A Hon, 1877. március (15. évfolyam, 53-79. szám)

1877-03-31 / 79. szám

4A nagy alakban a feltámadás eszméjének történetét áb­rázolja. Az egész monumentális épület a szobrászati és festészeti munkákkal együtt mintegy negyven­ezer forintba kerül.­­ . . Kossuth Lajo­s legújabb arczké­­p­e­i­n­e­k egyik példánya Calderoni kirakatában van közszemlére kitéve a­­ váczi-utczában. Bár e kép nem eladó, de megrendeléseket Calderoni átvesz és tel­jesít. — Brutális. Gabriellás Samu napszámos tegnap este 7 éves Sándor fiát, állítólag azért, mert a gyermek a háztól soká kimaradt, rózsa-utcza 5 sz. a. lakásán annyira megverte, hogy a házlakók megbo­­tránkozva a dühöncz apát elfogták. A gyermek sú­lyosan megsérülve kórházba szállíttatott.­­ Az öngyilkos Nirsch hadnagy Hets Ödön ügyvéd barátjához intézett végrendeletében átalános örökösévé természetes gyermekét nevezte meg, az örökség azonban csak szabadalmából áll. A végrendeletben adósságait fölsorolja.­­ A magyarországi Kárpátegye­sület f. hó 2- én Berzeviczy Egyed elnöklete alatt Késmárkon választmányi gyűlést tartott, melyen kö­vetkező határozatok hozattak. Az építkezése­ket illetőleg, határoztatott, hogy a Rózsamenedék­­ben (tarpataki völgy) pincze és kémény építtessék, hogy a kis-tarpataki völgyben az útkészítések foly­­tattassanak és a Reiner kunyhó is teljesen használha­tóvá tétessék, a felkai völgybe vezető út elkészíttes­sék. A felkai tónál ez évben nem­ fog semminő mene­dék sem építtetni, e helyett azonban a menguszfalvi völgyben a Poprád-tó környékén, a J­ó­z­s­e­f-m­ene­dé­k­n­é­l (csorbás tó mellett) istálló építtetik a me­nedékbe, kályha áll­­tatik. Azonkívül határoztatott, hogy egy csónak szereztessék be. A Fehérvíz völgyé­ben a késmárki kosártól egész az Egyed-kunyhóig a törpe fenyőn keresztül gyalogút vágatik, a zöld tó­hoz vezető , még a múlt évben megkezdett út is teljesen el fog készíttetni. A csorbai tótól Tátra-Fü­­redre vezető legrövidebb gyalog­út, továbbá Hoch­wald vasúti állomástól a csorbai tóhoz, végre a csor­bai tótól a Poprád tóhoz vezető utak mindenütt meg fognak jelöltetni. A Kárpátegyesület poprádi tagjai a Poprád mellett levő »Schlossberg« nevű hegyen »gloriette«-t szándékoznak építtetni. Azon kérelmük, hogy az egyesület részéről 70 , illetőleg a már meg­szavazott 30 forintnyi összeggel együtt 100 forintnyi segélyezésben részesittessenek, pártolólag fog a leg­közelebbi közgyűlés elé terjesztetni. — A f­e­­­k a­­ völgyben levő alpesi növényekkel diszlő u. n. »Blumengarten« kibérlésével az egyesületi elnök­ség bizatik meg. — Dr. Dezső tanár arra ké­retik, hogy a megszavazott 100 forintnyi összeg keretén belül folytassa a Tátrában megkezdett tómé­­réseket. Az az indítvány, hogy a nagyszalóki csú­cson, a 3 tó környékén óltalomkunyhó építtessék, pártolólag fog a közgyűlés elé terjesztetni. Az egye­sületi évkönyvet illetőleg, a szerkesztő bizottság egy tagja által a már nyomtatásban megjelent czik­­kek előterjesztetnek s egyszersmind közöltetik a vá­lasztmánynyal, hogy az évkönyv máj. 15-ig az egyesületi tagoknak már ki fog osztatni. Az elnök az egyesület alapító tagjainak adandó oklevél tervezetét ter­jeszti elő, melyet a választmány helyeslőleg vett tu­domásul. Az egyesület pecsétje akként módosíttatott, hogy az egyesület alapíttatásának évszáma is szembe tűnjék. A Kárpát-múzeum őre jelenti, hogy ásvá­nyok, kitömött madarak s más ajándékok érkeztek a múzeum számára, s a késmárki városi tanács­bán hajlandó lesz a múzeum számára alkalmas helységet átengednie. Ez örvendetes tudomásul vétetik, s hatá­­roztatik, hogy a múzeum számára egy galvanoplasti­­kus Tátratérkép szereztessék. A pénztárnok előter­jeszti a vizsga­bizottság által megvizsgált és helyesnek talált vagyon mérlegét és kimutatást, melyből lát­ható, hogy az egyesület vagyona folytonosan növeke­dik. Az 1877. év végén az egyesület vagyona 6063 frt 68 krból állott. Továbbá előterjeszti a vagyonki­mutatást is, melyből látható, hogy az egyesület va­gyona mai napon 2945 frt 19 krajczárnyi fölhasznál­­hatlan, 1108 frt 27 krnyi fölhasználható tőkéből, összesen 4053 frt 46 krból áll. Dr. Szontág úrnak, az elnökséghez intézett leveléből kitűnik, hogy ő, mint az új tátrafüredi fürdő tulajdonosa, saját fürdője gyógydíját a tátrafüredi fürdőigazgatóságnak átszol­gáltatta. Ezáltal a Kárpát egyesület­­pénztára az uj tátrafüredi 1876 kigyógydij egy harmadának birtoká­ba jutott, mely körülmény örvendetes tudomásul véte­tik. Késmárkon Handl Gy. kereskedő urnál, Poprádon a sörház tulajdonosánál Húsz urnát tudakozó intéze­tek állíttattak fel, a választmányi gyűlés határozata értelmében. Ezekben a teendő kirándulások, a kocsik, házas lovak, könyvek térképek s azok ára felől min­denki teljes felvilágosítást nyerhet, úgy szintén Tát­­rafüreden az egyesület irodájában. Az ezen intéze­tekben fizetendő igen csekély díjak az egyesületi el­nökséggel egyetértőleg fognak szabályozhatni. Végül a pénztárnok a jegyzőkönyvbe felvétetni kéri azon felszólítást, hogy az egyesületi tagok a folyó évi 2 frtnyi tagsági díjat vagy közvetlenül postautalvány útján vagy az eddigi helyi képviselők által legyenek szívesek beküldeni.­­ A rendőrség csak tegnap értesült, hogy a váczi úton levő szeszgyár melletti kazalok közt egy beteg ember fekszik. A szerencsétlen neve Bo­­hinka Mátyás, turóczmegyei ostyavniczai 51 éves, evang., napszámos. 14 évig folytonosan a Lord-féle fagyárban dolgozott, utóbb a munkára képtelen lé­vén, a kazalok közé vonult, hol már tizennégy nap óta mozdulatlanul feküdt. Táplálékát jószivü mun­­kástársaitól nyerte. A boldogtalan ember a rendőr­ség által kórházba szállíttatott. — Öngyilkosság. Szenty László, nyíregy­házi születésű, 26 éves, nőtlen pénzügyőr f. hó 29-én déli 10 órakor az óbudai bécsi város mellett revol­verrel magát szivén lőtte. A fiatal­ember állítólag boldogtalan szerelem miatt lett öngyilkosság­re, melynek erejénél fogva Oroszor­­szág becsülettel képes lesz Török­országgal közösen leszerelkedni. A jegyzőkönyv legközelebb szintén alá fog íratni.­­ Ide érkezett magán hírek tudni akar­ják, hogy Oroszország kész leszerelked­­n­i, mihelyt Törökország Montenegróval a bé­két megkötötte, s a porta a jegyzőkönyvet el­fogadta. Törökországnak a leszerelés fölötti egyezkedés végett alkalmilag egy követet kell küldeni Pétervárra. — Egyéb megállapodá­sok Anglia és Oroszország közt állítólag nem fognak a jegyzőkönyvbe felvétetni, hanem külön memorandumba foglaltatni Bécs, márcz. 30. A »Pol. Cor­« jelenti táviratilag Londonból. Layard ideig­lenesen rendkívüli követi ranggal K­onstantinápolyba megy; arra van kiszemelve, hogy Elliotot végleg helyettesítse. — Layard küldetését a jegyzőkönyv kérdésében tett engedményekkel hozzák összeköttetésbe. Paris, márcz. 30. A »Daily News« resuméja Mac Mahonnak egy (Antonello halála alkalmából) a pápához intézett állítólagos iratáról teljesen hamis.— Magán hívek a békét biztosítóinak állít­ják ha Törökország Niksics átengedé­sébe a leszereléssel egyidejűleg bele­egyezik. Róma, márcz. 30. A pápa ma reggel fogadta a bibornokokat, jelen volt az egyházi ünnepélyen s visszatérte után kihallgatásokat adott.­­ Az allocu­­tio fölötti polémia következtében a vaticán egy me­morandumot fog küldeni külföldi képviselőihez, hogy ezeket a pápai szék­helyzetéről informálja. New-York, márcz. 30. Az amerikai consult Acapulcoban, hol ez az unióhoz tartozóknak bántal­mazása és megsértése miatt szót emelt, e hó 5-én az ut­czán a katonák elfogták és börtönbe hurczolták. beralisok, demokraták, a­mig a nép milliója bevéze­tett az alkotm­áy sánczaiba, de gyakorlatilag irtózik attól, hogy 7 .­róval, paraszttal egyenlő szavazata legyen. Ők csak a karok és rendekből állott vármegyé­nek kivei, — midőn ha táblabirák, tisztviselők vol­tak a paraszt fogatjain és napdijain járhattak várme­gye gyűlésekre szedm­ákra, úri székekre, deputatiókba és adót nem fizettek, nem katonáskodtak átalában véve. Tisztelet a kivételeknek. A közigazgatási tisztviselők, alispánok, szolga­­birák alig érintkeznek a községekkel, ott a helyszí­nen mind meg­annyi birokraták lettek azokból. Ott a hivatalokban intézik a felsőbb rendeleteket, eoope­­diálják feljebb a községi bírák és jegyzőkhöz, beokta­­tatás, tanácskozás a nép elöljáróit illetőleg, felvilágo­sítása a községnek, kihirdetése a törvények és meg­magyarázása mind elmaradt. Valóban csodálatos, és dicséretére szolgál a községeknek, hogy a legmagasabb közigazgatási, igazságügyi, adókatona állítási, és más tárgyak nagy kerekében, ők a végrehajtó tényezők úgy­szólván köz­ségi és személyi jog nélkül. Mert hát valamint az 1868 : XXLV-ik t. czikkben meg van írva, hogy bár­mely nemzetiségi tagja az államnak, egyenjogú, a mennyiben a törvény oltalmát veheti igénybe; úgy a községi 1871. XVIII-ik­­. czikkben is,ki van mondva, hogy a község hatósága kiterjed a községben, s a község területén lakó vagy tartózkodó minden sze­mélyre és vagyonra, mindazonáltal a személyi egyen­lőség, élő díj, a nemes és nem nemes közt hiányzik. És egy tyul- pert sem ítélhet el a községi biróság, ha mindkét fél bele nem egyezik , következőleg a községi biró nevezet semmi. Sokszor gondoltam a nemzetiségiek panaszai után, hogy ők talán azon meggyőződésben ringatják magukat, miszerint a magyar nem nemesek személyi tekintetben egyenlők a nemesekkel ; ne legyenek ilyen meggyőződésben, mert bizonyára az életben a nem nemes magyarok egy hajszálnyival sincsenek előny­ben fölöttük, személyi és községi tekintetben velük igen is egyenlők vagyunk. Azt olvassuk, tudjuk, hogy van osztrák-magyar monarchia, van magyar állam, de hogy kik legyenek a monarchia és állam polgárai, a­kikről az amerikai Egyesült­ Államokkal alkotott 1871. XLIII. t. sz. int­­ézkedik, azt még nem tudjuk, mert az 1848-iki tör­vények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fen­­maradt jog és birtokviszonyok is jélen hagyattak az 1871. Lib­­­k és több törvényczikk után, s a Hor­váth Boldizsár igazságügyminiszter által javaslatba hozott curialis és censualis jobbágyságok megszün­tetése iránti intézkedések az ő lemondásával mindab­ban hagyattak, tehát most is vannak jobbágyok. Alkottatott ügyvédi rendtartási törvény, de ki­hagyatott abból egy oly­­, mely szerint pert indítani ne lehessen addig, míg az ügyvéd fel nem szólítja a panasztott felet, hogy tegyen eleget bizonyos idő alatt és ezt okirattal nem igazolja. Ez az oka, hogy gyakran az adósságot meghaladják a költségek. Van királyi közjegyzőségi törvény is, de nem kényszerítő s nincs benne, hogy legalább az írni ol­vasni nem tudók, a hajadonok, és nők csak közjegyző előtt adhatnak érvényes kötelező leveleket. Bár­mily zugirászok, kétes jellemű egyének által kiállított kö­telezvények elfogadtatnak királyi bíróságok által, s ezek nehezítik drágítják az igazság, szolgáltatást s gyakran igazságtalanul. Az adók s illetékek behajtásáról tömérdek tör­vény rendelkezik, és számos közeg beexequáltak, habár az adósságok és kamataihoz éveken keresztül nem juthatnak a hitelezők, s a hagyatékok, öröksé­gek el nem intéztetnek, át nem telekkönyveztetnek , és így az adók minden nemének legszigorúbb behaj­tásával nem jár párhuzamban az igazságszolgáltatás , és végrehajtás. Sokszor megesik, hogy a nemadóst is exeguálja az adóvégrehajtó, és ha mentekezik, feljaj­­dul­ó istenét káromolja a nem adós pontos fizető­nek, és ha ez panaszt emel és elégtételt kér, azt végzi a felebbviseli hatóság, hogy az adóügyi rendsza­bályok ellen nem vétett az istenkáromló executor, és a közönség botránkoztatására, állomásán hagyatik, talán meg is dicsértetik. Sok, több sérelme is van még a magyaror­szági népnek, melyek miatt nem ünnepelheti a mart. 15-dikét és nem kisérheti jókivánattal a távozó or­szággyűlési képviselőket húsvét ünnepi nyugalmukra. De ezen elősoroltak is indíthatják az a szerkesz­tőséget, hogy a reformok közt ne feledkezzenek meg a nép milliónak sérelmeiről figyelmeztetni a kormányt és képviselőházat. Szakácsi Dániel: KÜLÖNFÉLÉK. — Negyvenéves jubilaeum, Ap­ril hó 14 én esti fél 7 órakor a m. kir. tud. egyetem dísztermében dr. P­e­­­z­v­a­y Ottó egyetemi tanár­kodásának 40-ik évfordulója alkalmából tanítványai ünnepélyt rendeznek. Az ünnepély sorrendje ez : Alkalmi dal, előadja a tud. és műegyetemi dalegye­sület , üdvözlő beszéd, emlékátnyujtás kiséretében, tartja Orbók Mór, ezt társas vacsora követi a »Hun­gáriában«. A résztvenni szándékozók bankett jegyeik felől ápril 10-ig intézkedhetnek. Tudakozódhatni na­ponkint a bizottság elnökénél : egyetemi ó-épület III. emelet, segélyegyesületi iroda. — Am ily gyászba borult nagypén­tek­e­n az egyház, és oly örömi köntösökbe öltözve járja be a nagy áhitatos közönség a templomokat é s áhítata mellett talál annyi időt, hogy bírálatát megállapítsa az idei tavaszi divat fölött. Ősi szokás ez és Lonkaiék minden felszólalása nem tudna erről tenni. E tavaszi szemlét az idén nagyon előmozdítá a szép tavaszi verőfényes nap és ezrével tolongott a közönség, melyben túlsúlyban volt a gyönge nem, a templomok a­jtaja körül. E tömeges körmenetjárás a fővárosnak igen ünnepies szint ad, az idén különö­sen azzal is fokozódott, hogy a keresztény husvét a zsidók húsvéti ünnepeivel esik össze. — Gróf Széchenyi István hátraha­gyott iratai megvételére a magyar földhitelintézet­hez eddig összesen begyült 10.537 frt. — Szerencsétlenség a Dunán. Apor­­káról írják nekünk: F. hó 27-én reggeli 10 órakor, két idevaló asszony Tompa Pálné és Vörös Károlyné libát venni indultak Sziget Szt.­Mártonra. A Kis- Duna partján Gőcze András lévészszel és annak Jó­zsef fiával találkoztak, kiket fölfogadtak, vinnék őket át a Dunán. Midőn a 9 mérő búzával terhelt csónakba beléptek, társaságukhoz csatlakozott még Kleinessel Lénárt szt. mártoni molnár. Alig értek a Duna közepére, egyszerre nagy éjszaki szél kereke­dett, mely a csónakot fölfordította. Mind az öten a Dunába estek a 9 mérő búzával együtt. Ketten úgy­mint Gőcze András és Tompa Pálné nagy haláltusa után megmenekedtek, azonban a többiek Vörös Ká­rolyné, Kleineisel Lénárt és Gőcze József 11 éves fiú beléje fúltak. A két első holttestét még délután 2 órakor fogták ki, míg a kis­fiút csak késő este. Sokan voltunk ugyan tanúi a Duna midkét partján a végte­len szerencsétlenségnek, azonban segítséget küldeni nem lehetett, a nagy szék­ miatt. — Emlékszerü sirkápolna. A gróf Gyulay Samu altábornagy által a budai vízivárosi temetőben gót stylben épitett családi sirkápolna ku­polájának benső, incaustikus modorban]] való festése Jakoby Károly képíróra bízatott. A festmény nyolc. A „HON“ magántársürgönyei. Pétervár, márcz. 30. Bár a jegyzőkönyv formális aláírása még nem bevégzett tény, azonban minden kilátás meg van arra, hogy ez eset bekövetkezőben van. Pétervár, márcz. 30. Az „Agence Russe“ arról értesül, hogy a jegyző­könyv holnap London­ban alá fog íratni. — A lapok jelentése szerint Diarbekirben lázadás ütött ki, mivel a lakosság az ujon­­czozást megtagadta. London, márt. 30. Elliot távolléte alatt L­a­y­a­r­d neveztetett ki konstantiná­polyi angol ügy­vivőit­­; a konservatív közlönyök helyeslik a kinevezést. — A mai reggeli lapok azt hiszik, hogy a legtöbb kilá­tás kedvező a béke föntartására. A »Morning Post« írja: Ha a differentiált békés megoldá­sára várakozásunkban annyiszor még nem csa­lódtunk­ volna, határozottan kijelentenénk, hogy Orosz és Angolország közt az összes vitás pontok el vannak hárítva, annyi azon­ban mindenesetre bizonyos, hogy a hatalmak közt egyetértés jött lét­ Utolsó posta. A jegyzőkönyv, mint egy pétervári táviratunk szerint a félhivatalos »Agence Ruese« jelenti, h­o­l­n­a­p a­l­á fog íratni. Londoni hírek megerősítik e jelentést s minden valószínűség oda mutat, hogy Anglia és Oroszország közt a megegye­zés létrejött. A bécsi hivatalos »Corr. Bureau« élhe­tetlensége miatt sokkal később veszszük a híreket, hogy sem azokra bővebben kiterjeszkedhetnénk, s egyelőre csak táviratainkra utaljuk az olvasót. Hogy azonban Oroszország »kategorikus« felhívása, mely­ről ma reggel egy pétervári távirat regélt, idézte volna elő e fordulatot, annak valótlansága már az ed­digi hírekből is kitűnik. Ide mutat az angol kormány egyik félhivatalos lapjának a »Morning Post«-nak pár nappal azelőtt kelt czikke is, melyet a táviró rö­viden már ismertetett, s mely most egész terjedelmé­ben előttünk fekszik. A »Morning Post« tegnapelőtti czikke az angol minisztertanács összeülését megelő­zőleg ezeket írja: »Jó okunk van hinni, hogy a kabinet ma az ügyek oly állása mellett fog összeülni, mely legutóbbi tanácskozása óta lényeges változást szenvedett. A határozattalanság és a kétely, mely akkor az európai politika aspectusát elhomályosító, jelentékeny mérv­ben eltűnt, s bár korai lenne holmi illusiókra adni magunkat, bizton bátorítást meríthetünk azon kö­rülményből, hogy az orosz kormány szemmel láthatólag hajlandó Európa kívona­­tait számba venni, és arra törekszik, hogy oly megállapodásokat érjen el, melyek oko­sabbak lesznek, mint legutóbb felhozott, teljesíthetet­len követelései. Volt alkalmunk megtanulni, mily szükség van elővigyázatra, nemcsak minden szóban, de minden kötelezettség elvállalásában is, s a kabi­net kétségtelenül lelkiismeretesen megfontolja a ja­vaslatok jelentőségét és horderejét, melyek eléje ter­jesztetnek. A kormány egyszersmind bizonyára meg­elégedéssel fogja fölhasználni az alkalmat, hogy a differenciákat, melyek a világ békéjét fenyegetik, el­hárítsa. Valóban örülni fogunk, ha az orosz czár en­gedve a humanitás és az eszély követelményeinek, annyit elejt legutóbbi feltételeiből, hogy Angliának lehetővé teszi a javasolt jegyzőkönyvhöz csatlakozni, miután t. i. kielégítő ígéretet nyertünk arra nézve, hogy az orosz haderő azonnal demobili­­z­á­lj­a­t­i , s kard nem fog tovább is az ottom­án bi­rodalom fölött lebegni. Az angol parlamentben e hó 27-én újólag szóba került a keleti kérdés. — B­o­u­r­k­e külügyi másod államtitkár felelt a Bolgárországban állítólag legutóbb elkövetett kihágások miatt tett interpellá­­cióra. Felelete, mint a táviró jelenté, oda ment ki, hogy a lapok közleményei, melyek ily kihágásokról tesznek jelentést, a külügyi hivatalba érkezett tudó­sítások által nem erősíttetnek meg. A consulok jelen­tése szerint Bolgárország még mindig izgatott álla­potban van, s Drinápoly közelében legújabban tör­téntek is némi zavargások. Blunt consul azonban Philippopolba küldetett, hogy minden eseményről, a­mi ott történik, pontosan és gyorsan jelentést tegyen.­­ Egy más interpellation kijelenté Bourke, hogy Boszniában még mindenütt vannak fölkelő ban­dák, kegyetlenségekről azonban az ottani angol con­sulok mit sem hallottak. Északi Boszniából nagy ki­vándorlás van osztrák területre s a kivándorlók közt kimondhatatlan nyomor uralkodik. Ezután Northcote államkincstárnok felelt Hartington interpellátiójára, mely a keleti kérdés jelenlegi állapotáról kért felvilágosítást. Válaszában előadta, hogy a tárgyalások a jegyzőkönyv iránt még nem fejeztettek be, s így a kormány csak a ház leg­közelebbi ülésében lesz azon helyzetben, hogy e tárgyban kielégítő közleményeket tegyen. Ezután Elliotnak Konstantinápolyba visz­­szatérése került szóba. R­y­­­a­n­d ellenségesen kriti­zálta Elliot magatartását s kijelenté, hogy ő szeren­csétlenségnek tartaná az országra nézve, ha Elliot Konstantinápolyba visszatérne. A támadást Bail­­lie Cochrane visszautasítá, kiáltó igazságtalan­ságnak nevezvén az állam oly régi és hű szolgája ellen mint Elliot, ily kifakadásokat tenni. Forster lehetetlennek tartja Elliotnak Konstantinápolyba visszatérését, mivel ennek véleménye a keleti kérdés felől különbözik attól, melyet a ház két pártja és az ország magáénak vall. Megtámadja Elliotot azért, hogy a bolgárországi kegyetlenkedésről későn tett jelentést, s ellenzi, hogy Anglia oly férfiút küldjön vissza Konstantinápolyba, ki a jelenlegi rosz kor­mányzatot fen akarja tartani, mert szónok értesülé­sei szerint az állapotok Törökországban mit sem javultak, s a gyilkolás és gyújtogatás most is napi­renden van. Bourke tiltakozik azon állítás ellen, mintha a kormány nem rokonszenveznek a szenvedő bolgá­rokkal, vagy hogy semmit sem tett volna a kegyet­lenkedések megakadályozására. Felhívta az ellenzé­ket, hogy javasoljon más politikát, mint a­melyet a kormány követ, a­nélkül, hogy az országot háborúba keverje. Védi Elliot konstantinápolyi működését, mi­vel ez ott csak a kormány utasításait követte. Gladstone beismeri, hogy Elliot diplomata és gentleman a szó teljes értelmében, de politikai nézetei miatt szerinte képtelen a britt államot Kon­stantinápolyban képviselni. Kijelenti, hogy ha Elliot vissza­megy Konstantinápolyba, az ellenzék ezt heves támadásra fogja fölhasználni a kormány ellen. Northcote végül biztosíta a házat, hogy a keleti válságban a humanitás valódi érdekei soha nem jöttek összeütközésbe Anglia valódi érdekeivel.­­ A kormány mindenesetre fen akarja tartani befolyását a portánál, s szándéka van a törökországi diplomatiai és consuli szolgálatot úgy berendezni, hogy pontosabb tudósításokat nyerjen, de lehetetlen egy ország kormányzatát kényszerrend­szabályokkal javítani. A tárgyat ezzel abbanhagyták s az ülés ápril­is 5-ig elnapoltatott. Layardnak a konstantinápolyi új angol ügyvivőnek kineveztetését egy londoni távirat szerint az ellenzéki lapok nem helyeslik, mivel Layard tö­rök baráti érzelmű. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Heti jelentés az i­p­a­r á­ll­á­s­ár­ól Budapesten. Az ipar s főleg annak azon ágai, melyek ajándék és emléktárgyak előállításával foglalkoznak, a húsvéti ünnepek küszöbön­léte folytán a héten meg­lehetős lendületet vettek. Az arany és ezüst művesek órások, diszmó­i és nürrnbergi árusok, czukrászok leginkább örvendhetnek a húsvétnak, de nem volt megvetendő a játékszerek kerete s azon üzlet sem, melyet a mézeskalácsosok mézeskalácscsal s viaszgyer­tyákkal értek el. Az élő virágokkali kereskedést, an­nak nagy mérve miatt, szintén fölemlítjük. A ragyo­gó nap s folyton kellemes lanyha idő a ruházati ipar­nak adott szép lendületet, tavaszi öltönyökben a meg­rendelések, kivált nagyobb műhelyekben egymást ér­ték, a szegényebbek a boltokban vásároltak olcsóbb ruhát. A divatáru kereskedők vidékről is szépen kap­na­k megbízásokat pipereczikkek küldésére. Kalaposok sem panaszkodhatnak pangás miatt. Az építési idény felléptével a még be nem fejezett házak fokozott erő­vel hozatnak tető alá s szereltetnek fel; az új építke­zések, bár csak a legszükségesebbekre s leginkább mellék és toldaléképületekre szorítkoznak, szintén megkezdettek s ácsok, kőmivesek, lakatosok, szobafes­tők s napszámosok találtak munkát. De némely ipar­ágak ez időszerinti emelkedése mellett mások elég szomorú helyzetben vannak, pl. a nyomdászati ipar. A verseny nagy volta azt eredményező, hogy az árak tetemesen alább szállottak s a nagy vállalatok gyor­sabb s olcsóbb munkások által a kisebb nyomdaüz­leteket mindinkább háttérbe szorítják, a­mi termé­szetes következménye a versenynek. Azonban a na­gyobb nyomdák is sokkal többet volnának képesek előállítani jelenlegi készletükkel, jeles gépeikkel, ha volna elég megrendelés. Talán a termés, melyre most igen szép kilátásaink vannak, a gabonatermés jól kiütése, az iparnak átalában lendületet fog adni s iparosaink ebbe nagy reményt helyeznek. A gazda­sági eszközök és gépek vásárlása ha nem egészen kielégítő is, mégis a gyárosok a tavaszi eladásokból középszerű jövedelemre számíthatnak. Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. — Marting 30-ki szám. — Árverések a vidéken. (Ingatlanok.) Szecsődi Imre 1200 frt A fi­a (Sz. Fehérvár) apr. 13. máj. 15. — Wiolet Szilárdné 1677 frt Eger apr. 20. máj. 25. — Patrik Péter 1912 ft Szabadka apr. 11. máj. 14.— Kripner Jánosné 2107 frt Nedelicz (Csáktornya) apr. máj. 18.— Balla István 2670 frt Gyöngyös apr. máj. 9. — Leonhardt Mihály 1799 frt Szász- Régen máj. 9. jun. 8. — Özvegy Czeg­édi Györgyné 5321 frt Heő-Paá (Miskolcz) máj. 15. jun. 20. — Fáy Mihály 15.725 frt Heö-Bába (Miskolcz) jun. jul 4. — Özv. Pomsár Ferenczné 1200 frt Szempcz (Pozsony) máj. jun. 4. — Elsen János 2944 frt Szász-Régen máj. jun. 11. — Molnár Fe­rncz 12.000 forint N.­Várad máj. jun. 15. — Süpeki István 2500 ft Szempcz (Po­zsony) máj. 3. jun. 1. —Uzon Juon 1445 frt R. Sz. Mihály (Temesvár) május 3-án, június 5-én — Várady Imre 1952 s 1000 ft Szilicze (Torna) apr. 20, máj. 24. — Himmel Károly 1000 és 8000 ft Szegszárd apr. máj. 30. — Ipach Ferencz 1500 ft Dágh (Esztergom) máj. 2, jan. 4. — Besselia Juon 2604 ft Zsebely (Temesvár) apr. 27, máj. 28. — Daróczi Emma 2016 ft Lázári (Sz.-Németi) apr. máj. 28. Árverések a fővárosban Hir­p Teréz teré/v. siputezai 367. sz. a. ingatlana 15,651 ft (toronyút 1.) apr. 12. — Robicsek Teréz farkasvölgyi szőllőépületekkel 4682 ft 5000 ft s erdeje 2800 ft (I. II. j biróság április 13 (2-dik). C s­ő d b­e esett Krebsz Mihály szegedi lakos hat. idő apr. 4. perüey. s tömegg. Hercz Gyula . — Brüder Herzl bu­dapesti kereskedő czég. hat. idő máj. 22. tömegg. s perügyelő Henszelmann Kálmán. A »Nagyítom! 6 »-ban minden nap magyar daltársu­­lat előadást tart. A szüneteket Bunkó Ferencz és fiai közk­ö­­vességü népzenetársasága tölti be. r Meteorologiai fagyaszok A meteorológiai magy. kir. központi intézet időjárási távirati jelentései 1877. évi márz. 30-ról reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények : A légnyomás mindenütt sülyedett, Debreczenben 5,5 m. m.-rel. — A hő­­mérsék mindenütt emelkedett, Bécsben 7.8 fokkal. — Eső: Prága 1, Bregenz 2, Trencsén 1 m. m. — Ozoumero Budapes­ten : nappal 4, éjjel 2. — A tenger Fiume, Pola és Durazzo mellett csendes. Észle­lési állomás 00 *C0 a a c 5 . tuo a *~» kJ Hő­mérséklet C » Szél Fel­hőzet iránya erős­sége Prága 761.7 4­10.7 DNy2 borult Bécs 761.5 412.3 Ny1 felhős Trencsén 760.2 412.4D 1 » Beszterczeb­ánya 762.3 410.6— — derült Ungvár— — — — — Debreczen 761.9 4 9.8 DNy2 felhős N­agy-Szeben 762.8 4 7.6K 1 » Orsova 764.0 -1­12.2— — derült Szeged 762.2 410.0— — Budapest 761.7 4 9.9— — » Sopron 762.1 4 9.1.--— felhős M.-Óvár 762.5 411.2— — Csáktornya 762.24 6.6 DNy1 » Zágráb 763.0 -1-12.7 DNy4 derült Bregenz 765.24 9.5 Ny1 eső Fiume 765.6 410.8 ENy1 borult Póla 765.2 4 9.9K 1 » Durazzo 765.5 -1-11.3K 1 köd Szolnok 761.4 4-15.3D 3 derült Szatmár 762.4 -1-11.2— — » Triest— — — —­­ Vízállás mártius hóban. Napja Hol 1­0 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 30 Budapesten4 02 ____ tiszta» Pozsonyban3 06— — száraz» M.-Szigeten1 60— — » · Szatmáron2 23— — felhős» Tokajban7 30— — sze es» Szolnokon5 11— — derült» Szegeden6 00— — száraz 29 Aradon2 57— — » » N.-Becskereken0 92— — » — Bezdán Fer. cs.— — — — » — Verbászon— — — — · — Barcson— — — — » —­­Eszéken— — — — » — Sziszeken— — — — » — Mitroviczon— — — — · — Zimonyban— — — — · Ó-Orsován— — — — · Felelős szerkesztő : Jókai Mór. M y i 11 ■ t é r. Előfizetési fölhívás. az „­ SZÖKÖ­S«-re. Az »Üstökös« ezután is hetenkint számos képpel s változatos humorisztikus tartalommal jele­nik meg. Jókai verses regénykéi ezután is gyakran lesznek olvashatók benne, Jankó közkedvességű torzképei társaságában. A magyar nép humorának állandó tért nyitunk, e mellett a közérdekű esemé­nyeket sem hagyjuk figyelmen kívül. Az előfizetési ár az april-júniusi új évne­gyedre 2 forint, az april—szeptemberi félévre 4 frt, s Budapestre, az »Athenaeum« kiadóhivatalába kül­dendők. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei márt. 30, a­z e re a Értékpapír I­n t* ig­y Értékpapír adva tartva ftaukok : Budapesti nfc­n Iparbank 35 — 36 — „ Budai kér. bank_ _ — _ „ Pesti kér. bank F3» -588 -„ Pesti iparbank 112 — 115 — „ Pest-budai kéz­ mflvesbank 44 -45­­. Bir.t. e.m. b. int_ _ — —„ Barány t. és hit.— — „ Debr. ker. bank_ ____ „ I. Erdélyi bank ____ ____ „ Biharai, ker.-ip. és term.-­ bank Lipótvárosi bank 50 ft névi. 10 76 11 -Vas-Zalai nb. Részjegy . ____— rakpénz. : Fél­egyházi .— ___ , 6318151 . . . — — _ _ 4 Országos közp. 70 — 71 -„ Pesti I. hazai 210 )­­.. — „ Pest-Buda főv. . 275 -276 -* Pesti külvárosi 66 — 61 -„ Patrac-Daruvár_ _ * Szent- Endrei_ _ — — * Erdélyi . ._ — ____ „ Újpesti . .— — — „ Czegl. tkp. egy — —_ -Malmok ._ __ _ „ Concordia . 355 -860 -n Borsod-Misk.____ _ „ Erzsébet . 190 -195 -„ Luiza .... 128 -ISO -„ Temesvári gőz_ _ ____ . Mol­- és sütők 310 — 312 -„ Hengermalom 710 — 720 -„ Victoria .... 267 -270 -n I. Budapesti . 870 — 875n Pannónia . . . 725 — 735 -Épít. társulat pesti .— * Pesti Cotag.— •Serfőződe I. magyar . 250 — 250 -Sertéahizlaló .... 125 -135 -Könyny. „Athenaeum“ . 237 -240 — „ Pesti . 505 — 5­0 -„ „Franklin tára.“— — Ganz és társa-féle vason. 145 -118 Gschwindt-féle .... 217 — 219 * Gyógyintézet I. magyar— — Karesk. test. épülete .— — — Mátrai bányarész— — Pozsonyi papirgy. .— — Ilima- Murányi bányatárs— — Gyapju-mosó és biz. I­­m. 123 -125 -Salgótarjáni kőszén . 74 — 76„ „ vasöntőd* 25 -28 -Schlick-féla vasöntöde . 08 -70 _ Soda és vagy-áru-gyir .— — Sóerinti kőbanya . 55 -60 Spodium és csonttiszt . 180 — 182 Szeszgyár I. magyar— — Kösz. s tég­lágy. (Drasch.) 42 -43 -r­­­é­k p­a­p Államadósság. Magyar vasúti kölcszín . „ gömöri áll. zilogl. 5% „ keleti vasút 2. klb. , sorsjogykülönön 100 ft , 50 frt db 1871-iki magy. államkötv 1072-iki „ 1973-iki m. kir kincst. ut 1874-iki „ fi­a Földteherm. kötv. magy .­­ 1807. szar . „ temeni „ 1857. Kár . „ horv. or. „ „ erdély Magy. jel­­.urb. válts, köt­özöslödézama válts, k'lt. Osztr. áll. adós. pap. 6'Vt. . „ „ ezüst, kam jav. jul. “/„ . . . ezüst kam zur. okt. 5°/ Kisors. 1800-ból á 500 fr 1860-ból á 100 frt 1804-ból á 100 frt 1864-ből á 50 fr' Pesti v. köles. 1871-55­­5»/„ Rét Tiványs Ro Bizt. társ.: Atlas viszbir. . „ I. magy. . B b Ha*a . . n n Pann uia , » • • a s Gnlo . . „ „ Tisza . . Vasp. : Péca-Barcsi „ Pesti közti U . „ Budai „ . . „ Ujp.Rákp. lovak­ot „ Alföld- Fiumei „ Éjszakkeleti . Magyar kok ti I. Erdélyi . . „ Dél . . . „ Vágvölgyi . . „ Budai hegypálya Bankok: Alt. m­. mn. hitlb. „ Angol-magy. . „ Alt. magy. hitelb. „ Franko-magyar n Horvát lesz. b. „ M. Ált. fldh. r. tra. _ M. Jelz. hitelb. „ Kisb. földhitel! „ Tak. és hitel-egyb­ „ Nyítv. ker. h. int. n „ Iparbank 100 -7‘1 *0 78 7 13 7 101 ?5 74 2b 73 -72 — 71 0 85 73 - 63 5! «7 75 67 7b 102 £0 m 132 50 132 -1­5 50 1200 -875 4 9 50 95 -170 - 29 -96 48 - 18 — 41 50 129 -24 50 42 100 21 71 71 74 101 75 74 7 74 73 72 — 71 T 73 no P4 p8 2? 6* 2' 110 50 119 -1­3 60 133 10 86 it 122» -380 46 - 97 17121 98 — 50 18 42 129 25 500 500 200 160 500 20O 500 SOO 500 100 80 *j0o 200 500 200 500 200 200 210 60 200 200 100 100 «00 200 2C0 200 500 200 Alagút......................... Tégláér mésaég újlaki Téglag­ár Kőbányai . Záloglevelek. Magy. földhitelint. 5*/t°/c „ arany vagy ezént 5°/ * jelzálogbank 5*/«% Nyug. mh. szb. Sepr. 6°/0 Magy. ált. földh. rvt. ö°/c» n n n rt Pestvárosi takar. ptr. (1"10 Pesti keresk. bank 6° t1 Seeborn földhitel int. b'/tf Sisbirt földh. int. 7% n n n 6o/,­­ Elsőbbségek. Éjszakk.. vasp. . . 6", M. kel. vasút 1. kib. . Magy. gal. vasp. . 6% t. Érd. vasp. 6% pz. ft. 10 Györ-app.-ebenfurt. 6% Vágvölgyi vasp. . . . „ Kész kötelezvénye Buda-Pesti lánczb. Borsod-Misk. malom Budapesti malom 8°/. 1 annonia gőzmalom 60/, Kösz. és téglát, köt. 00/ Lloyd* és töszdeépület Pénznemek. Császári kir. arany Osztr.-magy. 8 frtoa arany *20 frankos arany . . Osztr. és magyar ezüst. Némát kir. bahkf.100 m. o Váltók, Augp.b. 100 dem­. frt. után Berlini 100 d. n. mark utáni Frankf. a. M. 100 b. mark Hamb. 100 d.n. b. Mark u London 10 feni Sterling a Paris 100 frank után Más német pénzpiacz Amsterdam Svajczi pénzpiacsok 100 fr. '*oh 100 frankért 53 50 25 — 36 — 89 75 98 - 79 60 b9 60 1­9 FO 85 50 86 50 57 -5 78 9 84 9 84 110 - 60 50 59 70 59 70 59 70 123 26 48 75 59 70 11*1 10 48 75 48 75 ataioz rész. Arau­­dr bank befiz. Hotel részvttárs 20(­Sekuritás . . . . S0(1 54 75 26 — 87 — 90 98 60 89 _1­87 — 57 50 5 80 • 9 86 - 9 86 ~ 110 50 60 60 60 60 60­­ 123 50 49 —­ 60 102 — 49 — 1­49 Termény. •Víl­ős. beetol. Ar 100 kilogr. Minős. beetol. Ár 100 kilogr. Termény Minőség hectoli­­terben Ár 100 kilogrammként. Roz* .... 5rog 70—71—729 90 10 05 Árpa ak* rután fuak* 60—626 60 7 10 , malátának •* 62—61.77 80 8 65 Zab .... 36.-----40.7 50 7 66 Tengeri bánit’ 1. uj T4.76 25 6 35 „ másnemű . • » 71-86 6 20 • a • --- — Repcze kápozta .• a — — —­­bánáti . .a • --- -Kölas• • 5 25 5 40 iuza bapság- új tiszavidéki p«8 -vidék.n fehérmegye. bác-Rai _ 1 74.6 12.90-13.­75.513 10-13 25 76.4 13 35—13.50 77.313 60—13.70 78.3 80. 74.6 13.75—13.80 79.213 85—13.9­ 12.40—12.50 75.512­ 60—12.75 76.4 12.93—13.0 77.313.20—13 30 78.3 13 40 —13.50 79.213.55—13.65 80. —. —. — 74.6 12.95-13.05 15.513.15—13 30 76.4 13 40 -13.55 77.3 13.65—13 75 78.3 13.80—13.85 79.2 13 95- 4­­80.—__ — —. — — —. 74.6 12.80—12 90 75.513.-----13 15 1 1S 50-13 60 76.4 13.20—13.40 77.3 so — —­-!

Next