A Hon, 1881. október (19. évfolyam, 269-299. szám)

1881-10-01 / 269. szám

­­nyerővel. Pályázók teljes nevük és lakásuk nyílt köz­lésével, tervrajzzal és részletes leírással ellátott aján­lataikat a költségvetéssel együtt f. évi október 10-éig küldjék be a Göczel-kardbizottságnak Budapestre a »Függetlenség« szerkesztőségébe. A legjobb terv ké­szítőjére bizatik a diszmó kivitele. Nem magyar, vagy nem Magyarországon dolgoztató iparosok ki vannak zárva a pályázatból. — A nőiparkiállításról. A tegnapi nap bevétele meghaladta a 300 forintot, ehhez járult még herczeg C­o­b­u­r­g adománya 500 frt, melyet a királyné példájára szövőszékek vásárlására küldött a kiállítási elnökségnek. A mai nap folyamában szin­tén sokan látogatták meg a kiállítást. Már a délelőtti órákban ott láttuk Német József temesvári püspököt, ki élénk érdeklődéssel tekintette meg az egyes tár­gyakat. Meglátogatták még a termeket gr. Hunyady, gr. Eszterházy István főispán, dr. Liptay Béla, Bog­­danovicsné, kik valamennyien több tárgyat s főleg sok szőnyeget vásároltak össze a torontáli kiállítás­ban. Ugyancsak Liptay báró és gr. Károlyi Tibor nagyobb mennyiségű sorsjegyet vásároltak. Berzevi­­czy Tivadarné Sáros megyéből újólag gyönyörű sóvári csipkéket küldött eladás végett a kiállításnak. Tisza Kálmán miniszterelnök s neje ma délután szintén meglátogatták a kiállítást s számos vásárlásokat tet­tek. A fővárosi angol kisasszonyok fejedelemasszonya is ma volt a kiállításban. A kiállítás ünnepi berekesz­tése okt. 9-én d. u. 3 órakor lesz, mert 10-én már az első kis termet, s 10—11-én a nagy termet kell a gyü­­mölcskiállító társaságnak rendelkezésére bocsátani. A sorsjátékra nézve a bizottság még nem állapodott meg, mily tárgyakat fog vásárolni a rendelkezésére bocsátott 1000 írtból, de mint tudjuk, érdekes tár­gyak szándékoltatnak megvétetni; az ajándékozott tárgyak közt is igen sok érdekes van.­­ A Deák-szobor ügyében ma dél­után jött össze a végrehajtó bizottság, Tisza Lajos elnöklete alatt az akadémia Kisfaludy-termében. Ti­sza Lajos a bizottság tagjain kívül meghívta erre az értekezletre azon urakat is, a­kik az álló szobor eszmé­jét helyeselték, úgymint Kammermayer és Gerlóczy polgármestereket, és báró Lipthay Bélát, azonkívül Ipolyi Arnold püspököt, mint a képzőművészeti tár­sulat elnökét és Huszár Adolfot. Mindezek az urak (Kammermayer kivételével, ki akadályozva volt) meg­jelentek. A társaság körüljárván a Ferencz­ József teret, azután a hídra ment, hogy minden oldalról és távolságból szemlélhesse a fölállított ideiglenes szob­rot. A szemle után Tisza Lajos, mint elnök a követ­kező kérdéseket terjesztette az értekezlet elé: Először, van-e aggodalma az értekezletnek az iránt, hogy Deák ülő szobra Széchenyi álló szobrával szemben zavarná a Ferencz­ József-tér harmóniáját? E kér­désre az összes jelenlevők Lipthay báró kivételével nem­mel feleltek. A második kérdés, melyet Tisza Lajos az értekezlet elé terjesztett, az volt, vájjon az ülő szobor nem vész-e el a tér nagysága mellett, szó­val vájjon az ülő szobor eléggé praedominálja-e a parkot, melybe helyeztetett ? E kérdésre ismét, min­den jelenlevő Lipthay báró kivételével oda nyilatko­zott, hogy a szobor nem vész el a téren, sőt Lipthay báró egyenesen azon véleményének adott kifejezést, hogy nagyon is nagy az illető helyre. A harmadik kér­dés az volt, vájjon kedvező-e az arány, mely a szobor és talapzata közt fennáll ? E kérdésre a jelenlevők egyhangúlag odanyilatkoztak, hogy a szobor igen nagy a talapzathoz képest és ebből az okból felszó­­líttatott a művész, hogy Schikedanz úrral a talapzat tervezőjével egyetértőleg ez iránt újabb javaslatot ter­jesszen elő. Végre a negyedik kérdés egyenesen a művészhez intéztetett, vájjon el van-e oszlatva minden aggodalma, melyet eddig az ülő szobor iránt táplált, a­mire Huszár Adolf úr határozott igennel felelt. A végrehajtó bizottság vasárnap fog jelentést tenni er­ről az eredményről a szűkebb bizottságnak, úgy, hogy a nagy bizottság valószínűleg már kedden végleg dönthet az ülő vagy álló szobor kérdésében. — Mária Valéria fegnő tánczórábról a főherczegnő magyar tánczmestere, Müller Lajos úr, kitől a főherczegnő Gödöllőn vett tánczleczkéket, a F. L.-ban a következőket irja: Rónay Jáczint püspök, ki, mint tudjuk, oly nagy gonddal s a legmagyarabb szellemben vezette a kis főherczegnő nevelését, figyelmeztetett, hogy a királyné ő felsége a leggondosabb édes anya s bizonyosan személyes megjelenésével is szerencséltetni fogja óráimat, sa­ját szemeivel szerzendő meggyőződést kedvencz leá­nya tanulásáról, így is történt. Óráim rendesen d. u. öttől hatig tartottak s a királyné az első órákban öt perczc­el hat óra előtt jelent meg rendesen a sza­lonban, hol a gyakorlatok folytak, és szokott kegyes­ségével pár kérdést intézve hozzám a tanitásra vonat­kozólag, leányával együtt távozott az udvari ebédre. A kis főherczegnő az első órától a legfigyelmesebb s ügyesebb tanulónak bizonyult. Az első szóra fel­fogott mindent s egy látás elég volt, hogy bármily ne­héz lépést vagy meghajlást kifogástalanul utánozzon. A királyné ő felsége mindig nagyobb érdekkel kisérte leánykája fejlődését, s több-több időt töltött a tan­órákon. Különösen emlékszem egy kedves epizódra, mely a legszebb színen tünteti föl anyai gondosságát. Nagy udvari ebéd volt kitűzve hat órára, s a király­nét dolgai félhatig egészen igénybe vették. Alig maradt ideje átöltözni s megfésültetni magát az ebédhez. Hogy a kis főherczegnő tánczóráján mégis jelen lehes­sen, a szomszédos szalonba rendelte a fésülőnőt, s az ajtó közben foglalva helyet, mig az a pompás szőke ha­jat fésülte, ő a legnagyobb érdekkel nézte leánya gya­korlatait. Szerencsétlenségre az első pár leczke után sürgönyt kapott ő felsége, mely édesanyja betegágyá­hoz szókitá, s a legjobb anya maga is szerető leánynyá lett s azonnal elutazott, jelenlétével enyhíteni a beteg szenvedéseit. Az elutazás után elhatároztam hozzáfogni egy tervem kiviteléhez, mely már kezdettől fogva ér­lelődött bennem. A csárdásra akartam megtanítani a főherczegnőt. Tudtam, hogy megbízásom határán túl megyek s hibát követek el; de hiába, magyar tánczmester vagyok s a csárdást nagy örömmel taní­tom. Meg a főherczegnőnek is örömet akartam sze­rezni, a­ki mindig kimutatta, hogy szívvel-lélekkel magyar leány. Mikor elmondtam neki a tervet , hozzátettem, hogy az egésznek titokban kell ma­radni, mert csak igy lephetjük meg vele hazatérése után ő felségét, kis tanítványom az öröm miatt nem találta helyét. »Oh! igazán nagy örömöt szerez vele nekem, mondá elragadtatva, s a mama nem fog hara­gudni. Én nagyon szeretem a csárdást. Hiszen tud­ja, hogy én magyarnak születtem, a magyar az én anyanyelvem s én a magyarokat mennyire szeretem.« Mondanom sem kell, hogy a csárdás úgy ment, mint a parancsolat. A főherczegnőn meglátszott, hogy rátermett szép nemzeti tánczunkra. Olyan kedvesen, tűzzel s odaadással lejtette, mint akármelyik alföldi szépség. Alig várta az öt órát, hogy a gyakorláshoz fogjunk, s ha a palota elé érkeztem, kedves gyermek­­arczát már láttam kikandikálni szobájának pompás függönyei mögül. Daczára annak, hogy a királynő visszatérése után az udvar csakhamar elutazott Bu­dáról, s így a tanfolyamot egészen nem végezhettem be, mégis meg vagyok győződve, hogy Mária Valéria főherczegnő most is versenyezhetne a legjobb csár­­dás-tánczosnőkkel. Visszatérése után a királyné ő felsége természetesen azonnal értesült a dologról, s őszintén gyönyörködött leánya kellemes csárdás-tán­­czán. Merészségemért a­mikor bocsánatot kértem, azzal tanúsította kegyességét, hogy megparancsolta: jelentkezzem minden októberben Gödöllőn, s gyako­roltassam a csárdást is a főherczegnővel. — Munkácsy és a Cseresznyemag. H. grófné, egy képviselőnek neje, mint minden fran­­czia asszony telve a hirnév utáni vággyal. Legjob­ban szomoritja az, hogy férje nem képes hosszú be­szédek tartására a parlamentben s igy nevét a száz nyelvű fáma nem kürtölheti világgá. A grófné azon­ban mindenáron híressé akar lenni, minek folytán elhatározta, hogy a hirnév kivivására maga vállal­kozik. De mit tegyen ? Ekkor eszébe jut az a hir, hogy Lady S.-nek Londonban ritkasággyűjteménye van, s hogy rendkívül büszke Milton egyik esernyő­jére, Mária Antonia királyné egy legyezőjére, Cha­teaubriand egy tollára és sok más tárgyra, melyek egykoron nagy emberek birtokában voltak. Gyűjteni — ez híressé teheti az embert, s a grófnő nyomban elhatározta, hogy gyűjteni fog, s a hírnév gyönyörét zavartalanul élvezi majd. Teljes lelkesedéssel fo­gott a kivitelhez. Gyűjteményében mindennek valódi­nak kellett lenni, s csak oly tárgyakat vett föl, me­lyeket még élő hires emberek bírtak. A grófnő gazdag, s így semmi sem akadályozta abban, hogy kedvét teljesítse. Csakhamar kis múzeumot rendez­tetek be, melyben egész büszkeséggel mutogatta Thiersnek egyik pápaszemét, Sarah Bernhardnak egyik czipőjét, Gambetta tintatartóját és sok más tárgyat. Munkácsy Mihálytól azonban, kinek festmé­nyei oly szenzácziót keltettek az egész világon, még semmije sem volt. Mit tegyen, hogy kitöltse e héza­got ? A művészt nem ismerte, de a dicsvágy merész­séget öntött belé, s így elhatározta, hogy a festőt sze­mélyesen fölkeresi, s valami apróságot kérni fog tőle. Munkácsyhoz hajtatott tehát. Az ajtót felnyitó szolga azonban azzal a kellemetlen hírrel fogadja, hogy Munkácsy ép e perczben távozott hazulról. Ez any­­nyival inkább kellemetlen volt rá nézve, mert másnap férjével hosszabb utazásra akart indulni. Végre is a szolgával közölte gondját, előadván, hogy nem érté­kes, hanem akármilyen kisszerű dolog birtokába akar jutni, mely Munkácsytól való. A szolga, Páris igaz gyermeke, azonnal látta kivel van dolga. — »Kérem, asszonyom, mondá ravaszul, ha oly tárgy birtokába akar jutni, mely hires urammal közvetlen érintkezés­ben volt, akkor — »Oh, oly szerencsésnek fogom magam érezni«,­­ »Nos, uram épen most reggeli­zett, s a tányéron néhány cseresznyemag fekszik ; ezeket odaadhatom«. — »Cseresznyemagot ?« — »No igen, asszonyom, követelhet-e alkalmasabb tár­gyat, mint olyant, mely a nagy festő szájában volt?« — »Ah, csakugyan, önnek igazsága van. Ez eredeti. Adja ide a cseresznyemagokat ?« kiáltotta a grófnő elragadtatással s a szolga markába három Napo­­leondort nyomott. A cseresznyemagokat a gyűjtemény­ben ezüsttálczán állították ki. De oh sors, az idő gyakran keserű csalódásokat hoz. A végzet úgy akar­ta, hogy pár héttel ez esemény után a grófnőt egy ebédre hívták, melyben Munkácsy is részt vett. Cse­megéül cseresznyét hoztak be. De nézd : a művész nem érinti a tálat. »Hogyan, kérdezi gróffénk, egy szemet sem vesz e pompás Montmorencyből, melyek most már a ritkaságok közé tartoznak ?« — »Bocsá­nat grófnő, de cseresznyét soha sem eszem« felelte a művész. Képzelhetni a grófnő meglepetését s bosszú­ságát a felsülésen. A kaján szolga azon cseresznyék magvait adta neki, melyeket maga fogyasztott el. — A temesmegyei országos képvi­sel­ő­k Ormós Zsigmond főispánt ma megvendégelték. — Medve vadászat Visken. Szeptem­ber hó 22-én majdnem szerencsétlenséggel végződött vadászat tartatott Visken. Alig hogy állást foglalt a hat puskás, s alig hogy megkezdte a hajtást két hajtó, a sűrűből egy kisebb fajta medve törtetett elő. Sz. J. városi jegyző, reá lőtt s gerinczen találta. A sebzett vad bőgésére a többi vadászok is a hang felé köze­lebb igyeztek állást foglalni. A medve vadul kereste ellenségét s már-már élet-halál harcz fejlődik ki közte és megsebzője között mikor G. A. részéről egy második golyót kapott. Ekkor lefordult a völgybe s ott magáról semmi életjelt nem adva feküdt. A há­rom vadász közül, a kik már ekkor körülre állottak, az egyik puskája csőjével szurkálgatni kezdte. Erre összeszedte erejét, vadul ezekre rohant, a­kik mene­külést futásban kerestek. Ismét lövés, új lövés, de csak a tizenegyedikre adta ki páráját a magát de­rekasan viselt medve. — A villamosság egy csudája. Har­­mincznyolcz évvel ezelőtt, 1843. nyarán egy vihar al­kalmával elsülyedt Pensylvania Erie taván a vörös­rézzel megrakodott »Vermillion« hajó. A rakomány értékét 60,000 dollárra becsülték, s a tulajdonosok természetesen mindent elkövettek, hogy a kincset ki­emeljék, de sohasem tudtak rátalálni a mély vízben az elsülyedés helyére. Nem­rég egy hajó, mely egy újonnan feltalált fém­kutató villamos készüléket szál­lított, az Erie tavon áthaladtában feltalálója lett a ve­szendőbe ment réznek, mert a készülék jelezte a víz­tükör alatti fémet. Szept. 3-án e helyen búvárokat bocsátottak le, kik egyenest az elmerült hajó fedélze­tére értek le. Egy rúd rezet fel is hoztak; az egész rakományt már most kétségkívül felvontatják. — Mekkában kitört a kholera, mi­nek következtén a vörös tengerről érkező hajók s uta­saik veszteglésnek vétetnek alá a földközi tenger ki­kötőiben. Alexandriában az egészségügyi bizottság elrendelte, hogy az arab - eyiptomi partok közt a köz­lekedés teljesen megszüntetendő. Adenben aug. 2-ká­tól szept. 18-káig 133 kholeraeset fordult elő, ezek közül 102 halálos véget ért.­­ Megbüntetett rezervisták. A fő­városi katonai nyilvántartási hivatal a lefolyt szep­tember hóban a jelentkezési szabályok áthágása miatt 59 szabadságolt és tartalékos katonát büntetett meg 1—3 napig terjedő fogsággal. Ezek közül többen büntetésüket pénzbírsággal váltották meg; a begyült összeg a fővárosi szegényalaphoz csatoltatok. — A budapesti egyesült honvéd­egylet tagjai f. évi okt. 2-án, vasárnap d. u. 4 óra­kor a főv. iparos kör helyiségében, (Ferencziek ba­zárja, I. em.) értekezletet tartanak. — Dynamita zsebben. Pelicsek Ferencz 36 éves, trencsénmegyei nagy bicsei születésű, nőtlen lakatossegédet tegnap gyep-utcza 7. szám alatti laká­sán lopás gyanúja miatt letartóztatták. Pelicseket el­zárása előtt a főkapitányságnál megmotozták. Zse­beiben 4 darab kis rézhengerkét találtak. Ma reggel midőn Pelicsek kihallgattatott, megkérdezték tőle, hogy a hengerkék mire valók, kivallotta, hogy azok mind­végig dynamittal vannak megtöltve, de semmikép sem bírható annak a megmondására, mi végből hor­dozta magánál a veszedelmes portékát. Azt állítja, hogy azokat egy előtte ismeretlen olasz embertől kapta. — Brutális napszámos. Liszka József piligrami (Csehország) szül. 53 éves napszámos teg­nap délután, a­mint a soroksári­ úti új vasúti hídnál többed magával földet hányt egy vagyonba, egy má­sik társával véletlenül összeütközött. Azonban ez azt hívén, hogy L. szántszándékkal ment neki, egy nagy bunkós botot ragadva, azzal úgy vágott Liszka fe­jére, hogy azt rögtön elborította a vér s eszméletlenül összerogyott. Fején mély seb tátong. A tettest a többi munkások azonnal letartóztatták s átadták a közel álló rendőrnek. A súlyosan sebesültet a Rókus kór­házba szállították. — Rablógyilkosok elfogatása. Fo­lyó évi augusztus hó 25-én reggel 7 órakor, mint ak­kor meg is említettük, a régi marhavásártéren egy körülbelül 35—40 évesnek látszó férfi holttestét ta­lálták meg az e térre gyakorlatra járó honvédek, melyről a rendőrséget rögtön értesítették. A ruhák­ról ítélve a meggyilkolt vidéki marha­hajtsár lehetett, kinek azonban még mai napig sem lehetett nevét meg­tudni. A test körül sehol sem találtak vérnyomokat; koponya és fül alatt tompa eszközzel ejtett mély üté­sek voltak láthatók, melyek közül — mint az orvosi vélemény később kiderítette, a fül alatt ejtettek okoz­ták a halált. Miden körülmény oda mutatott, hogy a szerencsétlen vidéki hajcsár rablógyilkosságnak esett áldozatul A fővárosi rendőrség nyomozta a meggyil­kolt kilétét, azonban azt kitudni még mai napig sem sikerült. A legutóbbi két hét alatt három kapitányi biztos fáradozása eredményre vezetett. A tettesek nyomára akadtak. Azok közül az éjjel kettőt már kézre is kerítettek. Az egyik Rózsa Gyuri alsó­némedi-i 28 éves, a másik Balázs Tóni kis­pesti lakos 32 éves hajcsár. Gyam­okok miatt Balázs sze­retőjét Farkas Anna gödöllői illetőségű nőt is letartóztattak és elzárták. A rablógyilkossággal vá­dolt egyéneket a közvágóhíd körül, míg az asszonyt a soroksári­ út sarkán levő katonai kaszárnya előtt elte­rülő erdőcskében fogták el. A három jó madár a gu­bacsi csárda közelében levő pásztorh­ázban szokott többnyire tanyázni. A fővárost leginkább marhavásá­rok alkalmával látogatták. Farkas Anna úgy lát­szik szinte be volt avatva a gyilkosságba, sőt valószí­nű, hogy ő volt szerzője. A czinkosok nagyon meg­ijedtek a letartóztatásra s a kapitányi biztosoknak füt fát ígértek, csak szabadon eresszék őket. Ma dél­előtt mindhárman kihallgattattak, s folytonos és szembetűnő ellentmondásaik által a gyanút még job­ban megerősítették. — Gyik a gyomorban. Dr. Avarfy Imre aradi kerületi orvos az »Alföld«-ben a következőket írja: A különfélék rovatában »Gyik a gyomorban« megjelent czikk valóságának lehetőségét a következő esettel bizonyíthatom. Ezelőtt 4 évvel augusztusban egy 7 éves beteg gyermekhez hivattam, ki már 3 nap óta rendkívüli nagy gyomorfájásban szenvedett; a fájdalmak rövid időközönként léptek fel, és azokat a gyomorban valamely csendes, alig érezhető mozgás előzte meg. Ételt a gyomor semmifélét sem tárt meg. A hozzátartozók előadásaiból nem lehetett a kór­okot kipuhatolni, azon körülmény azonban, hogy ily alakú gyomorfájások gyermekeknél igen ritkák, valószínűvé tette, hogy a gyomor valamely bejutott anyag által izgattatik, mely az idegeket izgatja, és ezek fájdalom­mal felelnek. Miután a beteg igen sokat hányt, egy­előre hány­tatót nem találtam helyén, hanem fájda­lomcsillapítókat rendeltem, melyek 48 óra alatt a legkülönbözőbb alak és adagban tökéletesen sikerte­lenül alkalmaztattak. A kezelés 3-ik, a megbetegedés 6 ik napján az anya előadó, hogy tudomására jött, miszerint beteg kis­fia, megbetegedése estéjén vacsora után a kútra kiment és a vederből ivott­­vizet, azután a fájdalom rövid időre fellépett. Ezek hallatára rög­tön hánytatót adtam és pedig sajátkezűleg. A 4-ik kanál után iszonyú erőlködés mellett egy 4 c­m. hosz­­szú gyíkot hányt ki az odatartott edénybe, mely még élt. Néhányszor még hányt, de a fájdalom rögtön megszűnt. Másnap a gyermeknek semmi baja sem volt. A gyik a kihányáskor élt ugyan még, de igen lustán mozgott, s néhány óra múlva kimúlt. — Népesedési mozgalom. A főváros sta­tisztikai hivatalának heti kimutatása szerint a lefolyt hé­ten élve született 267 gyermek, elhalt 221 személy, te­hát a születések 46 esettel múlták felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 180 törvényes, 87 törvénytelen. — A halottak közt volt 115 finomü, 106 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 70. Az összes elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 9. Ez év 38 hetében élve szüle­tett összesen 9667 gyermek, elhalt 9906 egyén. — Szü­letések arányszáma 1000 lakosra 36'7, — Halálozások arány­száma 1000 lakosra átalában 30'—. — Elhaltak kora 0—1 éves 72 (köztük — törvényes és —­­törvénytelen), —5 évig 50 (köztük — törvényes és — törvénytelen), — 20 évig 16, —30 évig 14, —40 évig 11, —60 évig 31, —80 évig 24,— 80-on túl 3, ismeretlen kora 2. — Halálozások kerület szerinti kimutatása: I. kér. 15, IX. kér. 16, III. kér. 31, IV. kér. 7, V. kér. 13, VI. kér. 29, VII. kér. 31, VII. kér. 38, IX. kér. 19, X. kér. 7. Egyéb kórházi halott 15, katona 2. — Betegforgalom a városi közkórházakban: Szt. Rókus állapota a múlt hét végén 1133, szaporodás 365, csökkenés 332, állapot e hétvégén 1166. — Szt. János kór­ház állapota a múlt hét végén 158, szaporodás 55, csökke­nés 57, állapot a hét végén 156. — Összehasonlító statisztika. A f. év szept. hó 11-től szept. 17-éig terjedő 37-ik héten Buda­pesten született 245, elhalt 219 személy; Debreczenben szül. 39, elhalt 39 ; Pozsonyban szül. 35, elhalt 28 ; Kecskeméten szül. 26, elhalt 52 ; Aradon szül. 27, elhalt 27 ; Temesvá­­rott szül. 31, elhalt 25; Nagyváradon szül. 21, elh. 15; Kassán született 15, elh. 22; Brassóban született — elhalt 9 ; Székesfehérvártt született 20, elhalt 19 egyén. Irodalom, művészet és tudomány. — A képzőművészeti társulat igaz­gatósága tegnap este tartott ülésében elhatározta, hogy az őszi kiállítás megnyitását mindaddig elha­lasztja, míg Yerhasnak — a franczia kormány tulajdonát képező s a kiállításra átengedett — »Is­kolai szemle« czímű, nagy szenzácziót keltő képe meg nem érkezik, a­mi 2-án vagy 3-án okvetlenül itt lesz. A megnyitás ezúttal is, mint eddig, minden ün­nepiesség nélkül történik. Annál ünneplőbbé szándé­koznak tenni a deczember elején kiosztandó pályadí­jak átadását, mely alkalomra Trefort Ágoston miniszter megjelenését már megígérte. Jelen lesz ez alkalommal a társulat érdemes elnöke, Ipolyi Ar­nold püspök is. — A magyar tudományos akadé­mia a szünetek után első összes ülését — hétfőn, október hó 3-án d. u. 5 órakor tartja a heti kis te­remben, — melyben a szünet alatt beérkezett folyó ügyeket fogják elintézni. — A magyarhoni földtani társulat október hó 5-én s a m­a­g­y­ar történelmi társulat okt. hó 6-án tartja első ülését a szünet után. — Taylor báró könyvtára. A franczia kormány az elhunyt Taylor b. híres könyvtárára al­kudozik. E maga nemében páratlan gyűjtemény áll 35 ezer nyomtatott színdarabból s magában foglalja az összes párisi színházak 1789 óta levő repertoiréját, úgyszintén a vidéken és a külföldön színre került franczia darabokat. Teljességében megvannak itt a forradalmi drámák s mindazok a darabok, melyek a tizennyolczadik század kezdetében nyomattak, de elő nem adattak. Ezeken kívül van e könyvtárban 2100 kötet idegen színdarab s 600 darabnak kézirata több­nyire a szerző írásában. E kéziratok közt igen jó hangzású nevek vannak. Mikor Seribe özvegye férjé­nek összes műveit akarta kiadni, Taylorhoz kellett fordulnia ama darabok eredeti kézirataiért, melyek első előadatásuk után nem nyomattak ki. Az egész gyűjtemény 20.000 frankért van felajánlva a fran­czia kormánynak. — Müller Gyula »Babos kendő« czímű népszínművét, mely Erdélyi Marietta pályázatán 50 aranyat nyert, a népszínháztól Szabadkára a szerző­höz érkezett hivatalos tudósítás szerint — mint le­velezőnk írja — elő fogják adni a népszínházban Evva igazgatósága alatt. A fővárosi közönségnek alkalma nyílik tehát ítélni a polémiát keltett darab fölött s ezáltal egyszersmind meg van czáfolva az a téves fo­galom is, mintha a budapesti színházak nem fogad­nának s nem fogadhatnának el oly darabokat elő­adásra, melyek már vidéken színre kerültek, ha azok különben elfogadhatók. Napirend október 1 én. Naptár: Szombat, október 1. B. kath. Bemig; prot. Bemig; görög-orosz . (szept. 19.) Profim . izr. Sab. Tes. — Nap­kel. 9 ó. nyug. 5 ó. 38 p. —Hold nyug. 11 óra 24 p. este. Múzeumban ti képtár reggel 9 órától délutáni 1 óráig. Múzeumi könyvtár délelőtt 9-től délután 1 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Orsz. nőiparkiállítás a Vigadóban, d. e. 9-től d. u. 6-ig. Képzőművészeti társulat állandó képáru­­csarnoka sugárúti palotájában. Margitszigetre hajó indul az összes állomá­sokról fél óránkint, a szigeten nép- és katonazene. Orsz. gazd. és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. Állatkert nyitva egész nap" ■HnnHSIBaBinBDaaBBBBO KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti táviratok. Gabona és árutőzsdék. Kor­in, szept. SO. G a b n a ü z l e t. (Zárlat.) Búza szeptember—októberre 237.Va-­april—májusra 229 •/«• Rozs helyben 192.—, szeptemberre 191.—, szeptember—októberre 187 »/», ápril—májusra 172 —. — Zab szeptember— októberre 146.*/a, ápril—májusra 146.—. — B­e p c­z­e­­olaj helyben 53.70, szept.—októberre 53.40, ápril— májusra 55.80. — Szesz helyben 59 50, szeptemberre 59.50, szeptember—októberre 57.70, ápril—májusra 54.30. brettin, szept. 30. (G a b o n a tőzsde.) Búza szeptember—áprilira 241.—, májusra 231.—. — Bors szep­tember-októberre 189.1/a, október—novemberre 182.1/a, áp­ril—májusra 171.—. — Olaj szeptember—októberre 54.50, ápril—májusra 56.20. — Szesz helyben 57.80, szeptember­re 61.50, szeptember—októberre 56.90, ápril—májusra 53.60. — Bepcze szeptember—októberre 250.—. t évi, szept. 30. Búza novemberre 25.—ti, márcz. 1882. 24.30. — Bors novemberre 19.10, márcz. —.—. — Bepczeolaj helyben 30.—, októberre 28.60, májusra 1882. 29.30. Amsterdam, szept. 30. (G­a­b­o­n­a­t­ő­z­s­d­e.) Bú­za nov. 336.—. Bors okt.. 228.—, 210.—. Repczeolaj hely­ben 32.1/a, őszre 32.1/8, máj. 34.—. Októberi repcze 350.—, tavaszi 366.—. Pak­s, szept. 30. (Zárlat.) Búza szeptemberre 32­90, októberre 32.91, november—februárra 33.33, január—ápri­lisra —. —. — Liszt, (9 márkás) szeptemberre 68.'/a, októ­berre (9 márkás) 88.80 november—februárra 69.60, január —áprilisra 69.«/.. — Olaj szeptemberre 79.Va, októberre 79. —, november—decemberre 79.—/., január—áprilisra 80. —. — Szesz szeptemberre 66.—, októberre 65 novem­ber— deczemberre 65.—, január—áprilisra 65.—. — Búza szilárd, liszt csendes, olaj, szesz szilárd. Időjárás: Szép. Értéktőzsdék. Bét.­, szept. 30. (Magyar ért. zárlatra.) Magy. földte­­herm. kötv. 98.50. Erdélyi földtehermt. kötv. 97.50. Magy­­záloglevél 102.—. — Erdélyi vas. 169.—. Magy. keleti vas. 96.50. Magy. sorsjegy 123.50. Szőlődézsmav. 94.50. 6°/o Arany, járadék 118.25. Tiszavölgyi sorsjegyek 113.10. Magy. vasúti kölcsön 133.75. Magy. hitel 363.75. Alföld 176.—. Magyar északkel. 168.75. Keleti vasúti elsőbbs. 91.—. Tiszai vasút 247.25. Magy. leszámítoló bank 130.—. Kassa-oderbergi vasút 150.—. Magyar papirjáradék 90.05. KéCS, szept. 30. (Osztrák ért. zárlatja.) Hitelrészvény —• Lombard 162.50. Aranyjár. 94 90. London 117.70. Galicziai 325.50. 1864-es 172.50. 1860-as 131.50. Frankfurt —. Nemzeti bank 831.—. Angol-osztrák bank 160.—. Államvasut 359.50. Napoleond’or 9.35Va. Járadék 7­6.90. Hi­­telsorjegy 179.—. Porosz pénzutalvány 57.60. Arany 5.59 — . Török sorsjegy 25.—. Ezüstjáradék 77.80. KéCS, szept. 30. (Mag. forgal.) Hitelrészvény 368.50. Magyar hitel —. Lombard —. 1864-es —. Ma­gyar aranyjáradék —.—. Járadék 76.85. Galicziai 324.50. Angol-osztrák —.—. Államvasut —. 1860-as —. M. sorsjegy —. Napoleon d’or —. Unil­bank —. Osztr. aranyjáradék —. Magyar papirjáradék 91.17. 4%-os aranyj. .... KéCS, szept. 30. (Ered. sürg.) Az esti tőzsde magánforgalmán élénk hangulat uralkodott. A 9 órai zár­laton osztrák hitelrészvények 368.50, papirjáradék 76.82. Kerüli, szept. 30. (Zár­lat.) Papirjáradék 66.80. Ezüstjáradék 67 30. 4%-os Magyar aranyjáradék 79.20. Magyar állami kötvények 79.—. Hitelrészvény 646.—. Osz­trák államvasuti részvények 627.—. Károly Lajos vasúti részvények 141.40. Romániai vasúti részvények 62.10. Orosz bankjegyek 219.15, 5 százalékos osztrák papírjáradék 81.*/*. 6 százalékos magyar aranyjáradék 102.30. 5 százalékos ma­gyar papirjáradék —.—. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények 94.60. Magyar hitelrészvények 634.0/a- Déli vasúti részvények 283.Va- Kassa-oderbergi vasúti részvények 65.—. Váltóárf. Bécsre 171.90. 40/a0/a földhitelzáloglevél 61.70. Berlin, szept. 30. (0­­t­ó t­ő­z­s­d­e). Papír-járadék Ezüstjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar állami kötvények —. Hitelrészvény 645.Va. Osz­trák államvasuti részvények 626.V/a­ Károly Lajos vasúti részvények 142.—. Romániai vasúti részvények —.—. Orosz bankjegyek —.—. 5 százalékos osztrák papirjáradék —.—. 6 salékos mazárgyar aranyjáradék —.—. 5 százalékos ma­gyar papírjáradék —.—. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények —.—. Magyar hitelrészvények —.—. Déli vasúti részvények 283.Va- Kassa-oderbergi vasúti részvények —.—. Váltóárf. Bécsre —.—. Berlin, szept. 30. (Tőzsde.) Játékpapirok, ban­kok élénkek, vasutak, külföldi értékpapírok kedveltek. Frankfurt, szept. 30. (Zárlat.) Papirjáradék 66.*/a- Osztr. aranyjáradék 82.18. Osztr. hitelrészv. 317.—. Osztr. államv.részv. 312.'/,. Lombard 140.VI. Magy. Galicz. vas. 145.*/,. Váltóárf. Bécsre. 173.—. Ezüstjáradék 67.18. 6®/.Magy. aranyjáradék 102.18. Osztr. bank.-r. 719.—. Galicziai 282.*/,. Erzs. nyug. vasút 188.—. Tisz. v. vasúti elsőbbs. 87.V,. Kincstári utalvány —. Magy. papirj. 77.93 4% magyar aranyjáradék —. 5®/„ osztr. papirjáradék 82.®/,. 40/, szá­­­zalékos földhitelzáloglevél 81.®/,. Frankfurt, szept. 30. (Esti zárt.) Papir­járad. —. Osztrák aranyjáradék —. Osztrák hitelrészvények 319.87. Osztrák államvasuti részvények 311.V«. Lombard 139.—. Magy. galicziai vasút —.—. Váltóárfolyam Bécsre —.—. Ezüst-jára­dék 66.»/.. 6% Magy. arany-járad. —. Osztr. bank-r. — Galicziai 281.»/.. Erzs. nyug. vasút —.—. Tiszavidéki vasúti elsőbbs. —.—. Kincst. utalvány —.—. Magyar papir-járadék —.—. M. leszámitolók. 110—1111/,. Borls, szept. 30. (Zárlat.) 3°/0 Évjárul. 84.50. Tör­lesztési évjár. 86.70. Lombard 357.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék 103.—. Magyar vasúti kölcsön 290.—. Bécsi Unió­bank —. 5®/0 Évjárulék 116.17. Osztrák állami vasút 776—. Osztrák földhitelrészvény 927.—. Osztrák aranyjáradék 83.V. Magyar jelzáloghite bank 545.—. 4°/0 magyar aranyjáradék 79.V,. London, szeptember 30. Conzol 99.»/,„. Ezüstjá­radék 51.»/,. Ezüst 13.1®/,,. Magyar aranyjáradék?6 száza­lékos 82.»/,. Osztrák aranyjáradék 102.—. 4 százalékos ma­gyar aranyjáradék 78.­/.. — Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A nagyon meghidegült időjárás kissé korán vette igénybe a ruházati ipar űzői közül azokat, a­kik téli czikkek előállításával foglalták el; szűcsök meghosszabbított munkaidővel dolgoznak, segédeket számosan vettek fel, így szabók is, a keres­kedők a téli sapkákból nagy szállítmányokat rendel­tek meg már kül- és belföldön. A czipészüzletben ha­sonlóan élénkség támadt, h­ogy a folyamatban levő szüret is nagyon elfoglalja a kádárokat, a­kik hor­dók, kádak stb. előállításával jövedelmezően el van­nak foglalva. A gazdasági géptárüzlet is megemlí­tendő még, mely az üzleti idény ezen legutolsó szaká­ban is igen jól megy. Fazekasok, rézöntők, rézműve­sek, bádogosok, kovácsok, mindnyájan számos segédet vettek fel a szállókon. A főváros kövezési és útépítési munkái most is folynak s úgy ezeknél, mint a nagy középitkezéseknél ezer és ezer napszámos keresi ke­nyerét. A gyártelepeken, a malmokon kívül, a vas­öntő gyárak, a szeszgyárak fejtenek ki élénk műkö­dést. A téglagyárakban a kereslet már alább hagy. — Az osztrák és a magyar kormá­nyok a szőlőnek Olaszországból való behozatalát eltiltották, minthogy innen a filloxera veszélye fenyeget.­­ A philloxera irtása a szüret után is­mét a régi erélylyel fog az illető közegek által foga­natba vétetni. A próbairtások alatt czélszerűnek bizo­nyult irtási módszer most szélesebb alapon fog alkal­maztatni s tekintetbe véve a már eddig is elért ered­ményeket, alapos a remény, hogy e veszélyes rovar pusztításainak mielőbb sikerülene véget vetni vagy legalább azt a már infiiziált területre szorítani. Az állandó philloxera-bizottság is, legközelebb megkezdi tanácskozásait s több praktikus javaslatot teend a philloxera-vész meggátlása s az inficziált területek dezinficziálása tárgyában. A Velenczét hajózható csatorna által akarják a Gotthard-pályával összeköttetésbe hozni. A tervet Guscetti mérnök dobozta ki, s mint az »Il Sole« írja, e hajózási út­ helyreállítására a Pó, a pa­­viai és a Cavour-csatorna, a Ticino és a Lago-Mag­­giore felhasználtatnak. Magadinobail lenne a csatla­kozás a Gotthard vasúthoz. A szükséges tőkét Turin három első bankháza bocsátotta rendelkezésre. A vál­lalat főnehézsége oly járművek­­építése, illetőleg be­szerzésében rejlik, melyek csekély gőz- és mélyjárati viszonyok daczára is hosszú menetre képesek.­­ Egy mintagőzös már közelebb elhagyja Angliát, hogy Észak-Francziaország egy kikötőjéből kiindulva, az ország belsejében levő nagy csatornahálózatot be­járja s Marseillen át a tengerpart mentén az olasz félszigetet megkerülve, Velenczéig jusson s ekkép tel­­jesitmény-képességére nézve kipróbáltassék. A Gott­­hard-vasut és Velencze közti vizi összeköttetés létre­­jövetele Svájcz és Délnyugat-Németország érdekeire nézve megbecsülhetlen jelentőségű. A Magadino és Velencze közti teherdíjtételek a Magadino és Genua közt fennállóknak csak felét képeznék. Mindenekelőtt azonban a Középtenger kiválóan kedvező fekvésű ki­kötőit, minek Velencze és Trieszt, kellene az illető országok belsejével lehető rövid úton egybekötni.­­ Az aranyjáradék konverziójá­ról a »N. fr. Pr.« is megerősíti azon hírt, hogy a konzorczium optiójogával élve egy újabb nagyobb összeget átvett. A Berlinben lebélyegzett járadék­kötvényeknek nagy része holnap érkezik Bécsbe s te­hát ott legkésőbb okt. 2-án kiadatnak az uj járadé­kok. Madarassy államtitkár pár nap előtt indult el azon járadékkötvényekkel Londonba és Parisba, me­lyek az ottani piacznak vannak szánva. Tehát az an­gol és franczia közönség is megkapja már maholnap a véleges kötvényeket. A kötvények bélyegzése bizo­nyos kulcs szerint történt. Idáig Németországnak ju­tott a legnagyobb rész. Pénzügyi körökben számíta­nak arra, hogy miután a pénzpiacz helyzete kedvező maradt s a kötvények készek s a lebélyegzésnél sincs fennakadás, a konverzió gyorsan elő fog haladni. Valószínűnek tartják, hogy Szapáry gr. pénzügyi ex­pozéjában már tüzetes ismertetést fog adni a konver­tálási műveletekről. — Stassburgban nagy gazdasági kiállítás rendeztetett, mely felöleli az erdészet, kertészet, szőlészet tárgyait, a gazdasági gyártmá­nyokat és iparczikkeket, továbbá a halakat, madara­kat, hasznos rovarokat, meteorologist tárgyakat. A kiállított tárgyak közt mint a »M. F.« írja — legna­gyobb figyelmet keltettek a méhészeti és halászati osztályok. Csak kaptár 90 különféle legújabb rend­szerű van kiállítva. A halkiállításban a halak a hü­­ningeni társulat tiszta és édes víz medenc­éiben tar­tatnak. Vannak európai folyóvízbeli halak mellett a legritkább sziléziai aranyhalak és úgynevezett gol­­dorfok, valamint a Salzkammergut tavaiban egyedül található leggyönyörűbb és legtarkább szinti halak. Vannak californiai galóczák, a­minek igazi ritkaságot képeznek Európában. A galóczák e nemét csak leg­újabban kezdik meghonosítani a németországi halte­nyésztők. Eredeti hazája a csendes tenger, a honnét a folyókba szokott felfelé úszni. A May Cloud­ river­­be különösen nagy tömegekben úsznak és jó halászat­ra engednek. Az indiánok ezeknek az óriási galóczák­­nak ikráit igen gondosan szedik. Ez kerül német hal­tenyésztőkhöz. Nagy faládákba csomagolják az ikrá­kat és öszvéreken szállítják San­ Franciscóig. Innét azután vasúton szállítják New-Yorkig a Pacifice­­vasúton. A szállítás 8 nap és 8 éjjel tart. New-York­­ból a Lloydgőzösök által szállíttatnak tovább Észak- Németország kikötőjébe Brémába. A balladákat jégre fektetik és jéggel veszik körül, hogy az ikrákat a meleg ki ne költse. .. »Az Anker« élet-és járadék-biztosító tár­saságnál 1881. augusztus hóban benyujtatott összesen 500 bevallás 985,587 forint biztosítandó összeg­gel, és pedig: 303 bevallás 614,040 forinttal ha­lálesetre, és 197 bevallás 371,547 írttal életesetre. Kiállítva jön 249 kötvény 465,257 írttal haláleset­re, és 179 kötvény 378,732 írttal életesetre, össze­sen tehát 428 kötvény 843,989 frttal. A havi be­vétel volt 135,699 frt haláleseti díj, és 112,122 frt betételekben, összesen: 247,821 frt. Halálesetekért kifizettetett 39,626 frt. Ez évben benyújtatott 4271 bevallás 8.839,061 frttal, és kiállíttatott 3879 köt­vény­­ 7.495,889 frttal, ugyanezen időben bevézetett 1.964,641 frt, a halálesetekért pedig kifizettetett: 354,421 frt. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizettetett 10.248,031 frt, és az 1871 —81-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 18.183,976 frt volt. Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Délután. Változatlan zárlati árfolyamok mellett köttetett 2500 mm. tavaszi búza 13.23, 2500 m. bánáti tengeri máj.—jun. 7.43 frton. Esti jegyzés. Búza tavaszra 13.221/1 —13.27­­/a.—B­uza őszre 12.62—12.64. —­­Bánsági tengeri 1882. máj.—jun. 7.45— 7.48. — Zab tavaszra 8.30—8.35. —Zab őszre 7.72—7.75. — K. repeze aug.—szept. 131/1—138/g. Értéktőzsde. Meglehetős gyér forgalom mellett gyengébb volt a tőzsde irányzata az esti üzletben. Osztrák hi­telrészvények előbb 369.20—369.80 kelt, de aztán lemorzsolódott realizálási eladások folytán 369.10— 368-ig, és zárlatkor kissé javult 368.70 p. A magyar hitel 365 maradt névleg; 4 százalékos magyar arany­járadék 91.05. 5 százalékos papirjáradék 89.40, ma­gyar leszámítoló bank 158.75­ köttetett. Felelős szerkesztő : JÓSAI MÓR. Nemzeti színház. Ma, okt. 1-én. A PRÓFÉTA. Opera 5 felvonásban. Irta Scribe. Fordították Egressy B. és Szerdahelyi J. Zenéjét szerzette Meyerbeer. Leydeni János Fides, Bertha, Oberthal Jónás, Mathisen, Zacharias, Kapitány Katona Perotti Bartolucci V. Maleczkyné Fektér Pauli Tallián Kőszeghy Erdei V. Kiss D. Körösy Törzsök Első­­ . , Második­ polgár Kezdete 7 órakor Várszinház. Ma, okt. 1-én. A filozófus. Eredeti vígjáték 3 felv. Irta Bessenyei György 1777-ben. Először adatott Budán 1792. június 4-én . Parménio Nagy Imre Eresztra Szatmáryné Titzius Mihályfi Szidálisz Márkus E. Berenisz Békéssy I. Lílisz Benedek Angyélika Csillag T. Pontyi Újházi Lidás Vízvári Lutzinda Vízvári­né Kezdete 7 órakor. N­é­p­sz­inház Ma,okt. 1-én. BLAHA LUJZA asszony mint vendég. A s­ép asszony kocsisa. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Csepreghy Ferencz, zenéjét Erkel Elek. Személyek : Búzás Jánosné Blaha L. Rozsdás Tamás Tihanyi Yamsik Lőrincz Karikás Basa Jóska Solymosi Jámbor Horváth V. Gyöngyös Feri Vidor Jóska Szabó Bandi Kerekes Komáromi J. Örzsi Sió I. Kezdete 7 órakor. ^■l^|n■l■'n^lwn—^uau———m

Next