A Hon, 1880. október (18. évfolyam, 256-286. szám)

1880-10-11 / 266. szám

— Népszerű mü­szőlőtenysztőknek.­­ Nagy-Kanizsán Fischer Fülöpnél második kiadásban jelent meg Árvay István müve »Okszerű és hasz­nos bortermelés kézikönyve, különös figyelemmel Za­­­lamegye helyi viszonyaira.« Ára 50 kr. A mü becse mellett tanúskodik, hogy e müvet a zalamegyei gaz­dasági egyesület adta ki s ezenkivül 500 frankkal ju­talmazta. — A Franklin-társulatnál újabban a következő szakmunkák jelentek meg: 1. A b­o­n­c­z - tan alapvonalai kórodai gyakornokok és fiatal orvosok számára. Irta dr. Schmidt T. magyarra fordította id. dr. P­u­r­j­e­s­z Zsigmond. 21 iv terjedelmű kis od­av kötet ábrák nélkül. Ara 2 frt 40 kr. — 2. A ma­gyar büntetőtörvény magyarázata. Irta dr. Schnierer Aladár, egyetemi tanár. Negyedik befe­jező füzet. A törvénykönyv szakaszai külön vannak közölve s azután a jegyzetek. Kétféle tárgymutató is van benne. Ára 1 frt 60 kr. — 3. Minőleges analyti­­kai vegytan. Szerző dr. P­­ 1t­­­t­z Vilmos, műegye­temi magántanár. Ára 2 frt 50 kr. A Wartha Vincze által melegen ajánlott mű bizonynyal nyereség lesz vegytani irodalmunkban. —.4. Rajzoló geo­metria (bevezetés a geometriába rajzolás alapján) a gimnáziumi uj tantervben s az utasításokban fog­lalt elvek szerint Írták Landau Alajos és dr. Wohlrab Floris. Első füzet a középiskolák első osztálya számára kilencz sűrűn nyomatott iv számos ábrával. Ára 1 frt 20 kr. 1­5. Igazságügyi rendele­tek. 1880.13 rendelet szövege időrendben Ára 60 kr. — »Tanítók könyvtára« czim alatt dr. Kiss Áron és Péterfy Sándor ismert paedago­­gusok uj vállalatot indítottak meg, melynek czélja minta előadások, részletes tantervek s értekezéseken kívül az egyes tudományokat is oly terjedelemben s oly alakban közölni, a minőben azokra a tanítónak szüksége van. Az első füzetben, mely most jelent meg, leginkább a »Nemzeti nőnevelés«-ből lenyomott gya­korlati tanítások foglaltatnak, melyek összegyűjtése igen óhajtandó volt, mivel nagy részben kiváló szak­férfiak dolgozatai. Végül a közoktatásügyi miniszter által kiadott népiskolai tanterv közöltetik, melyben a nem magyar ajkú népiskolák számára kiadott uta­sításban eszközlött megjegyzések is föl vannak em­lítve. — Landau Alajos budapesti tanár, ki mint klasszikus képzettségű rajztanár országszerte ismere­tes, saját tanmódszerének részletes megismertetése végett most új rajzmintákat adott ki »Arányok sze­rinti rajzolás, módszeres rajziskola« czím alatt. Ed­dig két füzet jelent meg, az egyikben geometriai di­­szítmények, a másikban fejek körrajzai vannak. Mindkettőn részletes magyarázatok, melyek azonban tisztán méretiek. A tömegtanításnál kétségkívül van e szigorú méreteknek bizonyos előnyük, habár még mindig kétes, váljon ily pedáns következetességgel, mint szerző alkalmazza, jogosultak-e ? Landau rend­szere különben már sok magyar iskolában alkalmaz­­tatik s a gyakorlati férfiak tanúsága szerint sikerrel. A végeredményt el kell várnunk. Az első 24 ábrát tartalmazó füzet ára 80 kr., a második 50 kr., igy te­hát iskolai használatra elég olcsók. — A magyar nyelv terjesztése érde­kében szólal fel Sádor Kálmán Marosvásárhelyen egy kis (a szegediek javára tartott s azóta kinyoma­tott) előadásban »A nőkről a nőknek« czim alatt. Humorosan s komolyan figyelmezteti őket, hogy a nők mennyire rontják a magyar nyelvet s mily szor­gosan igyekeznek idegen nyelvre tanittatani a gyerme­keket. A kis füzet ára 10 kr. — Az oklevéltan tudvalevőleg a történet tudományok egyik legkiválóbb ága, s hazánkban, hol a prókátor­ nép jellegéhez képest az oklevelek száma régió, különösen is fontos. Mindamellett modern kor­-----iból nincs ily kézikönyvünk s ezért csak helyesléssel fogadhatjuk, hogy H­o­r­v­á­t Árpád, az egyetemen az oklevéltan tanára s a nagyhírű Horvát István fia, előadásainak vázlatát »kézirat« gyanánt sajtó alá bo­csátotta. Eddig Eggenbergernél egy 7 évnyi terjedel­mű füzet (Ára­­­frt) jelent meg »Bevezetés a ma­gyar oklevéltanba.« A mű az általános ismeretek s jellemzések után, melyben a levéltárakról is van szó, az oklevéltan történelme s irodalma van részletesen tárgyalva s különösen gondosan van tárgyalva Syl­­veszter bullája s a sz.­mártoni apátság alapitólevele. Szigorú tudományos rend azonban nincs benne s mint előadási vázlat, itt-ott kitéréseket is enged meg ma­gának s ezek közt nem érdektelen egy részlet, mely a német nyelv ellenében a franczia fontosságát hang­súlyozza úgy az oklevelekre vonatkozólag, mint álta­lában. Szerző bevezetésében panaszkodik, hogy az ok­levéltan még a leendő történelmi tanárok számára sincs kötelezővé téve s végül megemlékszik arról, hogy a jövő évben lesz kétszáz éve, hogy Mabi­lon János a diplomatikát tudományosan megalapított. A budapesti időjelző állomás é­rtesitései. Áttekintése a mai időjárásnak. Hazánkban. A depressziók egyike (758) Francziaországban, másika (780) Moldvában; a nagy légnyomások egyike Magyarország délnyugati szélé­ben (767), másika pedig (768) Shetlandban van. Közép-Európában többnyire délnyugati szelek mel­lett hűvös, borús, részben esős az idő. Európában. Többnyire mérsékelt nyuga­tias szelek mellett északon a hőmérsék feljebb, délen pedig kevéssel lejebb szállt. A légnyomás keleten kisebbedett, nyugaton nagyobbodott. Felhős, borús, napossal váltakozó időjárás mellett többnyire cse­kélyebb, de az ország közepe táján nagyobb esők voltak. A nyugati kétharmad nagy rész felett vil­­longó, égiháborús jelenetek vonultak el. Kilátás a jövőre. Felhős, borús, napos­sal váltakozó, helyenkint esős idő fenyeget továbbra is, de nem tartósan. A „HON“ magántávsürgönyei. Páris okt. 11. A Havas-ügynökséghez Kon­stantinápolyból érkezett távsürgöny megerősíti azt a hírt, hogy a tegnapi minisztertanács elhatá­rozta Dulcigne haladéktalanul esz­­közlendő feltétlen átadását. Pária, okt. 11. Ariége megyében a köztársa­sági párt jelöltjei és Cotes du Nord megyében, a konzervatív unió tagjai, Car­ne és D­u­v­a­­, válasz­tattak szenátorokká. Ardéche megyében Fradal köztársasági választatott képviselővé. Róma, okt. 10. A pápa ma délután fogadta magánkihallgatáson Görögország királyát és király­néját. A görög felségek tegnap meglátogatták V­i­k­­tor Emánus sírját; ma ismét oda mentek s meg­koszorúzták a hírt. Holnap utaznak a felségek Ná­polyba, hol két napig fognak időzni s onnan Otran­­tóba, a hol hajóra szállnak. Róma, okt. 11. Biztos értesülés szerint, Tur­­k­h­a­n bej ide visszatér és visszahivási levelét fogja átnyújtani. Turkhan bejt a külügyminisztérium­hoz osztják be. London, okt. 11. A »Daily Telegraph« jelen­tése Konstantinápolyból : A porta a nélkül, hogy a hatalmasságok válaszát bevárná, valószínűleg Dul­cigno haladéktalanul eszközlendő átadását fogja el­határozni, ellenben Lenn fogja tartani a hajóhadi tüntetésre vonatkozó követeléseit. A Times egész fentartással azt jelenti, hogy a szultán a tegnapi­ minisztertanács után bele­egyezését adta Dulcigno feltétlen át­adásához. A »Daily News« szerint a Konstantinápolyból érkezett jelentések következtében elhalasztották a mára összehívott kabinettanácsot. Az angol kabinet a hajórajnak jasszmyrnai új öbölbe való vitorlázását hozta javaslatba, hogy az ottani kereskedelmet zár alá he­lyezzék. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Liszt. A lefolyt téten örvendetes jelenséggel találkozunk a liszt piaczon. A kereset finomabb és legfinomabb lisztek után, melyekben már erős készle­tek gyűltek fel, a külföld részéről nagyobbodik. Ki­­válólag Anglia nagyobb megrendelésekkel élénkí­tette, a már már teljes pangásnak, félemlítő módon, indult kivitelünket és bár az árak, melyeket a kül­föld ebbeli terményeinkért fizet, olyan, hogy azokból árra kevés jut az illető malmok nyereségi számlájára, mégis tagadhatatlanul bizonyítékot adnak arról, mi­szerint malmaik még a mostani rendkívüli nehéz viszonyok közt, hol a búzaárak majdnem egy magas­ságúak a liszt­árakkal, minden áldozatot készségesen meghozunk, csakhogy a világpiaciról egészen el ne teremtessenek. Reméljük, hogy ezen áldozatkészség, kedvezőbb viszonyok közt meghozza a maga gyümöl­csét. A belföld tartósan erős fogyasztónak mutatkozik, főleg barna kenyérlisztekben, mind a mellett ezen lisztnek árai valamivel hátráltak , mely árcsökkenés épen a finomabb lisztekben kifejlődött nagyobb kivi­telnek köszönhető, mivel ez által a malmok működé­se a legkényesebb termelési ágban jövedelmezőbbé alakult. Főleg a Viktoria-malom barna lisztjei na­gyon keresettek. Durva szemű korpában a készletek egészen kifogytak. Legújabban következő árakat je­gyeznek: 0 21.30, 1 20.80, 2 20.20, 3 19.30, 4 18.80, 5 18.30, 6 17.80, 7 16.80, 8 15.40, 8x/2 13.30, 88/, 10.60, 9 8—8.80. Finom szemű korpa 3.75 — 3.70, durva 3.80 igen szilárdan fentartva. Gyapjú. (Altschul & Comp c­ég eredeti tudósítása) A forgalom, e czikkben, a lefolyt hét alatt nem csak élénk, de sokkal tüzesebb volt, mint az utol­só időben, mi leginkább a kötési üzletben nyilvánult. Bécsi házak számára több csapat urasági gyapjú, kö­rül­belül 500 mm, 114 forintjával, 300 mm. 116 frt­tal, kisebb majorságokból 124 és 140 frt mellett, Jägerndorf részin megközelitőleg 300 mm. kö­zépszerű gyapjúk egy b­r­ü­n­n­i gyáros által 400 mm. jó szövet gyapjú 105—120 frt közti árban és közel 100 mm. timárgyapjú és báránygyapju vásároltatott. Azonkívül szlavóniai téli és nyári gyapjúk, az előbbi 82 frt, az utóbbi 55 írttól 62 frtig emelkedő ár mel­lett, helybeli kereskedőknél szép kelendőségre talál­tak. Kötések történtek a nádori gyapjú iránt megközelítőleg 450 mázsára, körülbelül 800 mázsa primatialis és közel 700 mázsát kitevő Szent­mártoni apátsági gyapjúra , úgy­szintén a Zichy-féle Nagy Hantos és Laki uradalombeli gyapjúkra és végre egy csapat bánáti gyapjúra, a múlt évi egyezségnél 3—5 fttal magasbb árak mellett. A beraktározott gyapjúk árai a kötési árakkal semmi összehangzásban sem állanak, s az engedélyezett ártöbbletek csakis a kedvezőbb üzleti viszonyok biztos elvárásának beszá­molható. Szesz (Grünwald és társa c­ég eredeti tudó­sítása): A magas gabonaárak miatt az irányzat meg­szilárdult, mely még akkor sem lanyhult meg, midőn eladók által követelt magas árakat meg nem adták. Jegyeztetik: Szesz: nagyban 32 frt, kicsinyben 33 frt, sajtóélesztő áru 34 frt, finomított 34 frt 75 fr. Hüvelyes vetemények­ : Bab néhány ezer mázsa 9x/2 frton kelt el. Aprószemü 1010 frt barna 11’ /2 frton tartatnak. Lencse után jó a tu­dakozódás. B­o­r­s­ó kivitelre kerestetik és első mi­nőségű áruért 121/2 frtot, silányabbért 16'/g frtot követelnek. Köles nyers jó minőségű áruért 6— 6^2 frtot követelnek. Köleskása után a kereslet igen csekély, ára 11—11’/s frt közt tartja magát. Bükköny névleg 7—71/4 frt. Lenmag 12^2 — 13 frt. Kendermag régi ára 8— 81 /2 frtra tartatik. Mák kedvelt, ára felmegy, szürke 29 — 31 frton, kék 34—36 frton tartatik. Méz nagyobb mennyiségű uj méz mmként 35 frton adatott el. Viasz rozsnyói mmkint 127 frt, szlavóniai és erdélyi 133 frt. Zsiradékok. Jegyeznek városi zsir, nyomba­­ni eladásoknál hordónkint (a hordó betudásával) 71 frt október—november havakra való kötéseknél, hor­dó nélkül 69 frt. Szalonna szintén szilárd han­gulatú, vidéki szalonna teljesen hiányzik — 70 frt, fehér asztali szal­onn­a 65 frt füs­tölt asztali szalonna 72, paprikás és ke­nyér szalonna 76 frt. Nyersbőrök. Az utolsó héten az ütlet igen élénk volt. Az árak változatlanok, de igen szilárdak. Magyar jütlingek 115 frttal 1,20 frtig 100 klgramm­­ként, tehén bőrök 106—110,ökör 106 —108, német ökör­bőr 105 —110,tehén 112—ill.gyapjas juhbőrök 2.50 —3 frtig páronként, magyar 2.80—3.20, bánáti 2.80— 3 50, német báránybőr 50—70 frt 100 drbként, ma­gyar 80—110. Kecskebőrökben az üzlet jelentéktelen volt. Borjúbőrbeli készletek egészen kifogytak. Kikészített bőrök. Jelenlegi árak a követke­zők: Terzentalp 10—15 kgros 174 frt, 16—21 167 frt, 22—25 172 frt Fontos 172 frt, Homlok 142 — 150 frt, angol bivalyház 135—150 frt, terzentalp­­hulladék 112—115 frt, angol talpbélés 120—128 frt, Angol hulladék 105—115 frt, első rendű hullott (czugos) tehénbőr 220—230 frt, barkás 220 — 240 frt, barna 220—240 frt, hullott (czugos) pittling 250— 270 frt, barkás 250—280 frt, barna 270—310 frt, blankbőr első rendű minőségű 180 —190 frt, vikszos­­bőr I. rendű 10—12 kg. 430 frt, 13 — 15 kg. 410 frt, barkás borjúbőr 350—370 frt. Petroleum, az árak szilárdultak ugyan, de nem magas ablak 22—22x/2 franknál. Repczeolaj, változatlan 35 frt kész­énzfize­tés mellett. Lenolajban már sok idei termelésű belföldi gyártmány kerülvén a piaczra, v­lamivel lanyhult, 42—42^2 frt 100 klormkint. Keményítő, a netten­ növekvő búzaárak miatt finom tüll-keményitő ára 221/2—24 frtig emelkedett. Hagy igen csekély készletek mellett, változa­t­­lan árban — 37 frt. Faggyú változatlan, élénktelen forgalom mel­lett, 50—51 frt, 100 klarmonkint. Budapesti sertésvásár. (Kőbánya.) Élénk vételkedv mellett úgy a kész­áru mint a határidőre kötendő üzletekben, a kivitel is kielégítő módon vett részt, minthogy tehát a sertés szükségletét lehet remélni, a hét emelkedőbb szilárd árakon záratott. Hetiátlagárak: Magyar 220—280 kr 58x/2—59 kr, 180—200 kr, 59—60 kr, öreg, nehéz 56—57 kr, vidéki sertések 573/2—583/2 kr, szerbiai tranzitó 583/4—59 kr, romániai könnyű tranzitó 58—59 kr, nettó klgrammonkint. Eleségárak: Kukoricza 8 frt 10 kr, árpa 6 frt 60 kr mmázsánkint, a városi magtárakban. Sertés állomány: Október 1-én marad 60,340 darab. Felhaj­tás: az alföldről hizl. 8230 drb az alföldről hizlalandó 500 » Szerbiából 700» marad 3929 drb és pedig 906 szerbiai, 3023 romániai. Az egészségügyi szemlénél 1124 darabot von­tak ki a fogyasztás alól technikai czélokra. Bécsi vásár 6/10. Összs felhajtás 3870 drb, ezek között 1925 db orosz-lengyel, nehéz 52—54 frt, közép nehéz 47—51 frt, orosz-lengyel s füldő 35 — 45 frt, 100 kilókint élősúlyban. Drezdai vásár 4/10. A vásáron volt 654 drb vidéki sertés, melyek 66, s 509 drb magyar ser­tés, melyet 61 filléren keltek el x/a kilókint, 106 drb magyar sertés visszamaradt. Berlini vásár 4/10 Felhajtatott 8755 db. sertés, közte sok orosz s magyar. Az üzlet csendes. : Árak : finom vidéki sertések 61 — 62, orosz 47—50, márka 100 fontonkint élősúlyban 20°/o­ tárával Ma­gyar sertésára, mivel sok volt a vásáron, 57—58 már­kára szállott alá. — A függő államadósság ellenőr­zésére kiküldött országos bizottság Bécsben, 1880. évi október hó 7-ik napján tartott XXV-ik ülésében, az államjegyek öszegét 1880. évi szeptember hó vé­gével következőnek találta : A bizottság saját föl­jegyzései alapján, a tulajdonképi államjegyek összege 1 forintosokban 53.045,013 forint, 5 forintosokban 102.882,965 frt, 50 frtos 164.195,750 frt, összesen 320.123,728 frt. A közös pénzügyminisztérium hiva­talos közlése szerint, a sóbányákra bekeblezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 91.875,297 frt 50 kr., összesen 411.999,025 frt 50 kr. — Az államjegyek k­ö­lt­s­é­g­e : A jövő évi budgetelőterjesztésekből kitűnik, hogy az állam­jegyek 1881-re 505,000 frttal vannak előirányozva, ez összegből esik Ausztriára 343,500 frt, Magyaror­szágra 151,500 frt. Évenkint kell 1.800,000 drb 50 frtos, 14 millió db 5 frtos és 60 millió 1 frtos jegy. Egy 50 frtos jegy készítése kerül 2 krba, egy 5 frtosé 0'7 krba s egy 1 frtosé 0'4 krba. Rendes kö­rülmények közt az évenként szükségelt államjegyek nyomtatása 374,000 frtba kerül, miután azonban most új alakú kettős nyomatú jegyek fognak készít­tetni s azok számára a lehető legjobb papirost kell venni, a költség ez idén magasabb összeggel lett elő­irányozva.­­ Az amerikai búzának a magyar bú­zával való versenyképessége megítélésére érdekes adatokat közöl az osztrák-magyar molnárok lapja. Előadja, hogy a Seidl-féle malom Trautmansdorfban egy vagyon amerikai őszi búzát hozatott s azt felőröl­tette s a liszttel sütési próbákat is tett. Ennek foly­tán kitűnt, hogy az amerikai búzából sokkal kevesebb finom lisztet lehet készíteni, mint a magyar búzából, mert héja sokkal vastagabb, a liszt vízfelvételi ké­pessége pedig sokkal csekélyebb. A lisztmennyiség és minőség tekintetében összesen 25 százalékkal kedve­zőtlenebb őrlési eredményt ad az amerikai búza, mint a magyar. Finom lisztünk tehát vámvédelemre nem szorul. De közönséges kenyérnek való lisztre nézve Északamerika máris versenyképes a magyar liszttel , ezért ha malomiparunkat Amerikának fel­áldozni nem akarjuk, a közönséges lisztre előbb­­utóbb vámot kellene vetni. — A buenos-airesi kiállítás elha­lasztása. A budapesti kereskedelmi és iparkama­rát arról értesítő a földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi minisztérium, hogy a Buenos-Ayresben szé­kelő cs. és kir. követség jelentése szerint az ugyanott f. évre tervezett kiállítás az időközben beállott politikai események folytán csak 1881. évi október hó 1-én fog megnyittatni.­­ A magyar arany járadék további ki­bocsátását a pénzügyminiszter, mint budget előter­­jesztéséből kitetszik, alacsonyabb kamat mellett véli eszközölhetni. W­a­r­r­e­n­s lapja írja, hogy e végből az alkudozás már megkezdődött Szapáry gróf és a Rothschildconsortium közt. A »Wiener Börse« érte­sülése szerint Szapáry a 4°/0-os magyar aranyjáradék emissio mellett van, a Rothschild-csoport ellenben 5°/0-os emissiot ajánl. »e­m kell feledni, mondja e lap, hogy igen nagy ugrás volna 6°/0-os aranyjáradékról azonnal 4°/0-osra átmenni, Magyarország állami hi­tele annyira még nincs megszilárdulva, hogy a 4°/0-os kamatozást lehetne szabályul felvenni, s tán kedve­zőtlenül is ütne ki e papír kibocsátási árfolyama. Ar­ról az eszméről, hogy belföldi beruházási czélokra 5°/0-os papírjáradék bocsáttassék ki, már letett a pénz­ügyminiszter. A fényes siker, melyet Magyarország 6 százalákos járadékával csinált, onnan van, hogy e pa­­pír nemzetközi s tehát határtalan eladási és forgalmi tere van ; a magyar papirjáradéknak ellenben Ma­gyarország és Ausztria határán túl alig lenne kelen­dősége.­­ A magyar tengerészet emelke­déséről tanúságot tesz az a körülmény is, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium a tengerészet utáni saját bevételeket a jövő évre már 75,120 írttal irányozhatta elő, holott tavaly e czímen csak 58,800 frt volt előirányozva. A miniszter azon­ban teljes megnyugvással irányozhatta elő most a magasabb összeget, mert, mint indokolásában mond­ja, a kikötői és hajózási illetéket valamint a lajstro­mozási díjakból már tavaly is magasabb összeg folyt be az előirányzottnál, a­z. évben pedig az üzleti pan­gás daczára nagyobb emelkedés mutatkozik és ezen kívül a kész tárházak és gőzdaru bevételei is számí­tásba hozandók. A miniszter bizton számít arra is, hogy a Fiuméban most már kész és a forgalomnak átadott tárházak a költségelőirányzatba felvett 5600 forint összegnél tetemesen nagyobb eredményt fognak szolgáltatni. Emlitésre méltó, hogy a miniszter a Fiuméba hajón és vasúton érkező és elinduló árukról a jövő évtől fogva külön értesítőt fog kiadatni mint ez más kikötőkben történik. — Értesítés a keleti marhavész ál­lásáról, folyó 1880. évi szeptember hó 30-ától október hó 7-ig. 1. Somogy megye nagy­atádi járásá­ban, a Vizvár községhez tartozó Jama nevű pusztán uralgott keleti marhavész végleg megszűnvén, Ma­gyarország területe tökéletesen vészmentes. 2. Hor­­vát-Szlavonországban marhavész van a károlyvárosi alispánság területén a Stubicza és Mocile közt elte­rülő Kokosice nevű legelő marhaállományában, vala­mint a belovári alispánság területén Sesvete és Gru­­bisnepolje községben. 3. A horvát-szlavén határőrvi­déken marhavész van az ogulin-szluini kerület Ogu­­lin, Komeszaratz, az új gradiskai kerület Macskovácz és Licice községében. — Újabban kiütött a vész ugyan­azon kerület Ljupina nevű községében. Megszűnt a marhavész a rakoviczai kerület Brezovác községében. 4. Fiume és vidéke teljesen vészmentes. — A magyar államvasutak igazga­tóságának újjászervezése alkalmából a végre­hajtási szolgálat közvetlen vezetése és felügyele­tére, mely czélra részben eddig is állottak már fent a vonalakon helyi főnökségek, nagyobb sze­mélyzeti létszámmal és bővebb hatáskörrel 5 üz­letvezetőség és 2 forgalmi főnökség állíttatott fel a következő területi beosztással: I. Üzletve­zetőség Budapesten: összekötő vasút 11 kilométer, budapest-rutkai vonal 311 kim., garamberzencze­­selmeczi vonal 23 kim., zólyom-beszterczebányai vo­nal 22 kim., hatvan-miskolczi vonal 116 kim., vámos­­györk.gyöngyösi vonal 13 kim., füzesabony-egri vonal 17 kim., összesen 513 kim. — II. Üzletvezetőség Szolnokon: hatvan-szolnoki vonal 74 kim., újszász­­csabai vonal 50 kim., czegléd-nagyváradi vonal 175 kim., szajol-aradi vonal 144 kim., arad-temesvári vonal 58 kim., összesen 501 kilométer. — III. Üzlet­­vezetőség Miskolczon : fülek-miskolczi vonal 93 kim., feled-tiszolczi vonal 50 kim., bánréve-dobsinai vonal 70 kim., miskolcz-diósgyőri vonal 10 kim., miskolcz­­kassai vonal 88 kim., miskolcz-püspökladányi vonal 180 kim., összesen 491 kim. — IV. Üzletvezetőség Kolozsvárit: keleti vonal mellékvonalakkal 631 kim. — Y. Üzletvezetőség Zágrábban: duna-drávai vasút 166 kim., déli vonalak 280 kim., zágráb-károlyvárosi vonal 49 kim., összesen 495 kim. — YI. Forgalmi főnö­k­ség Pozsonyban : vágvölgyi vonalak 140 kim. — YII. Forgalmi főnökség Vinkovczén: dálya-bródi, bród-busudi, és vrpolje-samaczi vonalak 123 k­m. Romániából 700 a vidékről 305, a magyar államvasuton 1002,10,260 db Összesen 70,600 db Elhajtatott: Felső-Magyarországba 510 d­b Bécsbe 2180» Csehországba 660» Bodenbachon át 4110» Ruttkán 1280 Dél-Németországba 140 Az összekötő vasúton 210» budapesti fogyasztásra 1740» a kültelkekre 50 »11,120 drb marad 59,480 drb A társulati szálláson maradt ok­tóber 1.-én 4217 drb hozatal: 704 szerb, 698 román, 1402 drb 5619 drb ebből eladatott 1690 drb Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Búzában ma gyenge kínálat mutatkozott, el­adók magas­ követelésekkel léptek föl, melyek ellen malmaink tartózkodólag viseltettek. Eladatott 15.000 m. Múlt heti zárlati árakhoz képest a hivatalos je­lentés 10 kr áremelkedést jelez. Tegnaphoz képest a hangulat csendesült, és az üzlet végén eladók hajlandóságot mutattak csekély engedményekre. Hivatalosan a következő eladások jelentettek: Búza tiszavidéki 200 m. 76 12.30, 100 m. 77, 200 m. 78 12.85, 200 m. 773 100 m. 77 12.65, 100 m. 76­8 12.70, 100 m. 76­2 12.65, keverékes 200 m. 46 12.70, mind 3 hóra. Pest megyei 400 m. 77.5 12.50, 100 m. 77.4 12.50, 100 m. 77.5 12.50, 200 m. 80 12.80, 900 m. 77 12.60, 200 m. 75 5 12.30, 100 m. 75.5 12.20, 100 m. 74 12.25 mind 3 hóra. Fehérmei: 100 m. 76 11.60,200 m. 75 17.15 rozsos 1500 m. 75 és 500 m. 74 12.30, 300 m. 74 11.65 mind 3 hóra. Felvidéki 100 m. 80 és 100 m. 77.5 12.60, 300 m. 77 11.55 mind 3 hóra. Marosi 1200 m. 75 12.45 Északmagyarországi 700 m. 78.3 12.35, 80 m. 78 és 200 m. 78.5 12.60, 300 m. 79.5 12.70, 100 m. 78 12.45, 200 m. 78 11.45, 100 m. 75 12.30, 400 m. 77.5 12.35. Más gabnanemekben csekély behozatal folytán jelentéktelen forgalom fejlődött irányzat szilárd, hangulat azonban csendesebb mint tegnap. Hivatalosan következő eladások jelentettek : Árpa 1100 m. 9.60, 400 m. 8.25. Zab 500 m. hajóban átvéve 5.90, 600 m. 5.90 270 m. 6.40 mind készpénz. Rozs eladásokról is értesültünk, 400 m. Nagy-Kőrösön prima 9.75, 200 m. szokvány mi­nőségű (692/10 kgramm 6 °/C keverékkel), Czeglé­­den 9.60. Határidőüzlet. Tegnap esti Kaussehoz képest az árak engedtek, tavaszi búza 10 krral olcsóbban köttetett, ellenben zab a kétes politikai helyzet foly­tán roppant szilárd, őszi 20, tavaszi 10 krral maga­sabban fizettetett, tengeri változatlan. Forgalom 30 ezer méter mázsa. Hivatalosan jegyeztetett: szokványbuza tavaszra 12.88—12.921/.­, szokványbuza őszre 12.15—12.25. Bánáti tengeri 1881. május — júniusra 6.571/2—6.621/a, szokványzat tavaszra 6.75 — 6.80, szokványzab őszre 6.60 — 6.65. Saját tudósítónk által következő kötésekről értesülünk: Szokványbuza tavaszra 2500 m. 12.95,, 2500 m. 12.92, 2500 m. 12.90, 2500 m. 12.88. Bánáti tengeri 1881. május—júniusra 2500 m. 6.65, 5000 m. 6.70 (közvetlen kötések), 2500 m. 6.55, 2500 m. 6.56, 2500 m. 6.57 (árkülönböze­tekkel terhelt kötések). Szokványzab tavaszra Győrött 1400 m. 6.80. Szokványzab őszre Győrött 1400 m. 6.721/3, 1400 m. 6.70, 1400 m. 6.62. Az üzlet végén hangulat jelentékenyen csillapodott, és nyugodtabb. Dél­, főzde. Hangulat szilárd határozatlan, vételkedv tartós jó, árakban ingadozás nem észlelhe­tő, főfigyelem tavaszbuzára, tengeri és tavasziakra irányul, köttetett 25 ezer métermázsa körül. Saj­át tud­ósítónk által következő kötésekről értesülünk: Szokványbuza tavaszra 2.500, m. 12.90, 2500 m. 12.871/2 (közvetlen kötések), 5000 mmázsa 12.7702 (körülbelül 5000 írttal terhelt kötések.) Bánáti tengeri 1881. május—júniusra 2500 m. 6.65 (közvetlen), 2500 m. 6.60 (1000 írttal terhelt), 2500 m. 6 55 (2000 írttal terhelt.) Szokványzat tavaszra Győrött 4200 m. 6.78. Értéktőzsde. A tőzsdén ma igen ingadozó volt az irány­zat, az alaphang lanyha. Az előtőzsdén osztrák hitelrészvények 268.50- től 267.80—267 és 266.50 mentek le, később azon­ban ismét 267.20 és 268.10-ig emelkedtek ; magyar aranyjáradék 103.10—102.90, és 103.20—103.30 közt ingadozott. a tőzsdén az irányzat javult; osztrák hitel­részvények 267.50-től 270.50-ig emelkedtek; magyar aranyjáradék 103.30-tól 103.70 és 103.85—103.70-ig és 103.85—103.95 —104-ig a malmok közöl Pan­­nonia-gőzmalom 1020 és Lujza-malom 205 mellett köttetett; Kassa-oderbergi vasút 118,50 mellett köttetett. Drasche-féle téglagyár 124-től 125-ig köt­tetett. Nyomazik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. A budapesti áru- és értéktőzsde hiva­talos árjegyzései, október 10-én. Államadósság. 93.25 94 25 M. földteherm. kötv., 1867-ki kiszsl. zárad. 92.50 93.50 M. földteherm. kötv., erdélyi 93.50 93.76 Úrbéri váltság 90.— 91.— Szölődézsmvics, kötv. (100 ft) 93.50 94.— 71.25 71.75 O. egy., áll.­ad. b. jegyekben 69.50 70.­­0. egys. áll.-ad. ezüstben jan. jul. kamat 0. egys. áll.-ad. ezüstben ápr. okt. kamat 0. egys. áll.-ad. 1860-ki kisrs. 500 frt 128.50 129.50 0. egys. áll.-ad. 1860-ki kisrs. 100 frt 129.50 130.50 0. egys. áll.-ad. 1864-ki kisrs. 100 frt 170. 0. egys. áll.-ad. 1864-ki kisrs. 50 frt 170.— O. egys. áll.­ad. 1854-iki kisrs. 50 frt 124.­Pestváros köles. 1870- ből 102.80 103.— Pestváros köles. 1871- ből 102.80 103.— Osztr. ar. i. 85.— 85.50 Tiszai sorsj. 104.50 100.75 1873. kincst. nt. 104.25 104.— Sorsj. 1854-ből 171.— 126.— 127.— Részvényed. M. ált. földhitel 195.— részv. társ. 110.50 235.— II. jelzálogb. 68.— 104.— C. hitelintézet 272.__ Pesti iparbank 152.— _ keresk. b. 615.— 47.50 48.— Bankegylet 88.___ Unió­bank 98.___ 42.— 42.— Osztr.-m. b. 820.— M.leszám. és pvb. 115.— 117.— Biztosító társulatod. Első m. bizt. 3650. — 3700.— Pesti b.zt. int. 115.75 ne.__ Pann. viszont- tim­p visz.­bizt. bizt. intézet 1090. —1110.— intézet —, 130 — Záloglevelek. Ált. m. munk­. hitelintézet 190.— M. ált. hitelb. 234.— Anglo osztr. 103.— Pr. m. bank (le­számol. alatt) Ipar­bank Kisbizt. földhi­telintézete M. földh.i.6'/­VolOO.— 101.­­» » 5°/0 99.50 100.— » » 51/a°/o 100.— 102.— » » ar.v. ezüstben5°/o 117.— 118.— jelzhb. 5°/0 97.— 97.50 Pesti ker.b. 6°/o 101.75 102 — » 51/fl °/o 100.50 101.— Bankzáloglev. 101.75 101.— M. ált. földh. r. társ. 6°/0 105.— 105.59 » 6'/IVo 100.50 101.— Osztr.-m. b.5°/0 103.— 103.50 Kisb.földh.i. 7°/0 —.— 45._ » » 6°/o —.— 65.— 0. kinostu. zál. 104.50 104.75 Albina 98.— 98.50 Báttasz. - Dom­­bov .-Zákány­ vasút 5% 80.— 81.— Dunagőzhajóz. társulat 5°/o gi vasp. 5% 90.— 0. áll. » 5"/o 90 25 Dunagőzhajóz. társulat 6°/t __ _____ Rpsti lánch. 6°/b 102.— » malom 6%------102.50 Északk. vp. 5°/p 81 — 82.— Kőszén és tégla­» vasp.­ar-ban 5°/o 90.50 90.75 gyári. 6°/o 95__ Pesti Lloyd és 97 M.-gal. v. 5°/o 85 — 88.— börze-ép. 5'/0 92.75 93 35 I. érd. vasp. 5 V 79.50 80.50 Alföldi vasp. 91.75 92 25 Szir­ai-Horvát —.— 87.— Magy. nyug. v. 90.25 97­ 05 Takarékpénztárak. Orsz. központi 148.— 149.— Pest külvárosi 70.—_ Pesti hazail. 3400 — 3590.— IIi kerületi 51.— Bpesti fővár. 431.— 433.— Zalai 127.— Borsjegyed. O. b.­t. intézet 175.— 176.—­ Budai 41.— 41.50 Pálfy 40.— 41.— Itlizmalmok Concordia 496.— 505.— I. budapesti 1375.--1385.— Erzsébet-mal. 218.— 220.— Henger-malom 630 — 660.— Luiza-malom 206.— 205.— Erzsébet-m. II. 207.— 212.— Különf. vállalatok. Moll), és süt,.m. 320.— 823.­­» » » » III. kiboos. 323— 324.— Pannónia 1035. —1048.— Viktoria 415.— 425.— Alagút 103.—105.— S.-T. vasfinom. 184.— 138.— Ganz és tsa­vas-Schlick-féle vas. öntöde 478.— 480 — öntöde 166.— 168.— Gachwindt- féle I. m. serf­­­.ödt-1­55. -560.— szeszgyár 310.-320.— Sertéshizlaló 192 —195.— I. m. gv­­.j.ju. i. Sóskúti költ. 32. -83.— bizo . 205.-215. -8pod. és csont-Athenae­m liszt-gyár 280.— __ ^ könyv fig. 550.—555.­Újlaki tégla-és Pesti kü­v­i’n­y.­mészégető 98.— 100___ részv. rá­­s. 640.—660.— Köb. téglaég. 168.— 170.— Kőszén-és égla-Franklin 147.-148.— gyár 127.—130.— M. waggonköl-S.-Tarj. kőszén 132 75 133.50 csön int. 57.— ____ Rima-Murányi 3100 _____ Köziek, vállalatok. Alf.-flum. Vasp.141.— 143.— Kassa.Oderb. v.118.50 119.50 Ar.-kötésv.­­ 147.50 148.--0. államvasp. 269.—271. -Báttaszék-Dom Pécs-barcsi 193.—194.— Kev.-Zákányi 146.50 147.— Tiszai vasút 240.—244.­Dél-vasut 79.— 80.—0. gőzb. társ. 591.—592.— Éjsz.-keleti v. 132. -134.— Pesti közúti v.360.— 365.— Erdélyi vasút 126.— 128__ » » élve Hegyi vasút Győr - Sopro 90.— 92.— zeti jegyek 195.—200.— Ebenfurti 127 — 127 50 Pénznemek. Cs. kir.arany 5­65 5.67 U. m. ezüst 100.— 100.10 Cs. k. reezés az 5168 5.65 Ném. kir. bank-0. m. biztos a 9.42- 9.42 — jegy 100 b.m. 58.25 58.35 20 francos ai 9.45-- 9.46 Török ar.-l m !) •/’.. «.24 V­áltók Ném.bankpiacz 57.55 6t .60 ovajczi pénzpia Amsterdam 100 ezok 100 frk 46.55 46.85 holl. ftért 97.30 97.40 Zürich 100 » 46.40 46.45 Páris 100 frk 46.60 46.65 London 10 fntstíl8.50 118.65 Brüssel 100 » 46.45 46.55 Milánó 100 Marseille 100» 46.35 46 45 lira 40.80 41.— A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, okt. 11. (Er. sürg.) Búza 12.95—13.—, tavaszra ——.—, őszre 12.40—12.45 ; rozs magyar 10.80—11.40; zab ——.—, tavaszra 6.75—6.80, őszre 6.95—7.00; merkantil 6.40—6.60; tengeri május—júniusra 6.95—7.00, kész áru régi 8.40—8.60, új —-------.—; repc­eolaj készáru 34.25—34.50, szept.—deczemberre 34.25— 34.50 , szesz kész áru 34.00—34.25. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, október 11. (Megnyitás.) Hitelrészvény 266.3/1. Magyar hitelrészvény 231.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.— Magyar földhitelbank —.—. Angol-osztrák 102.10. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sors­jegy —.—. Napoleond’or 9.44. Magy. ar anyjáradék 102.70. Unió­bank —.—. Tiszaszabályozási sorsje­gyek —.—.lanyha, Bécs, október 11. (Előbörze.) Hitelrészvény 2671.0. Magyar hitelrészvény 228.1­2. Lombard —. —. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.— Magyar földhitelbank —.—­. Angol-osztrák 101.10. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magy sors­jegy ------. Napoleond’or 9.46.—. Magy. járaradék 105.92. Unio­bank 96.—­ Tiszaszabályozási sors jegyek —. lanyha. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. 79.­M. v. kötv. (á­v. é. 120 ft 300 fre. ezüstb.) 118.— Rövid v. r. 121.50 M. keleti v. el­­sőbbg. kötv.I. kibocs. M. keleti v. el­­sőbbs. kötv. II. kibocs. M.államv. kötv. 1877-röl, 100 ft al.­ban5°/o M. díjjegy köl­csön 100 ft d. 104.— M. díjjegy köl­csön 50 ft d. 104.— M. av.­járad.6°/0 adóm. 104.15 M. földt. kötv. 91.25 M. földteherm. kötv.. temes-128.50 122.-80.— 95.— 96.— 83.50 84.50 104.50 104 50 104.14 94.75 71.25 71.75 Győr - Sopron- Ebenf. v. 5% —.— Kassa-Oderber-171.— 124.50 111.— 71 — 273.— 155.— 620.— 88.50 100.— 825.— 71.— 52___ 128.— TS T T - T 13 II. Egy műveit hölgy (gyakorlott zongoratanító) néhány szabad órával rendelkezvén, leczke­­adásra ajánlkozik a fővárosban. Bővebb ér­tesítést Írás vagy szóbeli megkeresésre Fe­­rencz­ József-rakpart 18. sz. a. a ház­tulaj­donosnénál nyerhetni. 3—3

Next