A Hon, 1877. december (15. évfolyam, 316-344. szám)

1877-12-08 / 323. szám

látván, hátat fordítanak az oroszoknak és futásnak eredének. Mukhtar pasa kétségbeesve látta, hogy Deve-Bo­­jun már elesik, az oroszok sorai közé veté magát, s vi­tézül a halált kereste. Néhány főbb tiszt föllelkesül­ve a vezér példáján, segélyére rohantak Mukhtarnak, ki pár percz múlva kétségbeesetten látta, hogy egy újabb támadás folytán balszárnya elesett, és jobb szárnya futásnak eredt. Elrendelte tehát, hogy azon derekak, kik még megállák helyüket, vonuljanak visz­­sza Erzerum felé. Már sötét volt, midőn a tábornagy e rendeletre magát elhatározta, meg lévén győződve, hogy az oroszok csapatait nem üldözhetik. A törökök vesztesége e csatában 3000 ember és 800 fogoly. A központban elromlott 16 ágyút nem lehetett elhozni, F­e­j­s­z­i pasa (magyar) vállán meg­sebesült. A­m­íg a tábornagy a központot igyekezett rendbe hozni, Erzerum kapujánál borzasztó jelenet folyt le. Egy csapat katona szuronyszegezve föltartóz­­tatá ott a futókat. Egy kapitány gyors vágtatva jött a csatából: »A fővezér azt parancsolta, nyissátok ki a kaput.« Alig mondá ki e szavakat, midőn egy őr­nagy lélekszakadva szintén oda érkezik: »Hazudsz!« kiáltá a kapitányra és kihúzván revolverét, agyon­­lövé. A kapitány rögtön lefordult lováról; ekkor az őrnagy kihúzván kardját rárohant a futókra: »Visz­­sza az ellenségre!« A nyomorultak azonban megöl­ték a derék tisztet. A kaput elállott erzerumi csapat fölhagyott erre az ellenállással, kinyiták a kapukat s a futók be­léptek. Este 10 órakor az egész hadsereg Erzerum­­ban volt. Az­nap este rettenetes vihar tombolt végig a városon, s a helyzetet még borzasztóbbá és söté­­tebbé tette. A közös had­ügyminisztérium emlék­irata a közös hadseregi tüzérségnél szükséges állomány- és egyéb változtatásokra, és az azokkal egybekötött költségekre vo­natkozólag. A közös hadsereg tüzérségi ágazatainál kívá­natos állomány és egyéb változtatások czéljából, az 1878 ki rendes költségvetés 6., 7., 13., 22., 23., 24., 25. és 26. czime alatt pénzösszegek vannak bevezet­ve, melyek az 1877-ik évre szóló legfelsőbb helyen szentesített országos bizottsági határozatok szerint történt engedélyezésektől, részben egy nagyobb, rész­ben egy kisebb magasságban különböznek, ekkér te­hát egy különös indokolást igényelnek. Továbbá a nevezett év rendkívüli előirányza­tának 2., 7. és 8. c­íme alatt oly összegek követeltet­­nek, melyek szintén a bevezetésben jelzett czélra ha­­tároznak. A rendes költségvetés különböző tételei, és az érintett rendkívüli követelmények közt létező össze­függés, úgy­szintén a szükségesség, az országos bi­zottságoknak, ezen az ide bevágó elemek száma és természetüknél fogva sokfélekép elágazott ügynek le­hető könnyű és világos áttekintetét nyújthatni, illő­nek látszatták, valamennyi, a fém­jelzett különbözete­ket és igényeket tárgyazó indokokat és értelmezése­ket a jelen iratban összefoglalni, mely utóbbira maj­dan az előirányzat egyes czímei és tételeinél rövid hi­vatkozás történend. Annak okáért, és tekintettel az elintézendő kér­dések elvi és tárgyilagos különbségeire, a követke­zőkben előbb a tüzérségi törzs és a tábori tüzérségre nézve szükségesnek látott változtatásoknak és újjá­szervezéseknek indokolása, azután a több költség le­­szállíthatására irányított megtakarítási rendszabások kivilágítása, végre az egyes czímek és tételeknél szám szerint kimutatott több vagy kevesebb szükség­letnek mérlegelése fog előadatni. Tüzérségi törzs. Megtakarítások által egy csekély fö­lösleggel fedezett 33.692 forintnyi több költség. A birodalom erődített helyei számára eddigelé csakis egy hadjárat kezdetekor neveztettek ki vártü­zérségi igazgatók, kik is tüzérségi és minden az ezzel összeköttetésben levő viszonyokra nézve, vezették és gondozták a várak fölszerelését és védelmezését. Világos, hogy egy, hadjárat kezdetében vagy röviddel előbb, valamely erődített hely részére újon­nan kinevezett tüzérségi igazgató feladatának még csak áldozatkész buzgóság mellett sem képes alapo­san, terjedelmesen és a legerélyesebb védelmezésre c­élzó módon eleget tenni, minthogy nekie a gyors hadműveletek által jellemzett mai harczmód követ­keztében egy főtervező, t. i. az idő hiányzani fog, hogy az erődített helyet környékével együtt tanul­mányozhassa, és annak védelmezését tüzérségi tekin­tetben előkészíthesse. Az új modorú hadakozás és az erődített helyeknek a franczia-német hadjáratban újólag bebizonyult fontossága, a vártüzérségi igazga­tóknak béke idejében, ezen hiányával, a hadsereg szervez­tében egy hézagot fedeztek föl, melynek mel­lőzése a birodalom védtehetsége érdekében mint ok­vetlenül szükségesnek kell, hogy jeleztessék. Nevezetesen a krakói, olmüczi, komáromi, pó­­lai, terézvárosi, péterváradi, eszéki, ragusai és catta­­rói várak oly helyeknek tekinthetők, melyek részben tágasságuk, részben hadászati fontosságoknál fogva, már béke idején egy vártüzérségi igazgatót igényel­nek, hogy a helyi viszonyok alapos tájékozása és a meglevő segédeszközök teljes felhasználása mellett a szívós és bizodalmas védelmezésre szükséges elő­munkálatok már békében végeztessenek és nyilván­tartassanak. A vártüzérségi igazgatók és a vár meg a mű­szaki tüzérség közt fennálló szolgálati viszonylatok miatt, melyek a vár­tüzér­ségi igazgatók már béke idején való életbeléptetésük által a szolgálat javára még növeltetni fognak, sikerült a hadseregi közigaz­gatásnak a nevezett helyeken felállítandó vártüzér­ségi igazgatók számára szükségelt pénzeszközöket a költségvetésnek túlterhelése nélkül főleg annak foly­tán megszerezni, hogy a vár és műszaki tüzérség törzstiszti rendfokozata és ez utóbbi ágazatnak tiszti állományában némi, épen a vártüzérségi igazgatók életbeléptetésük által lehető változtatásokat eszkö­zölhette. Tekintettel a szóban levő rendszabálynak — a mostani már hosszabb időn át fenforgó politikai és katonai viszonyok közt — tagadhatlan sürgősségére, továbbá azon körülményre nézve, hogy minden több költ­ség elkerültetett; a hadseregi közigazgatás köte­lességének tartotta a nevezett 9 várban a tüzérségi igazgatókat életbe léptetni, és az ennek folytán a rendes költségvetésnek illető czimeinél beállott vál­toztatásokat helyeslően tudomásra venni kéri. Táb­ori tüzérség. Több szükséglet a rendes költségve­tésben ........................................531,313 írt. Ebből levonva a megtakarítások ál­tal fedezett ....... 45,078 frtot, marad . 486,235 frt. Rendkívüli követelmény.................... 670,475 frt. Ebből van fedezve ..................... 50,270 frtot, marad rendkívüli költség . 620,205 frt. A franczia-német hadjáratból merített tapasz­talatok költség nélkül oda utalnak, bpA^elt­i'0 a tüzérségi«*1'. - ---- —i- "t,— -’t többi fegyvernemeket segíteni, az ütközeteket kedve­zően kezdeményezni és azokat egy annak idején foly­tatott, sikerteljes tevékenysége által eldönteni akar­ná, harczászati működéseit tetemes mérvben fokoz­­tatnia kellene. A tábori tüzérségnek harczászati működése leginkább lövegeinek hatásképességén alapul ugyan és e tekintetben a bizottságoktól megszavaztatott, a hadseregi közigazgatástól egy új, minden részében a legelőhaladottabb szerkesztési elvek szerint készült anyagnak máris keresztülvitt beszerzése által min­den megtörtént, a­mit a műtan és a lövegművészet mai álláspontjánál fogva egyátalán véghezvinni lehe­tett , de mindamellett a tábori tüzérség további sike­res harczászati tevékenységére nézve, még néhány nagyfontosságú tényezők kiemelendők, u. m.: a mozgékonyság, mint e fegyvernemnek nél­­k­ülözhetlen tulajdonsága, egy kellete­ koráni hatá­sára nézve ; a tábori tüzérségnek nagyobb testületekbeni alkalmaztatása, erővesztegetés elhárítása okából, hogy döntő harczmozzanatokban a lőhatást könnyen hatványozni lehessen­­ végre­­ a szabatos lövegkezelés, mert e nélkül a leg­­czélszerűbben szerkezeti lövegnek hatásképessége teljesen föl nem használható. Természettudományi est. (Deczember 7-ikén esti 6 órakor.) Ez alkalommal Thanhoffer Lajos kez­dette meg előadásainak ciklusát a táplálkozás­ról, szokás szerint nagy sereg hallgatóság előtt. Az ember mint a gőzgép, akkor működhetik, úgymond az előadó, ha táplálkozik. A mozgás, melegképzés egyenlő chemiai folyamatokon alapszik egyiknél is, másiknál is. E czél elérésére mindegyik bizonyos mennyiségű és minőségű anyagokat vesz fel magába. A táplálkozás abból áll, hogy az ember és állatok szerveik elkopott részeinek pótlására, valamint az életműködések kifejtésére és fentartására tápanyago­kat vesznek fel, s azokat táplálkozó szerveikben fel­dolgozzák, átváltoztatják. Az átalános bevezetés után áttér az előadó mai tárgyára s megismerteti a táp­csatorna szerkezetét nemcsak bonettanilag, hanem apróbb részleteiben szövettani alkotását is bemu­tatva. A tápcső magasabb rendű állatoknál a szájjal kezdődik, hol a tápszerek mint valamely műhelyben előkészíttetnek. A száj a gyomorral van kapcsolat­ban, melyből a tápcsatorn­a vezet. E tápcsatorna a növényevő állatoknál rendkívül hosszú. A táplálkozás már a szájban kezdődik. A száj­üregben a fogak, nyelv, ing, stb. roppant fontos sze­repet játszanak. Igen fontosak itt a nyálmirigyek, melyek a szájar nyálkahártyáján nyílnak kivezető csöveikkel, melyek a mirigyhólyagocskákkal vannak kapcsolatban. Ezen hólyagocskák mirigysejtjei vá­lasztják el a nyálat, mely a táplálkozásnál nélkülöz­­hetlen. A nyelv mozgékony bústömeg, mely az ízlés szerveit rejti magában, melyek rózsabimbó alakú, többféle sejtből álló s ideggel összefüggő képletek. A szájüreg a garatba, ez a nyelő csőbe, ez a gyomorba nyílik. A gyomor az állati test éléskamrá­ja, vegykonyhája. Tarisznya, melyet napjában több­ször megtöltünk. A gyomor belső nyákhártyája több redőt képez, melynek felszínén a gyomorba számta­lan apró csöves mirigyek nyílnak, melyek az emész­tésre nélkülözhetetlen gyomornedvet szolgáltatják. A gyomor a vékonybélbe megy, melyben szin­tén vannak emésztő nedvet tartalmazó mirigyek. E mellett számtalan szálacska van felületén, melyek aktív munkásai a tápláló nedvek felszívódásának. E kis bolyhoknak nevezetes szerkezetük van, s nélkü­lük táplálkozás nem is lehet. A boly közepén fut a központi tápnedvcsatorna, mely az alapszövetben le­vő finom és zsirtvivő csatorna-hálózattal áll kapcso­latban, így jut a zsír a sejtekbe, a bolyh szövet zsírcsatornáiba. A vékonybélbe a hasnyál mirigy és a máj önti még be váladékát. Az epe az emésztésre elkerülhe­tetlen váladék A máj különben az emberi test leg­nagyobb elválasztó szerve s ezekből a tápnedvcsa­­tornába. A vastagbél nagyobb s vastagabb falazatú mint a vékonybél. Belső hártyája redős. Ebben — Thanhoffer vizsgálatai szerint — az izomréteg rend­kívül nagy mértékben ki van fejlődve, úgy hogy e redők erős összehúzódásba jönnek, s ez a vastagbél­ben levő felszívódásnál fölötte fontos. Thanhoffer előadását számos érdekes mutat­vánnyal, s az emésztő szerveknek részint rajzban, részint praeparátumokban való bemutatásá­ul vilá­gította meg. A jövő pénteken folytatni fogja elő­adását. KÜLÖNFÉLÉK. — Legközelebb lapunk hétfőn reggel jelenik meg. Udvari hir. Ő felsége a királynő és a trónörökös találkozót adott Larisch-Wallersee gróf­nőnek, ki férjével együtt egyidejűleg érkezik meg Angolországba és ő felségének társaságában fog részt venni a falkavadászatokon. — A gödöllői szegény gyermekek szá­mára a királyné az idén is, mint eddig szokta, kará­csonyfát állíttat fel, az ajándékokat maga ő felsége osztja ki. — A magyar tudomány­os akadémia I-fő (nyelv- és széptudományi) osztálya decz. 10 én d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők : I. Barna Ferdinánd r. t. néhány őskori műveltségi tárgy elemzése a magyarban. II. S­z­i­l­á­d­y Áron r. t. bemutatja és ismerteti a »Régi magyar költők tára« első kötetét. III. A magyar helyesírás újonnan átvizsgált szabályainak tárgyalása. •*­ Szende Béla honvédminiszter tegnap este Bécsbe utazott. .— A pedagógiai társaság alakulása ügyé­ben holnap szombaton d. e. 10 órakor a népnevelők budapesti egyesületének ezukor-utczai helyiségében értekezlet fog tartatni, melyre minden, az ügy iránt érdeklődő tanférfiú megjelenhet. — Farsang. A január 15-én tartandó tech­nikus bálra már nagyban folynak az előkészületek. Bálanya a tavaki lesz: Blaskovics Miklósné. — A bölcső-egyesület fényes tánczvigalma a fővá­rosi vigadó termeiben január 30-án tartatik meg. Bálanya itt is, mint tavai, ismét Blaskovics Miklósné, szül. Edelspacher Marianna bárónő lesz, — a gyer­mekmenedék calico-bálja is a vigadóban lesz február 17-én. — Jule Edelwert gordonkaművész, ki a második philharmoniai hangversenyben kiváló tetszésben részesült, f. hó 12-én a vigadó kis termében hangversenyt ad. A műsorozat szerint legjobb bel­földi művészeink, úgymint Raab Antonia, Krancsevics D. és Ney D. e hangversenyben szintén résztvesznek. Jegyek kaphatók Pirnitzer Frigyes hangjegykeres­kedésében, váczi utcza 20-ik szám. — Fegyelmi tárgyalás. A legfőbb íté­­lőszék mint II. fokú fegyelmi bíróság ma tárgyalta E­r­e­m­i­­­s György volt újvidéki járásbiró, jelenleg győri törvényszéki biró fegyelmi esetét. Az I. fokú fPnVpI TY­ 1 hlfAfip ^ l*v»» talált ír fi /d­­­rvG ftaon cselekményében, hogy egy félnek, illetve ügyvédnek biztosítási végrehajtási kérvény miképi szerkeszté­sét megmagyarázta. Vádlott védője dr. Pártos Béla ügyvéd a mai védbeszédében tárgyi tényálladék hiá­nyából kér felmentő ítéletet, mert a törvény és ennek szelleme csak úgy értelmezhető, hogy a per miképi vitelére útmutatás vagy tanács­adása tilos, mely kö­rülmény ez esetben fenn nem forog. A legfőbb ítélő­­szék a védő által kifejtettekhez képest, a kir. ügyész­ség kérelme ellenében vádlottat tárgyi tényálladék hiányából teljesen fölmentette. — Jótékony hangverseny. Deczember 13-án, esti 7 órakor a budai philharm­ társaság a budai zeneakadémia több tagjának közreműködésé­vel a »Fáczán« helyiségeiben (II. ker. medve utcza) hangversenyt rendez, melynek jövedelme a felső vízi­városi elemi iskolák szegényebb tanulói felruházásá­ra fog fordíttatni. A műsorozat ez: Nyitány »Hu­ny­ady László« dalműhöz, kisebb zenekarra átírta Bugár F. , előadja a philharm társaság; Beriot III-ik hangversenye hegedűre zenekar kísérettel, elő­adja Csutor Sándor , »Anyámról,« költemény, sza­valja Kecskeméthy István; Serenáda és Allegro giocoso, Mendelsohn zongorára, zene­ kisérettel elő­adja Jaskowska Mari k. a. és a philharm. társaság. Magyar népdalok, zongorakisérettel, énekli Schmidt Ferencz;a »Harang« oratórium Schiller költemé­nye után magánszólamok, zenekar, zongora- és har­­monium-kisérettel. —­ A közönség kegyébe ajánlott karácsonyfák. A következő három felhívás köz­lésére kérettünk fel. A karácsonyi ünnepnapok kö­zeledtével a gyermekmenedék- egyesület választmánya tisztelettel adakozásra kéri föl a fővá­ros áldozatkész emberbarátait. Egyesületünk jóté­konyságát jelenleg 125, csaknem mindannyian árva­ságra jutott, szegény kisded képezi, kik mindnyájan gondos ápolásban s éber felügyeletben részesülnek. Készpénzbeli kegyes adakozások átvételével P­a­p­p József egyesületi kezelő pénztárnok bízatott meg, (lakása VIII. ker. muzeumutcza 5. sz. a. van), termé­szetbeli kegyes ajándékok pedig e jótékony intézet­nél (IX kerület kis főutcza 10. sz.) vétetnek át.­­ A pesti első bölcső-egyesület választmánya, midőn ezennel közzéteszi, hogy a karácsonyfa ünnepe a terézvárosi (profétautczai) bölcsőházban f. hó 28-án d. u. 3 órakor, a józsefvárosi (nagytemplomutczai) bölcsőházban pedig ugyanazon napon d. u. 4 órakor tartatik meg: adakozásra kéri föl az egyesület nagy­lelkű jótevőit. Kegyes adakozásokat mindkét bölcső­ház részére az egyesület pénztárnoka Adler An­­talné úrnő lesz szives elfogadni (Rombach utcza 7. szám alatti saját házában ) — Az igazgatóság. — A gyermekkórház-egyesület gazdasági bizott­sága nevében dr. Bókai János igazgató-főorvos és Halász Dezső, az egyesület titkára adako­zásra kérik fel e jótékony intézet minden rendű és rangú jótevőit a karácsonyi és az újévi közelgő ünne­pek alkalmából. Készpénzbeli kegyes adakozások át­vételével Czanyuga József egyesületi pénztárnok (nemzeti múzeum földszint 13. sz.) , más egyéb kará­csonyi ajándékok elfogadásával pedig Merényi Ferenczné asszony, a kórház gazdasági felügyelője (VIII. kerület, őszutcza 2. szám alatt az emeleten­ bízattak meg. — A földmivelés-, ipar- és kereske­delmi miniszter — mint tudvalevő — Budapesten egy új, a Terézvárosban építendő zálogházra nézve tett intézkedéseket. Úgy értesülünk, hogy az ehhez szükséges telek iránti nyílt pályázatra tegnap­­előttig, a határnapig közel 50 ajánlat érkezett be a minisztériumhoz, van tehát alkalom, ezek között vá­logatni ahhoz képest, a­mint az ajánlatok a telkek helyrajzi fekvése, forgalmi alkalmatossága, ára és lokális értéke tekintetében a czélnak leginkább ígér­keznek megfelelni. A Terézváros lakosságának nagy része nehezen várja e nagy szükségpótló intézet mi­előbbi létesítését. Ezrek és ezrek óhaja lesz vala tel­jesítve, olyanoké leginkább, a­kik különben is csak igen közvetve érzik a nagyszabású nemzetgazdasági tények hatását, ellenben a mindennapi életben, ezen az úton minduntalan rá vannak utalva az állam segít­ségére , s ez az államtól különben is a legegyszerűbb mód a szegények életének könnyítéséhez, mert a kincstárra nézve nem jár áldozatokkal. Csak azt kí­vánjuk, hogy az új zálogház helye most ott választas­sák ki, a­hol a helyi érdekeknek legjobban megfelel. — Dr. Schliemann, a világhírű régiség­kutató, mint a londoni »Athenaeum« írja, a Hisszan­­likban talált összes régiségeket Londonba vitte s ott azok rendezésével s a South Kenszington-muzeumban felállításával foglalkozik. — Népesedési mozgalom. Budapesten a lefolyt nov. 25-től decz. 1-ig terjedő héten élve született 239 gyermek, elhalt 218 személy; a szü­letések tehát 2 esettel múlják fölül a halálozásokat.­­ Az élve szülöttek közt volt 171 törvényes, 68 törvénytelen; nemre nézve 124 fiú, 115 leány. Halva született 16 gyermek, köztük 10 törvényes, 6 tör­vénytelen.­­ A halottak közt volt 134 férfi, 103 nő, egy éven aluli gyermek 57. Ez év 48 hetében élve szü­letett összesen 12174 gyermek, elhalt 11667 egyén, a születések többlete tehát 507. Születések arányszá­ma 1000 lakosra : 39,4. Halálozások arányszáma 1000 lakosra : általában 39.1, az egy éven felüli la­kosságnál : 30.4, az öt éven felüli lakosságnál : 23.7. Élve­szülöttek vallás szerint igy oszlanak meg: ka­­tholikus 189, ágostai 11, helvét 9, görög n. e. —, zsi­dó 30. — Halálozások kerület szerinti kimutatása. (A kórházi halottakat előbbi lakhelyük szerint oszt­ván be) : I. kerület 19, II. kér. 18, III. kér. 9, IV. kér. 11, V. kér. 6, VI. kér. 34, VII. kér. 29, VIII. kér. 57, IX. kér. 21, X. kér. 4. egyéb kórházi halott 28, katona 1. — Nevezetesebb halálokok. (A rendelő orvosok és halottkémek jelentése szerint) Croup 6, roncsoló torokláb 11,hökhurut 2, kanyaró 8, vör­­heny 9, himlő 1, cholera asiai —, typhus 5, gyermekágyi láz —, egyéb ragályos betegségek —, agykérláb 3, agylob 2, agyvízkór 1, agybüdös 7, rángások 9, szervi szívbaj 6, tüdő, mellhártya- és bőrglob 20, tüdőgümő és sorvadás 40, toroklob —, bélhurut 21, béllob 3, európai hányszékelés —, has­­hártyalob 4, brightkór —, gyermekágyi bajok 1, angolkór 1, görvélykór —, veleszületett gyenge­ség és alkathiba 10, agykór 8, vízkór 1, erőszakos haláleset 8, ebből gyilkosság 2, öngyilkosság 1, baleset 3. — Közoktatásügyi törvények és rendeletek tára. Az 1868 ik év óta 1877-ik év végéig közrebocsátott és a népoktatásra vonatkozó törvények, rendeletek, tantervek és szabályzatok gyűj­teménye. Hivatalos adatok nyomán.« Ily czimü nagy­fontosságu mű jelent meg az Eggenberger-féle ki­­adóhivatalban. Első 25 sűrűn nyomtatott évnyi kötete ez egy nagyobb vállalatnak, melynek második kötete a középtanodai ügygyel fog foglalkozni. Dr. Kár­mán Mór, ezen gyűjtemény összeállítója, mint a közoktatásügyi tanács jegyzője, kiválóan képes volt e gyűjtemény összeállítására s még ő neki is igen nagy nehézségébe került ez. Előszavában hosszasan elpanaszolja, hogy a legtöbb rendeletet egyátalán nem lehet megkapni; megtörténik, hogy a hivatalos rendeletek tárában igen fontos rendeletek egyátalán hiányoznak, mások kétszer is vannak közölve, míg mások ismét csak töredékben vannak. Egyszóval, azon hivatalos gyűjtemény szerző szerint »lelkiisme­retlen hanyagsággal« van szerkesztve. Különben ma öa azon tény, h­gy a közoktatásügyi rendeleteket a többiek halmazában igen nehéz megtalálni, eléggé indokolja ezen mű megjelenését, annyival inkább, mert Ráth Mór 1870-ks gyűjteménye, mely különben is elavult, ma már teljesen elveszett. Szerző művét következőkép osztotta fel: 1. A három népoktatási törvény. 2. Községi és állami népiskolák szervezete (utasítások a községek, iskolaszékek, tanfelügyelők, tantestületek, nyugdíjügy stb. tárgyában.) 3. Az ál­lami és községi népiskolai intézetek tanulmányrendje, az egyes tantervek s vizsgálati szabályok, ide értve a képző intézeteket s kereskedelmi iskolákat is. 4. Különös intézkedések, különösen statiszkai s iskola­­segélyzési ügyekben. Mindehhez betűrendes tárgy­mutató is járul. Szerző, mint a tartalomjegyzékből látható, minden szükségest felölelt s ha volna is még némi toldani való, p. az ipar-­­ egészségügyi törvé­nyek megfelelő szakaszai, az eltiltott könyvek soro­zata stb., melyek felvétele által a mű gyakorlati hasz­nálhatósága sokat emelkednék, annyi tény, hogy ezen kötet megjelenését nem csak a tanfelügyelők s más iskolai hatóságok tagjai, de minden tanügybarát me­legen üdvözölheti. Ára a vaskos kötetnek csak 2 frt, s így még tanítók által is megszerezhető. — Az erdőtörvényjavaslat és az Alföld öntözése kérdéséhez igen érdekes czik­­ket közöl a G­o­n­d­a Béla által kitűnően szerkesz­tett »Gazdasági Mérnök« most megjelent 15. száma. Ezenkívül a Béga-csatorna érdekében van benne egy figyelemreméltó felszólalás, továbbá ismertetve van egy új lejtőmérő műszer, a­melyet gazdák is czélsze­­rűen használhatnak. Végül érdekes kisebb közlemé­nyek vannak benne a lenről, a rhone-völgyi öntöző csatornáról és a fatuskók robbantásáról. Ezzel egyide­jűleg megjelent a »Gazdasági Mérnök« felhívása és mutatványszáma is — a jövő évre. Hosszabb czikk van benne a veteményes kertek öntözéséről G­o­n­d­a Bélától . Faragó László ismerteti a kisebb gazda­ságokban czélszerűen használható oszlopos­ járgány­­cséplőgépet. Több hasznos tudnivaló­s a lap ez évi első évfolyamának tartalomjegyzéke egészíti ki e jól összeállított mutatvány­szám tartalmát. A »Gazda­sági Mérnök« megjelenik havonkint kétszer, másfél ívnyi tartalommal, csinos kiállításban, rajzokkal el­látva. Előfizetési ára egy évnegyedre 1­árt 50 kr. Az előfizetési pénz a kiadóhivatalba (nádor-utcza 14. sz.) küldendő. Ajánljuk e jól szerkesztett népszerű gaz­dasági és műszaki folyóiratot olvasóink szives figyel­mébe és pártolásába. — Uj tolvaj ipar. Zwetkó György bajai 36 éves ismeretes csaló, f. hó 4-én délben az akadémia­­utczában a földről vett fel egy tárczát ép akkor, mi­dőn Strobl Magdolna mosónő mellette elhaladt. A tárczában egy czédulába tekert arany volt, mikép azt a csaló a kiváncsi mosónőnek megmutatta, sőt felkérte őt, hogy olvassa el a czédulán írottat, mire kisült, hogy »ez az arany tiz forinton alól el nem adható.« Zwetkó mindemellett késznek mutatkozott az ara­nyat a mosónő nagy kendőjével elcserélni. A mosónő ezen megörült, levetette kendőjét, s csak ezután ké­pült el, midőn felvilágosították, hogy az arany tulaj­donképen egy értéktelen tantusz, Zwetkót sikerült elfogni. — Egy sirásó rezignatiója. Jakovics Károly 55 éves nős sirásó, tegnap reggel 7 órakor a kerepesi út melletti temetőben egy fára akasztotta fel magát, s mire észrevették, már meg volt halva. — Inas-boszu. Kossutha György és Szech­­ner János üveges inasok tegnap este 9 órakor a múzeum és Eszterházy-utczák szegletén még épülő­félben levő gr. Almássy Kálmán-féle palota földszinti ablakait pajkosságból össze-vissza vagdosták, sőt né­hányat egészen betörtek, úgy hogy 14 drb tökélete­sen hasznavehetlenné vált. Az éjjeli­őr végre véget vetett ezen vandalizmusnak és a két inast befogta, kik azt adták okául kártevő cselekményeiknek, hogy a legényt akarták boszantani. — Egy japáni herczeg. Berlini lapok­ban olvassuk a következő érdekes történetet. Néhány év előtt Berlinbe érkezett Kita Sivakuvano Mya ja­páni herczeg, a mikádó egy unokabátyja, hogy itt megtanulja a német katonai szolgálatot. Elsajátítván a német nyelvet, beosztatott egy gránátosezredbe, hol serényen a­­ki feküdt katonai tanulmányainak. Majd a katonai akadémia növendéke lett, megismer­kedett a tüzérségi szolgálattal s már a lovassághoz kellett volna beosztatnia, midőn egyszerre császári parancscsal visszahivatott hazájába. Egy nagyobb commandót szándékoznak rábízni a fölkelők ellen, ez volt a visszahívási parancs indokául felhozva. De a valódi ok nem ez volt, hanem más. A japáni herczeg be­leszeretett egy német szép szőke leányba, egy a német­­franczia háborúban elesett lovastiszt leányába s el is jegyezte magának a különben is régi nemesi családból származó hölgyet. De bizony a német nemesi csalá­dok régiségére Japánban nem adnak sokat. — Igen megijedtek Yeddában, midőn megtudták, hogy egy császári herczeg egy idegen nővel készül összekelni s azért hivták vissza, hogy ebben megakadályozzák. A herczeg távoztakor megígérő, hogy mihelyt teheti, azonnal visszatér; ígéretét azonban mindeddig nem tarthatta meg, mivel felügyelet alatt áll s meg van vonva tőle az engedély Japán határait elhagyhatni. Azonfölül a család arra is erőfeszítéseket tesz, hogy a fiatal herczeget belföldi szépséggel kösse össze. — A franczia válság alkalmából a kö­vetkező pikáns történetkét mondja el a »Times« egy levelezője : A múlt szombaton egy igen tekintélyes s nagyon hires ember, Lesseps, a szuezi csatorna terve­zője és végrehajtója búcsúzni volt egy »igen magas állású egyéniségnél.« A beszélgetés a napi kérdések körül forgott s a magas egyéniség tudni óhajta láto ■ gatója véleményét ezek felől. A hires ember tehát elkezdő fejtegetni a krízis felőli nézeteit s elmondé, hogy annak minden áron és minél előbb véget kell vetni; a pártokat közelebb kell hozni egymáshoz,­­ mert villongásuk által az szenved, a ki egy és osztha­tatlan : az ország és közjava. A hires ember csakha­mar neki melegedett a beszédnek, beszélt hevesen, ékesen és meggyőzőleg. A magas állású egyéniség pedig, kire a szónoklat mély benyomást látszott tenni, izgatottan, de némán járt fel s alá a szobában a szónoklat alatt, mig egyszer oda állt a szónok elé s kérő hangon mondá : »Megálljon uram! Mondja el, kérem, mind­ezeket — a feleségemnek.« — Patti Adél leveleket intézett impressa­­riójához, Strakoschhoz, melyekben annak az elha­tározásának ad kifejezést, hogy operákban többé föl nem lép s csak hangversenyekben fogja hallatni ezüst­hangját. A sok próba és öltözetváltoztatás az ope­rákban igen kimerítik s ez az oka elhatározásának. No, talán mégis meggondolja magát. — A fővárosi középítési bizottság ma délután Ger­­­óczy alpolgárm. elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyait a következőkben is­mertetjük : A légszesz-gyár készletének időről időre való megvizsgálása a középítési bizottság feladata lé­vén, az elnök indítványára a világítási albizottság megbízatást nyert, hogy ily vizsgálatot mihamarább eszközöljön annál inkább, mivel 1876. deczember ele­jén tették utóször meg a hivatalos szemlét. Egy ma­gán fél építési engedélyének kiadása alkalmából a budai epreskertnél fekvő telek némely részeinek be­váltása alkalmából a bocsárat­i élenkint 15 írtban állapították meg. Az ördögárok tövében levő Iványi féle ház tájékának rendezése ügyében kiküldött albi­zottság jelenti, hogy a gyalogjárdát 0,42 méterrel kellene emelni és 3­98 méternyire kiszélesíteni. A ház ajtó és ablak nyílásai érintetlenül maradhatnak. Tá­masztófal építése nem szükséges. A javaslatot elfo­gadták s keresztül vitelére majd az ördögároképítő­­bizottság ügyel föl. Ezután a mérnöki hivatal je­lenté, hogy az árvíz elleni óvóintéz­kedé­sek megtétele alkalmával elrendelt alsó dunasori partfölemelés ter­veit és költségvetését elkészítette. A 8 méter magas lépcsőzetes kőport 3, egyenként 16 centméternyi lépcsővel emeltetnék, mi­által elérné a 27 láb magasságot. — A munkálat kivitele 23,673 forint 44 krajczárba jön. — S­z­t­u­p­a vissza­­tetszését fejezi ki a fölött, hogy a tervek csak most lettek előterjesztve a tél köszebén, s a hivatal a ned­ves időjárás munkarontó napjaiban kívánná a mun­kát teljesíteni. Ő is, meg B­o­b­n­­­a is a munka ta­­vaszra halasztása mellett szóltak, mert az árvíz es­­hetőleg idejére immár a fölemelést nem lehet keresz­tül vinni. Nasztl és Preuszner felszólalása után a bizottság kimondja, hogy a munkájat mielőbb még a télen kezdessék meg. Felügyelet végett, kikül­dettek : Sztupa, Nasztl, Bobula, Egert, Preuszner, Vogler. A gáztársaság a Rottenbiller utcza kereszt­metszeti rajzait kérte, mert a külső Terézváros több közintézetét (kisdedóvó, prot. árvaház, izr. siketnéma intézet stb.) lógszeszszel akarja ellátni, kiadatik. A mérnöki hivatal bemutatja a kopaszi párhuzam mű­vek (a Gellérthegy alatti vonal) 27-ra emelési ter­veit és költségvetéseit, a köztek, minisztériumban működött vegyes bizottság megállapodásai értelmé­ben. Az egész 14,077 ftba kerül. Ezen tervek előter­jesztése alkalmával feltűnést keltett a miniszter azon intézkedése, hogy H­a­­­s­e­k fakereskedőnek kérel­­mére — a főváros megkérdezése nélkül — megen­gedte, hogy faszállítási czélból az ő táránál a töltést 11 töltést 12 ölnyire átvágják, hogy a hajók odaér­hessenek. Az átvágás elején a gát árvíz idejében a főváros költségén lenne itt helyreállítandó. A bizott­ság átalában megütközött a miniszter intézkedésén, ki minden tárgyalás és a hozzájárulási arány megál­lapítása nélkül egy magánfél kérelmére a közönség érdekeit föláldozá, mert az egész párhuzammá hasz­nát koc­káztatta az átjáró nyitás engedélyezésével. A bizottság elhatározta, hogy a miniszter feliratilag fölkeressék ez ügyben a tárgyalás utólagosan való megtartására. —A mérnöki hivatal 14.000 ftos terve elfogadtatott. Ezzel az ülés véget ért. — Antonelli leánya. Rómában tegnap tárgyalták 6 óra hoszszán át azon nőnek perét, ki Antonelli bibornok leányának vallja magát. A tár­gyalás, mely roppant közönség jelenléte mellett folyt le, azon kérdés körül forgott, hogy a bibornok apasága tanukkal bebizonyítható-e A bibornok leá­nyának ügyvéde Tajani ékesen szóló beszéddel vitatta, hogy Antonelli élete elítéli a coelibátust: tiltakozott, hogy botrányt idézne elő, mert az igazság mindig erkölcsös; a grófné gyermekei érdekében cse­lekszik. Mari ügyvéd az Antonelli grófok védőjeként beszélt, ragaszkodott ahhoz, hogy mindenekelőtt meg kell tudni, ki volt Laura anyja, kinek létét ő ta­gadja ; a pert erkölcstelennek mondja; részben élet és kifogása a tanuk elfogadása ellen, nem tett hatást. A most közölt okmányok nagy hatást keltettek. Az ítéletet karácson táján hirdetik ki. A „Hon“ magántársürgönyei, A delegatiókból. BéCS, decz. 7. A magyar delegatió elnö­ke ő felsége a királyhoz a következő beszé­det intézte. Császári és apostoli felség! Legkegyelmesebb urunk! Több mint két év múlt el azóta, hogy a cs. és ap.kir.felséged által 1875-ben összehívott magyar kép­viselőház törvényes működésének első feladatai közt delegáczióját a közös ügyek tárgyalására megválasztot­ta, hogy cs. és apostoli királyi felséged legmagasab trónja előtt legmélyebb hódolatát e helyen kifejezze. És most, midőn e képviselőház törvényes működésé­nek utólsó szakaszához közeledik, a megoldásra váró számos nagy fontosságú feladatok közt ismét gondoskodni kellő alkotmányszerű közreműködéséről a legközelebbi évi közös szükséglet megállapítá­sánál. Minthogy a magyar képviselőház minket bízott meg e feladattal, mielőtt a törvény által elénk szabott működésünkhöz fognánk, sietünk cs. és apostoli király felséged legmagasabb trónja előtt megjelenni , hogy jobbágyi hódolatunknak és hű ragaszkodásunknak a legmélyebb alá­zattal kifejezést adjunk. Méltóztassék ezt felségednek a legkegyelmesebben elfogadni és megengedni, hogy felséged színe előtt teljes őszinteséggel és nyílt biza­lommal kijelenthessük abbeli örömünket, hogy si­került monarchiánk részére a békét fenntartani, hogy kifejezhethessük azon reményünket, hogy ez jövőre is sikerülni fog.­­ Áthatva feladatunk, nagy fontosságától, zsinórmértékéül fogjuk tekinteni eljárásunknak, hogy felséget hit népeinek ereje ne vétessék igénybe azon túl, mint a menynyire a fen­forgó viszonyok okvetetlen megkövetelik, de vi­szont az, a mit a monarchia és igy hazánk ér­dekeinek megóvása is minden eshetőséggel szem­ben igényel, felséged kormányának rendelkezése alól el ne vonassék. Mindannak biztos megóvását, a mit felséged hit népeinek érdekei követelnek, ott lát­juk azon bölcsességben, a monarchia népei iránti atyai gondoskodásban és az uralkodói hivatásnak felsé­ged általi emelkedett, alkotmányos felfogásában —é­s még csak azon, nemzetünk minden fiának szivében nyelv és rangkülönbség nélkül élő legforróbb óhaj­tásnak kívánunk kifejezést adni: terjeszsze ki és védelmezze a mindenható, cs. és ap. kir. felséged, a felséges császárné és királyné és a fenséges trón­örökös drága életét felséged népeinek boldogitására dicsőséggel és szerencsével környezve, az emberi élet legszélsőbb határáig. Bécs, decz. 7. Az osztrák delegátió elnökének Trautmansdorfnak az uralkodóhoz in­tézett beszéde igy hangzik: »Felséged hivatsanak a legalázatosabb hűséggel szót fogadva, a birodalmi gyűlés delegátiója összeült, hogy alkotmányszerü fel­adatát beteljesítse. Méltóztassék felségednek a dele­gátió munkálatait legkegyelmesebb jóakarattal fogad­ni. E munkák magokon viselendik ama legális és ha­zafias érzület bélyegét, melytől egyenlő meleggel van eltelve minden tagtársunk, kik szerencséseknek érzik magukat működésök kezdetén ezt a trón zsámolyánál kifejezésre juttathatni. Bécs, decz. 7. 13 felsége a király m­a fo­gadta Ausztria és Magyarország delegáczióit, s a hozzá intézett beszédekre a következőleg válaszolt: »A ha­ldadásról való biztosításokat me­lyeket önök hozzám intéztek, megelégedéssel fogadom. Tekintve az európai politikai hely­zetet óhajtásom lett, volna önöket már előbb egybegyűlve látni alkotmányszerű működé­sük megkezdésére. Ha még ma nincsenek is önök azon helyzetben, hogy a jelenlegi ülés­szak feladatait, végleg megoldják, bizalommal rá­hagyhatom az önök kipróbált buzgalmára, azt megtenni, mit a viszonyok megengednek s a­mit már most meg lehet tenniök. Őszinte sajnálatomra nem sikerült a há­ború kitörését Orosz- és Törökország közt

Next