A Hon, 1881. szeptember (19. évfolyam, 239-268. szám)

1881-09-23 / 261. szám

hókat fölkereste, hol a beteg gyermekeknek, kik a templomban meg nem jelenhettek, a bérmálás szent­ségét föladta, úgy hogy a régi Tusculum lakóinál köz­beszéd t­árgyává lön. Howardot 1877. márczius 12-én bibornokká nevezték ki ugyanazzal a czímmel, melyet egyik családjából származó XVI. századbeli bibornok viselt. Ez időtől fogva a bibornok Rómában él, hol mint »Cardinale in Curia« az angol egyház érdekeit képviseli. Szabadidejét már hosszabb idő óta a keleti és szláv irodalomnak szenteli s miután lengyelül és oroszul folyékonyan beszél, a Piazza della Pigna-n levő palotája legkedveltebb találkozó hely­ül szolgál a katholikus szlávoknak, kik a szeretetreméltó lordot a magukénak szeretik nevezni. Prágában Howard bíbornok csak egy ízben volt a 60-as években. A­ki akkor a szőke angolt látta, megítélheti, mily valószí­nűséggel számítható Izrael fiai közé. Howardnak már neocaesariai érsekké való kineveztetésekor a lapok néhány kalandos hírt fűztek, mintha Prága zsidói kö­zül származott volna, s a bíbornok még ma is szívesen emlékezik meg ama hírlapi kacsáról, a­mikor aztán mosolyogva ezt szokta megjegyezni: »Mennyire kell örülnöm, hogy az én rovásomra meséket találnak föl, melyek a valóságban lehetetlenek!« Miután azonban a prágai olvasó közönség hiszékenységét újra ily lehe­tetlenséggel ültették föl, kérem önt jelen soraimnak becses lapjába való közzétételére. Prága, 1881. szep­tember 20. Mgr. Schönborn gr. a herczegprimási se­­mináriumi aligazgatója, s. k. — Szerencsétlenség a Dunán. Bajnai Pálné váczi halkereskedőnő két legényével Magyar Pál és Jeszenszky Andrással Komáromba ladikáztak halat vásárolni s tegnapelőtt este két má­zsa hallal tértek hazafelé, melyet a ladikhoz kötött bárkában helyeztek el. Szobb előtt pár száz lépéssel este 1­al 1 órakor Bajnainé és legényei egy velük szembe jövő nagy hajógőzös csillámló lámpáját látták meg messziről, s igyekeztek az gőzös elől kitérni, de a hullámokkal, melyeket az erős szél magasra vert, nem tudtak megküzdeni s csak kevéssé tértek el az álta­luk gondolt egyenes iránytól — ne­hogy összeütköz­zenek. A »írisz« személyszállító hajó e közben nagy robajjal és csapkodással mindinkább közeledett, úgy hogy a csónakot a gőzösverte hullámok ide s tova dobálták. Ekkor minthogy a hajó igen közel ért a csol­­nakhoz s mert a legényeken igen meglátszott, hogy a habok­kal nem tudnak megküzdeni,Bajnainé elkezdett segítségért kiáltani, majd meg a legények is, kik gyúj­tókat is gyújtottak, hogy a hajós kapitányt figyelmessé tegyék, de ezt csak az utolsó perczben tették meg s igy minden kísérlet késő volt. Az utolsó perczben ugyan a kapitány is észrevette a veszélyt, de már ekkor a gő­zöst olyan hirtelen, hogy az összeütközés kikerülhető legyen, megállítani nem lehetett. Az »írisz« oly erő­sen rohant a csónakra, hogy azt darabokra törte. A bennülők vészkiáltásai felverték az utasokat csendes szendergéseikből s ezek is hirtelen a fedélzetre sietve a többi ott állókkal nézték a nagy hajó körül a sötét Dunát, de egy pillanat alatt minden csendes volt. Egy széttört csónak darabjai s a bárka úsztak a Dunán. A hajó egyszerre egészen megállott, s ekkor hallani lehetett a hullámokkal küzdők csapkodásait és ful­dokló szakgatott segítségkiáltásait. Kolozsvári István hajókapitány és Braun János ellenőr pilla­nat alatt a hajócsónakhoz futottak, azt Malo­­s­c­h­i­t­z József, H­i­r­t Márton, M­u­n­d­t Ditrich és M­e­r­á­k­y Gyula matrózokkal a Dunára eresztették. A hajó fedélzetén óriási zűrzavar keletkezett s min­denki a párkányra sietett, hogy jobban láthasson. Bajnainé szerencsére a küzdelemben valahogy a bár­ka közelébe jutott s azt megragadva, felkapaszkodott reá, s mert a kis bárka a terhet nem bírta el egyik oldalán, hol fel, hol viz alá merült az asszonynyal, ki folyton s rémületes hangon kiabált.­ A matrózok egy kivételével a Dunába ugráltak s legelsőbb Bajnainét mentették ki, majd meg a legényeket. A hajón levő Horváth Péter polgári főkapitányi biztos a sze­rencsétlenül járt halkofát és két legényét Esztergom­nál partra tétette ki, átadván nekik a megmentett bárkát s az abban levő halakat.­­ A nemzeti tornaegyesület közös és rendes vívó óráinak díja hibásan tétetett közzé. A közös órák havonkint kerülnek 2 írtba, a ren­desek szintén havonkint 5 írtba.­­ A budai szüretelőknek mustját ugyancsak felszaporitja a jó ég. A tegnapi esőre ma egész zápor köszöntött be erős villámlás s hatalmas dörgés közt. A 100 éves kalendárium a megmondha­tója, mily következtetést kell e késői égi háborúból következtetni a jövő termésre. Egyelőre meg kell nyugodnunk abban, hogy ha ez így tart még továbbra is, sok de rossz korunk lesz. — Atheisták kongresszusa. Párisban e hó 18-ka óta egy obskúrus külvárosi színházban, az Oberkampf-színházban atheisták kongresszusa folyik. Az elnöki állást Lepelletier Ede, a Marseillaise szer­kesztője viseli. A gyűlést az egyetemes köztársaság, gondolatszabadság és a szocziális revoluczió éltetésé­vel nyitották meg. Brüsszelen kívül csak franczia vá­rosok voltak képviselve. Az első gyűlésen nem sokat végeztek. Egy havrei szónok azt mondá, hogy a pa­pok az emberiség megrontói s mikor egy jelenlevő erre morogni kezdett, megragadták, a szószékre czi­­pelték s megkérdezték, mi a neve ? Ez nyugodtan felel: Pastor Hirsch. (Aha! átalános nevetés.) Önök kényszerítenek arra, hogy beszéljek. Nyugodtan aka­rom meghallgatni a vitát, azután tiltakozom. De mi­kor mondták, hogy a papok a nép megrontói, én mint az evangélium szolgája (zajos ellenmondás)... én a protestáns egyház papja vagyok. (Zaj. Egy belga közbekiált: Hadd beszéljen, majd elvitetjük, mint Brüsszelben egy társát.) Családapa vagyok s ép oly tisztességes, mint önök, de önök itt oly elvont kérdé­sekről beszélnek, melyek önökre nézve teljesen ide­genek. — A zaj erre oly nagy lett, hogy a papnak le kellett lépnie a szószékről. Alig mondta ki azonban Canivet, ismert párisi radikális, hogy a protestáns egyház még rosszabb, mint a katholikus, Hirsch me­gint föllépett. Ez nem tudományos vitatkozás, ha­nem kávéházi csacsogás. Az elnök rendre utasítá a szónokot. — Engem klerikálisnak neveznek, folytatá Hirsch. Engem, egy elzászit, egy száműzött fiát! Vannak itt a Creuse-departementnak képviselői, mondják meg ezek, hogyan viseltem magamat május 16-án. Ti el akarjátok rabolni a gyerme­ket családjától, hogy az összeségre bízzátok. Ezzel csak nyomorult utánzói vagytok XIV. Lajosnak, ő is 1682-ben elszakította a gyermeket anyja kebeléről, hogy a hitközséget életbe léptesse Francziaországban, a­mint ti a társadalmi egységet akarjátok. A nemzet csak erős vallási meggyőződéssel hatalmas. Az ameri­kai köztársaság jól megértette ezt, mikor a kiállítá­son pavillonjának homlokára az evangélium szavait irta! Ekkor megint félbeszakították Hirschet, s a kongresszust hétfőre halasztották. nyomdájában Váczott s kapható ugyanott a szerző­nél, Karcsú A. Arzén sz.-fer.-r. kolostor főnökénél. Ára 1 frt. — A »Figyelő« czimü irodalomtörténeti közlönyből megjelent a szeptemberi füzet. Igen érde­kes benne Abafi Lajos közleménye Szemere Miklós költői zsengéiről s Szilágyi István közleménye, né­hány báró Orczy Lőrinczhez intézett irodalomtörté­neti levél Kazinczytól s Péczely Józseftől. A füzet többi czikkei: Ányos Pál, Koltai Virgiltől. Gaál Jó­zsef nagyobb költeményei dr. Radics Ferencztől. Ré­vai Bécsben és Nagyváradon Csaplár Benedektől. Gyöngyössy Jánosról s Csokonai kiadatlan költemé­nyeiről Abafi Lajostól. Irodalomtörténeti repertó­rium id. Szinnyei Józseftől. A füzet mellett a »Ma­gyar könyvészet« 6-ik és 7-ik füzete van. A »Figye­lő« havonkint egyszer jelenik meg s előfizetési ára egész évre 8 frt. — Schauer Ferencz »Atalá«-jából teg­nap kezdették meg a színpadi rendező próbákat Káldy Gyula vezetése alatt. A próba már az első al­kalommal oly összhangzóan folyt le, hogy a darab szinrehozatala a jövő hó első napjaiban biztosra vehető. — Statisztika Csepreghy művei­ről. Abból az alkalomból, hogy Csepreghy Ferencz­­nek »A szép asszony kocsisa« czimű népszínműve lesz az utolsó darabja, mely a népszínházban színre kerül, népszínházi működéséről adjuk a következő adato­kat: Színre került 14 darabja 398 előadásban, ezek közül 11 eredeti 352-szer, s három átdolgozás 46-szor adva elő. Az eredetiek közül színre kerültek: »Sárga csikó« 74-szer, »Utazás a föld körül« 65-ször, »Piros bugyelláris« 60-szor, »Sztrogoff Mihály« 52-szer, »Kolumbusz« 30-szor, »Vízözön« 23-szor, »Utazás a holdba« 23-szor, »Perezes« 10-szer, »Két menyeg­ző« 7-szer, »Az élhetetlenek« 5-ször, »Egy kissé kö­rül a földön« 3-szor; az átdolgozások közül: »Szép Meluzina« 31-szer, »Lumpácziusz« 12-szer és »A bot­csinálta doktor« 3-szor. — A würtembergi király egyike ama kevés fejedelmeknek, kik a magyar irodalom iránt érdeklődnek. Különösen Petőfi költeményei kedvencz olvasmányát képezik s azok német fordításait mind megszerezte. Első, a ki a magyar lyrikust megkedvel­tette vele, Kertbeny Károly volt. Műfordításait fel­­ajánlta a királynak s az uralkodó sokszor kitüntette őt barátságával. Mig a külföldön tartózkodótt, Pe­tőfi első fordítója sokszor vendége volt a Württem­berg­ udvarnak s a király legszívesebben a magyar irodalomról, Jókairól, Arany Jánosról beszélgetett vele. Kertbeny minden munkáját megküldi a tudo­mánykedvelő fejedelemnek s legközelebb a »Magyar könyvészeti első kötetét is elküldé magánkönyvtára számára. E műről a király hivatalos lapja, a »Würt­­tembergischer Staats-Anzeiger« nagy elismerésse­­szól, kiemelve a nagy szorgalmat és széleskörű kutat­­ást. A dicsérő czikket dr. Hemsen Vilmos udvari ta­nácsos irta. — Teleky Sándor gróf újabban több munkát fejezett be: így »Barna paraszt felesége« czi­mű két kötetes regényt irt, s ezenkívül emlékeinek újabb sorozatát bocsátja közre, mint a »Budapesti Hírlap« írja . A két kötetes munka »Egyről-másról« czímet nyert és Révai testvérek kiadásában lát nap­világot. Érdekes tudni, hogy a két kötet közül az első Jókai Mórnak lesz ajánlva, míg a második együt­tesen Bl­aha Lujza asszonynak és Munkácsy Mihálynak. A szellemes író egy előszó felében fogja kifejteni, miért ajánlá egy kötetét a magyar haza két ily kiváló művészének. Ezenkívül »A selyemgyerek« czimü regénybe is belefogott a gróf, s azt R­é­v­a­i­é­s »Regényvilág« czimü vállalatában adják ki először. Napirend szeptember 23 án. Naptár: Péntek, szeptember 23. R. kath­. Tekla; prot. Tekla; görög-orosz: (szept. 11.) Tivadarka. — Nap kel. 5 ó. 49 p. nyug. 5 óra 55 p. — Hold kel 5 óra 48 p. reggel, nyug. 5 óra 27 p. este. Múzeumban a régiségtár reggel 9 órától délutáni 1 óráig.Múzeumi könyvtár délelőtt 9-től délután 1 óráig. Akadémiai könyvtár és egyetemi könyv­­tár d. e. 9-től d. u. 3-ig. Eszterházi képtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Orsz. nőiparkiállítás a Vigadóban, d. e. 9-től d. u. 6-ig. Képzőművészeti társulat állandó képáru­­csarnoka sugárúti palotájában. Margitszige­tre hajó indul az összes állomá­sokról fél óránkint, a szigeten nép- és katonazene. Orsz. gazd. és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. Állatkert nyitva egész nap. Irodalom, művészet és tudomány. A Révay-testvérek kiadásában megje­lent önálló két kötetben is »Numa Roumestan,« Daudet Alfons e kitűnő regénye, a­mely a Regényvi­lág folyóiratban közöltetett először. A regény érdek­­feszítő történetben megragadó élénkséggel rajzolja a franczia délszak specziális jellemét, é­s Daudet Al­fons legjelesebb műveinek egyikét képezi. A regényt F. B. fordította. Ára a két kötetnek 5 frt. _ Megjelent Vácz város történe­tének III- kötete (1787—1848.) Serédy S. könyv­ KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Gabona és árutőzsdék, Berlin, szept. 22. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Búza szeptember—októberre 233.»/«. april—májusra 227.7a- R o z s helyben 191.—, szeptemberre 191.—, szeptember—októberre 186.*/*, ápril—májusra­­ 170.7a. — Zab szeptember— októberre 150.—, ápril—májusra 149.—. — Repcze­­p 1­a­­ helyben 55.20, szept.—októberre 55.10, ápril— májusra 56.40. — Szesz helyben 59.50, szeptemberre 59.60, szeptember—októberre 57.80, ápril—májusra 55.50. Stettin, szept. 22. (G­a b o n­a tőzsde.) Búza szeptember—áprilira 233.—, májusra 227.—. — Rozs szep­tember—októberre 185.—, október—novemberre 179.—, áp­ril—májusra 169.—. — Olaj szeptember—októberre 56.—, ápril—májusra 56.70. — Szesz helyben 60.—, szeptember­re 60.20, szeptember—októberre 57.40, ápril—májusra 54.70. — Repcze szeptember—októberre 254.—. Cöly, szept. 22. B­u­z­a novemberre 24.75, márcz. 1882. 23.85. — Rozs novemberre 18.80, márcz. 17.85. — Repczeolaj helyben 31.—, októberre 29.60, májusra 1882. 29.90. Amsterdam, szept. 22. (G­a­b­o­n­a­t­ő­z­s­d­e.) Bú­za nov. 323.—. Rozs okt. 226.—, 204.—. Repczeolaj hely­ben 32.7a, őszre 32.7*, máj. 34.—. Októberi repcze 351.—, tavaszi —.—. Pária, szept. 22. (Zárlat.) Búza szeptemberre 32.'/—, októberre 32.7a, november—februárra 32.7«, január—ápri­lisra 32.7«. — Liszt (9 márkás) szeptemberre 67.7*, októ­berre (9 márkás) 67.7*, november—februárra 68.—, január —áprilisra 68.—. — Olaj szeptemberre 79.*/«, októberre 80.7*, november—dec­emberre 81.7*, január—áprilisra 81.7a.— Szesz szeptemberre 67.*/*, októberre 66.*/*, novem­ber—deczemberre 66.7*, január—áprilisra 66.—. — Bú­za tartva, liszt bágyadt, olaj és szesz baisse. — Időjá­rás : Felhős. Értéktőzsdék. BÉCS, szept. 22. (Magyar ért. zárlatra.) Magy. földte­­herm. kötv. 97.75. Erdélyi földtehermt. kötv. 97.50. Magy­­záloglevél 102.25. — Erdélyi vas. 167.75. Magy. keleti vas. 96.—. Magy. sorsjegy 122.50. Szőlődézsmav. 94.50. Arany, járadék 118.40. Tiszavölgyi sorsjegyek 113.—. Magy. vasúti kölcsön 132.75. Magy. hitel 350.—. Alföld 174.—. Magyar északkel. 167.50. Keleti vasúti elsőbbs. 91.—. Tiszai vasút 246.50. Magy. leszámítoló bank 127.50. Kassa-oderbergi vasút 150.—. Magyar papirjáradék 89.60. BÉCS, szept. 22. (Osztrák ért. zárlatja.) Hitelrészvény 356.60. Lombard 151.50. Aranyjár. 94.25. London 118.— . Galicziai 322.50. 1864-es 172.75. 1860-as 131.75. Frankfurt —.—. Nemzeti bank 829.—. Angol-osztrák bank 158.—. Államvasut 355.—. Napoleond’or 9.357s. Járadék 76.75. Hi­­telsorjegy 178.75. Porosz pénzutalvány 57.80. Arany 5.58 — . Török sorsjegy 25.—. Ezüstjáradék 77.50. BéCS, szept. 22. (Mag. forgal.) Hitelrészvény 357.80. Magyar hitel 352.—. Lombard 153.50. 1864-es —.—. Ma­gyar aranyjáradék 118.40. Járadék 76.82. Galicziai 318.25. Angol-osztrák 163.50. Államvasut 353.50. 1860-as 298.—. M. sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.32—. Unit­bank 150.50. Osztr. aranyjáradék 96.75. Magyar papirjáradék 90.95. 4%-os aranyj. 90.10. BÉCS, szept. 24. (Ered. sürg.) Az esti tőzsde magánforgalmán hausse-irányzat uralkodott­ A 9 órai zár­laton : osztrák hitelrészvények 359 . osztrák papirjára­dék 76.85. Berlin, szept. 22. (Z­á­r­l­a­t.) Papírjáradék 66.10. Ezüstjáradék 67.10. 4°/0-os Magyar aranyjáradék 78.60. Magyar állami kötvények 78.*/1. Hitelrészvény 616.—. Osz­trák államvasuti részvények 615. — . Károly Lajos vasúti részvények 139.50. Romániai vasúti részvények 62.10. Orosz bankjegyek 218.60. 5 százalékos osztrák papirjáradék 81.'/s. 6 százalékos Magyar aranyjáradék 102.'/«. 5 százalékos ma­gyar papirjáradék 77.'/«. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények 93.*/,. Magyar hitelrészvények 600.,. Déli vasúti részvények 264.'/. Kassa-oderbergi vasúti részvények 64 */„. Váltóárf. Bécsre 171.55 Berlin, szept. 22. (U t ó t­ő z s d e). Papír-járadék Ezüstjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar állami kötvények —.—. Hitelrészvény 617.—. Osz­trák államvasuti részvények 615.—. Károly Lajos vasúti részvények 140.—. Romániai vasúti részvények —.—. Orosz bankjegyek 220.—. 5 százalékos osztrák papírjáradék —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 5 százalékos Ma­gyar papírjáradék —.—. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények —.—. Magyar hitelrészvények —.—. Déli vasúti részvények 266.—. Kassa-oderbergi vasúti részvények —. —. Váltóárf. Bécsre —.—. Berlin, szept. 22. (T­ő­z­s­d­e.) Játékpapirok, ban­kok, osztrák járadékok emelkednek; vasutak eléggé szi­lárdak. Frankfurt, szept. 22. (Esti zárt.) Papir-járad.—.—. Osztrák aranyjáradék 81.68. Osztrák hitelrészvények 308.62. Osztrák államvasuti részvények 308.12. Lombard 134.—. Magy. galicziai vasút 149.—. Váltóárfolyam Bécsre 173.—. Ezüst-jára­dék 66.'/1. 6. Magy. arany-járad. 102.12. Osztr. bank-r. 736.— Galicziai 280.87. Erzs. nyug. vasút 174.—. Tiszavidéki vasúti elsőbbs. —.—. Kincst. utalvány —.—. Magyar papir­járadék 81.»/,. Frankfurt, szept. 22. (Zárlat.) Papirjáradék 66.»/,. Osztr. aranyjáradék 81.»/,. Osztr. hitelrészv. 306.—. Osztr. államv.részv. 306.87. Lombard 131.—. Magy. Galicz. vas. 144.87. Váltóárf. Bécsre. 172.90. Ezüstjáradék 67.—. 6% Magy. aranyjáradék 102.18. Osztr. bank.-r. 716.—. Galicziai 279.’/«. Erzs. nyug. vasút 185.62. Tisz. v. vasúti elsőbbs. 88.'/8. Kincstári utalvány —.—. Magy. papirj. 77.18. 4°/0 magyar aranyjáradék —.—. 5% osztr. papirjáradék 81.»/8. 4*/a szá-­8zalékos földhitelzáloglevél 81.*/«. JP&r­g. szept. 22. (Zárlat.) 3°/o Évjárul. 84.80. Tör­lesztési évjár. 87.15. Lombard 343.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék 102.*/«. Magyar vasúti kölcsön 291.—. Bécsi Unio­bank —.—. 5°/o Évjárulék 116.67. Osztrák állami vasút 767—. Osztrák földhitelrészvény 940.—. Osztrák aranyjáradék 83.—. Magyar jelzáloghitelbank 545.—. 4°/0 magyar aranyjáradék 78.81. A vasvámok kérdése. A vámtarifa revíziója közel kilátásba van véve. Osztrák részről mind hangosabban sürgetik azt. E revisiónál nagy fontosságú az a kérdés: fel kell-e emelni a vasvámokat. A vasgyárosok és vasfinomítók egy küldöttsége nem régen felkereste volt az osztrák kereskedelmi minisztert s emlékiratot nyújtott át neki, mely kifejti, hogy felesleges felemelni a nyers vas vámtételét s a többi vas és gépvámtételek is elég magasak. E felfogással szemben az osztrák bányászati egylet komolyan tiltakozott. Most még 14 csehorszá­gi gépgyár, a prágai, pilseni és schani gyárak nyúj­tottak be egy felterjesztést a kereskedelmi miniszter­hez s hasonlag helytelennek jelentik ki azon nézetet, mintha a fennálló vámtételek versenyképességet biz­tosítanának az osztrák vasiparnak. Emlékiratuk e következő indítványokat tartalmazza: 1. A fennálló osztrák-magyar vámtarifa a gép­ipar számára teljesen elégtelen s még oly mértékben sincs védve, mint a vasipar, azért is legelsőbben ki kell egyenlíteni az aránytalanságot a nyers­anyag és gyártmány vámja közt. 2. A nyersvas-vámtételnek minden emelése, melylyel egyidejűleg és hasonló százaléktétellel, a gé­pekre vetett vámok is nem emelkednek, a legérzéke­nyebben károsítja a gépészeti ipart s ezért elvetendő. 3. A belföldi gépipar emelése érdekében kívá­natosnak látszik visszatéríteni a nyersanyag vámját mindazon gépek kivitelénél, melyek a külföldről be­hozott nyersanyagból készültek. A »Fremdenblatt« azt következteti ebből, hogy a jelenlegi gép­vámtételeket semmi szín alatt nem lehet meghagyni, hanem hogy fel kell emelni a nyers­anyagot, s egyidejűleg a gépek vámtételeit. A vasipar és gépipar érdeke szolidaritásban van. A­kik a védvámok egyedül üdvözítő hatalmá­ban hisznek, azok előtt természetesen helyesnek látsz­­hatik ez az okoskodás. De a kalkulust máskép is lehet csinálni : úgy, hogy a magyar gazdára, a magyar iparosra mindenesetre nagyobb előny az, ha a jó kül­földi gépeket alacsony vámtétel mellett megkaphatja. Számos gép van, a­mely egy-egy külföldi gyáros sza­badalmát képezi s oly jól, mint az ő gyárában sehol a világon nem készül. Miért kelljen e gépeket minden magyar gazdá­nak, iparosnak megdrágítva vásárolnia. Hát nem eléggé megdrágulnak az ily gépek már a hosszú út által, a­melyet meg kell tenniök, míg a gyárostól a fogyasztó kezébe jutnak ? A nemzet vagyonosodására mindenesetre nagyobb előny az, ha a gazdagodás eszközei mindenki által könnyebben megszerezhetők, mintha megdráguttatnak csak azért, hogy egy-két belföldi vagy osztrák gyárosnak ez előnyére szol­gáljon.­­ A budapesti kereskedelmi és iparkamara f. évi szept. 26-án d. u. 4 órakor szokott helységében közös kamarai ülést fog tartani. Az ülést megelőzőleg szept. 25-én vasárnap d. u. a fővárosi iparos körben az országgyűlési klubbok mód­jára előleges értekezlet fog tartatni, melyen minden a szept. 26-án tartandó kamarai ülésen előfordulandó tárgy előre meg fog vitattatni. Mely előértekezletre a kül- és beltagok meghivatnak, hogy közös megállapo­dás alapján, a kamarai ülésen, a többség óhaja érte­­sülhessen. Ezt megkívánja a parlamentáris eljárás, de a kamara méltósága is. — Pest megye felső­s­olti j­ár­ásából e következő figyelmeztetést küldtek be hozzánk. A Dunavecsével határos Vadas pusztán az ottani haszonbérlő két lován kiütöttt a taknyos­­ság. A két ló lelövetett és ezzel a baj tovább terje­dése megszűnt. De a Vadas pusztával határos homoki uradalomban öt hét óta szintén takonykor mutatkozik. Három lónak az orra teljesen sekély se­bekkel telt, egyiknek az orrkéz fala át­evezett a ra­gályos anyag által. Gyanús van négy, a ménetes csi­kókon kívül stb. Szigorú intézkedésre van szükség.­­ Az osztrák hitelintézetről azt a hírt terjesztették el tegnap a bécsi tőzsdén, hogy magyar domaniális bankot fog fölállítani, az államjószágok betelepítése és értékesítése végett. E hk­ nem új ; régóta rebesgetnek arról, hogy egy ilyen nagy pénzintézet keletkezőben van s tegnap az a körülmény szolgáltatott rá okot, hogy Pallavicini elnök és Kornfeld igazgató, kik Fiuméban az ottani bankfiókot tekintették meg s az uj rizshántó malom megnyitásán jelen voltak, Bécs felé vették útjukat s ott az osztrák hitelintézet befolyásos egyéneivel érte­keztek.­­ A Bollettino dell’ Agricoltura olasz mezőgazdasági lap tudósítása szerint a szep­temberi kedvezőtlen időjárás folytán nagyon elkésett a rizs­aratás. Novara, Milánós Pavia környékén csak most fogtak az aratáshoz s félő, hogy ha az esős idők tovább tartanak, még októberbe is be fognak nyúlni a takarodási munkálatok, a­mi ottan a ritka esetek közé számítandó. Megjegyzendő, hogy a poklai állami rizs telepről már jóformán be van takarítva az idei termés. A július és augusztusi aszaló szárazságot — írja nevezett lap — egyszerre egy erős reakcziós jellegű idő váltotta fel, mely 15 nap óta tart és már igen sok kárt okozott a szőlőnek különösen Mele­­gano. S. Colombano Lodi s Mirandola környékén. Borzasztó szélvészek dühöngenek s a szűnni nem akaró zápor esők és a jég nyomott s­ínséget terjesz­tenek a Ticino és a Po mentén. — Olaszország 1882. évi költségve­tési előirányzatát most terjesztette a miniszterelnök a ház elé. Ez előirányzatból kitűnik, hogy az összes rendes bevételek 1318.303,6­5 lírára, a kiadások 1236.501,289 lírára vannak számítva s igy maradna 81.802,326 lira felesleg. Az extraordinariumban azon­ban 9.689,908 lira rendkívüli bevétellel szemben 80.948,722 líra rendkívüli kiadás áll, a defic­it te­hát itt 71.258,813 lírát tesz. S az egész budget vég­eredménye 10.543,512 líra. A magas rendkívüli kia­dások onnan erednek, hogy a kormány nagy fontos­ságú gazdasági és pénzügyi reformokat készül keresz­tül vinni. — Heti lóvásár (szept. 22.) A ma tartott heti lóvásárra felhajtatott 434 db ló, ebből eladatott: uj lólevél mellett 46 db, átírással 130 db, összes el­adás 176 db. Gyanús okokból 3 db, a vásárból kizá­ratott s letartatott. Bécsi lókereskedők bécsi vágóra 40 dbot vettek 20 írttól 45 frtig. Közönséges lovak ára minőség szerint 20—15 ftig fizettetett. A vá­­­­ron az élénkséget az erős idő nem engedte kifejteni. — Marhavásári jelentés szept. 22-kén. Felhajtatott 2709 nagy és 3803 db aprómarha, ebből eladatott: 47 drb bika díja 82—115 ftig » 1444 » ökör párja 204—326 » » 900 » v. tehén » 160—295 » eladatott 244 drbf. tehén drbja 80—205 érzig 73 » bivaly párja 200—230» » 344 » borjú drbja 9—27» » — » bárány párja—------» 3803 » birka drbja 8—171/2 » Ökörhus 100 klgramja 48—51 tehénhus» 47—49» borjúhús» 60—80» bivalyhus» 43—47» nyers szalonna »» 68—70 sertészsír 70—72 Budapesti i­ru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Délután. Berlin magas­ árállást jelez, itt azonban csak tavaszi búza szilárdult valamivel, míg a többi czikkek a déli hivatalos jegyzésekhez képest változatlanul zárulnak. A forgalom jelentéktelen és köttetett csu­pán egy rakomány búza tavaszra 13.35 írton. A han­gulat szilárd. Esti jegyzés. B­u­z­a tavaszra 13.33 —13.37. — Búza őszre 12.68—12.70. — Bánsági tengeri 1882. máj.—jun. 7.62— 7.65. — Zab tavaszra 8.36—8.40. — Zab őszre 7.73—7.75.— K. repcze aug.—szept. 137/8—137/8. Értéktőzsde. Az esti tőzsde tartósan igen szilárd. Osztr. hi­telrészvények 356.50—356.80 és 355.80 kelt, aztán ismét felment 356.70-re és 356.80-on záródott szilár­dan ; m. hitel 350.50 és 350.25 köttetett; 4 százalé­kos magyar aranyjáradék 90.70—90.55; magy. leszá­mítoló bank 124.25—124.50 vezetett; 5 százalékos papirjáradék 89.50—89.65 köttetett. Gyarmatáruk. Budapest, szept. 22. (Brázay Kálmán árutudósitása.) C­z u k­o­r. A szeptember havi időjárás, mely a répa termést még mindig befolyásol­ja, irányadó jelenleg a czukor-piaczok hangulatára. A jövő héten már több gyár megkezdi a gyártást, úgy hogy a jövő hó elején már új gyártmányú ezukor ke­rül piaczunkra. Nyers ezukorban nagyobb számú ajánlatok létettek, és a­mennyiben a gyárak nagy részben már fedezték szükségletüket, a nyers áru ér­téke csökkent. Finomított süvegczukor múlt heti árait teljesen megtartotta készlet hiánya miatt és szilárd hangulatú irányzattal bír. Arak finomított I. rendű kis süvegek 50, nagy 49—48,50, koczkaczukor 50, czukorliszt 50, világos sárga jegeczezett 55, fehér je­­gecz 75 frt. K­á­v­é. Az utóbbi németalföldi árlejtés kedve­zőtlen lefolyása következtében a kávék egy fél, sőt 1 írttal olcsóbban adattak és Rio Janeiróból is kedve­zőtlen tudósítások érkeztek, mely okok azonban nem igen bírták befolyásolni kávépiaczunkat, a­mennyiben nagyon csekély választékkal rendelkezünk és csak kis mennyiségű új szállítmányok érkeznek s azok is jó árak mellett hamar vevőre találnak. Szép színes Cey­­ron faj kávék még mindig keresettek s nagyobb for­galmat érhetnének el, ha a termés oly rendkívül je­lentéktelen nem volna. New­ Yorkból értesülünk,­­ hogy Rio Janeiróból érkezett nagy kávészállít­­mányok az ottani piac­on lazább hangulatot idéztek elő és annak következtében a kávéárak hanyatlottak. Mocca kávéban a termés nemcsak hogy nem kielégítő, de különösen a valódi arabs finom fajok csak kisebb mennyiségben és magas árakon szerezhetők be. Uj termésből kisebb szállítmány jutott birtokomba ma­gas árak mellett, ellenben az adeni kevésbé megfelelő minőségű kellő mennyiségben és lényegesen olcsóbb árakkal kaphatók. A jelenlegi árak : Mocca valódi arabs uj termésű 195.—, aadeni 172.—, cuba potozzi I. 175.—, jamaica I. 182.—, uj Ceylon I. 167.—, II. 160.—, III. 154.—, cubagyöngy 176.—, arany jáva I. 182.—, sárgájává I. 127.—, malabár 117.—, Rizs. Az utóbb jegyzett árak mellett a piacz szilárd hangulattal bir és kielégítő forgalom ész­lelhető. Fűszerek: Fahéj szilárd és emelkedő irány­zatot mutat. Gyömbérnek folytonos érdeklődés mel­lett változatlan és különösen a Cochin-gyömbérnek emelkedő árai vannak. Bors, Singapore, nagy kereslet mellett, változatlanul s szilárdan megtartja magas árait. Szegfűbors helyzete változatlan jó. Dél egy tim­öles. Mazsola a hét elején igen élénk hang­ulattal bírt, a hét végén azonban igen laza tudósítások érkeztek a londoni piac­ról, miáltal a forgalom némileg csökkent, mindamellett az árak változatla­­k maradtak. Smyrniai tudósítások szerint az ottani piacz fentartja eddigi szilárdságát, s ha azon körülményt is tekintetbe veszszük, hogy az idei termésnek kétharmad része már értékesítetett, s hogy a termelők az olcsóbb ajánlatokat elfogadni nem hajlandók, úgy azt következtethetjük, hogy még ez idő szerint árcsökkenés nem valószínű. Mandula csekély változásokat szenvedett. Koszorú-füge a hét folytán nagy forgalmat mutathatott fel, és folyton élénk kereslettel bírt. Olaj. Az idei olajtermés állítólag egészen tönkre tétetett, részint a roppant nagy hőség, részint pedig a több helyütt feltűnő olajférgek által, és így az olajárak emelkedését többé kétségbe nem lehet vonni, sőt ez idő szerint már lényegesen emel­kedtek is. Tea. Az utóbbi két hétben csak csekély vál­tozásokon ment át, és egészben, kivéve a Congo teákat, melyek élénk kivitelnek örvendettek, csen­des hangulat uralkodott. Ezt leginkább a jelen­tékeny szállítmányok és ajánlatok idézték elő. In­diai teák a gyakori ajánlatok következtében némi­leg csökkentek. H e r i n g. Piaczunk a régi árak melett megtartotta eddigi álláspontját. A tulajdonosok en­gedékenyebbek és nagyobb részleteket már olcsóbb árakon adtak. Petroleum. A hét kezdetével élénken emel­kedő hangulattal bírt, és jobb keresletre támaszkodva emelt forgalmat érhetett el. Örömmel észlelhetjük azon körülményt, hogy hazánkban is érdeklődnek az ásványolaj források iránt, és valóban kívánatos volna, ha a kormány ezen vállalatok érdekében némi érzék­kel bírna és azok életbeléptetését elősegítené. Nemzeti színház. Ma, szept. 23-án. Először: A hol unatkoznak. Vígjáték 3 felv. Irta Tailleron E., fordította Huszár Imre. Személyek: Bellac, tanár Bercsényi Cérau gróf Náday Raymond Halmi Foulonnier Hetényi Saint Réault Egressy Tábornok Kovács Vicot Pintér Reville hgnőSznó Prielle K. Cléran grófné Felekiné Loudan Lendvayné Raymondné Molnárné Watson Márkus E. Kezdete 7 órakor Népszínház Ma, szept. 23-án. Olivett lakodalma. Operett 3 felvívták H. Chi­vet és A. Duru,forditotta Evva Lajos. Zenéjét szerzette Ed­mond Audran. Személyek : Iff herczeg Solymosi Merimák Kassai Valentin Kápolnai Marvezsol Komáromi J. Olivett Komáromi M. Batild Hegyi A. Urika Csatai Zs. Lonfozó Újvári Lartimon Pintér Musztik Vámosi P. Leküröly Tornyai A. Misztigrisz Béni I. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A budapesti gabnatőzsde hivatalos árjegyzései szept. 22. Gabona- vagy 61 Faj Irány­zat »Int­ségi suly hektoliteréül*« n | 74 kg. | 75 kg. | 76 kg. | 77 kg. | 78 kg. | 75 kg­ | 80 kg. |81 kg. 100 kilogrammnak Ara írtól | írtig | írtől | írtig | írtől | írtig írtől | írtig | írtől | írtig | írtől | írtig | írtől | írtigfrtól | írtig uj tiszavidéki........ szilárd—.——.—12.40»12.6012.55 12.6512.70,12*8»12.85­12.9012.90j­2.9513. — .13.05 pestvidéki........n —.——.—12.4012 5012.55(12.6512.70j­2.8012.85(12.9012.90 12.9513.— 13.05 Búza„ fehérmegyei ....n —.——.—12.3012.4012.45*12.5512 6012.7012.75(12.8012.80j­2.8512.90 12.95 I» bánsági ............„ —.——.—12.4012.5012­­.5(12.6512.70.12.8012.86(12.9012.90(12.9513.— 13.05 m. éjszakkeletin — • —— • —12 0512.1512.20 12.3012.35 12.4512.50 12.6012.60­ 12.6512.65 12.70 . I •--—.—­­ - .——.——.— G­abona, vagy uj IF1 a.­­ Irányzat Minőségű súly hek­toliterenként 100 kilogrammnak ara forint krtól forint krlg Ú187 árpa......................................... takarmány ............ . . . 60—62 . . .7 50 *­8 50­” J Udezab.............................................p­lanyhp....... . . . 37—40 . .7 GO7 70­­­6 bánsági.................... . ..... .... 75 . .6 957 Xtengeri....................................­ másnemű.................0 ......... .... 73 ....6 856 90£kóles......................................... . 0 ........ nélkül....................— — k«p. repcze......................... ú] lanyha....... 12«/,_ 13»/« bán*, repcze.......................n 12— 12 ■/,­1•§ 2 Gabona Irányzat Határidő 100 kilogrammnak Ára pénz­ért kr. Arn írt I hr. búza..................... tengeri . . . . zab......................... repcze káposzta. . bánáti. . szilárd szilárd tavasz....................... őszre.......................... május— junius 1832 . . tavasz....................... őszre .......................... augusztus—szeptember július—augusztus . . . 13 12 7 8 7 137/s 30— 63-62-36 73-13 12 7 8 7 137. 35-70-65 40-75-Különféle termények Irányzat 3T1 -A. T Pénz Ára­n­t­ért Luczerna magyar.........................._ _ franczia................................._._ lasz.............................__ _ vörös................................................. ..— nyers, azonnali szállítás. .............._ _ finomított................................. 34.— 34.50 őszi, kétszer finomított.................... .._ repcze, egysz. prés.......................... 6.10 6.25 pesti................................................. 09.— 69.50 vidéki.............................................._._ m. la légensz. áru, mint sz............... 60.60 61.— városi légen szárított....................... 64.50 65.— füstölt, azonnal............................. 68.— 69.— olvasztott....................................... 44.— 45.— boszniai, hordó................................._ ■ zsákokban......................................._ _ szerbiai, hordó................................. 22.30 22.50­ zsákokban.......................... 22.30 22.50 slavoniai la. uj............................._ _ bánáti . . . .uj ............................. 19.­ 19.50 magyar, minőség szerint................ —._ ___ szerbiai ........................................... magyar, la....................................... 23.— 24.— szerbiai .......................................... 20.— 21.— magyar, fehér................................. ..— magyar, kékes............._.__ házi, kék. . ................................. illiriai............................................._._ erdélyi .........................................._.— fehér f­a.......................................... 66.— 68.— fehér Il­a....................................... 56.— 58.— vörös .............................................. nyers, minőség szerint..................._ sárga csurgatott ............................. 29.--30.-­fehér.............................................._ _ apró hordókban............................. rozsnyói....................................... 117.— 118.— bánáti.............................................. 123.— 124.— szesz . . .......................... 38.­39.—„ élesztő .................................... 40.50 41.— ingyen hordó ingyen hordó ingyen hordó, t. s. hordó és zsákokban ingyen hordó netto Tara burok nélkül ingyen hordó, netto Tara hordó nélkül netto Tara 100 liter­ százalékonként herein ag lanyha , repeteolaj szilárd . lenmagolaj lanyha . olajpogácsa disznózsír lanyha . lanyha . szalonna szilárd . csendes. szilva szilárd . szilva­ íz csendes. dió lanyha . gubacs . szilárd . hamuzsír csendes. borkő (termész.) szilárd méz lanyha . viasz . szilárd szilárd

Next