A Hon, 1880. június (18. évfolyam, 137-165. szám)

1880-06-12 / 148. szám

tán megkülönböztethető egyik a másiktól s a vevő tévedésbe nem juthat. Az elöljáróság elutasította a Kisbért,­ illetőleg Pethőt. Ez ügyét felebbezte a főv. tanács, mint II. fokú iparhatósághoz, mely teg­nap döntött a kérdés fölött. A tanács asztalán A. és B. mellékletekkél két üveg pezsgő állt. Kitűnt, hogy a vignettek hasonlítanak ugyan, a­mennyiben mind­egyiken lovas alak áll, de az egyiken a ló jobbra, a másikon balra néz, az egyiken a jockey vörös sipkát visel, a másikon kékít, az egyik vignette czifrázatai köralakúak, míg a másiké szögletesek, az egyik pa­­laczk vörös szurokkal volt bevonva, a másik (Prück­­ler-é) meg fehérrel s végre mindegyik vignette-en vi­lágosan ott áll a pezsgő különböző neve (Kincsem és Kisbér) mint a gyártók czége is. Ennélfogva, bár Pe­­thő egy katonatiszt levelét melléklé, melyben ő »Kin­csem« pezsgő küldésére hivatik föl, a tanács kimon­­dá, hogy itt vignette utánzás által Pethő üzletének megrontására irányuló törekvés fenn nem forog, a vignette nem ejti tévedésbe a vevőt, a czim Prückler­­től el nem vehető s ezért Pethő másodfokulag eluta­­sittatik. Címe­t kiáltott fel Kamermayer polgár­­mester - a »Kincsem«-nek itt is győzni kell!« — A belvárosi plébánia templom­ban, julius 2-án mint Boldog­asszony napján, a má­­ria-zelli kápolna felavatásának ünnepélye fog megtar­­tat­ni. Délelőtt 10 órakor nagy mise olvastatik, d. u. az áldás osztatik ki, és ünnepélyes litániát fognak n­é­­metül énekelni. A főváros belvárosi plébániájának túlságos elmagyarosodást ugyanis szemére vetni nem lehet, mert nemcsak hogy az egész ünnepély hivatalos nyelve mindenütt a német, az erre vonatkozó fal­ragaszok és hirdetmények is kizárólag németü vannak írva, így július 4-én is búcsút rendeznek a belvárosi templomtól Mária-Besnyőre, melynek prog­­rammja is csupán német nyelven tétetett közzé. Az imádságok is mind német nyelven adatnak elő, csu­pán a Te-Deumnál tartatott meg a latin nyelv. Való­ban elszomorító tények.­­ Az idei fegyvergyakorlatra be­vonult tartalékosok ma délelőtt tartottak utoljára nagygyakorlatot. Délután rendbehozatnak, ruháikat és fegyvereiket átveszik és a távolabb lakók már hol­nap reggel, a többiek pedig holnapután bocsáttatnak szabadságra. A 13 napi gyakorlatnak épen oly ered­ménye volt, mint az eddigi 28 napinak. A bevonultak az időt, az állam pedig pénzt takarított meg. Az egészségi viszonyok is kedvezők voltak. Haláleset sem fordult elő a bevonult 1600 ember között. A legtöbb betegség csupán lábfájás-, hideglelés- és diarrhoe-ba állott. Az ezen gyakorlatokra be nem vonultakkal az ellenőrzési szemle október hóban fog megtartatni. — Bismarck, mint régész. Schliemann az »Unsere Zeit« legközelebbi füzetében értekezvén a trójai ásatásokról, részletesen beszél a régi nagy korsókról (xt&di) s többek közt igy szól: »A trójai xilág­ok igen durva gránit, quarcz s kovával ve­gyített teljesen égetett anyagból állanak, mig a fino­mabb edények csak részben vannak égetve. E külö­nös tény rejtély maradt volna előttem, ha Bismarck herczeg 1879-ben Kissingenben e tárgyra vonatkozólag meg nem jegyezte volna társalgás közben, hogy a görög pithos készítése már a műveltség magasabb fokát tételezi fel, mivel nagy súlya miatt máskép kel égetni, mint a többi tárgyakat, melyek nyílt tűzne készíttetnek. Nézete szerint a trójai fazekas, miután fűzfagalyakból megkészítette a felforditott pithos áll­ványát s az agyagot is összekeverte, az edényt a min­ta körül készítette, megsimitotta s a napon megszá­­ritva körülforgatta s megerősítette kövekkel, úgy hogy egyenest állhatott, azután száraz fával betömte s a fát kívül és belül meggyujtván, a nagy tűz az agyagot egészen átégette; lehet, hogy e munka is­métlődött is. Én — mondja Schliemann — a herczeg ezen éleselméjű magyarázatát rögtön elfogadtam, mint egyedül lehetségest s hiszem, hogy minden ré­gész csatlakozik ehhez. — Az asztalos­segédek strike­je ma még mindig tart ugyan, de napról-napra keves­­bedik a strikelók száma; ma ismét Steiner Sámuel, Felber Ferencz, Felber János és egy gyár a feltéte­leket elfogadták és délután a munkások már be is állottak a munkába.­­ A strikelókhoz Vidéky Já­nos a fővárosi rajz­ipartanoda igazgatója levelet in­tézett, melyben a bizottságot s a segédeket felhívja arra, hogy jelenlegi szabad idejök felhasználásával látogassák meg a gr. Károlyi (czukor) utczai iparrajz­­tanodában kiállított tárgyakat.E meghívást 150 fiatal ember elfogadta és Kupa Árpád vezetése alatt a leg­szebb rendben el is ment. Két órai ott időzés után a legpéldásabb rendben oda hagyták az ipar­rajztano­dát és szétszórva a ligetbe mentek. A délutáni időben ismét egy csoport ment az iparrajztanodába, s '/­ órát időzve ott, szintén a legszebb csendben távozott. Ma estig 25 munkaadó írta alá a feltételeket, s mint­egy 265 segéd állott munkába. Aradról az otta­ni segédektől buzdító levél érkezett, s vasárnapra segélyt ígérnek. A mozgalomban most quasi szünet van s a strike élénkülését csak hétfőre helye­zik kilátásba. — A Petőfi-társaság jun. 13-án, vasár­nap, d. e. 11 órakor tartja meg rendes havi felolvasó ülését a magyar tud.­akadémia heti üléstermében. Tárgyai : A nők az izlamban (értekezés) dr. Hatala Pétertől. Viharos éj. (Költemény.) Majthényi Flórá­tól. Egy kis lux. (Elbeszélés.) Vértesi Arnoldtól, fel­olvassa : Margittay Dezső. — A Petőfi-szoborról dr. Peterdi (Prém) Józseftől. — Széthy László »summa cum laude« tette le a doktorátust egyetemünkön, a numismatika, archaeologia és heraldikából. Ez alkalomra készített »Magyar pénzverő izmaeliták« czimü értekezést adott ki, mely történelmi és művelődés­történeti szempont­ból igen fontos. A fiatal tudós most egy magyar nu­mizmatikán dolgozik, melyhez a nevezetesebb külföldi írókat mind felhasználja. Ő az első doktor Magyar­­országon a numizmatikából. — Megőszült egy éjen át. Pozsonyból írják a következőket: Tegnapelőtt vidám ifjak társa­ságának egyik tagja mulatság végeztével haza vető­dött. Késő éj volt, s midőn lakása elé ért, a kaput már zárva találta. Dúdolva csöngetett, s midőn a ka­put kinyitották, kedélyesen fütyörészve ment szobája felé. Gépiesen nyúl zsebébe, de ijedten veszi észre, hogy szobája kulcsa nincsen sehol. Összekutatja min­den zsebét, hiába. Jobban szemügyre véve ruhá­ját, észreveszi, hogy felöltője nem övé, kicserélte, s most szomorúan megy le a házmesterhez, hogy ki­nyittassa a kaput, mert elhatározta, hogy az éj hát­ralevő részét pajtásai körében fogja tölteni. Ezzel annyival is inkább kénytelen volt, mert akin kabátjá­nak lennie kellett, bizonyára már rég haza­tért,­­ de még lakását sem tudta. Midőn a fiatal­ember az eme­letről leszállott, el kellett tévednie, mert a­helyett, hogy a házmester lakásába jutott volna, olyan helyi­ségbe lépett, melynek sajátságos pinczés, dohos szaga volt. Megfordul, ki akar menni, de testét megakasztja valami keresztben fekvő tárgy. Sok tapogatózás után másik tárgy akad keze alá: az érez, amaz fából való. A pincze hüse lecsöndesíti a lázongó fejét, de ugyan­akkor iszonyú gondolat lopózott agyába. A szegény ember ugyanis a koporsók közé tévedt. E házban ugyanis temetkezési intézet van, mely koporsóit a pinczében tartja, s fiatal emberünk ide tévedt. Kia­bálni kezdett, »segítség! segítség!« mondá amint leír­ta, mint az őrült úgy tombolt, futkosott föl és alá — de szavát nem hallotta senki, sőt inkább minden arra mutatott, hogy még beljebb halad a pincze űrjében. A rettegés olyan borzasztó élét élte át, melyről hű leírást adni képtelenség. Midőn a hajnal első pírja fölmerült, egy összetört, félig meghalt ember vonszolta magát elő a pinczéből, s a házmesternek közvetlenül e mellett levő ajtaján kopogtatott. A házmester amint a lépett, igy kiáltott föl: »Az isten szerelméért mi történt, hisz ön halálos beteg, s még hozzá egészen megőszült! A fiatal ember szó nélkül roskadt a hús­­mester karjaiba, a­ki felvitte a szerencsétlent szo­ljába. — Kolozsvárról Ábrányi nyilatkozata szerint azt állította volna Kossuth, hogy magyar vá­ros ugyan, de minden lakosa ért oláhul. A »Kelet« erre a következő megjegyzést teszi: Nem látnánk ugyan semmi kárt és bajt benne, ha egy-egy nyelvvel többet értenénk, köztudomású dolog lévén, hogy min­den megtanult nyelvvel sokasítottuk tehetségeinket, de hát a dolog nem így áll s jó, ha elmondhatjuk, hogy Kolozsvárit minden tizedik ember, ha ért egy keveset s minden századik, ha beszél románul. Ha Kossuth hitelt érdemlőbb forrásokból merítené haza­részünkre vonatkozó értesüléseit, megtudná, hogy Kolozsvár olyannyira magyar fejében, tagjaiban, köz­­igazgatásában, társadalmában, intelligenciájában és munkás tagjaiban, hogy talán Szeged ha versenyez­het vele magyarság tekintetében. — Öngyilos tanuló. A pozsonyi ligetben egy Molnár Béla nevű 19 éves ifjú egy padon revolverrel szivén lőtte magát, mert az­ érettségi vizsgálaton a mennyiségtanból megbukott. A szeren­csétlen ifjú tótmegyeri (nyitram.) születésű, hol apja, ki őt igen szerette. Károlyi gróf tiszttartója. — A népszínház tavaszi mulatsága igen szépen sikerült ma a rákospalotai parkban. A rendezőket (Kápolnay János, Nagy Vincze, Vidor stb.) dicséret illeti a kedélyes kis mulatságért. A közönség egy része már reggel kiment a parkba, s ott lapdázással, hintázással s egyéb játékkal töl­tötte idejét. Ebéd után megkezdődött a táncz s vége hihetőleg csak hajnalban lesz. Vendégek nagy számmal voltak jelen, köztük: Türr tábornok, gr. Apponyi Albert, Kr­aj­csik Ferencz, Éber Nándor stb., a nemzeti színháztól: Ó­d­r­y Lehel, Nagy Imre, kik azonban mihamar távoztak, a táncz karból többen , sok fiatal író és művész; ma­gától a népszínháztól: Rákosai igazgató, K­á­­polnainé, Blaháné, Dancz Nina, Tihanyi, Solymossy, Kacsó Karola , S­z­ő­c­s Kata, Csatár Zsófi, dr. Ladányi és többen. A táncz­­ban Türr, Apponyi és Éber Nándor is élénk részt vettek.­­ A szultán gyermekei számára isko­lává alakították a dolmabagdsei palota nyári kioszk­ját, az oktatást török és francia tanárok végzik. Az iskolát jelenleg öt herczeg, két herczegnő s néhány magasabb állású hivatalnok gyermekei látogatják. Múlt hétfőn május 31-én, a szultán és több államfér­­fiú jelenlétében vizsgálatot tettek a növendékek, mely alkalommal Munif pasa, Heine fordítója s a kato­nai akadémia igazgatója, adtak fel kérdéseket. A vizs­gálati tárgyak következők valának: korán, török és franczia nyelv, történelem, földrajz, szépírás és szava­lat. (Lafontaine meséi franczia és török nyelven.) A vizsgálat után Abdul Hamid néhány török szót inté­zett a növendékekhez, s figyelmeztető őket, hogy a jövőben is szorgalmasak legyenek. Ezek után értékes jutalompénzeket osztott szét a növendékek között. — Napi újdonságok. A Kossuth Lász­ló sírjára szánt nagyszámú koszorúkat a bizottság mind el akarja küldeni Kossuth Lajosnak. Az ünnepé­lyen Damjanich Jánosné is jelen lesz. — Ambrus József a magyar északkeleti vasút­társaság főtiszt­­viselője hosszas szenvedés után tegnap Gödöllőn meg­halt s holnap temetik. — Az Árpád sírja állí­tólagos helyéről Ellinger által készített fényképek darabonkint 1 ft 50 krral Calderoninál kaphatók. — Sipos Antalnak növendékei díszes albumot készít­tettek Morzsányi Józsefnél. — Beethoven lon­doni hagyatékában egy czimbalomra és mandolinra irt sonatinet is találtak. — A magyar állator­vos egyletbe eddig 103 állatorvos lépett be.— Hausner Ottó osztrák képviselő belépett tagul az állatkínzás ellen alakult nemzetközi egyletbe. Napirend jun. 12-én. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre közlekedés vámháztól és a többi állomásoktól félóránkint. A rimaszombati czigá­­n­y­o­k zenéje. Mezei János daltársulata a Komlókertben 8 órakor. Múzeumban képtár 9 —1-ig. Orsz. gazd. és tanszermúzeum 10— 12-ig és 2—4-ig. Egyetemi könyvtár 8-7-ig. Keresk. csarnok ügynöki szakosztályának ülése 6 órakor. Tárgyak: Közlekedési árleengedés, budapest-zi­­monyi vasut stb. Tisztviselők egyesületének bálja a mar­­git-szigeti vendéglőben 8 órakor. Vendégjegy ára 1 forint 50 krajczár. A „HON“ magántávsürgönyei. Konstantinápoly, jun. 11 (Ered. sürg.) A nagykövetek megállapították az azonos jegyzéket a hatalmak által azelőtt egyezség által kikötött álláspont elvi módo­sítása nélkül. A kollektív­ jegyzék holnap, szombaton fog a portának átadatni. Prága, jun. 11. (Ered. sürg.) Bob­illant gróf bécsi olasz nagykövet — mint a »Boh.«-nak Bécsből írják — több heti szabadságidőre ment és Gal­vág­no báró által képviseltetik. A gróf hir szerint a párisi olasz nagyköveti állo­másra van kiszemelve. Pozsony,jun. 11. (Ered. sürg.) Pozsony­ban rendkívüli részvétet keltett Molnár Béla ön­­gyilkossága. (L. erről szóló újdonságunkat. Szerk.) Az egész város erről beszél. Az illető kedvencze volt a társadalmi köröknek. Az ifjúság tüntetni akart, de a szülők ezt megakadályozták. A buktató tanár eddig is a legnépszerűtlenebb volt. Neve Doh­­n­á­n­y­i. Prága, jun. 11. A kézirat, melyet ő felsége Csehország katonai főparancsnokához, Filippo­­v­i­c­s táborszernagyhoz intézett, teljes elismerését fejezi ki a megszemlélt csapatok pompás kinézése, azoknak egyenlően jó tartása, valamint a katonai in­tézetek jó karban léte felett és konstatálja a rend és a fegyelem magas fokát, az alapos kiképeztetést s az élénk igyekezetét, melyet az uralkodó mindenütt ta­pasztalt. A legmagasabb hadúr köszönetét fejezi ki a főhadparancsnoknak ama fáradhatatlan oktató be­folyásáért, melyet a katonai kiképeztetés minden ágára egyaránt gyakorolt s megbízza őt, hogy a had­osztály s csapatparancsnokoknak a császári köszöne­tét, az összes tiszteknek s csapatoknak az uralkodó teljes elismerését fejezze ki. Brünn, jun. 11. Ő felsége megtekintette a Karthausban lévő hadapródi iskolát, a vakok intéze­tét, az uj tartománygyűlési palotát,­­az állam­ iparta­nodát, a Tauber fonodát és a Schöller-féle posztó­gyárat. A néptömeg mindenütt lelkesen éljenzé az ural­kodót, ki délután 4 órakor lakhelyére visszatért. Fél hat órakor ebéd volt, mely után ő felsége cerclet tartott. Pária, jun. 11. (Kamara.) A pénzügyminisz­ter válaszol Gasté fejtegetéseire s kijelenti, hogy a már egyszer tett nyilatkozatokat csak ismételnie kell ; kéri tehát a házat, hogy az alkalmas időpont megállapítását a járadék konverzióra nézve engedje át a kormánynak s vesse el Gaste indítványát. A ház Gaste indítványát elveti s elfogadja a julius 14 -i ünnepély alkalmából adandó kitüntetések szaposítá­­sáról szóló indítványt, elhatározza továbbá, hogy az elhunyt Aymard tábornok temetési ünnepélye állam költségén rendeztessék. Pária, jun. 11. Megc­áfolják ama hírt, hogy a franczia hajóhad a Besika-öbölbe vitorlázott. — Clinchaut tábornok fog Aymard helyébe Páris kor­mányzójává kineveztetni. — A Credit foncier és Soubeyran között fenforgó peres ügyben hozott ítélet elveti a Credit fonciernak a zálog emelése iránti ké­relmét, valamint ellenfelének a zálog visszaszolgálta­tását tart­amazó kérését is. A 16 milliónyi kártérí­tési elv fentartatott és a letéteményezett zálog elég­ségesnek nyilváníttatott. Különben még fontolóra veendő, hogy a befejezett liquidáczió után mindkét fél együttesen fedezte a költségeket. Konstantinápoly, jun. 11. A portához sem­miféle tudósítás nem érkezett a franczia, olasz és an­gol hajóhad állítólagos megérkezéséről a Besika­­öbölbe. Konstantinápoly, jun. 11. (Pol. Corr.) Az európai reformbizottság június 17-én lép össze. Trebinje, jun. 11. (Pol. Corr.) Miután Zi­­monics montenegrói határbiztos ideérkezett, a herczegovinai-montenegrói határ végleges megállapí­tása iránti munkálatok holnap fognak megkezdődni. 1000,* London, jun. 11. [(Alsóház.) Sir Charles Dilke kijelenti, hogy a franczia kereskedelmi szerző­dés iránti tárgyalások valószínűleg július hó közepe felé Londonban fognak megkezdődni. * Páris, jún. 11. A minisztertanács által már egyszer letárgyalt amnesztia-kérdés a ma este Frey­­cinet elnöklete alatt tartandó minisztertanácson is­mét szőnyegre fog kerülni. Az amnesztia elvben el­határoztatott. A illető törvényjavaslatot a holnapi minisztertanácson, melyen Grévy köztársasági elnök fog elnökölni, fogják szövegezni és átvizsgálni. Az amnesztia­­proklamálása július 14-dikén fog meg­történni. Bécs, jun. 11. (Magy. ért. zárlatja.) M. föld­­teherm. kötv. 94.75. Erdélyi föld. kötv. 93.75. Magy. Záloglevél 101.—. Erdélyi vas. 139.75. Magy. kel vas. 89.—. Magy. sorsjegy 113.75. Szőlő-dézsm. 93.—. Aranyjáradék 109.65. Magy. vas. kölcsön 128.—. Magy. hitel 267.—. Alföld 159.—. Magy. éjszak-kel. v. 150.—. Kel.-vasuti elsőb. 84.—. Tiszai vasút 246.50. Kincst. utasv. 1873 150. Magy. leszá­mítoló b. 123.—. Bécs, jun. 11. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelrész­vény 280.20. Lombard 84.60. Arany járadék 89.65. London 117.55. Galicziai 269.25. 1864-es 172.50. 1860-as 132.—. Frankfurt 57.15. Nemz. bank 833.—. Angol-osztrák 137.—. Államvasut 278.75. Napoleon­­d’or 9.34—.Járadék 73.87. Hitelsorsjegy 180.50. Porosz pénzutasv. 57.75. Arany 5.53. Török­ sorsjegy 16.25. Ezü­stjáradék 74.15. 1­6­8. junius 11. (Magánforg.) Hitelrészv. 280.10. Magy. hitelrészv. —.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 73.97. Magy. földhitelb. —.—. Angol-osztrák —.—. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magy. sorsjegy —.—. Na­poleonhor .—.—. Magy. járadék 109.75. Unió-Bank —.—. Galicziai —.—. Osztr. arany 89.95. Tiszai sorsjegy —.—. Páris, junius 11. (Z­á­r­­­a­­.) 3°/0 Évjárulék 86.07. Törlesz. Évjárul. 87.57 Mobilier Hitelrészvény —.—. Török sorsjegy —.—. Magyar jár. 96.8/4. 5% Évjárulék 119.45.Osztr. államvasut 605.—.Lombard 183.—. Osztr. földhitel részv. —.—. Osztr. aranyjá­radék 77.8/a. Berlin, jun. 11. (Tőzsde.) Játékpapirok, vas­utak, bankok élénkek; járadékok, orosz értékpapírok emelkednek ; bányapapirok kedveltek; utótőzsde vál­tozatlan. Berlin, június 11. (Zárlat.) Papir­járadék 63.60. Magyar járadék 94.40. 1877. 10 mill. kölcsön 73.1. Hitelrészvény 487.—. Lombard 146.—. Kas­­sa-Oderberg 56.90. Orosz papírpénz 2161/2. Ezüst járadék 63.60. Magy. kincst. utalvány —.—. K. vas elsőbb, kötv. 87 90. Állam­vasút­­482.*/2. Galicziai 116 90. Romániai 55. ’/a. Váltóárf. Bécsre 172.—. Stettin, jun. 11 (Gabonatőzsde.) Búza junius 221.—. őszi 205.—. Bors junius 191. */a, őszi 168.­/a. Bepczeolaj junius 54.12, junius—júliusra 57.—, őszi. —.—. Szesz helyben 63.40, junius.—jul. 63.60, aug.—szept. 64.—, okt. 58.30. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Heti j­elentés az ipar állásáról Budapesten. Az asztalosok strikeja képezi az ipar e heti legnevezetesebb mozzanatát. Igaz, hogy a Bécsből idehozott bútorraktárak, az árveréseknél ösz­­szevásárolt s ur gyanánt eladott asztalosművek u. n. »bazárai« nagy versenyt csináltak a budapesti solid asztalosüzletnek , a segédek helyzete a gyérebb meg­rendelések folytán természetszerűen súlyosabb volt, de 80 kr · 1 frt 40 kr napidíjjal, a­mennyit t. i. a mesterek legtöbbnyire fizettek, nem elégedhettek meg. Megvárták tehát azt az időt, midőn az üzlet lendüle­tet vett; a nyári időszak elején az asztalosok rende­sen mindenféle munkával el vannak látva. Megkezd­ték a strike-et, elég méltányos feltételekkel s annak lehet tulajdonítani, hogy a mesterek, nem kaphatván más segédeket, s nem akarván jó üzleteket elszalasz­tani vagy huszonöten már aláírták a programmot. Ez a strike nagyon különbözik attól a munka­szünettől, a­melyet pár évvel ezelőtt a kerékgyártósegédek ren­deztek, kik előkészületek és kellő összetartás nélkül indították meg a háborút, de a mesterek ellenstrike­ja által teljesen leverettek. Egyébiránt, ha a mesterek most a segédek feltételeit elfogadják is, annak csak a közönség fizeti meg az árát.­­ Az asztalos­iparon kívül figyelmet érdemel a dobozkészitők és böröndö­­sők ipara is, hol szintén jobb idők kezdenek járni s a segédek a bér emelését szintén kényszer utján érvé­nyesítik. Kőmiveseknél az összes munkaerő a legelő­nyösebben van foglalkoztatva; czipészek és szabók középszerűen, napernyősök, könyvkötők és fehérne­­műárusok elég jól el vannak látva. A kézműiparra a Medárdvásár épen semmi befolyást sem gyakorolt s közmondásos rosszasága miatt alig volt észrevehető. A gyáriparban a mezőgazdasági gépek megrendelései­nél folytonos javulás észlelhető.­­ Az országos magyar iparegye­­sület szeszes iparok szakosztálya ma délután ülést tartott Miklós Gyula elnöklete alatt. Napirenden Fromm Antalnak egy indítványa volt a cognac és boreczet hamisítása tárgyában, s határozatba ment, hogy ennek meggátlása czéljából kérvényt intéznek a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez. Az ülés végén ugyancsak Fromm Antal bemu­tatta Singer Jakab folyadékszivó­­­csövét, Vörös Jó­zsef kávéfőző készülékét és Mocznik Lajos franczia módon készült mustárját. — A pest-zimonyi vasút miatt nagy a bécsi lapok haragja s a »Pr.« a következőket írja: Példátlan sietséggel és szenvedélylyel lett a pest­­zimonyi vasútról szóló törvényjavaslat közvetlenül az * Éjfél után érkeztek. ülésszak bezárta előtt a magyar f­épviselőházban át­hajtva. Magyar lapok is mondják, hogy e tárgyról sokat beszéltek ugyan, de a kérdés nem lett meggyő­­zőleg elintézve. Három miniszter fejtegetése daczára sem lett kimutatva az, hogy e vasútra szüksége van Magyarországnak (?) s hogy a 171­2 millió­ért, a­mibe e vasút kerülni fog, csak szerényen is meghozza kamat­ját. Magánvállalkozót a kormány aligha fog találni, miután a döntő befolyás a vasútra, mint Tisza teg­nap ünnnepélyesen előadta, a kormánynak marad fen­­tartva. Hogy mért védekezett a kormány még­is a feltétlen állami kiépítés ellen, nehéz megma­gyarázni , hacsak komolyan nem vesszük Sza­­páry odavetett szavait a nemzetközi vasútépítő tár­saságról, melynek Budapesten leend székhelye, a­mely onnan Konstantinápolyig építene vasutakat. Kétségtelen Fremyre vonatkoznak e szavak, ki a pénzverési fiasco óta szünetlenül Buda­ Pest és Belgrád közt utazik, a­nélkül, hogy feltételes ígéreteknél egyebet tudna kieszközölni. Kétségtelen, hogy az osztrák állampályahatalom s a küzdelem el­lene legalább is igen drága dolog. A Tisza-kormány azonban egész szenvedélylyel viszi e küzdelmet. Maga Tisza formálisan harangok­ozta tegnap az állampá­lya ellen, bár minden személyes ellenszenvet ta­gadott. A főeffectust azon leleplezésnek kellett képeznie, hogy az állampálya a szerb vasutak kiépí­tésére vonatkozólag tett minden ajánlatnál azon fel­tételt kötötte ki, hogy összeköttetése Bécs és Buda­pest közt minden bármikor lehető verseny ellen biz­tosítva legyen. E leleplezés sensállót keltett a ma­gyar parlamentben. Tisza elérte a czélzott hatást, föllelkesíté a szélső­baloldalt s a többség a kormány előterjesztése mellett biztosítva volt. Magyarország tehát meg fogja kapni rég óhajtott eszményképét, a pest-zimonyi vasutat. Ebben kétségkívül meg­van a nemzeti vasúti politika alapvonása, de a pénzerő is megkívántatnék. Az az eszme, hogy az állam eman­­czipáltassék egy vasút nyomasztónak ismert befo­lyása alól, magában véve nem kárhoztatandó, azon­ban erre a helyes utat s a szükséges eszközöket kell megválasztani. Nemzeti színház. Ma, junius 12-én. Kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből. (Junius 11-én.) Csődök. Küszler S. és társa bpesti czég ellen, bej. kat. i. aug. 2. 3. 4. perügy. dr. Krajtsik Ferencz. — Pol­­lák Sándor kisújszállási keresk. ellen, bej. h. i. jul. 26. 27. és 28. perügy. Molnár János. Pályázatok: II. oszt. erdész­ állomás, a m.szigeti bánya és jószág igazgatóságnál jul. 15. — Irnoki áll. a deési trvszéknél 4 hét. — Aljegszai állomás az ungvári jóságnál 4 hét. — Bányatiszti áll. a n.­ági m. kir. és társu­lati bányamű igazgatóságnál jul. 15-ig. Árverés a fővárosban. Breinbach Ferencz 855 írtra b. i. jul. 9. (IV. ker.) Árverések a vidéken. Wälder Fülöp 12545 írtra b. i. jun. 26. Arad. — Dragos Nikola 1773 írtra b. i. jul. 17. Bánlak (módosi jb.) — Steinbrückner János 1650 írtra b. i. jul. 26. Zichyfalva (módosi jb.) — Ajtai Gábor 188­­4 írtra b. i. jun. 26. Sz.-Encs (sz.-ujvári jb.) — Feuer­­mann Áron 2965 írtra becs. ingat. jul. 16. Ungvár. — Salamon Mihaila 10072 írtra becs. i. jul. 1. Préposfalva (segesvári kir. jb.) Király István 2109 írtra b. ing. jul. 13. Csorna (soproni kir. tszék.) Chudi István 3811 írtra b. ing. jul. 2.2. Püspökfalva (nyitrai kir. tszék.) Vajlási János 1933 írtra b. ing. jul. 6. Laczháza (pestvidéki kir. tszék.) Purcze­­lás Izsák 1635 írtra b. ing. aug. 4. Berény (csákóvári kir. jb.) Bónis Barnabás 58432 írtra b. ing. aug. 16. Nagyfalu Ellinger József második bucsu-fellépteül. BÁNK-BÁN. Eredeti nagy opera 3 felv. Irta Egressi Béni. Zenéjét szerzette Erkel P. Személyek. Maleczky Saxlehner E. Pauli Ellinger Balázsné B. Fektér Talián Odry II. Endre Gertrud Otto Berthold Bánk­ bán Melinda Petur bán Biberach Tiborc Népszínház. Ma, junius 12-én. Székely Katalin. Eredeti nagy operett 3 felv. Irta Lukácsy Sándor ; zenéjét szerzette Erkel Elek. Bátor­ Zsigmond Vidor Székely Katalin Erdősi E. Sturmvetterbán Együdi Mokánybasa Tihanyi Izabella Jónásmester Brúnó Rózsa Margit Gyilok Csuvasz Kuvasz Vialka Kezdete 8-adfél órakor. Komáromi M. Solymosi Kápolnai Sziklai E. Csatai Zsófi Veres Újvári Komáromi J. Kacsó Karola (nyíregyházi kir. tszék.) Leventhal Sámuel 2849 írtra b. ii jul. 16. Nagyfalu. — Paul Péter 4818 írtra b. ing. jul. 27. Zichyfalva. — Weinz Márton 2250 írtra b. ing. jul 22. Vácz. — Gulyás Cziczelle 2565 írtra b. ing. jul. 12. Jász- Felső-Szt.-György. — Bernát Lajos 36000 írtra b. ing. jul. 2. M.­Pályi (debreczeni kir. tszék.) Major György 6260 f­ra b. ing. jul. 15. Lodomér (győri kir. tszék.) Hegedűs Lajos 7227 írtra b. ing. jul. 16. 8.­Szt.-Györgyön. — Kozma Alajosné 19050 írtra b. ing. jun. 24. Pleskut (borosjenői kir. jb.) Zaucker Pál 5312 írtra b. ing. jun. 12. Brassó. — né­hány Julianna 1700 írtra b. ing. jun. 26. Kecskemét. — Komáromi György 10.000 írtra b. ing. jul. 3. Sz.-besződ. Meteorologiai jegyzetek. A meteorológiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1880. jun. 11-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra előtti tünemények. — A légnyomás mindenütt emelkedett, Pólában 6.8 m.­m.-rel. — A hőmér­­sék többnyire kevéssel emelkedett, Bregenzben 6.6 fokkal. — Eső: Bregenz 10 mm. — Ózonmérő Budapesten nappal 0, éjjel 0. Észle­­lési állomás 1 • 6 S Es Hő­mérséklet 0 » Szél Fel­hőzet i­ányaerős­sége Bregen* 759.1 15.5_ felhős Prága 59.8 18.6 DNy1 derült Bécs 59.7 18.8 EK1 ‹ Sopron 59.5 17.3— — ‹ M.-Óvár 59.8 21.5— — › Trencsén 58.4 18.8 DNy1 felhős Beszterczebány* 58.4 18.5E 1 derült Budapest 59.6 21.9D 1 ‹ Szolnok 59.1 21.3K 2 ‹ Debreczen 61.6 24.6 DNy3 › Ungvár 59.6 17.1 ‚DK4 ‹ Szatmár 61.2 21.0K 2 ‹ Nagy-Szeben 61.5 17.9 DK3 › Orsova 61.8 19.6— — · Temesvár— 22.4E­­ 1› Szeged 60.4 21.0— — › Csáktornya— — — — — Zágráb 60.7 17.5 Ny5 derült Fiume 64.1 16.3 ENy1 felhős Póla 62.a 20.0K 1 » Lesina 62.8 21.7 ENy1 ‹ ’ Selmeczbánya 61.0 19.1 Ny2 · Vízállás junius hóban. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. STÍLT TÉR. GIESSHÜBLI legtisztább égvényes savanyuvis ROHITSCHI savanyuviz BmUI KIRALY-KESERÜFORRAS llUllilA legjobb szer székrekedés és ebből következő betegségek ellen Deák Ferencz-, Hunyady Mátyás-, Gr. Széchenyi J.-, Sít. István-forrás. mindig fris töltésben kapható MATTON­ és WILLE cs. k. udv. szállítók ásványviztelepükben, budai kirstly-keserű­források tulajdonosai« 548 Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. (Dianafürdő.) 362 Napja Hol»­0 fölött méter 0 alatt­­ méter N­ 11 Budapesten2 98 száraz› Pozsonyban2 51— — — ‹ Komáromban— — — — ‹ Szatmáron1 00— — —› Tokajban2 10 —*— — › Szolnokon— — — — — ‹ Szegeden3 03— — 10 Aradon— — 0 03— · Becskereken0 80— — — · Bezdán Fer.-etat.— — — — — — Verbászon— — — — M.-Szigeten0 74— 11 Eszéken2 54— — — Bziszeken1 10— — — Zimonyban— — — — — — 0­ Orsován3 03— —1 tiszta— Baros1 32 —1 — A budapesti áru­s értéktőzsde hivatalos árjegyzetei június 11. 200 120 200 100 80 100 100 120 2000 60 100 160 600 200 600 100 1CO 800 800 100 200 Értékpapírok Utolsó árkelet pénz­­ árú Értékpapírok Utolsó árkelet pénz­­ árú Értékpapírok Utolsó árkelő pénz árú Államadósa­sfok Magyar vasúti kölcsön . „ 120 ftnyi egye­­dbrokbar „ göm.államv. zálogl. 5®/a „ keleti vasút I. kib. • „ keleti vasút I. kib. _ államkötv. 100 frt ar. _ sorsjegykölcsön 100 frt " 50 frt darab Tiszai és szegedi kölcsön i­t"4­2 Iki magy. államkötv. Magy. ar. Jár. 6®/, adómente. Földteherm. kötv. magy. „ „ 1867. zár. n temesi , 1867. zár. n „ erdélyi Magy. jesz. urb. válts. kötv Szölodézsma válts. kötv. M. k. kam. pénztár). (6) bo­gsztr. áll. adós. pap. 5°/o „ „ ezüst, kam­­an. jul. 5°/ _ ezüst, kam apr. okt. 5. Osztrik aranysár. 4 kamat Klapm­olás 1860-ból á 500 r 1864-ból á 100 fr 1864-ből á 100 fr 1864-böl á 50 f­ Pestv. köles. 1871 bbl 6°/o Részvények, a) Bankok. tál. magy. munk­. hitelb. igol-osztrák bank . . tál. magyar hitelbank arbank . • • • sbirtok. földhitelintézete ízp. ipart, hitelint. , pótv. b.­­lak. és hitel-egyl. igy. ált. földhitel-részv.-t igyar ált. hitelbank sz.n. igyar jelzálog-hitelbank leszámítoló és pvbank­sztrák hitelintézet . . iBtr. m. b. (ezel. sz. o.n. b. magyar iparbank . . . n „ NI. kibocs­esti kereskedelmi­ bank )sz-budai kézmüvesbank Into­bank“ . . . . ) Biztositó társulatok. g. magyar biztositó-társ. innonia-viszbiztositó-társ. egti biztositó-társulat . ilo viszbiztositó-társulat o) Gőzmalmok. 128 — 128 25 600Concordia-malom ... 512 — 128 50 129 — 600Első budapesti-malom . 1480 — 164 — — — 200Erzsébet-malom . 287 — 83 75 84 25 500Henger-malom ... 680 — 101 75 102 — 180Lujza-malom .... 262 — 88 75 89 — 200Molnárok- és sütök-malma 335 — 114­­114 25 200 „ „ III. kibocs — — 118 50 114 —1000Pannonia-malom ... 1280 — 107 75 108 — 800Viktoria-malom .... 445 — 104 25, 104 75 109 60 109 75 d)Kizlekedési vállalatok 94 50, 95 — 93 75 94 25 200Alföldi fiumei vasut . 159 — 93 75 94 25 200Máttaszék-domb. zákányi v. 145 — 93 — 93 50 200Déli vasút.............................. 85 -93 50 94 — 200Éjszakkeleti vasút . . 149 9 5 90 50 91 — 200Erdélyi vasút ..... 140 -93 — 93 50 200Kassa-oderbergi vasút . ISO 50_ _ 200Osztrák állami vasút . . 279 — 74 — 74 25 200Pécs-barcsi vasút .... ___ 200Tiszavidéki vasút 246 50 74 10 74 25 500Osztr. dunagőzhajózás .____ 100Budai hegypálya .... 90 — 74 10 74 25 200Budai közúti vaspálya ._ — 89 20 89 50 200Pesti közúti vaspálya 376 50 ISI — 131 50 „ „ élvezeti Jo£yek 190 — 131 50 172 -132 — 173 — e) Takarékpénztárak. 171 50 172 50 60Budapest II. kerületi . _ _ 102 60 102 75 100Országos központi . . 152 25 1000Pesti első hazai ... 3725 — 200Pest-budai fővárosi . . 414 — 150Pesti külvárosi . . . 65 — _ __ 100Vas­ zala megyei első. 137 — 138 — f) Különféle vállalatok 51 — 53 —___ _____ 105Alagút ..................................... 105 —_ __ ____ 200Ak­i nagyonkölcs. társ. . . nFranklin* társulat .— 62 --63 — 150 149 — 150 — 151 — 400Gans és társa-féle vasöntöde 462 — 267 50 263 — 200Gschwindt-féle szeszgyár 300 — 40 — 42 — 200Gyapju­ mosó és bízom. I. m.— 123 50 124 — 210Kereskedő testületi épület— 281 — 281 20 200Könyvnyomda „Athenaeum® 550 — 832 — 834 — 500 „ Pesti 620 — 150 — 156 — 200Korién és téglagy. (Dräsche 106 — 50 — 628 — 630 — 100Salgó-tarjáni kőszénbánya 104 — 88 50 90 — 100 „ vasöntöde . .— 110 — 110 50 200Schlick-féle vasöntöde . 147 — 500Serfözöde első magyar . . 546 — 200Sertéshizlaló . . . • . 188 — 3740 — 3760 — 200Sóskúti kőbánya .... --------1100 — 200Spodium- és csontliszt-gyár . 257 — _ _ 200Tégla- és mészégető ujja .i. 65 — 182 — 182 50 200Téglagyár kőbányai. . . 135 — 515 1500 292 700 264 837 1290 450 — 159 50 146 — 85 50 149 75 141 - ISI - 280 -247 — 877 50 200­­152 50 3750 415 - 66 — 106 — 150 464 805 300 800 500 200 200 200 200 200 100 100 100 100 200 —1 já­rs 555 107 ■ 105 148 550 189 260 66 136 4— 3— 8*/. 3— 3— 3— 3 - 3— Záloglevelek. Magy. földhitelintézet 5'/»0/ n 5°/' arany v. ezüst 6°/' jelzálogbank 5 •/#•/• ált. földb.-r.-v.-t 6•/­ - - * »'/••/« Osztr.m. b. (ezel. sz.o. n.b.) Pesti kereskedelmi­ bank 6*/ Kisbirt. földhitelintézet 7°/ Pesti magyar keresk. bank Albina S­zak. és hitelintézet Elsőbbségek. Báttaszék-domb.-zákány­ v. Dunagözhajóz.- társulat 6®/, a «V. Éjszakkeleti vaspálya 5*/« n a («.) 5% M*gy*­g*Hértai vaspálya 5% I. erdélyi vaspálya 6®/* Győr-sopr.-ebenf.-vasut 5° * Kassa-oderbergi vasút 6®/­ 1879. kibocsátvány Vágvölgyi vaspálya 6°/, „ Részkötel. 7 /,•/, Budapesti lánchíd 6°/, Budapesti malom 6°/( Kösz. és téglagy. köt. 6®/ Lloyd- és tőzsde-épület 5®/ Sttr.-Horvát fényszén b. társ Magán-sorsjegyek Osztrák­ hitelintézet . . Pénznemek. Császári kir. arany (kör) a­z Osztr. magyar 8 frtva arany 20 frankos arany . . • Török arany Ura . . Osztrák és magyar ezüst Német kir. bankj. 100 m. Váltók árfolyama (3 hóra) Berlin 100 n. bir. márk Slamburg 100 n. bir. márk Más n. pénzn. 100 n. k. m. Amsterdam 100 holl.­értért Brüssel 100 frankért. . Páris 100 frankért . . Marseille 100 frankért . Svájci pénzpiacok 100 frank Zürich 100 frankért . . London 10 font sterlingért Szentpétervár 100 rabérért 100 75 99 — 117 25 97 — 104 50 97 50 102 15 102 75 98 50 83 50 85 — 83 57 88 75 102 25 93 — 180 50 5 54— 5 60- 9 34— 9 34— 57 75 57 20 96 80 46 40 46 85 46 35 117 50 101 25 99 75 117 75 97 50 105 — 98 — 102 80 103 — 98 50 84 — 85 50 84 50 89 25 102 50 94 181 50 5 5­­5 52 — 9 86 — 9 36 — 57 85 57 40 97 — 46 50 46 45 46 45 117 Termény Búza bánsági új tiszavidék pestvidék­i „ fehér megy a n m. éjszakvid. „ Minőség hód­ol. 74 76 78 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 75 76 78 Ar 100 kilogr. 12.15—12.25 12.50—12.60 12.25—12.85 12.60—12.70 12.10—12.15 12.45—12.50 12.20—12.30 12.55—12.65 11.80—11.90 12.20—12.30 Minőség hectol. 75 77 79 81 75 77 79 81 75 77 79 75 77 79 75 77 79 Ar 100 kilogr 11.95—12.10 12.35—12.45 12.------12.15 12.45—12.55 11.95—12.05 12.25—12.85 11.95—12.10 12.40—12.50 11.60—11.75 12.------12.10 Termény Rozs . • • # » . nj Árpa takarmánynak „ égetni való « „ sörfőzdéi • Zab • « • • • Tenger bánság! * „ másnemű . Repcze káposzta . , bánsági . Köles . •* . . Minőség hectoli­­terben 70—72 60—62 62—64 64—66 87—40 75 73 nélkül Az 100 kilogrammként 10 10 T 75 8 80 7 30 7 70 7 40 10 25 8 05 9 10 7 60 7 75 7 65 8 25

Next