A Hon, 1877. október (15. évfolyam, 256-285. szám)

1877-10-07 / 262. szám

véletlenség, s ezért a vizsgálat annál nagyobb erély­­lyel folyik. Az állami rendőrség Magyarországon 67 óta még nem volt úgy igénybe véve, mint most, hogy a vizsgálatban külföldi követségek tagjai is nagy buz­galommal részt vesznek. A franczia senátus baloldalának kiált­ványa. Kedves polgártársak! Október 14-re össze vagytok lrva, hogy megválaszszátok képviselőiteket a követek kamrájába. Nem ránk tartozik megítélni, mennyire helytelen és alkotmányellenes ez a késői nap. Csak a kamarák maguk nyilatkozhatandnak összegyűltük után erre nézve döntő erővel. A mi kötelességünk ma, az utolsó követi ka­mara ellen irányzott vádakkal szemben, újból bizo­nyítani önök előtt, hogy e kamara mérsékelt volt, s engesztel­ékeny hangulat által vezettetett. Soha nem vonta az kétségbe a senatus jogosult befolyását, soha nem volt tévedésben az iránt, minő tekintély illeti meg a végrehajtó hatalmat; szavazásai tanúskodnak e felől. De híven a küldetéshez, melyet önök ad­tak neki, állandósítani akarta a köztársaságot; el akarta ezenfölül nyomni az ultramontán izgatást, mely már-már veszedelmessé vált intézményeinkre s közibékénkre nézve ; ezek voltak a valódi okok, me­lyek föloszlatására vezettek. Midőn bizalmatlansá­got szavazott a kormány iránt, a 363 képviselő csak kötelességét s a neki önök által adott megbízatást teljesítette becsületesen s hazafiasan, s önök meg is nyítandják számukra a megbízatást. Egyebütt is hasonló hévvel, hasonló egyetér­téssel mozdítandják elő a köztársasági jelöltek ügyét, kiknek sikere majd mindenütt bizonyos. De azért a helyzet nem kevésbé komoly s a meghason­­lás és a tétlenség menthetetlen lenne. Francziaország jövője van kérdésben. A felett hivatják határozni önök, hazánk kormánya jövőben személyes kormány legyen-e, vezetve önkényre hajló és klerikális befolyások által, vagy hogy a nemzet továbbra is maga akarja-e magát választottjai által kormányozni. Az első esetben 1789 ki vívmányaink, legdrá­gább szabadságaink, polgári jogaink, politikai joga­ink, lelkiismereti szabadságunk leend koczkán; ma­gát a hazát szolgáltatják ki a monarchikus igények versenygéseinek; magát a rendet veszélyeztetik ide haza s magát a békét koczkáztatják kifelé. A második esetben a köztársasági intézmények végleg meg lesznek alapítva, biztosítva lesz minden komoly és jogosult érdek, a nyugalom és a bizalom helyreáll, a béke pedig, melyet Európa jelen helyze­tében Francziaország számára csakis a köztársaság menthet meg, megszilárdul. A kétely s a habozás megengedhető-e ily körül­mények közt ? Radikalizmusról s demagógiáról beszélgetnek önök előtt. Nincs más forradalmár, csak azok, kik egyre a lehetetlen múlt megújulásáról álmodozván, még azon koc­kázat árán is, hogy zavarokba s meg­hasonlásba döntsék, szeretnék az események förr­á­­sával ellentétbe juttatni­ az országot, úgy hogy vál­lalkozásuk őrültsége miatt azon nagy polgár, kinek vesztét siratja Francziaország, rendzavaroknak s a fejetlenség híveinek bélyegezte őket. A valódi konzervativok ellenben azok, kik csat­lakozva azon kormányformához, melyet a körülmé­nyek ereje diadalra juttatott, az ünnepélyesen meg­szavazott alkotmány biztosított, a nemzet óriási több­sége elfogadott, tiszteletben tartanak minden nagy elvet s minden nagy társadalmi érdeket, de ama kormányzat megerősítését, s őszinte becsületes foga­natosítását követelik. Önök is ezt akarják, önök is ezt fogják köve­telni, drága polgártársak. Az ügy, melyet védeniük kell, az az ügy, melyet apáink diadalmasan védtek 1830-ban, s önöket már e példa is lelkesítheti. De akaratuk kifejezése hatalmas, vitathatlan kell hogy legyen. Jelenjenek hát mindnyájan meg a szavazás­nál s ne engedjék megfélemlíteni magukat sem egy­napi tisztviselők fondorkodásai, sem hiú fenyegeté­sek által. A szenátus mit sem tehet a követi kamra nélkül s megsérti az, ki fölteszi róla, hogy beleegye­zését adná alkotmányellenes rendszabályokba. Sza­bad államokban az utolsó szó mindig a nemzetet illeti, s ha önök szólnak, szavuk szófogadásra fog ta­lálni. Páris, október 4. 1877. A szenátusi baloldal választmányainak tagjai. A középbal nevében: Bertauld, elnök, Calmon, Gilbert-Boucher, alelnökök; Bernard, Rampon gróf, Foucher de Careil, Dauphinot, a választmány tagjai. A köztársasági baloldal nevében: Arago, el­nök ; Le Royer alelnök; Duclerc, Herold, Lucer Malens, Mareau, Lalneuve, a választmány tagjai. A köztársasági unió nevében: Peyrat elnök; Victor Hugo, Crémieux, Scheurer-Kestner, a választ­­mány tagjai. A. h á, b o r ti. Az ázsiai harártőrről. A törökök és oroszok által Karsz közelében e hó 2-án, 3-án és 4-én vívott csatákról távirataink tet­tek már jelentést, úgy török, mint orosz forrásból. Kommentáltuk is azokat. Itt csak épen a két fél által oct. 4-én elfoglalt hadállásokat kívántuk egyszerűen feltüntetni a kis térkép által, melyen többi között láthatók azon végzetes magaslatok is, melyeket az oroszok azért hagytak el, mert oda »a vizhordás nagy nehézségekkel járt.« Bukarest, okt. 3. Az orosz-román kórhá­zakban nagy előkészületek tétetnek a sebesültek fel­vételére. Az orosz gárda­gyalogság utolsó ezrede most vonult itt át Bulgáriába. Wellesley ezredes teg­nap indult el innen a czár főhadi­szállására, mely a téli hónapokra Szisztovóba tétetik át. Az orosz czár elhatározta, hogy addig nem tér vissza Oroszország­ba, míg a háború Törökországgal befejezve nem lesz. A Plevnából jött hír, hogy a törökök nem viszonoz­zák az oroszok tüzét, nagy feltűnést keltett itt. Száz görög önkénytes Brailából ma reggel Görögországba indult innen. Az orosz főhadiszállásról a berlini »B. Ztg.«-nak azt írják, hogy Plevna lövetése éjjel nappal egyre tart. Úgy látszik, hogy Totleben tábor­nok azon tervét, miszerint Plevna ellen nagyobb os­trom munkálatok eszközlendők, a czár helyesléssel , fogadta. A­z orosz táborban azt remélik, hogy Plev­­nát od­. közepéig hatalmukba kerítik s hogy aztán Szerbia aczióba lépése következtében az egész Bal­kán vonal el fog esni. Az időjárás azonban, ugy lát­szik, rövid idő alatt Bulgáriában az összes utakat járhatatlanokká fogja tenni. A Plevnánál táborozó orosz katonaság egy része, kik az úttól távolabb van­nak, sajnálatra méltó állapotban vannak, mert élel­mezésük majdnem lehetetlen. Kivált takarmányt ne­héz szerezni, mert a lovak és ökrök a sárban reked­nek, s így a takarmány szállítás végkép be van szüntetve. Mehemed Ali elmozdításáról a »D. Tel.« a következőt írja: Bécsben igen rosz benyo­mást tett az, hogy a rasgradi török sereg főparancs­nokságától elmozdították Mehemedet és Szulejmán pasával helyettesíték. Mehemed Alit az ottomán had­sereg legjobb strategikusának tartják. Midőn vona­­kodott rohamot intézni a czárevics serege ellen és csapatait a fekete Lomhoz vonta vissza, úgy­szólván a biztos vereségtől mente meg seregét, és oly hadá­szati tehetséget árult el, mely szerencsétlenségre rendszerint hiányzik a török fővezéreknél. De Kon­­stantinápolyban a zöld asztal körül összegyűlt tá­bornokok azt gondolják, hogy Mehemed Ali elődjé­nek a szerdai ekremnek tévedését folytatja. Tán a nép is, mely semmi áldozattól vissza nem riad, türel­metlenül vár újabb győzelmekre. Bármint áll a do­log, nemcsak Mehemed Ali elmozdítása, de utódjá­nak megválasztása is nagy balfogás. Szulejmán pasa kevés bizalmat kelthet. A sipkaszorosi harczokban rettenthetlen bátorságot és erélyt tanúsított ugyan, de terve alapjában egy tévedés volt és gyakorlatilag keresztülvihetlennek bizonyult. Attól lehet tartani, hogy első lépése a czárevics hadseregével szemben is hasonló támadás lesz. Ha Mehemed Ali egy hadmű­veletet koc­kázottnak tekintett, akkor eszélytelenség feltételezni azt, hogy Szulejmán sikeresen keresztül fogja azt vinni. Némelyek azt hiszik, hogy Mehemed a túlzó ottománok áldozata. Sumla, okt. 4. (A »D. Tel.« sürg.) Ozmán Bazár közelében Kazeljevo és Kadiköi között meg­kezdődtek a támadó hadmozdulatok. Mehemed Ali itt van útban Konstantinápoly felé. Ruscsukot erő­sen bombázzák, sok ház romba dőlt, az erődökön azonban nincs kár, az oroszok minden erőlködése, úgy látszik, teljesen hiába való ez erődökkel szemben. P­éra, oct. 4. (A »D. Tel.« sürg.) Azt hallom, hogy Sumján nagy megelégedést szült Ozmán pasa kineveztetése. Nevezetes hadműveletekre lehetünk ké­szen. Fazli pasa, ki nem rég a Kaukázusban volt, fogja helyettesítni Ahmed Ejubot. Az efféle változá­sok azt mutatják, hogy a török kormány erélyesen és nagy elkeseredéssel akarja intézni a háborút. Vesztekei megtételével Geszty Ferenczet bízta meg. Ez a Geszty egyedül csak katonai ismeretekkel bírt, le­­nézte a művészetet és tudományt s kicsinyelte a ma­ga korlátoltságában a képzett embereket. Ehhez já­rult személyes ellenszenve Kendy Sándor és Kova­­chóczy Farkas iránt, kikkel évek hosszú sora óta sze­mélyes súrlódásai voltak, mert nem tűrhette, hogy ezen, Paduában, olasz egyetemeken képzett s magas miveltséggel és belátással biró emberek szellemi fen­­sősége egészen beárnyékolta, őt s a politikai befo­lyástól megfosztá. Most midőn a fejedelemnek a ha­gyományos politikával szakítás folytán folytán uj emberekre van szüksége, feljött az ő csillaga is. A tervbe vett merész fordulatot úgy vélte legjobban indokolhatni, ha a régi politika képviselőit megtá­madja. De korlátozott eszénél fogva ezt úgy fogta fel, hogy azon, szerinte elhibázott politikának okát kell keresnie — az az ok pedig nem más, mint hogy Erdély kormányzása tudósok, mivelt emberek ke­zében volt. Elég hosszú beszédében azt fejte­gette, hogy minden baj abból származik, hogy Erdély vezetésére doctorok és philosophusok gya­koroltak befolyást, ezeknek lehet köszönni, hogy a törökök úgy elhatalmasodtak s nyakára ül­tek Erdélynek. »Ezek a tudósok — mondá — csaknem elvesztették s­­a török zsákmányává tet­ték Erdélyt azzal, hogy kormányzatát a bölcsészeti elvekre alkalmazák, alkalmatlanokká lettek a kor­mányzásra az által, hogy bölcsészeti tanulmányokkal kelletén túl tömték magukat.« S miután kimutatta, hogy a régi bölcsészek is, mint Socrates, Plato, De­mosthenes, Cicero csak olyan alkalmatlanok voltak a kormányzásra, mint az újak — Kendy t. i. és Kova­­chóczy — azt ajánlotta, hogy térjenek most az ellen­kező útra, mint a­melyen ezek jártak: állítsák ki a hadakat, gyűjtsék össze a sergeket s menjenek a tö­rök ellen. De ez a beszéd nem gyújtott annyira, mint azt Geszty várta s a rendek épen nem siettek a válaszszák Egyfelől Zsigmond esküje, hogy a keresztyének ügyé­től nem áll el, másfelől a többség meggyőződése oly el­lentétet képeztek, melyet egyhamar nem tudtak ki­­egyenlitni. Válaszukkal Forró Jánost küldték a fejede­lemhez : minthogy a dolog rendkívüli fontosságú, kéri az ország ő nagyságát, hogy a maga kegyelmességé­­ből engedjen nekik egy napot tanácskozásra — ak­kor fogják elhatározásukat ő nagyságával közölni. Azonban a következő napon sem tudtak a két véglet közt választani, s végre is abban egyeztek meg, hogy miután az államügyeknek első­sorban a tanácsurak a vezetői, ők egyátalán nem akarnak nyi­latkozatukkal nyomást gyakorolni ezek elhatározá­saira, különben sem lévén illendő, hogy az alsóbb rendek a felsőbbeket vezessék. Ennélfogva a­mit a fejedelem s a tanácsurak végezni fognak a török há­borút illetőleg, ők is ahhoz fognak fejek fennállásáig ragaszkodni. A­zonban a tanácsurak sem akarták kimondani azt a végzetes szót, az elszakadást a töröktől, s abban állapodtak meg, minthogy ez az ügy mindnyájuk felét illeti, illendő, hogy eldöntésére mindenki be­folyjon. Ezért a Tordára összegyűjtött tábor elé kell azt terjeszteni. Ebbe aztán Zsigmond is kénytelen volt bele­­nyugodni, nemcsak azért, mert a Rudolf részéről tett követelések egyik pontja kikötő, hogy a szövetkezést az országgyűlés is fogadja el, hanem azért is, mert tudta, hogy a rendek beleegyezése nélkül az ország hadát nem fogja a török ellen vezethetni. Carrillo azonban, ki­ppen ez idétt érkezett vissza, valószínű­leg a júniusi pontokkal, megelőzőleg sürgette ezek életbeléptetését s ezért a fejedelmi tanács, mielőtt Tordára ment volna, tanácskozást tartott az ügyben. A tanács formulázott szöveget követelt Carrillotól — de a dolog még nem ért a prágai udvarnál annyi­ra, hogy ilyent adhattak volna, s a tanácsurak e nél­kül a következményeket illetőleg semmi biztosítékot sem láttak. Meg kell várni — mondták ezek — a magyarországi események fordulatát. Különben is nem egy külföldi követ, hanem hazafiakból álló fé­nyes követség által kell a dolgot tárgyalni. KÜLÖNFÉLÉK. Kineveztettek: Pfisterer Lajos kaposvári tör­vényszéki aljegyző, ugyanoda jegyzővé, a nagy-szebeni pénz­ügyigazgatósághoz Csiszár István IV. oszt. adótiszt III. oszt. adóellenőrré, Nagy Elek volt szentgotthárdi VII-od oszt. ideiglenes minőségű adótisztté a muraszombati adóhiva­talhoz. , , ,, Névváltoztatás. Herzl Henrik, helyesebben Ármin, monostori lakos vezetéknevét a Szigetii-re változtató belügyminisztériumi engedelemmel. , A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy ifj. Ács Károly (lakik VIII. ker. bodzafa-utcza 15. sz.), Fenyvesi Károly (lakik király-utcza 11. sz., Hanny Elek (lakik Sándor-utcza 10. sz.) és Hevesi Lajos (lakik II. ker. vízi­városi főutcza 51. sz.) ügyvédek a kamara lajstromába folyta­tólag felvétettek , ellenben Melicskó Miklós budapesti ügyvéd és kamarai tag, aljárásbiróvá történt kineveztetése, Perczel Au­rél budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig elhalálozása foly­tán ugyanazon lajstromból kiterültettek, utóbbnevezettnek irodája részére Tóth Gyula budapesti ügyvéd és kamarai tag neveztetvén ki gondnokul; továbbá Kurucz György bpesti ügyvéd és kamarai tag elmebetegség folytán az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett, irodája részére pedig dr. Bruc­­kala László budapesti ügyvéd és kamarai tag rendeltetett ki gondnokul.­­ A Petőfi-társaság ma délelőtt tartott választmányi ülésében a társaság módosított alapsza­bályai kerültek felolvasásra, melyek egyhangúlag elfo­gadtattak. Ezután az elnöklő, Északi Károly bízatott meg azzal, hogy ezen alapszabályokat végleges jóvá­hagyás végett a minisztériumhoz fölterjeszsze. — Thiers özvegyének válasza. A Zsedényi, mint a képviselőház szünetelése alatt együtt lévő bizottságok elnöke által Thiers özvegyéhez táv­iratilag intézett részvétnyilatkozatra az özvegy kö­vetkezőleg válaszolt : Elnök úr! Érzékenyen heviték fel keblemet a rokonszenvnek ama szives érzelmei, me­lyeket általam szenvedett és Francziaországot is ért nagy veszteség nyomán, a magyar törvényhozás bi­zottságai nevében velem közlött. Legyen — kérem arra — legbelsőbb hálámnak tolmácsa azon dicső (illustre) parlament tagjainál, kik fájdalmam és gyá­szom részeseinek érezve magukat, forrón szeretett, megsiratott férjem iránti mély tiszteletüket és bána­tukat — Thiers úr iránt, kit ön oly találólag nagy embernek és hazája jótevőjének nevezett — oly kife­jezőn tanúsították. Páris, szemptember 30-án, Thiers özvegye.’ — Az angol clubnak a török sebesültek segélyezésére október 20-én (szerdán) este 7­­/2 óra­kor, a Hungária szálló dísztermében rendezett esté­jén Vámbéry Ármin »a török nemzet művelődési ké­pességéről »fog felolvasást tartani. E czél támogatása érdekében kívánatos lévén, hogy a közönség mentül nagyobb számban látogathassa a felolvasást — az ma­gyar nyelven fog tartatni. Egy-egy beléptijegy ára 1 frt. Jegyek kaphatók : Calderoni és társa (vá­­czi­ utcza) továbbá Kunz és Messmer (kigyótér és ko­­ronaherczegutcza szögletén) uraknál, hol felülfizeté­­sek is köszöne­tet fogadtatnak. — A nőemancipatió újabb hódítása. Londonban az orvosi tanintézetben külön nők számára most nyittatott először tanfolyam. Ez alka­lommal Dr. Garrit­ Anderson tanárnő tartott meg­nyitó beszédet. Elmondá többek közt, hogy a nők orvosi kiképeztetésének kérdését nem tudományos érvek, hanem a gyakorlat döntik meg, s kérte hall­gatóit, hogy működésüket kizárólag a női betegsé­gekre szorítsák s óvakodjanak azok, hogy patienseik iránt túlságos részvétet s gyöngédséget tanúsítsanak. Gyakran említtetik ugyan, hogy a nők orvosi gya­korlatára nézve nagy előny természetes gyöngédsé­gük, de tartani lehet attól, hogy a gyöngédség túloz­­tatni fog. — A vasúti összekötő híd, úgy hírlik, folyó hó 12 én fog, összes kiágazó mellékvágányaival együtt, az ily megújításoknál szokásban levő ünne­piességgel, a közforgalomnak átadatni. — Az őszi lóversenyek első napjának igen szép idő kedvezett. A sportvilágnak és a közön­ségnek hatalmas ösztönt adott a megjelenésre azon tudat is, hogy ő felsége a királyné szintén megnézi a versenyt. Zajos éljenek közt a felséges asszony csak­ugyan megérkezett, követve gróf Larisch-Mönnich György, ennek atyja, br. Wallersee kisasszony és br. Nopcsa főudvarmester által. A főrangú világ kitűnő­ségei közül megemlítjük: br. Wenckheim Béla s Be­­dekovich miniszterek, hg Eszterházy Pál, Majláth György, b. Edelsheim-Gyulay urakat s ez utóbbinak nejét stb. Midőn a kétévesek versenye kez­dődött, a királyné gr. Szapáry Antal s mások kísére­tében a gyenre kocsizott közelről szemlélni a ver­senyt. A programm többi pontjait a páholyból nézte végig. A kétévesek versenye 400 darab 10 frankos arany dijjáért kilenct ló futott: Borostyán, Phoebe, Hungária, Grand Duchesse, Baltazzi névtelené, Dag­mar, Tallér, Violante és Berlik. A győztes köny­­nyű szerrel dr. Majthényi Izidor sárga kanczája: V­­­o­l­a­n­t­e lett. (Az apja Buccaneer.) A St. Leger 2000 írt lovaregyesületi díjáért 41 megnevezett paripa közül csak három pályázott : Lőrincz, Prince Giles, s Blaskovics Ernő világhirü Kincsemre. A fele-pályán gr. Kinszky »Pr. Giles«-je vezetett, de aztán Kincsem villámgyorsa­sággal eléje vágott s gyönyörű futammal érte el a czélt s nyerte meg a dijat. Másodiknak Pr. Giles ért be. A mezei gazdák versenyében vagy 15 paraszt ló vett részt. A 100 k­rot Sáska Sándor ferenczvárosi majoros dugta zsebre,­­ a második beérkező , H­e­r­é­d­i Gyula Szolnokról 50 irtot nyert. A harmadik győztes, 25 frttal a somogymegyei Biró László volt. A Ritter-díjra 9 paripát nevez­tek, de csak kettő futott. Első lett: dr. Bethmann S. Pfeil­­a, a második Almássy K. Boomerangja. A Nagy­ Handicap 1000 írtjáért 8 nevezett közül hat ló futott: Zsibó, Basswelt, Rococo, Nancy, Rudi és Czigánylegény. A czélponthoz legelőbb K. Bethman Sándor R o c o c o j­a ért, melyhez másodikul néhány pillanat mu­lva Basswelt (Henekeié) csatla­kozott ; — ez egy lófejjel előzte meg Orczy Elek Czigánylegényét. — A versenynek ez volt mára az utolsó pontja; a futások mindvégig, lekötötték a nagyszámú közönség figyelmét. — Ő felsége a ki­rályné a legnagyobb érdekeltséggel végig nézte a versenyt s a »Kincsem« diadala után gratulált Blas­­kovicsnak. Távoztakor a felséget ismét hosszas éljen­zés kísérte.­­ A fris hús szállítása Ameriká­ból a londoni piaczra nagy mértékű lendületet vé­­vén, Budapesten is folynak értekezletek hasonló kí­sérletre, h­asonlólag a londoni piaczra. A fővárosi mé­szárosok és marhakereskedők körében többen foglal­koznak ez ügygyel, s bizonyosnak tartják, hogy Scher­­zer úr a londoni főkonzul, támogatását megnyerik , annyival inkább, mert egyszer már ugyan a főkonzu­látus részéről tétetett meg az első lépés fris vaj szállí­tása iránt Londonba.­­- Fogadás: Kecskemétről írják nekünk: Risztics Miklós honvéd lovasszázados ezelőtt né­hány nappal, a közös hadseregbeli tisztekkel arra fogadott, hogy ő »Tyuk« nevű angol telivér lován Kecskemétről Félegyházára (négy magyar mértföld­­nyi utat) 94 percz alatt ellovagol. E hó 7-én délután három órakor Kecskeméten a czukrászbolt előtt számos néző jelenlétében pattant lovára a százados s az utat mindenütt ügetve, a nem igen száraz talajon 82 első és 10 másodpercz alatt megtette s ezzel a fogadást is megnyerte. Megjegyzendő, hogy a lovag­lást az után felállított közös seregbeli hat tiszt ellen­őrizte. Sem neki, sem lovának nem esett baja. — Hárpia. Skarpa Márton 33 éves tót napszámos, ki az Erzsébet tér, 2-ik szám alatti ház pinczehelyiségében lakott, e hó 5-én este összeveszett a sógornőjével, Kusztra Annával s a dühös tót asz­­szony szegény Skarpának oly erővel vágott a fejéhez egy palac­kot, hogy betört fejjel kellett kórházba szállítani. Életben maradásához semmi remény sincs. A többi raktárs — mind jámbor tótok — a törvény­től való félelmükben az esetet el akarták titkolni, de a rendőrség nyomára jött s Kusztra Annát befogta. — Lerencz. Tegnap este 6—7 óra közt a Józsefvárosi kistemplom utczában, a 4-ik számú ház kapujában egy vörös csikós vászonba pólyáit 5—6 hetes kis leányt találtak. A gyermekkórházba vitték. — Zemplén megyebeli Tállya vá­rosa szeptember hó 14-ik napján leégett szeren­csétlen lakosainak felsegélyezésére, a városi képvi­selő gyűlés által kiküldött gyűjtő és segélyző bizott­ság kezelése alá mai napig a következő készpénz­beli kegyes adományok gyűltek be: dr. Vay Miklós­tól, Golopról 50 frt, gr. Zichy Henrichtől, Budapest­ről 50 frt, Schopper György püspöktől, Rozsnyóról 10 frt, Dulánszky Nándor püspöktől, Pécsről 10 frt, br. Kemény György főispántól, Tordáról 2 frt, Hor­váth Döme kir. táblai osztály elnöktől, Budapestről 2 frt, Zalay István országgyűlési képviselőtől, L.­Bé­­nyéről 100 frt, br. Beuszt Ödöntől, Gyöngyösről 50 frt, Absbalisz Leó igazgatótól, helyben 10 frt, ifj. Mezey Mihály ab­szántói kir. közjegyző gyűjtéséből, Szántóról 112 frt 68 fr, Freund Vilmostól, Mádról 10 frt, dr. Szabó Gyula gyógyszerésztől, Miskolczról 5 frt, id. Szabó József ügyvédtől, helyben 10 frt, Crosse Andrástól, helyben 5 frt, Mauks János ke­reskedőtől, Budapestről 10 frt, Becske László kir. adófelügyelőtől, S.-A.-Ujhelyből 5 frt, dr. Láczay László ügyvédtől S.-A.-Ujhelyből 5 frt, dr. Flegmán Miksától, Nyíregyházáról 10 frt, Wohl Janka és Stefanie úrnőktől, Budapestről 5 frt, Jalics A. F. borkereskedőtől, Budapestről 20 frt, Halász Géza orvostudórtól, Budapestről 2 frt, özv. Weiser Mik­­sáné úrnőtől, Budapestről 6 frt, Rezső Enzsel József ügyvédtől, Budapestről 5 frt, Lengyel József plébá­nostól, Szántóról 4 frt 97 kr, összesen 499 frt 65 kr, ezeken kívül Szántó és Mád városokból, és helybe­liektől több kenyér, szemes élet és lisztneműek, mely összegeket a midőn nyilvánosan nyugtatni és azokért az önvétkük nélkül földig sújtott szeren­csétlen lakostársaink nevében leghálásabb köszöne­­tünket kijelenteni kötelességünknek ismerjük, az ég boldogító áldását kérjük a kegyes adakozókra. Kelt Tállyán, október hó 5. napján, Szabó József, bizott­sági elnök Boross József bizottsági pénztárnok. — A ferenczvárosi búcsú a komor és hús idő mellett is nagy élénkségnek örvendett. Az utczák és korcsmák már kora reggel óta tömve vol­tak és délután egész népvándorláskép dúlt a közön­ség a ferenczvárosi templomtér felé. Az utczákon vigan szólt a »werkli« és a vendéglőkben a czimba­­lom. Délutáni 5 óra után, különösen a Ferenczváros külső részében lévő házak udvarában tánczva kere­kedett a tüzes vérű ifjúság, s mulatásukat csak oly­kor olykor zavarta meg a bortól már félig elázott öregek élénk kurjantása. De nemcsak benn a házak­ban, az utczákban is nagy volt a sürgés-forgás. A na­gyobb tereken egymás hátán volt fölállítva a sok sá­tor, fotográfia-osztogató, jósló és sok más egyéb bó­dé, melyeket a közönség tömegesen keresett fel, csak­nem minden második ház előtt állott egy egy mézes­­kalácsos, ezek azonban az idén, talán épen azért, mert oly sokan voltak, nem csináltak valami brilliáns üzle­tet. Egyetlen egy mézeskalácsos dicsekedhetett azzal, hogy délutáni 4 óráig minden készletét eladta , jó üzletét ez azonban csakis elmésségének köszönhető. Török hősöket árulgatott mézeskalácsból, oroszok által megcsonkított török nőket czukorból. A korcs­­márosok azonban nem panaszkodhatnak, alig győz­ték az új bort mérni. Ezek a mai búcsú fényoldaali, árnyoldalait majd holnap rendőri hírek között fogják olvashatni.­­ A »Körmendi ifjúsági kör« múlt hó 29-én a török sebesültek javára tánczkoszorút rendezett, mely 111 frt 58 kr és 1 arany tiszta jöve­delmet eredményezett s ez összeget a török konzulá­tusnak Budapesten át is küldte, melyek erős katonai és diplomatiai positióka biztosítsanak nekik. Szulejmán ennélfogva utasitatott az actiót azonnal erélyesen meg­kezdeni. Belgrád, okt. 7. A hivatalos lap je­lenti: Persiáni újólag kinevezett orosz ügynök átnyújtó megbízó levelét, ismételte a czár Szerbia iránti érzelmeinek és magas jóakaratának kifejezését. A fejedelem ez alka­lommal kifejezte azon óhajtását, hogy az Oroszország és Szerbia közt mindig fen­­állott barátságos viszonyok ezután is fentartas­­sanak. A pénzügyminiszter első rendelete a nyugalmazott tiszteket és az állandó hadse­regbe fölvett újonczokat fölmenti a személyes kereseti adótól. Páris, okt. 7. G­ambetta politikai hitvallása a következőleg végződik : Franczia­ország el fogja kárhoztatni a dictátori politi­kát s a végrehajtó hatalomnak ple­­biscitumi jelöltté változott feje nem állíthat maga elé más alter­natívát, mint magát alávetni vagy lemondani. Páris, okt. 7. a »Havas« ügynökség je­lenti: Gambetta újólag törvénye­sen ü­ldöztetni fog manifest­um­a miatt. A manifestum terjesztése ellen sem­miféle rendszabály nem foganatosíttatott. A „H­ON“ magántávsürgönyei Konstantinápoly, okt. 7. Egy Mukh­­tár pasától tegnap érkezett távirat az oroszok veszteségét a legutolsó csatá­ban 10,000-re, a törökökét 2000 h­alotra és sebesültre becsüli. Górni Studen, okt. 6. (Hivatalos­) Miklós nagyherczeg tegnap Plevna környékéről ide érke­zett; mindenütt nyugalom és hideg, esős idő van. Jjoridoil, okt. 7. A »Reuter« ügynök­ség jelenti: Reut pasa jelenti Sipkából e hó 4-éről. Egy gyalog zászlóalj és egy osztály lovasság a Hain-szoros irányában kémszem­lét tartott, és egy orosz-bolgár csapatot visz­­szavertek. — Szulejman pasa e hó­s­érőt je­lenti : Turaderenél, Karnovikhoz közel a török előőrsök orosz lovasság által megtámadtattak, de ez visszautasíttatott. Konstantinápoly, okt. 7. Havas-ügynökség jelenti: Mehemed Ali pasa a Montenegró ellen mű­ködő sereg parancsnokságát veszi át; az utolsó tar­talékok behívattak. Róm­a, okt. 7. Az »Italie« fel van jogo­sítva annak kijelentésére, hogy az elterjedt hírekkel ellenkezőleg Olaszország Németor­szággal semminemű természetű szövetségi szerződést nem kötött, Olaszország viszonyai a többi hatalmakhoz, mint ezelőtt, a legjob­bak­ — A pápa állapota kielégítő. — A »Courier d’ Italie« ezeket mondja: Mehemed Ali pasának elmozdítását ennek azon vélemé­nye okozta,hogy az ez idei hadjáratot be kell fe­jezni, s az orosz hadseregnek hagyni kell, hogy a Duna melleit az éghajlat befolyása gyengítse. A porta azonban más nézetben van; az orosz hadseregnek egyáltalán nem akar időt en­gedni újjá,szervezkedésre. Azonkívül a porta I a Németország által terveztetni látszó beavat­kozással szemben, nem akar időt engedni­­ ennek a diplomatiai interventióra, mielőtt a­­ törökök olyan újabb sikereket nem vívtak ki. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Afcsheaftft&ai irodalmsi és nyomdai részvénytársulat könyvnyamadás&h&m Budapest, barátok­ tere 7. sz. Athenaeum-épület. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A »Franklin-társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda részvény­­társaság ma tartotta évi rendes közgyűlését, melyen H­u­n­f­a­­­v­y János elnök constatálván, hogy 34 részvényes jelent meg, kik 3330 db részvényt 329 szavazat képviseletében téteményeztek le. Az üzleti jelentésből kiemeljük a következőket. A múlt évi veszteség pótlása levonásával 39,341 frt 43 kr nyere­ményt mutat ki a lefolyt üzletév. A kiadói üzletben megjelent nagyobb irodalmi művek még mindig nem kelnek el a jogos várakozásnak megfelelőleg, ennek okát a magasabb és vagyonosabb társadalmi osztály visszavonulásában látja az igazgatóság. Ez évi kiad­ványok 45,750 frt összértékben 524 métermázsa súly­ban használhatatlanokká válva 524 frt 24 kr. szenny papír értékben számíttatott fel. Ez évben kiadott könyvek előállítási ára 122,669 frt 65 krra rúg 37,525 frt 6 krral kevesebb mint az előző évben; ellenben az elárusítás 177,899 frtot — tehát 9,642 frttal többet jövedelmezett a múlt évinél. A könyv­­nyomda forgalma 268,418 frt 39 krra megy, 2225 frttal többre az előző évinél. A hírlapkiadás jö­vedelme a múlt évihez képest 13,360 forint javu­­lást mutat, a hirdetési üzlet 2007 forint többletével, a jelzálogadósság 11 hó alatt, újabb hitel igénybevé­tele nélkül 66,657 forinttal törlesztetett. A múlt évi rendkívüli közgyűlés által megválasztott igaz­gatóság tagjai közül Arany László kilépvén, új választásról intézkedni és a szelvény beváltá­sát 8 írttal eszközölni indítványozza az igazgató­ság. A felügyelő tanács a számvizsgálatról jelentést téve, az osztalékkifizetést ajánlva, kéri az igazgató­ság és a felügyelő tanács felmentését. — Ballagi Mór sajnálatát fejezvén ki a közgyűlés nevében Arany Lászlónak az igazgatóságból kilépése fölött — a köz­gyűlés a jelentést tudomásul véve, egyhangúlag meg­adta a felmentvényt. A tárgysorozat harmadik pont­ját az igazgatóság indítványa képezi a részvénytőke leírását érdeklőleg: minden 200 írtról szóló részvény­ről 50 frtot oly módon leírni, hogy ez­által 200.000 írttal csökkenvén a részvénytőke, ezen összeg a társu­lat ingó és ingatlan vagyonának értékleírására fordí­tandó. Az igazgatóság indítványát azzal indokolja, hogy a társulat alapításánál, 1873. tavaszán, oly ér­tékbecslés foganatosíttatott, mely ugyan ekkor iga­zolt lehetett, — de a mai viszonyok között tart­hatatlanná vált. Még azon indokból is szükséges az értékleirás, mivel különben még számos évre a nye­remény nagy része fordittatnék leírásra és ez még kevésbé szolgál a részvényesek érdekeinek mint az indítványozott modori leírás. A leírást következő té­telek képeznék: 39,000 frt az épület értékből, 10,000 frt a nyomda helyiségek értékéből, 7850 frt 58 krnyi alapítási költség teljesen törlendő, 9000 frt a gé­pek értékéből, 2900 frt a faberendezés, 19,000 frt a betűkészlet, 3000 frt a fametszetek, 8500 frt a hírlap kiadás, 38,400 frt a kiadói tulajdon és több nyomat, lemez, és végre 61,849 frt 42 kr a könyvkészlet érté­kéből. W­e­n­i­n­g­e­r Vincze az indítvány jogosultsá­gát belátja, és nem találja igazoltnak egy helybeli nagyobb napilap erre vonatkozó kételyeit. A leírás sem a kereskedelmi törvényekkel, sem­­az alapszabá­lyokkal nem ellenkezik. A hitelezők érdekei nemcsak hogy nem csorbultak, sőt ellenkezőleg, e kérdésben érdekközösség uralkodik, mit bizonyít azon körül­mény, hogy a magyar hitelbank, mint legnagyobb hitelező, a leírást nem ellenzi. S így annak szüksé­gessége és hasznossága egyaránt begyőzve van. Ez­után a közgyűlés az igazgatóság indítványát egyhan­­gúlag elfogadta és a választáshoz fogott. Az igazga­tóságba Gyulai Pált, és az irodalmi tanácsba Hein­rich Gusztáv és Arany Lászlót, a felügyelő tanácsba Fuchs Gusztáv, Halász Imr­e és Trebitsch Ignácz megválasztotta. — Törökország kamatszelvényei­nek fizetése tárgyában egy konzortium — melynek legelőkelőbb tagjai osztrák és magyar alattvalók — azon ajánlatot fogja tenni a napokban a portánál­, hogy az összes adósságok után kész az első évben 0/2, a másodikban 2, a harmadikban a1/2, a negye­dikben és attól fogva 3°/6 kamatot fizetni, hogyha a vám és a juhadó nekik engedtetik át. Ily módon va­lószínű volna, hogy Törökország teljesen visszanyer­né hitelét, azonban hozzá kell adnunk, hogy érte­­sülésünk szerint az e tekintetben megkérdett bécsi török követség nem nagyon biztató választ adott a konzortiumnak. " A magyar rente sikere, a­mint ben­nünket értesítenek, annyira meghatotta Berlin város hatóságát, miszerint rögtön egyhangúlag elhatározta tegnapelőtti ülésében, hogy a 30 millió márkányi új kölcsönét, melyet eddig nem mert pi­aczra vinni, a pénzpiacz tartózkodó helyzete folytán, azonnal kibocsátand­ja. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Tüzifa-elada­t ! 1 ’ . v m , a -i /■. % • í,” ’ és gázfavágó. CIREG-ERSEN­G, Ferenczváros, nyul-utcza 30. szám. Közlekedés a lovaspályával. 1132

Next