A Hon, 1877. október (15. évfolyam, 256-285. szám)

1877-10-23 / 277. szám

költött étvágyát kielégítse, s hatásában decadentiát ne kelljen följegyezni? Ez, komoly ambitiónál, jövőre figyelembe veendő. Nagy Imre Rómeója festői"alak volt, de alakítását egyhangúvá tette az érzelgősség, a­hol e nyűgöt lerázta: ott könnyű volt neki, gazdag adományai mellett, tetszést aratnia.­­ A többi sze­replők közül Halmy Mercutiója említendő, ki a hal­doklási jelenetben komoly tanulmányai újabb sikerét mutatta fel, s Szigeti Imre, a ki fleurett döfés után d­olerikus nyugalmú leheveredésével magát a meg­­halást tudta nevetségessé tenni. A„HON“ magán távsürgönyei Bukarest, okt. 22. (Ered. sürg.) A Grivicza redoute elleni, balul sikerült roham miatt az izgatottság legmagasb fokra hágott ; fölötte csodálkoznak, hogy az oroszok segély nélkül hagyák az oláhokat. Ezt annak je­léül tekintik, hogy Károly fejedelem és az orosz hadvezénylet közt ko­moly viszály tört ki. (»Frdbl.c) Pétervár, okt. 22. Hivatalosan jelentik Górni-Studenb­ől x/21-ről: A Plevna melletti redoute-ért folyt harczok részletei a követke­zők voltak: Négy oláh zászlóalj e hó 19 én kénytelen volt megszüntetni a redoute negye­dik párhuzam műve ellen a támadást az ellen­­ség heves puskatüze miatt. A negyedik oláh hadosztály este meguyita a támadást; három oláh zászlóalj bele­ugrik az árokba, ott időre egy óra hosszáig, de hiában törekedik a re­­douteot bevenni. Innét a hír, mintha a redoute elfoglaltatott volna. Az oláhok végre vissza­­vonulának, elvesztenek 2 tisztet és 200 köz­katonát holtak el, 20 tisztek és 707 közembe­rük megsebesült. Az oláh ütegek hátban és oldalt erősen lövék a török tartalékokat s azért az ellenségnek is nagy vesztesége le­hetett. Konstantinápoly, okt. 22. A török la­pok jelentik, hogy néhány zászlóalj, melynek sikerült az Aladsadagról elmenekülni, Mukh­­t­ár pasával egyesült. — Szulejmán fő­hadiszállása Razgradba tétetett át. Bari, okt. 22. A montenegrói fejedelem fiával ide érkezett, holnap Nápolyba utazik. Bukarest, okt. 22. Ma délelőtt egy dandár gránátos és tüzérség ment át Bukaresten. Pál nagy­­herczeg a főhadiszállásról ma ideérkezett; a nagy­­herczeg Pétervárra megy. BéCS, okt. 22. (Ered. sürg.) Az al­kudozások Németországgal oly fordulatot vettek, hogy a szerző­dés létrejötte iránt nem kételked­hetni. E fordulat következtében az autonóm­­tarista előterjesztésével úgyszólván már föl­hagytak. — Preuis miniszter holnap a képv. házban előterjeszti a költségvetést. (›Frdbl.›) Berlin, okt. 22. A képviselőházban és az urak házában a volt elnökség ismét megválasztatott. Berlin, okt. 22. (Tőzsde). Hangulat contre­­mine hírek miatt eleinte gyenge. Végül játékpapiros fedezeti vásárlások folytán meglehetősen szilárd, különösen a déli vasúté.­ Vasút inkább alacsonyabb. Bank és iparpapiros megtartja árát. Külföldi tőke kissé hanyatló. Pénz böviben. Helyi kamatláb 4 °­ C. Bécs, okt. 22. (Zárlat.) Hitelrészvény 213.75 Galicziai 249.—. Államvasut 262.75. Járadék 64.20. 1860-as 110.—. 1864-es 134.—. Ezüst 104.80. Lon­don 118.20. Unio-bank —.—. Alt. épitő-bank —.—. Angol-osztrák 96.50. Lombard 70.50. Tramvay—.—. Hitelsorsjegy 161.—. Napoleondor 9.48—. Arany. 5.66. Frankfurt 57.50. Porosz pénzutalv. 58.25. Tö­rök sorsjegy 14.50. Angol épitő­bank —.—. Arany járadék 74.60. Bécs, okt. 22. (Hív. zárt.) M. földteherment kötvény 77.25. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 196.50. Magy. záloglevél 90.75. Erdély 108.—. Magy. bel. vasút 66.—. Magy. sorsjegy 79.50. Magy. föld­hitel 16.—. Magy. vas. kölcsön 97.50. Anglo-magyar —.—. Franco-magy. b. —.—. Alföld 116.—. Magy. éjszakkel. vas. 112.50. Kel. vas. elsőb. kötvény 63.—. Tiszai vasút 184.—. Arany jár. 93.—. Bécs, okt. 22. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 213.20. M.-hitelrészvény 196. Lombard 72.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 64.20. M.-földhitelb. —.—. Angol-osztrák 96.25. Államvasut 261.50 1860-as —.—. Magy.-sorsjegy —.—. Napoleon’or 9.48—. Aranyjáradék —.—.Unió-Bank —.—. Berlin, okt. 22. (Zárlat.) Galicziai 106.60. Lombard 126.—. Ezüstjáradék 57.—. Váltóárf. Bécsre 170.25. Kel. vasúti elsőbbs. kötv. 61.75. Ál­lamvasut 450.—. Papirjáradék 54.90. Hitelrészvény 367.— 1877. 10 mill. frt köles. 53.75. M. kincst. utalv. 87.75. Frankfurt, okt. 22. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 170.*/,. Osztrák bankrészvény 724.—. 1864-es —.—. Papirjáradék 54.5/1. Lombard 60.'|«. Arany­járadék 63.13/16.Osztr.hitelrészvény 176.5/8. Osztrák államvaspálya részvény 224.—. 1864-es —.—. Ezüst járadék 56.3/t Galicziai 212.—. Berlin, okt. 22. (Zárlat.) Búza 237.50. 208.— Rozs 136.—. 136.—. 137.—. 142.50. Zab 139.50 144.50. Olaj 77.—. 76.70. 73.20. - . Szesz 50.60. 51.—. 49.70. 52.30. Búza —. Fázis , október 22. (Zárlat.) 3­0/0 Évj­árulék 70.22. Olasz évjárulék 71.80. Mobilier hitel­. 151.—. Töröksorsjegy 32.50. 5 °/0 Évjárulék 106.52. Osztr. államvasut 561.—. Lombard 163.— Osztrák földhi­­telrészv. —.—. Arany járadék 63.20. fenyegetés ellen, hogy Hobart pasa a dunai hajó­zást akadályozni fogja. A porta fontolóra vette a tiltakozást. »Ausztria« tiltakozott a boszniai török csapatok által elkövetett »osztrák« terület­sértés ellen is. A boszniai csapatok ugyanis néhány falut leégettek. A porta elégtételt ígért s a vizsgálatot el­rendelte. A pánszlávokkal a hivatalos Oroszország minden áron szakítani akar. A »Nordd. Alig. mig« egy pétervári levele a következőket mondja: »A mi a szerbeket, bolgárokat, bosnyákokat és herczegovi­­naiakat illeti, a közelebbi ismeretség nem igen erő­sítő Pétervárt, az e népek iránt való hajlandóságot. Csak a montenegróiak iránti rokonszenvek maradtak változatlanul. Az ezekkel való közelebbi ismeretség úgy látszik még nem volt elég. Pétervártt október 30-án kezdődik a forradal­mi propaganda elleni per. A vádlottak padján 196 fiatal­ember ül, az ügyészség 47­2 tanút hívott meg, a védők 150-et. Az elővizsgálat 200 kötetre, a vád­irat 300 nyomtatott oldalra terjed. Az államügyész és a védők minden erejüket megfeszítik. Csaknem mindennap érkeznek hírek újabb és újabb nihilista elfogatásokról. Oroszországban már most az olyan embereket is nihilistáknak nevezik, kik azt borzasztó bűntettel követik el, hogy alkotmányt köve­telnek. Varsóban több oroszt elfogtak. Az elfogot­­taknál forradalmi tartalmi röpiratokat és felhíváso­kat találtak,melyek Lengyel-és Oroszország számára alkotmányt követeltek. Az orosz hadi költségek egy párisi lap számítása szerint eddig a következők : A mozgósítás került 90 millió rubelbe; a Pruth átlépte óta a havi kiadás tett 50 millió rubelt. A háború összes költsé­gei eddig 1 és fél milliárd frankot tesznek. A griviczai redoutera történt oláh táma­dásról a hivatalos távirattal (1. táviratok) ellentét­ben egy bécsi lapnak azt jelentik, hogy az oláhok összes vesztessége halottak és sebesültekben 1028 ember. A »Daily News« távirata szerint az oláhok három támadása visszavezetett. Az oláhok egy sán­­czot elfoglalának, de a törökök éjjel kiverék őket on­nét. A vérfürdő borzasztó volt, s az oláhok mindez áldozatot hiába hozák. Szulejmán pasa Rasgrádba visszavonulását azon nehézségeknek tulajdonítja a »Times« egy táv­irata melyekkel a fának és víznek a török táborba való szállítása járt. Razgrádba a török hadak egy része már meg is érkezett, s ott előkészületeket tesz­nek a téli hadjáratra. Páriából, távírják, hogy a politikai helyzet fe­lől a kamarák megnyitása előtt nem lesz végelhatá­rozás. Az »Assemblée Nationale« írja : »Többre ész­szel, mint erővel. A marsall egy­­előzékeny lépése a többség felé, váratlan eredményű lehetne. A belátó republikánusok nagyon jól tudják, hogy a konfliktus hosszabbítása, mely az országot folyton izgalomban tartja, a többséget megváltoztathatná.« A senatus elnöke magán körben ellene nyilat­kozott azon tendentiának, hogy a kamara még egy­szer feloszlattassék. Az alkotmányos senatorok ezt soha sem hagynák helybe. A mérsékelt párt az ely­­ségben a mellett van, hogy szakminisztérium ala­kíttassák Berthaut elnöklete alatt. Fourtou azon van, hogy ez eshetőségnek elejét vegye. Grévy a következő iratot intézte a Jura me­gyei választókhoz: »Kedves választóim! Köszönetet mondok és szerencsét kívánok nektek. Köszönöm hogy újból rám bíztátok a mandátumot, s az alávalóságokat melynek én ki valók téve, megvetéstekkel eltakarátok. Szerencsét kívánok azért, hogy a május 16-iki vihar­nak oly vitézül ellent álltatok, s meggyőződéstekben oly szilárdaknak, érdekeitek iránt oly felvilágosodot­­taknak mutattátok magatokat s a köztársaság iránti ragaszkodástokat még egyszer és pedig ép oly nagy számban, mint tavaly, megerősitétek. Számolhattok egész odaadásomra. — Grévy, p­osta« A békeközvetitésről a »Mém.Dipl.« a kö­vetkezőket jelenti:A fegyverszünet érdekében az angol kormány a legnagyobb buzgalommal foly­tatja a tárgyalásokat. Derby Knowsley­ Parkból csü­törtökön reggel Londonba érkezők s a török, osz­trák-magyar és franczia nagykövettel hosszabb érte­kezése volt, este pedig visszatérő kastélyába. Lord Bea­­consfield a szombatot szintén Londonban töltendi, hogy Derby­vel értekezzék. Münster grófot a jövő hét­főre várják. Csütörtökön este Londonból rendkívüli futár indult Konstantnápolyba. Másfelől azonban azt jelentik, hogy L­ay­a­r­d a m­e­d­i­a­t­i­ó iránt kérdést tevén, a porta kedvezőt­lenül fogad­ e lépést. A nagyvezér állítólag kijelen­te az angol követnek, hogy Európa elveszti azt a jogot, mely szerint Törökország belüegyeibe avatkoz­hatott, mivel a török birodalmat egyedül hagyta az igazságtalan támadással szemben. Az egyedüli le­hetséges követítés a porta szerint a párisi szerző­déshez való visszatérés. A hatalmak kezdték azzal, hogy a támadót bírják rá a török terület elha­gyására. A »Standard« egy konstantinápolyi távirata szerint »Ausztria« erélyesen tiltakozott azon KÖZGAZDASÁGI ROVAT.­ ­ A főváros összes vasúti és gőz­hajós áruforgalma (magánhajók nélkül) au­gusztus hóban 2.131,762 métermázsát tett; a folyó év 8 havában 13.831,000, az 1876. év megfelelő idő­szakában pedig 13.179,000 métermázsát. A fővárosi áruforgalom e szerint a folyó év 8 havában 652,000 métermázsával nagyobb mint volt tavaly ugyanez időszakban. Ezen többletnek fele az augusztus havi forgalom emelkedéséből ered. A magánhajókon érke­zett és súly szerint feladott áruk beviteli forgalma aug. hóban tett 136,832 métermázsát. Ez összegből esik a gabonára 82,102, kőszénre 26,215, épitő­anya­­gokra 15,717, szerfára 8810, gyümölcsre 1460, gyap­júra 385 és egyéb czikkekre 3343 mm. Ezeken kívül ér­kezett több oly czikk, melyek különféle mérték szerint hozzánk bejelentetvén a főösszegben sem foglalvák; u. m.: 1489 hectoliter bor, 560,150 db cserépzsindely 51,000 db tégla, 18,800 db koczkakő, 33,983 köbmé­ter tűzifa, és 2259 köbméter tört és falkő. A beviteli forgalomban a következő czikkeket említjük fel: a ga­­bonaneműeket, a tüzelőanyagokat, a szer- és épület­fát, az építőanyagokat, a dohányt és a sertéseket; ezek ugyanis részint a forgalmi összeg nagysága, részint pedig adataiknak a két utolsó évbeni eltérése által tűnnek ki. Gabona­neműekből a folyó év 8 havában 26 millió métermázsa hozatott be, az 1876. év megfelelő korszakában 2­4 millió, s így a folyó évben 200,000 métermázsával több. A tüzelőanya­gokból a folyó év 8 havában 3­1 millió métermázsa érkezett a fővárosba, az 1876-dik év ugyanez idősza­kában 2­8 millió, s így a folyó évben 300,000 méter­mázsával több. A sertések bevitele tett a folyó év 8 havában 430,000 métermázsát, a múlt év ugyanez időszakában pedig csak 352,000-et. Szer- és épületfa ez évben 277,000 métermázsa hozatott be, a múlt évben pedig 247,000 métermázsa, e czikk forgalma e szerint csak mintegy 30,000 métermázsával emelke­dett a múlt év hason időszakához képest. Csökkent azonban a bevitel az építőanyagoknál (668.000-ről 569,000-re) és a dohánynál (182,000-ről 119.000-re.) — A fapiaczról. Az »Erd. Lap.« okt. havi jelentése. A faüzlet körében múlt tudósításunk óta lényeges fordulat nem állt be; a tölgy­árak elha­nyagoltsága, kivéve egyes vasutak talpfa szükségleté­nek fedezésére szükséges anyagkeresletet még folyton észlelhető, noha részünkről nem vagyunk egészen hajlandók a tölgyfa üzleténél mutatkozó tartózkodást eléggé indokoltnak ismerni, mert habár áll is az, hogy a dongakereskedők vásárlásainak a szokottnál gyérebb volta, az eladandó erdőkészletek előnyö­sebb értékesíthetésére szolgáló fokozottabb ver­senyt nem idézi elő,­­ még­is nem lehet figyel­men kívül hagyni azt, hogy a tölgy-, épület- és mű­­szerfaanyagokat az ipar és gazdaság ma is szükségli oly métékben, mely ez anyagok teljes mellőzését vagy egész lenyomását jogosulttá nem teszi. Reménynyel várható tehát a helyzet jobbra fordulása a tölgy-, építkezési- és műszerfa-anyagokra is, alaposabban pedig azért, mert a felmerült jelenséget inkább váratlanul előtérbe lépett kereskedői számítás ki­folyásának, mint a keresleti viszonyok átalános követelményének tekintjük; a tény egyedül az lé­vén, hogy a dongafák ha kevésbbé keresettek,­­ mert az árakra irányadó befolyást gyakorló főbb dongakereskedők elég készlettel bírnak arra, hogy újabb vásárlásokba mérsékelt határokig vagy épen ne is ereszkedjenek, s így a nem dongakereskedők igen természetesen a maguk szempontjából szintén felhasználják a helyzetet. Ide jegyezzük meg, hogy a múlt tudósításunkban említett máramarosi 12 ezer darab dongafának eladása a második árverésen sem sikerült, hogy pedig minő lesz a Horvát-Szlavón ha­tárőrvidéken eladásra bocsátott 8—900 ezer forint értékű tölgy dongafának f. hó 16-ra kiírt eladása, erről csak jövő füzetünkben tehetünk tudósítást. Elő­nyös tölgyfaeladásról csak egyről értesültünk, s ez Lakócsán történt, hol a kultuszminisztérium 2000 drb hajóépületfára alkalmas tölgyfát köbméterenkint tövön az erdőben 12 forintért adatott el. A fenyőfa­anyagok kedvezőbb keresettségét és bővebb mérvű fogyasztását, úgy mint a múltkor, ma is jelenthetjük, ez anyagok üzleti forgalma elég jó, s ha az építkezé­sekre kedvező hosszabb ősz lesz, akkor a fenyő épü­letfák készletei örvendetes megapadást nyernek. A tűzifa keresletről kedvezőleg nyilatkozhatunk:a szesz­gyárak működése élénkült, a gazdasági szeszfőzdék is jobban kezdenek dolgozni, s mindezek a tűzifa-fo­gyasztásra jótékonyan hatnak, de maga a szept, rend­kívüli hideg időjárás is lendítette a bevásárlásokat. A tölgykéreg keresettsége kívánni valót nem hagy, ha csupán azt nem : vajha minél több lenne ez anya­gunkból ! Följegyezzük ide még, hogy a pesti áru- és értéktőzsde a tölgykéreg kereskedését tárgyazó tőzs­dei szabályt már megállapította és a­­Pester Lloyds­ban ki is adta, e szabályzatot részünkről lapunk jövő füzetében fogjuk közölni. Egyes piac­okról, minthogy lényegesebb átváltoztatás nem történt, áttételeket nem közlünk. A külföldi piaczokon a hangulat átalában nyomott, s a forgalom főleg csak a kiválóbb méretű és szépségű árukra szorítkozik. — Fatuskók szétszaggatása dyna­­m­i 11 a 1. A nagy­atádi gazdasági egyesület Somogy­­megyében már rég óta figyelmet fordított a robban­tás általi faeldarabolásra, és minden e tárgyra vonat­kozó közléseket figyelemmel kísért. Az ez évi egye­sületi gyűlés megkérte elnöki utón a Mahler és Eschenbacher-féle bécsi cs. kir. szabadalmazott rob­bantóipar hivatalát egy mérnöknek kiküldésére, ki az enemy faszaggatásokat az egyesület tagjainak gyakorlatilag megmutatná, megrendelvén egyúttal az említett hivatalnál a szükséges robbantó szereket, s gyújtó és fúró eszközöket is. Nevezetesen szemügyre lett véve az erős tölgyfatörzsek és eldarabolhatlan tuskóknak dynamit által eszközlendő szétdarabolása, melyeket e végre báró Sina simongáthi uradalma rendelkezésre bocsájtott. A töltény felvételére szol­gáló fúrt lyukak közönséges csigafúróval fúród­tak, a­mi kevés időbe­n erőbe került. A lyu­kak alkalmazása legczélszerűbbnek mutatkozott a metszéslaptól lefelé, a fatörzs tengelye hosszában, lehető mélyen, egészen le a földbe. Az így alkalma­zott fúrás előnyösebb az oldalfúrásnál. A Mahler és Eschenbacher pozsonyi gyárából hozatott dynamit II a czélnak tökéletesen megfelelt, úgy hogy erősebb és drágább dynamit I használata fölöslegesnek látszik. A 23 mm. nagyságú töltény legczélszerűbbnek talál­tatott. A valódi Bickford-féle biztonságos gyújtózsi­­negek, melyeknek egy méter hossza körülbelől két perez égési időtartammal bir, nyolcz méter hosszúak, egy karikában. Ára egy karikának 12 kr. Gyuta­csok kétféle hosszúságban és töltési mennyiség­ben kaphatók, elégségesek itt a rövidebbek és ol­csóbbak, 100 darab­­ forintjával. — A gyújtó­­zsineg elmetszésére és a gyutacsnak erre való megerősítésére szolgáló ollók igen czélszerűek. — A töltés és robbantás kezelésére minden értelmes erdőcsősz vagy napszámos betanítható, a töltény nagysága a főtörzs vagy tuskó átmérője szerint al­kalmazandó ; erre nézve a fent említett hivataltól igen megbízhatólag kiszámított töltési tabellákat lehet kapni. Az a kérdés, vájjon az irtandó tőkék a rob­bantás előtt körülirtassanak-e, azaz azok erős mel­lékgyökerei elvágassanak-e, vagy pedig először tör­ténjék a robbantás és azután az irtás, különböző körülményektől függ. Az erős egészséges nagy tőkék­nek előleges körülirtása okvetlen szükségesnek találta­tott. A fúrás, töltés és robbantáshoz 2 napszámos kí­vántatik, kik óránkint mintegy 6 tőkét, közép számí­tással egyenkint 1 m. átmérőjű nagysággal véve, 1.2 mély lyuk fúrással ellátni és robbantani képesek. A gyújtást lehet t. i. az étkezés ideje alatt sza­­kaszonkint eszközölni.­­ A robbantásoknál je­len volt nagyobb földbirtokosok és erdészek ki­vétel nélkül mind meg voltak elégedve az ered­ménynyel, é­s ezen új eljárást érdekes haladásul üdvözölték : legtöbben közülök fel is fogják a dyna­­mitrobbantásokat használni, minthogy az erdőirtá­sokban hátramaradt tőkék és tüskök ez után olcsób­ban eltávolithatók és értékesíthetők. Végül még a rob­bantások eredményéről röviden. Egy 1,50 m. átmérő­jű óriási tölgyfatörzs, körülirtás nélkül, a metszetlap­tól kezdve két egymástól 2 cm. távolságban egyközü­­leg lefelé fúrt lyukakkal ellátva, s mindenik 24 deka­gramm dynamittal megtöltve jön. A robbantás a tőkét 10 drbra szakgatá s mind a szív-, mind pe­dig a mellékgyökereket összetördelé, úgy hogy azok­nak eltávolítása kevés időt és munkát igényelt.­­ A robbantási költség tett hatvanhét krajczárt, a munkaidő 20 perczet. Egy körülirtott, 1­30 m. át­mérőjű törzs kapott a metszetlap közepén 120 m. mély fúrt lyukat, mely 30 dekagramm dynamittal töltetett meg, a robbantás 8 részre szaggatta a tőkét, s a darabokat 5—8 m. távolságba elszórván, az egé­szet eltávolította. A robbantási költség tett 415 krt. a körülirtás, töltés és robbantás 111­ óra alatt vé­geztetett. Ezekhez aránylag állanak a költség, mun­kaidő, és az eredmény a többi tőkéknél is. Az 1 m. átmérőjű tőkék kerültek 35­5 kr költségbe, és 1 ,/6 — 1 */3 órai munkaidőbe. Gr. Széchényi Pál egye­sületi elnök m. p. — Hajóforgalom, okt. 21-kén. Bruda Márton m. b. falkővel 80 m. mázsányival, Visegrád­­ról. Buday András m. h. gyümölcs 45, burgonya 1.5, bor 20.8, Tóthfaluról. Liesits Miklós m. b. búza 3000 m. m. Becskerek. Luczenbacher Pál m. h. tűzi­fa 319 m. kenyér, 40 m. kukorícza, 25 m. burgonya, 20 zab, Újfaluból. — Heti jelentés a sertés üzletről. Az e heti forgalom ismét jelentékeny volt, mert a kivitel (12.000 drb.) körülbelül 2800 drbbal múlta fölül a behozatalt, s daczára annak, hogy készle­tünk 6 hét óta több mint 15000 darabbal redukálta­­tott, a nehezebb áru nem érheti el régi árát, a köny­­nyebb áru azonban tartósan kerestetik, s jól megfi­zettetik, —­mi annak bizonyítéka, hogy kivitelre több hús mint zsir szükségeltetik. — Jegyzett árak: nehéz magyar faj: 53'/2 kr, 280 klgr. — 54’/2 kr, 220 kilogramm nehéz áru 55^2 kr; Szerbiai 531/2—55 kr; tüskés 50—53 kr klgrammként; — Takarmány-árpa 7.50—70, kukoricza 7.50 kr. frt 100 klgiként készfizetésre. A sertések hely­beli létszáma a következő: okt. 12-én maradt 49,170 drb; fölhajtatott:— az alföldről 4230, Er­délyből 1420, Szerbiából 2980, Oláhországból 920 drb, az északi vaspályával 70 drb, összesen 9620 drb. — Elhajtatott (tegnap délig) a felvidékre 430, Bécs­­be 3620, Prágába 700, Oederbergen át 2720, Gen­­serndorf-Oderberg felé 2340, Frankfurtba s Mainzba 1370 darab.— Budapesti fogyasztás 1730 darab, — összesen 12,410 darab, marad átlagban 46,380 darab, melyek közül 10,200 a részvény­szálláson fekszik. Bécsi vásár okt. 16-án, föl­­hajtatott 3771 db. Nehéz faj keresett volt, s 49—50 frton, könnyebb faj 47 — 48 frton, süldő s lengyel áru 34—42 frton adatott. Drezdai vásár okt. 15-én. A vásárra 620 db vidéki sertés érkezett, mely­ből 554 db magyar volt. Az előbbiek 60—63 fil­léren, a magyar faj 56 filléren kelt el fél kilo­grammként. Eladatlan maradt 143 db magyar faj. Berlini-vásár, október 15 én. Berlinből érkező tudósítások szerint az üzlet, daczára a nagy kivitel­nek, a múlt hetinél lanyhább volt.­­ Összesen 8409 drb. hajtatott fel. — Magyarfaj 171/1—18 talléron jegyeztetett 40 frt­tárával, orosz­ faj 15—16 tallérra 20 százalékkal, belföldi 18 - 19 tallérral. — 600 drb. eladatlan maradt. Üzlet- és termény tudósítás. Budapest, oct. 22. Az értéktőzsde megint a békeközvetitési hirek befolyása alatt volt, e híre­ket azonban a speculatio nagy tartózkodással fogad­ta. A forgalomra ezen körülmény igen zsibbasztólag hatott. A tőzsde alaphangulata azonban szilárd. Ér­tékek nem változtak. Az előtőzsdén osztr. hitel 215.75—216.50, m. hitel 194.75 p. A déli tőzsdén oszt. hitel 216.50-216.90, m. hitel 195.25—196; befek­tetési papírok kissé bágyadtabban keltek: m. vasúti kölcsön 97.75, m. keleti vasút 63.50, szőlődézsma 76­/a, nyeremény sorsjegy 79.50. Egyéb értékek közül alagút 55, pesti biztositó 73.75—73.50. Páris 47.10, német mark 58.40 p. Gabnaüzlet. Búzára nézve ma jó volt a kínálat, jelesebb minőségű kevés jött a piac­ra, a forgalom nehézkes, finom súlyos búza változatlanul föntarta múlt heti árát. A forgalom mintegy 25,000 métermázsára ment: tiszavidéki búza 100 m. 79 12.10, 200 m. 89 12.20, 200 m. 79 és 200. m. 78 12.35, 200 m. 78.7 és 100 mázsa 78 12.10, 100 m. 78 12.121/*, 100 mázsa 78 12.10, 300 m. 78 11.60, 100 m. 78.3 12.20, 200 m. 78.3 12.20, 100 m. 77.3 11.90, 100 m. 77 11.75, 200 m. 77 11.85, 400 m. 76.4 11.75, 100 m. 76.2 11.65, 200 m. 76.4 és 200 m. 75.5 11.45, 600 m. 76.2 11.60, 100 m. 76 11.55, 100 m. 76 11.30; fehérmegyei 800 m. 78.5 és 800 m. 77.3 11.75, 550 m. 78 11.85; pestmegyei 200 m. 81, 200 m. 80 és 300 m. 79 12.30; marosi 200 m. 75.5 11.30; északkeleti vasút 300 m. 78 11.60, 200 m. 78 11.70, 100 m. 77.5 és 100 m. 77.2 11.25, 200 m. 77.5 11.37*­., 200 m. 77.5 és 100 m. 77.3 11.371/2, 200 m. 77.5 11.37*12, 200 m. 76.2 és 200 m. 77.5 11.371/., 200 m. 77.5 és 100 m. 77.3 11.371/., 200 77.5 11.371/* 200 m. 76.6 11.20, 300 m. 76.4 11.40, 100 m. 75.6 11.10; felső tiszavidéki 200 m. 72.2 12 frt, mind mé­­termázsánkint 3 havi fizetésre. Árpa 700 m. 10 készpénz. Köles 200 m. 6.50 kp. Rozs 400 m. 7.75 kp. Határidőre búza őszre és tavaszra 5 krral ol­csóbb, a kukoricza árát föntartja. Búza okt. 10.90— 10.95, tavaszra 11.07 */2—11.121/2, kukoricza máj.— jun. 7.20—7.25, zab okt. 6.75—6.85, tavaszra 7.10 —7.20. Hivatalosan felmondatott 3500 m. búza. Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. — Okt. 21. — Árverések a vidéken. Lutricsin Jócza ingat­lana 376 fi nov. 19. N.-Kikindán. — A karansebesi k­r. ügyész­ség részéről a karansebesi központi börtönben letartóztatott rabok és foglyok élelmezésének bérbeadása. Határidő nov. 1. — Illyés József és neje Szabó Zsuzsánna 1459 ft ingatla­­naira Szathmár nov. 20. — A lőcsei kir. ügyészség részéről az ottani börtönökben letartóztatott rabok élelmezésére, decz. 31. — Halasy Sándor és neje Jalics Emilia ellen, Csiktarcsán, 25.000 ft jan. 17. —Pupu Petru és Gliga Szima ellen 12,000 frtig, Oravicza-bányán. — Schreiber Lipót ellen 2747 frtig, Ungvár decz. 20. — Klein Haimen, Károly és Gizella ellen 11,050 frt 79 krig Lugoson, febr. 10. — Bojtos László és neje ellen Csornán 2000 frt decz. 20. Csődök: Nagy Lajos, sepsi-szent-györgyi czég el­len bejelentés decz. 20-ig, perügyelő Fekete Albert. — Engel Netti szuloki lakos ellen bejelentés decz. 22-ig perügyelő Ka­­pocsfy Jenő. Pályázatok: A karczagi kir. törvényszékhez tartozó kir. járásbiróságnál, járásbirói állomás. — A zilahi kir. törvényszéknél másod­oszt. jegyzői állomás. — A rózsa­hegyi kir. tvszéknél végrehajtói állomás.­­ Árverések helyben: A főv. tanács részére lefoglalt ingóságok 4741 frt 90 kr értékben, az 5-ik adókerü­leti hivatalnál nov. 12. Nemzeti­színház. Ma, október 23-án. A hugenották. Opera 4 felv. Irta Seribe. Ze­néjét szerző Meyerbeer Valois Margit Balázsné Valentine Benza Ida. Urbain Heim R. Udvarhölgy Vinczéné. Egy hölgy Kováltsikné De Nangis Raoul Hajós. Marcel Ney. Saint Bris­tdry L. De Nevers Malecky. Kezdete 7 órakor. Népszínház. Ma, október 23 án. Dráma a tenger fenekén. Nagy látványosság 7 képben, zenével és tánczcsal. Irta Du­­que. E. Ford. Huszár Imre. Redzsinál Tihanyi Ellen, neje Lukácsyné Emilia, leányuk Rákosi br. Czartén Henrik Norton Dzsemsz Pekovics Nika Friké Jeremiah Czarténné Pirgosz Egri Egri Együd Solymosi Klárné Pártényiné Horváth u­­rt A komlókertben mindennap magyar daltársulat előadásokat,, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. — A gazdasági és országos tanszermúzeum nyitva van szombaton, vasárnap, hétfőn és csütörtökön déle­lőtt 10—12-ig, délután 2—4 óráig. Vidékiek azonban bármely nap szives fogadtatásra találnak. Meteorologiai jegyzetek. A meteorológiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1877. évi okt. hó 22-től reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. A légnyomás átalánosan kevéssel ülyedett, Csáktornyán és Szatmártt 2.4 m. m.-el. — A hőmérsék kevéssé változott. — Eső nem mére­tett. — Ózonmérő : Budapesten nappal 0, éjjel 1. — A ten­ger Fiume és Pola mellett fodros. Durazzo mellett könnyen hullámzó. Észle­lési állomoty a Hő­mérséklet : • Szél Fel­hőzet iránya erős­sége Prága 768.3+ 1.8D 1 felhős Bécs 69.7+ 0.5— — derült Trenczén 69.2+- 2.2D 1 » Beszterczebánya 72.5— 1.8— — » Ungvár 71.6+- 2.0K 2 » Debreczen 73.6— 1.2D 1 » Nagy-Szeben 74.1— 3.8E 1 » Orsova 75.6+ 1.0— — köd Szeged 71.3+- 0.8 DK1 derült Budapest 71.5— 1.0— — » Sopron 68.7+- 0.6 ENy1 » M.-Óvár 70.7+ 1.8 DK2 » Csáktornya 70.5— 4.3 ÉNy1 » Zágráb 70.9— 1.0— —­­ Bregenz 72.0+ 1.1 DMy2 felhős Fiume 68.7+ 11.6K 2 derült Pola 63.8+■ 8.8E 2 » Durazzo 67.1-1­­8.3E 3 » Szolnok 71.3-1­­0.9D 1 » Szatmár 72.3+­ 0.3 DK1 Vízállás október hóban. Napja Hol 1­0 fölött méter 0 alat méter Időjárás 22 Budapesten1 20 száraz› Pozsonyban1 15— — ‹ M.-Szigeten0 94— — ‹ ‹ Szatmáron0 40— — ‹ » Tokajban0 96— — ‹ ‹ Szolnokon Oil 57— — ‹ ‹ Szegeden1 21— — » 21 Aradon— — 0 92» ‹ N.-Becskereken0 10— — ‹ — Bezdán Fer. cs.— — — — » — Verbászon— — — — » 22 Eszéken1 01— — · » Sziszeken— — 0 03‹ — Mitroviczon— — — —­» — Zimonyban— — — — · — Ó-Orsován— — — — · » Barcson0 58— » Felelős szerkesztő : Jókai Mór- NYÍLT-TÉR. LIPTÓI ALPESI TÚRÓT Legjobb minőségű, kis döhönyökben ajánl Édeskuty : Budapesten, Erzsébet-tér 1-fő szám. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos ár­jegyzetei odt 22. •IMN­F a 10 m Érté­kpapirok Utolsó árkelet Befizetés pénz árú Államadósság­. Magyar vasúti kölcsön . gömöri áll. zálogl. 5% keleti vasút I. kib. keleti vasút II. kib. államkötv. 100 frt av. sorsjegykölcsön 100 frt n 50 frt darab 1871- iki magy. államkötv. 1872- iki , „ 1873- iki m. kir. kincst. ut. 1874- iki „­r. « Magy. ar.jár. 6% adómentes Földteherm. kötv. magy. 1867. zár. temesi 1867. zár. horv. őrs. erdélyi Magy. jelz. urb. válts. kötv. Szőlődézsma válts. kötv. Osztr. áll. adós. pap. 5°/0 ezüst. kam. jan. jul. 5% ezüst kam. apr. okt. 5% Kisorsolás 1860-ból a 500 frt 1864-ból á 100 frt 1864-ból á 100 frt 1864-ból á 50 frt Pestv. köles. 1871-ből 5% Részvények. a) Bankok. 80 Által. magy. munk­. hitelb. 100 Anglo-magyarbank . . 200 Által. magyar hitelbank . 140 Bihari keresk. 1 Pap.(s,terny.­ hitelbank. 200 Franko-magyarbank. . 100 Horvát leszámitoló-bank 100 Iparbank . 80 Kisbirtok. föl­d hitelintézete. 100 Lipótv. b. (lak. és Iitel-egyl.. 100 Magy. ált. földbitel-részv.­t) 60 Magyar jelzálog-hitelbank . 160 Osztrák hitelintézet. • • 200 Pesti hitelbank • • • • 500 Pesti kereskedelmi­ bank . 100 Pest-budai kézművesbank . 100 Sziszeki hitelbank .­­ Biztosító társul­tok. Első magyar biztosi­tó-tárg. Pannonia-viszbiztositó-társ. Pesti biztosító-társulat . Unió viszbiztositó-társulat . 97 75 63 50 72 50 65 25 79 50 79 50 111 50 102 25 94 25 77 75 76 50 75 — 75 — 74 50 76 — 64 —, 66 75 66 75 110 50 120 — 134 — 133 50 87 75 17 — 196 — 38 32 — 13 50 17 50 216 70 122 — 575 — 49 — 1600 — 395 — 73 50 160 — 98 25 64 — 73 — 66 25 79 75 79 75 112 — 102 50 94 50 78 77 50 76 — 76 75 — 76 25 64 67 25 67 25 111 — 121 134 50 134 — 88 18 196 50 40 34 — 14 18 50 216 90 124 580 — 50 400 — 74 — 162 — Értékpapírok Utolsó árkelet pénz ára 100 1000 200 150 50 100 c) Gőzmalmok. 500 Concordia-malom. 500 Első budapesti-malom . 200 Erzsébet-malom .... 500 Henger-malom .... 160 Lujza-malom.......................... 200 Molnárok- és sütök-malma 1000 Pannonia-malom. 300 Viktoria-malom .... d) Közlekedési vállalatok. 200 Alföldi fiumei vasút. 200 Báttaszék-domb.-zákányi v. 200 Déli vasút.......................... 200 Éjszakkeleti vasút . 200 Erdélyi vasút 200 Győr-sopron-ebenfurti vasút 200 Kassa-oderbergi vasút . 200 Osztrák állami vasút . 200 Pécs-barcsi vasút 200 Vágvölgyi vasút ... 500 Osztr. dunagőzhajózási vasút 100 Budai hegypálya. 200 Budai közúti vaspálya . 200 Pesti közúti vaspálya . e) Takarékpénztárak. Czeglédi .... Országos központi . Pesti első hazai . Pest-budai fővárosi . Pesti külvárosi . Pakrác-daruvár-kutinjai Vas-zalamegyei első. f) Különféle vállalatok. Alagút . ...........................­ Ganz és társa-féle vasöntöde Gschwindt-féle szeszgyár . Gyapju­mosó és bízom. I. m. Kereskedő testületi épület. Könyvnyomda„ Athenaeum“ „ Pesti . Kőszén és téglagy. (Dräsche) Rimamurányi vasmű Salgó­tarjáni kőszénbánya. a vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . Serfőzöde első magyar . Sertéshizlaló........................... Sóskúti kőbánya. Spodium- és csontliszt-gyár. Szálloda-részvénytársaság . Tégla- és mészégető újlaki . Téglagyár kőbányai. . . 390 950 — 200 — 650 — 180 330 — 970 — 295 117 113 25 108 105 263 •­50 159 76 2345 315 58 55­­ 168 — 215 — 163 — 480 — 260 — 470 — 43 — 85 — 70 — 75 — 270 — 130 — 190 — 25 — 45 — 393 960 201 660 181 335 980 297 ■ 118­­114 109 106 264 51 ■ 12 160 77 2355 — 318 — 60 — 55 50 170 — 220 — 165 — 500 — 265 480 — 44 — 86 — 80 — 275 135 — 35 195 — 26 — 47 — *40 Értékpapírok Utolsó árkeret S«CoM­PQ pénz árú Záloglevelek. Magy. földhitelintézet 5*/*% 91 — 91 25 „ arany v. ezüst 5°/ 100 — 100 25 , jelzálogbank 5%10/ 79 50 80 — „ ált. földh.­r. v. t. 6°/e ■— — — — ” „ » 5'/.»/.— — Pesti kereskedelmi-bank 6% 89 25 89 50 Kisbirt. földhitelintézet 7% 91 50 92 — „ „ e% 84 — 84 50 300 Elsőbbségek: Dunagőzhajóz.-társulat 5% __ __ __ __ „ «•/»— — 300É­szakkeleti vaspálya 5%,— — 300 „ „ (ar.­5% — — — — 500Magy.-galicziai vaspálya 5%— — 200I. erdélyi vaspálya 5’/o — — — — 200Győr-sopr.-ebenf.- vasút 5%— — 200Kassa-oderbergi vasút 5%— — — 200Vágvölgyi vaspálya 5%— — 200 „ Részkötel. 7Vs°/o— — — 100Budapesti lánchíd 6®/o 88 — 88 50 100Budapesti malom 6%— — 100Rész- és téglagy. köt. 6% — — — — 100Lloyd- és tőzsde-épület 5% 63 — 64 — M­agán-sorsjegyek Osztrák­ hitelintézet . . 161 -162 — Pénznemek. Császári kir. arany . 5 67 5 69 F­ Osztr. magyar 8 fztos arany 9 48 5 50 20 frankos arany 9 48 9 50 Török arany lira— — S­PQ Osztrák és magyar ezüst . 104 50 105 — Német bir. bankj. 100 m. . 58 40 58 50 5/ 5­/. Váltók árfolyama (3 hóra) Augsburg 100 n. bir. márk 5 ■/.Berlin 100 n. bir. márk 57 50 57 70 51 2 Hamburg 100 n. bir. márk 57 50 57 70 51 2Majnai Franki. 100 n. b. m. 57 50 57 70 5'/.Más n. pénzp. 100 n. b. m. 57 50 57 703 Amsterdam 100 holl. írtért 97 25 98 — 3'/«Brüssel 100 frankért— — 2 Páris 100 frankért . 47 10 47 152 Marseille 100 frankért .— — 41 .Svájci pénzpiacok 100 frank 46 80 47 — 4 Wa Zürich 100 frankért. 46 80 47 —2 London 10 font sterlingért. 118 25 118 506 Szentpétervár 100 rubelért.— — 5 Milano 100 lira nuovo ital. Termény Búza bánsági új tiszavidéki pestvidéki „ fehérmegyei „ bácskai Minős. Kedtol. 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 Ar 100 kilogr. 10.80—10.95 11.30—11.40 11.65—11.75 11.25—11.30 11.70—11.85 12.10—12.15 10.70—10.80 10.95—11.05 11.35—11.45 11.15—11.20 11.60—11.75 12.------12.05 Mines. hectol. 75 77 79 75 77 79 75 77 79 75 77 79 Ar 100 kilogr. 10.60—10.70 11.05—11.20 11.50—11.60 11.------11.15 11.40—11.55 11.90—12.— 10.35—10.45 10.85—10.90 11.15—11.25 10.90—11.05 11.30—11.45 11.80—11.90 Termény Rozs..........................uj Árpa takarmánynak „ malátának Zab . . . . Tengeri bánsági „ másnemű Repcze káposzta a bánsági Köles . . Minőség hectoli­­terben 70—82 60—62 62­ 63 36—40 75 73 nélkül Ár 100 kilogrammként 7 50 7 60 8 40 6 70 7 50 7 40 7 70 7 85 9 50 6 80 7 55 7 50

Next