A Hon, 1880. november (18. évfolyam, 287-315. szám)

1880-11-15 / 300. szám

A fővárosi pénzügyi és gazdasági bi­zottság­­ ma d. e. 10 órakor Kada Mihály alpolgármes­ter elnöklete alatt ülést tartott. Kisebb fontosságú interpellácziók után tárgyaltatott a balparti régi vá­góhíd bérleti ügye, s az Gróf Albert eddigi bérlőnek újabb 3 évre 300 frt évi bér s az eddigi feltételek mellett bérbe adatott azon kikötéssel, hogy ameny­­nyiben a teherpálya építésénél ezen terület igénybe vétetnék, a bérlet a város által azonnal felmondható legyen. Tárgyaltatott a képzőművészeti bizottság ja­vaslata Csengery Antal arczképének elkészítése tár­gyában, melyben ennek költségét, (2300 frt) minthogy a képzőművészeti czélokra szánt 4000 frt már egész­ben felhasználtatott, — kéri a jövő évi költségvetésre írni; azonban a bizottság tekintve a jövő évben kilá­tásba helyezett számos rendkívüli kiadásokat, a ké­relmet nem tartja teljesíthetőnek, hanem a tárgyat a számvevőségnek adja, hogy a fedezetnek más után leendő létesítéséről véleményes jelentést tegyen. Az osztrák államvaspálya igazgatósága a tanácsnak f. évi ápril 1-én kiadott azon utasításával szemben, hogy az illetéktelenül szedett kövezetvámdíjak vissza­térítése iránti kérvényükkel a feleket a tanácshoz utasítsák, tekintve ezen rá nézve rendkívül terhes és indokolatlan eljárást, kéri a régi rendszer fentartá­­sát, mely szerint az igazgatóság az ily összegeket azonnal visszatéríthessen. A bizottság a főszámvevő vé­leményezésére a kérelemnek helyt adott azon kikötés­sel, hogy az igazgatóság ezen visszafizetett díjakról a tanácshoz évnegyedenként részletes kimutatást ter­jeszt be. A kőbányai sertéskereskedelmi csarnok az eddigi 20 hold trágyalerakóhelyhez még 10 hold­­nyi terület átengedését kérelmezi. A bizottság szük­ségesnek tartja e tárgyban előbb helyszíni szemlét tartani A pesti lovagló-egylet kérvényt intéz a fő­városhoz, hogy a régi lóversenytér pályáját a verse­nyek előtti próbafuttatásokra továbbra is adja bérbe, mivel e czélra az új versenytér még alkalmatlan. A bizottság Barna tanácsnok indítványára azt határozta, hogy a terület oly feltétel alatt adandó át, ha a lovagló egylet hajlandó ugyanazon bérösszeget fizetni, a minő a belső kaszálló parczellák bérbeadá­sánál el fog érezni s ez iránt a lovagló egylet elnökét rövid uton fogják nyilatkozatra felkérni. Végül a »két oroszlán« ház bérleti feltételei módosíttattak. Az ülés 11 órakor ért véget. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek. Koburg Fülöp herczeg a tegnap esti vonattal Bécsből Budapestre érkezett. — Simor János herczegprimás tegnap este a fővárosba érkezett. — Haymerle báró külügyminiszter tegnap este és Szlávy J­ózsef közös pénzügyminiszter ma reggel Bécsbe utazott. — A király vendégei a múzeumban. Károly Tivadar bajor herczeg orvostudor, a király­asszony fivére, neje társaságában, Nopcsa báró a ki­rályné főudvarmestere és egy udvarhölgy (franczia grófnő) kíséretében ma d. e. 9/410 órakor a budai várból a nemzeti múzeumba hajtattak. A bejáratnál Pulszky Ferencz és dr. Hampel József fogadták az érkezőket, hol is Nopcsa báró végezte a bemutatást *) Lapunk ma reggeli kiadásának egy részéből e ta­­pósítások a tegnapi gyűlésekről kimaradván ismét közöljük. 8 z e r k. szertartást. Először a régiségtárba mentek, hol egy óra hosszáig hallgatták felváltva Pulszky és Hampel magyarázatait, innét a könyvtárba, utána a képtárt, a természet és néprajzi osztályt tekintették meg és végül a Deák szobát. Körülbelül 12 óra tájban ismét kocsira szálltak, előbb azonban Pulszky és Hampeltől szívélyes kézszorítás mellett búcsút vettek és különös elismerésüket fejezték ki az egyes tájak szakszerű és gazdag berendezése fölött. A múzeumból visszahaj­tattak a budai várba. Holnap valószínűleg a műcsar­nok őszi kiállítását fogják megtekinteni. — C­s­i­k­y Gergely jeles színműírónk, mint részvéttel értesülünk, súlyosan megbetegedett. Pár nap óta érzi már rosszul magát, de még fenn járt, azt hivén, hogy nem lesz komolyabb baja. Tegnap dél­után azonban oly erőt ivett rajta a betegség, hogy nem maradhatott fenn. Óhajtjuk, hogy mentői előbb ismét egészségben láthassák őt. — Képviselőválasztás N.­Szalon­­tán. A bihar megyei központi választmány csütörtö­kön tartott ülésében a szalontai képviselőválasztás határnapjául f. évi novembe­r hó 28-ik napját tűzte ki. A Bihar szerint Simonyi báró újból megválasztása bizonyosnak mondható.­­ Zágrábban az építkezéseket s javításo­kat már nagy mértékben megkezdik s ünnepnapokon is folytatják. A dohánygyárban 15 katona dolgozik. A katonai parancsnokság épületének második s ta­lán első emeletét is újból kell építeni. Goricától mint­egy 6 kilométernyire Drenje mellett is van földsza­kadék, mely nagyon hasonlít a resnikihez s Hartig terjed. Itt van egy 30 cml. magas s 70 cmt. átmérőjű kitörési domb is. Megemlítjük egyúttal az »Agr. Ztg.« után, hogy ugyanez időben a Száva folyó is ki­öntött s Trnje falunál a töltést átlépve, csak Hutterer buzgalmának köszönhető, hogy az egész falut el nem öntötte. A várost sokan látogatják. Ber­linből is jelentkeztek szakférfiak. Fickert fényképész és Dasch a romokat veszi le. A földrengés által sokat vesztett az ifjú, de gazdag horvát múzeum, melynek igazgatójához mindenfelől érkeznek részvétiratok, Pulszki Ferencztől, Fraknóitól, Warnecke Frigyes berlini heraldikustól, sőt már San Franciscóból is. A múzeum új szép palotája teli szakadásokkal, repe­désekkel ; számos becses egyptomi és persa tárgyat porrá zúzott a lezuhanó vakolat. A scitarjevói és resniki vulkanikus kitöréshez egész búcsujáratok men­nek : az utóbbinál ismét találtak két 70 centiméter széles, 30 centiméter magas krátert, melyből erős szagú kénsavas vizet lehetett kiválasztani. Az építési anyagokat tömegesen rendelik meg távirati úton. Ál­talában a pusztulás jeleivel szemben élénken nyilvá­nul a város újjászervezésére s a károk helyehozására czélzó törekvés. A kedélyek lecsillapítására nagyban hatott a verőfényes mai nap. A magyar főváros rész­véte a lehető legjobb benyomást tette. — Tömeges névmagyarosítás. Tol­na megye Kölesd nevű mezővárosának evangélikus vallásu lakói, kik eredetökre nézve németek, idő foly­tán annyira megmagyarosodtak, hogy a német szó e mezővárosban már a nagy ritkaságok közé tartozik. A megmagyarosodott lakóknak a német nevük ter­hükre volt, úgy annyira, hogy jó ideje a Greifenstei­­nokat, Lichtensteinokat és Gröbereket abuzussal ma­gyar néven nevezik a közéletben. A mezőváros derék lakói, kiknek csak nevük mutatja német eredetüket, nevök magyarosítását egy e czélra összehívott népes gyűlésen elhatározták, s hogy a névmagyarosítással járó ötforintos dij megfizetése alól felmentessenek, a képviselőház elé fognak járulni kérvényökkel. — Vonatkésés. A 13. sz. miskolczi vegyes vonat ma reggel 1­2. 8 perczet késett. — A Szent-István-Társulat f. hó 18-án csütörtökön délutáni 4 órakor választmányi gyűlést tart. — Az iparművészeti szakiskolát teg­nap délelőtt nyitották meg, a sugárút 79. sz. a házban. A műfaragászati tanműhely termeiben igen kisszámú közönség volt együtt.A közönség soraiban ott volt Tr­efor­t miniszter, Hegedűs Kandid Lajos, S­z­ala­y miniszteri tanác­os, Keleti Károly, gróf Zichy Jenő, Mudrony Soma, Gell­é­r­i Mór,G­re­­g­u­s­z Ágoston, M­é­r­e­­­i Gusztáv, Hegedűs Ká­roly középipartanodai igazgató s néhány iparos. A teremben jobbról az új intézet tanári kara foglalt ál­lást, a háttérben az eddig beiratkozott növendékek voltak elhelyezve. Pont 11 órakor Keleti Gusztáv, mint ez uj szakiskola vezetője lépett az emelvényre és gyönyörűen kidolgozott előadásban ecsetelte az új intézet czélját és rendeltetését, melynek gyarapodása és kiterjedése nagy befolyással lenni van hivatva a hazai műipar emelkedésére és fejlődésére. A beszédre T­r­e­f­o­r­t Ágoston válaszolt. Habár, mondá, alig tu­dunk viszonyainkkal megelégedni, azt nem lehet ta­gadni, hogy évek óta minden téren haladást észlelhe­tünk. Haladás mutatkozik az ipar terén is, a­mit bi­zonyít ez iskola megnyitása, melynek czélja oda törekedni, hogy a müszlés fejlődése által kiválóbb iparágainkat a külfölddel versenyre képesítse, a be­hozatalt csökkentse s az intensiv ipari fejlődést elő­mozdítsa. Ezt, bár nem vagyok az exclusiv­i­­tásnak barátja s nem hiszem, hogy minden szükségletünket idebenn fedezhessük, szorgalmazni kötelességünk s ily szempontból ez intézetnek nagy jövője van. Nagy jövője lehet, ha először a kor­mány tőle telhetőleg támogatja anyagilag és erköl­csileg, másodszor, ha a tanári testület teljes buzgó­­sággal fog feladatainak teljesítéséhez, a­miben kétel­kedni sem okom, sem akaratom, harmadszor, ha az intézet növendékei is meg fognak felelni kötelessé­geiknek. Elvégre még attól is függ az intézet jövője, hogy a közönség támogatni fogja-e s maga az iparos­ság felismeri e azon jelentőséget, melylyel ez intézet rá nézve bír. Ezt is remélem s a kormány és a magam részéről is megígérem, hogy ez intézet fölvirágoztatá­­sa érdekében minden telhetőt el fogunk követni. (Él­jenzés). Az intézeti igazgató vezetése mellett ezután a vendégek a tantermeket tekintették meg. Itt Zichy Jenő gróf, az iparegyesület elnöke intézett nehány meleg köszönő szót a miniszterhez, ki ez intézetet élet­re hívta. Élénk éljenzés követte e szavakat, mire a jelenlevők eloszlottak s az ünnepély véget ért.­­ A pozsonyi orsz. közkórház és a bába képzőintézet hiányairól a bel- és közoktatás­­ügyi minisztériumok számára dr. A­m­b­r­ó János, az utóbbi intézet igazgatója, terjedelmes emlékira­tot készített, mely Pozsonyban Wigandnál önálló fü­zetben is megjelent. A baj nagy része abban áll, hogy a két intézet helyisége együtt van s igy mindenki kárt szenved. — Hymen. Endrődi Sándor jeles fiatal költő, jelenleg kinevezett reáliskolai tanár Nagy- Váradon, ma hétfőn vezeti oltárhoz Balaton-Füreden Écsy Antónia kisasszonyt. — Tegnap délben volt Latinovics Ernő esküvője Karlovszky Valéria k. a.-al a lipótvárosi bazilikában. Násznagyok Fabiny Theo­­phil és Rédl Albert báró voltak. Az uj házaspár Olaszországba utazott. — A színházi szabályok. A főváros közgyűlése a német színház ügyének tárgyalásakor bizottságot küldött ki szabályrendelet alkotására, hogy jövendő esetekben írott törvény szerint járhas­son el. A munkálat már készen is van, mely szerint a színi előadási engedélyek kiadása is a fővárosi tanács hatáskörébe vonatik s hogy a czirkuszok stb. jöve­delmének néhány °/0-ka minden estéről jótékony czél­ra vonatik le. Figyelemre méltó még e tervezetnek * Gyűlések.*) A mai nap folyamában tartott ülésekről a kö­vetkező tudósításokat adjuk : A P­e­t­ő­f­i-t­á­r­s­a­­ság ma Komócsy József elnöklete alatt rendes havi felolvasó ülését tartá a tud. akadémia kistermé­ben, mely zsúfolásig telt meg hallgatósággal. Először E. Kovács Gyula foglalta el a szószéket s felolvasta Tóth József Dali Mári czimü népies elbeszélésé­nek egy részletét, mely nagy tetszésben részesült. Ezután Várady Antal szavalta el Ábrányi Emil­nek »Titkolt szerelem«, »Emlék« és »Egykori neve­lőm« czimü költeményeit, melyek a költő legsikerül­tebb költeményei közé tartoznak s zajos tapsban ré­szesültek. Végre Margittay Dezső Csepreghy Ferenczről mint drámairóról emlékezett meg rövid fel­olvasásban. Csepreghy életrajzát előrebocsátva, áttért irodalmi működésére s azon befolyás ecsetelésére, me­lyet erre Rákossy Jenő népszínház igazgató gyako­rolt. Csepreghy első irodalmi munkája »Egy magyar fiú Bécsben« czimű egy felvonásos szinműve volt, mely először az asztalosegyletben adatott elő. Ez al­kalommal maga Csepreghy Ferencz is közreműkö­dött , szép színészi tehetséget árult el. Barátai nóga­tására elhatározta, hogy e színművét Rákossy Jenő­nek fogja bemutatni s annak véleményét kikérni. Csepreghy nemsokára búcsút mondott az asztalos­­műhelynek s a »Reform« szerkesztőségébe lépett, s később a drámairodalomnak szentelte magát. Mű­ködése e téren eléggé ismeretes s ujjat Margittay sem mondott. A józsefvárosi jótékony­­nő egy­­­et ma tárgyalta Gyulai Pál elnöklete alatt alapszabá­lyait s állapította meg azok végleges szövegét. Az előterjesztett alapszabályokon Hirschler József indít­ványára lényeges módosítás történt, a­mennyiben a választmányi s tisztikar tagjai csak nők lehetnek. Tit­kárnak és pénztárnoknak csak férfi választható. Az elfogadott alapszabályok megerősítésének kieszköz­lése s az eddig is szükséges segélyezések foganatosí­tására ideiglenesen Pu­­szky Pole­sna, Ausspitz Róbertné és Molnár Endréné bízattak meg, ide­iglenes titkárnak Fisch­­ M. választ­­ott. Végül Felsmann csinos beszédben köszönetet mondott a nemes czél mellett buzgólkodó s nagy számban meg­jelent szép női közönségnek s ezzel a gyűlés befejez­tetett. A­­népnevelők egyesületének pae­­dagogiai szakosztálya ma tartotta első ér­demleges ülését Szetvizer Lajos elnöklete alatt. Beköszöntő beszédében elnök a f. évi munkaprogram­­mot terjesztő elő, mely átalános helyesléssel találko­zott. Több indítvány elintézése után érdekes vita ke­letkezett a iskolai térképek és a tanulók térképrajzolása czímű tétel fölött. E tárgyat P­é­t­e­r­y Gyula adta elő, kinek sikerült előadása után a következő pontozatokat fogadta el a szakosz­tály. 1. az elemi népiskolák számára készített és ed­dig használatban levő térképek nem helyesek eddigi alakjukban,­­ szétbontva kell azokat készíttetni, nagy alakban kisebb területekre szétbontva külön-kü­­lön, mert csak így lehet a földrajz anyagának mód­szertani kezelésénél hasznukat venni. 2. A tanító a földrajz tanításánál, hogy előadását még jobban meg­szilárdíthassa a gyermekek emlékében, félre téve a tér­képet, annak területét lerajzoltatja, mely műtétnél beszél, kérdez magyaráz s a gyermekekkel is rajzol­tat, de csak az iskolában, hogy azután rajzolás által a megértés és begyakorlás jobban biztosíttassék. 3. A földrajz,alapos, sikeres és gyümölcsöző tanításának módszertani kezelése csak úgy érvényesülhet, ha mind a nagy térkép mind a gyermekek kézi térképe egy­mással kellő összhangzatban van s egy kiálltásunk s ha a tankönyv nem hoz fel összevissza oly külön­féle tárgyakat, melyek a térképen följelölve nincse­nek. — A mintegy 80 összegyűlt tag közül többen élénk részt vettek a vitában azon része, melyben intézkedik az iránt, hogy a szín­ház csak művészeti és művelődési czélok szolgálatá­ban álljon s pusztuljanak a frivol sängeresek. Ez mindjárt az első paragrafusban mondatik ki, mely igy szól: Budapest főváros területén rendes színi előadások kizárólag csak e czélra épített, beren­dezett s a törvényhatóság által világosan színházakul engedélyezett helyiségekben tarthatók. Színházon kí­vül nyilvános látogatásra szolgáló helyiségekben ka­puzattal, színfalakkal, díszlettel és függönyökkel el­látott színpadot emelni, színpadi öltözködést és masz­­kírozást használni, valamint színműveket egészben vagy részben előadni tilos. Üdvözöljük a főváros in­tézkedését ! — A borsodi kör az egyetemen f. hó 11-én alakult meg. Elnök: Regéczi Nagy Andor, jegyző: Misei Sándor, pénztárnok: Dapsy Gábor. Eddig mintegy 40 tag van beírva. — Mahler Fanny k. a., ki eddig Bécsben adott zongorahangversenyeket, f. hó 22-én főváro­­rosunkban mutatja be magát: irodalom, művészet s tudomány.­ ­ A »Természettudományi közlöny« novemberi füzetében igen érdekes czikk van Fodor József szerkesztőtől a »levegőről«, melyben az újabb kutatásokat sorolja fel a levegő tartamának változá­sáról s különösen figyelemre méltó fejtegetéseket ad a budapesti levegőről, mely ősszel egészségtelen s melynek porában sok betegség csirája van. A vidéki lapok, melyek külföldi politikai dolgokat hasábszám­ra vagdossák ki a fővárosi közlönyökből, helyesen tennék, ha e közérdekű czélokat reprodukálnák. H­e 1- 1 e­r Ágost a fotofont ismerteti, ezen kívül van még dr. Török Józseftől egy polemikus czikk , Reclus nagy műve második kötetének végső fejezete. Az a­rabb közlemények rovatja elég érdekes. Az egye­sületi tudósításokból, mint jellemző adatot emeljük ki, hogy szeptember hóban a bevétel 22,110 frt, a ki­adás 18,418 frt volt.­­ »A hatásköri össze­ütközés ügye« czím alatt Wl­a­s­s­i­c­s Gyula jogtudortól röpirat jelent meg, melyben ez ügynek törvény vagy legalább rendeleti útán szabályozását sürgeti. Terve szerint négy curiai bíróból s négy miniszteri tanácsosból ala­kítandó bíróság intézhetné el ez ügyeket végérvé­nyesen s a nélkül, hogy a budgetnek újabb megter­­heltetésére kellene gondolni. 4 budapesti időjelző állomás értesítése Áttekintése a mai időjárásnak. Európában. A depresszió (745—750) észa­kon van és kiterjed a középrészekre; a nagy légnyo­más (765) Svájcz felett áll.Általában erős, helyenkint viharos nyugati és délnyugati szelek mellett az idő Németországban borús erős, Ausztriában részben bo­rult, ködös. Hazánkban: Különböző irányi részben déli és délkeleti mérsékelt szelek mellett a légnyomás min­denütt kisebbedett, a hő­mérséklet pedig részben fel­jebb, részben lejebb szállott, átalában keveset válto­zott. Az idő kevés kivétellel többnyire felhős, borús, helyenkint az északi félben esőkkel. Kilátás a jövőre. Hazánkban délen kevés kivétellel átalában véve felhős borús időt vár­hatni továbbra is, helyenkint esővel. áz „HONtt magántávsürgönye . A királyi­ útja. Máramaros-Sziget,nov. 15. (Ered. sürg.) Rudolf trónörökös ma délelőtt 10 óra 38 perczkor indult el gyönyörű napfényes őszi időben a magyar díszbe öltözött Ivánka vezérigazgató által vezetett külön udvari vonaton Gödöllőre, a­hova kedden reg­gel négy órakor fog megérkezni. Az egész város fel volt lobogózva, a megye háza előtt díszes diadalív emeltetett, az ablakokban, az utczákon a vasúti in­­dóházig nagy közönség állott, lelkesen éljenezve a trónörököst. Az indóháznál szintén nagy számú éljen­ző díszes közönség jelent meg. A trónörökös az indóház perronjára lépve, a hozzá legközelebb álló s magyar díszbe öltözött M­i­­hálka alispánnak kezét nyújtva, mondá: »Köszö­nöm szives fáradozásait. Örömmel győződi­k meg a kitűnő utakról.« A fényes magyar díszbe öltözött L­ó­n­y­a­y főispánnak szintén kezét nyújtva ezt mond­ta: »Ismételten köszönöm a szives fogadtatást. A vidék igazán gyönyörű s remélem, rövid idő múlva ismét vissza fogok jöhetni.« A viszontlátást érintette meg a magyar díszben megjelent S­z ő 11 é­s a polgár­mester előtt­ is. Lukasievich honvédőrnagygyal szívesen váltott néhány szót s éljenzések között vette át Ivánka vezérigazgató jelentését. A trónörökös vi­lágos szinü polgári öltönyt viselt szürke felöltővel. A kocsiba lépve követték őt Ferdinánd toskánai herczeg és L­i­p­ó­t herczeg. A kocsiban levető felöl­tőjét s mig a vonat el nem indult, az ablakból tekint­t tett ki a lelkesen éljenző közönségre. A vonat elin­dulásáig Bombelles főudvarmester s Lónyay főispánnal társalgott a perronon. A mozdony magyar czimerrel van földiszitve s az indóháznál a kocsiig szőnyeg volt leteritve. A trónörökös vidáman és üdén nézett ki. A vadászat eredménytelensége fölött az egész megyében levert­ség uralkodik. Épen olyan átalános a trónörökös részéről ta­pasztalt szives leereszkedő modor feletti öröm, s min­denki annál melegebben óhajtja a kilátásba helyezett magas látogatásnak mielőbbi elkövetkeztét, mivel az itteni dús vadállománynál fogva, szerencsésebb ren­dezés mellett, a vadászatnak mindenesetre igen ked­vező eredménye lesz. Galacz, nov. 15. A dunai bizottság ma tarja első ülését. Valamennyi nagyhatalmasság küldötte jelen lesz ezen az ülésen. Vegyes bizottságról szóló kérdés legkésőbb 14 nap múlva kerül tárgyalás alá, előbb azonban felhívást intéznek Szerbia és Bulgária küldötteihez, hogy vegyenek részt a bizottség érte­kezleteiben. Róma, nov. 15. A berlini konferencziára a görög-török kérdésre és a Marokkó fölötti protek­torátus tárgyában Madridban tartott értekezletre vonatkozó diplomácziai okmányokat, a kamara elé terjesztették. A Diritto szerint, M­a­g­­­i­a n­i ma ter­jeszti a kamara elé az érczpénz forgalom helyreállí­tására vonatkozó törvényjavaslatot, indítványozván annak sürgős tárgyalását és külön bizottság kineve­zését, mely utóbbi e javaslatot fogja megvizsgálni. Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Vevők tartózkodása folytán árutulajdonosok, kik a jelenlegi magas árak mellett nem hajlandók gabnáikkal spekulálni, és beraktároztatni, olcsóbb árak mellett is inkább értékesítik. Ma búzában kevesb kínálatunk volt, azonban malmaink vonakodtak a vásárlásban résztvenni és nagyobb árengedményeket követeltek, mit részben el is értek. Irányzat meglanyhulván, jó minőségeknél 5— 10, silányabbaknál 10—15 krral olcsóbban tétettek vásárlások múlt heti zárlati árakhoz képest. Forga­lom búzában 15 ezer méter mázsa. Hivatalosan következő eladások jelentettek : Búza tiszavidéki 400 m. 78 13.121 /2, 400 m. 73 5 12.10, 500 m. 73 12.10 3 hóra. Pestvidéki 200 m. 76­ 4 12 üszögös, 100 m. 75­ 3 12.25 3 hóra. Fehérmegyei 1000 m. 75­8 12.70, 900 m. 74 12.30, 900 m. 74 12.30, 600 m. 74­ 3 11.90 kevert 300 m. 72 11.60 3 hóra. Felsőmagyarországi 300 m. 78 12.50, 100 m. 78 12.00, 3 hóra. Somogyi 300 m. 75'6 11.80, 3 hóra. Felvidéki 200 m. 77'5 11.75, sárga 300 m. 77 12.20, 100 m. 76.5 12.50, 600 m. 76.3 11.90 sárga 400 m. 76 12.10, 100 m. 76 12­, 200 m. 75 3 12.25, 150 m. 74 11.90 mind 3 hóra. Más gabnanemekben mérsékelt forgalom válto­zatlan árakon. Hivatalosan következő eladások je­lentettek. Uj tengeri 300 m.­­5.45, 200 m. 5.40 készp. Zab 300 m. 6.121/s, 500 m. 6, 200 m. készpénz. Saját tudósítónk által következő eladásokról értesülünk: Rozs Csehország részére vásároltatott mustra szerint finom minőségű 800 m. 10.60 budapesti távolságba számítva. Köles tiszavidéki vasútállomásokon 400 m. 5 frt 90 kr. Árpa égetni való 300 m. 7.50 készpénz, bács­kai 6.20 kináltatott, 6.10 igértetett. Határidőüzlet Ellentétben a készárukbani áreséssel, kellemesb hangulat mellett árak kissé meg­szilárdultak, meglehetős forgalom fejlődött, körülbe­­lől 15 ezer méter mázsa köttetett. Főfigyelem tenge­rire irányult. Saját tudósítónk által következő kötésekről értesülünk: Szokványbuza tavaszra 2500 m. 12.25. Bánáti tengeri 1881. május—júniusra 5000 m. 6.25, 5000 m. 6.26, 2500 6.27. Déli tőzsde. Vevők több kedvet mutatván az üzletbeni részvételre, eladók követeléseiket magasbra emelték, ez okból kötés nem jöhetett létre. Szokványbuza tavaszra 12.27 —12.30. Bánáti tengeri 1881. máj­us—június­ra 6.24—6 26. Szokványzat tavaszra 6.40—6.45. Értéktőzsde. A tőzsde ma teljesen üzlettelen volt a media és a bécsi ünnep következtében. Az előtőzsdén osztrák hitelrészv. 283.76— és 283.20, magyar aranyj. 107.50 névleges ár. A déli tőzsdén osztr. hitelrészvények 283.50 —283.20—283, magyar aranyjáradék 107.45 és 107.40, magyar hitelrészvények 252.50, pesti közúti vaspálya 373 pénzben és 375 áruban, sertéshizlaló 196 pénzben, 200 áruban, kőbányai téglagyár 176 p. 178 o., Drasche-féle téglagyár 130. Jegyzéseink : A következő kötésekről érte­sülünk: Magy. vasúti kölcsön 123.25, aranyjáradék 107.35, erdélyi földteherm. 94.25—94, magy. hitelb. 253.25, leszámitolóbank 120, osztr. hitel 283.40— 283, kereskedelmi bank 624, Erzsébetmalom II. kib. 205, kassa-oderbergi 129.50, nyugoti vasút 150, pesti közúti 374, országos takp. 153, salgótarjáni kőszén 103, sertéshizlaló 198, téglaégető újlaki 107—108, magyar keresk. záloglevél 101.50—101.75, első er­délyi vasút 81.50, német bankjegy 58.10, Pak­s 46.30. Hivatalos leszámoló árfolyamok: Magyar aranyjáradék.............................. 107.25 Magyar hitelrészvény........................ . 253.— Magyar leszámítoló és váltóbank . . . 120.— Magyar át. hitelintézeti részvények . . ..— Magyar jelzálogb. részvények .... —.— Osztrák hitelrészvény......................... 283.— Angol-osztrák bank................................... 117.— Union bank............................................. 111.— Tiszai sorsjegy........................................ ..— Egy másik tudósítónk jelenti: A mai forgalom, minthogy Bécsben ünnep van, és így onnan is csak gyér forgalomról tudósítanak, igen korlá­tolt volt. Az előtő­zsdén osztr. hitelrészv. 283.60— 282.80- on, magy. aranyjáradék 107.50—107.45-ön keltek. A déli tőzsde csendesen folyt le, a hangulat nem igen akart szilárdulni, minthogy Páriából is lanyhább árfolyamokat jeleztek: osztr. hitelrészvény 282.80— 283.20-on, magyar aranyjáradék 107.35— 107.45-ön vásároltatott. Befektetési értékek meglehetősen szilárdak, de csak gyéren kerültek forgalomba. Vasutak valamivel javultak : Kassa-oderbergi részv. 129.75-ön, erdélyi 138.25-ön, magy nyugati vasúti részv. 150-en kereset­tek voltak. Helyi értékekben nem volt forgalom. 1 óra 30 p. zárlatkor: Osztr. hitelrészv. 283, magyar aranyjáradék 107.40—107.60. Kivonat a «Budapesti Közlöny «-­ből. — November 13. — Árverések Budapeten: Decz. 15. Diescher Albert ingd­. 95,868 frt. — Nov. 24. Laub Ignácz ingatlanai 8458 frt. Árverések a vidéken: Tolna (Szegszárd) nov. 18. Schäffler Ádám ingd­. 1030 frt. — Báttaszék (Szegszárd) decz. 14. Ruff György ingd­. 750 frt. — Szakálház (Temesvár) decz. 17. Meszner Jakab ingd­. 300 frt. — Szentlászló (Sziget­vár) decz. 29. Schmal Ádámné ingd­. 685 frt. — Kakasfalva (N.-Szeben) decz. 24. Tertille Vaszilie ingd­. 486 frt. — Rados­­na (Nyitra) decz. 27. Krutek Juliánna 320 frt. — Felső-Fe­­renczely (Nagybánya,) nov. 30. Lupán Dumitre ingd­. Eperjes, nov. 24. Hartmann Jakab ingd­. 30,990 frt. — Bellatincz (A.­­Lendva) nov. 23. Kollár Borbála ingd­. 1940 frt. — Hadház (H.-Böszörmény) november 18. Barta Gergely ingatlanai 914 forint. — Kovasócz (Muraszombat) deczember 1. K. község ingatlanai 1630 forint. Rácz­ Almás (Adony) november 29. Puskás István ingatlanai 500 forint. — Diósd (Székes-Fehér­vár) decz. 1. Kühnl József ingtl. 1050 forint. — Nagy-Tálya (Eger) nov. 30. ifj. Hart József ingtl. 4422 frt. — Eger, decz. 9. Lubich György ingtl. 8879 frt. —■ Krizba (Brassó) decz. 14. Sa­la Márton ingtl. 497 frt. — A.­Lendva, nov. 20. Kósa Ferencz ingdl. 710 frt. — Kaláz (Pestv.) nov. 30. Hohl Sebestyén ingdl. 500 frt. — Farkasd (Nyitra) decz. 13. Szabó Ferencz ingdl. 1755 frt. — Gerencsér (Nyitra) jan. 4. Finta István ingdl. 1988 frt. Paulis (Versecz) nov. 22. Nikits Proka ingdl. 1531 frt. — Pereg (Pestv.) decz. 3. K. Kovács István ingdl. 1442 frt. — Ko­lozsvár, decz. 17. Gál Vasilie ingdl. 619 frt. — Tagy (Tapolcza) nov. 26. Kutasi Sándorné ingdl. 900 frt. — Csongrád, (Szeged) decz. 24. Faragó Farkas, Imre, Mihály és György ingtl. 45,943. frt. — Bánfalu (Nezsider) decz. 16. Tschida János ingd­. 6010 frt. — Andód (Érsek-Újvár) nov. 26. Kis István ingd­. 1686 forint. — Sárvár, deczember 14. Varga Ferencz ingatlanai 1147 forint. —• Pécsvárad, (Pécs) deczember. 2. Gesz­­wein József ingdl. 1055 frt — Zsebely (Csákova) decz. 15. Lyan Vaszilie ingdl. 1521 frt — Badacson-Tomaj (Tapolcza) decz. 16. Siklósi Lajos ingtl. 2167 frt — Tórák (N.-Becskerek) decz. 2. Daruján Vicentie ingdl. 500 frt — Arad, decz. 1. Petrovics Mária ingtl. 778 frt — Besse (Segesvár) decz. 15. Antonius Sára ingtl. 447 frt — Tóth (Nyíregyháza) decz. 30. Tijlaky István ingtl. 920 frt — N.­Kanizsa, febr. 11. Nagy Károly ingtl. 3739 frt — Mohács, decz. 15. Kleinhauer Ferencz ingtl. 2116 frt — Budnicz (Temesvár) nov. 24. Bukován József ingtl. 6561 frt — Lehomér (Muraszombat) deczember 4. Kolassa Zsuzsa ingtl. 1700 frt — Zombor, január 10. Lalosevics Miklós ingtl. 14,448 forint — Budakesz (Pestvidék) de­czember 10. Hager Mátyás ingtl. 3800 forint — Laczháza, (Pestv.) decz. 21. Galambos Lajos ingtl. 3091 frt. — Miklós­­falu (M.-Óvár) decz. 18. Bacher György ingtl. 776 forint.— N.-Ölbö (Sárvár) jan. 5. Pukler Dániel ingtl. 1060 forint. — Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájába»,, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épülsi K.-Szt.-Miklós (Vinga) nov. 23. Grozáv Fülöp ingd­. 1484 frt. — N.-Csür (N.-Szeben) nov. 30. Giebner Pál ingd­. 1416 frt. _ Kis-Szeben jan. 12. Szalyovich Imre ingtl. 83,660 forint.— Csabdi (Vaál) nov. 24. Freud József ingós. 10,574 forint. — Segesvár decz. 18. Fölberth­ Johanna ingatl. 1150 frt. — Bán­falu (Nezaider) nov. 22. Frinkl József ingtl. 2940 frt. — Ver­setz nov. 25. Hennemann Francziska ingtl. 1558 frt. O s 6 d . Friedmann Izidor miskolczi üveg­keresk. ellen ; bej. jan. 3, 4, 5 . per. Éva Ernő. Pályázatok: A kun­szt-miklósi jbiróságnáljbi­­rói állomásra 4 h. a. — A rónaszéki sóbányánál hivatalfőnöki állomásra nov. 30-ig. — A szegszárdi jbiróságnál segédszolgai állomás 4 h. a. — Pozsony vármegyénél három közpanduri ál­lomásra decz. 16-ig. A budapesti áru- és értéktőzsde hiva­talos árjegyzései. november 15-én. Államadósság., M. v. kötv. (á p.­0. egys. áll.-ad. é. 120 ft 300 b. jegyekben 72 45 72.60 ftc. ezüstb.) 123.—123.50 O. egys. áll.-ad. rövid v. r. 123.—123.50 ezüstben jan. M. keleti v. el­jul. kamat 73.25 73.50 sebbs. kötv.I. O. egys. áll.-ad. kibocs. 81.— 81.50 ezüstben ápr. M. keleti v. el­ekt. kamat 73.25 73.50 sőbbs. kötv. O. egys. áll.-ad. n. kibocs. 97.50 97.75 1860-ki kiszs. M. államv. kötv. 500 frt 131.—131.50 1876-ről, 100 O. egys. áll.-ad. ft ar.-ban5"/o 84.75 85.25 1860-ki kisrs. M. dijjegy köl­100 frt 132.50133.50 csön 100 ft d. 109.—109.50 O. egys. áll.-ad. M. díjjegy köl­1864-ki kisrs. csön 50 ft d. 108.—108.50 100 frt 171.50172.— M. áll. kölcsön0. egys. áll.-ad. 18­73-iki 101.—101.50 1884-ki kisrs, M. av.-járad.6°/o 50 frt 170.—171 — adóm. 107 40107.600. egys. áll.-ad. M. földt. kötv. 9­5.— 98.50 1854-iki kisrs, M. földteherm. 50 frt 124.—124.50 kötv., temes-Pestváros köles. bánsági 95.25 95.75 1870-ből 102.50103.— M. földteherm. Pestváros köles. kötv., 1867-ki 1871-ből 102.50103.— felszsl. zárad. 95 50 96.50 Osztr. ar. i. 87.25 87.50 M. földteherm. Tiszai sorsj. 108.—108.25 kötv., erdélyi 94.75 95.— 1873. kincst. ut. 99.— 99.75 Urbéri váltság 90.25 90.25 Sorsj. 1854-ből 126.—127.— Szőlődézsmvlts. kötv. (100 ft) 94.25 94 75 Részvények-Ált. m. munk­. M. ált. földhitel hitelintézet 198.—200.— részv. társ. 1­­0.—102.— M. ált hitelb. 254.—254.50 M. jelzálogb. 72.— 74­­Angi. osztr. 118 50119.— C. hitelintézet 283.—283.20 Fr. m. bank (b­­Pesti iparbank 140.—150.— számol. alatt) » keresk. b. 623.—625.— Ipar­bank 48.— 50.— Bankegylet 87.50 88.50 Kisbizt. földhi­Unió bank 111.—111.25 Jelintézete 42.— 42.— Osztr.-m. b. 818.—820.— M.leszám. és pvb. 119.50 120.50 Biztosító társulatok. Első m. bizt. 3300.— 3330.— Pesti bizt. int. 115-75 116.— Pann. viszont- Duna visz.­bizt. bizt. intézet —.— 990.— intézet 110.— 112.— Záloglevelek. M. földh.i.5'/.l/0m.25 101.50 . » 5°/o 99.50 99.85­­ » 4'/»°/. 12.25 92.50 · » ar.v. ezüstben 5°/* 118.50 118.75 jelzhb. 5°/0 97.50 98.— Pesti ker.b. 6% 101.2­­ 101 50 » 5'/.°/. 101.«/8 10l.’/s Albina Bankzáloglev. 101.75 101.— felsőbbségek M. ált. földh. társ. 6 »/o » o«/»»/. Oeztr.-m. b.5°/o 103.— 103.50 Kisb.földh.i. 7°/o —. » » «'/a — 105.— 105.59 99.— 100.— 45.— 65.— O. kincstá. zár. 104.50 104.75 98.— 98.50 Bátt.asz. - Dom­­bov.-Zákányi vasút 5»/. 80.75 81.25 Dunagőzhajóz. társulat 5«/. —■— —•— Dunagőzhajóz. társulat 8°/,------. —.— Északk­vp. 5»,„ 83 75 84.25 » vasp. ar-ban 5«/. 102.- 102.50 M.-gal. v. 5°/o 85 — 88.— I. érd. vasp. 5% 81.25 81.75 Győr - Sopron- Ebenf. v. 5°/» Kassa-Oberber­­gi vasp. 5"/« O. áll. » 5°/o — Bpsti lánch. 6°/.102. « malom 600-----—.— Kőszén és tégla­­gyár­t. 6% Pesti Lloyd és börze-ép. 58/­ 93.— 93 50 Magy. nyug. v. 87.— 87 50 102.50 Szir­ai-Horvát u.— 87.— Alföld-fiumei v. 90.25 88.— 97­ 50 89.— 9 » 1874. 86.— 87. — Takarékpénztárak, Orsz. központi 153.— 154.— Pest külvárosi 70.— 71.— Pesti hazai v. 3750.— 3800.— Hl kerületi 51.— 52.— Bpesti fővár. 430.— 432.— Zalai 127.— 128.— Sorsjegyek. 6. hit. i.tézit 177.— 177.50. Budai 37.— 39.— Pálfy 40.—41.— Gőzmalmok Concordia 485.- 490.— I. budapesti 1380.—1400.— Erzsébet-mal. 210.— 215.— Erzsébet-m. II. 210.— 212.— Henger-malom 660.— 670.— Lujza-malom 220.— 222.— Kü­len f. vál­alatok, Moln. és sat.m. 325.— 830. — III. kibocs. 323— 324.— Pannónia 1060.—1070.— Viktoria 438.— 442.— Alagút 104.—106.— S.-T. vagfinom.136.—138.— Ganz és tsa­vas­Schlick-féle vas. öntöde 496.— 493.— öntöde 163.— 165.— Gschwindt- féle I. m. serföződe 610. —615.— szeszgyár 310.—320.— Sertéshizlaló 198.—200.— I. m. gr.­ipjuhi Sóskúti köt. 30. -31.— bizo . 205.—215.— Spod. és csont-Athenae­m liszt-gyár 28­­.—290.­könyvny. 545.—550.— Újlaki tégla-én Pesti kö­­­rny.­mészégető 107.—108.— részv.t.5vs. 640.—660.— Köb. téglaég. 177.—179.— Kőszén-és égla-Franklin 149.—150.— gyár 131.75 182.— M. waggonköl-R.-Tarj. kőszén 102 50103.50 csön int. 57.— ___ Kőszén és tégla Eima-Murányi 3100 —,_ (Drasche) 130.—131.— Köziek, vállalatok. Alf.-flum. Vasp. 154.—154.50 Kassa.Oderb. v129.50 129.75 Ar.-körös v. » 147.50 148.--0. államvasp. 277.50 278.— Báttaszék-Dom-Pécs-Karosi 184.— —._ bov.-Zákányi 143.50 144.— Tiszai vasút 243.—245.— Dél-vasut 88.— 89 —0. gözh. társ. 591.—592.— Éjsz.-keleti v. 144.—144.50 Pesti közúti v.374__376.— Erdélyi vasút 139.—140.— » » élve­Hegyi vasút 90.— 92.— zeti jegyek 203.—205.— Győr - Sopro Magy. nyug. v.149.75 150.25 Ebenfurti 127.—127 50 Magy. galicz. v.142. 142.10 Pénznemek. Gs. kir.arany 5­62 5.64U. m. ezüst 100.—100.10 Cs. k. reezés ar. 5­61 5.63 Ném. kir. bank­k. m. 8sztos a . 9.37-- 9.38 —jegy 100 b.m. 58.— 58.05 20 francos ai 9.37-- 9.38 —Török ar.-­ ra M.i.4 Váltó* Ném.bankpiacz 57.30 1i.40 ovajczi penzpia Amsterdam 100 ezoh 100 frk holl. ftért 96.80 97.— 3 V.% 48.20 46.30 Brüssel 100 frk 46.20 46.30 Zürich 100 frk Paris 100 frk 30/.0/o 46.20 46.30 3 V.0/« 48.30 46.35 London 10 fnt gt 117.25117.45 Marseille 100 frk Milánó 100 3­/.*/p 46.35 46.45 lira 40.80 41.— A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, novemb. 15. (Megnyitás.) Hitelrészvény, 282.*/,. Magyar hitelrészvény 253.1/4. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.— Magyar földhitelbank —. Angol-osztrák N­Z1/2. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sors­jegy —.­.Napoleond’or 9.37. Magy. aranyjáradék 107.37. Unió­bank —.—. Tiszaszabályozási sorsje­gyek —. Bécs, november 15. (Előbörze.) Hitelrészvény 282.3­4. Magyar hitelrészvény 253.Lombard 88. —. 1864-es —. Ezüst —. Járadék 72.27 Magyar földhitelbank —.—. Angol-osztrák 116.1/4. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magy sors­jegy ------. Napoleond’or 9.37.—. Magy. járaradék 107.40. Unio­bank 109.—. Tiszaszabályozási sors­jegyek —. Üzleti táviratok. Páris, nov. 15. (Boulevard-kölcsön) 3°/0-os já­radék —.—. 5 °/С-os járadék 119.12. Osztr. arany-jár. 87.20. Magyar aranyj. 94. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. 95.— 97..

Next