A Hon, 1882. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1882-06-19 / 167. szám

■’ipp? télág. Landsteiner zavarba jött, s kijelenté, hogy­­ő nem mint rendőrtanácsos, hanem mint a grófi csa­lád régi barátja tette a kisasszonynak az említett ajánlatot, s biztosította az ügyvédet, hogy a kisasz­­szony érdekeit szivén hordozza. Az ügyvéd erélyesen kikelt az ily nemű ajánlatok ellen, annyival is in­kább, mert Döblingben egy rendőri tisztviselő már hasonló ajánlatokkal zaklatta. Landsteiner bocsána­tot kért, s azt mondá, hogy csak azért idéztette meg a hölgyet, mert hivatalos teendői akadályozták ab­ban, hogy meglátogathatta volna, sőt megígérte, hogy a döblingi rendőrközeget, ki az ő utasítását valószí­nűleg rosszul értette, meg fogja róni. — Magyar ember holtteste angol vasúton. A londoni Nordbahn egyik első osztályú kocsijában, a vasúti személyzet egy elegánsan öltözött, 23 évesnek látszó fiatal­ember holttestét találta. A nála levő papírok szerint Auernek hívják s budapesti ille­tőségű. A rendőrség azt is kiderítette, hogy Auernek Amerikában több párbaja volt, melyek mind ellenfe­leire nézve végződtek szerencsétlenül. Utoljára Lon­donban lakott, Newpar­k 10. szám alatt, s ismerősei­nek azt mondta, hogy újabb párbaja van.­­ Pogonyi Dénes ügyvédre vonatkozólag a »Függetlenség« azt az adomát közli , hogy Ti­­sza Kálmán nevében Kornis nyíregyházi törvény­­széki elnököt táviratilag letette s magát neveztet­te ki helyére. E lap szerint Kornis ijedve felsza­ladt volna Tiszához, kivel találkozását a nevezett lap igy írja le: — Zavarában, bemutatáson sem esett keresztül, hanem a telegramm felolvasásához kezdett, s midőn e szavak után oda ért.........tiszté­től felfüggesztem és helyébe.........Erre Tisza Kál­mán közbevágott s azt mondá: Ugy­e helyébe Pogo­nyi Dénes fővárosi ügyvédet bízom meg az elnöki te­endőkkel ? — Igen kegyelmes uram! Ma kaptam meg a táviratot, s azért jöttem fel ő exczelencziájához, hogy személyesen tudjam meg, mily okból történt felfüg­­gesztetésem. A kormányelnök fekete pápaszeme elkez­dett mozogni a homloka alatt s nagy nevetésben ki­törve, Kornist állásába visszahelyezettnek jelentette ki. Kornis szive elkezd ujongani örömében, s szánó mosolylyal tekint az előtte állóra. Nem tudja, neves­sen-e, avagy szánakozzék azon, hogy az a hatalmas ur, a kit vasembernek mondanak, egyszerre olyan in­gadozóvá lett, hogy a mit tegnap határozott, azt ma már visszavonja. E dubiózus helyzet nem soká tar­tott ; a mellékszoba ajtaja kinyilik s Pogonyi Dénes ott termett előttük. — Kegyelmes uram! kedves Kálmán barátom, szólt Pogonyi, nekem Wahrmann ajánlatot tett, hogy három milliót bocsát rendel­kezésemre, ha a Solymosi Eszter ügyet elsimí­tom. — Igen, válaszolt a miniszterelnök, nekem is van tudomásom róla, sőt azt is tudom, hogy a pénzt most mindjárt át fogják neked adni a lakásodon, siess hát haza, hogy otthon találjanak. Midőn Pogo­nyi kiment a szobából, a miniszterelnök megadta a kulcsot Kornisnak felfüggesztéséhez. — Szegény, zavart elméjű, ő intézte önhöz az én aláírásommal ellátott táviratot, melyben magát elnökké kinevezte s önt állásától felfüggesztette. Az elnök erre nyugodtan hazamehetett, hogy kiheverje annak a láznak és pa­­roxismusnak idegein meglátszott hatását, melyet neki egy napi felfüggesztése okozott. Midőn Pogonyi haza­jött a 3 millió helyett ott találta Rózsaffy rendőrfő­orvost egy rendőrtisztviselő kíséretében, a­kiknek csak nagynehezen sikerült a szerencsétlen elmebete­get a Rókus kórházba elszállítani. — Eddig a »Függetlenség«, kinek hite sok helyreigazitást, ille­tőleg kiegészítést igényel, különben a szer­encsétlen Pogonyi csak hivatkozott leveleiben és sürgö­nyében Tiszára; de nevében nem intézkedett. Mikor aztán Kornis törvényszéki elnök feljött, először Pau­­lerhez ment, de ez még semmit se tudott a dologról, azután Tisza Kálmánhoz, a­ki szintén még nem volt értesülve Pogonyi elmezavaráról. Nemsokára mi­nisztertanács következett, melyre magát egyszerre csak bejelentette Pogonyi Dénes. A miniszterelnök azt szentette ki neki, hogy most nem fogadhatja. Pogo­nyi azonban nem akart tágítani s midőn semmikép sem akarták őt elfogadni, betört a minisztertanácsba. Itt aztán két nagy fontosságú tervet terjesztett az el­bámult miniszterek elé. Az egyik az volt, hogy be­szélt a gazdag zsidókkal s azok korlátlan kölcsönt ajánlottak fel 1 százalék kamatra, még pedig úgy, hogy a tőkét nem kell visszafizetni. P­a­u­­­e­r igaz­­igazságügyminiszter megkérte Pogonyit, adja be e nevezetes indítványt írásban, mire az készséggel rá­­állott.­­ Másik terve a szerencsétlen elmebetegnek az volt, hogy tud módot, mely szerint a honvédség­nél évenkint 20 milliót lehet megtakarítani. A hon­­védségi állományt le kell szállítani 60 ezerre, tiszte­ltül pedig a fiatal magyar mágnásoknak kell szolgál­nak ingyen. Tisza Kálmán ezt is írásban kérte be­adatni. Látván azonban, kivel van dolga, értesítette Jekelfalussyt, a ki aztán gondoskodott az őr­jöngő ártalmatlanná tételéről. — Rablógyilkosság Székelyhidon. Székely Jó­zsef álmosdi, és Drilla Péter n.-létai, mindketten csa­ládos sertéskereskedők (kupeczek) e hó 15-én együtt indultak el gyalog a másnap Margittán tartandó vá­sárra, hogy sertéseket vásároljanak. Székely e czélra 170 forintot, Drilla pedig mintegy 300 forintot vitt magával. Székelyhidon áthaladva, délután 6—7 óra közt a székelyhídi erdőbe értek s az országút mellett, az erdő fáitól néhány lépésnyi távolságban húzódó gyaloguton folytatták utjukat. Egyszerre az erdő fái közül két lövés dördült el, melynek elseje Drillát ha­lálosan találta, a ki valószínűleg rögtön meg is halt. A másik lövés Székelyt nyakszirten érte, de ez nem halt meg. Ekkor a fák közül előrohantak a gyilkosok, áldozataikat minden pénzüktől megfosztották s el­tűntek az erdőbe. Székely a nagy vérveszteség miatt elveszítette eszméletét, de nem sokára magához tért, s iszonyú sebe daczára, nagy kínokat szenvedve el­­vánszorgott a közelben levő csikószói korcsmához. A korcsmáros, aki hallotta a lövéseket, borzalommal ér­tesült a véres embertől a bűntény felől, s nyomban besietett a városba, hogy az esetről a csendbiztosnál jelentést tegyen. Az érolaszi elöljáróság is értesült a bűntényről; az olaszi biró néhány emberrel és sze­kérrel a helyszínére sietett s ő szállította be a sze­rencsétleneket Székelyhidra, a­hol dr. Horváth Jó­zsef járási orvos konstatálta, hogy a már kimúlt egyént meglehetős közelről, közönséges puskából ki­lőtt postagolyó ölte meg, mely balfelől, közel a ha­lántékhoz hatolt be agyába; a másik pedig, kit élve szállítottak be, ugyanily golyóval lett megsebesítve, mely hátulról a nyakán hatolt be. Az utóbbi sebét az orvos határozottan halált hozónak ítélte s nem sok reményt nyújtott életben maradásához, mert a golyó a házgerinczig hatolt be, s kivehető nem volt. A tette­sek nyomozására mindent elkövettek a hatóságok s Baranyi Géza csendbiztos ügyességének sikerült is azokat kézrekeríteni. A főtettes Ruszt György, ház­zal, földdel biró nős, földműves volt, Pozsony József és Rácz András parasztlegények inkább csak a rab­lásban vettek részt. A gyilkosok tettüket bevallották s e vallomások lényege — mint az »Érmellék« leír­ja — a következő: A három gyilkos, kik mint hires kártyások és dologkerülők voltak ismeretesek, már rég tervezték, hogy valamely kupecz megrablása ál­tal tesznek szert pénzre. E czélból már többször ki­mentek a csikószói korcsmához, hogy a margittai vá­sárra menő kupeczekre lessenek. Ez okból mentek ki csütörtökön délután is, magukkal vive Ruszt kétcsö­vű fegyverét, mely postagolyóra volt töltve. Egy ideig Ruszt és Pozsony a korcsmában időztek, Rácz pedig, kezében a puskával, az erdőben állott őrt. Majd a két előbbi is csatlakozott Ráczhoz s mintegy há­romnegyed óráig állottak lesben az erdő fái között. Ekkor jött a gyalogúton, mitsem sejtve, Drilla Péter és Székely József. Ruszt megragadta fegyverét, czé­­lozott s előbb Drillát, majd Székelyt lőtte le. A rab­lók erre áldozataikra rohantak, azokat kifosztották s elfutottak az erdőbe, útközben eltépték s szétszórták a tárczákat, melyben a kupeczek pénze volt, a pénzen pedig megosztoztak. Vallomásuk szerint egynek-egy­­nek 113 frt jutott, Ruszt azt állítja, hogy ő az erdő­ben elvesztette a neki jutott összeget, miért aztán társai 62 írttal kárpótolták. A gyilkosság elkövetése után a gazok közül kettő a kis­kereki korcsmába ment s onnét csak hajnal felé tértek haza. Ráczot azonban a fegyverrel az erdőből haza küldték. Az el­rablott összeg a Ruszt által elveszített 112 forint dí­jával, megkerült.­­ Rohonczy Gida országgyűlési képviselő ügye a 14 napi államfogház végrehajtását illetőleg új stá­diumba lépett. A budapesti kir. ügyészség ugyanis, mint az az államfogságra történt elítéltetéseknél ren­desen szokás, megkérte az igazságügyminisztériumot, hogy jelöljön ki egy fogházat, melyben Rohonczy ál­lamfogságát kitöltené. E megkeresésre az igazság­­ügyminisztériumtól az a rövid válasz érkezett, hogy »az államfogházba való befogadás ez idő szerint nem rendelhető el.« Az ügy most már függőben marad, valószínűleg addig, míg kegyelmi úton nem nyer elin­tézést. Minden egyes esetben az igazságügyminisztert illeti annak a meghatározása, hogy az államfogházra elítélt, melyik fogházban töltse ki büntetését. — Tánczvigalom. A császárfürdő igazgatósága a fürdő vendégek tiszteletére f. hó 22-én, csütörtökön este 9 órakor a nagy gyógyudvar termében zártkörű tánczvigalmat rendez. — Nagy jégeső volt folyó hó 14-én 4 órakor városunkban — írja a Sepsi-Sz.-Györgyön megjelenő »Nemere«. Másnap a vidékről is több helyről jelen­tettek be jégkárokat a biztosító társulatok helybeli ügynökeinél. Legtöbb kár Sepsi-Szent-György, Kő­röspatak, Árkos, Gidófalva, Angyalos, Besenyő és Maksa határaiban volt. A behozott corpus deliktik szomorú képét tüntetik föl a határoknak. A búzát, árpát, rozsot teljesen tönkre tette a mogyoró nagy­ságú jég, mely az északosabb helyeken másnap is egész halmazokat képezett. Kárt tett a kukoriczában is, de úgy hisszük, hogy az kiépüli a kalamitást. Érte­sítésünk szerint az első napon 28 ezer forint kár je­lentetett be az »Első magyar átalános biztosító tár­saság« helybeli ügynökségénél. A Torna új birtokosa Dreher, ki az elmúlt években vette meg a Zichy-Ferraris gr. családtól a tornai uradalmat, a napokban mutatta be nejének ez új szerzeményét. Megérkezésekor sikerült ünnepet rendeztek tűzijátékkal egybekötve, melyet a birtokos és vendégei a kerti pavillonból szemléltek. Az új úrnőnek annyira megtetszett a vidék, hogy kijelen­tette, mikép ezentúl ott fog nyaralni. E hir annál kellemesebb hatással volt a környék lakóira, miután az uradalom volt birtokosai nem igen fordultak meg ott s annál kevésbé tartózkodtak hosszabb ideig a birtokon. — A fiumei kikötőben, írja a »Fiume,« már rég nem uralkodott oly élénkség, mint e hó első napjai­ban. A nagy számban megjelenő gőzhajók és vitorlá­sok, a különféle nemzet lobogói, a ki és berakodás körül észlelhető nagy élénkség a szó szoros értelmé­ben egy világkikötő képét tárták elénk. A szép lát­vány számos nézőt csalt ki a rakpartokra, melyeknek minden helye annyira el volt foglalva a nagy gőzha­jók által, hogy a kisebb helyi gőzösök a Mária Terézia mólón voltak kénytelenek kikötni. A hajó­kon is számosan tettek látogatást, legtöbben fordul­tak meg azonban az Indiából érkezett Raisley gőzö­sön, melynek tengerészei Indiából hozott czikkekkel, czifra papagályokkal, bizarr napernyőkkel s egyéb árukkal szolgáltak jó pénzért a kiváncsi publikum­nak. A nagy élénkség még a kételkedőkben is bizo­nyára ama gondolatot ébresztő föl, hogy a fiumei kikötő virágzása most már rohamosan halad előre. — Rendőri hírek. Tegnap este 10 órakor a Mar­­githíd pesti oldalán álló rendőr észrevette, hogy a hídon közúti vaspályás kocsiról egy embert ledobtak. Oda ment és látta hogy bizonyos Schick Adolf ügynök Fischer Hermann kályhagyári képviselővel dulakodik s ezt pálczájával agyba-főbe veri. A meg­­támadót le akarta tartóztatni, de ez ellenszegült, míg­nem a kocsiról többen leszállottak és segítségére siet­tek a rendőrnek s igy sikerült a neki dühödt vereke­dőt lefegyverezni és bekísérni. A kocsin ülők azt állít­ják, hogy Sch. szóváltás közben F-et ledobta a kocsi­ról s aztán támadt rá botjával. Sch-et igazolása után szabadon bocsátották s ellene a vizsgálatot megindí­tották.­­ Gruber Jakab bérkocsis jelentést tett a rendőrségnél, hogy Konta Antal fuvaros őt tegnap este az utczán megtámadta, mert 4 írttal tartozott neki és ezt nem tudta megfizetni. Konta tagadja, hogy G-t megverte volna, csak felszólította, hozzú fizessen, mert G. az ő s­írtját elsikkasztotta.­­ Konta Antal és Bakonyi Alajos bérkocsisok tegnap este a Weisz-féle sörcsarnokban összevesztek és véresre ösz­­szeverték egymást. Mind a kettőt bekísérték a rend­őrségre. Konta azt állítja, hogy a korcsmában zsebé­ből ezüst óráját ellopták és Bakonyira volt gyanúja, azért verte meg. Jőbb összeül és törvényeket fog alkotni, melyek a valódi alkotmányosság szellemének megfelelnek. Az ideiglenes hadügyi bizottság a hadsereg ügyeit fogja szabályozni. Konstantinápoly, jun. 18. (Éj­jel.) A nagykö­vetek tegnap C­o­r­­­i grófnál gyűltek össze, holnap pedig Dufferin lordnál fognak értekezletet tarta­ni, valószínűleg, hogy egymás közt megegyezzenek a végett, hogy a portát felhívják a konferenczia-javas­­lat elfogadására, és egyúttal tudassák vele, hogy visz­­szautasítás esetén a konferenczia másutt, a porta rész­vétele nélkül, fog összeülni. Mindannak daczára a szultán el van tökélve, hogy visszutasítja a konferencziát. A szultán a június 16-ki kihallgatás alkalmával Noailles marquis előtt ismételte e szándékát és kijelentette, hogy a Dervis pasa által kért csapatokat nem fogja Egiptomba küldeni. A­porta meg is bízta Muszurus pasát, tu­dassa Granville lord angol külügyminiszterrel, hogy a porta nem fog kifogást emelni az ellen, ha a konferenczia nem Konstantinápolyban, hanem má­sutt és Törökország részvétele nélkül fogja tartani értekezleteit. A szultán ma megköszönte a nagyköveteknek a támogatást, melyben a zavargások elnyomása alkal­mával a konzulok az alexandriai hatóságokat része­sítették. — Mouktahr pasa, kinek elküldése nem ejtetett el, Dervis pasával közösen fog működni. Ha a konferenczia nem Konstantinápolyban ül össze, székhelyéül valószínűleg Bécset fogják kijelölni. Alexandria, jún. 19. A kivándorlás foly­vást tart. A kivándoroltak számát 32000-re be­csülik. A Dervis pasa azt ajánlotta a khedivenek, hogy a lakosság megnyugtatása végett menjen el néhány napra Kairóba. A HON magántávsürgönyei. Az egiptomi bonyodalmak. Berlin, jun. 19. A nyugati hatalmak azt a ja­vaslatot terjesztették a többi hatalom elé, hogy a konferenczia június 22-én üljön össze Konstantinápolyban. Németország már el­fogadta a javaslatot Kétséget se szenved, hogy Ausztria-Magyarország, Olaszország és Oroszország szintén elfogadják az indítványt. A konferenczia szük­ség esetén érintkezésbe fog lépni a portával. Alexandriából érkezett jelentés szerint a khe­­dive, Dervis pasa és Arabi pasa kijelentették a hatal­mak képviselői előtt, hogy kezességet vállalnak a rend fenntartásáért. Páris, jun. 18. Az Agence Havas máról kelt jelentése Alexandriából. Bizonyosnak mondják, hogy Raghib pasa, a khedive közreműködése és Dervis pasa befolyása mellett, megalakítá az új ka­binetet. Dervis pasa föltétlen engedelmességet ígért a khedivének. A válság ilyetén megol­dása közmegelégedést kelt. A nemzeti párt a legélénkebb rokonszenvvel viseltetik Raghib pasa iránt. A khedivének a trónon való megmara­dása megelőzi és fölöslegessé teszi a török csapatok megszállását. A kormány kezességet vállalt az euró­paiak biztosságáért. A notableok kamarája legköze­ A ruthén hűtlenség! per. Lemberg, jun. 19. (Er­e­d. sür­g.) Ma délelőtt félkilenczkor folytatta a bíróság ,­r­a­b­á­r Olga ki­hallgatását. Elnök kérdésére vádlott kijelenti, hogy nemcsak közvetlenül levelezett fivérével Miroszlávval, hanem hogy közvetve harmadik személyek leveleit is megküldé neki. De Miroszlávtól sohasem kapott mást, mint leveleket, mint Miroszlávét s ez nem kül­dött neki leveleket oly czélból, hogy azokat harma­dik személyeknek kézbesítse. Elnök ezen élénk levélváltás iránt intéz hozzá kérdést. Vádlott azt feleli, hogy testvére s ő maga is mindig szívesen leveleztek sokat, mert nagyon szerették egymást. A harmadik személyekhez szóló levelek közvetítése részéről csak ritkán történt s e közvetítés oka az volt, hogy harmadik személyek­nek ne legyen kellemetlenségük. Hogy az aggodalom jogosult volt, mutatja a jelen pör. El­n­ö­k: De feltűnő, hogy kegyed 1881. nov. 19-től 1882. jan. 19-ig összesen 107 ajánlott levelet adott fel. Vádlott: Egész életemben nagyon sokat le­veleztem. Elnök: Tudott-e az ön atyja ez élénk levele­zésről ? Vádlott: Tudott s több ízben szemrehányást tett nekem a nagy költség miatt. A levelezésnek nem volt titkos, államveszélyes tartalma. A levelek közül többeknek tartalmát magam sem értettem. Vádlott azután a leghatározottabban tagad mindent s semmi­nemű felvilágosítást sem ad. Elnök: Az ön atyja gyakrabban utazott-e Oroszországba. Vádlott: Csak egyetlen egyszer. Ha Fran­­cziaországba utazott volna, az bizonyára nem tűnt volna fel. Majewski szavazó biró: De feltűnő, hogy kegyed gyakran minden nap intézett testvéréhez le­velet. Vádlott: Én nagyon sokat szoktam írni, sokszor a legcsekélyebb dolog felől két levelet inté­zek egy ugyanazon személyhez. (Derültség.) Védő ügyvéd: Midőn a biztos vizsgálatra belépett, önnek kezében a fivére levelei voltak. Föl volt ön indulva ? Vádlott: Igen, én nagyon fel voltam indulva. Nővérem levelei nálam voltak. De minden egyebet is a kályhába dobtam volna, a mi kezeim között lett volna. Elnök: Épen a kályhába ? Vádlott: Igen, mert a kályha volt legköze­lebb. De most már sajnálom, mert ha minden levelet megtaláltak volna, kitűnt volna, hogy nem volt azok­ban semmi gyanús. Bécs, jun. 19. Mária Valéria főherczeg­­asszony Princzersdorfon át Ischlbe utazott. — Ma kezdődött meg a per Hofman Károly karlsbadi üvegessegéd ellen, ki Hoffmann lovagnak adta ki ma­gát. A tárgyalás hét napig fog tartani. Pápa, jun. 19. (O. É.) Láng Lajos ország. kép­viselő ma tartotta meg beszámoló beszédét a város­háza udvarán nagy számú közönség előtt, melyben a város intelligentiája pártkülönbség nélkül majdnem teljes számban képviselve volt. A másfél órán tartó beszédet, melyben a sza­badelvű párt politikáját fejtette ki, átalános nagy éljenekkel s különösen a legutóbbi ülésszakban foly­tatott eljárását igazolta, élénk figyelemmel hallgat­ták és nagy tetszéssel fogadták. A beszéd előtt Nagy Boldizsár városi főjegyző üdvözölte sikerült szónoklattal a képviselőt, végül pe­dig Tóth Lajos a szabadelvű párt elnöke fejezte ki lelkes szavakban a párt köszönetét a beszámoló be­szédért s egyúttal az egész város bizalmáról biztosí­totta, mindkét felszólalás zajos éljenzéssel fogad­tatott. Kassa,jun. 19. Ma délelőtt Illés Lajos új­ságárus boltja előtt roppant néptömeg csődült össze bámulni a »Bolond Istók« által hozott s Solymosi Eszter mártiromságát megörökítő képet. A tömeg nőttön nőt, mire a kapitányság indíttatva látta magát azt szétoszlatni, s az illető lap bevételére kérni a ke­reskedőt. A Solymossy Eszter állítólagos feltalálásá­ról szóló nyíregyházi távirat kinyomattatván, hire mint a futó­tűz terjedt el a városban. A Pannónia szerkesztősége valóságos ostromnak van kitéve a kö­zönség részéről, hogy igaz-e ezen szenzácziós ese­mény. A sürgönyt igen tekintélyes helyről küldték. Károlyváros, jun. 19. A bán visszatérvén a határ­vidékről, hol mindenütt ünnepiesen fogadták, tegnap ide érkezett. A lakosság lelkesen fogadta a bánt. A rakova­­czai után diadalív volt, mely előtt a város legelőke­lőbb lakosai és a község tanács élén a polgármester­rel gyűltek össze. Az utóbbi üdvözölte a bánt. Este a város fényesen ki volt világítva. A polgárság fák­lyás menetet is rendezett. A legelőkelőbb polgárok egyike beszédet intézett a bánhoz. London, jún. 19. A rendőrség elfogta Walsh Tamás izlandit, a­ki állítólag bérlője volt ama he­lyiségnek, a­hol szombaton a fegyvereket elkobozták. Lakásának kikutatása további lőszerkészlet felfede­­dezéséhez vezetett. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A dunagőzhajózási társaságra vonatkozólag ezt írja a »Frat« : A bécsi lapok által kifejezett aggo­dalmak egészen alaptalanok. Cassian nemcsak most, hanem egy hónappal ezelőtt is járt Budapesten s ta­nácskozott a magyar kormánnyal. Két veszély fenye­getné a dunagőzhajózási társaságot : először, hogy a Duna mentén levő vasutak mind a magyar kormány befolyása alá kerülnek és másodszor, hogy a duna­­gőzhajózási társaság ellen nagy mozgalom indult, a­melynek már eddig is az a következménye, hogy a törvényhozás sohasem fogja megengedni, hogy a dunagőzhajózási társaság mostani szervezete mellett lánczhajózást nyerjen. Egy másik következménye e mozgalomnak az lehet, (komoly kísérletekben nincs hiány) hogy egy versenyvállalat fog keletkezni. De ha a dunagőzhajózási társaságnak érdekében állana is e veszélyeket a magyar kormánnyal létrehozandó egyezség által elhárítani, úgy kétségtelen, hogy a kezdeményezést ebben az ügyben a dunagőzhajózási társaság részéről sem Cassian, sem más nem tette. Igaz, hogy eddig a magyar kormány is hallgatott és semmiféle igényt nem támasztott. A tanácskozás tehát inkább csak átalános ügyekre szorítkozott s voltaképen tapogatódzás volt, mint terv vagy tárgyalás. Arra néz­ve azonban, a­kik előítélet nélkül veszik fontolóra az ügyet, egyetértenek, hogy a társaságnak sokkal in­kább előnyére volna, ha a magyar kormánnyal meg­állapodásra jutna, minthogy szakadásra kerüljön a dolog. Cassian vezérigazgató az igazgatóság szombati ülésén jelente, hogy a magyar közlekedésügyi minisz­ter néhány nappal ezelőtt a vezérigazgató kíséretében meglátogatta a társaság hajógyárát. Ez alkalommal a dunagőzhajózási társaság ügyei is szóba kerültek, a­nélkül azonban, hogy valamely kérdés részletesebb megbeszélésébe bocsátkoztak volna. Az igazgatóság e jelentést tudomásul vette. A Vácz város határában fölfedezett phylloxera­­vész miatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter a nevezett város határában levő összes szőlőket I. évi 23.231. számú rendeletével zár alá he­lyezte, mely zárlat értelmében a vészes területen sző­lőtök kiásatása, levágása, gumós vagy gyöknövények kiszedése, s a talajnak bármi módon való bolygatása további intézkedésig tilos; továbbá úgy a vészes te­rületről, mint az azzal egybefüggő összes szőlő­terü­letről gyökeres vagy gyökértelen szőlővesző vagy sző­lőnövény, szőlőlevél és átalában a szőlőtő bárminemű alkatrésze a szőlő­fürt kivételével, valamint bármilyen fa- vagy cserjenemű ültetvény, használt duczok, sző­lőkarók és szőlőlevélbe csomagolt bárminő tárgyak kivitele tiltatik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. A mai gabonatőzsdén a kínálat gyenge a vétel­kedv korlátolt volt, úgy, hogy a forgalom csak 8000 mm-ra rúgott, melyek közül a jobb fajok a teljes múlt heti árakon, keltek el, míg elleenben a silányabb mi­nőségek lanyha irányzatot követtek s figyelmen kívül maradtak. Egyéb gananemek közül rozs -s árpa változatlan;­­ a be hozatal hiánya miatt szilárdabb s tengeri változatlanul szilárd. Legmagasabb ár volt 76 kilós tiszavidéki bú­záért 12.95 frt, mig ellenben 68 kilós oláhországi bú­záért 8.75 frt. Eladatott: Búza tiszavidéki: 200 mm. 76-7 k. 200 mm. 76 k. 12.90, 100 mm. 76 k. 12.95, 300 mm. 75‘5 k. 12.85. — Pestmegyei: 100 mm. 76 k. 12.80,200 mm. 75 if. 12.30, 300 mm. 75 12.40, 150 mm. 75 k. 12.45, 200 mm. 75 k. 12.45. — Fehérmegyei: 1600 mm. 78‘2 k. 13.05, 700 mm. 76 k. 12.75 sárga, 400 mm. 74’9 k. 12.40. — Marosmegyei 100 mm. 76'6 k. 12.971 /a. — Bácskai: 950 mm. 75'5 k. 12.40, 190 mm. 73‘9 k. 12.50. — Oláhországi: 300 mm.68 k.8.75mind­három hóra. Rozs 200 mm. 8.10, 100 mm. 7.95 kp. Zab 1100 mm. 7.70, 200 mm. 7.90, 100 mm. 8.35 kp. Határidőüzlet lanyha. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épsiki. I Jegyeztetett: búza őszre 10.76—10.77,,b.-ten- i geri jun.—jul. 7.87—7.90, zab őszre 6.68—6.70. Káposztarepcze auguszt.—szeptemberre 14—14*/g. Értéktőzsde. A mai előtőzsde szilárd irányzat s gyenge üzlet mellett folyt le. Osztrák hitelrészvény 324.30-on in­dulva, emelkedett 324.90-ig, 4°/0-os aranyjáradék 88.421/g-el, 5°/0 papírjáradék 86.47,/a-el jegyezhető névlegesen. 11 óra 30 perczkor. Osztr. hitelrészvény 325.20. A déli tőzsdén az összes értékekben a következő tényleges kötések jutottak tudomásunkra: magyar 4 százalékos aranyjáradék 88.45, magyar 5 százalékos papírjáradék 86.5211t, magyar átalános hitelbank 318.25, magyar leszámítoló- és pénzváróbank 105, osztrák hitelintézet 325.90—324, első magyar ipar­bank 185, pesti magyar kereskedelmi bank 578, Fon­­ciére biztosító társaság 46.25, kőbányai gőztégla­gyár 290. 1 óra 30 perc­kor. Magyar 4 százalé­kos aranyjáradék 88.45, magyar 5 százalékos papír­járadék 86.50, magyar átalános hitelbank 316.50, magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 104.75, osztrák hitelrészvény 324.1. Hivatalos felszámolási árfolyamok: 6°/0-os aranyjáradék.....................................— 4°/0-os aranyjáradék................................... 88.25 5°/0-os papírjáradék..........................................86.50 Magyar hitelrészvény .............................317.— Magyar leszámítoló és váltóbank e. j. n. . 105.— Magyar jelzálogbank részvények . . . ..— Osztrák hitelrészvény ............................. 324.— Union bank..................................................—.— Tiszai sorsjegy.............................................—.— Osztrák államvasut . . ..........................—.— A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, junius 19. (Ered. sürg.) Búza tavaszra 12.40—12.45, junius—júliusra 12.40—12.45, őszre 11.12— 11.14. — Rozs magyar tavaszra 8.60—9.—, őszre 8.40 —8.45. — Z a­b merkantil 1825—8.35, junius—júliusra 8.35 — 8.37, őszre 7.03—7.05. — Tengeri tavaszra 8.10— 8.15, junius—júliusra 8.12—8.15, julius—augusztusra 8.15 — 8.17. — Repeteolaj kész áru 34.25—34.50, junius— júliusra —.--------.—. — Szesz tavaszra 31.75, junius— augusztusra 32.—. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, június 19. (Megnyitás.) Hitelrészvény 325.50. Magyar hitelrészvény 318.—. Déli vasúti részvény —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalé­kos magyar aranyjáradék 88.32. Magyar papírjáradék —. —. Angol-osztrák bank —.—. Osztrák államvasut —.—. Unió­­bank 122.50. 20 frankos arany 9.551/1. Szilárd. Bécs, június 19. (Előtőzsde.) Osztr. h­itelrészvény 324.50. Magyar hitelrészvény 317.50. Déli vasúti részvény 143.50. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalé­kos magyar aranyjáradék 88.40. Magyar papirjáradék —.—. Osztrák aranyjáradék —.—. Osztrák papirjáradék —.—. Angol-osztrák bank 125.—. Osztr. államvasut 326.75. 20 frankos arany 9.55'/1. Unió­bank 124.40. Szilárd. Vízállás június 19. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. Folyó Helyek: 0 fölött méter 0 alatt méter V­áltozik Duna Pozsonyban2 42— — apadó Komáromban2 45— — — Budapesten2 58— — áradó Mohácson3 28— — apadó Vukovár— — — — — Újvidék3 45— — ár­adó Zimony— — — — — Pancsován1 90— — áradó Orsován2 46— — áradó V. Namény— — — — —­Dráva Barcs1 43— — apadó Eszéken2 25— — apadó Száva Sziszeken3 10— — — Tisza M.-Szigeten1 03— apadó Sárospatakon2 16— — áradó Beregszász— ——— — — Szatmáron1 60— — apadó Tokajban4 35— — áradó Szolnokon1 46— — áradó Szegeden1­06— — apadó Maros Arad— — — — — Körös B.­Gyula— — — — — Béga Temesvár0 73— — áradó A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei június 19. a« © « Értékpapírok Utolsó árkelet© «*© pénz áru Államadósság. 100 M. kir. aranyjárad adóm. 6®/#119 75120.— M. aranyjár........................4°/0­88.45 88.75 „ papirjárad. adóm. . 5% 86.50 86.80 Magy. vasúti köles. 120 frt. o.é. 200 (SÓO £0.).....................5°/o 134.50135 — 200 Magy. vasúti köles. 120 frtnyi 1000 egyes darabokban . 5®/0184.75 135.25 50 Magy. gömöri államvasut­­zá-50 loglev...............................5*/0 --.— —.— 300 Magy. 1869. kel. v. áll.­kötv. (elsöbbs.) adóm. . . 5®/# 90.80 91 — Magy. 1878. keleti v.ar. v. ezb. (elsöbs.) adóm. . . . 5% 110.—110.50 500 Magy. 1876. keleti v. arany-500 ban adóm........................5% 95.50 96 — 200 Magy. kir. nyerem, kölcsön 500 100 frt................................ 118.25 119 — 160 Magy. kir. nyerem, köles. 50 200 frt darabja...................... 118 —119 —1000 Tiszát és szegedi kölcsön 4%109.75 110.25 300 1871-ki magyar államkölcs.­kötv. strl. f. . . . . 5®/p 98.25 98-75 1873-ki magyar államkölcs.­kötv. strl. f.....................5®/0 --.__ —.— 200 „ földteherment. kötv. 5°/# 98.25 99 — 200 200 1867 záradékkal . . 5®/# 97.50 98 — 200 Magy. kir. földteherment. köt-200 vények temesi .. . . 5®/# 98.25 99 — 200 Magy. kir. földteherment. köt-200 vények 1867. záradékkal 5®/0 98 — 99 — 200 Magy. kir. földteherment. köt-200 vények horvátországi 5®/.—__—__ 200 Magy. kir. földteherment. köt-200 vények erdélyi . . 5% 98.25 98.75 200 Magy. kir. orsz. jel. úrbéri 500 válts.­kötv. (100 frtja) 5®/# 93.50 94 — 100 Kir. horv.-szláv. jelz. föld-100 válts. kötv......................5®/* —.——__ 200 Szölödézsma-válts. kötv. (100 frtja.)...........................5*/. 97 — 97.50 Magy. k. kamatozó kincst. ut. (6) h. (100 frtja) . . 5*/. —.— —.— Egyes, államadóss. papirb. 4*/$ 76.50 76.75 50 „ „­ez. kam. 100 jan.—jul..........................5% 77.— 77.25 300 Egyesit. államadóss. ez. kam. 1000 ápr.—okt........................5 •/# 77.— 77.25 200 Osztr. aranyj. 4®/« kamat 4«/0 94 — 94.50 150 Osztrák papirjáradék . 5®/# 92 — 92.50 50­0 államadóss. kis. 1854-ki 100 250 frt p. p......................4•/» 119.50120.50 100 Osztr. államadóss. kis. 1860-ki 500 frt. o. é.....................5«/. 130.—131 — Osztr. államadóss. kis. 1860-ki 100 frt o. é.....................5»/. 134.—135 — 105 Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 80 100 frt o. é........................... 170.—171 — 100 Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 150 50 frt o. é.............................. 168.50169.50 400 Pest vár. köles. 1870. évb. 6®/«104.25104.75 200 „ „ „ 1871. „ 6»/.104.27104.75 200 Budapest főv. 1880. köles. 5®/« 98.50 99 — 210 Szerbiai nyerem, kölcsön 3®/. 37.— 38 — 200 500 Részvények. 130 a) Bankok. 85 100 000Által. m. municip. hitelint. 202.—210 — 100 120Angol-osztrák bank . . . —.— —.— 200 100Budapesti bankegyesület r. t. 106.—107 — 400 200Franko-magy. bank (félsz. al. —.— —.— 200 200Horvát leszámitoló­ bank . —.— —.— 200 100Iparbank budapesti . . . 54 — 55 — 200 80Központi ipartárs. hitelint. —.— —.— 200 100Magy. ált. földhit.­részv. társ. —.— —.— 200 200Magy. által. hitelbank sz. n.316.50317 — 160 200Magy. jelz.­hitelbank sz. n. 246 — 250 — 100 „ „ II. kib. id. sz. n.127 — 128 — 100M. resz. és pénzv. b. elöv. jog n.104.75105 — 100Magy. orsz. bank részv. társ. —.— —.— 160Osztr. hitelintézet sz. n. 324 — 324.10 300Osztr.-magyar bank . . . 828 — 832 — 150I. magy. iparbank . . . 185.50186 — 500Pesti m. karesk. bank . . —.— —. — 400 „ „ „ «10 T. joe nélk.578 — 580.— Értékpapírok Sziszek­ hitelbank . . . Union bank sz. n. . . . b) Biztositó társaságok Bécsi biztositó intézet . . Bécsi életjáradék bist. int. Első magy ált. bizt. társas. Fonciére pesti biztositó Magy.-francz. bizt. r. társ. Pannónia viszontbizt.­intézet c) Gőzmalmok. Concordia-malom .... Első budapesti malom sz. n Erzsébet-malom .... Henger-malom..................... Lujza-malom..................... Molnárok és sütök-m. sz. n. Pannonia-malom . . .­­ Viktoria-malom sz. n. . . d) Közlekedési vállalatok Alföld-fiumei vasút . . 5*/» Báttasz.-domb.-zák. vasút „ Éjszakkeleti vasút . . . Erdélyi vasút .... 5®/0 Győr-sopr.-ebenfurti vasút „ Kassa-oderbergi vasút . 4®/0 Magy. galicziai vasút . 5% M. nyug.v. (sz. f.-gy. gr.-v.) „ Osztr. állami vasút . . . „ Pécs-barcsi vasút . . . „ Tiszavidéki vasút . . . „ Osztr. dunagőzhajóz.-társ. „ ..Adria“ m. tengeri hajó*, t. Budai hegypálya .... Pesti közúti vaspálya . . n .1 . élvez. jegy. e) Takarékpénztárak: Budapesti III. kerületi . . Czeglédi................................ Országos központi . . . Pesti hazai első .... Egyesült Budapest fővárosi Pesti külvárosi .... Pakrác-dar­uvár-kutinj­ai Vas-zala megyei első . . . Magyar általános takarékp. f) Különféle vállalatok. Alagút..................................... Ált. nagyon köles. társaság Ált. iparrészvénytársaság . .„Franklin“ társ. szerv. nélkül Ganz és társ. vasönt. és gépgy. Gschwindt-féle szeszgyár . Gyapjú mosó és bizom. els. m. Kereskedelmi épület . . Könyvny. „Athenaeum“ sz. n. „ Pesti sz. n. . . Köszénb.- és tégl.-gy.(Drasche) Pesti épitő-társaság . . . Rimamurányi-S.-Tarj. vasmű S.-Tarj. köszénb. szelv. nélk. Schlick-féle vasönt. és gépgy. Serfözöde első m. szelv. nélk. Sertéshizlaló..................... Sóskúti kőbánya .... Spodium- és csontliszt-gyár Szálloda-részv.-társaság Tégla- és mészég. újlaki sz. n. Göztéglagyár kőbányai . . Záloglevelek. M. földhitelint.papír ért. 51/**/« )) 77 77 5*I(­n 77 77 4*/»% „ arany v. ez. 5*/a jelzálogbank . . 5*/»•/• » . . 5*/. Utolsó árkeret pénz áru 260.— 330. 3550— 40.25 1130— 455.-1060-169.-515.-205.-324.-980-350.-172. 164.50 164. — 165. 148.75 159 — 167.— 325.— 220 248.50 434.-265.-51 — 536.-4650-532.-148.— 650.— 400. 540.— 529 — 765.— 173.75 125 125 119. 216 — 600 — 305 40.— 277.— 106.— 289.— 101.25 100.10 94.50 119.75 101.25 98.50 Értékpapírok Utol A árkelet 265. 335 — 3600— 47 1150— 1075— 170 — 520 207 326 - 950- 355 -173 — 165.50 165 — 166.50 149.25 160.— 167-50 326 — 222 — 249.50 435.— 270 53 540 4700— 535 111.— 150. 655. 405. 550— 532. 775. 174.­ 125.7 121.-218.-605.-307.-45.-282.-108.- 291 .-102.25 100.40 95 — 120 — 101.50 98.75 200 200 300 100 200 300 300 1000 200 200 200 200 200 1000 200 200 200 300 200 200 M. ált. földhit.-r.-társ. . 6®/­ Kisbirt. orsz. földhit. . 5*/t' Osztr.-magy. bank o. é. . 5°/o ■ n ,, ,, °- é- *’/•' „ „ „ o. é. *•/« Pesti m. keresked. bank „ n » » 5'/«'/­ „Albina”­-tak. és hitelint. 6°/* Elsőbbségek. Alföld-fiumei vasút (nagyv.­­eszéki vonal) . . . 5•/# Alföld-fiumei vasút 1874. ki­bocs......................................5°/­ Báttasz.-domb.-zákonyi v. 5°/o Dunagőzhajóz.-társaság 5% » 77 5*/# Éjszakkeleti vasút . . 5% / „ aranyb. 5»/# n 77 aranyb. 6»/# Magyar galíciai vasút . 5% 77 77 77 ki­­bocs..................................5 % M. nyugoti vasút (Székesf.­­györ­gráczi v.) . . . 5*/* M. nyugoti vasút 1874. kib. 5®/* M. vasut-els. köles, beruh, ezé. aranyb.................................5®/« I. erdélyi vasút . . . 5®/( Györ-sopron-ebenf. vasut 6*/t Kassa-oderbergi vasút ez. 5®/# 77 » » (eperj.­tarn. v. m. v.) ezüst. 5®/t Kassa-oderb. vasút (osztr.-v.) 1879. kib.............................5®/, Kapsa-oderb. vasút (m. v.) 1879. kib. ar. . . . 5®/, Osztr. állami vasút . . 5®/# Tiszavid. vasút. . . . 5®/( Budapesti lánczhid . . 6®/­ Kőszén- és téglagy. kötelez­­vények..........................6®/» Lloyd- és tőzsde-épület . 5®/# Alt. iparrészv. társulat . 6®/« Magán-sorsjegyek. Osztr. hitelintézet .... Budavárosi sorsjegy . . . Keglevich „ .... Pilffy „ . . . . Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) . . . .» » (kör) . . . Osztr.-magyar 8 fztos arany 20 frank-arany..................... Török arany-lira .... Osztr. és magyar ezüst . . Német birod. bankjegy, vagy ezekkel egyenértékű bank­jegyek. (100 márkáért) . Váltók árfolyama Gátra) Ném. bankpiaczok 100 német kir. márkáért .­­ . . Amsterdam 100 hollandi frtért Brüssel 100 frankért . . Páris 100 „ ... Marseille 100 „ . . . Svájci pénzpiacok 100 frankért Zürich 100 frankért . . . London 10 font sterlingért . Szentpétervár 100 rubelért . Milano 100 live m­ove ital. 101 — 101 100.75. 101 95 30 95 .25 101.25 101 50 99.— 98.90 91 103 97 75 176.— 42.— 18.— 38.50 5.63— 5.61— 9.55— 9 55— 58.60 58.60 91.50 177 — 43.— 19.— 39.50 5. 6­5 — 5.­4­ 9.57— 9.57— 58.70 58.70 47.70 47.80 47.70, 47.80 47 701 47.80 120 151120.30

Next