A Hon, 1881. október (19. évfolyam, 269-299. szám)
1881-10-01 / 269. szám
nyerővel. Pályázók teljes nevük és lakásuk nyílt közlésével, tervrajzzal és részletes leírással ellátott ajánlataikat a költségvetéssel együtt f. évi október 10-éig küldjék be a Göczel-kardbizottságnak Budapestre a »Függetlenség« szerkesztőségébe. A legjobb terv készítőjére bizatik a diszmó kivitele. Nem magyar, vagy nem Magyarországon dolgoztató iparosok ki vannak zárva a pályázatból. — A nőiparkiállításról. A tegnapi nap bevétele meghaladta a 300 forintot, ehhez járult még herczeg Coburg adománya 500 frt, melyet a királyné példájára szövőszékek vásárlására küldött a kiállítási elnökségnek. A mai nap folyamában szintén sokan látogatták meg a kiállítást. Már a délelőtti órákban ott láttuk Német József temesvári püspököt, ki élénk érdeklődéssel tekintette meg az egyes tárgyakat. Meglátogatták még a termeket gr. Hunyady, gr. Eszterházy István főispán, dr. Liptay Béla, Bogdanovicsné, kik valamennyien több tárgyat s főleg sok szőnyeget vásároltak össze a torontáli kiállításban. Ugyancsak Liptay báró és gr. Károlyi Tibor nagyobb mennyiségű sorsjegyet vásároltak. Berzeviczy Tivadarné Sáros megyéből újólag gyönyörű sóvári csipkéket küldött eladás végett a kiállításnak. Tisza Kálmán miniszterelnök s neje ma délután szintén meglátogatták a kiállítást s számos vásárlásokat tettek. A fővárosi angol kisasszonyok fejedelemasszonya is ma volt a kiállításban. A kiállítás ünnepi berekesztése okt. 9-én d. u. 3 órakor lesz, mert 10-én már az első kis termet, s 10—11-én a nagy termet kell a gyümölcskiállító társaságnak rendelkezésére bocsátani. A sorsjátékra nézve a bizottság még nem állapodott meg, mily tárgyakat fog vásárolni a rendelkezésére bocsátott 1000 írtból, de mint tudjuk, érdekes tárgyak szándékoltatnak megvétetni; az ajándékozott tárgyak közt is igen sok érdekes van. A Deák-szobor ügyében ma délután jött össze a végrehajtó bizottság, Tisza Lajos elnöklete alatt az akadémia Kisfaludy-termében. Tisza Lajos a bizottság tagjain kívül meghívta erre az értekezletre azon urakat is, akik az álló szobor eszméjét helyeselték, úgymint Kammermayer és Gerlóczy polgármestereket, és báró Lipthay Bélát, azonkívül Ipolyi Arnold püspököt, mint a képzőművészeti társulat elnökét és Huszár Adolfot. Mindezek az urak (Kammermayer kivételével, ki akadályozva volt) megjelentek. A társaság körüljárván a Ferencz József teret, azután a hídra ment, hogy minden oldalról és távolságból szemlélhesse a fölállított ideiglenes szobrot. A szemle után Tisza Lajos, mint elnök a következő kérdéseket terjesztette az értekezlet elé: Először, van-e aggodalma az értekezletnek az iránt, hogy Deák ülő szobra Széchenyi álló szobrával szemben zavarná a Ferencz József-tér harmóniáját? E kérdésre az összes jelenlevők Lipthay báró kivételével nemmel feleltek. A második kérdés, melyet Tisza Lajos az értekezlet elé terjesztett, az volt, vájjon az ülő szobor nem vész-e el a tér nagysága mellett, szóval vájjon az ülő szobor eléggé praedominálja-e a parkot, melybe helyeztetett ? E kérdésre ismét, minden jelenlevő Lipthay báró kivételével oda nyilatkozott, hogy a szobor nem vész el a téren, sőt Lipthay báró egyenesen azon véleményének adott kifejezést, hogy nagyon is nagy az illető helyre. A harmadik kérdés az volt, vájjon kedvező-e az arány, mely a szobor és talapzata közt fennáll ? E kérdésre a jelenlevők egyhangúlag odanyilatkoztak, hogy a szobor igen nagy a talapzathoz képest és ebből az okból felszólíttatott a művész, hogy Schikedanz úrral a talapzat tervezőjével egyetértőleg ez iránt újabb javaslatot terjesszen elő. Végre a negyedik kérdés egyenesen a művészhez intéztetett, vájjon el van-e oszlatva minden aggodalma, melyet eddig az ülő szobor iránt táplált, amire Huszár Adolf úr határozott igennel felelt. A végrehajtó bizottság vasárnap fog jelentést tenni erről az eredményről a szűkebb bizottságnak, úgy, hogy a nagy bizottság valószínűleg már kedden végleg dönthet az ülő vagy álló szobor kérdésében. — Mária Valéria fegnő tánczórábról a főherczegnő magyar tánczmestere, Müller Lajos úr, kitől a főherczegnő Gödöllőn vett tánczleczkéket, a F. L.-ban a következőket irja: Rónay Jáczint püspök, ki, mint tudjuk, oly nagy gonddal s a legmagyarabb szellemben vezette a kis főherczegnő nevelését, figyelmeztetett, hogy a királyné ő felsége a leggondosabb édes anya s bizonyosan személyes megjelenésével is szerencséltetni fogja óráimat, saját szemeivel szerzendő meggyőződést kedvencz leánya tanulásáról, így is történt. Óráim rendesen d. u. öttől hatig tartottak s a királyné az első órákban öt perczcel hat óra előtt jelent meg rendesen a szalonban, hol a gyakorlatok folytak, és szokott kegyességével pár kérdést intézve hozzám a tanitásra vonatkozólag, leányával együtt távozott az udvari ebédre. A kis főherczegnő az első órától a legfigyelmesebb s ügyesebb tanulónak bizonyult. Az első szóra felfogott mindent s egy látás elég volt, hogy bármily nehéz lépést vagy meghajlást kifogástalanul utánozzon. A királyné ő felsége mindig nagyobb érdekkel kisérte leánykája fejlődését, s több-több időt töltött a tanórákon. Különösen emlékszem egy kedves epizódra, mely a legszebb színen tünteti föl anyai gondosságát. Nagy udvari ebéd volt kitűzve hat órára, s a királynét dolgai félhatig egészen igénybe vették. Alig maradt ideje átöltözni s megfésültetni magát az ebédhez. Hogy a kis főherczegnő tánczóráján mégis jelen lehessen, a szomszédos szalonba rendelte a fésülőnőt, s az ajtó közben foglalva helyet, mig az a pompás szőke hajat fésülte, ő a legnagyobb érdekkel nézte leánya gyakorlatait. Szerencsétlenségre az első pár leczke után sürgönyt kapott ő felsége, mely édesanyja betegágyához szókitá, s a legjobb anya maga is szerető leánynyá lett s azonnal elutazott, jelenlétével enyhíteni a beteg szenvedéseit. Az elutazás után elhatároztam hozzáfogni egy tervem kiviteléhez, mely már kezdettől fogva érlelődött bennem. A csárdásra akartam megtanítani a főherczegnőt. Tudtam, hogy megbízásom határán túl megyek s hibát követek el; de hiába, magyar tánczmester vagyok s a csárdást nagy örömmel tanítom. Meg a főherczegnőnek is örömet akartam szerezni, aki mindig kimutatta, hogy szívvel-lélekkel magyar leány. Mikor elmondtam neki a tervet , hozzátettem, hogy az egésznek titokban kell maradni, mert csak igy lephetjük meg vele hazatérése után ő felségét, kis tanítványom az öröm miatt nem találta helyét. »Oh! igazán nagy örömöt szerez vele nekem, mondá elragadtatva, s a mama nem fog haragudni. Én nagyon szeretem a csárdást. Hiszen tudja, hogy én magyarnak születtem, a magyar az én anyanyelvem s én a magyarokat mennyire szeretem.« Mondanom sem kell, hogy a csárdás úgy ment, mint a parancsolat. A főherczegnőn meglátszott, hogy rátermett szép nemzeti tánczunkra. Olyan kedvesen, tűzzel s odaadással lejtette, mint akármelyik alföldi szépség. Alig várta az öt órát, hogy a gyakorláshoz fogjunk, s ha a palota elé érkeztem, kedves gyermekarczát már láttam kikandikálni szobájának pompás függönyei mögül. Daczára annak, hogy a királynő visszatérése után az udvar csakhamar elutazott Budáról, s így a tanfolyamot egészen nem végezhettem be, mégis meg vagyok győződve, hogy Mária Valéria főherczegnő most is versenyezhetne a legjobb csárdás-tánczosnőkkel. Visszatérése után a királyné ő felsége természetesen azonnal értesült a dologról, s őszintén gyönyörködött leánya kellemes csárdás-tánczán. Merészségemért amikor bocsánatot kértem, azzal tanúsította kegyességét, hogy megparancsolta: jelentkezzem minden októberben Gödöllőn, s gyakoroltassam a csárdást is a főherczegnővel. — Munkácsy és a Cseresznyemag. H. grófné, egy képviselőnek neje, mint minden franczia asszony telve a hirnév utáni vággyal. Legjobban szomoritja az, hogy férje nem képes hosszú beszédek tartására a parlamentben s igy nevét a száz nyelvű fáma nem kürtölheti világgá. A grófné azonban mindenáron híressé akar lenni, minek folytán elhatározta, hogy a hirnév kivivására maga vállalkozik. De mit tegyen ? Ekkor eszébe jut az a hir, hogy Lady S.-nek Londonban ritkasággyűjteménye van, s hogy rendkívül büszke Milton egyik esernyőjére, Mária Antonia királyné egy legyezőjére, Chateaubriand egy tollára és sok más tárgyra, melyek egykoron nagy emberek birtokában voltak. Gyűjteni — ez híressé teheti az embert, s a grófnő nyomban elhatározta, hogy gyűjteni fog, s a hírnév gyönyörét zavartalanul élvezi majd. Teljes lelkesedéssel fogott a kivitelhez. Gyűjteményében mindennek valódinak kellett lenni, s csak oly tárgyakat vett föl, melyeket még élő hires emberek bírtak. A grófnő gazdag, s így semmi sem akadályozta abban, hogy kedvét teljesítse. Csakhamar kis múzeumot rendeztetek be, melyben egész büszkeséggel mutogatta Thiersnek egyik pápaszemét, Sarah Bernhardnak egyik czipőjét, Gambetta tintatartóját és sok más tárgyat. Munkácsy Mihálytól azonban, kinek festményei oly szenzácziót keltettek az egész világon, még semmije sem volt. Mit tegyen, hogy kitöltse e hézagot ? A művészt nem ismerte, de a dicsvágy merészséget öntött belé, s így elhatározta, hogy a festőt személyesen fölkeresi, s valami apróságot kérni fog tőle. Munkácsyhoz hajtatott tehát. Az ajtót felnyitó szolga azonban azzal a kellemetlen hírrel fogadja, hogy Munkácsy ép e perczben távozott hazulról. Ez anynyival inkább kellemetlen volt rá nézve, mert másnap férjével hosszabb utazásra akart indulni. Végre is a szolgával közölte gondját, előadván, hogy nem értékes, hanem akármilyen kisszerű dolog birtokába akar jutni, mely Munkácsytól való. A szolga, Páris igaz gyermeke, azonnal látta kivel van dolga. — »Kérem, asszonyom, mondá ravaszul, ha oly tárgy birtokába akar jutni, mely hires urammal közvetlen érintkezésben volt, akkor — »Oh, oly szerencsésnek fogom magam érezni«, »Nos, uram épen most reggelizett, s a tányéron néhány cseresznyemag fekszik ; ezeket odaadhatom«. — »Cseresznyemagot ?« — »No igen, asszonyom, követelhet-e alkalmasabb tárgyat, mint olyant, mely a nagy festő szájában volt?« — »Ah, csakugyan, önnek igazsága van. Ez eredeti. Adja ide a cseresznyemagokat ?« kiáltotta a grófnő elragadtatással s a szolga markába három Napoleondort nyomott. A cseresznyemagokat a gyűjteményben ezüsttálczán állították ki. De oh sors, az idő gyakran keserű csalódásokat hoz. A végzet úgy akarta, hogy pár héttel ez esemény után a grófnőt egy ebédre hívták, melyben Munkácsy is részt vett. Csemegéül cseresznyét hoztak be. De nézd : a művész nem érinti a tálat. »Hogyan, kérdezi gróffénk, egy szemet sem vesz e pompás Montmorencyből, melyek most már a ritkaságok közé tartoznak ?« — »Bocsánat grófnő, de cseresznyét soha sem eszem« felelte a művész. Képzelhetni a grófnő meglepetését s bosszúságát a felsülésen. A kaján szolga azon cseresznyék magvait adta neki, melyeket maga fogyasztott el. — A temesmegyei országos képviselők Ormós Zsigmond főispánt ma megvendégelték. — Medve vadászat Visken. Szeptember hó 22-én majdnem szerencsétlenséggel végződött vadászat tartatott Visken. Alig hogy állást foglalt a hat puskás, s alig hogy megkezdte a hajtást két hajtó, a sűrűből egy kisebb fajta medve törtetett elő. Sz. J. városi jegyző, reá lőtt s gerinczen találta. A sebzett vad bőgésére a többi vadászok is a hang felé közelebb igyeztek állást foglalni. A medve vadul kereste ellenségét s már-már élet-halál harcz fejlődik ki közte és megsebzője között mikor G. A. részéről egy második golyót kapott. Ekkor lefordult a völgybe s ott magáról semmi életjelt nem adva feküdt. A három vadász közül, a kik már ekkor körülre állottak, az egyik puskája csőjével szurkálgatni kezdte. Erre összeszedte erejét, vadul ezekre rohant, akik menekülést futásban kerestek. Ismét lövés, új lövés, de csak a tizenegyedikre adta ki páráját a magát derekasan viselt medve. — A villamosság egy csudája. Harmincznyolcz évvel ezelőtt, 1843. nyarán egy vihar alkalmával elsülyedt Pensylvania Erie taván a vörösrézzel megrakodott »Vermillion« hajó. A rakomány értékét 60,000 dollárra becsülték, s a tulajdonosok természetesen mindent elkövettek, hogy a kincset kiemeljék, de sohasem tudtak rátalálni a mély vízben az elsülyedés helyére. Nemrég egy hajó, mely egy újonnan feltalált fémkutató villamos készüléket szállított, az Erie tavon áthaladtában feltalálója lett a veszendőbe ment réznek, mert a készülék jelezte a víztükör alatti fémet. Szept. 3-án e helyen búvárokat bocsátottak le, kik egyenest az elmerült hajó fedélzetére értek le. Egy rúd rezet fel is hoztak; az egész rakományt már most kétségkívül felvontatják. — Mekkában kitört a kholera, minek következtén a vörös tengerről érkező hajók s utasaik veszteglésnek vétetnek alá a földközi tenger kikötőiben. Alexandriában az egészségügyi bizottság elrendelte, hogy az arab - eyiptomi partok közt a közlekedés teljesen megszüntetendő. Adenben aug. 2-kától szept. 18-káig 133 kholeraeset fordult elő, ezek közül 102 halálos véget ért. Megbüntetett rezervisták. A fővárosi katonai nyilvántartási hivatal a lefolyt szeptember hóban a jelentkezési szabályok áthágása miatt 59 szabadságolt és tartalékos katonát büntetett meg 1—3 napig terjedő fogsággal. Ezek közül többen büntetésüket pénzbírsággal váltották meg; a begyült összeg a fővárosi szegényalaphoz csatoltatok. — A budapesti egyesült honvédegylet tagjai f. évi okt. 2-án, vasárnap d. u. 4 órakor a főv. iparos kör helyiségében, (Ferencziek bazárja, I. em.) értekezletet tartanak. — Dynamita zsebben. Pelicsek Ferencz 36 éves, trencsénmegyei nagy bicsei születésű, nőtlen lakatossegédet tegnap gyep-utcza 7. szám alatti lakásán lopás gyanúja miatt letartóztatták. Pelicseket elzárása előtt a főkapitányságnál megmotozták. Zsebeiben 4 darab kis rézhengerkét találtak. Ma reggel midőn Pelicsek kihallgattatott, megkérdezték tőle, hogy a hengerkék mire valók, kivallotta, hogy azok mindvégig dynamittal vannak megtöltve, de semmikép sem bírható annak a megmondására, mi végből hordozta magánál a veszedelmes portékát. Azt állítja, hogy azokat egy előtte ismeretlen olasz embertől kapta. — Brutális napszámos. Liszka József piligrami (Csehország) szül. 53 éves napszámos tegnap délután, amint a soroksári úti új vasúti hídnál többed magával földet hányt egy vagyonba, egy másik társával véletlenül összeütközött. Azonban ez azt hívén, hogy L. szántszándékkal ment neki, egy nagy bunkós botot ragadva, azzal úgy vágott Liszka fejére, hogy azt rögtön elborította a vér s eszméletlenül összerogyott. Fején mély seb tátong. A tettest a többi munkások azonnal letartóztatták s átadták a közel álló rendőrnek. A súlyosan sebesültet a Rókus kórházba szállították. — Rablógyilkosok elfogatása. Folyó évi augusztus hó 25-én reggel 7 órakor, mint akkor meg is említettük, a régi marhavásártéren egy körülbelül 35—40 évesnek látszó férfi holttestét találták meg az e térre gyakorlatra járó honvédek, melyről a rendőrséget rögtön értesítették. A ruhákról ítélve a meggyilkolt vidéki marhahajtsár lehetett, kinek azonban még mai napig sem lehetett nevét megtudni. A test körül sehol sem találtak vérnyomokat; koponya és fül alatt tompa eszközzel ejtett mély ütések voltak láthatók, melyek közül — mint az orvosi vélemény később kiderítette, a fül alatt ejtettek okozták a halált. Miden körülmény oda mutatott, hogy a szerencsétlen vidéki hajcsár rablógyilkosságnak esett áldozatul A fővárosi rendőrség nyomozta a meggyilkolt kilétét, azonban azt kitudni még mai napig sem sikerült. A legutóbbi két hét alatt három kapitányi biztos fáradozása eredményre vezetett. A tettesek nyomára akadtak. Azok közül az éjjel kettőt már kézre is kerítettek. Az egyik Rózsa Gyuri alsónémedi-i 28 éves, a másik Balázs Tóni kispesti lakos 32 éves hajcsár. Gyamokok miatt Balázs szeretőjét Farkas Anna gödöllői illetőségű nőt is letartóztattak és elzárták. A rablógyilkossággal vádolt egyéneket a közvágóhíd körül, míg az asszonyt a soroksári út sarkán levő katonai kaszárnya előtt elterülő erdőcskében fogták el. A három jó madár a gubacsi csárda közelében levő pásztorházban szokott többnyire tanyázni. A fővárost leginkább marhavásárok alkalmával látogatták. Farkas Anna úgy látszik szinte be volt avatva a gyilkosságba, sőt valószínű, hogy ő volt szerzője. A czinkosok nagyon megijedtek a letartóztatásra s a kapitányi biztosoknak füt fát ígértek, csak szabadon eresszék őket. Ma délelőtt mindhárman kihallgattattak, s folytonos és szembetűnő ellentmondásaik által a gyanút még jobban megerősítették. — Gyik a gyomorban. Dr. Avarfy Imre aradi kerületi orvos az »Alföld«-ben a következőket írja: A különfélék rovatában »Gyik a gyomorban« megjelent czikk valóságának lehetőségét a következő esettel bizonyíthatom. Ezelőtt 4 évvel augusztusban egy 7 éves beteg gyermekhez hivattam, ki már 3 nap óta rendkívüli nagy gyomorfájásban szenvedett; a fájdalmak rövid időközönként léptek fel, és azokat a gyomorban valamely csendes, alig érezhető mozgás előzte meg. Ételt a gyomor semmifélét sem tárt meg. A hozzátartozók előadásaiból nem lehetett a kórokot kipuhatolni, azon körülmény azonban, hogy ily alakú gyomorfájások gyermekeknél igen ritkák, valószínűvé tette, hogy a gyomor valamely bejutott anyag által izgattatik, mely az idegeket izgatja, és ezek fájdalommal felelnek. Miután a beteg igen sokat hányt, egyelőre hánytatót nem találtam helyén, hanem fájdalomcsillapítókat rendeltem, melyek 48 óra alatt a legkülönbözőbb alak és adagban tökéletesen sikertelenül alkalmaztattak. A kezelés 3-ik, a megbetegedés 6 ik napján az anya előadó, hogy tudomására jött, miszerint beteg kisfia, megbetegedése estéjén vacsora után a kútra kiment és a vederből ivottvizet, azután a fájdalom rövid időre fellépett. Ezek hallatára rögtön hánytatót adtam és pedig sajátkezűleg. A 4-ik kanál után iszonyú erőlködés mellett egy 4 cm. hoszszú gyíkot hányt ki az odatartott edénybe, mely még élt. Néhányszor még hányt, de a fájdalom rögtön megszűnt. Másnap a gyermeknek semmi baja sem volt. A gyik a kihányáskor élt ugyan még, de igen lustán mozgott, s néhány óra múlva kimúlt. — Népesedési mozgalom. A főváros statisztikai hivatalának heti kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 267 gyermek, elhalt 221 személy, tehát a születések 46 esettel múlták felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 180 törvényes, 87 törvénytelen. — A halottak közt volt 115 finomü, 106 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 70. Az összes elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 9. Ez év 38 hetében élve született összesen 9667 gyermek, elhalt 9906 egyén. — Születések arányszáma 1000 lakosra 36'7, — Halálozások arányszáma 1000 lakosra átalában 30'—. — Elhaltak kora 0—1 éves 72 (köztük — törvényes és —törvénytelen), —5 évig 50 (köztük — törvényes és — törvénytelen), — 20 évig 16, —30 évig 14, —40 évig 11, —60 évig 31, —80 évig 24,— 80-on túl 3, ismeretlen kora 2. — Halálozások kerület szerinti kimutatása: I. kér. 15, IX. kér. 16, III. kér. 31, IV. kér. 7, V. kér. 13, VI. kér. 29, VII. kér. 31, VII. kér. 38, IX. kér. 19, X. kér. 7. Egyéb kórházi halott 15, katona 2. — Betegforgalom a városi közkórházakban: Szt. Rókus állapota a múlt hét végén 1133, szaporodás 365, csökkenés 332, állapot e hétvégén 1166. — Szt. János kórház állapota a múlt hét végén 158, szaporodás 55, csökkenés 57, állapot a hét végén 156. — Összehasonlító statisztika. A f. év szept. hó 11-től szept. 17-éig terjedő 37-ik héten Budapesten született 245, elhalt 219 személy; Debreczenben szül. 39, elhalt 39 ; Pozsonyban szül. 35, elhalt 28 ; Kecskeméten szül. 26, elhalt 52 ; Aradon szül. 27, elhalt 27 ; Temesvárott szül. 31, elhalt 25; Nagyváradon szül. 21, elh. 15; Kassán született 15, elh. 22; Brassóban született — elhalt 9 ; Székesfehérvártt született 20, elhalt 19 egyén. Irodalom, művészet és tudomány. — A képzőművészeti társulat igazgatósága tegnap este tartott ülésében elhatározta, hogy az őszi kiállítás megnyitását mindaddig elhalasztja, míg Yerhasnak — a franczia kormány tulajdonát képező s a kiállításra átengedett — »Iskolai szemle« czímű, nagy szenzácziót keltő képe meg nem érkezik, ami 2-án vagy 3-án okvetlenül itt lesz. A megnyitás ezúttal is, mint eddig, minden ünnepiesség nélkül történik. Annál ünneplőbbé szándékoznak tenni a deczember elején kiosztandó pályadíjak átadását, mely alkalomra Trefort Ágoston miniszter megjelenését már megígérte. Jelen lesz ez alkalommal a társulat érdemes elnöke, Ipolyi Arnold püspök is. — A magyar tudományos akadémia a szünetek után első összes ülését — hétfőn, október hó 3-án d. u. 5 órakor tartja a heti kis teremben, — melyben a szünet alatt beérkezett folyó ügyeket fogják elintézni. — A magyarhoni földtani társulat október hó 5-én s a magyar történelmi társulat okt. hó 6-án tartja első ülését a szünet után. — Taylor báró könyvtára. A franczia kormány az elhunyt Taylor b. híres könyvtárára alkudozik. E maga nemében páratlan gyűjtemény áll 35 ezer nyomtatott színdarabból s magában foglalja az összes párisi színházak 1789 óta levő repertoiréját, úgyszintén a vidéken és a külföldön színre került franczia darabokat. Teljességében megvannak itt a forradalmi drámák s mindazok a darabok, melyek a tizennyolczadik század kezdetében nyomattak, de elő nem adattak. Ezeken kívül van e könyvtárban 2100 kötet idegen színdarab s 600 darabnak kézirata többnyire a szerző írásában. E kéziratok közt igen jó hangzású nevek vannak. Mikor Seribe özvegye férjének összes műveit akarta kiadni, Taylorhoz kellett fordulnia ama darabok eredeti kézirataiért, melyek első előadatásuk után nem nyomattak ki. Az egész gyűjtemény 20.000 frankért van felajánlva a franczia kormánynak. — Müller Gyula »Babos kendő« czímű népszínművét, mely Erdélyi Marietta pályázatán 50 aranyat nyert, a népszínháztól Szabadkára a szerzőhöz érkezett hivatalos tudósítás szerint — mint levelezőnk írja — elő fogják adni a népszínházban Evva igazgatósága alatt. A fővárosi közönségnek alkalma nyílik tehát ítélni a polémiát keltett darab fölött s ezáltal egyszersmind meg van czáfolva az a téves fogalom is, mintha a budapesti színházak nem fogadnának s nem fogadhatnának el oly darabokat előadásra, melyek már vidéken színre kerültek, ha azok különben elfogadhatók. Napirend október 1 én. Naptár: Szombat, október 1. B. kath. Bemig; prot. Bemig; görög-orosz . (szept. 19.) Profim . izr. Sab. Tes. — Napkel. 9 ó. nyug. 5 ó. 38 p. —Hold nyug. 11 óra 24 p. este. Múzeumban ti képtár reggel 9 órától délutáni 1 óráig. Múzeumi könyvtár délelőtt 9-től délután 1 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Orsz. nőiparkiállítás a Vigadóban, d. e. 9-től d. u. 6-ig. Képzőművészeti társulat állandó képárucsarnoka sugárúti palotájában. Margitszigetre hajó indul az összes állomásokról fél óránkint, a szigeten nép- és katonazene. Orsz. gazd. és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. Állatkert nyitva egész nap" ■HnnHSIBaBinBDaaBBBBO KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti táviratok. Gabona és árutőzsdék. Korin, szept. SO. G a b n a ü z l e t. (Zárlat.) Búza szeptember—októberre 237.Va-april—májusra 229 •/«• Rozs helyben 192.—, szeptemberre 191.—, szeptember—októberre 187 »/», ápril—májusra 172 —. — Zab szeptember— októberre 146.*/a, ápril—májusra 146.—. — Be p czeolaj helyben 53.70, szept.—októberre 53.40, ápril— májusra 55.80. — Szesz helyben 59 50, szeptemberre 59.50, szeptember—októberre 57.70, ápril—májusra 54.30. brettin, szept. 30. (G a b o n a tőzsde.) Búza szeptember—áprilira 241.—, májusra 231.—. — Bors szeptember-októberre 189.1/a, október—novemberre 182.1/a, ápril—májusra 171.—. — Olaj szeptember—októberre 54.50, ápril—májusra 56.20. — Szesz helyben 57.80, szeptemberre 61.50, szeptember—októberre 56.90, ápril—májusra 53.60. — Bepcze szeptember—októberre 250.—. t évi, szept. 30. Búza novemberre 25.—ti, márcz. 1882. 24.30. — Bors novemberre 19.10, márcz. —.—. — Bepczeolaj helyben 30.—, októberre 28.60, májusra 1882. 29.30. Amsterdam, szept. 30. (Gabonatőzsde.) Búza nov. 336.—. Bors okt.. 228.—, 210.—. Repczeolaj helyben 32.1/a, őszre 32.1/8, máj. 34.—. Októberi repcze 350.—, tavaszi 366.—. Paks, szept. 30. (Zárlat.) Búza szeptemberre 3290, októberre 32.91, november—februárra 33.33, január—áprilisra —. —. — Liszt, (9 márkás) szeptemberre 68.'/a, októberre (9 márkás) 88.80 november—februárra 69.60, január —áprilisra 69.«/.. — Olaj szeptemberre 79.Va, októberre 79. —, november—decemberre 79.—/., január—áprilisra 80. —. — Szesz szeptemberre 66.—, októberre 65 november— deczemberre 65.—, január—áprilisra 65.—. — Búza szilárd, liszt csendes, olaj, szesz szilárd. Időjárás: Szép. Értéktőzsdék. Bét., szept. 30. (Magyar ért. zárlatra.) Magy. földteherm. kötv. 98.50. Erdélyi földtehermt. kötv. 97.50. Magyzáloglevél 102.—. — Erdélyi vas. 169.—. Magy. keleti vas. 96.50. Magy. sorsjegy 123.50. Szőlődézsmav. 94.50. 6°/o Arany, járadék 118.25. Tiszavölgyi sorsjegyek 113.10. Magy. vasúti kölcsön 133.75. Magy. hitel 363.75. Alföld 176.—. Magyar északkel. 168.75. Keleti vasúti elsőbbs. 91.—. Tiszai vasút 247.25. Magy. leszámítoló bank 130.—. Kassa-oderbergi vasút 150.—. Magyar papirjáradék 90.05. KéCS, szept. 30. (Osztrák ért. zárlatja.) Hitelrészvény —• Lombard 162.50. Aranyjár. 94 90. London 117.70. Galicziai 325.50. 1864-es 172.50. 1860-as 131.50. Frankfurt —. Nemzeti bank 831.—. Angol-osztrák bank 160.—. Államvasut 359.50. Napoleond’or 9.35Va. Járadék 76.90. Hitelsorjegy 179.—. Porosz pénzutalvány 57.60. Arany 5.59 — . Török sorsjegy 25.—. Ezüstjáradék 77.80. KéCS, szept. 30. (Mag. forgal.) Hitelrészvény 368.50. Magyar hitel —. Lombard —. 1864-es —. Magyar aranyjáradék —.—. Járadék 76.85. Galicziai 324.50. Angol-osztrák —.—. Államvasut —. 1860-as —. M. sorsjegy —. Napoleon d’or —. Unilbank —. Osztr. aranyjáradék —. Magyar papirjáradék 91.17. 4%-os aranyj. .... KéCS, szept. 30. (Ered. sürg.) Az esti tőzsde magánforgalmán élénk hangulat uralkodott. A 9 órai zárlaton osztrák hitelrészvények 368.50, papirjáradék 76.82. Kerüli, szept. 30. (Zárlat.) Papirjáradék 66.80. Ezüstjáradék 67 30. 4%-os Magyar aranyjáradék 79.20. Magyar állami kötvények 79.—. Hitelrészvény 646.—. Osztrák államvasuti részvények 627.—. Károly Lajos vasúti részvények 141.40. Romániai vasúti részvények 62.10. Orosz bankjegyek 219.15, 5 százalékos osztrák papírjáradék 81.*/*. 6 százalékos magyar aranyjáradék 102.30. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. 5 százalékos keleti vasúti elsőbbségi kötvények 94.60. Magyar hitelrészvények 634.0/a- Déli vasúti részvények 283.Va- Kassa-oderbergi vasúti részvények 65.—. Váltóárf. Bécsre 171.90. 40/a0/a földhitelzáloglevél 61.70. Berlin, szept. 30. (0tó tőzsde). Papír-járadék Ezüstjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar állami kötvények —. Hitelrészvény 645.Va. Osztrák államvasuti részvények 626.V/a Károly Lajos vasúti részvények 142.—. Romániai vasúti részvények —.—. Orosz bankjegyek —.—. 5 százalékos osztrák papirjáradék —.—. 6 salékos mazárgyar aranyjáradék —.—. 5 százalékos magyar papírjáradék —.—. 5 százalékos keleti vasúti elsőbbségi kötvények —.—. Magyar hitelrészvények —.—. Déli vasúti részvények 283.Va- Kassa-oderbergi vasúti részvények —.—. Váltóárf. Bécsre —.—. Berlin, szept. 30. (Tőzsde.) Játékpapirok, bankok élénkek, vasutak, külföldi értékpapírok kedveltek. Frankfurt, szept. 30. (Zárlat.) Papirjáradék 66.*/a- Osztr. aranyjáradék 82.18. Osztr. hitelrészv. 317.—. Osztr. államv.részv. 312.'/,. Lombard 140.VI. Magy. Galicz. vas. 145.*/,. Váltóárf. Bécsre. 173.—. Ezüstjáradék 67.18. 6®/.Magy. aranyjáradék 102.18. Osztr. bank.-r. 719.—. Galicziai 282.*/,. Erzs. nyug. vasút 188.—. Tisz. v. vasúti elsőbbs. 87.V,. Kincstári utalvány —. Magy. papirj. 77.93 4% magyar aranyjáradék —. 5®/„ osztr. papirjáradék 82.®/,. 40/, százalékos földhitelzáloglevél 81.®/,. Frankfurt, szept. 30. (Esti zárt.) Papirjárad. —. Osztrák aranyjáradék —. Osztrák hitelrészvények 319.87. Osztrák államvasuti részvények 311.V«. Lombard 139.—. Magy. galicziai vasút —.—. Váltóárfolyam Bécsre —.—. Ezüst-járadék 66.»/.. 6% Magy. arany-járad. —. Osztr. bank-r. — Galicziai 281.»/.. Erzs. nyug. vasút —.—. Tiszavidéki vasúti elsőbbs. —.—. Kincst. utalvány —.—. Magyar papir-járadék —.—. M. leszámitolók. 110—1111/,. Borls, szept. 30. (Zárlat.) 3°/0 Évjárul. 84.50. Törlesztési évjár. 86.70. Lombard 357.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék 103.—. Magyar vasúti kölcsön 290.—. Bécsi Unióbank —. 5®/0 Évjárulék 116.17. Osztrák állami vasút 776—. Osztrák földhitelrészvény 927.—. Osztrák aranyjáradék 83.V. Magyar jelzáloghite bank 545.—. 4°/0 magyar aranyjáradék 79.V,. London, szeptember 30. Conzol 99.»/,„. Ezüstjáradék 51.»/,. Ezüst 13.1®/,,. Magyar aranyjáradék?6 százalékos 82.»/,. Osztrák aranyjáradék 102.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 78./.. — Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A nagyon meghidegült időjárás kissé korán vette igénybe a ruházati ipar űzői közül azokat, akik téli czikkek előállításával foglalták el; szűcsök meghosszabbított munkaidővel dolgoznak, segédeket számosan vettek fel, így szabók is, a kereskedők a téli sapkákból nagy szállítmányokat rendeltek meg már kül- és belföldön. A czipészüzletben hasonlóan élénkség támadt, hogy a folyamatban levő szüret is nagyon elfoglalja a kádárokat, akik hordók, kádak stb. előállításával jövedelmezően el vannak foglalva. A gazdasági géptárüzlet is megemlítendő még, mely az üzleti idény ezen legutolsó szakában is igen jól megy. Fazekasok, rézöntők, rézművesek, bádogosok, kovácsok, mindnyájan számos segédet vettek fel a szállókon. A főváros kövezési és útépítési munkái most is folynak s úgy ezeknél, mint a nagy középitkezéseknél ezer és ezer napszámos keresi kenyerét. A gyártelepeken, a malmokon kívül, a vasöntő gyárak, a szeszgyárak fejtenek ki élénk működést. A téglagyárakban a kereslet már alább hagy. — Az osztrák és a magyar kormányok a szőlőnek Olaszországból való behozatalát eltiltották, minthogy innen a filloxera veszélye fenyeget. A philloxera irtása a szüret után ismét a régi erélylyel fog az illető közegek által foganatba vétetni. A próbairtások alatt czélszerűnek bizonyult irtási módszer most szélesebb alapon fog alkalmaztatni s tekintetbe véve a már eddig is elért eredményeket, alapos a remény, hogy e veszélyes rovar pusztításainak mielőbb sikerülene véget vetni vagy legalább azt a már infiiziált területre szorítani. Az állandó philloxera-bizottság is, legközelebb megkezdi tanácskozásait s több praktikus javaslatot teend a philloxera-vész meggátlása s az inficziált területek dezinficziálása tárgyában. A Velenczét hajózható csatorna által akarják a Gotthard-pályával összeköttetésbe hozni. A tervet Guscetti mérnök dobozta ki, s mint az »Il Sole« írja, e hajózási út helyreállítására a Pó, a paviai és a Cavour-csatorna, a Ticino és a Lago-Maggiore felhasználtatnak. Magadinobail lenne a csatlakozás a Gotthard vasúthoz. A szükséges tőkét Turin három első bankháza bocsátotta rendelkezésre. A vállalat főnehézsége oly járműveképítése, illetőleg beszerzésében rejlik, melyek csekély gőz- és mélyjárati viszonyok daczára is hosszú menetre képesek. Egy mintagőzös már közelebb elhagyja Angliát, hogy Észak-Francziaország egy kikötőjéből kiindulva, az ország belsejében levő nagy csatornahálózatot bejárja s Marseillen át a tengerpart mentén az olasz félszigetet megkerülve, Velenczéig jusson s ekkép teljesitmény-képességére nézve kipróbáltassék. A Gotthard-vasut és Velencze közti vizi összeköttetés létrejövetele Svájcz és Délnyugat-Németország érdekeire nézve megbecsülhetlen jelentőségű. A Magadino és Velencze közti teherdíjtételek a Magadino és Genua közt fennállóknak csak felét képeznék. Mindenekelőtt azonban a Középtenger kiválóan kedvező fekvésű kikötőit, minek Velencze és Trieszt, kellene az illető országok belsejével lehető rövid úton egybekötni. Az aranyjáradék konverziójáról a »N. fr. Pr.« is megerősíti azon hírt, hogy a konzorczium optiójogával élve egy újabb nagyobb összeget átvett. A Berlinben lebélyegzett járadékkötvényeknek nagy része holnap érkezik Bécsbe s tehát ott legkésőbb okt. 2-án kiadatnak az uj járadékok. Madarassy államtitkár pár nap előtt indult el azon járadékkötvényekkel Londonba és Parisba, melyek az ottani piacznak vannak szánva. Tehát az angol és franczia közönség is megkapja már maholnap a véleges kötvényeket. A kötvények bélyegzése bizonyos kulcs szerint történt. Idáig Németországnak jutott a legnagyobb rész. Pénzügyi körökben számítanak arra, hogy miután a pénzpiacz helyzete kedvező maradt s a kötvények készek s a lebélyegzésnél sincs fennakadás, a konverzió gyorsan elő fog haladni. Valószínűnek tartják, hogy Szapáry gr. pénzügyi expozéjában már tüzetes ismertetést fog adni a konvertálási műveletekről. — Stassburgban nagy gazdasági kiállítás rendeztetett, mely felöleli az erdészet, kertészet, szőlészet tárgyait, a gazdasági gyártmányokat és iparczikkeket, továbbá a halakat, madarakat, hasznos rovarokat, meteorologist tárgyakat. A kiállított tárgyak közt mint a »M. F.« írja — legnagyobb figyelmet keltettek a méhészeti és halászati osztályok. Csak kaptár 90 különféle legújabb rendszerű van kiállítva. A halkiállításban a halak a hüningeni társulat tiszta és édes víz medencéiben tartatnak. Vannak európai folyóvízbeli halak mellett a legritkább sziléziai aranyhalak és úgynevezett goldorfok, valamint a Salzkammergut tavaiban egyedül található leggyönyörűbb és legtarkább szinti halak. Vannak californiai galóczák, aminek igazi ritkaságot képeznek Európában. A galóczák e nemét csak legújabban kezdik meghonosítani a németországi haltenyésztők. Eredeti hazája a csendes tenger, a honnét a folyókba szokott felfelé úszni. A May Cloud riverbe különösen nagy tömegekben úsznak és jó halászatra engednek. Az indiánok ezeknek az óriási galóczáknak ikráit igen gondosan szedik. Ez kerül német haltenyésztőkhöz. Nagy faládákba csomagolják az ikrákat és öszvéreken szállítják San Franciscóig. Innét azután vasúton szállítják New-Yorkig a Pacificevasúton. A szállítás 8 nap és 8 éjjel tart. New-Yorkból a Lloydgőzösök által szállíttatnak tovább Észak- Németország kikötőjébe Brémába. A balladákat jégre fektetik és jéggel veszik körül, hogy az ikrákat a meleg ki ne költse. .. »Az Anker« élet-és járadék-biztosító társaságnál 1881. augusztus hóban benyujtatott összesen 500 bevallás 985,587 forint biztosítandó összeggel, és pedig: 303 bevallás 614,040 forinttal halálesetre, és 197 bevallás 371,547 írttal életesetre. Kiállítva jön 249 kötvény 465,257 írttal halálesetre, és 179 kötvény 378,732 írttal életesetre, összesen tehát 428 kötvény 843,989 frttal. A havi bevétel volt 135,699 frt haláleseti díj, és 112,122 frt betételekben, összesen: 247,821 frt. Halálesetekért kifizettetett 39,626 frt. Ez évben benyújtatott 4271 bevallás 8.839,061 frttal, és kiállíttatott 3879 kötvény 7.495,889 frttal, ugyanezen időben bevézetett 1.964,641 frt, a halálesetekért pedig kifizettetett: 354,421 frt. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizettetett 10.248,031 frt, és az 1871 —81-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 18.183,976 frt volt. Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Délután. Változatlan zárlati árfolyamok mellett köttetett 2500 mm. tavaszi búza 13.23, 2500 m. bánáti tengeri máj.—jun. 7.43 frton. Esti jegyzés. Búza tavaszra 13.221/1 —13.27/a.—Buza őszre 12.62—12.64. —Bánsági tengeri 1882. máj.—jun. 7.45— 7.48. — Zab tavaszra 8.30—8.35. —Zab őszre 7.72—7.75. — K. repeze aug.—szept. 131/1—138/g. Értéktőzsde. Meglehetős gyér forgalom mellett gyengébb volt a tőzsde irányzata az esti üzletben. Osztrák hitelrészvények előbb 369.20—369.80 kelt, de aztán lemorzsolódott realizálási eladások folytán 369.10— 368-ig, és zárlatkor kissé javult 368.70 p. A magyar hitel 365 maradt névleg; 4 százalékos magyar aranyjáradék 91.05. 5 százalékos papirjáradék 89.40, magyar leszámítoló bank 158.75 köttetett. Felelős szerkesztő : JÓSAI MÓR. Nemzeti színház. Ma, okt. 1-én. A PRÓFÉTA. Opera 5 felvonásban. Irta Scribe. Fordították Egressy B. és Szerdahelyi J. Zenéjét szerzette Meyerbeer. Leydeni János Fides, Bertha, Oberthal Jónás, Mathisen, Zacharias, Kapitány Katona Perotti Bartolucci V. Maleczkyné Fektér Pauli Tallián Kőszeghy Erdei V. Kiss D. Körösy Törzsök Első . , Második polgár Kezdete 7 órakor Várszinház. Ma, okt. 1-én. A filozófus. Eredeti vígjáték 3 felv. Irta Bessenyei György 1777-ben. Először adatott Budán 1792. június 4-én . Parménio Nagy Imre Eresztra Szatmáryné Titzius Mihályfi Szidálisz Márkus E. Berenisz Békéssy I. Lílisz Benedek Angyélika Csillag T. Pontyi Újházi Lidás Vízvári Lutzinda Vízváriné Kezdete 7 órakor. Népszinház Ma,okt. 1-én. BLAHA LUJZA asszony mint vendég. A sép asszony kocsisa. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Csepreghy Ferencz, zenéjét Erkel Elek. Személyek : Búzás Jánosné Blaha L. Rozsdás Tamás Tihanyi Yamsik Lőrincz Karikás Basa Jóska Solymosi Jámbor Horváth V. Gyöngyös Feri Vidor Jóska Szabó Bandi Kerekes Komáromi J. Örzsi Sió I. Kezdete 7 órakor. ^■l^|n■l■'n^lwn—^uau———m