A Hon, 1881. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1881-03-09 / 67. szám

— Erdősi Eugéniát, egykor a budapesti népszinház s jelenleg a bécsi An der Wien szinház tagját bécsi lapok szerint a berlini Friedrich-Wil­helm-städtische szinházhoz szerződtették. — Marbeau Ede kis füzetét, mely a közok­tatásügy állapotát hazánkban tárgyalja, Erdélyi Béla magyar nyelvre is lefordította. A füzet Ráth Mórnál jelent meg s 40 krért kapható. Fordító az általunk már ismertetett mű néhány tévedését kiiga­zítja. Előszavában elmondja többek közt, hogy Mar­beau, ki pár év előtt járt itt s ismét első hazánkban, s hogy jelenleg egy nagyobb művön dolgozik, melyben a megyei közigazgatási reform javaslatát, a zsidó kérdést, a nemesség helyzetét, a papság hatását az államra s több más figyelemre méltó kérdést fog ha­zánkról tárgyalni s átalában hazánkat a maga való­ságában akarja bemutatni Francziaországnak. — Abafi »Figyelő«-jének márcziusi füzetében Gaál József életrajza van Radics Ferencz­­től s Balogh Zoltáné Zalér Józseftől. Kozári Gyula folytatja azon levelek közlését, melyeket Tompa Mi­hály a 40-es években egy Szatmárt lakó Böszörményi nevű barátjához irt. Abafi Csokonai néhány költe­ményét közli, Csaplár Benedek ismét adalékokat ad Révai életéhez. A füzet első czikkében Jakab Elek a múlt századból néhány utasítást közöl, melyek az erdélyi cenzoroknak adattak. Végül Szinnyei reper­tóriuma van. A füzet mellett most nincs arczkép. — Würzbach nagy biographiai lexikonjá­ból megjelent a 42-ik kötet, mely »Taaffe« névig ter­jed. Ebben s a megelőző kötetben az »Sz«-szel kez­dődő nevek lévén tárgyalva, leginkább magyar férfiak életrajzai vannak benne. A 41-ik kötetben volt 159 magyar s 98 idegen (német, cseh, tót), a 42-ikben 375 magyar s 90 idegen. Némely kiválóbb magyar p. Szigligeti életrajza igen terjedelmesen van előadva s művein kívül az életrajzi kutforrások is gondosan föl vannak jegyezve.­­ A vidéki színtársulatok közül leg­utóbb a következők változtatták meg állomásaikat: Bény­ei István Szatmárról Nagy-Károlyba, Völ­gyi György Nyitráról Trencsénbe, V­á­r­a­d­y Ferencz Erzsébetvárosról Fogarasra, Jakab Lajos Váczról Miskolczra, Miklóssy Gyula társulatának operette személyzete Beszterczebányára, Temesváry Lajos Török-Becséről O-Becsére, Homokay László Arad­ról Ó-Kanizsára, B­e­ö­d­y Gábor Győrből Szombat­helyre, Szupa Andor Marosvásárhelyről Nagy-Sze­­benbe, tették át állomásaikat. Napirend márcz. 9-én. Naptár: Szerda, márcz. 9. E. kath. Francziska, prot. Etel 40. vértanú görög-orosz . (febr. 25.) Teréz. — Nap­kel 6 6. 27 p. nyug. 5­6. 55 p. — Hold kel 11 óra 34 p. d. e. nyug. 2­6. 50 p. reggel. A budapesti philologiai társulat havi ülése d. u. 5 órakor az akadémia földszinti termében. Fel­olvasók : E­r­ő­d­i Béla, Baross Gábor és Simonyi Zsigmond. A magyar mérnök- és épitész egylet gé­pészeti és gyáripari szakosztályának ülése este 6 órakor. (Régi Lloyd-épület IX. em.) Philharmoniai hangverseny a nemzeti színház zenekarával rendezve a Vigadó nagy termében , fél órakor este. A budapest-józsefvárosi 2. sz. tankerü­leti szegény tanulókat segélő egylet tánczvr­­galommal egybekötött hangversenye a zenekedvelők egyleté­nek termében. (Bálvány­ utcza 14. sz.) Múzeumban képtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9-től d. u. 2-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Állatkert nyitva egész nap. Bergheer szellem-színháza a sugárúton. Holden fantoches színháza és állatsereglet a su­gárúton. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti táviratok. Gabona és árutőzsdék. Berlin,márcz. 8. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Búza ápril—május 207.­/si jun.—jul. 210.—. K­o­z s helyben 202.—, ápr.—máj. 199.s/i, máj.—jun. 192.Va, jun.—jul. 185.—. Zab ápr.—máj. 152.—, máj.—jun. 152.1/a. — Repcze­v­­­a­­ helyben 52.40. ápr.—máj. 52.—, szept.—okt. 54.70. — Szesz helyben 55.—. ápr.—máj 55.90, jun.—jul. 56.90, aug.—szept. 57.60. Cöln, márcz. 8. Búza márcziusra 21.45, májusra 21.85. Bors márcziusra 20.25, májusra 20.10. Repcze- Olaj helyben 29.—, májusra 28.10. Stettin, márcz. 8. (Gabonatőzsde.) Búza ta­vaszra 207.—, május—júniusra 208.—. Bors tavaszra 197.—. május—júniusra 191.—. Olaj tavaszra 52.70, őszre 55.—. Szesz helyben 53.80, tavaszra 54.70, máj.—júniusra 55.20, jul.—aug. —. Amsterdam, márcz. 8. (G­a­b­o­n­a­t­ő­z­s­d­e.) Bú­za ápr. 290.—. Bors febr. 238.—, szilárd 229.—, április 231.—. Repczeolaj helyben 31.8/8, febr. 31.3/8, őszi 32.7a. Októberi repcze 348.—. —.—. View-York, márcz. 8. (Est­e.) Kőolaj Newyork 9Vs, Kőolaj Philadelphia 9.7i, liszt 465, vörösbuza 121.—, fuvar 4.7a. Párig, márcz. 8. (Zárlat.) Búza márcz. 28.3/1, áprilisra 28.—/a május.—jun. 28.74, máj.—aug. 28.—. Liszt márcz. 61.8/4, áprilisra 61.7a, május—jun. 61.—, máj.—aug. 60.7a. Olaj márcz. 71.74, ápril 72.7a, máj.—aug. 73.—, szept.—decz. 74.7a. Szesz márcz. 62.—, áprilisra 61.7a, máj.—aug. 60.—, szept.—deczemberre 60.—. — Olaj tartva, szesz, csendes a többi szilárd. Időjárás: Eső. Értéktőzsdék. Bécs, márcz. 8. (Magyar ért. zárlatja.) Magy. földte­­herm. kötv. 96.50. Erdélyi földtehermt. kötv. 95.25. Magy­­záloglevél 102.25. — Erdélyi vas. 150.—. Magy. keleti vas. 87.75. Magy. sorsjegy 114.—. Szőlődézsmav. 94.25. Arany, járadék 111.60. Tiszavölgyi sorsjegyek 108.50. Magy. vasúti kölcsön 127.7­5. Magy. hitel 265.—. Alföld 159.75. Magyar északkel. 153.—. Keleti vasúti elsőbbs. 85.25. Tiszai vasút 247.—. Magy. leszámítoló bank —.—. Kassa-oderbergi vasút 137.25. Magyar papirjáradék 84.45. BéCS, márcz. 8. (Osztrák ért. zárlatja.) Hitelrészvény 288.50. Lombard 107.—.g'Aranyjár. 90.—. London 117.45. Galicziai 273.25. 1864-es 173.—. 1860-as 130.—. Frankfurt —.—. Nemzeti bank 814.—. Angol-osztrák bank 128.—. Államvasut 293.50. Napoleon d’or 9.29—. Járadék 73.40. Hi­­telsorjegy 180.75. Porosz pénzutalvány 57.30. Arany 5.53—. Török sorsjegy 22.75. Ezüstjáradék 75.80. Bécs, márcz. 8. (Esti tőzsde.) Hitelrészvény 289.20. Magyar hitel 265.75. Lombard 107.—. 1864-es —.—. Ma­gyar aranyjáradék 112.—. Járadék 73.47. Galicziai 273.50. Angol-osztrák 128.25. Államvasut 293.50. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.297a. Unit­bank Osztr. aranyjáradék 90.—. Magyar papirjáradék 84.40. BÉCS, márcz. 8. (Ered. sürg.) Az esti tőzsde magánforgalmán a hangulat szilárd volt. Osztrák hitelrészvé­nyek 289.30, magyar aranyjáradék 112.05. Berlin, márcz. 8. (T­ő z­s d e.) Az üzletcsend végül lenyomta a játékpapírokat, vasutak, bankok lanyhák , bánya­­­papírok lanyhák: utótőzsde változatlan. Berlin, márcz. 8. (Zárlat.) Papirjáradék 63.80. Magyar aranyjáradék 97.—. 1877. 10 mill. kölcsön 74.7,. Hitelrészvény 518.7,. Lombard 185.7a. Kassa-Oderberg 60.—. Orosz papírpénz 213.20. Ezüstjáradék 66.10. Magy. kincst. utalv. —.—. K. vasút elsőbbségi kötv. 89.40. Államvasut 512.—. Galicziai 119.40. Romániai 64.—. Váltóárf. Bécsre 173.55. II. ker. kölcsön 61.74. Magyar papirjáradék 73.71. Beruházási kölcsön 60.90. Franmurt, márcz. 8. (Zárlat.) Papirjáradék 63.93. Osztr. aranyjáradék 78.7s­ Osztr. hitelrészv. 259.62. Osztr. államv.részv. 256.—. Lombard 93.—. Magy. Galicz. vas. 133.62. Váltóárf. Bécsre. 174.75. Ezütsjáradék 66.18. Magy. aranyjáradék 97.43. Osztr. bank.-r. 708.—. Galicziai 239.*/­. Erzs. nyug. vasút 179.52. Tisz. v. vasúti elsőbbs. 87.*/s. Kincstári utalvány 74. Vs- Magy. papirj. 73.7a. Frankfurt, márcz. 8. (Esti zárt.) Papir­ járad. 63.75. Osztrák aranyjáradék 78.74. Osztrák hitelrészvények 259.62. Osztrák államvasuti részvények 255.37. Lombard 92.7a. Magy. galicziai vasút 243.3/a. Váltóárfolyam Bécsre —.—. Ezüst-jára­dék 66.79. Magyar arany-járadék 97.68. Osztrák bank-r. —.—. Galicziai 239.—. Erzs. nyug. vasút —.—. Tiszavilem vasúti elsőbbs. —.—. Kincst. utalvány —.—. Magyar papir-járadék 70.81. Páris, márcz. 8. (Zárlat.) 3°/0 Évjárulék 85.80. Tör­lesztési évjár. 87.20. Lombard 238.—. Mobilier Hitelrészvény 501.—. Magyar jár. 97.81. 5°/o Évjárulék 120.97. Osztr. állam­vasut. 640.—. Földhitel 830.—. Osztr. földhitelrészv 279.7a. Osztr. ar. jár. 79.Vs-London, márcz. 8. Conzol 99.’/ie. Ezüstjáradék 78.74. Magyar aranyjáradék 967.­ Osztrák aranyjáradék A pénz kamatlá­ba Angliában. A londoni »Economist« igen tanulságos czikket közöl az angol pénzpiac­ról. Érdemesnek tartjuk a következőket átvenni belőle. Öt év óta már igen olcsó a pénz. Az angolor­szági bank évi átlagos kamatlába következő volt a hi­vatalos kimutatások szerint 1876—1880-ig. Mindezen évek folyamán a kamatláb alacso­nyabb volt az 1844-től 1880-ig kiszámított átlagos kamatnál, mely 3 f 15 s. 8 d.-t tett, s az 1878-iki, mint a fentebbiekből kitűnik, épen ilyen magas volt. Lehet még Anglia pénztörténetéből egymásután kö­vetkező öt más évet is találni, a­mikor hasonlag rend­kívül alacsony volt a pénzkamat s ez az 1849-től 1853-ig terjedő idő. Ekkor ugyanis ez volt az évi át­lagos bankkamatláb. Az olcsó pénz ezen időszaka a krími háború kezdetével ért véget. A rákövetkező négy év igen szokatlan körülménynyel járt. Azon idő alatt a pénz kamatlába Angliában magasabb volt, mint a kontinens nagy bankjaiban. Angliában rendszerint olcsóbb a pénz, mint akár a francziaországi, akár a német birodalmi bankban. De 1854-től 1857-ig az ellenkező történt, és Berlinben úgy mint Párisban olcsóbb volt a pénz mint Londonban. Ezt az idézte elő, hogy a krími háború roppant mennyiségű pénzt emésztett fel, s hogy utána nagymérvű spekuláczió támadt, mely az 1857-ki pániéhoz vezetett. Az összehasonlítást azért tettük meg, hogy em­lékezetünkben legyen, mi történt akkor s mire lehe­tünk elkészülve. Feltéve, hogy a béke fenmarad, s hogy roppant mennyiségű tőkék ennélfogva nem is mennek veszendőbe, és hogy nem is fog szédelgős spekuláczió keletkezni, valószínűnek látszik, hogy a kamat alacsonyabb színvonalon fog állni mint rende­sen. Ezzel nem akarjuk azt állítani, hogy az 1881-iki kamat alacsonyabb lesz az 1880-ikinál. De nagyon valószínű az, hogy több év átlagos kamatlába tekin­tetében a diskonté alacsonyabb lesz most mint előbb. Az érczpénzzel való fizetés sokkal nagyobb most, mint előbb. Számos új bank alakult, a­melyek­kel levelezési uton intéztetik el üzlet. A cable sürgö­nyök nagyobb szerepet játszanak. S ekkép azon fize­tések, melyek előbb váltókkal teljesítettek, most készpénzzel egyenlíttetnek ki. De nemcsak az Ameri­kával és Indiával való kereskedésről áll ez, hanem a belföldi forgalomban is kisebb szerep jut most a váltóknak s nagyobb a készpénznek. S ennek az eredménye, hogy a készpénz gyor­sabban forog most mint előbb mig a váltó jött köz­be. Kisebb a pénzkereslet s nagyobb a kínálat, a­mi szükségkép a kamat olcsóbbá tételét eredményezi. Egy másik praktikus eredmény pedig az, hogy a kamat sokkal könnyebben alá van vetve most vál­tozásoknak, mint előbb, s hogy minden rendkívüli körülmény sokkal könnyebben befolyásolhatja a ka­matot. Más szóval valószínűbb az, hogy a kamat 2 és 4,5 százalék közt fog ingadozni, mint 4 és 6°­0 közt. De az angolországi pénzpiacz annyi mindenféle beha­tásnak ki van téve, hogy biztos következtetést egy irány­ban sem lehet vonni. — Magyar keresk. csarnok. A magyar keresk. csarnoknak f. hó 5-én N­e­u­w­e 11 Ármin elnöklete alatt tartott havi választmányi ülésén a folyó ügyek elintézése és új tagok felvétele után az irodalmi bizottság indítványa, hogy a végrehajtási eljárás tárgyában a képviselőházhoz egy indokolt kér­vény nyújtassék be, a választmány által elfogadta­tott, és a már szövegezett kérvény jóváhagyatott.­­ A vonatkozó kérvény nehány nap múlva be fog nyuj­­tatni. — Weisz F. B. kir. tanácsos indítványa foly­tán határoztatott továbbá a börzebiróság jelenlegi alakjában való megtartása mellett fellépni és a börze­tanács által ez ügyben teendő lépéseihez hozzájárulni. A választmány a börzetanácsot azon megjegyzéssel értesítette határozatáról, hogy a vonatkozó tanács­kozásban egy szűkebb bizottság által hajlandó magát képviseltetni.­­ Az osztrák hitelintézet oszta­léka 18 írtban állapíttatott meg, a­mi a részvény­­tőke 11.25°­0-nak felel meg. A tartalékalapba 712,000 frt, uj számlára 100,000 frt helyeztetett. A bank egész múlt évi tiszta jövedelme 5.560,000 frt volt.­­ A miskolczi kereskedelmi és iparkamara I. évi márczius hó 16-án délután 3 órakor saját helyiségében közös ülést tart. Napirend: I. Elnöki előterjesztések. II. A nagymélt. közoktatási minisztériumnak leirata, a technológiai muzeum se­gélyezése tárgyában. III. A kamara 1880. évi zárszá­madásának átvizsgálása és jóváhagyása. IV. A sopro­ni kamara átirata a czukor, kávé és sör­fogyasztás megadóztatásáról szóló törvényjavaslat életbeléptető végrehajtási szabályzat tárgyában. V. Az aradi társ­kamara átirata a közadók kezeléséről szóló törvény­­javaslat tárgyában a képviselőházhoz intézett kérvé­nyének pártolása iránt. VI. Stern Sámuel, kamarai kültagnak beadványa a regálóügy rendezése tárgyá­ban. VII. Indítvány a pelsőczi boripar tárgyában. VIII. Előre be nem jelentett indítványok. —­ Az egyesült budapest-fővárosi takarékpénztár 1880. évi mérlegét 221.309 frt 78 kr. tiszta nyereséggel zárja le, melyből az alap­­szabályszerü levonások után egy 15—20°/0 kamatozás kerül ki a részvényeseknek. A takarékbetétek 1880. végén 15.082.255 frtra (az előző évben 15.245.032 frt) a tartalékalap 198.032 frtra (az előző évben 135.395 frt) emelkedtek.­­ A debreczeni szt­.István gőz­malom 1880. évi zárszámadásából kivesszük, hogy a társulat alaptőkéje 370.200 frt, tartaléktőkéje 280.000 frt, az évi tiszta nyereség 36,991 frt s a múlt évből áthozott 20,141 frtnyi nyereséggel együtt 57,133 frt. Ebből a közgyűlés részvényenként 10 frttal együtt 37020 frtot szavazott meg osztalék gyanánt; 4000 frt a tartalékalap gyarapítására fordittatott, új számlára 15,413 főt vitetett át. A kedvezőtlen üzleti viszonyok következtében a régibb malom nem dolgozott, az újabb csak 10 hónapon át, mely idő alatt 152,846 mm. különféle gabnát őrölt fel s az elárusított őrlemények összege meghaladja a 21­2 millió forintot. Az igazgatóság tagjai közül sor­rend szerint Simonffy Sámuel és Szepessy Gusztáv kiléptek és titkos szavazás útján ismét meg­választottak 3 évre. A »Budapesti iparosok hitelegy­lete« c­ég alatt egy egyletet terveznek egyelőre 500.000 frtnyi alaptőkével, 10.000 db. 50 frtos rész­jegyre felosztva, mely 25 kros heti részletekben be­fizettetik, és azonnal megalakul, illetve üzletét meg­kezdi, mihelyest legalább 1000 db. részjegy aláiratot. A czél volna biztosítási tárcza alapján hitelt nyújtani, mely a hitelt igénybevevőnek a biztosítási tárczával együtt állítólag kevesebbe kerülne, mint azt magának a fennálló segélyegyleteknél megszerezheti.­­ Az »Athenaeum« irodalmi és nyomdai részvénytársulat az 1880-ik üz­leti évben igen dús eredményt ért el, a tiszta jövede­lem 175.950 írtra rúg. Ebből 50.000 frt a külön tar­talékalap felemelésére, 29.911 frt 50 fr, tiszteletrész illetékekre s 96.000 frt mint osztalék fog a részvé­nyesek közötti felosztásra fordittatni, úgy hogy min­den részvényre 40 frt, azaz 20°­0 osztalék esik. A társulat e szerint deczember hó végével egy 70.000 frtot tevő tartalékalap s egy 100.000 frtot tevő külön tartalékalappal rendelkezik.­­ A kereskedelmi és iparkamara ma d. u. 3 fél órakor dr. Kochmeister Frigyes elnöklete alatt a tőzsdebirósági ügyben öszszülést tartott, elnök mindenek előtt előadja, hogy most már más stádiumban van a börzebírósági kérdés, mint ak­kor volt, midőn ő e mai gyűlést összehívta, mert azóta az országgyűlési jogügyi bizottság is tárgyalás alá vette a kérdést, felhívja tehát a gyűlést, hogy ezen ügyben a jelenlegi álláspontból indulva ki tartsa meg a tárgyalásokat. Wahrmann Mór­ indítványozza, hogy a kamara írjon fel a kereskedelmi miniszterhez, mint a kamara közvetlen főnökéhez, s kérje fel, hogy érvényesítse befolyását arra nézve, hogy az ország­­gyűlés a javaslatba hozott tőzsdebír­óságot el ne fo­gadja, s a tőzsdéknek bíráskodását, melylyel eddigelé a kereskedelmi körök teljesen meg voltak elégedve, ne korlátozzák; s mennyiben ezt átküzdenie nem si­kerül, ünnepélyesen jelentse ki a kamara tiltakozását az ellen, hogy a tőzsdebíróság élére egy kinevezett bíró állíttassék, egyben hívja fel a kamara a minisz­tert, hogy ez ügyet tekintse úgy mint tárczakérdést. Végül indítványozza, hogy eme feliratot az igazság­ügyi és miniszterelnökkel is közölje a kamara. Ez indítványhoz pótlólag ama­­javaslat létetett, hogy ha a miniszternek semmi áron sem sikerülne keresztül vinni a kamara óhaját, nyilatkoztassa ki a kamara, hogy annyi engedménybe bele­egyezik, hogy a nem tisztán kereskedelmi ügyekben legyen bíráskodása a kinevezett bírónak. De e pótlás elvettetett, s Wahr­­mann indítványa elfogadtatott azzal, hogy e felterjesz­tés még a mai ülésből fog datáltatni s elküldetni, ne­hogy az idő rövidsége az ügy hátrányára legyen. Ez­zel a gyűlést elnök fél 5 órakor feloszlatta. — A magyar földhitelintézet már­czius 20-án délelőtt 11 órakor tartja évi rendes köz­gyűlését a következő napirenddel : 1. Az igazgatóság jelentése az 1880. évi üzletévről. 2. A felügyelő bizott­ság jelentése. 3. Az alapítók gyűlése által az alapsza­bályok 39. §-a alapján kijelölt három intézeti tag közül az igazgatósági elnök megválasztása. 4. Tizen­­nyolc­ felügyelő bizottsági tag választása. Az alapí­tók évi gyűlésén elnöki jelölteket megválasztottak : Lónyay Menyhért gr., Somssich Pál és Degenfeld Im­re gr. A felügyelő bizottság régi tagjai közül 15-en újra megválasztattak Szapáry István gr. és Batthyányi Géza gr. — Az orsz. gyáripari értekezlet tár­gyában az orsz. magy. iparegyesület közlönyében megjelent a felhívás. Kiveszszük belőle, hogy az orsz. gyáripari értekezlet — mint már említettük — 1. év márcz. 16. és 17-ikén fog megtartatni s bár átalános érdekű ipari kérdések kizárva nincsenek, első­sorban a következő gyáriparágak legfontosabb kívánalmai fognak tárgyaltatni, melyeket egyes előkészítő bizott­ságok (melyeket itt összeállítva felsorolunk) már elő­készítettek. A vasiparra: Gróf Andrássy Manó, Pauer Leo, Borbély Lajos, Graenzenstein Béla, Dapsy Vik­tor. A gépiparra: Brogle és Müller, Eisele Jó­zsef, Gubitz István, Havas Sándor, Langenfeld Fri­gyes, Mechwart András, Neuhold János, Oetl Antal, Reichel és Heussler, Rück István, Strobl József, Vi­­dats István, Walser Ferencz. A porczellán és agyagiparra: Fischer Ignácz, Stökl Antal, Schöllhorn Károly, Hüttl Tivadar, Opitz Ferencz, Láng M., Malczanek Ferencz, Kossuch János, Büch­­ler Sándor, Supheid­ Ferencz, Holczpach A. fiai, Marchenke Vilmos. Az üvegiparra: Az orszá­gos magyar iparegyesület üvegipari szakosztálya. ■a­ papíriparra: Stadler Gottlieb, Dávid Károly. A bőriparra: Gillming K., Machlup F. Wolfner Lajos, Abeles Adolf, Steinitz Adolf, Weiss Herman, Graf Ignácz, Pollák M. fia, Jordán Károly. A söriparra: Rich Ferencz, ifj. Haggenmacher Henrik, Natter Ferencz. A szesziparra: Braun testvérek, Adler Károly, Leipziger Vilmos, Linzer Imre, Krausz Lajos, Stern Ignács, Prückler László. A kemény­it­ő-i­párra: Ungár Ignácz, Ungár Jónás, Kovach L. J., Beimel és Herz, Gruber és Rausch, Mellinger Mór. A gyufagyár-iparra: Kovács I. J., Reitter József, Pollák J. és fia, a Zar­­zeczky-féle gyár, Leitner és Grünwald. Az egyes csoportok a gyűlés első napján külön helyiségekben fognak tanácskozni s aztán a gyűlés második napján a plénumban a kívánalmak enuncziá­­czió tárgyává fognak tetetni. S hogy a határozatok írott malaszt ne maradjanak, az értekezletnek feladata lesz, a megállapodások érvényesítésére állandó szer­vezkedést is létrehozni. — A tőzsdebíróság fentartása tárgyában Ka­da alpolgármester a fővárosi tanács mai ülésén bejelenti azon interpellácziót, a­mely a pénzügyi bi­zottság tegnapi ülésén hozzá intéztetett. A tanács K­a­d­a elnöklete alatt Horváth János tanácsnok mint keresk, és iparügyi előadó, Nagy Lajos főjegy­ző mint jogi előadó, továbbá Toldy József h. fő­ügyész, Burián János és Nyiri Lajos ügyvédek, Strasser Al., Szarvassy Sándor, Kochmeister Fri­gyes, Rebly Adolf kereskedőkből álló vegyes értekez­letet küldött ki azon feladattal, hogy a kérdéses ügy­re nézve tüzetes javaslatot terjesszen elő.­­ A szerb vasutak építése és finan­­círozása tárgyában a Tancréd angol és Poljakoff orosz egyesült konsorczium következő ajánlatát tette: Az építésre szükséges pénzt a konsorczium az alapí­tandó szerb vasúti bank által akarja beszerezni. E bank alaptőkéje 5 millió font sterling. Az érczalap egy millió font sterling, ez fedezi a kibocsátandó je­gyeket. A bank átveszi a szerb állami és a török-szerb háborúból származott összesen 36 millió franknyi adósságot. A bank kiépíti a belgrád-vranjai vonalat és kárpótlásul kap évenkint 5 millió frankot. Az első negyed a szerződés ratifikáczióját követő első három hónap után kezdődik. A szerb kormány fedezi a belg­rádi pályaudvarért a 2,2 millión felüli kiadásokat, úgy szinte a szávai hídnál 1,5 milliónál nagyobb ki­adásokat. A bank megkapja a vasútforgalmat a brut­­tó jövedelem 55 százalékáért, de semmi esetre sem kilo­­méterenként 7000 franknál olcsóbban. A szállítási ta­rifát a kormány állapítja meg. Az 5 milliónyi annui­tás és az építési kiadások fedezésére a bank átveszi az állam vámjövedelmeit és a vasút jövedelmét. A kormány más vasúti konc­essziónál nem nyújthat ked­vezőbb feltételeket.­­ A »Poljakoff-Csernajeff-offert« szerint a végleges tervezet a kormánynak hat, esetleg kilenc­ hónap alatt beterjesztetik, az építés hat hóval később kezdődik és három hó alatt be van fejezve. Az építési ár kilométerenként 190.000 frank. A nis­piroti terület kiépítése kilométerkint 210—215000 frank. Az ajánlatok összefüggésben állanak a szerb nemzeti bank elfogadásával. Az építéshez szükséges összeget a vállalkozók 50 évi törlesztésre 7 százalékkal sze­dik be.­­ A pesti hazai első takarékpénz­­tár-egyesület 1881. február havi forgalmának kimutatása. Bevétel: Betétek 3.515,698 frt 59 kr., kü­lönféle dijak 11,609 frt 58 kr., kölcsönök után fizetett kamatok 106,065 frt 17 kr., visszafizetett értékpapír­­előlegek 41,230 frt — kr., visszafizetett kölcsönök in­gatlanokra 144,069 frt 42 kr., visszafizetett váltók 1.604,234 frt 72 kr., vidéki váltók tőke és kamat számláján 1.618,489 frt 09 kr., kibocsátott pénztár­jegyek 18,000 frt 8 kr., letét folyó­számlára 838,083 frt 44 kr., Teréz- és József-, Ferenczy. fiókpénztárak­tól átvett készpénz 490,000 frt — kr., idegen pénz­tárjegyek 1.112,582 frt 25 kr., saját értékpapiraink számláján —,— frt — kr., visszatérített kezelési költség 128 frt 64 kr., intézeti házak jövedelme 250 frt — kr., váltó­kamat 18,166 frt 16 kr., kétes köve­telésekből befolyt 465 frt 43 kr., adó- és bélyegille­ték 78 frt 51 kr., kölcsön engedély díj 2,040 frt 04 kr., pénzkészlet február 1-én 962,320 frt 27 kr., ösz­­szesen 10.483,511 frt 31 kr. Kiadás: Visszafizetett betétek 3.189,582 frt 49 kr., kifizetett folyó kamatok 10,016 frt 63 kr., elő­legek értékpapírokra 38,650 frt — kr., kölcsönök in­gatlanokra 82,500 frt — kr., leszámított váltók 1. 409,347 frt 45 kr., vidéki váltók tőke és kamat számláján 1.704,468 frt 95 kr., beváltott pénztárje­gyek s azok kamatai 280,424 frt 55 kr., fizetmények folyó­számlán 579,506 frt 77 kr., Teréz- és József-, Ferenczv. fiókpénzt, átadott készpénz 420,000 frt — kr., idegen pénztárjegyek 728,100 frt — kr., saját értékpapiraink számláján 98,367 frt 17 kr., kifi­zetett osztalékok 258,256 frt — kr., hivatalnokok és szolgák fizetése 6,446 frt 51 kr., kezelési költségek és adó 13,505 frt 13 kr., visszatérített kamat 86 frt 12 kr., intézeti házakra tett kiadások 4,759 frt 94 kr., 1880. évi nyeremény és veszteség 95,895 frt 21 kr., alkuszdij 560 frt 19 kr., felszerelés és jutalmazá­sokra 6,200 frt 8 kr., készpénzmaradvány február 28-án 1,556,838 frt 20 kr., összesen 10.483,511 frt 31 kr. A terézvárosi fiókpénztárnál: Be­tétek 1.533,667 frt 82 kr. Visszafizetett betétek s azok folyó kamatai 1.404,706 frt. 18 kr. A józsef-ferenczvárosi fiókpénz­tárnál: Betétek 584,999 frt 34 kr. Visszafizetett betétek s azok folyó kamatai 637,427 frt 61 kr. — A fapiaczról. (Az »Érd. Lap« február havi jelentéséből.) A faüzlet helyzete, belföldi piaczainkat illetőleg, szilárd és az árak emelkedők ; nem igy azonban a külföldre s nevezetesen Észak- és Délnémetország felé, honnan az eddigi mérsékeltebb vételkedvnek is lankadását jelzik, noha másfelől a magyar és osztrák faanyagok jósága iránti bizalom emelkedőben van. Üzleti viszonyaink saját piaczainkat illetőleg eléggé kielégítők volnának, leszámítva azon eléggé el nem ítélhető súlyos verseny megteremtését, melyet vasutaink igazgatóságai okoznak, s mely, mikép en­nek már többször is kifejezést adtunk, abból áll, hogy az országot északkeletről délnyugatnak egész diago­­nális vonalban adják át a gácshoni és stájerországi faanyagok uralmának, történvén a szállítás és ezzel a magyar erdőbirtokosok és fakereskedők érdekének megrövidítése (a­nélkül, hogy a fogyasztó közönség megfelelően nyerne) mindkét irányból egész Buda­pestig, s mely helyzet már annyira türhetlenné vált, hogy ezen segíteni a kormány sürgős feladatává lett. Egyes piaczokról a következő áttételeket kö­zölhetjük : Budapestév. Egy köbm. lúczf. deszka 21— 24 frt. Egy köbméter fűrészelt vagy faragott fenyő­gerenda 16—23 frt. Egy köbméter fenyő talpfa 5—9 frt, egy köbméter fűrészelt tölgy épületfa 40—60 frt, egy köbméter gömbölyű épületfa 14—20 frt. Egy méter cser hasábfa 4.75—5 frt, egy méter bükk ha­sábfa 4.50—4.75, egy méter tölgy hasábfa 4.25— 4 frt 50 kr. Barcson. Egy kbm. metszett tölgy épületfa 26—32 frt. Egy köbméter kisebb tölgyfa deszka (u. n. amerikai) 25—30 frt. 1000 darab franczia donga 36/1 párisi mérték 160 frt. Egy db rendes méretű tölgy talpfa 1 frt 20 kr. Szegeden. Egy köbméter lúcz- vagy jegenye fenyődeszka 17 frt 40 kr—21 frt 20 kr, egy köbméter lúcz- vagy jegenye fenyőlécz 15 frt 50 kr. Egy köbméter fűrészelt fenyő épületfa 15—16 frt. 1000 darab fenyőzsindely 5—6.50, egy db fenyő he­veder 70 kr. Egy méter cser- vagy bükk hasábfa 3 frt 50 kr, egy méter tölgy-, szil- vagy hárs hasábfa 2.75, egy méter fenyő vagy nyár hasábfa 1.75. Szászsebesen. Egy méz. kém, hasábfa 2.15, egy méter lágy hasábfa 1.50. Egy méter vegyes ha­sábfa 2.15, 1000 darab zsindely 3—4 frt. T o­r­d­á n. Egy méter kemény hasábfa 2.50, egy méter lágy hasábfa 1.75, egy hektoliter kemény faszén 50 kr, egy hektoliter lágy faszén 45 kr. Czegléden. Egy méter cserhasábfa 3.50, egy méter bükkhasábfa 4 frt, egy méter tölgyhasábfa 3 frt 60 kr, egy méter fenyőhasábfa 2 frt 25 kr. Egy hektoliter keményfaszén 2 frt 40 kr. Egy szál 3'79 m. h., 31-s cm. széles, 2 cm. vastag léczfenyődeszka 50 kr. Egy szál 3'79 m. h., 3­5 cm. széles, 2 cm. v. erdei fenyődeszka 45 kr. Egy szál 3'79 m. h., 31'5 cm. széles, 2 cm. v. vörösfenyődeszka 80 kr. Egy szál 3'79 mtr. h., 5'2 cm. széles, 2­6 cm. v. fenyőlécz 9 kr. Egy szál 14 mtr. h., 30 cm. középátmérőjü luczfenyő­­épületfa 11 frt 20 kr, egy szál evezőrúd 60 kr. 100 darab keréktalp 6 forint, 100 db küllő 3 frt 50 kr. 100 drb tengelyfa 8 frt 1000 db 47 cm. hosszú fenyő­zsindely szélesség szerint 6—7 frt 50 kr 100 drb 95 cm. h., 10 cm. széles, 3 frt 3 kr cm. v. tölgy hordó­donga 15 frt. Karánsebesen. Egy már cser- és bükkha­sábfa 2 frt 20 kr. Egy méter tölgyhasábfa 2 frt Egy szál 4 m. h., 32 cm. sz., 2.6 cm. vastag luezdeszka 60 Egy szál 4 m. h., 32 cm. sz., 2.6 cm. vastag jegenye­­fenyő-deszka 72 kr. Egy szál 4 m. h., 5 cm. sz., 2.6 cm. vastag fenyőlécz 10 kr. Nagyváradon egy méter cserhasábfa 4 frt. Egy méter bükkhasábfa 3 forint 40 kr. Egy méter tölgyhasábfa 2 frt 90 kr. Egy hektoliter keményfa­szén 95 kr. Egy szál 3­8 m. h. 32 cm. sz. 2‘5 cm. vas­tag luezdeszka 52 kr. Egy szál 3'8 m. h., 4'5 cm. sz., 2­ 5 cm. vastag luczlécz 7 kr. Egy szál 10 m. h., 26 cm. sz., 8 cm. vastag luezépületfa (fűrészelt) 6 frt 50 kr. Egy szál 10 m. h., 15 cm. középátmérőjü faragat­lan bükkszálfa 6 frt 80 kr. Egy szál 10 m. h., 18 cm. középátmérőjü faragatlan kőrisszálfa 8 frt 50 kr. Egy szál 10 m. h., 18 cm. középátmérőjü faragatlan gyer­tyánszálfa 55 kr. Evező-rud, kormányszál, tengelyfa 55 kr. Szarufa 45 kr. Kormányszék 70 kr. 100 darab keréktalp 4 frt 100 db küllő 3 frt 100 db széldeszka 28 frt 35 kr 1000 db 45 cm. h. fenyő-zsindely 5 frt 80 kr 100 db tölgy hordódonga 115 cm. h., 10 cm. sz., 4 cm. v. 8 frt 50 kr. Egy métermázsa kiégetett hamu­­zsir 16 frt. Pécsen. Egy m. bükk- és cser hasábfa 3 frt 75 kr. Egy méter tölgy hasábfa 3 frt 12 kr. Egy mé­ter szil hasábfa 2 frt 50 kr. Egy köbm. stájer luczfe­­nyő fűrészáru 15 frt .Egy köbm. bárdolt tölgy épü­letfa 22 frt. Egy szál 4 m. h., 20 cm. közép átmé­rőjű faragatlan tölgy épületfa 1 frt 25 kr. Egy szál 4 m. h., 20 cm. közép átmérőjű faragatlan bükk épü­letfa 78 kr. Egy szál 4 m. h., 20 cm. közép átmérőjű faragatlan gyertyán épületfa 1 frt. 100 darab 1 éves tölgy csemete 3 frt. Egy métermázsa kocsányos tölgy­ L s­d 18762 121 18772 180 18783 158 18792 105 18802 154­­ S. d. 18492 187 18502 101 18513 0 0 18522 3 0 18533 13 10 makk 4 frt 80 kr. Egy mm. kocsánytalan tölgymakk 2 frt 60 kr. Makón. Egy méter cser hasábfa 3 forint. Egy méter bükk hasábfa 3 frt 50 kr. Egy méter szil ha­­sábfa 3 frt. Egy méter tölgy hasábfa 2 frt 50 kr. Egy méter nyár vagy fűz hasábfa 1 frt 7­5 kr. Egy méter fenyő hasábfa 1 frt 50 kr. Egy szál 4 m. h., 32 cm. sz., 2­6 cm. v. luezfenyő deszka 54 kr. Egy szál 4 m. h., 32 cm. sz., 2­6 cm. v. jegenyefenyő deszka 60 kr. Egy töm. köbm. fenyő épületfa fűrészelt 15 frt 20 kr. luezfenyő épületfa faragatlan 6 frt 20 kr., jegenyei, épületetfa faragatlan 8 frt, vörösf. épületfa faragatlan 12 frt 80 kr., erdei f. épületfa faragatlan 11 frt 20 kr., tölgy épületfa faragatlan 12 frt, bükk épületfa fa­ragatlan 11 frt 60 kr., kőris, juhár épületfa faragat­lan 16 frt 50 kr. Egy tömör köbméter gyertyán épü­letfa faragatlan 13 frt. Egy töm. köbm. szil épületfa faragatlan 9 frt. Egy szál fenyő heveder, szarufa vagy tengelyfa 60 kr. Egy szál evező rúd 40 kr. kormány­szál, kormányfák 20 krajczár, bükkfa heveder 50 kr., 100 darab keréktalp 4 frt, 100 db. külő 5 forint. D e é s e n. Száz darab 4 m. h., 30 cm. sz., 3‘5 cm. v.­luezfenyő deszka 50—52 frt, egy hektoliter ke­mény faszén 1 frt, ezer darab fenyőzsindely (42 cm. h., 6 — 7 cm. sz.) 5 frt 20 kr. Brassóban. Egy méter bükk és gyertyán hasábfa 2 frt 45 kr, egy hektoliter kemény faszén 90 kr, egy méter mázsa tölgy cserkéreg 2 frt 9 kr, egy darab fenyőzsindely (42 cm. h . 12—14 cm. sz.) 9 frt 4 kr. Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Délután. Gaboacsarnokunkban átalános kedvtelenség uralkodik, tavaszi határidőkben nincs üzlet, őszi ha­táridők pedig Bécsben köttetnek , ha a tőzsdebiróság bizonytalan helyzete még soká tart, a­­határidőüzlet teljesen Bécsnek lesz kiszolgáltatva. Árak változat­lanok. Esti 6 órakor jegyeztetett : Szokványbuza tavaszra 11.20— 11.25. Szokványbuza őszre 10.25—10.30. Bánáti tengeri május — júniusra 5.84—5.87. Szokványzab tavaszra 6.30—6.35. Szokványzab őszre 6.15—6.20. Káposztarepcze aug.—szeptemberre 1298—12.25. Bánáti repcze jul.—aug. l1B/8—11.65. Érdemesnek tartjuk felemlíteni itt, hogy párisi és berlini gabna és terménykereskedők táviratilag utasították ügynökeiket, miszerint addig, míg nem lesz eldöntve, hogy a helybeli tőzsdebíróság eddigi hatáskörében csonkítlanul megmarad, kötéseikben kössék ki a bécsi tőzsdebíróságot. A mai árutőzsdén nagyobb tételekben történtek kötések petróleumban, későbbi határidőre, a bécsi jog­szokásokra vonatkozólag. Gabnatőzsdénken egy hét óta nem fordult elő kötés őszi határidőre, holott Bécscsel nagyobb üzletek köttettek. Ügynökeink, kik épességgel a határidőüzlettel foglalkoznak és abból élnek, teljesen kereset nélkül állanak — ha a bizonytalan helyzet még huzamosb ideig tart, a napi keresetre szorult családos ügynökök segélyre szorulandnak. Értéktőzsde. A ma délutáni forgalomban a papírok árfolya­ma jelentékeny csökkenést tapasztalt. De miután Bécsből később magasabb jegyzést tudattak, az árfo­lyam ismét feljebb ment. Osztrák hitel 289.50— 288.10 vétetett, s később 298.50—289.20 köttetett s szilárdan záródott 290-en. Magyar aranyjáradék kezdetben lemorzsolódott 111.85-ről 111.55-re, az­után felment 111.70—111.90-re s zárlatkor 112.10 maradt. Magyar papirjáradék után 84.35—84.40 írton volt tudakozódás. gV A szelvénykamattáblát márczius 8—14-ig a márczius 8-diki esti lapban találja az olvasó Vízállás márczius 8-kán. Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. NYILT TÉ­R. HOLDEN TAMÁS világhírű Fantoehes-színháza •^SUgár-itt az új opera­ház ételfen­ében. !Hallatlan eredmény! Ma új műsorozat : »A HAMUPIPŐKE*. Uj diszitmények és jelmezek, minden este fél 8 órakor. Csütörtökön, vasár- és ünnepnapokon két nagy előadás, az első délután 3 órakor, a másik, mint rendesen, este fél 8 órakor. Nappali pénztár délelőtt 11 órától délutáni 4­­óráig. Bővebben a napi falragaszok és a műsorozat. 1o6 Nemzeti szinház. Ma, márcz. 9-én. Az utolsó levél. Vígjáték 3 felv. Irta Sardou, fordította Szerdahelyi K. Bloek Prosper Halmi Vlanhoye Titus Bercsényi Clarisse neje Molnárné Crussoles Mártha Csillag T. Brue Susanne Sz. Prielle C. Thirion Feleki Colombai Szathmáryné Busenier Szigeti I. Ezt megelőzi harmadszor: A Párbaj. Színmű 1 felvonásban, irta Porzsolt Kálmán. Kovácsné Felekiné Jolán, leánya Márkus E. Majoros Újházi Bercsényi Arthur Nagy I. Kezdete 7 órakor. Népszínház. Ma, márcz. 9-én. APA JONE, a vizi tündér. Operett 3 felvonásban, írták Zell F. és Genée R., fordította Rákosi J. és Évva L. Zenéjét szerzette Millöcker Károly. Személyek: Prucsesko Alamir herczeg, oláh bojár Solymosi Helosz, a felesége Csatai Zs-Hinka, unokahuga Niosáno Manolli Sió Irma Victor Márka Kápolnai Natalica Hegyi A. Dabros Csallóközi Kantinka Szőcs Alexandri Egri K. Jócza Tihanyi Mihájlo Komáromi Janiker Kassai. Kezdete 7 órakor. Folyó Helyek: 0 fölött 1 méter 0 alatt méter 1 Változik Du­na Pozsonyban3 45 áradó Komáromban1 47— — áradó Budapesten1 78— — apadó Mohácson2 79— — apadó Vukovár1 40— — apadó Újvidék3 16— — változatlan Zimony— — — — — Pancsován2 42— — áradó Orsován3 14— — apadó Ercsiben— — — — — Dráva Barcs1 41— — — Eszéken2 13— — áradó Száva Sziszeken6 80— — áradó Tisza M.-Szigeten0 74— — áradó Sárospatakon1 29— — — Beregszász— — — — — Szatmáron2 00— — aradó Tokajban2 22— — áradó Szolnokon1 88— — változatlan Szegeden1 90— — áradó Maros Arad1 15— — áradó Körös B.­Gyula4 09— — áradó Béga Temesvár1 75— — áradó

Next