A Hon, 1877. július (15. évfolyam, 166-196. szám)
1877-07-18 / 183. szám
Péra, jul. 17. (Ered. sürg.) (A »Deutsche Ztg.« tudósítójától.) Egy hivatalos hirdetmény tudatja Konstantinápoly lakóival, hogy az oroszok Kalibanghaznál átkeltek a Balkánon; inti a lakosságot, hogy legyen nyugodt és támogassa a kormányt a betörők visszavrésében; a miniszterek éjjel nappal a szeraszkierátusban vannak, folytonos öszszeköttetésben állnak a hadsereg parancsnokságával; a legnagyobb buzgalommal gondoskodnak a hadsereg szükségleteiről. Kirschfeld, mint német katonai attaché Drinápolyba utazott. A bolgár felkelés, melyet az oroszok szitának, csekély haladást tesz. A törökök a dunai harcztéren meglepő actióra készülnek. Szuleimán pasa Dedeagáthba érkezett is átveszi a császári gárda vezényletét. Pétervár, július 17. Az »Ag. Russe« cáfolja az oroszok által elkövetett kegyetlenkedésekről szóló híreket. A török lakosság sok occupált helységben, még Ratakban is megmaradt, s úgy a keresztyén mind a mohamedán élete és vagyona egyformán tisztelni fog. London, jul. 17. »Off. Reuter« jelenti Sumlából ehó 17-éről. Az oroszok megszállották Medsidiét és Mangalirt a Dobrudjában, miután a törökök e helyeket kiürítették. PéCS, jul. 17. (Ered. sürg.) A »Fremdenblatt« félhivatalosan megcáfolja a hírt, hogy a delegátiók szeptemberben hivatnak be. — Melegari olasz külügyminiszter fürdőhasználatra Monte-Catiniba utazott. Gastein, jul. 17. A német császár ma ide érkezett. Fázis, jul. 17. A lapok azon híre, hogy Gontaut Biron megbizatásból ment Emsbe, megcáfoltatik ; ő csak egészségi tekintetekből megy oda. Berlin, jul. 17. (Tőzsde.) Zárlat gyengébb. Nemzetközi papír fedezeti vásárlás folytán drágább. Vasút tartja magát, osztrák papir előnyben van. — Bank és iparpapir jobb. Osztrák járadék, orosz tőke és valuta emelkedik. Belföldi tőkében erős a vételkedv. Pénz jutányosabb 21/2 °/0. Magy. bel. vasút 49.20, kel. v.elsőbbs. 58.25, kincstári bon 82.25. Utótörle 244 391* Bécs, jul. 17. (Zárlat.) Hitelrészvény 150.75. Galicziai 225.25. Államvasut 241.—. Járadék 61.60. 1860-as 114.—. 1864-es 133.75. Ezüst 109.30. London 124.90. Unio-bank —.—. Alt.épitő-bank —.—. Angol-osztrák 68.25. Lombard 71.50. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 160.—. Napoleonhor 9.94. Arany 5.91. Frankfurt 60.30. Porosz pénzutalv, 61.30. Török sorsjegy 14.25. Angol épitőbank —.—. Bécs, jul. 17. (Hív. zárt.) M. földteherment. kötvény 75.75. Salgó-Tarján 76.—. Magyar hitel 142.75. Magy. záloglevél 89.80. Erdély 85.—. Magy. ber. vasút 60.10. Magy. sorsjegy 75.25. Magy. földhitel 17.—. Magy. vas. kölcsön 98.50. Anglo-magyar —.—. Franco-magy. b. —.—. Alföld 105.—. Magy. éjszakkel. vas. 99.25. Kel. vas. elsőb. kötvény 63.25. Tiszai vasút 186.50. Mun. bank —.—. Frankfurt, jul. 17. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 162.40. Osztrák bankrészvény 651. 1860-as —.—. Papirjáradék 49.7/8. Lombard 57.1/1. Aranyjáradék 59.3/4. Osztrák hitelrészvény 119.50. Osztrák államvaspálya részvény 193.3/4. 1864-es —.—. Ezüst járadék 54.6/a. Galicziai 181.1/4. Berlin, jul. 17. (Zárlat.) Galicziai 91.—. Lombard 115.50. Ezüstjáradék 54.80. Váltóárf. Bécsre 162.40. Kel. vasúti elsőbbs. kötv. —.—. Államvasut 391.50. Papirjáradék 50.30. Hitelrészvény 243.50. 1877. 10 mill. frt köles. —.—. M. kincst. utalv. —.—. Berlin, jul. 17. (Zárlat.) Búza 235.50. 229.50. Rozs 154.—. 153.50. 153.—. 154.-. Zab 142.50. 146.—. Repczeolaj 71.—. 70.50. 70.50. Szesz 51.—. 50.90. 50.90. 51.80. Árpa 120—175. Pakis, julius 17. (Zárlat.) Liszt 70.75. 71.50. 71.50. 72.—. Repczeolaj 102.50. 102.50. 103.50. —. Szesz 59.50. 59.75 . 60.50. —.—. Búza —.—. —. , . , • ■ Utolsó posta. Az oroszok kegyetlenkedéseiről mindennap újabb hír érkezik. Nem elégednek meg azzal, hogy a muzulmán lakosoktól vagyonukat elrabolják, hanem a nőkön és gyermekeken a legbecstelenítőbb gyalázatosságokat követik el, és mindezt oly pillanatban, midőn a muszka császár proclamatiója biztosságot igér a bolgárországi mohamedánoknak vagyonuk, személyük és családjukra nézve. A Tirnovo melletti Tems lakosai az oroszok közeledtére a mecsetbe futottak, hol az oroszok elevenen megégették őket. Az oroszok 300 kocsi menekülőt megtámadtak és lemészároltak. A bolgárokat mindenütt biztatják a török lakosság legyilkolására. Szisztovoban a bolgárok minden házat kiraboltak. Az ottani könyvtárakat szétrombolták, a bútorokat széttörték és a fákat lefűrészelték. Az orosz katonák elpusztíták a mecseteket, megfertőztették és bemocskolták a sírokat és az isteni tisztelethez való tárgyakat. Mérvadó orosz körökben, mint egy bukaresti távirat jelenti, beismerik, hogy a bolgárok követnek el kegyetlenségeket a törökökön, de ezt úgy tekintik, mint a törökök tavalyi kegyetlenkedéseinek megboszulását. Az orosz hadsereg, mondja e bukaresti távirat, nincs mindenütt azon helyzetben, hogy a törököket megvédje. Az orosz főhadiszállás e hó 14-én Tirnovába tétetett át. A Balkán felé, mint a »N. fr. Pr.«-nek jelentik, 55,000 orosz vonul, ezeknek jobb- és balszárnyát azonban hiányosan van biztosítva. 12-én 40,000 ember kelt át hír szerint a Jantra folyón, s vonul Ruscsuk ellen, ahol a napokban aligha elhatározó ütközetre nem kerül a dolog. A Balkán ellen nyomuló orosz hadtest a 8. hadtestből és a 9. s 12. hadtest egyes részeiből, továbbá a naponként növekedő bolgár légióból, s a repülő hadtest egy részéből áll. Az oroszok előnyomulása folytán, mint aPressernek jelentik, már a küsztendsei és a ruscsuk-várnai vasút át van szakítva. Francziaországban figyelemre méltó ítéletet hozott nemrég a montpellieri rendőri fenyítő törvényszék. Fourtou belügyminiszter ugyanis elrendelte, hogy az u. n. »röpülő könyvárusoknak« csak akkor kell az engedélnyt megadni, ha kötelezik magukat, hogy a radikális lapokat nem terjesztik. A kormány nem volt jogosítva ily rendszabályra, mivel a törvény a könyvnyomó és könyvkereskedő ipart teljesen szabadnak nyilvánítja, csupán azt köti ki, hogy aki ily ipart kezd, arról a belügyminiszternek tartozik jelentést tenni. Egy Baudouin nevű polgár Méze-ből (Montpellier mellett) a napokban jelente a hatóságnál, hogy könyvkereskedést akar nyitni és azért a megfelelő iparadót kész lefizetni. A hatóság azonban azt felelte, hogy Boudoulp szándékát nem hiszi komolynak, mivel mint republikánus, csak a külszín végett akar könyvkereskedést nyitni, hogy republikánus lapokat árulhasson. A montpellieri fenyítő rendőri törvényszék, elismerésre méltó függetlenséggel fölmentő Baudouint a vád alól, és kimondá, hogy komoly és nem komoly könyvkereskedő közt jogilag nincs különbség, s hogy Baudouin a minisztériumnál tett jelentésével teljesen fedezve van, sőt, hogy ily jelentés a repülő könyvárusoktól is elég. Akormány felebbezni akarja ez ítéletet. Franchieu legitimista senator nyílt levelet intézett Fourtou belügyminiszterhez, melyben legélesebb kifejezésekben nyilatkozik a bonapartisták részére tett kedvezményekről, s kijelenti a belügyminiszternek, hogy pártja minden fegyverrel harczolni fog ellene, ha ezután is előnyben részesíti a bonapartistákat. KÖZGAZDASÁGI ROVAT Borkiviteli kilátásaink. Svájcból jelentik, hogy a magyar borkivitel számára a helyzet mindinkább kedvezőbb lesz. Történtek is már lépések abban az irányban, hogy rendes kiviteli üzlet jöhessen létre. Egyelőre a transactiók czélja az, hogy a svájczi kereskedők megtudhassák, hogy honnan minő magyar bort kaphatnak, hogy aztán magukat a rendes üzleti összeköttetés tekintetében tájékozhassák. A magyar borkereskedésre nézve kétségkívül nagy nyereség lesz, ha a svajezi piaczokat elnyerhetik, mert azokon sok bort lehet eladni. Már jóval ezelőtt felhívta néhány svajezi kereskedő a »P. Sl.«-ban a magyar bortermelő közönség figyelmét, (miről akkor mi is tudomást vettünk), kimutatván, hogy számos körülménynél fogva kivált a phylloxera mind erősebb pusztítása folytán Francziaországban, igen kedvező alkalom nyílik arra, hogy az általunk idáig elhanyagolva volt svájczi piaczokat meghódítsuk. Ez azonban csak úgy lesz lehetséges, ha a magyar eladó közönség iparkodni fog a fogyasztó közönség igényeinek és szokásainak minden irányban eleget tenni. Elsősorban tehát azon kell lennünk, hogy oly borfajokat szolgáltassunk, melyek a svájczi ízlésnek leginkább megfelelnek. Továbbá a szállítás tekintetében is azon realitást kell a magyar közönségnek tanúsítania, mely által Francziaország borai mindenfelé piaczot tudtak hódítani. S a bort olyan edényekbe kell tenni, melyeket a szállításra a legalkalmasabbnak tart a svájczi kereskedő közönség. Ezen tárgynak kiváló fontossága megérdemli azt, hogy arra kellő gond fordíttassék, s ezen az úton bizonyára szép eredményt lehet elérni. Örvendetes azon tény, hogy— mint aP. Lt. jól értesült helyről hallja — a vasutak elhatározták, miszerint a borszállítás fuvardiját a jelentékenyebb magyar állomásokról a Svájczba és Voralsbergbe tetemesen le fogják szállítani, s az illető díjszabások rövid idő múlva hatályba is lépnek. Ideje volna most már fontolóra venni azt is, nem lehetne-e valamiképen borkivitelünket Nagybrittaniába is nagyobbá tenni, minthogy a magyar borkivitel oda mostanáig még nem érhette el azon jelentőséget melyre hivatva van, ámbár nem lehet tagadni, hogy a Greger czég fáradozásai folytán évről évre növekedik kivitelünk Angliába. Annak, hogy idáig az angol piacon a magyar bornak nem lehetett nagy kelendősége, több oka van. A fő ok az, hogy az angol közönség igen megszokta már a franczia, spanyol és portugáli borok fogyasztását és az ily szokásokról igen nehéz a közönséget eltéríteni. A másik ok az, hogy közönségünk nem jól kiforrt borokat is küldött Angliába, melyek könnyen megromolván a kereskedőknek veszteséget okoztak, aztán meg nem tudták termelőink mindjárt eltalálni az angol ízlést, s ezáltal sokakat elidegenítettek a magyar boroktól. Jelenleg, miután francziaország borkivitele tetemesen megcsökkent, Angliában is sikeresebben lehetne a franczia borokkal versenyezni, ha szőlős gazdáink a kereskedőkkel együtt újabb erőfeszítést tennének, hogy Angliát a magyar borok iránt érdekeljék s ott rendes fogyasztókat nyerjenek. Minthogy hazánk a második legnagyobb bortermelő ország, olcsóbb fuvardíjak mellett némi erőfeszítéssel és kitartással sikerülni kellene ennek. A feladat lényegesen megvan könnyítve az által, hogy a magyar kormány már egyezséget kötött egy angol gőzhajó társulattal, melynek hajói rendesen befutnak Fiuméba. Fiume minden esetre elsőrendű szerepre van hivatva a magyar borkereskedés tekintetében, s ha a vállalkozási kedv teljesen ki nem halt volna, azt az eszmét ajánlanék a vállalkozó fiumei közönség figyelmébe, hogy ragadják meg ők az initialivát. A sziklákban igen jó borpinczéket lehet készíteni. Alakítsanak ők az első rendű magyar szőlős vidékek érdekeltjeivel egy nagy borkiviteli társaságot, melynek Fiuméban legyenek a depót pinezei, s akkor aztán mindjárt lendületet adhatnak az egész magyarországi borkivitelnek és a fiumei kereskedésnek is. — Rovigói kiállítás. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz érkezett hivatalos értesítés szerint f. évi szeptember hó 2-ik felében Rovigóban gazdasági és ipartermék kiállítás fog tartatni, melynek a vizlecsapolási tervek, rajzok, minták és gépekre vonatkozó osztályában nem olasz alattvalók is részt vehetnek. Erről a közönség azon megjegyzés mellett értesíttetik, hogy a kiállításra vonatkozó programmok és szabályzatok az országos mérnöki egyesületnél megtekinthetők. — A nyíregyházi arató versenyről Léderer úr jelentéséből kiemeljük a következőket: A nyíregyházi aratógép-verseny Kohn Herzki ur tanyáján a várostól mintegy 1 és negyed órányira hullámos homoktalajon tartatott meg középsorú, helyenkint ritkább fennálló rozsban. A versenyben résztvettek : 1. Pirnitzer ur által képviselve Crawfordet Improved két kerekű Reaper combinált arató- és kaszáló gépje. 2. Clayton et Shuttleworth ezég W. A. Wood New Reaper egy kerekű aratója. 3.Koczó Pál gépészmérnök úr által bemutatva Osborne amerikai két kerekű comb. arató és kaszáló Russel Peerlesse. 4. Nicholson Russel Peerless comb. 2 kerekű arató és kaszálója. 5. Osborne egy kerekű csupán aratója ; 6. Fehér M.ór által képviselt Spring balance aratója, míg az Osborne amerikai aratója kévekötő szerkezetével nem versenyzett, azt csak bemutatták. A rendező választmány intézkedése folytán minden versenyzőgép a nyerendő lovakra sorsot húzott, azután a sorrend miképjére. Minden gépet két ló von. Minden gép részére szalagalakban 4 hold jutott levágásra a kihúzott s fentjelzett sor szerint. Egy puskalövés adta a jelt az indulásra. Feszült várakozással nézte a nagyszámú közönség az indítást. Minden gép megindult, és haladását csoportok követték. Az első akadályt képezte a tábla közepén lévő meredek hullámú domb áthaladása, ott részben a lovak , részben a munkával járatlan kocsisok, és részben előre nem látott, kisebb hibák miatt több gép megakadt, azonban újból megindult. A lejtő magasságán visszajönni legelőbb Clayton et Shuttleworth W. A. Wood aratóját láttuk, utána Piinitzer Reaperje, Osborne Russel Peerlesse, Nicholson Russel Peerlesse stb. tűnt föl a határon. Két különböző rendszerű szerkezet versenyezett egymással a kétkerekűek az egy kerekűekkel (ilyen kettő volt a Clayton és Shutteworth clég Wood és Osborne aratója). Első látásra a kétkerekűek könnyűség tekintetéből fölénynyel látszottak bírni az egykerekűek fölött, mert kerekeik csak hordásra vannak rendelve, azért keskenyek és könnyük. Szerkezetük sajátsága és könnyűsége mindinkább erősíti ezen nézetet, azonban véleményünk szerint, daczára, hogy a látszat ezek mellett szól, mindaddig — míg a túlyomó oldalvonást megszüntetni nem lesznek képesek — a látszólagos könnyűség nehézséggé alakul. Láttuk több két kerékre fektető aratónál a versenyben, hogy a rudas lovat ki kellett fogni a hámból már egy órai munka után, — különben teljesen kidől — annyira, hogy egyik aratógépnél három rudas ló váltotta föl egymást, egyetlen egy nyerges ló mellett, pedig a nyerges ló nem volt erősebb, sem jobb munkaképességben a rudasnál, és ezt egyedül a gépen nem egyenletesen eloszlott húzási vonal eredményezte. Ebből a szempontból, és mert a két kerékre fektetett aratógépeken a mozgási motorok egymástól egészen elkülönítve, ellenkező góczpontokból indulva és hatva, nem egyszerre, nem együttműködnek az összes géprészek mozgásba hozatalára, nem tartom e rendszert jelen állapotában egészen elfogadhatónak, annál is kevésbé, mert a tulajdonképi járgánynak a marokrakó gereblye, az arató asztala és késekkel összeköttetése, nézetem szerint, nem elég szilárd, huzamosabb munkánál nagyobb zökkenéseknél és akadályoknál könnyen úgy járhatnék, mint az elragadott felfordult szekér, hogy a hátulja ott marad, az eleje pedig elszalad, végül azért sem, mert a homokon egyátalán, de különösen a laza homokon a keskeny kerék jobban levág a teher alatt, mint a széles talppal bíró, és így az egy széles talpú kerék nem köttetik meg úgy, mint a két keskeny levágó kerék a teher tovavitelénél. Ezek előrebocsátása után fölemlítjük, hogy jó munkaeredményt adott Piinitzer comb, Reaperje és Osborn comb. Russel Perlesse, bár ezen utóbbinak gereblyéi túllecsapólag jártak a kalászra, míg az előbbem a markot igen kilökte, de mindkettő a markot nem rakta úgy, hogy azt a marokszedő kényelmesen egyszerre felölelhette volna, mert igen laposan terítette. Nicholson 2 kerekű aratója eleinte küzdött, de utóbb neki indult, míg a Fehér Muré nagyobb akadály folytán nem versenyzett. Végül még az egy kerekűeket kell megemlítenem — az egyik, az Osborne elégé, csak arató — de az a nyílt homokra nehéz, különbeni túlcomplicát szerkezetével nem is versenyezhetett. A másik : Clayton et Shuttleworth elég W. A. Wood rendszerű aratógépe. Felváltott 2—2 lóval, a homokon is jó munkaeredményű és mindazon kellékkel rendelkezik, melyek a jó szolid gépnél megkívántatnak. Ez volt az egyetlen aratógép, melynek motorja és erőáttétele csak néhány hüvelyknyire terjedt, a kés és gereblyék hajtását ugyanazon egyetlen rövid erőáttétel eszközölte és így itt munkazavarás vagy megakadástól tartani egyátalán nem lehet. Összszerkezete a lehető egyszerű, könnyű átnézetű és húzási vonala nagyon kiegyenlített, mert az arató asztala — a járgány alapjául szolgáló öntött darabbal közvetlen összeköttetésben van és azonkívül egy két szárnyú rúd mind a járgányt, mind az asztalt egyensúlyban tartva, s mindkettővel szoros összeköttetésben lévén, egyszerre, ugyanazon erő és mozgással viszi tova. A nagy járókerék baloldalán hátul a kocsis ülése van alkalmazva, hova az illető emeltyűk karjai a munka megindítására vagy abbanhagyására, a markok mikép rakására a tarlómagasság szabályozására mind kényelmes kezelésre alkalmasan összpontosulnak és minden működő rész szem előtt lévén, azok teljesen ki is használtathatnak. Ezen aratógép jellemzésére csak azon egyetlen körülmény megemlítése is elég, hogy az egész főhajtó részen csak egyetlen egy csavar van, de annak leesése is végszöggel van biztosítva. Marokrakása rendszeres, nem fekteti laposan, úgy hogy ezen »markokat« a marokszedő egyszerre felölelheti és két rendes minőségűből egy kéve köthető; itt viszont nem ártana, ha a »marok« kissé kisebb lehetnék, hogy a ló menés közben ne érintené lábával. A tarlóját 2"-től 14” magasságig szabályozhatja menés közben, munka előtt a tarlómagasság egy emeltyű karral az asztal vízszintes járását illetőleg igen kényelmesen le és fölemelhető, a végtelen csavarral való nehézkes kezelés mellőztetett. Olajozó készüléke vívmány, elütő a többitől, mert önzáró rendszerű, melybe sem por, sem homok, sem egyéb tárgy be nem hatolhat, ami igen nagy előny. Minden tengelye rézperselyben mozog. A kaszák betövése nagyon egyszerű és a készhajtó kar összeköttetése — illetőleg be- és kiakasztása — semmi foglalékkal, pántokkal és csavarral nem jár, hanem egyszerűen egy csappantyú felemelése és leeresztésével éretik el, mi szintén igen czélszerű. Valamennyi aratógép tányéra felhajtható a szállításhoz, a W. A. Wood gépe azonban annyira összeállítható, hogy 4 láb széles helyen keresztül megy azáltal, hogy a kocsisülés is behajtható. Daczára, hogy nem combinált arató és fűkaszáló a W. A. Wood gépe, mégis szerkezeténél fogva csak az asztalt kell a kések mögül lecsavarni és egész megfelelőleg lehet fűkaszálónak használni. Azt mondhatom, hogy sem a tavalyi debreczeni aratógép-próbán, sem idáig még a gazdaközönség igényeinek ily megfelelő aratógépet nem láttam, annak munkaeredménye és képessége minden jogos igényt kielégít, bár viszont azt sem tagadhatjuk, hogy a mi viszonyainknak megfelelő könnyű, két magya,a fajta ló által folytonosan húzható aratógép szerkesztésének reményéről le kell mondanunk, vagy lótenyésztésünket odáig fejleszteni, hogy oly erős munka- képes igás lovakat nevelhessünk, melyek kettője ezen aratógépeket húzhassa, vagy 3 óránkint kell a lovakat felváltani, vagy 4-et befogni, akkor mind a munka minősége, mind a egyöntetűsége és eredménye a legkielégítőbb teend. Egy combinált aratógép sem próbáltatott kaszálásra. Végre az amerikai Osborne ezég aratóját kévekötő szerkezetével kell felemlítenem. Közvetlen a főkerék baloldalán működik a kés tányér vagy asztallal, ott a levágott élet egy végtelen mozgású vászonponyván vizetik a kötő szerkezethez, mely a járó kerék fölött van az előbbeni asztaltól jobbra alkalmazva és egész rendszerében a Wheeler és Wilsonféle varrógéptű működésére emlékeztet. Ha sikerül rövid szalmájú kalászos életet vágni, hogy a vászonponyva elegendő mennyiségű életet képes a kötőasztalra felhozni s ez által egy rendes kévére való összegyűlhet, a probléma meg van oldva. A jelen esetben azonban egy rendes kévének csak egy harmadát volt képes a kötőasztalra felvinni, hogy a kéve helyett csak egy átfoglalt fedőkiszka vastagságú csomó jött létre igen lazán összefoglalva. Mindenesetre egyik főkelléke a kévekötő szerkezetnek, hogy minél rövidebb szalmát kelljen felcsúsztatni a kötő asztalra, hogy annál tömörebb, nagyobb átmérőjű csomót köthessen. A gépet négy ló is nehezen húzta. A német iparosok törekvéseiről szólva, azt mondja a berlini tőzsdelap, hogy miután az okszerű vámpolitika elvei a birodalmi gyűlés által nem lettek elfogadva, több oldalról azt a kívánságot hangoztatják, hogy a gyűlést föl kellene oszlatni és új képviselőket választani, kik az ipari érdekekre kellő tekintettel lesznek. A »National liberale Correspondent« is azt írja, hogy a parlement föloszlatása és a választókra való hivatkozás az egyedüli logikus és észszerű lépés a jelen helyzetben. A berlini tőzsdelap erre vonatkozólag ezt jegyzi meg: Az iparosoktól mi sem áll távolabb, mint a parlamentnek gazdasági érdekképviseletté való átalakítása. Összes törekvéseik egy enquet tartására irányuló kívánságuk, s agitatiójuk az iparnak hivatalos képviseltetése végett, csak oda irányulnak, hogy érdekeik a létező alkotmányos állapot keretén belül érvényesítést nyerhessenek. A parlament és a kormány kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági kérdések megítélésénél olyan helyzetben vannak, mint az a bíró, kinek oly vitás kérdések fölött kell ítéletet mondani, melyek főleg technikai viszonyokon alapulnak. Míg technikai kérdéseknél a szakértők kihallgatását elengedhetlen szükségnek tartja a törvényszék, a parlamentben és a kormánynál hasonló szükségről nincsenek annyira meggyőződve, és ha kihallgatások történtek is, csak a gazda és kereskedő közönség lett meghallgatva, de nem egyszersmind az iparosok képviselői. A jelen mozgalomnak tehát az a czélja, hogy jövőre ezen egyoldalúság, az iparosok rendszeres mellőztetése, megszüntettessék. Az ipar a parlamentben nem akar dominálni, hanem csak érvekkel meggyőzni és ezért is mindenekelőtt a kihallgattatást kéri, s a kívánalmak elfogulatlan megítélését. Az eszköz jelen esetben a vám- és kereskedelmi szerződések megkötése előtt az enquet, jövőre nézve pedig az iparnak hivatalos képviseltesse. Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, júl. 17. Az értéktőzsdén a hangulat tőkebefektetési papírokra nézve kedvező volt, főkép üzérkedési papírok után volt jó tudakozódás s azok magasabb árfolyamon is keltek. Vasutak hasonlag emelkedő irányzatot követtek. Az előtőzsdén osztr. hitel 150.50—151.20, m. hitel 141.50—142.75 vézetett. A déli tőzsdén osztr. hitel 151.70—150.70, m. hitel 143—142, iparbank 35.50, kisbirtokosok földhitel 17, nyeremény sorsjegy 75.25—75, papirjáradék 61.50, ezüstjáradék 66.75, Erzsébet malom 182, hengermalom 615, Pannónia 815, pesti biztositó 62.20—67, m. északkeleti vasút 98.50, osztr. állami vasút 24. 50, alagút 52.50, Athenaeum 224 p. Értékek, váltók lejebb mentek. Német mark 61.10— 61.20 p. Gabnaüzlet. Ma a kínálat mindenféle szemes életben rendkívül korlátolt volt. Csak igen kevés adatott el változatlan áron. Hivatalos feljegyzésre kötések nem lettek bejelentve. Határidőre búza 20—25 krral magasabb, zab változatlan, repeze emelkedő irányzatot követ. Szokványbuza sept. — oct. 11.25—11.30, kukoricza jul.—aug. kóza 6.50—6.60, zab sept.—oct. 6.85 —6.96, repeze aug.—sept. 186/s—19, bánsági jul.— aug. 17/.—186/.. Kivonat a „Budapesti Közlöny“-böl. — Julius 15. — Árverések a vidéken. (Ingatlanok.) Bálla Vendel 1080 frt, aug., sept. 28. Hosszufalun. — Trank János 1360 frt, aug., sept. 4. Szent-Gálon. — Tschetinszky Márton 1831 frt, aug., sept. 14. Bezenyén. — Juhász István 12.166 frt, 1000 frt. 2006 frt, 1000 frt és 9300 frt, sept. 25., oct. 26. Makón, sept. 29., oct. 30. Apátfalván. — Kovács András 3300 és 1250 frt, aug., sept 1. Debreczenben. — Gál József 1000 frt, aug. 1., sept. 5. Egerben. Szetits Vazul 4900 frt, aug. 12. Paragán. — Jankovits Gregor 7000 frt, aug. 6. Kövesden. — Jankov Leontia 2130 frt, aug. 17., sept. 18. Szerb- Eleméren. Pásti Mihály 1200 és 2500 frt, aug. 13., sept. 12. ■Rába-Kovácsiban. — Vutskovátsky Péra 1064 frt, aug. 9., sept. 12. N.-Becskereken. — Józsa János 7044 és 5044 frt, aug. 10. M.Turon. — Moldovan István 2661 frt (ingóságok), jul. 30. Szathmártt. — Szilágyi Bálint 9433 frt, jul. 28. Kolozsvártt. — Badala András 1648 frt, aug. 4. Csatán. — Pausits János 5969 frt, aug., sept. 14. Halászon. (M.-Óvár.) — Gangó János 1000 forint, augusztus 13. Püspökön. — Gyertyánffy Zsigmond 30.000 frt, aug. 7. Gyéren (Módos.) — Fárni Mihály 4130 frt, jul. 28. Kottoriban. — Márton József 2719 frt, jul. 18., aug. 21. Tószegen , 4800 frt, jul. 19., aug. 22. N.-Abonyban. — Váradi Antal 10,510 frt aug. 2. Kolozsvárit. — Polzovits Sabbas 8310 frt, aug. 10 Zomborban. Népszínház. Ma, jul. 18-án. MELOZINA. Tündéries látványosság négy felvonásban 14 képben, zenével, énekkel és tánczokkal. Treumann után átdolgozta Csepregh Ferencz. Zenéjét írta Lenhardt. A képek sorrendje : A napsugár meséje. A busuló vadász. Úszkáló hableányok. A provanszi herczeg udvara. Menyegző az erdőben. Bűvös éjszaka. A leselkedők. A toronytitk. Meluzina siralma. Oceania tündérbirodalma. A hazajáró anya. Az ország útján. Viszontlátás a siron túl. Az egyesülés. Óceánia Pártényiné Krisztinavárosi szilikor. Ma, julius 18-án : Három pár czipő. Énekes életkép 4 felvonásban végül a közkedvességük Cliquol dalt énekli: Gerőfyné. A komlókertben mindennap magyar daltársulat tart előadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. Meluzina Habocska A napsugár Róbert Kunigunda Rajmond Dulczibella Szervász Hudri Vudri Békessy Irma Komáromi Rákosi F. Tihanyi. Békessy Irma Eőri Kertész I. Horváth Karikás Solymosi Lovagok. Udvariak. Katonák. Vadászok. Hableányok. Tündérek Hírnökök. Nép. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1877. évi julius hó 17-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények : A légnyomás mindenütt emelkedett, Fiuméban 4.7 mm.-rel. — A hőmérsék majd mindenütt sülyedett, Debreczenben 6.8 fokkal. — Eső : Bécs 4, Prága 2, Bregenz 17, Pola 2, N.Bánya (égi báb.) 11, Unghvár 13, Debreczen 2, Sopron 1, Fiume 3, Szatmár 3 mm. — Ózonmérő: Budapesten nappal 2,éjjel 5. — A tenger Durazzo mellett csendes, Pola és Fiume mellett fodros. Észlelési állomás Légnyomás m. m. Hőmérséklet C • Szél Felhőzet iránya erőssége Prága 757.9 17.10 1 borult Bécs 757.9 17.0 Ny2 derült Trencsén 757.1 16.0 ENy2 felhős Beszterczebánya 755.7 20.8K 1 felhős Ungvár 756.0 20.6D 1 borult Debreczen 758.3 19.8 EK1 eső Nagy-Szeben 757.3 22.1 DK2 derült Orsová 759.3 20.4— — derült Szeged 757.4 23.5 DNy1 felhős Budapest 756.8 21.1 Ny3 derült Sopron 757.3 18.0 ENy2 felhős M.-Óvár 758.3 19.5 Ny4 felhős Csáktornya 756.5 23.7 ENy2 derült Zágráb 757.5 21.2 EEy4 » Bregenz 759.3 15.6D 2 » Fiume 758.6 20.8K 2 felhős Pola 758.6 23.0 Ny3 derült Durazzo 762.9 26.0D 1 » Szolnok 755.9 25.8D 5 Szatmár 757.6 21.5 DK4 borult Triest— — — — — Vízállás julius hóban. A »Kis Lap« XIII. köt. 3. sz. tartalma. A kis Dani története. Elbeszélés. (II. Folyt.) — Gyerek-játék. (Vers, képpel.) — Hurokra került róka. (Képpel.) — Hideg fürdő. (Vers, képpel.) — Pihenés. (Képpel.) Libapásztor. (Vers, képpel.) — Az átváltozott macska. Tréfás mese. Vége. — Középkori várkastély. (Képpel.) — Megfejtések, megfejtők. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Napja Hol 10 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 17 Budapesten3 24_ tiszta‹ Pozsonyban3 01— — száraz‹ M.-Szigeten0 89— — felhős› Szatmáron0 58— — ‹ » Tokajban1 80— — esős‹ Szolnokon2 52— — száraz› Szegeden2 79— — » 16 Aradon— — 0 62‹ ‹ N.-Becskereken— — 0 15‹ » Bezdán Ber. cs.2 31 ___— » ‹ Verbászon1 79 ___ ___· » Eszéken3 17— ___· 17 Sziszeken0 15— — » 16 Mitroviczon0 89— · › Zimonyban3 49— — » »Orsován2 79— — » » Barcson2 40— — · A budapesti áru-és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei julius 17, 21 2? *5 a. .. ff«• »3 .n ■ — —7* ................... ■ fdlTA tart*« j Államadósság. tealiyar vasúti kölcsön . 93 50 99 -300 w gömöri áll. zálogl. 6a/„ — — —200 „ keleti vasut 2. kb — — — — „ sorsjegykölcsön 100 ft 75 — 75 50 50 frt db 76 — 74 50 1871-Ikl magy. államkötv.— — — 1S72-iki * — — — 1878-iki in. Kir kirxnt. u! 108 -109 -1874-lki „ , » 101 25 1C1 75 :FBU,teherm. kötv. magy. 76 -76 50 „ „ 1367. zűr. 76 -76 50 , * temen' 74 25 75 -„ ,,18^8 sár 74 — 74 60 _ borv. ore ____ — — „ „ «dél; 73 50 74 — Magy. jelz.urb. válts, kotr — ~ -gzörlődézsma válts, kötv 75 -75 50 Osztr. áll. adós. pap. 6 , 61 50 61 75 . ezüst, hamban. Jul* °/. 66 75 67 21 9 . * ezüst kato aur. okt. 6°/ 66 75 67 25 Kisors. 1810-M1 a 500 fr 114 50 115 — 1880-ből k 100 fr 122 00 123 50 . 1884-ből 4 100 fr, 132 50 133 50 1864-ből 4 50 fr 132 — 133 — Pontv. köles. 1875 -ből 1*7 88 —— Részvényeit. Bt*», záró.: Atlas Tisíbír 800 . „ I. magy. . 1380 -— „. « Ha* a — .. — — 300 „ Faunoia 385 390 -100 , , Pea« • r1S -115 — «mn , . fis*« • • — -— Vasp.: Pépa-Barcai . -- -— — 900 Pesti közút* 148 — 149 — 900 Budai „ . . 13 50 14 — Ujp.Rákp. lovakfte— — 900 Alföld- Fiumei — — — — 200 Krszakkeleti . 98 50 99 — Magyar keleti — — *— — 200 I. Erdélyi . . — — — — 200 Dél ... — — — — . Vágvölgyi . — — — — 200 Budai hegy pálya — ■ 80 Bankok: Alt. m. mn.külb. 15 25 15 50 100 Angol-magy. . — — 160 200 Osztrák hitelint. 150 80 150 90 Alt. magy. hitelt. 142 50 142 75 900 Franko-magyar — — — — Soo 160 Horvát lesz. b. — _ —. — M. Ált. fldh. r. trr 17 -17 25 60 M. jelz. hitelb. .— — 80 Kisb. földhitelt 36 -36 50 Tak. ca hitel-egyS— — m Nyitv. ker. h. int S * * » R f) i 50 80 200 40 80 100 40 flO 100 1000 100 100 140 40 30 50 150 500 500 200 160 500 200 500 500 100 80 200 200 200 200 500 200 200 210 80 200 200 100 100 200 200 200 200 500 200 Bankok : Budapesti eb. « Iparbank * Budai ker. bank . Ponti ker. bank » Pesti iparbank * Pent-budai kéam(ivt?3bank r» Bh.t. e. m. h. int « Bárány t. és bit. * Dehr. ker. bank * I. Erdélyi bank a Biharra, ker.-ip. 63 term.h.bank Lipótvárosi bank 50 ft név Ins-Zalai nb. Részjegy . Takpéns. r Félegyházi . GödöSi . , Országos főözp. Festi I. Pazti Pest-Buda főv. Pesti kislváros! Pacrac-Daruvá? Szent- Endrei Erdélyi . . Újpesti . . Őrségi tkp. egy Malmok . Concordia . . . Borsod-Mtek, *Erzrébet 0 . Laki .... Temesvári gea . Meló- ed sülik . Henger mai óra Victoria . . „ Pannonia . . épít. társulat pesti . . r Pee.i Oota$* Serfönd* I. magyar tartóshizlaló .... Könyny. ..Athenieum 11 . n Pesti . . „ „Franklin társ." Ganz és tárna-féle Zasant. Gschwindt-féle . . Gyógyintézet I. magyar keresk. test. épülete . Mátrai bányarési Pozsonyi papirgy. . . Rima- Murányi bányatár? Gyapjú-mosó és biz. I. tv. SalgóTarjáni kőszén „ „ vasöntöde Sebbek-féle vasöntöde . Soda éa vegy-ári-gyár , Sóskút kőbánya Spodium és csontliszt . Szeszgyár I. magyar Kösz. s téglagy. (Draschs) a . a % 7 Értékpapír adva i 35 50 540 115 — 72 50 2135 - 268 -54 — 340 -182 150 293 615 260 815 250 120 224 460 138 200 125 73 ■ 70 61 183 34 36 550 - 116 -53 -10 50 73 2150 — 270 -58 -345 ■ 185 160 296 ■ 630 ffil 825 • 255 122 470 -139 202 130 74 75 63 35 185 — 36 Alagút......................... Tégla é* mészég újlaki Téghajár Kőbányai . Záloglevelek 90 25 földhitelint. 5‘t’yf 101 — arany vagy ezüst 6r ^ 50 ,j jelzálogbank Nyug. mb. szb. Sopr. f I Magy. élt. földh. rvt.,J E 10 ref»u n Oi: Pestvároai takar. ptó,: Pesti keresk. bnnlAfGi Szebeni földhitel I Kisbrrt földh. ' l 7 88 71 i] 92 —V 84 50 El«Sbb»Se1*éjit«.'ll;.. riiV, ■■ 5J M. kel. vas»* 0j Magy. gal vasp. • Aj | I.ErV».p.*%*? (h; 'lyír-sop.-*“nmr!- * h Vágvölgy* vasp. * • * Résa Kötelezvényt- i gg _ 8nd'-P*ati lán0*^ t forKOd-Misk. raalow DudAP«911 malom Pannónia gőzmalom Kösz. és téglát, köt. & \ -g Llyd- ép tosz deópaW ■ - vM«udDGE, (JeászÁxí Air. Arany I 6 91 .‘EZtr.-magz. 8 írton az*r I 9 99 IQ frankos arany I 9 93 Osztr. és magyar ezflst I 109 Néznet bír. babkj.100 m r | 61 15 Váltók. 4 / Augsb. 100 déln. frt. utánI 4»/0 Berlini 100 d.n. mark utál | 60 50 40/0 Frankf. a. M. 100 b. mar. 4®/0 Hamb. 100 d.n. b. Mark c | 4»/0 Más német pénzpiacz 50/0 Amsterdam | 103 — 2— London 10 font Sterling z I 124 75 2«/0 Paris 100 frank után I 49 40 3»/t Svájczi pénzpiacsok 100 jr.| 49 30 31/, Zürich 100 .bankért | 49 30 300 200 88 50 I 59 —| 5 93 9 96 9 96 09 50 I 61 25 60 70 55 Nemhivatalos rész. \radl két bank bepr. Hotel ruszvttárt 3001 -takarítás SG0| I e r m éxiů.itincs. heetel. kt 10( kilogr. Minőt bőétől. Ár 100 kilóg?) S e r a én ? Minőség hectoliterben Ár 100 kLogramoká’r Búza bánsági uj k til tiszavidéki ›* N k • pest-vidéki » * fehérmogy IS bácskai 74. 76* 78. 80 74.8 76.4 73. 1 30, 74.8 76.4 78 . 80. 74. 6 18.4 78.5 80. 12 40 12.60 13.-----13 20 13 60 -13.80 0 60—11 80 12 20 -12 30 12 90 -13 — 12 45*12 65 13 05 -13 25 13 65—13 85 11 90—12 10 12 70 -12 80 75.5 77.3 79. 1 7515 77.3 79.2 75. n.1 79.1 75*5 77.1 12.75—12 95 13 30-13.40 12.---11.10 12 60-12 70 12 80 -13 — 13 35-13 45 12.20 -12 30 .. Rozs 1 . . . Árpa takarmánynak a malátának Zab . . Tengeri bánáti 1 * másnemű # Repeze káposzta , bánáti . « Köles öreg ] 70-72 60—62 62 63 36—40 76 73 9 40 60 50 40 9 60 . lS'/s - L17*/. - 16 60 6 6 . 17*/. I 17V. 80 60 50 *****