A Hon, 1882. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1882-02-02 / 33. szám

valami olcsó úton-módon. A külföldön számos helyen megvizsgálták már a kimért sört s felette sokszor akadtak ama egészségi szempontból meg nem enged­hető viszonyokra. Kívánatosnak tetszett, hogy meg­tudjuk, miként áll a dolog ez irányban Budapesten, azért nagyobbszámú sörfajtát különböző sorházakból, részletes vegyi vizsgálat alá vettem. E vizsgálódásnál figyelemmel voltam arra, nem fordul-e elő hamisítás az anyagra nézve, melyből a sört készítik, a­mire irányt adó a sör phosphorsav, továbbá dextrin-tar­­talma; kutattam, nem fordul-e elő eczetesedés, a­mit az illó eczetsavból ismerhetni fel, valamint a górcső által is; kerestem, vájjon a sav eltompí­­t­á­s a kréta által előfordult-e, a­mit a sör hamujából lehet felismerni; nem higittatott-e, a­mire a szilárd maradék és szesztartalom utal; továbbá nem alkalmaztatott-e valamely meg nem engedhető kon­zervál­á­s, mint pl. bór- és salicynsavval; nem ad­tak-e idegen keserű anyagot hozzá, a­miről az iroda­lom, kivált Angliában, oly sokat beszél; meghatá­roztam ezeken kívül a kimért sör egyes physicális sajátságait, mint a faj­súlyt, szint és itt, végre figye­lemmel voltam a szénsav mennyiségére. A vizsgá­lat folyamán kitűnt adatokból kitetszett, hogy a budapesti sör szeszben a szegényebb, szilárd mara­dékban azonban a gazdagabb sörökhöz számítandó. Az alkohol és szilárd anyag között megvan a meg­kívánt arány, hogy t. i. a szilárd anyag több legyen az alkoholnál. A hamu mennyisége mindenikben sem több, sem kevesebb nem volt a rendesnél és igy sav­­tompitás kréta által (eczetesedés miatt) nem fordult elő. Savtartalmuk sem ment túl a rendes határon és igy eczetes sört sem találtam. — Bor- és salicylsav egy esetben sem voltak kimutathatók, pedig nyáron át és több ízben tettem e két anyagra vizsgálatokat. A megelemzett sörökben csakis a komló keserű anyagát találtam. Kitűnik továbbá, hogy, számba nem véve egynéhány nehezebb, anyagban dúsabb sört, a többi között kevés különbség volt található. Általá­ban véve tehát mondhatom, hogy az általam vizsgált, különféle korcsmákból összeszedett sörfajták, mind tiszták, romlatlanok s hamisítatlanok voltak, noha azonban a sör néha-néha a köznyelven értve rossz, ennek oka legnagyobbrészt a huzamos­ állás folytán csökkent szénsav-tartalmában keresendő, a­mi meg­fosztja a sört üde izétől. — Felolvasások. A kereskedő ifjak tár­sulatában Gizella-tér 2. sz. dr. Heinrich Gusztáv, f. hó 3-án, pénteken esti 9 órakor a Don Juan mon­dáról felolvasást tart; dr. Weisz Jakab f. hó 4-én, szombaton este fél 8 órakor, a terézvárosi klub helyi­ségében (sugárút 44.) az ember alvása s álomélete czimű felolvasást tart.­­ Tizennégy éve, hogy Jelinek Má­tyás, hírhedt betörő tolvaj, Krausz Mátyás rablógyil­kos s három más társával a Rókus-kórházból, mely annak idejében rabkórház volt, megszökött. A szöke­vény rabok országszerte köröztettek s Jelinek kivé­telével valamennyien meg is kerültek. Pedig a jó ma­dár ezen idő alatt részint a fővárosban, részint ennek közvetlen szomszédságában tartózkodott s nem egyszer vétett a vagyonbiztosság ellen. 1876-ban lépre került ugyan s betöréses tolvaj­lás miatt, 3 évi börtönre el is ítéltetett, de előéletére, különösen pedig szökésére vonatkozólag homályban maradtak birái. Most, hogy Jelineket egy a városház-utczában megkísérelt betö­résen rajtakapták s a Fortunába kisérték, sikerült G­y­ü­r­g­y vizsgálóbírónak kisütni, hogy tulajdonké­pen kivel van dolga; felfedezése azonban mit sem ér, mivel Jelineknek 1868-ban elkövetett büntette bün­­tetőtkönyvünk értelmében immár elévült. — Őrült vagy csaló? Temesvárott egy elegáns ruhájú idegen szállt meg január 29-én egy ottani fogadóban. A vendégkönyvbe Kanizsay Rudolf grófnak jegyezte be magát, s nagy uriasan utasította a szolgát, hogy teremtsen elő számára egy szalonru­hát és egy czilindert. Később ismét maga elé rendel­te a szolgát, s kérte a következő távirat elküldését: »Angelica Germán ő szentségének Zágrábban. Nem vagyok omladinista ; szentségedért küzdöttem és ké­rem jutalmam. Gróf Kanizsay.« A sürgönydij köve­­teltetvén tőle, dühbe jött és a szolgát kidobta. Az erre belépett szobapinczér az állítólagos grófban egy koldusra ismert, kit csak pár nappal ezelőtt ajándé­kozott meg alamizsnával. Átadták a rendőrségnek. — 275 000 frtos rablás. A bajai kapitányi hivatal ma a következő sürgönyt intézte a bpesti főka­pitánysághoz: 275.000 frt készpénzt, ezek közt 100 db egészen új tízest raboltak el az éjjel Fischer bajai lakostól. A tettesek: Englaender 40 éves, középtermetű, barna, szakállas és bajuszos, helynélküli mészáros, ki­nek unházata egészen urias, a másik tettes egy isme­retlen, bajuszos, szokál nélküli 40 éves paraszt ember. — Rendőri hírek: Lindenbach Ist­ván II. ker. ország­ut 5. szám alatt lakó kovácsmes­ter jelentést tett a rendőrségnél, hogy Sziellauer született Petz Anna nevű szakácsnéja az ő (gaz­dája) nevére elkövetett többrendbeli váltóhamisítás után elszökött.­­ A II. ker. fő­utczában T­a­m­á­s Gábor két takarékpénztári könyvecskét vagy elvesz­tett, vagy elloptak tőle. A betéti könyvecskék az egyesült fővárosi takarékpénztár által vannak kiál­lítva és az egyik 215, a másik 300 forintról szól. — Nagy András csantavéri szül., 6-ik gyalogezred­beli gyalogos tegnapelőtt az üllői­ uti kaszárnyából megszökött, körözése elrendeltetett. — Kapeczky József Kőbányán a Trapp-féle házban lakó hivatal­nok szép fiatal 22 éves neje, szül. Strakovics Mária, már régebben búskomorságban szenvedett, de férje nem hitte baját komolynak, és így nem is for­dult orvoshoz. Mintegy pár hét előtt örvendetes for­dulat állott be a nő állapotában, kedélye felvidult, folytonosan nevetett, sőt annyira ment, hogy a férj már a másik szélsőségtől kezdett tartani, hogy t. i. nejének a túlságos nevetés megárt. Öt nap előtt a nő ismét visszaesett régi búskomorságába és egész na­pokon, sőt éjszakákon át folytonosan sírt. A szeren­csétlen nőn tegnapelőtt aztán kitörtek az elmezavar komolyabb jelei; durczás, kötekedő lett, férjét min­denféle gyanúsításokkal illette s azzal vádolta, hogy őt éhezteti, minek folytán tegnap este a szegény nőt a kerületi orvos utasítására beszállították a Rókusz kórház megfigyelő osztályába. — Oláh József ba­racskai lakos istállójából f. hó 26. és 27-ik közti éjjel ismeretlen tettesek egy pej szürke 10 éves nagyhasú 14 és fél markos lovat és egy 4 éves világos pej 14 és fél markos kanczacsikót, továbbá két lóra való szer­számot és a fészerből egy vastengelyü paraszt kocsit elloptak.­­ Tegnap este 9 óra tájban a sétatér-utcza 5. szám alatti bolthelyiségben, eddig ismeretlen ok­ból tűz támadt, mely az ott felhalmozott áruk nagy részét elhamvasztotta. A terézvárosi tüzőrség csak­hamar megjelent a tűz színhelyein és elfojtotta azt. Jól, míg ellenben az ifjúsági bálok rendes elemei csaknem egészen elmaradtak. Nem volt csoda tehát, ha báljok ily látszólagos fényes sikere, végeredmé­nyében mégis csak félsiker volt, s ha gyorsan emelke­désük után, mintegy visszahatásképen, már a legköze­lebbi farsangon egyszerre úgy eltűntek az elite-bálok soraiból, hogy újra ébredésükre már alig számít­hattunk. Csalódtunk, s csalódásunk most az egyszer kel­lemesen hatott reánk. Örömmel láttuk a technikus fiatalságot fáradozni ama szánd­ékban, hogy újból létrehozza a legszebb mulatságok egyikét, a tech­nikus bált. Hasonlóan szép közönséget már gyakran láttunk az Európa fényes termeiben, de ennél vidámabb, ke­délyesebb, aligha gyűlt ott sokszor össze. A sikerben nem csekély érdem a bál háziasszonyát, Tisza Kál­mánná szül. Degenfeld grófnőt illeti, kit a jelenlevő arisztokráczia környezett. Toilettje nem épen feltűnő, de annál elegánsabb volt. Sötétkék selyematlaszból készült hosszú uszályu ruhát viselt, melynek előrészét kék alapba szőtt krémszínű virágos brokát képezte. Ugyan­ily kelméből állott a kivágott derék is, melyet balfelől ékes eleven virágcsokor díszített. Nyakát több sor igaz gyöngyfüzér fonta körül, sima frizurá­ján gyé­­mánt-diadém tündöklött. Leánya, P.ó­­­i mint rendesen az ártatlanság színébe öltözködött. Tiszta fehér köny­­nyü báli kosztümben jelent meg, minden feltűnő disz nélkül. A keringő alatt mindjárt a bál elején elájult a nagy hőség miatt, a kéznél levő segély azonban csak­hamar ismét magához téríté s folytatta tovább a tán­­czokat. Csak kevesen vették észre e kedves hölgy rosszullétét s igy a táncz lankadatlan jó kedvvel folyt feltartózhatlanul; csárdás, keringő és matur egymást válta fel, mig csak bírta a lélekzet. A táncz hevében eltűnt a blaziri fiatalság, elragadta még őket is az ár, a pezsgő élet árja, s nem csoda, mert a tánczosnők köre valóban igéző volt. Köztük volt látható: Lejtényi Mariska, Herrich Szidónia, Záb­orsky Margit, Gerenday Ilonka, Fackh Irma és Sarolta, Bar­­vitz Irma, Remi Anna, Vész Margit, Fésűs k. a., G­eróczy Margit, Molnár Mariska, Szily Boriska, Szüts Vilma, Krieger, T. Nagy Irénke, Lerich Lujza, Reichel Irma, Torossy, Weisz Anna, Steinbach Luj­za és Emikié, Ebner Etelka, Zlinszky Irma, Pilch, Boross Vilma és Ilonka, Galgóczy Mariska, Hübner Eugenia, Schmitz Erzsike, Heim Tercsi, Suján Tol­­nay Irén, Kalmár Irén és Margit, Hollfeld Paula és Giza, Kauser Istvánná, Szöghy Mariska, Hoffszász Ténia, Sahlender nőv., Petz Anna, Seiffert nővé­rek, Galambffy, Reök Ilona, Hoepfner Mártha, Eb­ner Gizella, Gregersen Emma, Hermin és Margit, Tolnay Gizella, Kruspér Irma, Tolnay Mariska, Csontos Etelka. A megjelent notabilitások közül ott voltak Trefort miniszter, Türr István tábornok, Tolnay La­jos igazgató, Herich Károly oszt. tanácsos, Szily Kálmán rektor, Beretvás orsz. bank igazgatója, Fe­kete Zsigmond orsz. képviselő. A tánczrend fényes sárga rézből készült vasúti jelző harangot jelképe­zett, a hasonló anyagból készült koczkás házfedélre erősítve, melynek aljához a veres atlaszba kötött sor­rend volt alkalmazva. Találtunk benne, mint újat fel­jegyezve egy tipegőt, Monaszterly Szilárd urnak szer­zeményét, s egy uj névtelen csárdást az öreg Rácz Páltól. Meg kell még emlékeznünk azokról is, kik a bál érdekében a legfáradhatlanabbul buzgólkodtak,•­neve­zetesen F. Farkass Kálmán, Gerenday Dezső és Koh­ler István urakról, kiknek a ma esti fényes sikerben a legtöbb részük van. Gyógyszerészbál. Ma a Vigadó egy családias bálnak nyitotta meg termeit. E bál a gyógyszerészeké, melynek nevétől a házi­asszonyt, Cserhalmay tábornokáét és a honvéd­ségi kezelő tisztikart elválasztani lehetetlen. Ebben nyilvánul családiassága. A terem a többi bálok elegáns, frakkos töme­gétől eltérőleg, nem kevésbbé előkelő képet nyújtott a tarkaság által, mellyel az aranytól csillogó fényes katonai egyenruha a fekete sereget elhomályosítani törekedett, mely annak majdnem sikerült is, mert a különféle rangú és rendű tiszti kar ugyancsak nagy számban vonult ki. S valóban könnyen a tiszti kaszi­nó báljain képzelhettük magunkat, mivel az elite­­bálok nagy tömegében, még csak szórványosan sem találkozni a katonai körökkel. A izgatottan le és felfutkosó rendezőség alig birta elvárni a hálanya megérkeztét, ki három véden­­czével kissé megkésett, valamivel 1­411 után érkezett. A fehér vállszalagos rendezőség a terem hátsó részén fentartott helyre vezette az érkezőket, a két oldalról képezett sorfal között. A lady patronesse a körülé sereglett hölgyek s notabilitásokkal társal­gásba bocsátkozott, és hol Gyürky Károlyné, Sibrik ezredesné, Nemesszeghyné, Hild Petes Irma, Barna Lajosné, Juhász Kálmánná, Blanz Vilmosné, Morgo­­sovszky Gyuláné, Pósa Jánosné, Gottgebné úrhöl­­gyekkel, hol pedig Gráf és Szabó tábornokokkal, Ku­­ta­­sy Sibrik (Váczról), Benkő, Bulyovszky (Pécsről) ezredesekkel, Zsoldos őrnagygyal beszélgetett. Azután maga nyitotta meg a Rácz Pali által rázendített csárdást s nehány »hogy volt«-ot kitar­tással tánczolt. A­ háziasszony ruhája k­laszin selyem, hosszú uszállyal, elől két sor nehéz és széles gyöngy fodor­ral, oldalt virág füzérrel összetartva; a derék fehér pelycheből volt, mely alól ugyan­ily tunique vonult le az uszályig gazdag virág­díszszel. A rendezőség által átnyújtott virágcsokor fészkét rózsa és gyöngyvirág képezte, lila szinű jáczinttal környezve. A bál az elmúlt években tartott gyógyszerész bálokat látogatottság és válogatottság tekintetében jóval felülmúlta. A tánczban több mint 50 pár vett részt. A szép hölgy koszorúból sajnálatunkra csak az alábbi hiányos névsort voltunk képesek öszeállí­­tani. Jelen voltak a három bál­ikisasszony : Ta­rafás Aranka, Matyasovszky Ida, Sólyomy Ida, továbbá Kolozsváry Ida, Nemesszeghy nővérek (Ko­máromból), Andrássy Angela, Gorgeb k. a., Skri­­ván nővérek, Mátyássy Ottilia és Mariska, Klinkart Bódogné, Picha Irma, Stölczer Aranka, Szolnoki Irma, Farkas Irma és Etelka, Ujváry Jolán, Kassa­­lik Malvin, Sibrik Antalné, Bischitzky Gizella, Ma­­rossy Róza, Slopp Mariska, Egan Etelka, Hoffmann Gizella, Andrássy Angela,Schavel Ágnes, Kükemezey Irén, Nagy Kálmánné. A tánczrend, melylyel a bizottság a bálanyát meglepte, fehér borjúbőrből készült tárcza volt, elő­lapján Gy. B. tűzzománcz monogrammal, hátlapján Eszkuláp-bot kigyóval, a sarkokon pedig áttört szeg­let hasonlókép zománczolt virággal, belül a kaligra­­phozott tánczrend volt elhelyezve. A közönséges tánczrendek pedig különféle szinű atlasztárczák vol­tak, ugyancsak monogrammal és Eszkulápbottal el­látva ; a minden tekintetben sikerült tánczrend Mor­zsányi József jóizlésű iparosunk ipare. Fővárosi Iparosok bálja. Ismét egy uj czég iktatta ma be nevét a báli firmák sorába. Az uj bál czége már hetek óta lenge­dezett hosszú nemzeti szin zászlóra írva a ferencziek terén, jó előre hirdetve az etablissementnek ma estére kitűzött megnyíltát, és hogy a­kik abban részt venni kívánnak, már átvehetik a minden hausse és baissetől ment részvényeket. Az­­etablissement helyiségéül az iparos kör szolgált a ferencziek hazárában, mely már fél 10 óra körül meglehetősen megtelt azokkal, kik üzleti könyveik (tudniillik tánczrendjök) tanúsága szerint, egész hosszú sorával bírtak a legváltozatosabb áruknak, melyeket a többi közt, a négyesek, keringők, csárdások, a füzértáncz s más effélék képeztek. A kínálók mellett egész serege hullámzott a frakkos vevőknek, kik egymással versenyezve siettek szert tenni egyik vagy másik, általuk leginkább kedvelt czikkre. Hogy ily aránylag szűk helyre tették e kísérle­tül szolgáló bált a rendezők, a kik iparosok és tiszt­viselőkből alakultak meg — annak oka az, hogy nem bíztak abban eléggé, váljon maguk az iparosok fog­­nak-e kellőleg pártfogolni egy az ő saját körükből kiinduló tánczmulatságot. Az eredmény a legjobban ütött ki, mintegy elégtételül ama fiatalembereknek, kiket épen e körben magyarosító szellemben folyta­tott működésükért a kör tagjainak egy része féltékeny szemmel néz. A bálanya, Havas Sándorné megérkez­tével, kit hangos éljenekkel fogadtak, kezdetét vette a mulatság Kecskeméti Gyula zenekara mellett, mely a kertté alakított színpad hátterében foglalt he­lyet, míg az előrészen elhelyezett pamlagon a bál­anya, a bálelnöknője, Szohner Károlyné s több hölgy foglalt helyet. A vigan megeredt tánczot csak a szü­net szakitá egy időre félbe, s azután is bizonyára nem a lankadó jókedv, hanem a megviradó reggel fog vé­get vetni. — A magyar írók február 4-iki farsangi ünnepének rendező bizottsági irodája február 1-t­ől kezdve a Nemzeti szállóban (v­áczi­ utcza) az első emeleten 8—9. ajtó­szám alatt van. A bizott­ság helyiségei délelőtt 9 órától kezdve 1-ig, délután 3­ -6-ig nyitva állanak, s ott a közönségnek jegyekkel, valamint az ünnepre nézve tán szükséges felvilágosí­tásokkal s esetleg meghívókkal is készséggel szolgál a bizottság. — Az irak február 4-iki ünnepének pro­­grammját, mely változatosságban s fényben a fővá­ros vigalmai közt igazán páratlan, lapunk mai számá­nak szinlap-rovatai közt közöljük s itt csak azt je­gyezzük meg, hogy legközelebb a műsort kiegészítjük az élőképek szereplőinek névsorával, melyet a bizott­ság azért nem tesz közzé, nehogy esetleg fölmerülő változásokkal (a­mi a képek s résztvevők nagy számá­nál fogva nehezen kerülhető el) félreértésekre adjon alkalmat. A jegyeladás a legszebb sikerrel foly s a bizottság nemzeti-szállodabeli helyiségét egész nap a legelőkelőbb közönség látogatja.­­ A pesti szr. nőegyletnek szegé­nyét, tápintézete és leány-árvaháza javára rendezendő nagy elite- álarczos bálja a fővárosi Vigadó összes termeinek villamos kivilágítása mellett vasárnap, február hó 5-én fog megtartatni. A Calico bál, mely a gyermek­menedék javára rendeztetik, f. hó 12-én a fővárosi Vigadóban, jó hírnevének megfelelőleg, az idén is igen mulatsá­gosnak ígérkezik, a­mennyiben a hölgyrendezők min­dent elkövetnek, hogy a tréfás álarczosok és érdekes dominók által változatossá tegyék. Előre látható a nagy részvétel, mert ez lesz az utolsó álarczos bál.­­ A keszthelyi nőegylet múlt hó 28-án tartotta első tea-estélylyel összekötött táncz­­mulatságát, az Amazon szálló nagy­termében, hol a a város és a vidék előkelőségei adtak egymásnak ez alkalommal találkozót. A nőegylet hölgyei teljes sikert arattak az est rendezése körüli fáradozásaik­kal. A négyeseket 34 pár tánczolta s a benne részt­­vett hölgyek köréből, a következőket jegyezte fel tu­dósítónk, név szerint: dr. Csanádi Gusztávné, Baksay Sándorné, Trestyánszky Lajosné, Steinovics Leóné, Marcsányi Etelka, Csurda Lujza, Nagy Mariska, Hofmann Regina, Botka nőv., Meszner Ilka, Nagy nőv., Garger Eugenia, Strokker Vilma, Erlich Berta és Amália, Hauer Iza, Braun Ilona, Regensberger Irma és Pintér k. a. — Kassáról írják : Szapáry László grófné, a veres­kereszt-egylet kassai fiókjának elnöknője, az egylet javára f. hó 18-án az ottani társalgási egylet termeiben fényes bált rendez, mely egyszersmind el­nöki működésének zárkövét fogja képezni, miután gr. Szapáry László altábornagy, már márczius hóban elhagyja Kassát. — Gr. Szapáry altábornagy egész­ségi állapota a legszebb reményekre jogosít s annyira javult, hogy neje kíséretében naponkint hosszabb rövidebb sétákat tesz, és semmi fájdalomról nem panaszkodik. ára­t írt. Eddig csak az első kötet jelent meg, mely a jegyzők intézményét különböző korszakokban a Bachkorszak végéig tárgyalja. De nem tisztán erről szól. Van e kötetben külön fejezet a jobbágy­közsé­gekről, szolgabirói hivatalról, vármegyékről, hely­tartó tanácsról, udvari kanczelláriáról s másokról is szó, sőt egész külön fejezetet szentel oly tárgynak is, mely a kérdéssel szoros összeköttetésben nem áll, t. i. a szerb vajdaság felállításának. Mind e sok dolog 11 ivén van leírva s nem mondhatjuk, hogy az is kellő rendszerbe lenne foglalva. Igen sok helyen egyes ok­mányok s helyhatósági rendeletek vagy irománypél­dák benső összefüggés nélkül következnek egymás­után. Szerző sok mindent összeolvasott s az ide vágó irodalom jó nagy részét ismeri, mint az idézeteiből is látszik, de az adatokat világosabban is összeállít­hatta volna s mindenekelőtt jó lett volna bevezetés gyanánt irodalomtörténeti dolgozatot közölni az ide vágó kutatásokról. Tervezete szerint a második kö­tetben a megyék s községek rendezéséről szóló tör­vény keletkezését s a harmadikban a községjegyzői intézmény keletkezését, a községi jegyzők helyzetét a múltban és jelenben, egyleti törekvéseiket s irodalmi mozgalmaikat akarja tárgyalni. Terve átalában he­lyes s reméljük, hogy az újabb időkről szóló részben több egyöntetűség is lesz. De maga az első kötet sem fölösleges. Barta alkotmánytörténeti szempontból tár­gyalja a kérdést s több adatot gyűjt össze, melyek a községjegyzői intézmény történetének megírását min­denesetre meg fogják könnyíteni. Az ő munkája nehéz volt, mert a múltat ily szempontból még kevesen ku­tatták, de, hogy megkezdte, mindenesetre érdem s a munka figyelemreméltó, mint gyakorlati jegyző dol­gozata, kinek felfogásmódja sok tekintetben eltérő a theoretikusok álláspontjától.­­ Az 1882-iki »M­edikus csárdás« meg­jelent a »Harmonia« társulat kiadásában. Szerzője Vaskovits Serédy Izabella úrnő, ki a jövedelmet az orvos­segítő egyletnek szánta. A zenemű ára 80 kr. s kapható minden könyv- és zeneműkereskedésben. — Temesvárott a magyar szinügy­­gyámolító egylet a legközelebbi napokban fog megalakulni. Az alapszabályok elkészítése végett ki­küldött bizottság már befejezte munkálatait s az egylet tagjaiul máris sokan ajánlkoztak. Az alapsza­bályok szerint a magyar szini­szak Temesvárott a nagyböjt első napján kezdődik s virágvasárnapon végződik. Ez időre az egylet pályázatot fog hirdetni s az elfogadott ajánlattevő szintársulatot erkölcsi és anyagi támogatásban fogja részesíteni. «■—Hl........ IIIHWMW—B————MWt, Farsang. Technikus­ bál. Hogy a technikusok jól értenek a számokhoz s alapos, jól kifundált munkát végeznek, azt igazolta ma esti báljuk is, melyet az egymást követő vigalmak zaja daczára, már hetek óta emlegettek a főváros leg­szebb körei. Régente a technikus-bál évek hosszú során át a szakembereknek s a középosztálynak volt találkozó helye, mígnem az harmadéve egy szökéssel egyszerre az arisztokrácziának vált gyülhelyévé. Háziasszonyu­kat a legelőbbkelőbbeknek egy egész raja vette ki­ Irodalom tudomány és művészet. —­ A népszínházból. A népszínház leg­közelebbi népszínmű újdonsága Balázs Sándornak a »Körösi lány« czímű három felvonásos népszínműve lesz, melyből a próbákat már holnap megkezdik. A főszerepek Blaha Lujza, Pártényiné, Vadnai Vilma, Vidor, Tihanyi és Kovács István kezeiben vannak. E népszínművet még Rákosy igazgatása alatt színre akarták hozni, de a szerzőtől némi javítást kívántak a darabban, melylyel az csak most készült el. A »Körösi lány« után a legközelebbi újdonság Vidor Pálnak, a népszínház tagjának »Veres sapka« czímű népszínműve lesz, melyhez a zenét Halmay Kázmér készíti. — A népszínház egy havi szünetjének meg­tartása már el van határozva, bár több taggal erre nézve még mindig folynak a tárgyalások. A szünetet valószínüleg július 15-től augusztus 15-ig tartják meg. — A »Furcsa háboru«-t, a népszínház operette újdonságát holnap, szombaton és vasárnap ismétlik. Pénteken az »Igmándi kis pap« kerül szinre. — »Rendőri Lapok« czím alatt heten­­kint kétszer megjelenő szakközlönyt indított meg Fekete Adolf (Kerepesi­ út 11.sz). Rovatai, melyek irányát jelölik, a következők: körözések, szökevények, nyomozások, lopott s gazdátlan tárgyak, eltűnt egyé­nek, törvényellenesen távollevő hadkötelesek, meg­semmisülések, elveszett tárgyak, eltolonczozások, cső­dök, idegenek a fővárosban stb. Az első szám Kapi­tány Jóska körözött betörő tolvaj s katonaszökevény arczképét is közli. A lap ára egész évre 10 frt. A »Közegészségügy és törvényszéki orvostan« czim alatt Fodor József egyetemi tanár, az »Orvosi Hetilap« melléklete gyanánt új szaklapot indított meg, melyben a hazai közegészség­­ügy terén felmerülő minden figyelemre méltó ese­ményt registrálni igér. E lapra népünk csekély száma s a csekély gyarapodás, mit a legutóbbi népszámlálás is oly megdöbbentően tanúsított, elég okul szolgál­hatnak, de benső értékéről kezeskedik a szerkesztő neve is, ki nemcsak kiváló szakférfiú, de oly egyén is, ki a tudomány vívmányait a gyakorlati czélokra al­kalmazni első­sorban képesített. Az első szám is több közérdekű dolgot tartalmaz. Óhajtanék, ha a mellékletet külön is lehetne megszerezni a laikus közönségnek. — »A községjegyzői intézmény tör­ténete Magyaror­szágon, tekintettel hazánk helyhatóságainak szervezetére.« Ily czimű »közigaz­gatási tanulmány «-t irt Bart­a László budapesti kerületi jegyző és a »Községi Közlöny« szerkesztője (József-körút 46. sz.) A három kötetből álló műnek KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti táviratok. Gabona és Árutőzsdék. London, febr 1. Búza üzlettelen, zab, tengeri szi­lárdabb 29»/«. 38240 24820 27230. Pompás idő. Gerzin, febr. 1. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Búza április—májusra 225.—, junius—júliusra 225.70­ — Közt helyben 178.—, februárra 176.‘/a, ápril—májusra 171.’/a, május—júniusra 168 Va­ — Zab ápril—májusra 144.—, május—júniusra 144 Va. — Repczeolaj helyben 55.50, ápr. máj. 55.90, máj.—júniusra 56.20. — Szesz helyben 47.80, febr.—márcz. 48 60, ápril—májusra 49.60, jun.—jú­liusra 50.70. Stettin, febr. 1. (Gabonatőzsde.) Búza ápril —májusra 226.—, május—júniusra 226.—. — Bors febr. 173.—, ápril—májusra 169.—, máj.—júniusra —.—. Olaj februárra 55.—, ápril—májusra 55.50. — Szesz helyben 46.30, februárra 47 20, ápril—májusra 49.—, jun.—júliusra 50.20. — Repcze ápril—májusra 269.—. Cöln, febr. 1. Búza márcziusra 23.35, májusra 23.10.— Bozs márcziusra 17.50, májusra 17.20. — Bep­czeolaj helyben 30.20, májusra 1882. 29.30. Anistermikus, febr. 1. (G­a­b­o­n­a­t­ö­z­s­d­e.) Búza márcz. 326.—, máj. 317.—. Bozs márcz. 204.—, május 198.—. Bepczeolaj helyben 33.7., májusra 33.Vs. őszre —. —. tavaszi repcze 360.—, őszre —.—. Heintburg, február 1. Búza ápril—májusra 226.—, május—júniusra 226.—, nyugodt. — Bors ápril —májusra 164.—, május—júniusra 161.—, nyugodt. — Olaj helyben 57.40, májusra 58.—, nyugodt. — Szesz februárra 40.—, márczius—áprilisra 40.—, április—májusra 40.—, május—júniusra 40. —, csendes, — Időjárás : Szép. F­riss, febr. 1. i Termény-t. Búza febr. 31 .*, már­cziusra 31.*/,, márczius—júniusra 31.’/*, május—augusztusra 30.80. — Liszt (9 márkás) februárra 65.’/a, márcziusra 65.60, márczius—júniusra 65.70, május—augusztusra 65.—. — Olaj februárra 70.7, márcziusrra 71.Vi, május — augusztsra 73.—, szept.—decz. 73 Vs. — Szesz februárra 58-7*, márcziusra 59.—, május—júniusra 60.—, szept.— deczemberre 61—. — Búza, liszt, olaj, szesz szilárd. Időjá­rás : Szép, ftrtékti Sssidék. Bécs, febr. 1. (Magyar ért. zárlatja.) Magy. földte­­herm. kötv. 96.—. Erdélyi földteherm­. kötv. 96.—. Magy­­záloglevél 100.—. — Erdélyi vas. 161.—. Magy. keleti vas. 93.25. Magy. sorsjegy 114.75. Szőlődézsmav. 96.50. 60/o Arany, járadék 118.75. Tiszavölgyi sorsjegyek 109.25. Magy. vasúti kölcsön 129.50. Magy. hitel 282.50. Alföld 165.50.­Magyar északkel. 160.25. Keleti vasúti elsőbbs. 89.50. Tiszai vasút 246 50. Magy. leszámítoló bank 103.—. Kassa-oderbergi vasút 141.—. Magyar papirjáradék 85.—. BéCS, febr. 1. (Osztrák ért. zárlatra.) Hitelrészvény 287.—. Lombard 118.50. Aranyjár. 92.90. London 120 20. Galicziai 295.— . 1864-es 171.50. 1860-as 130.—. Frankfurt, —•—. Nemzeti bank 828.—. Angol-osztrák bank 123.—. Államvasut 304.—. Napoleond’or 9.557,. Járadék 74.15. Hi­­telsorjegy 175 50. Porosz pénzutalvány 58.55 Arany 5.62­­, Török sorsjegy 21.50. Ezüstjáradék 75.25. Bécs, február 1. (Esti tőzsde.) Hitelrészvény 302.75. Magyar hitel 293.—. Lombard 122___ 1864-es —.—. Ma­gyar aranyjáradék —.—. Járadék 74 80. Galicziai 300.—. Angol-osztrák 126.50. Államvasut 312.—. 1860-as —.—. M. sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.55—. Unit-bank —.— Osztr. aranyjáradék 93.25. Magyar papirjáradék —.—. 4%-os m. aranyi. 86 90. Bécs, febr. 1. (Ered. sürg.) Az esti tőzsde ma­gánforgalmán tejes hausse uralkodott; osztrák hitelrészvé­­nyek 306. Berlin, febr. 1. (Tőzsde.) Hozzávetőleges vé­telek átalánosan emelték az árfolyamokat, orosz értékpapí­rok nyugodtak. Berlin, febr. 1. (Zárlat.) Papírjáradék 62.70. Ezüstjáradék 64.40. 406-os Magyar aranyjáradék 72.70. Magyar állami kötvények —... Hitelrészvény 509.—. Osz­trák Államvasut,i részvények 521.7a. Károly Lajos vasut­­részvények 127.7a- Romániai vasúti részvények 63.—. Orosz­bankjegyek 207.7a. 5 százalékos osztrák papirjáradék —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék 101.40. 5 százalékos ma­gyar papirjáradék 72-72. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények —.—. Magyar hitelrészvények —.—. Déli vasúti részvények 206.—. Kassa-oderbergi vasúti részvények 60.—. Váltóárf. Bécsre 169.70. 47. 76 földhitelzáloglevél 58.20. Magy. leszám. —.—. Berlin, febr. 1. (U t ó t­ő z s d­e). Papirjáradék —.—. Ezüstjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar állami kötvények —.—. Hitelrészvény 514 7*. Osz­trák államvasuti részvények 522.—. Károly Lajos vasúti részvények 127.7*. Romániai vasúti részvények —.—. Orosz bankjegyek —.— .5 százalékos osztrák papírjáradék— .—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 5 százalékos ma­gyar papírjáradék —.—. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények —.—. Magyar hitelrészvények —.—. Déli vasúti részvények 205.7.­ Kassa-oderbergi vasúti részvények —.—. Váltóárf. Bécsre —.—. Frankfurt, febr. 1. (Zárlat.) Papirjáradék 62.68. Osztr. aranyjáradék 78.65. Osztr. hitelrészv. 251.—. Osztr. államv. részv. 257.7a­ Lombard 101. —. Magy. Galicz. vas. 135.—. Váltóárf. Bécsre. 170.78. Ezüstjáradék 64.31. 67.Magy. aranyjáradék 101.37. Osztr. bank.-r. 705.—. Galicziai 251.—. Erzs. nyug. vasút 178.7/9. Tisz. v. vasúti elsőbbs. —.—. Kincstári utalvány —.—. Magy. papirj. 72.7* 4°/0 magyar aranyjáradék —.—. 576 osztr. papirjáradék 76.—. 471 szá­­szalékos földhitelzáloglevél 79.7­. — Magy. leszám. 95.—. F­rankhirt. febr. 1. (Esti forg.) Papir-járad. —.—. Osztrák aranyjáradék —.—. Osztrák hitelrészvények 269.7*. Osztrák államvasuti részvények 269.1/1. Lombard 107.7s. Magy. galicziai vasút —.—. Váltóárfolyam Bécsre —.—. Ezüst-jára­dék—.—. 6­76 Magy. arany-járad. —. Osztr. bank-r. —.— Galicziai 258.—. Erzs. nyug. vasút —.—. Tiszavidéki vasúti elsőbbs. —.—. Kínosz, utalvány —.—. Magyar papir-járadék —.—. M. leszámitolók. —.—. Fib­is, febr. 1. (Zárlat.) S°/0 Évjárus. 82.30. Tör­lesztési évjár. 81.80. Lombard 260.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön 277.—. Bécsi Unio­bank —.—. 576 Évjárulék 114.60. Osztrák állam­­vasút 650.—. Osztrák földhitelrészvény 750.—. Osztrák­­aranyjáradék 77.7,. Magyar jelzáloghitelbank 500 —. 4°/0 magyar aranyjáradék 70.7*­ Union generate —. Län­derb. —.—. London, február 1. (Zárlati árfolyam.) Konzol 99.7*. Lombard 12.17. Ezüst 52.—. Amerikai 103.7«. Olasz 797*- Váltóárfolyam Bécsre —.—. Papirjára­dék —.—. Ezüstjáradék —.—. Aranyjáradék 70.—. Ma­gyar aranyjáradék 6 százalékos 98-70. 4 százalékos ma­gyar aranyjáradék 83-7«. Magyar kincstári utalvány —. Helyi kamatláb 37«. Bankbev. —.— font sterl. Bankkiv. —.—• font sterling. — A budapesti tőzsdén a hitelintézeti részvények s a Rothschild csoport által kedvelt többi papírok is jelentékeny árfolyamemelkedést tapasz­taltak. Ezt azon fényes győzelemnek tulajdonítják, melyet e csoport ellenfele felett aratott s melyet bi­zonyára hasznára fog tudni fordítani. — Berlinből jelentik, hogy az ottani tőzsdén nagy lehangoltságot okoz az, hogy Freus­­d­o­r­f­f kereskedelmi tanácsos Hannoverban, az M. J. Freusdorff czég főnöke magát agyonlőtte. Ő előbb az ottani tartományi leszámítoló bankot ve­zette. Annak felszámolása után a ház eszközei meg­gyengültek ugyan, azonban Hannoverben még min­dig volt hitele. A bukást párisi speculatio idézte elő. Berlin a bukásnál kevésbbé van érdekelve. Ham­burgból Warburg Adolf azér bukását jelen­tik. Adóssága 2 millió mark, a­miből 800,000 Ham­burgra, a többi Párisra és Londonra esik. A pénz­­piac­on a látra szóló külföldi váltók jelentékenyen emelkedtek, ami összefüggésben van a londoni, brüs­­seli, amsterdami és antwerpeni bankok kamatlábának felemelésével. A londoni kamatláb még nem oly ma­gas, hogy Berlinből nagyobb mennyiségű arany kivi­telt vonjon maga után. De Párisba már visznek ara­nyat a német birodalmi bankból.­­ A M­agy­ar - F­r­a­n­cz­i a biztosító részvény­társaság f. évi január 31-én tartó egy kir. közjegyző jelenlétében életbiztosítási kötvé­nyeihez csatolt előzetességi igényjegyeinek máso­dik kisorsolását, mely alkalommal a következő igényjegy-számok húzattak ki: 685 sz. (Bécs), 1111 sz. (Zám), 1387 sz. (K.-Lécz), 2111 sz. (Sz.-Fehér­­vár), 2441 sz. (B.-Gyarmat), 3132 sz. (Bécs), 3464 sz. (Vinkovce), 4093 sz. (Sümeg), 5805 sz. (Arad), 6925 sz. (Arad), 10,244 sz. (Bocsár), 10,613 sz. (N. Tapolcsány), 10,998 sz. (Stanislau), 11,099 sz. (Sze­ged), 11,589 sz. (Szeged), 12,078 sz. (Bécs), 12,488 (B.-Bród), 12,491 sz. (B.-Bród), 14,028 (Budapest), 14,043 sz. (Budapest), 21,160 sz. (Teschen), 21.355 sz. (Blumau), 21.709 sz. (N.-Megyer), 21,812 sz. (Gura-Humora). A kihúzott igényjegyekre eső össze­gek a jogosultaknak az illető igényjegyek visszaszol­gáltatása mellett az igazgatóságnál Budapesten (Városház tér 1. sz.), vagy az illető vezérügynöksé­­geknél azonnal készpénzben kifizettetnek. — A méhészet köréből. Igen sok méz megy veszendőbe írja a M. F. s vész el hasztalanul az emberekre nézve a méhek hiányában. Minden 8 holdnyi gazdaságon annyi mézet teremnek a virágok, hogy egyik mézszürettől a másikig elég édesítőt nyújthatnának a gazdának. A legjobb méhészek azt állítják, hogy kevés méhkas egy helyen több ered­ményt ad, mint egy nagy telep, ennélfogva, ha min­den tanyán volna néhány méhkas, az édességből sok­kal kevesebb pusztulna el, mint jelenleg. Vannak és valószínűleg lesznek is emberek, kik különösen a méhtenyésztésnek adván magukat, 100 számra tart­ják a kasokat. Ez egész helyes. Ezen egyéneknek köszönhetjük azon felfedezéseket és javításokat, me­lyek a méhtenyésztést oly kedves és jövedelmező iparággá emelték, mint a­milyen az jelenleg; ez azon­ban ne riaszszon el egy gazdát sem attól, hogy néhány kast tartson saját házi szükségletére. Sokakat a mé­hek falánkja riaszt el a méhtenyésztéstől. Szerezze­nek ezek maguknak egy kas valódi olasz méhet, kiszedhető lépekkel bíró kaptárral, egy jó méhész­könyvet, egy füstölőt, egy sisakot és ha igen félénkek, egy pár gummi keztyűt, így felszerelve semmi bajuk sem lesz a tudományos méhtenyésztés megtanulásá­val s még csak egy szúrást sem kapnak mellette. Ha így kezdenek a dologhoz, pár év múlva annyira bele­élik magukat a méhtenyésztésbe és oly élvezettel foglalkoznak vele, mintha egész életüket azzal töltöt­ték volna el, s rájönnek arra, hogy a gazdának a méhnél hasznosabb állatja nincsen.­­ A déli vasút­társaság az osztrák kereskedelmi minisztérium által értesíttetett, hogy miután a társulat, utalva a jövedelmi adó fizetésének időközben beállott kötelezettségére, vonakodik a bécs­­trieszti vonal után járó vételármaradék most esedé­kes részletét az államnak megfizetni, az alsó-ausz­triai pénzügyi ügyészség az állam részéről támasz­tott igény érvényesítésére utasíttatott. A pénzügyi ügyészség belátása lesz már most mérvadó arra nézve, váljon ez ügy a rendes, vagy pedig választott bíró­ság elé fog-e kerülni. A déli vasút engedélyokmánya s különösen annak 60. §-a szövegének értelmében, az adás-vevési szerződés végrehajtása körül az állam és a déli vasút közt felmerülő minden magánjogi termé­szetű vitás kérdés megoldása választott bíróság elé tartozik. E határozmány —a kormány nézete sze­rint, — a vételár visszafizetésére vonatkozó 1867-iki egyezmény által derogálva van azért, mert ebben választott bíróságról egy szóval sincs említés téve. A déli vasút azonban, hivatkozással egy praecedens esetre, ily bíróságot követel. A jelenleg fenforgó vita onnan ered, hogy a vételár maradékának fizetése most a jövedelmi adóval összeesik. Hogy minek kell ily kolizió esetén történni, erre nézve az 1876 ápril 13-án kelt szerződés 12. czikke a következőket mondja: »A beváltási ár maradék-összege az elegybevétel­­nek — a mennyiben ez mértföld- és ü­zlet-évenkint 110,000 iitot meghalad, — egy negyedével lassan­ként törlesztetik. Azon esetre, ha a társulatnak 1880 január 1-jétől kezdve jövedelmi adót kellene fizetni, a fenebbi negyednek fizetése az állam részére mind­addig elmarad, mig azt a jövedelmi adó fizetésére kell igénybe venni.­­ Az arad-csanádi vasútnak az aradi pályaudvarbeli kiágazásától a 10-ik szelvényig terjedő részén múlt hó 27-én, a Neumann-féle mintegy 5 k­m. hosszú iparvasúton pedig múlt hó 28-án a köz­­igazgatási bejárás megejtetvén, a szükséges építke­zési intézkedések az érdekelt hatóságok és birtoko­sok közbenjöttével s egyetértése mellett megállapít­­tattak. Az építési engedélyt a bejáró bizottság elnöke a nyert felhatalmazás daczára sem adhatta meg az iparvasútra, minthogy az engedélyt kérő c­ég a vasút czéljaira szükséges földterületeket még meg nem szerezte. — Lóvásár. A mai lóvásárra felhajtatott 228 db ló, ebből eladatott új lólevél mellett 30 db, átiratás mellet 69 db, összes eladás 99 db. Az árak 30 írttól 150 írtig változtak. Bécsi vágóra vetetett 18 db 15—35 írtig. A vásár tartózkodó s csakis a helyi szükségletre szorítkozott volt. — Marhavásár. A ma tartott heti mar­havásárra felhajtatott összesen 2355 darab nagy és 1001 db apró marha. Ebből eladatott 49 bika, dbja 85—160 frt, 657 ökör, párja 194—300 frtig, 450 vágó tehén párja 148—200, 112 fejős teh­én, dobja 75—180 frt, 66 bivaly, párja 185—207 frt, 1351 borjú, dbja 13 — 20 frt, 650 bárány, párja 4 frt 50 — 8 frtig. Ökörhús 100 klgrammja 51—53, tehén­­hús 48—5050, borjúhús 55—80, bivalyhús 44—47, nyers szalonna 68—70, sertészsír 70—72.

Next