A Hon, 1877. december (15. évfolyam, 316-344. szám)
1877-12-08 / 323. szám
látván, hátat fordítanak az oroszoknak és futásnak eredének. Mukhtar pasa kétségbeesve látta, hogy Deve-Bojun már elesik, az oroszok sorai közé veté magát, s vitézül a halált kereste. Néhány főbb tiszt föllelkesülve a vezér példáján, segélyére rohantak Mukhtarnak, ki pár percz múlva kétségbeesetten látta, hogy egy újabb támadás folytán balszárnya elesett, és jobb szárnya futásnak eredt. Elrendelte tehát, hogy azon derekak, kik még megállák helyüket, vonuljanak viszsza Erzerum felé. Már sötét volt, midőn a tábornagy e rendeletre magát elhatározta, meg lévén győződve, hogy az oroszok csapatait nem üldözhetik. A törökök vesztesége e csatában 3000 ember és 800 fogoly. A központban elromlott 16 ágyút nem lehetett elhozni, Fejszi pasa (magyar) vállán megsebesült. Amíg a tábornagy a központot igyekezett rendbe hozni, Erzerum kapujánál borzasztó jelenet folyt le. Egy csapat katona szuronyszegezve föltartóztatá ott a futókat. Egy kapitány gyors vágtatva jött a csatából: »A fővezér azt parancsolta, nyissátok ki a kaput.« Alig mondá ki e szavakat, midőn egy őrnagy lélekszakadva szintén oda érkezik: »Hazudsz!« kiáltá a kapitányra és kihúzván revolverét, agyonlövé. A kapitány rögtön lefordult lováról; ekkor az őrnagy kihúzván kardját rárohant a futókra: »Viszsza az ellenségre!« A nyomorultak azonban megölték a derék tisztet. A kaput elállott erzerumi csapat fölhagyott erre az ellenállással, kinyiták a kapukat s a futók beléptek. Este 10 órakor az egész hadsereg Erzerumban volt. Aznap este rettenetes vihar tombolt végig a városon, s a helyzetet még borzasztóbbá és sötétebbé tette. A közös hadügyminisztérium emlékirata a közös hadseregi tüzérségnél szükséges állomány- és egyéb változtatásokra, és az azokkal egybekötött költségekre vonatkozólag. A közös hadsereg tüzérségi ágazatainál kívánatos állomány és egyéb változtatások czéljából, az 1878 ki rendes költségvetés 6., 7., 13., 22., 23., 24., 25. és 26. czime alatt pénzösszegek vannak bevezetve, melyek az 1877-ik évre szóló legfelsőbb helyen szentesített országos bizottsági határozatok szerint történt engedélyezésektől, részben egy nagyobb, részben egy kisebb magasságban különböznek, ekkér tehát egy különös indokolást igényelnek. Továbbá a nevezett év rendkívüli előirányzatának 2., 7. és 8. címe alatt oly összegek követeltetnek, melyek szintén a bevezetésben jelzett czélra határoznak. A rendes költségvetés különböző tételei, és az érintett rendkívüli követelmények közt létező összefüggés, úgyszintén a szükségesség, az országos bizottságoknak, ezen az ide bevágó elemek száma és természetüknél fogva sokfélekép elágazott ügynek lehető könnyű és világos áttekintetét nyújthatni, illőnek látszatták, valamennyi, a fémjelzett különbözeteket és igényeket tárgyazó indokokat és értelmezéseket a jelen iratban összefoglalni, mely utóbbira majdan az előirányzat egyes czímei és tételeinél rövid hivatkozás történend. Annak okáért, és tekintettel az elintézendő kérdések elvi és tárgyilagos különbségeire, a következőkben előbb a tüzérségi törzs és a tábori tüzérségre nézve szükségesnek látott változtatásoknak és újjászervezéseknek indokolása, azután a több költség leszállíthatására irányított megtakarítási rendszabások kivilágítása, végre az egyes czímek és tételeknél szám szerint kimutatott több vagy kevesebb szükségletnek mérlegelése fog előadatni. Tüzérségi törzs. Megtakarítások által egy csekély fölösleggel fedezett 33.692 forintnyi több költség. A birodalom erődített helyei számára eddigelé csakis egy hadjárat kezdetekor neveztettek ki vártüzérségi igazgatók, kik is tüzérségi és minden az ezzel összeköttetésben levő viszonyokra nézve, vezették és gondozták a várak fölszerelését és védelmezését. Világos, hogy egy, hadjárat kezdetében vagy röviddel előbb, valamely erődített hely részére újonnan kinevezett tüzérségi igazgató feladatának még csak áldozatkész buzgóság mellett sem képes alaposan, terjedelmesen és a legerélyesebb védelmezésre célzó módon eleget tenni, minthogy nekie a gyors hadműveletek által jellemzett mai harczmód következtében egy főtervező, t. i. az idő hiányzani fog, hogy az erődített helyet környékével együtt tanulmányozhassa, és annak védelmezését tüzérségi tekintetben előkészíthesse. Az új modorú hadakozás és az erődített helyeknek a franczia-német hadjáratban újólag bebizonyult fontossága, a vártüzérségi igazgatóknak béke idejében, ezen hiányával, a hadsereg szerveztében egy hézagot fedeztek föl, melynek mellőzése a birodalom védtehetsége érdekében mint okvetlenül szükségesnek kell, hogy jeleztessék. Nevezetesen a krakói, olmüczi, komáromi, pólai, terézvárosi, péterváradi, eszéki, ragusai és cattarói várak oly helyeknek tekinthetők, melyek részben tágasságuk, részben hadászati fontosságoknál fogva, már béke idején egy vártüzérségi igazgatót igényelnek, hogy a helyi viszonyok alapos tájékozása és a meglevő segédeszközök teljes felhasználása mellett a szívós és bizodalmas védelmezésre szükséges előmunkálatok már békében végeztessenek és nyilvántartassanak. A vártüzérségi igazgatók és a vár meg a műszaki tüzérség közt fennálló szolgálati viszonylatok miatt, melyek a vártüzérségi igazgatók már béke idején való életbeléptetésük által a szolgálat javára még növeltetni fognak, sikerült a hadseregi közigazgatásnak a nevezett helyeken felállítandó vártüzérségi igazgatók számára szükségelt pénzeszközöket a költségvetésnek túlterhelése nélkül főleg annak folytán megszerezni, hogy a vár és műszaki tüzérség törzstiszti rendfokozata és ez utóbbi ágazatnak tiszti állományában némi, épen a vártüzérségi igazgatók életbeléptetésük által lehető változtatásokat eszközölhette. Tekintettel a szóban levő rendszabálynak — a mostani már hosszabb időn át fenforgó politikai és katonai viszonyok közt — tagadhatlan sürgősségére, továbbá azon körülményre nézve, hogy minden több költség elkerültetett; a hadseregi közigazgatás kötelességének tartotta a nevezett 9 várban a tüzérségi igazgatókat életbe léptetni, és az ennek folytán a rendes költségvetésnek illető czimeinél beállott változtatásokat helyeslően tudomásra venni kéri. Tábori tüzérség. Több szükséglet a rendes költségvetésben ........................................531,313 írt. Ebből levonva a megtakarítások által fedezett ....... 45,078 frtot, marad . 486,235 frt. Rendkívüli követelmény.................... 670,475 frt. Ebből van fedezve ..................... 50,270 frtot, marad rendkívüli költség . 620,205 frt. A franczia-német hadjáratból merített tapasztalatok költség nélkül oda utalnak, bpA^elti'0 a tüzérségi«*1'. - ---- —i- "t,— -’t többi fegyvernemeket segíteni, az ütközeteket kedvezően kezdeményezni és azokat egy annak idején folytatott, sikerteljes tevékenysége által eldönteni akarná, harczászati működéseit tetemes mérvben fokoztatnia kellene. A tábori tüzérségnek harczászati működése leginkább lövegeinek hatásképességén alapul ugyan és e tekintetben a bizottságoktól megszavaztatott, a hadseregi közigazgatástól egy új, minden részében a legelőhaladottabb szerkesztési elvek szerint készült anyagnak máris keresztülvitt beszerzése által minden megtörtént, amit a műtan és a lövegművészet mai álláspontjánál fogva egyátalán véghezvinni lehetett , de mindamellett a tábori tüzérség további sikeres harczászati tevékenységére nézve, még néhány nagyfontosságú tényezők kiemelendők, u. m.: a mozgékonyság, mint e fegyvernemnek nélkülözhetlen tulajdonsága, egy kellete koráni hatására nézve ; a tábori tüzérségnek nagyobb testületekbeni alkalmaztatása, erővesztegetés elhárítása okából, hogy döntő harczmozzanatokban a lőhatást könnyen hatványozni lehessen végre a szabatos lövegkezelés, mert e nélkül a legczélszerűbben szerkezeti lövegnek hatásképessége teljesen föl nem használható. Természettudományi est. (Deczember 7-ikén esti 6 órakor.) Ez alkalommal Thanhoffer Lajos kezdette meg előadásainak ciklusát a táplálkozásról, szokás szerint nagy sereg hallgatóság előtt. Az ember mint a gőzgép, akkor működhetik, úgymond az előadó, ha táplálkozik. A mozgás, melegképzés egyenlő chemiai folyamatokon alapszik egyiknél is, másiknál is. E czél elérésére mindegyik bizonyos mennyiségű és minőségű anyagokat vesz fel magába. A táplálkozás abból áll, hogy az ember és állatok szerveik elkopott részeinek pótlására, valamint az életműködések kifejtésére és fentartására tápanyagokat vesznek fel, s azokat táplálkozó szerveikben feldolgozzák, átváltoztatják. Az átalános bevezetés után áttér az előadó mai tárgyára s megismerteti a tápcsatorna szerkezetét nemcsak bonettanilag, hanem apróbb részleteiben szövettani alkotását is bemutatva. A tápcső magasabb rendű állatoknál a szájjal kezdődik, hol a tápszerek mint valamely műhelyben előkészíttetnek. A száj a gyomorral van kapcsolatban, melyből a tápcsatorna vezet. E tápcsatorna a növényevő állatoknál rendkívül hosszú. A táplálkozás már a szájban kezdődik. A szájüregben a fogak, nyelv, ing, stb. roppant fontos szerepet játszanak. Igen fontosak itt a nyálmirigyek, melyek a szájar nyálkahártyáján nyílnak kivezető csöveikkel, melyek a mirigyhólyagocskákkal vannak kapcsolatban. Ezen hólyagocskák mirigysejtjei választják el a nyálat, mely a táplálkozásnál nélkülözhetlen. A nyelv mozgékony bústömeg, mely az ízlés szerveit rejti magában, melyek rózsabimbó alakú, többféle sejtből álló s ideggel összefüggő képletek. A szájüreg a garatba, ez a nyelő csőbe, ez a gyomorba nyílik. A gyomor az állati test éléskamrája, vegykonyhája. Tarisznya, melyet napjában többször megtöltünk. A gyomor belső nyákhártyája több redőt képez, melynek felszínén a gyomorba számtalan apró csöves mirigyek nyílnak, melyek az emésztésre nélkülözhetetlen gyomornedvet szolgáltatják. A gyomor a vékonybélbe megy, melyben szintén vannak emésztő nedvet tartalmazó mirigyek. E mellett számtalan szálacska van felületén, melyek aktív munkásai a tápláló nedvek felszívódásának. E kis bolyhoknak nevezetes szerkezetük van, s nélkülük táplálkozás nem is lehet. A boly közepén fut a központi tápnedvcsatorna, mely az alapszövetben levő finom és zsirtvivő csatorna-hálózattal áll kapcsolatban, így jut a zsír a sejtekbe, a bolyh szövet zsírcsatornáiba. A vékonybélbe a hasnyál mirigy és a máj önti még be váladékát. Az epe az emésztésre elkerülhetetlen váladék A máj különben az emberi test legnagyobb elválasztó szerve s ezekből a tápnedvcsatornába. A vastagbél nagyobb s vastagabb falazatú mint a vékonybél. Belső hártyája redős. Ebben — Thanhoffer vizsgálatai szerint — az izomréteg rendkívül nagy mértékben ki van fejlődve, úgy hogy e redők erős összehúzódásba jönnek, s ez a vastagbélben levő felszívódásnál fölötte fontos. Thanhoffer előadását számos érdekes mutatvánnyal, s az emésztő szerveknek részint rajzban, részint praeparátumokban való bemutatásául világította meg. A jövő pénteken folytatni fogja előadását. KÜLÖNFÉLÉK. — Legközelebb lapunk hétfőn reggel jelenik meg. Udvari hir. Ő felsége a királynő és a trónörökös találkozót adott Larisch-Wallersee grófnőnek, ki férjével együtt egyidejűleg érkezik meg Angolországba és ő felségének társaságában fog részt venni a falkavadászatokon. — A gödöllői szegény gyermekek számára a királyné az idén is, mint eddig szokta, karácsonyfát állíttat fel, az ajándékokat maga ő felsége osztja ki. — A magyar tudományos akadémia I-fő (nyelv- és széptudományi) osztálya decz. 10 én d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők : I. Barna Ferdinánd r. t. néhány őskori műveltségi tárgy elemzése a magyarban. II. Szilády Áron r. t. bemutatja és ismerteti a »Régi magyar költők tára« első kötetét. III. A magyar helyesírás újonnan átvizsgált szabályainak tárgyalása. •* Szende Béla honvédminiszter tegnap este Bécsbe utazott. .— A pedagógiai társaság alakulása ügyében holnap szombaton d. e. 10 órakor a népnevelők budapesti egyesületének ezukor-utczai helyiségében értekezlet fog tartatni, melyre minden, az ügy iránt érdeklődő tanférfiú megjelenhet. — Farsang. A január 15-én tartandó technikus bálra már nagyban folynak az előkészületek. Bálanya a tavaki lesz: Blaskovics Miklósné. — A bölcső-egyesület fényes tánczvigalma a fővárosi vigadó termeiben január 30-án tartatik meg. Bálanya itt is, mint tavai, ismét Blaskovics Miklósné, szül. Edelspacher Marianna bárónő lesz, — a gyermekmenedék calico-bálja is a vigadóban lesz február 17-én. — Jule Edelwert gordonkaművész, ki a második philharmoniai hangversenyben kiváló tetszésben részesült, f. hó 12-én a vigadó kis termében hangversenyt ad. A műsorozat szerint legjobb belföldi művészeink, úgymint Raab Antonia, Krancsevics D. és Ney D. e hangversenyben szintén résztvesznek. Jegyek kaphatók Pirnitzer Frigyes hangjegykereskedésében, váczi utcza 20-ik szám. — Fegyelmi tárgyalás. A legfőbb ítélőszék mint II. fokú fegyelmi bíróság ma tárgyalta Eremis György volt újvidéki járásbiró, jelenleg győri törvényszéki biró fegyelmi esetét. Az I. fokú fPnVpI TY 1 hlfAfip ^ l*v»» talált ír fi /drvG ftaon cselekményében, hogy egy félnek, illetve ügyvédnek biztosítási végrehajtási kérvény miképi szerkesztését megmagyarázta. Vádlott védője dr. Pártos Béla ügyvéd a mai védbeszédében tárgyi tényálladék hiányából kér felmentő ítéletet, mert a törvény és ennek szelleme csak úgy értelmezhető, hogy a per miképi vitelére útmutatás vagy tanácsadása tilos, mely körülmény ez esetben fenn nem forog. A legfőbb ítélőszék a védő által kifejtettekhez képest, a kir. ügyészség kérelme ellenében vádlottat tárgyi tényálladék hiányából teljesen fölmentette. — Jótékony hangverseny. Deczember 13-án, esti 7 órakor a budai philharm társaság a budai zeneakadémia több tagjának közreműködésével a »Fáczán« helyiségeiben (II. ker. medve utcza) hangversenyt rendez, melynek jövedelme a felső vízivárosi elemi iskolák szegényebb tanulói felruházására fog fordíttatni. A műsorozat ez: Nyitány »Hunyady László« dalműhöz, kisebb zenekarra átírta Bugár F. , előadja a philharm társaság; Beriot III-ik hangversenye hegedűre zenekar kísérettel, előadja Csutor Sándor , »Anyámról,« költemény, szavalja Kecskeméthy István; Serenáda és Allegro giocoso, Mendelsohn zongorára, zene kisérettel előadja Jaskowska Mari k. a. és a philharm. társaság. Magyar népdalok, zongorakisérettel, énekli Schmidt Ferencz;a »Harang« oratórium Schiller költeménye után magánszólamok, zenekar, zongora- és harmonium-kisérettel. — A közönség kegyébe ajánlott karácsonyfák. A következő három felhívás közlésére kérettünk fel. A karácsonyi ünnepnapok közeledtével a gyermekmenedék- egyesület választmánya tisztelettel adakozásra kéri föl a főváros áldozatkész emberbarátait. Egyesületünk jótékonyságát jelenleg 125, csaknem mindannyian árvaságra jutott, szegény kisded képezi, kik mindnyájan gondos ápolásban s éber felügyeletben részesülnek. Készpénzbeli kegyes adakozások átvételével Papp József egyesületi kezelő pénztárnok bízatott meg, (lakása VIII. ker. muzeumutcza 5. sz. a. van), természetbeli kegyes ajándékok pedig e jótékony intézetnél (IX kerület kis főutcza 10. sz.) vétetnek át. A pesti első bölcső-egyesület választmánya, midőn ezennel közzéteszi, hogy a karácsonyfa ünnepe a terézvárosi (profétautczai) bölcsőházban f. hó 28-án d. u. 3 órakor, a józsefvárosi (nagytemplomutczai) bölcsőházban pedig ugyanazon napon d. u. 4 órakor tartatik meg: adakozásra kéri föl az egyesület nagylelkű jótevőit. Kegyes adakozásokat mindkét bölcsőház részére az egyesület pénztárnoka Adler Antalné úrnő lesz szives elfogadni (Rombach utcza 7. szám alatti saját házában ) — Az igazgatóság. — A gyermekkórház-egyesület gazdasági bizottsága nevében dr. Bókai János igazgató-főorvos és Halász Dezső, az egyesület titkára adakozásra kérik fel e jótékony intézet minden rendű és rangú jótevőit a karácsonyi és az újévi közelgő ünnepek alkalmából. Készpénzbeli kegyes adakozások átvételével Czanyuga József egyesületi pénztárnok (nemzeti múzeum földszint 13. sz.) , más egyéb karácsonyi ajándékok elfogadásával pedig Merényi Ferenczné asszony, a kórház gazdasági felügyelője (VIII. kerület, őszutcza 2. szám alatt az emeleten bízattak meg. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter — mint tudvalevő — Budapesten egy új, a Terézvárosban építendő zálogházra nézve tett intézkedéseket. Úgy értesülünk, hogy az ehhez szükséges telek iránti nyílt pályázatra tegnapelőttig, a határnapig közel 50 ajánlat érkezett be a minisztériumhoz, van tehát alkalom, ezek között válogatni ahhoz képest, amint az ajánlatok a telkek helyrajzi fekvése, forgalmi alkalmatossága, ára és lokális értéke tekintetében a czélnak leginkább ígérkeznek megfelelni. A Terézváros lakosságának nagy része nehezen várja e nagy szükségpótló intézet mielőbbi létesítését. Ezrek és ezrek óhaja lesz vala teljesítve, olyanoké leginkább, akik különben is csak igen közvetve érzik a nagyszabású nemzetgazdasági tények hatását, ellenben a mindennapi életben, ezen az úton minduntalan rá vannak utalva az állam segítségére , s ez az államtól különben is a legegyszerűbb mód a szegények életének könnyítéséhez, mert a kincstárra nézve nem jár áldozatokkal. Csak azt kívánjuk, hogy az új zálogház helye most ott választassák ki, ahol a helyi érdekeknek legjobban megfelel. — Dr. Schliemann, a világhírű régiségkutató, mint a londoni »Athenaeum« írja, a Hisszanlikban talált összes régiségeket Londonba vitte s ott azok rendezésével s a South Kenszington-muzeumban felállításával foglalkozik. — Népesedési mozgalom. Budapesten a lefolyt nov. 25-től decz. 1-ig terjedő héten élve született 239 gyermek, elhalt 218 személy; a születések tehát 2 esettel múlják fölül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 171 törvényes, 68 törvénytelen; nemre nézve 124 fiú, 115 leány. Halva született 16 gyermek, köztük 10 törvényes, 6 törvénytelen. A halottak közt volt 134 férfi, 103 nő, egy éven aluli gyermek 57. Ez év 48 hetében élve született összesen 12174 gyermek, elhalt 11667 egyén, a születések többlete tehát 507. Születések arányszáma 1000 lakosra : 39,4. Halálozások arányszáma 1000 lakosra : általában 39.1, az egy éven felüli lakosságnál : 30.4, az öt éven felüli lakosságnál : 23.7. Élveszülöttek vallás szerint igy oszlanak meg: katholikus 189, ágostai 11, helvét 9, görög n. e. —, zsidó 30. — Halálozások kerület szerinti kimutatása. (A kórházi halottakat előbbi lakhelyük szerint osztván be) : I. kerület 19, II. kér. 18, III. kér. 9, IV. kér. 11, V. kér. 6, VI. kér. 34, VII. kér. 29, VIII. kér. 57, IX. kér. 21, X. kér. 4. egyéb kórházi halott 28, katona 1. — Nevezetesebb halálokok. (A rendelő orvosok és halottkémek jelentése szerint) Croup 6, roncsoló torokláb 11,hökhurut 2, kanyaró 8, vörheny 9, himlő 1, cholera asiai —, typhus 5, gyermekágyi láz —, egyéb ragályos betegségek —, agykérláb 3, agylob 2, agyvízkór 1, agybüdös 7, rángások 9, szervi szívbaj 6, tüdő, mellhártya- és bőrglob 20, tüdőgümő és sorvadás 40, toroklob —, bélhurut 21, béllob 3, európai hányszékelés —, hashártyalob 4, brightkór —, gyermekágyi bajok 1, angolkór 1, görvélykór —, veleszületett gyengeség és alkathiba 10, agykór 8, vízkór 1, erőszakos haláleset 8, ebből gyilkosság 2, öngyilkosság 1, baleset 3. — Közoktatásügyi törvények és rendeletek tára. Az 1868 ik év óta 1877-ik év végéig közrebocsátott és a népoktatásra vonatkozó törvények, rendeletek, tantervek és szabályzatok gyűjteménye. Hivatalos adatok nyomán.« Ily czimü nagyfontosságu mű jelent meg az Eggenberger-féle kiadóhivatalban. Első 25 sűrűn nyomtatott évnyi kötete ez egy nagyobb vállalatnak, melynek második kötete a középtanodai ügygyel fog foglalkozni. Dr. Kármán Mór, ezen gyűjtemény összeállítója, mint a közoktatásügyi tanács jegyzője, kiválóan képes volt e gyűjtemény összeállítására s még ő neki is igen nagy nehézségébe került ez. Előszavában hosszasan elpanaszolja, hogy a legtöbb rendeletet egyátalán nem lehet megkapni; megtörténik, hogy a hivatalos rendeletek tárában igen fontos rendeletek egyátalán hiányoznak, mások kétszer is vannak közölve, míg mások ismét csak töredékben vannak. Egyszóval, azon hivatalos gyűjtemény szerző szerint »lelkiismeretlen hanyagsággal« van szerkesztve. Különben ma öa azon tény, hgy a közoktatásügyi rendeleteket a többiek halmazában igen nehéz megtalálni, eléggé indokolja ezen mű megjelenését, annyival inkább, mert Ráth Mór 1870-ks gyűjteménye, mely különben is elavult, ma már teljesen elveszett. Szerző művét következőkép osztotta fel: 1. A három népoktatási törvény. 2. Községi és állami népiskolák szervezete (utasítások a községek, iskolaszékek, tanfelügyelők, tantestületek, nyugdíjügy stb. tárgyában.) 3. Az állami és községi népiskolai intézetek tanulmányrendje, az egyes tantervek s vizsgálati szabályok, ide értve a képző intézeteket s kereskedelmi iskolákat is. 4. Különös intézkedések, különösen statiszkai s iskolasegélyzési ügyekben. Mindehhez betűrendes tárgymutató is járul. Szerző, mint a tartalomjegyzékből látható, minden szükségest felölelt s ha volna is még némi toldani való, p. az ipar- egészségügyi törvények megfelelő szakaszai, az eltiltott könyvek sorozata stb., melyek felvétele által a mű gyakorlati használhatósága sokat emelkednék, annyi tény, hogy ezen kötet megjelenését nem csak a tanfelügyelők s más iskolai hatóságok tagjai, de minden tanügybarát melegen üdvözölheti. Ára a vaskos kötetnek csak 2 frt, s így még tanítók által is megszerezhető. — Az erdőtörvényjavaslat és az Alföld öntözése kérdéséhez igen érdekes czikket közöl a Gonda Béla által kitűnően szerkesztett »Gazdasági Mérnök« most megjelent 15. száma. Ezenkívül a Béga-csatorna érdekében van benne egy figyelemreméltó felszólalás, továbbá ismertetve van egy új lejtőmérő műszer, amelyet gazdák is czélszerűen használhatnak. Végül érdekes kisebb közlemények vannak benne a lenről, a rhone-völgyi öntöző csatornáról és a fatuskók robbantásáról. Ezzel egyidejűleg megjelent a »Gazdasági Mérnök« felhívása és mutatványszáma is — a jövő évre. Hosszabb czikk van benne a veteményes kertek öntözéséről Gonda Bélától . Faragó László ismerteti a kisebb gazdaságokban czélszerűen használható oszlopos járgánycséplőgépet. Több hasznos tudnivalós a lap ez évi első évfolyamának tartalomjegyzéke egészíti ki e jól összeállított mutatványszám tartalmát. A »Gazdasági Mérnök« megjelenik havonkint kétszer, másfél ívnyi tartalommal, csinos kiállításban, rajzokkal ellátva. Előfizetési ára egy évnegyedre 1árt 50 kr. Az előfizetési pénz a kiadóhivatalba (nádor-utcza 14. sz.) küldendő. Ajánljuk e jól szerkesztett népszerű gazdasági és műszaki folyóiratot olvasóink szives figyelmébe és pártolásába. — Uj tolvaj ipar. Zwetkó György bajai 36 éves ismeretes csaló, f. hó 4-én délben az akadémiautczában a földről vett fel egy tárczát ép akkor, midőn Strobl Magdolna mosónő mellette elhaladt. A tárczában egy czédulába tekert arany volt, mikép azt a csaló a kiváncsi mosónőnek megmutatta, sőt felkérte őt, hogy olvassa el a czédulán írottat, mire kisült, hogy »ez az arany tiz forinton alól el nem adható.« Zwetkó mindemellett késznek mutatkozott az aranyat a mosónő nagy kendőjével elcserélni. A mosónő ezen megörült, levetette kendőjét, s csak ezután képült el, midőn felvilágosították, hogy az arany tulajdonképen egy értéktelen tantusz, Zwetkót sikerült elfogni. — Egy sirásó rezignatiója. Jakovics Károly 55 éves nős sirásó, tegnap reggel 7 órakor a kerepesi út melletti temetőben egy fára akasztotta fel magát, s mire észrevették, már meg volt halva. — Inas-boszu. Kossutha György és Szechner János üveges inasok tegnap este 9 órakor a múzeum és Eszterházy-utczák szegletén még épülőfélben levő gr. Almássy Kálmán-féle palota földszinti ablakait pajkosságból össze-vissza vagdosták, sőt néhányat egészen betörtek, úgy hogy 14 drb tökéletesen hasznavehetlenné vált. Az éjjeliőr végre véget vetett ezen vandalizmusnak és a két inast befogta, kik azt adták okául kártevő cselekményeiknek, hogy a legényt akarták boszantani. — Egy japáni herczeg. Berlini lapokban olvassuk a következő érdekes történetet. Néhány év előtt Berlinbe érkezett Kita Sivakuvano Mya japáni herczeg, a mikádó egy unokabátyja, hogy itt megtanulja a német katonai szolgálatot. Elsajátítván a német nyelvet, beosztatott egy gránátosezredbe, hol serényen aki feküdt katonai tanulmányainak. Majd a katonai akadémia növendéke lett, megismerkedett a tüzérségi szolgálattal s már a lovassághoz kellett volna beosztatnia, midőn egyszerre császári parancscsal visszahivatott hazájába. Egy nagyobb commandót szándékoznak rábízni a fölkelők ellen, ez volt a visszahívási parancs indokául felhozva. De a valódi ok nem ez volt, hanem más. A japáni herczeg beleszeretett egy német szép szőke leányba, egy a németfranczia háborúban elesett lovastiszt leányába s el is jegyezte magának a különben is régi nemesi családból származó hölgyet. De bizony a német nemesi családok régiségére Japánban nem adnak sokat. — Igen megijedtek Yeddában, midőn megtudták, hogy egy császári herczeg egy idegen nővel készül összekelni s azért hivták vissza, hogy ebben megakadályozzák. A herczeg távoztakor megígérő, hogy mihelyt teheti, azonnal visszatér; ígéretét azonban mindeddig nem tarthatta meg, mivel felügyelet alatt áll s meg van vonva tőle az engedély Japán határait elhagyhatni. Azonfölül a család arra is erőfeszítéseket tesz, hogy a fiatal herczeget belföldi szépséggel kösse össze. — A franczia válság alkalmából a következő pikáns történetkét mondja el a »Times« egy levelezője : A múlt szombaton egy igen tekintélyes s nagyon hires ember, Lesseps, a szuezi csatorna tervezője és végrehajtója búcsúzni volt egy »igen magas állású egyéniségnél.« A beszélgetés a napi kérdések körül forgott s a magas egyéniség tudni óhajta láto ■ gatója véleményét ezek felől. A hires ember tehát elkezdő fejtegetni a krízis felőli nézeteit s elmondé, hogy annak minden áron és minél előbb véget kell vetni; a pártokat közelebb kell hozni egymáshoz, mert villongásuk által az szenved, a ki egy és oszthatatlan : az ország és közjava. A hires ember csakhamar neki melegedett a beszédnek, beszélt hevesen, ékesen és meggyőzőleg. A magas állású egyéniség pedig, kire a szónoklat mély benyomást látszott tenni, izgatottan, de némán járt fel s alá a szobában a szónoklat alatt, mig egyszer oda állt a szónok elé s kérő hangon mondá : »Megálljon uram! Mondja el, kérem, mindezeket — a feleségemnek.« — Patti Adél leveleket intézett impressariójához, Strakoschhoz, melyekben annak az elhatározásának ad kifejezést, hogy operákban többé föl nem lép s csak hangversenyekben fogja hallatni ezüsthangját. A sok próba és öltözetváltoztatás az operákban igen kimerítik s ez az oka elhatározásának. No, talán mégis meggondolja magát. — A fővárosi középítési bizottság ma délután Geróczy alpolgárm. elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyait a következőkben ismertetjük : A légszesz-gyár készletének időről időre való megvizsgálása a középítési bizottság feladata lévén, az elnök indítványára a világítási albizottság megbízatást nyert, hogy ily vizsgálatot mihamarább eszközöljön annál inkább, mivel 1876. deczember elején tették utóször meg a hivatalos szemlét. Egy magán fél építési engedélyének kiadása alkalmából a budai epreskertnél fekvő telek némely részeinek beváltása alkalmából a bocsárati élenkint 15 írtban állapították meg. Az ördögárok tövében levő Iványi féle ház tájékának rendezése ügyében kiküldött albizottság jelenti, hogy a gyalogjárdát 0,42 méterrel kellene emelni és 398 méternyire kiszélesíteni. A ház ajtó és ablak nyílásai érintetlenül maradhatnak. Támasztófal építése nem szükséges. A javaslatot elfogadták s keresztül vitelére majd az ördögároképítőbizottság ügyel föl. Ezután a mérnöki hivatal jelenté, hogy az árvíz elleni óvóintézkedések megtétele alkalmával elrendelt alsó dunasori partfölemelés terveit és költségvetését elkészítette. A 8 méter magas lépcsőzetes kőport 3, egyenként 16 centméternyi lépcsővel emeltetnék, miáltal elérné a 27 láb magasságot. — A munkálat kivitele 23,673 forint 44 krajczárba jön. — Sztupa visszatetszését fejezi ki a fölött, hogy a tervek csak most lettek előterjesztve a tél köszebén, s a hivatal a nedves időjárás munkarontó napjaiban kívánná a munkát teljesíteni. Ő is, meg Bobna is a munka tavaszra halasztása mellett szóltak, mert az árvíz eshetőleg idejére immár a fölemelést nem lehet keresztül vinni. Nasztl és Preuszner felszólalása után a bizottság kimondja, hogy a munkájat mielőbb még a télen kezdessék meg. Felügyelet végett, kiküldettek : Sztupa, Nasztl, Bobula, Egert, Preuszner, Vogler. A gáztársaság a Rottenbiller utcza keresztmetszeti rajzait kérte, mert a külső Terézváros több közintézetét (kisdedóvó, prot. árvaház, izr. siketnéma intézet stb.) lógszeszszel akarja ellátni, kiadatik. A mérnöki hivatal bemutatja a kopaszi párhuzam művek (a Gellérthegy alatti vonal) 27-ra emelési terveit és költségvetéseit, a köztek, minisztériumban működött vegyes bizottság megállapodásai értelmében. Az egész 14,077 ftba kerül. Ezen tervek előterjesztése alkalmával feltűnést keltett a miniszter azon intézkedése, hogy Hasek fakereskedőnek kérelmére — a főváros megkérdezése nélkül — megengedte, hogy faszállítási czélból az ő táránál a töltést 11 töltést 12 ölnyire átvágják, hogy a hajók odaérhessenek. Az átvágás elején a gát árvíz idejében a főváros költségén lenne itt helyreállítandó. A bizottság átalában megütközött a miniszter intézkedésén, ki minden tárgyalás és a hozzájárulási arány megállapítása nélkül egy magánfél kérelmére a közönség érdekeit föláldozá, mert az egész párhuzammá hasznát kockáztatta az átjáró nyitás engedélyezésével. A bizottság elhatározta, hogy a miniszter feliratilag fölkeressék ez ügyben a tárgyalás utólagosan való megtartására. —A mérnöki hivatal 14.000 ftos terve elfogadtatott. Ezzel az ülés véget ért. — Antonelli leánya. Rómában tegnap tárgyalták 6 óra hoszszán át azon nőnek perét, ki Antonelli bibornok leányának vallja magát. A tárgyalás, mely roppant közönség jelenléte mellett folyt le, azon kérdés körül forgott, hogy a bibornok apasága tanukkal bebizonyítható-e A bibornok leányának ügyvéde Tajani ékesen szóló beszéddel vitatta, hogy Antonelli élete elítéli a coelibátust: tiltakozott, hogy botrányt idézne elő, mert az igazság mindig erkölcsös; a grófné gyermekei érdekében cselekszik. Mari ügyvéd az Antonelli grófok védőjeként beszélt, ragaszkodott ahhoz, hogy mindenekelőtt meg kell tudni, ki volt Laura anyja, kinek létét ő tagadja ; a pert erkölcstelennek mondja; részben élet és kifogása a tanuk elfogadása ellen, nem tett hatást. A most közölt okmányok nagy hatást keltettek. Az ítéletet karácson táján hirdetik ki. A „Hon“ magántársürgönyei, A delegatiókból. BéCS, decz. 7. A magyar delegatió elnöke ő felsége a királyhoz a következő beszédet intézte. Császári és apostoli felség! Legkegyelmesebb urunk! Több mint két év múlt el azóta, hogy a cs. és ap.kir.felséged által 1875-ben összehívott magyar képviselőház törvényes működésének első feladatai közt delegáczióját a közös ügyek tárgyalására megválasztotta, hogy cs. és apostoli királyi felséged legmagasab trónja előtt legmélyebb hódolatát e helyen kifejezze. És most, midőn e képviselőház törvényes működésének utólsó szakaszához közeledik, a megoldásra váró számos nagy fontosságú feladatok közt ismét gondoskodni kellő alkotmányszerű közreműködéséről a legközelebbi évi közös szükséglet megállapításánál. Minthogy a magyar képviselőház minket bízott meg e feladattal, mielőtt a törvény által elénk szabott működésünkhöz fognánk, sietünk cs. és apostoli király felséged legmagasabb trónja előtt megjelenni , hogy jobbágyi hódolatunknak és hű ragaszkodásunknak a legmélyebb alázattal kifejezést adjunk. Méltóztassék ezt felségednek a legkegyelmesebben elfogadni és megengedni, hogy felséged színe előtt teljes őszinteséggel és nyílt bizalommal kijelenthessük abbeli örömünket, hogy sikerült monarchiánk részére a békét fenntartani, hogy kifejezhethessük azon reményünket, hogy ez jövőre is sikerülni fog. Áthatva feladatunk, nagy fontosságától, zsinórmértékéül fogjuk tekinteni eljárásunknak, hogy felséget hit népeinek ereje ne vétessék igénybe azon túl, mint a menynyire a fenforgó viszonyok okvetetlen megkövetelik, de viszont az, a mit a monarchia és igy hazánk érdekeinek megóvása is minden eshetőséggel szemben igényel, felséged kormányának rendelkezése alól el ne vonassék. Mindannak biztos megóvását, a mit felséged hit népeinek érdekei követelnek, ott látjuk azon bölcsességben, a monarchia népei iránti atyai gondoskodásban és az uralkodói hivatásnak felséged általi emelkedett, alkotmányos felfogásában —és még csak azon, nemzetünk minden fiának szivében nyelv és rangkülönbség nélkül élő legforróbb óhajtásnak kívánunk kifejezést adni: terjeszsze ki és védelmezze a mindenható, cs. és ap. kir. felséged, a felséges császárné és királyné és a fenséges trónörökös drága életét felséged népeinek boldogitására dicsőséggel és szerencsével környezve, az emberi élet legszélsőbb határáig. Bécs, decz. 7. Az osztrák delegátió elnökének Trautmansdorfnak az uralkodóhoz intézett beszéde igy hangzik: »Felséged hivatsanak a legalázatosabb hűséggel szót fogadva, a birodalmi gyűlés delegátiója összeült, hogy alkotmányszerü feladatát beteljesítse. Méltóztassék felségednek a delegátió munkálatait legkegyelmesebb jóakarattal fogadni. E munkák magokon viselendik ama legális és hazafias érzület bélyegét, melytől egyenlő meleggel van eltelve minden tagtársunk, kik szerencséseknek érzik magukat működésök kezdetén ezt a trón zsámolyánál kifejezésre juttathatni. Bécs, decz. 7. 13 felsége a király ma fogadta Ausztria és Magyarország delegáczióit, s a hozzá intézett beszédekre a következőleg válaszolt: »A haldadásról való biztosításokat melyeket önök hozzám intéztek, megelégedéssel fogadom. Tekintve az európai politikai helyzetet óhajtásom lett, volna önöket már előbb egybegyűlve látni alkotmányszerű működésük megkezdésére. Ha még ma nincsenek is önök azon helyzetben, hogy a jelenlegi ülésszak feladatait, végleg megoldják, bizalommal ráhagyhatom az önök kipróbált buzgalmára, azt megtenni, mit a viszonyok megengednek s amit már most meg lehet tenniök. Őszinte sajnálatomra nem sikerült a háború kitörését Orosz- és Törökország közt