A Honvéd, 1868 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1868-12-14 / 50. szám
Bizottsági határozatok az osztrák-magyar monarchia összes országait érdeklő közös kiadások előirányzata tárgyában 1869. évre. A közös hadügyminisztériumot illetőleg a rendes szükséglet költségvetése az 1869. évre következőleg állapitatik meg. A)Tekintve a szárazföldi hadsereg rendes szükségletét. Összesen : 72.951,692 frt. Ebből levonva a saját bevételt.................... 3.174,000 frt a szárazföldi hadsereg rendes szükséglete fedezésére a közös pénztárból engedélyeztetik. . . 69.777,692 frt. Az átruházás az egyes czímeken belül a tételek közt megengedtetik, az egyes czímek között pedig meg nem engedtetik. B) Tekintve a haditengerészet rendes szükségletét, az I.czím alatt előirányzott költség 105,131 frta II. 11 11 11 11 301,821 „ ii III. 11 39 11 11 1.366,465 „ ii IV. 11 11 19 11 967,642 „ az V. 11 11 11 11 365,259 „a VI. 11 11 11 11 3.690,206 „ ii VII. 11 11 11 11 430,695 „ ii VIII. 11 11 11 11 138,321 „ ii IX. 11 11 11 11 84,969 „ 91 X. 11 11 11 11 164,000 „ Összesen : 7.604,509 frt Ebből levonván a saját bevételt . . . 143,377 frt, a haditengerészet rendes szükséglete fedezésére a közös pénztárból engedélyeztetik................... 7.461,132 frt. Az átruházás az öt első czím között, valamint az egyes tételek között általában megengedtetik, kivévén a IV. czím 11-ik tétele alatt a tengerészeti akadémiára előirányzott költséget, melynek az csak javára fordítható._____________ A közös hadügyminisztériumot illetőleg a rendkívüli szükséglet költségvetése az 1869. évre következőleg állapittatik meg. A) Tekintve a szárazföldi hadsereg rendkívüli szükségletét: I. ez. 1. tét. alatt előirányzott költségekre : 11 "a 19 99 99 9» 3. ,, ,, ,, II. ez. 1. ,, ,, ,, i* 2. ,, „ „ 800.000 frt. 116.000 „ 18,000 „ 100,000 „ 100,000 „ az I. czím alatt előirányzott költség 2.654,985 frt. II. 11 11 11 11 145,522 „ ii III. 11 11 11 11 1.350,000 „ ii IY. 11 11 11 11 20.102,050 „ az V. 11 11 11 11 255,714 „a VI. 11 11 11 11 1.281,328 „ ii VII. >1 11 11 19 573.651 „ ii VIII. 11 11 19 11 51,246 „ ii IX. 11 11 11 11 200,000 „ ii X. 11 19 11 11 3.093,160 „ ii XI. 111* 11 11 115,000 „ ii XII. 11 99 11 11 34,000 „ ii XIII. 11 11 11 11 2.300,000 „ ii XIV. 11 11 11 11 257,122 „ ii XV. 11 11 11 11 2.014,755 „ ii XVI. 11 11 11 11 10.521,643 „ ii XVII. 91 11 11 11 62,210 „ iiXVIII. 11 11 11 11 180,000 „ ii XIX. 11 11 11 11 1.004,047 „ ii XX. 11 11 11 11 11.955,016 „ ii XXI. 11 11 11 11 7.745,383 ,. ii XXII. 11 11 11 11 * 6.148,943 „ iiXXIII. 11 11 11 11 904,917 „ 398 tékük megtérítését, a felelős kormánynál ismételve szorgalmazni kényszerült, a minthogy ezen követelés fejében elsőbb a könyvekért állítólag befolyt vételár 15 frt 12 kr, utóbb pedig a becsár fele 262 ft 50 kr. lett megajánlva. — Végre c) az egyezségileg megállapított összeg utáni kamatfizetés 1864. évi nov. 19-től mint a 1. f. elhatározás napjától adatott meg, s ez alig is volt megtagadható azért, mivel az ügynek végleges eldöntése az egyezkedő özvegy hibáján kívül késett mind ez ideig, — és mivel a „Közlöny“ szerint is 1849. évi szept. hóban foglalt szekerek, birkanyáj stb. tekintve „az államszámvevőség által szerkesztett computusból“ a birtok javára kiszámított összeg, a közalapítványnak már 19 év óta kamatoz. — Többire cause celébre-t gyártani nem lévén szándékunk, miután az egyezség elvégre megtörtént — azt tartjuk — elmúlt esének nem kell köpenyeg. Pest, decz. 10-én 1868. — Markusovszky József, ügyvéd, özvegy Guyonné képviselője. ___________ 39 3. 190 11 ... 16,000 19 ez.alatt előirányzott költségekre 200,000 11 ez.1) Legénységi hátaslovak felszerelésére . . . 302,418 11 2) Karabélyokra 51,930 11 CZ.Számfelettiek illetményére 2.400,000 11 összesen : 4.739,681 frt. Összesen: 1.289,028 frt. forintban állapíttatott meg. CZ. 3.tét. alatt előirányzott költségekre 25,000frt. 99 4. 99 99 19 ... 192,000 11 99 5. 99 99 19 ... 200,000 11 99 6. 99 99 99 ... 10,000 11 99 7. 99 99 99 ... 100,000 11 99 8. 91 99 99 ... 42,704 11 99 10. 99 19 99 ... 33,076 11 91 11. 99 99 99 ... 9.253 11 97. 1. 99 19 19 ... 15,900 11 99 2. 19 91 99 ... 7,400 11 B) Tekintve a tengerészet rendkívüli szükségletét: 1. A hajóhadi létszám emelésére és új építések megkezdésére................................... 500,000 frt. 1. A hajó-kovácsműhely nagyobbitására .... 53,260 ,, 3. Az öntöde felszerelésének befejezésére .... 16,000 „ 4. Új sajkaágyúk megszerzésére...... 20,360 ,, 5. A sorhajó-épitőhely előrészének kiépítésére . . 3,499 „ 6. Az úszó hajógyári medencze vezető oszlopára . 8,058 „ 7. Gőzfürészműre.................................................* 3,157 „ 8. Száraz medencze előre nem látott költségeire póthitelképen................................... 250,000 „ 9. Vas- és fémöntödére......................... 77,000 ,, 10. Pratograndei lecsapolásokra........... 28,494 „ 11. Hadi lőporraktárra......................... 13,000 ,, 12. Oliva sziget partfala meghosszabbítására . . . 36,000 „ 13. Hat árboczfaraktárra.................... 6,000 „ 14. Faültetvényekre............................. 3,000 „ 15. Leégett műhelyek átalakítására..... 40,000 „ 16. Vaspályás összeköttetésekre.......... 28,100 ,, 17. Oliva szigeti védsarkantyura........... 36,000 „ 18. Munka szinekre.............................. 6,000 „ 19. Hajóminta-műhely megkezdésére * . . . . 53,600 „ 20. Őr- és felügyeleti házra Olíva szigetén .... 7,500 „ 21. A torpedo megszerzésére utólagos felhatalmazással .................................................................... 100,000 ,, TÁR CZ A. Az ősmagyar hadi élet. Irta Szabó Károly. Hogy Árpád magyarjai, a mint a Volga mellékéről Európa szivébe az ősi Hunnia visszafoglalására előnyomultak, a négy folyam mellékét a Kárpátoktól Adriáig néhány év alatt folytonos diadalok közben meghódíthatták, s csakhamar ezután hadaikkal Európát minden irányban átszáguldozva, zászlaikat éjszakra Hamburg és Bréma tájáig, nyugatra az óczeánig, délre Olaszország alján Otrantóig s keletre Konstantinápolyig félszázadnál tovább legtöbbnyire győzedelmesen lobogtathatták, annak okát korántsem nemzetünk túlnyomó számában s így nyers erejében, hanem hősi jellemében, katonai szellemében, hadi szerkezetében s azon fensőségben kell keresnünk, melyben, a hadtudományt illetőleg, nemzetünk Európa akkori népeivel szemben állott. A magyar nemzet minden tagja egyiránt szabad, egyiránt fegyveres, minden magyar született katona volt. Zsoldosokat, kik bérért harczoltak volna, a magyar nem ismert; idegen volt előtte a hűbéri rendszer, mely a nemzetben úri és szolgai osztályokat teremt; a vezérek korában, kiket a nemzet szabad választása emelt a nemzeti had parancsnokává, a háború joga a nemzeti közgyűlés kezében volt; ez hívta fegyverre isten és a magyar nép nevében a nemzet fiait; ez választotta az egyes hadjáratokra a seregek kapitányait, kiknek eljárása fölött ítélni, kiket feleletre vonni jogában állt. Szóval az ősmagyar hadsereg valódi nemzeti had s a nemzet valódi hadsereg volt. A szabadság a fegyverviselés s a honvédelem kötelességével együtt járt. Ez elv szerint mindazon rokon fajú vagy idegen eredetű vitézek: székelyek, oroszok, kik a hét magyar nemzetséghez csatlakoztak, s a honfoglalás és honvédelem munkájában részt vettek, szabadok maradtak s a nemzet tagjaivá váltak; ellenben, ha akadt magyar, ki a közgyűlés táborba szólító parancsára helyes ok nélkül meg nem jelent, vagy magát a csatatéren gyáván viselte, az vagy halállal lakott, vagy szabadságát vesztve, megszűnt a nemzet tagja lenni s a fegyverrel hódított, vagy külföldről hadifoglyokul behurczolt idegenek sorsába, a szolgaságba taszíttatott. Magyarnak lenni annyit tett, mint szabadnak lenni; szabadnak lenni annyit tett, mint a hazát fegyverrel szolgálni.