A Hon, 1880. április (18. évfolyam, 80-107. szám)
1880-04-08 / 87. szám
herczeges, táviratilag jelzett levele által s hallatja, szavát, még pedig úgy, hogy egyenesen a republikánus kormány álláspontjára állás azt magáévá teszi, mondván : "A szerzetek ellen kibocsátott rendeleteknek nem czélja azokat üldözni , azok csupán a közjog nélkülözhetlen szabályaihoz való viszszatérését jelzik. Egyebekben aztán nyomatékosan hangsúlyozza ezen Napoleonida az állami hatalom fölényét az egyházi fölött ; érzékeny oldalvágásokat ad a legitimistáknak, kik tudvalevőleg uszályhordozói a klerikalizmusnak, mik által nyilván behízelegni kivánja magát a republikánus tábor kegyeibe. Hogy a bonapartistáknak is mondjon valami kellemes dolgot s hogy fölidézze bennök a napóleoni hagyományokat, hivatkozik arra, hogy az ő családja soha sem volt ellensége a forradalomnak és vallásnak, s hogy tehát a Freycinet-kormány rendeletei teljesen megfelelnek a napóleoni hagyományok szellemének , — ami pedig nem igaz. A vörös herczeg tehát sokfelé kacsint s mint elődei tették, ő is szabad gondolkozását mutatja be ezúttal is fitogtatva. Hanem olyan fogadtatásban is részesül, amilyen őszinte a nyilatkozata. Nemcsak a legitimista és ultramontán lapok támadják meg hevesen, hanem a »császári párt« sorából is Cassagnac kíméletlenül ront ellene s megjósolja, hogy nemsokára teljesen isolálva lesz. A republikánusok megelégedve dörzsölik kezöket, midőn látják, hogy a köztársaság kormánya rendeleteinek védelmére egy Napóleon ragad tollat, de a mellett azt gondolják magukban : »Timeo Danaes et dona ferentes!« A képviselőház ülése április 7. A magyar állami gépgyár fölötti vitában az államtitkár után szólt: Ráth Károly, ki nem helyesli, hogy az állami gépgyár versenyt folytat a magániparral. De mivel látja, hogy a gyár a mai fejlett technikának színvonalán áll, a hat javaslatot el nem fogadja. Boross Béni hozzájárul Madarász javaslatához, de nem azért, hogy onnan az eddigi igazgató elmozdíttassék, hanem, hogy a ház meggyőződést szerezzen, hogy a gyárban minden rendben van. Most is kiemeli mint már múlt ízben, hogy van elég műszaki magyar szakerő, de nem alkalmazzuk s azért nem is tudjuk megítélni, mily sikert volnának képesek felmutatni. Simonyi Ernő pártolja Madarász javaslatát, hogy az államtitkár e a javaslattevő ellentétes állításai közt kiderüljön a való. Szólásra nem lévén senki följegyezve, az elnök a vitát befejezi. Péchy Tamás miniszter nem volt elkészülve arra, hogy míg a szomszédbeli német újságok őt magyar chauvinistának kiáltják,aki, itthonn arral vádolják, hogy a magyarságot nem fejleszti ki. Itt tévedés forog fenn, még pedig azért, mert a mai álláspontot veszik a vádlók alapul s nem emlékeznek vissza az öt év előtti állapotra. A gyár, mely 75-ben nem prosperált, ma jeles munkákat készít. Erre nézve felhozza, hogy a Aiargithid két parti részét e gyár készíti el olcsóbban, mint készült volna külföldön és mely munkáról a franczia vállalkozó, ki előbb úgy nyilatkozott, hogy e szerkezet csak Párisban vagy Londonban készíthető el, most azt mondá : soha sem hitte volna, hogy ezt Magyarországon megcsinálhassák. Ami a honfiak alkalmazását illeti, intézkedett, hogy semmiféle körülmények most az állami gépgyárba idegenek fel ne vétessenek és ott a nélkülözhetők és azok helyébe, kik nem tartották érdemesnek az ország nyelvét megtanulni, kik nem tartották szükséségesnek, hogy itt valódi állampolgárok legyenek, saját országunk fiai lépjenek és tétessék intézkedés arra, hogy azoktól, mint most már nem szükségesektől, akik nem akarnak megtanulni magyarul, az ország megszabaduljon. De magát a vezetést annál kevésbbé tartaná megváltoztatandónak, mert nem tekintve azt, hogy a gyár, szakértők bírálatai szerint, jól vezettetik, nem tekintve azt, hogy megvan a kellő bizalom a gyár iránt, ami egy ilyen üzletnél igen nagy fontosságú; meg van az igazgatóban is az akarat arra, hogy magyar ember legyen. Igaz, hogy magyarul beszélni nem tud, de bármit beszél valaki magyarul előtte, azt igen jól érti, valamint azt is, mit magyarul olvas. Ráth megjegyzésével szemben megjegyzi, hogy e gépgyárnál súlyt kell fektetni arra, hogy először hidakat építsen, mely ágban specialista s csakugyan kitűnő; másodszor, hogy oly nagy gépeket készítsen, melyek készítésére az itteni vállalatok nincsenek berendezve, készítsen mozdonyokat, nagy géprészeket stb. Azt hiszi, hogy jövőre nem is fog concurrentiát csinálni a magániparnak s panaszra e részben sem fog okot szolgáltatni. (Helyeslés jobbfelöl.) Boross felhozta azt, hogy ő elfogadja Madarász javaslatát, mert az nem személyek ellen van intézve, hanem az ügy felderítésének szolgál. Bocsánatot kér, ezt lehet mondani, de a dolog tulajdonképen nem úgy áll. (Igaz! ügy van jobbfelől. Mert ha ezen javaslat elfogadtatik, először involválja azt, hogy ebben a házban Zimmermann ellen a legnagyobb bizalmatlanság uralkodik, aztán bizalmatlanságot involvál azon jelentés beadói ellenében, kik ellen a javaslat irányul, továbbá az igazgatótanács és annak elnöke ellenében, kik a jelentést szerkesztették s végül mindazok ellenében, kik e tekintetben befolyást gyakoroltak. Bizalmatlanságot involvál bizonyos fokig az államszámvevőszék és a képviselőházi zárszámadási bizottság ellenében, melynek az első pont értelmében kötelessége volna ellenőrködni, minthogy a képviselő úr az első pontra nézve is újabb vizsgálatot kíván. Boross ugyanazt mondá, hogy a miniszter hazafiságában nem kételkedik, azonban, ha a javaslat elfogadtatik, mit tenne az egyebet, mint azt , hogy a miniszter a kellő erélylyel megsem magyarosított s ez nem egyéb bizalmatlanságnál. (Közbeszólások a szélsőbal felöl: Az ! Az !) Az ellenzéki képviselő urak részéről nem veheti rossz néven a bizalmatlanságot, mert az az oppositió természetében fekszik, de erről az oldalról megvallja, mégsem várta volna. De, ha már megvan, a ház bölcsesége fog határozni. Kéri a házat fogadjael a költségvetést és Madarász javaslatát mellőzze. (Helyeslés jobbfelöl.) " Madarász József zárszavával élve, fölhozza, hogy oly javaslatot, mely a sajtóban nyilvánult gyanúra vonatkozik, leszavazni nem jó. Tisza is mint képviselő egy ízben szintén úgy nyilatkozott, hogy ilyféle javaslat leszavazása csak azt a hiedelmet erősbíti, hogy nem akarják a valóságot kideríteni. Ha azonban javaslata nem fogadtatnék el, arra ígéri a minisztert, hogy ott a gyárban alkalmazott Stefkó Károly nevezetű egyént, 7 évi szolgálata után végre nevezzék ki véglegesen. (Mozgás jobbfelől.) Ajánlja továbbá, hogy Künzel segédmérnököt is nevezze ki már végre mérnökké. Boross Béni nem engedheti meg, hogy szavaiból a miniszter azt következtesse, hogy személye iránt bizalmatlansággal viseltetik. Tiszn Kálmán miniszterelnök : (Halljuk ! Halljuk!) Nem beszédet kívánok tartani, (Halljuk!) nem pedig azért, mert megvallom, azt hiszem, hogy ezen tárgyban elég volt elmondva és azt hiszem, hogy ezen tárgy elég idejét vette a t. háznak igénybe , de Madarász József képviselő úr egyenesen hivatkozott rám és csakis erre az egy pontra nézve kívánok nyilatkozni. (Madarász József a naplót nézi.) Ne keresse a t. képviselő úr a naplóban, én ugyan nem emlékszem rá, de elhiszem, csak azt kívánom megjegyezni, hogy a vizsgálatok természete igen, különböző lehet. Vannak dolgok, amelyekben a parlaspaenti vizsgálat helyén van s vannak dolgok, amelyekben az nincs helyén. Abban tehát hogy valaki egy esetben helyén levőnek tartotta, más esetben nem , inconsequentiát látni egyátalában nem lehet. Ez az egyik, amit megjegyezni kívántam. A másik, mit megjegyezni kívánok, az, hogy leszavazásról akkor, midőn az illető ügyben az ügy iránt érdeklődő képviselőt a kormány közege maga vezette be, hogy mindent lásson, midőn a miniszter letette az emlékiratot a ház elé, midőn megadott minden lehető felvilágosítást, akkor egyszerű leszavazásról, olyanról tehát, mely megnyugtatást nem adhat, szó nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Meg nem fog soha nyugodni az, aki nem akar megnyugodni, de itt nem egyszerű leszavazásról lehet szó, hanem ismétlem, itt a kellő felvilágosítások megadattak. És ha kételyem lett volna még, hogy a képviselő úr határozati javaslata el nem fogadható, meggyőzött volna erről az amiben igen sajnálom, hogy tervrokonai meggátolták, hogy bővebben belemenjen, (Derültség jobbfelől) hogy egyes személyek érdekeit kívánta előtérbe helyezni. (Zajos ellenmondás és mozgás a szélsőbalon.) Ez maga elveszi az idő igénybe vehetésére való jogosultságot. Midőn tehát a határozati javaslatot a magam részéről is elfogadtatni kérem, végül még csak egy megjegyzésem van. collegámhoz a t. közlekedési miniszterhez. " (Halljuk !) Egyben ugyanis amit mondott, nem értek vele egyet. Azt mondta, hogy ő abból indult és indul ki, hogy ha nem maga a tulajdonos által közvetlenül, de részvénytársulat nevében vezetett gyár prosperálhat, miért ne prosperálhatna az általa vezetett gyár ? Ebben nem értek vele egyet. Az állam által vezetett gyárnak sokkal nehezebb prosperálnia, mert ha sikerül, egy állami gyárt prosperáltatni, a maihoz hasonló viták képesek azt tönkre tenni (Élénk test,és jobbfelöl. Zajos ellenmondás balfelől.) ■ ■ -MadaráSZ József személyes kérdésben kijelenti, hogy a miniszterel titk gyanúsitását visszautasítja. (Mozgás jobb felől.) ' ' . A vita be lévén fejezve, az elnök szavazásra bocsátja Madarász javaslatát. A ház elveti. Ezután a ház házi államgépgyárra előirt összeget Madarász ismételt felszólalása után, melyben az igazgató fogatát töröltetni kívánta, minden változtatás nélkül elfogadta s ezzel a közmunka minisztérium költségvetése letárgyaltatott. Jókai Mór: T. ház! A napirendhez kívánok szólani. (Zaj. Halljuk.) Nagyszámú törvényjavaslatok vannak a t. ház elé terjesztve. Tekintettel arra, hogy ezen törvényjavaslatoknak elintézését még ezen ülésszakban követelik az ország érdekei; tekintettel arra, hogy a budget tárgyalása alatt -és képviselőtársaink , mind legnagyobb részletességgel kívánnak megvitatni mindent. (Közbekiáltások a szélső balon : Kötelesség szerint). Igenis kötelességük szerint, tekintettel arra, hogy a t. háznak különösen gazdasággal foglalkozó tagjainak valóban jogos kívánságuk, hogy legalább aratásra haza kerülhessenek, bátor vagyok azt az indítványt tenni, hogy a t. házi ülésezéseit a budgettárgyalás alatt délután 3 óráig terjeszsze ki. (Helyeslés.) ' ' ' Szederkényi Nándor ez ügyet ma már tárgyalhatónak nem tartja. Holnap kéri szóba hozni. A miniszterelnök s Szalay Imre felszólalásai után a ház az indítványt,elfogadja és holnaptól fogva az ülések d. u. 3 óráig fognak tartatni. ’ ' A napirend: a földmivelé,'s- ipar s 'kereskedelmi minisztérium költségvetésének tárgyalása. Az ülés d. u. 2 óra 15 perczkor végződött. Törvényjavaslat a Tisza és mellékfolyói' mentében alakult vizszabályozó és ármentesitő társulatok és Szeged sz. kir. város részére kötendő állami kölcsönről. (Véb.) III. Fejezet, 20. §. A Szeged szab. kir. város újjáépítésére és az ottani kárvallott lakosoknak lakházaik felépítésére adandó kölcsön következőleg használandó fel: a) Szeged város törvényhatóságának középitményekre 5 millió frtnyi kölcsön adatik; b) a kárvallott lakosok részére lakházak építésére 10 millió frt tartozik fenn. A b) alatt említett kölcsönökben részesülhetnek mindazok, kik az 1878-iki árvíz által kárt vallottak és azok jogutódai. 21. §. Ezen kölcsönök után a kölcsönvevők részéről kamat és tőketörlesztés fejében 60 éven át 6 százlék évi járulék, félévi előleges részletekben és pedig mindenkor április október hó 1-én fizetendő. A félévi járulék azon része, mely a kölcsön felvétele napjától az illető félév utolsó hava végéig jár, a kölcsön kifizetése alkalmával visszatartatik. 22. §. A Szeged város törvényhatóságának adandó kölcsön következő czélokra fordítandó: a) a város régi tartozásainak átváltoztatására 1 millió frt; b) az 1880. évi törvényczikk 1. §-ának c)új pontjaiban felsorolt, a város által létesítendő középítményekre és közmunkákra 4 millió frt. A Szeged várostörvényhatóságának adandó kölcsön kiszolgáltatásának többi feltételei a következők : .. . a) a városnak engedélyezendő 5 millió frtnyi kölcsön a város ingatlan birtokaira jelzálogilag kebeleztetik; b) a régi tartozások átváltoztatásaira fordítandó 1 millió frt akkor bocsáttatik a város rendelkezésére, amidőn azon tartozások felmondási idejének leteltével azok kifizethetők lesznek; c) az a) alatt említett 5 millió frt után a felvétel napjától 1882. év végéig az évi járulékokat az államkincstár viseli; 1883. január hó 1-jétől kezdve pedig ezen évi járulékok Szeged város törvényhatósága által fizetendők. 1 24. §. A kárvallott szegedi lakosok részére fentartott...10 millió frtból engedélyezhető kölcsönök után fizetendő kamatokért és tőketörlesztési járulékokért az államkincstár irányában azlső sorban kötelezett kölcsönvevők mellett Szeged városa kezeskedik. Ezen czélból a magán kölcsönvevőknek engedélyezendő összeg 6 százlékja a 8. §-ban említett tartalékalap, javára visszatartandó, oly formán, hogy a tartalékalapnak megfelelő összeg vagyis 6 százezer forint Szeged város ingatlan birtokaira, jelzálogilag biztosítandó; a város részére azonban ezen összeg a tartalékalap javára tényleg csak azon arányban szolgáltattatik ki, amelyben a magán kölcsönökre szánt 9.400.000 forint az egyes kölcsönvevők által tényleg igénybe vétetik. Ezen összeg után a város fizeti az évi járulékot, ellenben a város élvezi a tartalékalap gyümölcsöztetéséből nyert kamatokat, amennyiben az a hátralékban maradt évi járulékok fedezésére nem vétetik igénybe. Ezen tartalékalap tulajdoni joga Szeged várost illeti s az iránt a kölcsöntörlesztési idő lejártával szabadon fog rendelkezni, ellenben ha ezen tartalékalap a hátralékban maradt évjáradékok fedezésére netalán elégtelen volna. Szeged város kezessége a tartalékalapból nem fedezhető összegre nézve épségben marad. 25. §. Ezen tartalékalap a 32. §-ban említett bizottság ellenőrzése mellett a szegedi kir. adóhivatalban kezeltetik. A pénzügyminiszter ezen tartalékalapnak Szeged város részére lehető legkedvezőbb gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodand és e részben teendő intézkedései előtt kikéri abizottság véleményét. Amennyiben az egyesek által felvett kölcsönök után fizetendő évi járulékok az illetők által a meghatározott időben be nem fizettetnének, a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a hiányzó öszszeget a tartalékalapból az ezen törvény 17. §-a 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazása mellett utalványozhassa. 26. §. A vízkárosult szegedi lakosok részére fentartott 10 millió forintból a 24. §-ban említett tartalékalap levonása után fenmaradt 9.400,000 forintból 600,000 frt kamatmentes kisebb kölcsönökre fordítható; 8.900,000 forint pedig a vízkárosultak részére kamatfizetés mellett kölcsönkép nyújtható. 27. §. Az előző §-ban említett kisebb kölcsönökre fordítható 600,000 frtkkházaik felépítésére, szegényebb sorsú kisebb ház és telepbirtokosoknak engedélyezendő. • Ily kölcsönökben legcsekélyebb vagyonnal biró azon ház és telepbirtokosok részesítendők, akik a könyöradományokból oly mérvű segélyt nyertek, hogy kisebb kölcsönnel, lakházaik felépítésére képesittetnek. Ezen előlegek egyenkint 600 frtnyi összeget meg nem haladhatnak. 28. §. Ezen kisebb előlegek kamatmentesen adatnak és azok után 1881. év végéig' az illető kölcsönvevők részérőltörlesztési járulék nem fizettetik; 1882. évtől számitandó 10 év alatt azonban ezen előlegek törlesztésére évenkint azok 10/3-a fizitendó az állami kölcsönilap részére. » Ezen kisebb kölcsönök is jelzálogilag biztositandók és a jelzálogul lekötött ingatlan birtok 50®/oát meg nem haladhatják. Aki is ta kamatmentes kölcsönt igénybe vesz, kamatozó kölcsönre igényt nem tarthat. A 29. §: Az előző §-ban említett 500.000 frtnyi kölcsönösség évi járulékait az államkincstár fizeti és az egyes adósok által befizetett törlesztési részletek az ezek törvényben engedélyezett sorsolási kölcsön nyeremény kötvényeinek vásárlási útján eszközlendő törlesztésére fordítandók; vagy ha a vásárlás a kötvények árfolyana miatt előnyösen eszközölhető nem volna, a befizetett összegek az állami alap javára gyümölcsözőleg használandók fel. ;■ ; 30. §. További 8.900.000 jelzálogos biztosíték mellett kárvallott, magán építkezeknek nyújtandó kölcsönökre fordítható, a következő feltételek alatt: 1-pr. Az egyes kölcsönök az illető kölcsönvevők ingatlan vagyona értékének csakis 50®/o-a erejéig engedélyezhetők ; 2) az egyes kölcsönök 10 ezer frtnyi összeget meg nem haladhatnak; 3) oly kárvallott magánépítkezők, kiknek ingatlan vagyona jelzálogi bekebelezésekkel van terhelve,csak akkor részesülhetnek kölcsönben, ha az igénybe veendő kölcsönösszeg erejéig jelzáloghitelezőiktől elsőbbségi bekebelezési engedélyt eszközölnek ki. 31. §: A kárvallott egyes kölcsönvevők az általuk felvett kölcsönökben a pénzügyminiszter által megállapítandó törlesztési terv szerint hátralevő tőkét az évjáradéki részletek lejárata előtt egyszerre is lefizethetik, mely esetben a lefizetett összeg az állami kölcsön alapjavára gyümölcsözőleg lesz elhelyezendő. 32. §. A mennyiben az előző szakaszban meghatározott egyenkint 10 ezer frtnyi maximál összeget meg nem haladó kölcsönök az 1881. év végéig terjedő idő alatt rendelkezésre álló alapnak része erejéig nem vétetnének igénybe a mondott időn túl, 10.000 frtnál magasabb összegben is 40.000 frtig adhatók kölcsönök építési czélokra, ezen nagyobb kölcsönök azonban összesen 2 millió frtnál többre nem emelkedhetnek. 33. §. A 27. és 30. §§. értelmében engedélyezendő kölcsönösszegek mérve és jelzálog értékének megállapítása iránt bizottság határoz, melynek elnökét és 3. tagját a pénzügyminiszter a 13. §-ban jelzett módon nevezi ki, 3 tagját pedig Szeged város közgyűlése választja. A bizottság elnöke fel van jogosítva a bizottsági határozat végrehajtását felfüggeszteni; ha az elnök e jogával él, a pénzügyminiszter határoz. 34. Szeged városnak a jelen törvény 22-ik §-ában említett czélokra, valamint a városbeli lakosoknak házaik felépítésére adandó kölcsönök után fizetendő évi járulékok a szegedi kir. adóhivatalnál fizetendők be, és innen a m. kir. központi állampénztárba szállítandók. 36. §. Az évjárulékok előírásáról és befizetéséről vezetett könyvek a 32. §-ban említett ellenőrző bizottság által bármikor megtekintethetnek. 36. §. A magánépitkezőknek nyújtott kölcsönösszegek az 1868. évi LIV. t. sz. 398. §-ában érintett tekintetek alá esvén, mig a szándékolt építésre nem fordittatnak, sem átruházás, sem bírói foglalás és végrehajtás tárgyát nem képezhetik. 37. Azon esetre, ha az árvízkárosult szegedi lakosok részére engedélyezendő kölcsönökre fentartott 19,400,000 frt 1882. év végéig egészben nem vétetnék igénybe, a fenmaradt összegből 500,000 frt Szeged városnak kölcsönül adható, ha ezen kölcsön szükségét igazolja, és annak felvételéhez a belügyminiszter engedélyét kieszközli. • Az ezentúl még fenmaradó összeg hová forditása iránt külön törvény fog intézkedni. 38. §. .Ezen törvény, kihirdetése napjával lép érvénybe és végrehajtásával a belügy-, a pénzügy-, a közmunka és közlekedésügyi és az igazságügyi miniszterek bízatnak meg. Budapest, 1880. április 4-én, jGr. Szapáry Gyula m. k. pénzügyminiszter. A vallás- és tanulmányi alap. (Vége.) •Az előlegek kérdésére nézve a bizottság így nyilatkozik : Nagy mértékben apasztották, kivált a vallásalap vagyonának jövedelmezőségét azon, az 1876. évben már 1.334.680 frtra emelkedett előlegek, melyek kamat nélkül más alapok és alapítványoknak adatván, a zárszámadásokban a cselekvő hátralékok közé soroltattak; ezen igazságtalan megterheltetés tarthatlanságát felismerte ugyan a miniszter, sőt az elszenvedett kár megtérítését is meghagyta 1877. évi áprilisban kiadott rendeletében, ezzel azonban ezen ügyet végleg rendezettnek nem tekintjük, mert miután, hódolatteljes véleményünk szerint, az eddig dívott roppant mérvű előlegezések állandósítása még akkor is ellenkeznék a helyes kezelés követelményeivel, ha az előlegek után kamatok fizettetnének ; a további elodázhatlan intézkedés tárgyát kell, hogy képezze az átfutó hitelműveletek egyszerűsítése, az előlegezések korlátozása és az eddigiekből keletkezett követelés és tartozási viszonynak megszüntetése, oly módon, hogy a nyert előlegek az adósalapok tőkevagyonából mielőbb megtéríttessenek, vagy legalább kellő biztosítás mellett rendesen kamatozó tőkékké változtattassanak át. A miniszter feleletében kiemeli, hogy ily előlegek elkerülhetlenek s különben is a központi állampénztár százezrekre rugó előlegeket nyújt az alapoknak. Az előlegekért kellő kamat is jár. De különben ezen előlegek összege kevesebb, a vallásalap cselekvő előlegei tulajdonkép csak 642,292 frtra mennek, a tanulmányi alapé pedig 667,000 frt. Az előlegek szaporodása főkép az építkezések következménye, melyeknek költségei legnagyobb részben a többi alapok folyó jövedelmeiből lettek fedezve. Az előlegek korlátozását s tisztázását ő is szükségesnek tartja. Ez két után lehetséges s az első az, hogy a kincstári előlegek törlesztése után az adós alapok jövedelmi fölösségeiket a felvett előlegek törlesztésére fordítsák , amennyiben ez magában véve elégséges nem lenne, előlegtartozásaikat megfelelő értékpapírok kölcsönös átengedése által egyenlítsék ki. Ha ez nem eszközölhető, akkor lehet még más mód, azoknak rendes kölcsönökké átváltoztatása. Mindkét mód keresztülvitelére megtétettek már a szükséges előintézkedések. Legfontosabb kérdés volt a vagyonkezelés s erre vonatkozólag a bizottság a következő megjegyzéseket teszi . Tartózkodnunk kell — az alapi jószágok állapotának kellő ismerete nélkül — a jószágkezelés körülményesebb megbirálásától; a nagy terjedelmű jószágok csak kis része kezeltetik házilag; a többi bérbe van adva, jövedelmezőség szempontjából kielégítő eredménynyel; nagy bérhátralékok csak a csákovai és köveresi uradalmakra esnek, melyek teljes behajthatása, az e részben eddig kifejtett erély csekély sikere mellett — nem igen remélhető. Az ebből származó kárért, — a csákovai kerületben létező kedvezőtlen éghajlati, bér- és gazdálkodási viszonyok mellett a vagyonkezelést ugyan kizárólag felelőssé tenni nem lehet, mindamellett véleményünk szerint a hátralékok rendkívüli felszaporodásának egyik okául az is tekintendő, hogy a vagyonkezelésnek nem mindig sikerült jó bérlőket nyerni; a jövedelmek fokozására mindenekfölött irányzott törekvés czélját téveszti akkor, ha szédelgő vállalkozók túl magas és így be sem váltható ígéreteiben és ajánlataiban bízik; az ennek folytán szenvedett kárnál, a jövőt tekintve,, még nagyobb az, hogy a kizsarolt bértelepekre megbízható bérlőt találni vajmi nehéz. Az összes erdőterület házi kezelés alatt áll. Az erdőkből az 1861. évtől az 1868. év végéig terjedő, időközben befolyt tiszta jövedelmet összehasonlítva az 1869 —1876.évi időközivel,a vallásalapnál 3000/o., a tanulmányi alapnál, — daczára annak, hogy a csákóval kerületben levő 3050 hold erdőből 1873. óta a fának csekély kelendősége miatt alig folyik jövedelem, és hogy a mislyei uradalom erdeiből 600 holdon még vágásra fa nincsen, 47®/o emelkedés mutatkozik. Mindenesetre örvendetes körülmény és feltűnő, csak hogy az erdőterülettel és viszont a jövedelemmel arányban nem áll azon csekély összeg, mely az erdőművelésre fordíttatik. És mert e mellett, úgy látszik, hogy a jövedelmek fokozása végett, a fordaévek leszállításán felül, az okszerű szalkezelés helyett helyenként a sarjkezelés hozatott be, félünk a folytonos kiaknázás és viszont csekély beruházás azon természetes következményétől, hogy az erdők értéke idővel nagy mértékben csökkenni fog, és hogy így elvész azon közkincs, melynek kell, hogy az országban elsősorban az alapítványi kezelés legyen lelkiismeretes gondozója. Elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki a vagyonkezelés az elmúlt 10 év alatt a vízszabályozások, a birtokok befásítása, és a birtokrendezések , a tagosítások, az erdő- és legelőelkülönítések körül. És az elért eredmények méltánylásán alapuló helyeslésre érdemes azon eljárás is, mely némely fekvőségek indokolt eladásánál követtetett; sajnos csak az, hogy a befolyt vételárak és váltságdíjak nem mindig gyümölcsözőleg helyeztettek el, sőt el is költettek, mit elmulasztani, illetve tenni a vagyon állagának sértetlen fentartása érdekében szabad nem lett volna. Nem elégséges óvatossággal bocsáttatott a pénzügyminiszter ideiglenes rendelkezésére azon 1.090.000 frt névértékű földtehermentesítési kötvény sem, mely Felséged legmagasabb parancsa szerint, a tiszavidéki vasút részvényeivel tervezett művelet czéljaira fordíttatott, mert ezen kötvények kötelező levél nélkül, nem is a legfelsőbb elhatározásnak megfelelően a közalapokból, hanem csakis a vallásalapból adattak ki; mert továbbá a kézizálogként átvett 4500 darab vasúti részvény névértéke csak 900,000 frt, következéskép 190,000 frttal kisebb, mint a kölcsön adott érték , és mert végre a földtehermentesítési kötvények nem azon feltétel alatt szolgáltattak át, hogy az időközben kisorsoltak teljes értékben fizettessenek vissza, minek folytán a vallásalapot tetemes kár érheti. Ezen mulasztások jóvátétele nem szenvedhet halasztást, mindenesetre pedig felette kívánatosnak tartjuk azt, hogy ezen kölcsön, mint ideiglenes hitelművelet, minél rövidebb időre nyújtatott legyen, hogy tehát az átengedett érték visszaadása által mielőbb kiegyenlíttessék. A tőkék kezelését illető ezen alázatos észrevételünk kapcsán, a törlesztési kölcsönökre vonatkozólag azon kívánságunkat fejezzük ki, hogy a visszafizetett tőkerészletek, mint ilyenek, tehát a kamatoktól elkülönözve tétessenek bevételbe és azonnal gyümölcsözőleg helyeztessenek el. Ezen megjegyzésekre a miniszter a következőket jegyzi meg: A bérhátralékok összege 1876- ban nem volt nagyobb, mint 1866-ban, sőt 3163 frt 75 krral apadt. S ezen apadás még jelentékenyebbnek fog feltűnni, ha azt a jószágok tiszta jövedelmével hasonlítjuk össze. Hogy nem mindig sikerült bérlőkre akadni, az kétségtelen, különösen, midőn nyilvános pályázatról van szó, de ez osztály is emelkedik lassan kint. Az erdők művelésére nézve tagadja, hogy e czélra csekély összeg fordittatott, a fordaévek leszállittattak s a szálkezelés helyett helyenként a sarj kezelés hozatott be. A bizottság figyelmen kívül hagyta, hogy a vágások befásítása három után történik a) természetes után b) a községi lakosok által ingyen használatért c) készpénzzel, melyre a vallás alapból 32728 frt, tehát holdanként 8 frt 47 kr, a tanulmányi alapból 8499 frt, tehát holdanként 8 frt 37 kr fordíttatott. Még kedvezőbb az arány, ha tekintetbe vétetik, hogy a vallásalap erdeiben a mondott 10 év alatt évenként átlag 1004, a tanulmányi alapiakban 318 hold vágat van, az elsőknél 38®/o, az utolsóknál 32®/o mesterséges után készpénzköltséggel nyittatott meg. Ami a jordákat illeti, azok részben le is szállíttattak, de csak csekély részben. Az üzemmódok tekintetében a szálerdők 768 holddal szaporodtak, ellenben a terjedők 3741 holddal kereskedtek. Mindezekből látszik, hogy az alapítványi erdők fentartására elegendő költség fordittatik. A fekvőségek eladásából befolyt összegek száma 7,075.356 frt, mely tőkésítendő volt. Ebből ingatlanok vásárlására 3,280.177 frt fordittatott, minők a szemlaki uradalom, tinójárási puszta, budapesti faraktár stb. A vallásalapból ily módon 196.186 frt gyarapodás mutatkozik. A tanulmányi alapból befolyt 5.079,612 frt és ebből 4.755,508 frt gyümölcsöző tőke gyanánt helyeztetett el és még ha a más alapokból vett előleg is levonatik, 216,275 frt többlet marad. A tanulmányi alapból igaz, hogy 1.060,000 főt iskolai épületekbe helyeztetett el és ezek nem kamatoznak, de hasznos tőkét képviselnek. A pénteken földhitelintézeti záloglevelek vásároltattak a király jóváhagyásával, továbbá a tiszavidéki vasút részvényei. A bizottság óhaját fejezi ki, hogy a vagyonkezelés ezentúl azt tekintse legsürgősb kötelességének, hogy a sajnosan megzavart egyensúlyt helyreállítsa és a megromlott vagyonmérleget megjavítsa ; kövesse a kezelés minden ágazatában a legszigorúbb takarékosság elveit; ezen két alap ellenében támasztandó igények között csak azok nyerjenek kielégítést, melyek azon rendeltetésének legszűkebb körébe esnek ; röviden : történjék mindaz, mi a jövedelmek okszerű fokozására és viszont a kiadások apasztására vezet. Ezek szigorú szemmeltartását megköveteli e két alap jól fölfogott érdeke és rendeltetése, mely feladatául pusztán a jelen kívánalmainak elviselhetlen terheltetéssel járó teljesítését nem tekintheti. E végett szükségesnek tartja egy állandó ellenőrzési s tanácsadó bizottság kinevezését. A miniszter erre vonatkozólag a következőket feleli : »Ami az egyensúly helyreállítását illeti, erre való határozott és sikeres törekvésről tanúskodnak a két alapnak felséged által legkegyelmesebben jóváhagyott költségvetései, s bizton lehet remélni, hogy valamint a vallásalapnál, úgy a tanulmányinál is a bevételek a kiadásokat fedezni fogják, amire annyival nagyobb kilátás van, mert az első soron szükséges építkezések már foganatosíttatván, az irányban a tanulmányi alap új terheknek kitéve hosszú ideig nem leend. Hozzájárulok a bizottság azon nézetéhez is, hogy tőkeberuházás végett ezentúl ingatlanok a vallásalap számára ne vézessenek. Alapi tőkék ingatlanságok vásárlására csak akkor fordíttathassanak, ha azok jövedelme a megszerzendő jószágba ruházandó tőkének kamataival szemben is az illető alapnak előnyöket biztosít, kivéve azon eseteket, midőn valamely birtoknak megvásárlása az azon fekvő alapítványi követelés megmentése végett mutatkoznék szükségesnek, vagy ha oly ingatlanról lenne szó, melynek megszerzését a vallásalap rendeltetése, vagy már meglevő alapítványi birtok, jog vagy haszonvétel előnyösebb kezelése kívánná. A bizottság felterjesztésének legfontosabb részét kétségtelenül azon javaslat képezi, melylyel a bizottság a vallás- és tanulmányi alap kezelésének végleges rendezéséig egyelőre egy katholikus és független férfiakból álló ellenőrzési bizottság legkegyelmesebb kirendelését kéri. Jóllehet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium visszaállításai óta, az alapítványi alapok és azokhoz tartozó jószágok a megelőző időkből származó, s csak a változott viszonyokhoz képest, részben módosított szabályok és elvek szerint, cs. és ap. kir. felséged legmagasabb felügyelete alatt rendesen és lehető körültekintéssel kezeltettek, s ámbár a miniszternek minden intézkedése, cselekedete vagy mulasztásáért való felelőssége a kezelés szabályszerűségéért kezeskedik, és annak leghatékonyabb biztosítékát képezi, mindazáltal azon indokoknál fogva melyek már a m. kir. helytartótanács és az erdélyi főkormányszék, tehát társas hatóságok kebelén fennállott hasonló bizottság felállítását kívánatossá teszik, a bizottság ezen,javaslata ellen nemcsak nincs észrevételem, hanem bátorkodom csász. és ap. királyi felséged elé azon legalázatosabb inditványnyal járulni, hogy ily bizottmánynak felállítását elvileg legkegyelmesebben engedélyezni méltóztassék. A két egyetértő javaslat alapján ő felsége a király a következő határozatot hozta Gödöllőn 1878. nov. 3-án kelt kéziratával. Ezen előterjesztés tartalmát tudomásul vevén, a vallás- és közoktatásügyi magyar minisztérium közvetlen felügyelete és kezelése alatt álló kegyes alapítványok, s különösen a vallás- és tanulmányi alap kezelésének ellenőrzésére egy ideiglenes bizottságnak felállítását jóváhagyom, mely bizottság szervezete s hatásköre iránti elhatározásom külön következik. Felhatalmazom egyébiránt fent említett miniszteremet, hogy a múlt évi január 11-én kelt elhatározásommal kiküldött, 8 ebbeli működését immár befejezett bizottságnak, a jelen előterjesztéssel bemutatott szakszerű és beható munkálatai buzgó működéséért, elismerésemet nyilvánítsa. KÜLÖNFÉLÉK. — Sacher-M a soch legutóbbi itt időzése alkalmával annyira megkedvelte a magyar fővárost, hogy most már családostul ide költözött, s hosszabb ideig szándékozik Magyarországon tartózkodni, főleg azon czélból, hogy nyelvünket, melynek elméleti tanulását már is megkezdette, gyakorlatilag is elsajátítsa. Ezenkívül a magyar tárgyú anyag gyűjtésével foglalkozik s a »Magyar Híradó« szerint ápril 18 tól kezdve »Belletristische Blatter« czim alatt hetilapot indít meg Budapesten, mely kizárólag általa írt dolgozatokat fog tartalmazni, ami pedig e lap irányát illeti, oda fog törekedni, hogy egyrészt a magyar viszonyokat részrehajlatlanul ismertesse, másrészről pedig a német sajtó támadásai ellen a külföld előtt védelmezze. — »Egy irodalmi nyegleség« czimü czikkében a »V. U.«-ban P. Szathmáry K. megemlíti a Kazinczy Ferencz és Cserei Farkas közt egykor folyt érdekes levelezést és azon nézetének kölcsönöz kifejezést, hogy e nagyérdekű levelek kéziratai alkalmasint odavesztek. P. Szathmáry Károlynak és az érdeklődő közönségnek megnyugtatására teljes megbízható forrásból közölhetjük, hogy Kazinczy Ferencz ez érdekes kéziratait sikerült Szabó Károly érdemes tudósunknak megmenteni az irodalom számára. E kéziratok — mikből egyet mást irodalmilag is közzé tettek már dr. Ompolyi és Molnár Antal — az erdélyi múzeum könyvtárában várják Kazinczy összes műveinek kiadását. Horváth Döme, kir. táblai, tanácsbiró pár év előtt e kéziratokról hiteles másolatot vett, hogy sajtó alá rendezze, de később — nem tudni mi okból — ez érdekes vállalata abbamaradt. — A fővárosi tankötelesek. Tudvalevőleg a fővárosi, tanács a mult évben elrendelte az 1879. évi tankötelesek statisztikájának feldolgozását. Az igen tanulságos és fontos munkát a főv. statisztikai hivatal már beterjesztette a tanácshoz, melyből kitűnik, hogy a fővárosban az összeírás 34,971 tanköteles korban állógyermeket tüntet fel, mintegy ezerrel többet, mint az 1878. évi összeírás. Az 1876. évi népszámlálás alapján a 6—14 éves gyermekek száma mintegy 40,000-el lett kimutatva; e szerint az akkori népszámlálásból is mintegy 5000 tanköteles hiányoznék. A különbség valószínűleg a tankötelesek felvételének hiányosságából ered. A tankötelesek kö-