mig a béke Törökország és Monte­negro közt meg nem köttetik s a mig­ Törökország szintén késznek nem nyilatkozott a leszerelésre. A foly­tatott alkudozások czélja csak ez lehet, hogy az­ ered­­mény egyelőre eléressék.« Ignatieff a »Temps« bécsi levelezője előtt kö­rülbelül hasonló értelemben nyilatkozott. Utazása alatt — úgy­mondá Ignatieff — sohasem vitatta a leszerelés kérdését, mivel egyetlen missiója a jegyző­­könyv aláírásában állt. A pétervári kabinet szemei­ben ez okirat aláírása a kérdésnek európai jelleget adna, mi egészen magától értetődővé tenné Oroszor­szág leszerelkedését. Oroszország katonai akciója a pétervári kabinet nézete szerin­­t azon pillanatban szükségtelenné válik, midőn Európa a jegyzőkönyvet magáévá teszi, s szemmel tartva e szükségtelenséget, czélszerűtlen Oroszországnak előre kötelezni magát a demobilisatióra. A leszerelést Ignatieff minden eset­re lehetetlennek tartja, mielőtt a béke Törökország és Montenegro közt alá nem íratott, mivel Oroszor­szág már a conferentián kijelenté, hogy a béke előtt a hatalmaknak további előértekezéseket kell folytat­ni a portával. Oroszország háborút fog viselni, ha szükségesnek tartja, de azért folyton a békét kívánja. »Szövetség Francziaország és Ausz­­tria-Magy­arország közt« (L’alliance entre la France et l’Autriche-Hongrie) e czím alatt jelent meg Nizzában egy 11 lapra terjedő füzetke bizonyos comte Charles Vetter du Lys tollából. A röpirat, melyet lapunknak is beküldtek, a Sedan és Sadováért veendő közös revancheban látja az »alliance« alapját, továbbá abban, hogy »Ausztria-Magyarország nem lehet közönyös a németországi katholikus clerus ül­döztetésével szemben.« Emlegeti azonkívül a hanno­veri és nassaui volt uralkodó családoknak a bécsi udvarral való benső és személyes viszonyait, melyek már eddig is reclamatiókra adtak okot Bismarck vz­eszélytelenségei miatt. »Németország fennállhat csá­szár nélkül is« — úgymond comte Charles Vetter du Lys — »de ha már kell főnök e hitóriai méltóságra, legyen ez a Habsburgok utódja, a souverain és nem a brandenburgi gróf, a­z a­z a 11.« A becsületes Vetter du Lys comte, úgy látszik, semmit sem tud arról, hogy vannak az osztrák-ma­gyar monarchiában népek, melyeknek Sadowa emlé­kével minden egyéb eszékbe juthat, csak a »revan­che« nem ; melyeknek egyátalán kisebb gondjuk is nagyobb a németországi katholikus clerus bajainál, s melyek végre igen nagy tisztelettel viseltetnek ugyan a »Habsburgok utódjainak« történelmi joga iránt, de soha sem tudnának lelkesülni azért, hogy e jogok Németországon újból érvényesíttessenek. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Német birodalmi bank. A bank részvényesei márcz. 27-én zárták évi rendes közgyűlésüket, mely igen simán folyt le, 1480 szavazat volt képviselve. A jelentés vita nélkül tudo­másul vétetett. Kiemeljük belőle a következőket: 1876. jan. 1-én a birodalmi bank egész Német­országon üzletben volt. A bankintézetek száma most 207. A porosz banknak birodalmi bankká történt át­alakításakor 43 fiók­intézet állíttatott föl. 13 helyen kellett e czélra telket venni és nagyobb építkezéseket tenni. Rendkívüli nehézségekkel kellett a bank igaz­gatóságának küzdeni, hogy kiterjesztett hatásköre számára a korlátolt jegykibocsátás mellett is a tör­vényszéki letétek visszavonása mellett a szükséges üzleti eszközöket ideje korán beszerezhesse. Az angol minta szerinti checksrendszer beho­zatala által ezen c­élt nem lehetett elérni, minthogy a checkeknek fizetési eszköz gyanánt való behozatala, természetesen, rövid idő alatt meg nem honosítható. De pótolni lehetett ezt néhány hónap alatt az által, hogy a számlatulajdonosoknak költségmentes átvi­tele minden bankpiac­on megengedtetett. A forgalom ezen üzletágban már az első 9 hónapban 16 mil­­­­i­á­r­d­r­a ment. A többi üzletágakban a forgalom növekedése nem felelt meg a bank kiterjedésének és intézetei szaporodásának, és a nyeremény az alacsony kamatláb miatt nem jelentéktelenül alatta maradt a porosz bank átlagos nyereményének az utóbbi évek alatt. A birodalmi bank összes forgalma a tényleges üzletből 36,684 millió markra ment, 19,2 millióval többre mint 1875-ben. A bank kamatlába évi átlag gyanánt 4is százalékos a lombard üzletben. Bankjegyekből évi átlag gyanánt 684,5 millió mark volt forgalomban. A bankjegyeknek átlag 74.5 százaléka volt érezpénz­­zel fedezve. A bank ingatlanai 1878. decz. 31-én a könyvekben 13,278,000 markra voltak becsülve. A tartalékalap 13,071,537 markra rúg. Az év folyamában leszámított vagy behajtásra átvett a bank 2,577,760 db váltót 4150 millió mark értékben. Lombard és kölcsön gyanánt 467 millió markot adott ki a bank. Az év végén tett a kölcsön­­álladék 60 millió markot. A váltótárcza átlag 453,8 millió markot tett. A giroforgalomban a múlt évből áthozott 19 millióval 8411 millió bevétel, és 8319 millió kiadás volt; maradvány az év végén 92 millió. A banknál letétben maradt értékpapírok összege tesz 424 milliót. A banknál volt értékpapírok után 15 millió kamatszelvényt hajtott be a bank. A bruttó nyereség 27.002,312 mark. Ebből ki­adatott igazgatási költségre 5.399,361 mark, letéti kamatokra 1.730,265 m., bankjegyek készítésére 610,788 m., öt jegybanknak a jegykibocsátási jog át­engedéséért 103,934 m., a porosz államnak az 1875. május 18-ki szerződés 6 §-a értelmében 1.885,730 m., összesen 9.717,078 mark. maradt tiszta nyeremény gyanánt 10.285,234 m. Ebből mindenekelőtt a részletjegyek tulajonosainak 120 millió mark tőkének 4­­/2 °/c -os kamata fejében kifi­zettetik 5.400,000 mark, a tartalék alap javára le­­vonatik 20 százalék, fenmaradt 4.885,234 tőkéből vagyis 977,047, a maradék 3.908,187 markból esik a birodalmi pénztárnak 1.954,093, s ugyanennyi ma­rad a részletjegyek tulajdonosainak felülosztólt fe­jében, úgy hogy minden részjegy összesen 11)­ száza­lékot kap. A közgyűlés ezt helyesléssel fogadta s az alap­szabályok értelmében kisorsolt tagokat a központi választmányba újra megválasztá. Ezek : Hausemann kereskedelmi tanácsos, Bleichröder, Mendelssohn, Plaut — mind kereskedelmi tanácsosok és Bauers Kölnből.­­ A franczia bank múlt évi működésé­ről szóló jelentésből kiemeljük: A bank 1876. évi­­ összes pénztári forgalma 9166,1 millió frankot tett, s a megelőző évben 11,657 milliót. A kamatláb a vál­­­­tóleszámítolásban májustól az év végéig 3°/0, a lom­­bardüzletben 4°/6 volt. A váltóleszámítolás főösszege 7362 millió frank, 1875-ben volt 9620 millió. Az ösz­­szes benyújtott váltók összegének egy­negyedénél na­gyobb része 101 frank alatti csekély összegről szólt. Az érczkészlet maximuma 2182 millió frankot tett, a megelőző évhez képest az érczkészlet 511 millió frank­kal növekedett, ebből 465 millió frank arany, 44 mil­lió ezüst. A bank az év folyamában 1160 millió frank érezpénzt adott ki és pedig 628 millió­ fre aranyat és 532 millió fre ezüstöt. A jegyforgalom az év végén 2661 millió frankra rúgott. Az 50 franknál kisebb jegyekből csak 28 millió fre van forgalomban. Az osz­talék minden levonása után 145 frankot tesz részvé­­nyenkint. —Az osztr. nemz. bank heti kimutatása mart. 28. Bankjegyforg. 269,731.230 frt (— 1,811.700 frt.) Giró-betétek 2,097.502 frt 55* kr (+ 218.404 forint 95 kr.) Beváltandó bankutalványok és más ese­dékes passivák 2,944.685 forint 26 kr (— 457.865 forint 83 kr.) Fedezet: Érczalap 136,615.973 forint 75 kr (— 150 frt — kr.) Érczben fizetendő váltók 11,204.074 forint 8 kr (-1­­99.236 forint 92 kr.) Államjegyek, melyek a bank tulajdonában vannak 6.028.539 forint — kr .-­- 16.641 forint — kr.) Leszámitolás 97,183.511 frt 38* kr. (— 661.999 forint 59* kr.) Kölcsönök 27,727.600 forint — kr. (-1- 117.900 frt— kr.) Földtehermentesítési kötvé­nyek beváltott szelvényei 22.871 frt 44 krajczár (-)- 4.446 forint 17 kr.) Beváltott és börzesze­­rüleg vásárolt záloglevelek 5.298.000 frt ( 662°/0 3.532.000 forint— kr (— 64.800 forint — kr)Ösz­­szesen 282.314.569 forint 65* krajezár. — A pestvárosi statisztikai hiva­tal forgalmi kimutatása márt. 18-tól márt. 24-ig k­i­logrammonként Érkezett Elszállit­tatott Összes vasúti­­ hajóforgalom 272.769 119.891 Ebből: búza 50.933 4084 » rozs 2405 1787 Ebből árpa 6516 395 » zab 3398 322 » tengeri 7613 165 » repeze— 229 Gabnaneműek összesen 70.865 6982 Kőszén 81.811 268 Üzlet- és terménytudósitás, Budapest, mart. 29. Az értéktőzsdén ma bá­gyadtabb volt a hangulat , tőkebefektetési papírok kissé lejebb mentek, üzérpapírok nyomott árfolya­mon keltek. Az előtőzsdén osztrák hitel 152.20— 152 30, magyar hitel 131.75—131 p. A déli tőzsdén osztrák hitel 150.80—149 90, magyar hitel 130— 129, földhitel 24.50, pesti kereskedelmi bank 535, magyar vasúti kölcsön 100, nyereménysorsjegy 73.75, egyéb értékek közül pesti közúti 170.50—171. Malmok közül Viktória 267 p. alagút 53.50, német mark 60 p. Gabnaüzlet. Az izraelita húsvéti ünnepek miatt ma nem volt semmi üzlet. Határidőre az árak változatlatlanul fönnmaradtak: búza tavaszra 13.40 —13.50, kukoricza május—junius 6.10—6.45, zab tavaszra 7.40—7.50 , káposztarepere augusztus— szeptember 144/8—14*/8, bánsági jul.—auguszt. 14 —142/s- Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. — Marcius 29-ki szám. — Árverések a vidéken. (Ingatlanok.) Illits Jován 4111 frt Ó-Patak (Újvidék) máj. II. jun. 17. — Tóth István 7138 s 3612 frt Mocsonok (Nyitra) máj. jun. 15 — Po­­szavecz Mihály 1749 frt Macskovecz (Csáktornya) ápr. máj. 26. — Varga István 3956 frt Tocsnyárad (Pozsony) máj. 2. jun. 12. — Holován Jánosné 6927 frt Munkács, apr. 24. — Kőhalmi Antal 60.410 frt M.-Szigeten máj. 21. jun. 25. — Gu­ba Alajos 2600 frt Gyöngyös apr. máj. 5. — Molnárpál István 1000 és 2382 frt Szakcs (Tamási) april május 25. — Petrovics Atyim 2580 forint Újvidék május 6. június 10 — Mészáros Sándor 9762 forint Nagy-Várad april május 25. — Pausits János 6272 frt Halászi (M.-Óvár) apr. máj. 28. — Hor­váth Elekné 1218 frt Pánczélcsehi (Sz.-Ujvár) apr. máj. 24. — Balog Károly 2000 frt Békés apr. máj. 26. — Dobay Sándor 2000 frt Nyíregyháza apr. 28. máj. 30. Árverések a fővárosban. Török József csö­möri-utcn 52,5 a. fekvő ingatlana 7926 frt (t­orony-utcza 1.) máj. 3 jun. 18. — Smidt A­ltal terézv. váczi-uti 1463. sz. a. s gyár-utazai 940 sz. a. ingatlana 11.246 ér 6533 frt (torony-ut. 1.) apr. 26. (2-dik) — Béri Lázár budai o­száguti háza s szöl­­lője 11.200 forint (I. II. III. ker bíróság) máj. 21. jun. 25. — Schusbeck Pál kőbányai ó-hegyi ingatlanai 990 és 686 frt (to­rony-ut. 1.) ápr. 28. jun. 15. A »N­agy tömi c.-ban minden nap magyar dal tár­su­lat előadást tart. A szüneteket Bunkó Ferencz és fiai közke­d­­vességü népzenetársasága tölti be. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi idézet időjárási távirati jelentései 1877. évi márt. 29-ről reggeli 7 óra. A megelőző 2­4­ óra alatti tünemények. A légnyomás mindenütt emelkedett, M.-Óvárt 4,8 m. m.-rel. — A hőmér­­sék részint kevésssel sülyedett, Csáktornyán 3.0 fokkal , ré­szint kevéssel emelkedett, Szolnokon 4.2 fokkal. — Eső: Bregenz 1 m. m. — Ózonmérő Budapesten : nappal 6, éjjel 1. A tenger Fiume és Durazzo mellett csendes, Triest mellett f­áros. Vízállás mártius hóban. Észle­lési állomás Te­­ce­l­­us­­ok Hő­mérséklet C 0 S­zél Fel­hőzet iránya erős­sége Prága 763.5 -f 8.5 DNy4 borul­t Bécs 765.2 4- 4.5 Nyi felhős Trencsén 762.8 + 6'*D 2 » Beszterczebánya 765.4 -f- 4.6— — derült Ungvár 765.5 + 8.8D 5 borult Debreczen 768.4 + 7.4E 1 felhős N­agy-Szeben 767.5 -f 6.0 ENyi derült Orsová 768.5+ 9-1— — » Szeged 766.5 + 8.2— — » Budapest 766.1 4- 6.3 Ny2 » Sopron 765.1 + 6.3— — » M.-Óvár 766.2 + 7.0— — felhős Csáktornya 765.0 -1- 9.2 DNy1 derült Zágráb 767.0 4- 8.0 DNy2 » Bregenz 765.1 4- 9.9 DNy2 felhős Fiume 768.8 + 10.1 EK1 borult Póla— — — — — Durazzo 766.2 + 10.3 DNy1 derült Szolnok 765 8 +14.40 1 » Szatmár 767.4 + 7.0— 2 felhős Triest 768.8 + 12.00 1 » Napja Hol 1­0 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 29 Budapesten4 21— tiszta Pozsonyban3 16— — száraz» M.-Szigeten1 47— — · Szatmáron2 37— — » › Tokajban6 85— — derült» Szolnokon5 05— — » › Szegeden5 81— — száraz 28 Aradon2 61— — » N.-Becskereken0 97— — Bezdán Fer. cs.— — — — » — Verbászon— — — — » 29 Barcson1 99— — 29 Eszéken2 23— — · 28 Sziszeken6 00— — · · Mitroviczon4 97— — » » Zimonyban6 24— — » · Ó-Orsován4 00— — · Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A gik­-ter. * Előfizetési fölhívás: az „ÜST­ÖMÖ Ség.re. Az »Üstökös« ezután is hetenkint számos képpel s változatos humorisztikus tartalommal jele­nik meg. Jókai verses regénykéi ezután is gyakran lesznek olvashatók benne, Jankó közkedvességű torzképei társaságában. A magyar nép humorának állandó tért nyitunk, e mellett a közérdekű esemé­nyeket sem hagyjuk figyelmen kívül. Az előfizetési ár az april- júniusi új évne­gyedre 2 forint, az april—szeptemberi félévre 4 frt, s Budapestre, az »Athenaeum« kiadóhivatalába kül­dendők. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei márt. 29. Értékpapi I­n »o­­ ICO Bankok , Budapesti nb. „ Iparbank 35 — 36 — , Budai ker. bank — — — , „ Pesti ker. bank f 3'­ — 538 -* Pesti iparbank 112 — 115 — , Pest-budai kéz­müvesbank 44 -45 -„ BIr.t. e.m. h. int— — „ Bárány t. és hit.— — „ Debr. ker. bank — — — — „ I. Erdélyi bank— — a Biharm. ker.­ip. — — — — és term.-­ bank Lipótvárosi bank 50 ft névl. 10 75 11 -?as-Zalai nb. Részjegy .— — Takpénz. : Félegyházi .— -----­„ Gödölői . . . — — — —­­ Országos közp. 70 — 71 -„ Pesti I. hazai aloj — — — Pest-Buda főr. . 275 -276 -a Pesti külvárosi 66 — 67 -„ Facrac-Daruvir ____ ^ Szent- Endrei ____ ____ „ Erdélyi . . ___-— „ Újpesti . .— — „ Ozagl. tkp. egy — — — — Malmok ._ _ — — ff concordia ... 355 — 860 ~ „ Borsod-Misk. ____ — — ff Erzsébet ... ISO -195 -„ Luiza .... 128 -ISO -„ Temesvári gőz . ____ , Moln­­óa sütők . 310 — 312 -„ Hengermalom 710 — 720 -ff Victoria ....­­267 -270 -ff I. Budapesti . . 870 -875n Pannónia . ... 725 — 735 -Épít. társulat pesti .— — „ Pesti Ootage— — Serfőződe I. magyar . 250 — 250 -Sertéshizlaló........................ 125 — 135 — Könyny. r Athenaeuma . 237 — 240 — „ Pesti . 505 — 500 -n „Franklin tárt.“— — Ganz és társa-féle vanent 145 -118 -Gschwindt-féle .... 217 ~ 219 -adva tartva Államadósság. Magyar vasúti kölcsön . „ gömöri áll. zálogl. 5°/, „ keleti vasút 2. klb. _ sorsjegykölcsön 100 frt „ 50 frt db 1871-iki magy. államkötv 1872-iki „ „ 1873- iki m. kir kincat. ut 1874- iki „ „ „ Fi­ldteherm. kötv. magy „ „ 1887. zár „ „ temesi „ „ 1867. zár _ B horv. őre „ „ Mdély Magy. jel/­, urb.vilts. köti SzSUMóasmna villa. küt. Osztr. áll. »dos. pap. 5'■'/,­ „ „ _ ezüst. kam. jan. jul. % _ . • ezüst kasc am­. okt. 5’/ alsóra. 1880-ból i 500 frt 1880-ból k 100 frt 1864-ból á 100 frt! 1864-ból á 50 frt Peetv. köles. 1871-ből 5% aössvények. Bizt. társ.: Atlan viszkit­e n I­ • , a Haza . . B „ Pann ni a . n Pesti • a­­ Uli0 ’ • „ „ Tisza . . Vasp. : Póca-Barcsi n Pesti közúti . „ Budai „ . . „ Ujp.Rákp. lóvaant n Alföld- Fiumei n Éj­szakke­leti . Magyar keleti „ I. Erdélyi . . . „ Dél ... . „ Vágvölgyi . . . „ Budai hegypálya Bankok. Alt. m. mn. hitlb. „ Angol-magy. . . n Alt. magy. hitelb. n Frankó-magyar . „ Horvát lesz. b. „ M. Alt. fldh. r. trs . M. Jelz. hitelb.. „ Kisb. földhiteli „ Tak. és hitel-egyb­ „ Nyitr. kor. h. int. n n iparba nk 100 70 K0 73 75 73 V 101 ?5 74 25 73 - 7* — 71 -0 85 73 - 63 50 67 75 67 75 109 1.0 118 132 50 132 - 65 50 1200 -375 - 45 50 95 — 170 20 86 — 48 - 18 — 41 50 129 -24 50 42 -100 2­­71 - 74 - 74 101 74 74 73 72 71 73 74 68 25 63 110 119 133 133 85 380 46 97 17121 98 — 50 18 42 129 25 50 80 200 40 80 100 40 60 100 1000 100 100 140 40 80 50 150 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 30 200 200 500 200 500 200 200 210 60 200 2GÜ 100 100 200 200 200 200 500 200 Gyógyintézet I. magyar Keroak. test.­­épülete Mátrai bányarész Pozsonyi papirgy. . Rima- Murányi bányatárs Gyapju-mosó és biz. I­­m. SalgóTarjáni kőszén „ vasöntőd* Schlick-féle vasöntő le . Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . Spodium és csontliszt . Szeszgyár I. magyar Kösz. 8 téglagy. (Dräsche) 123 74 25 63 ■ 55 180 125 76 28 70 60 182 105 Alagút­­......................... 200 Tégla ér més újlaki 200 Téglaty­ár Kőbányai . Záloglevelek, Magy. földhitelint. 5*/*% arany vagy ezüst 5°/.. ..I jelzálogbank 5*/*% Nyug. mh. szb. Sepr. 6% Magy. ált. földh. rvt. 6°/c n n n n 5,/#°/(­ Pestvarosi takar. ptr. 6°j0 Pesti keresk. bank 6°,0 Szebeni földhitel int. 5,/,u/ Kisbirt földh. int. 7e/a * » » 6«/? ElsőbbsségelSa Éjszaka vasp. . . 5"/ 300 M. kel. vasút i. folb. 300 Magy. gal. vasp. . 6% 200 I. Érd. vasp. 6% ez. ft. 10 200 Győr-sop.S ebenfurt. 6% 200 Vágvölgyi vasp. ... 100 „ Részkötelezvénya Buda-Pesti lánczh. 100 Borsod-Misk. malom 100 Budapesti malom S°/0 150 Pannonia gőzmalom 00/­ 100 Kösz. és téglát, köt. $-'j. lön Lloyd- és tőszdeápület Pénznemek. Császán bir. arany Osztr.-magy. 8 frtos arany 20 frankos arany . c­saztr. és magyar ezüst Német bir. bahkf.100 m. u Váltók, Augsb. 100 déln. frt. után Berlini l0tt d. n. mark után Frankf. a. M. 100 b. mark Llamb. 100 d.n. b. Mark u London 10 font Sterling u Paria 100 frank után Más német pénzpiacz Amsterdam Swajczi pénzpiacsok 100 fr. 3 Zürich 100 frankért «00 *00 Nemhivatalas rész. Aradi két bank beísz, Hotel renzottárs 20 Sekuritás . , S0 53 50 25 — 89 75 98 - 79 50 59 50 89 10 85 50 86 50 57 -5 78 9­­4 9 84 110 - 60 50 59 70 59 70 59 70 123 25 48 75 69 70 101 60 48 75 48 75 54 75 26 — I 37 -I 90 98 1­00 89 87 -57 50 5 80 - 9 86 - 9 86 - 110 50 60 60 606 1 — .0 - 123 60 49 — 60 - 102 — 49 — 49 -Termény. nős. etol. Ar 100 kilogr. Minős. dectol. Ar 100 kilogr. --------------­-­-------­■ 7­6 12^90—13.— 75.513 10 -13 25 76.4 1­8.35—13.50 77.313 60—13­ 70 78.3 13.75—13.80 79.213 85—13.95 74.6 1240—12.50 75.512^60—12.75 76.4 12.95—13 10 77.313.20-13 30 73.3 13.40 -13. 50 79.213.55—13.66 80. —.—— —. — — 74.6 12.95—13.05 75.613.15—13 30 76.4 13.40-13.55 77.313.65—13 75 78. 13.80—13.85 79.213.95-14­ 80.—— —. — — 74.6 12.80—12.90 75.513.-----13 15 76.4 78.3 80. 13.20—13.40 77.313.50-13 60 - - -- - -Termén? Minőség hectoli­­terben Ár 100 kilogrammként Búza bánsági új tiszavidékei peg -vidék. a fehérmegye. bácskai Ross . . . 4 .öreg 70—71—72 9 90 10 05 irpaakarmáayuak B 60—62 6 60 7 10 # malátán* ä • . „ 62—63.7 7 S0 8 65 Zab .................................. 36.-----40. 7 50 7 66 Tengeri bánát. . . uj T4.7 6 25 6 35 , másnemű . . . 72 8 6 15 6 20 * * • •• - -- -Repeső kápozta . . „a - -- -bánáti . . . „• - -- -» 5 25 6 40

Next