A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-25 / 52. szám
380 A JOG A második tárgyalásnál mellékelt felperes könyvkivonatot és alperesi képviselő tagadásával szemben kérte kisk. alperesnek személyes kihallgatását a könyvkivonat helyességére nézve. A harmadik tárgyalásnál kihallgattatott alperes eskü alatt és ez a könyvkivonatban részletezett likőrök stb. kézhezvételét elismerte. A negyedik tárgyalásnál kihirdettetett a brassói kir. járásbíróság 1104 Sp. III. 353. sz. alatt az ítélet, amely szerint köteleztetett 45 tőkét, a kamatot és felperesnek 88 k.-t saját képviselőjének pedig 75 korona költséget megfizetni. Amidőn ezen sem a történt munka, sem a pertárgy értéke, de az ezen ügyben kifejtett észbeli illetve tudományos tevékenységgel arányban nem álló bírói bőkezűségnek ritka esetét a nyilvánosságra hozom, nem mulaszthatom el megjegyezni, miképp a gavallérság szép, de csak akkor, hogy ha ez nem mások zsebének rovására nyivánul. Schmidt József dr., Medgyes városi tiszti ügyész. Vegyesek. A budapesti kir. ítélő Tábla új elnöke. Plusz igazságügyminiszernek újabbban határozottan szerencsés keze van felsőbirósági kinevezéseinél. Amint Oberschall kinevezése, úgy a budapesti kir. ítélő Tábla új elnökének Csathó Ferencnek kinevezése is közmegelégedettséget szül. A nagy elődnek méltó utódja támadt. Csathónak eddigi múltja, fényes jogászi elméje és bevált administrátori képessége egyaránt arra vallanak, hogy ő képes lesz a más körülmények közt majdnem lehetetlent elérni s a budapesti Táblát eddigi magaslatán fenntartani. Nagyban dicsérik kötelességtudása és kiváló tehetsége mellett előzékeny modorát és mindenki iránti jóindulatát — erre pedig tóráinak és a nagyközönségnek egyaránt szükségük lesz. Az újonnan kinevezett elnöknek életrajzi adatai a következők : Az új elnök Nagyváradon született 1845. július 29-én. Jogi tanulmányait elvégezvén, a közigazgatás szolgálatába lépett, s Bihar vármegyének előbb aljegyzője, majd jegyzője lett, 1870-ben pedig Nagyvárad városi tanácsossá választotta meg. A rá következő esztendőben már a bíróságnál találjuk. Bírói pályáját mint albiró kezdte meg a nagyváradi járásbíróságnál, később az odavaló törvényszékhez nevezték ki bíróvá. Ebben az állásában annyira kitüntette magát, hogy 1881-ben a budapesti ítélőtáblához kisegítő bírónak rendelték be. A következő esztendőben már rendes táblai bírónak nevezték ki. A királyi tábla decentralizációja alkalmával a debreceni ítélőtábla tanácselnöke, két esztendővel rá kúriai biró lett. Elnöke volt a marosvásárhelyi, majd a szegedi királyi táblának s innét került 1901-ben tanácselnöknek a budapesti királyi Kúriához, ahol a kereskedelmi és váltótanácsot vezette, lévén különösen ezekben az ügyekben kiváló szakember Az ügyvédvizsgáló bizottság kirendelése az 1905. évre küszöbön áll. Ha eddig csak utólagos kritikát gyakoroltunk a nem mindig szerencsésen foganatba vett kinevezéseken és választásokon, úgy ezúttal már jó eleve emeljük intő szavunkat, hogy az ügyvédvizsgáló tagok kijelölésére nagyobb gond és körültekintés fordíttassék és az eddigi sablonos kirendelés helyébe: céltudatos, a képességet elsősorban figyelembe vevő jelölés lépjen. Szól ezen intelmünk az igazságs kormánynak és az ügyvédi kamara választmányának egyaránt. A kinevezett bírák, ügyészek és egyetemi tanárok tekintetében ma döntőnek látszik a stabilizálás elve és csöppet sem törődnek azzal, vájjon az illető bizottsági tag bevált-e tevékenysége ideje alatt censornak vagy sem ? Nem csupán a tagokban, hanem az általunk készséggel kiválónak elismert vezetőségben is helyénvaló az időnkénti változás, hogy a bizottság új meg új erők közreműködésének örvendhessen és ne váljék néhány kiváltságos egyénnek féltékenyen őrzött szabadalmává , hogy itt is, mint a gyakorlati élet más terén , új elvek, új felfogások érvényesüljenek. De jó a gyakori személyváltozás még azon okból is, hogy a most viruló jogi sanatorimok (így neveztetnek tréfásan azon előkészítő tanfolyamok, amelyekben élelmes correpetitorok — itt-ott állítólag női segédlet mellett is — az ügyvédi vizsga jelöltjébe a nürnkbergi tölcsér módjáral— két-három nap alatt azon — stereotip kérdésekre való feleleteket beletöltik, amelyek holtbiztonsággal az egyes censorok által intéztetnek)— áldásos munkája kissé megnehezíttessék. Azon ellenvetést, hogy a censori intézmény bizonyos stabilitást és a bevett traditiók fenntartását igényli, könnyen azzal cáfolhatjuk meg, hogy minden évben csak a censorok fele válik ki, a bennmaradó rész tehát őrködhetik a bevált hagyományok fentartására. De ezenfelül a kiválóan képesítettek kivételesen újból is kinevezhetők. A censorságot a jogászvilág előtt ambíció tárgyává kell tenni, és nem csupán arra ügyelni, hogy egyikmásik bizottsági tagnak e címen néhány garas juttattassék. Ha jövőre a censorok kinevezésénél ily magasabb szempontok érvényesülnek, akkor szükségképp a vizsgák nívója is emelkedik és megszűnnek majd azok egyszerű szerencsejátékokká, sanatóriumi torzszülöttekké — vagy ami még rosszabb: protekció szüleményeivé fajulni. Amit itt a bírák, ügyészek és egyetemi tanárok sorából kinevezett censorok tekintetében elmondtunk, az még kirívóbban alkalmazható a kamara által választott bizottsági tagokra. Itt tisztán csak a teljesített kortesszolgálat jön figyelembe és — mert most újból kamarai választások küszöbén állunk,—biztosra vehető, hogy a legbuzgóbb whipper-inek jutalma az ügyvédi bizottsági tagság lesz, — tekintet nélkül arra, váljon alkalmas és képesített-e az illető egyén arra a magas polcra vagy sem ? Hiszen a cél a legtöbbnél teljesen el van már érve, ha az új censor látogatójegyén ott díszeleghet az «ügyvédvizsgáló bizottság tagja»-nak büszke címe, — azzal hamar lehet egy zsíros tömeggondnokságot és egyéb bírói kegyadományokat kijárni és új klienseket nyerni, kik persze nem is sejtik, hogy mily kiváló jogászi érdemeknek köszöni ügyvédjük az ily magas polcra való emelését. Félre tehát a klikkbeli domíniumokkal, nyíljék meg a szabad verseny aerája, egyenlő jogokkal és egyenlő kötelességekkel. Minden év hozzon uj censorokat és biztosak vagyunk benne, hogy ezzel az ügyvédség belértéke és tudományos képzettsége is emelkedik. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1905. évre. Telekkönyvi bizottság. Elnök: Dohai Albert kir. it. táblai tanácselnök. Helyettese: Szabó Dénes kir. it. táblai biró. Rendes tagok: Ilyés Lőrinc dr., Kelemen András. Póttagok: Bocskor Antal és Keczer Gyula kir. ítélőtáblai bírák. Jegyzők: Tolvaly Benedek dr., Klic Antal albirák. Polgári ügyek szakosztálya. I. Polgári tanács (közp. ügyek egyszersm. szaktanács a váltó, keresk. és csődügyekben és felülvizsg. tanács). Elnök: Ternovszky Béla a kir. ítélőtábla elnöke. (felülvizsgálati ügyekben állandó helyettese Dobai Albert kir. ítélőtáblás tanácselnök.) Bírák: Illyés Lőrinc dr., Posoni Gábor dr., Schuszter Rudolf dr., Kelemen András, Keczer Gyula. Tanácsjegyzők: Bodó Farkas albiró, felülvizsg. ügyekben a jegyzői iroda vezetője. Kite Antal albiró, a jegyzői iroda helyettes vezetője, Tolvaly Benedek dr. albiró. II. Polgári tanács, egyszersm. úrbéri, az 1890. évi XXV. t.-c. szerinti ügyekben szaktanács. Elnök: Dobai Albert tanácselnök. Helyettese: Szabó Dénes kir. Ítélőtáblás biró. Bírák : Szabó Dénes, Bocskor Antal, Simó Balázs dr., Grédi Papp Imre. Kisegítő bírák: Jakab Rudolf, Nagy Elek. Tanács jegyzők: Tolvaly Benedek albiró, Bodó Farkas albiró, Klie Antal albiró. Bűnt. ügyek szakoszt. III. Büntető tanács. Elnök : Dobai Albert tanácselnök. Helyettese: Szabó Dénes kir. it. táblai biró. Bírák: Hatfaludy István, Jakab Rudolf, Nagy Elek, Simó Balázs dr. Kisegítő bírák: Illyés Lőrinc, Bocskor Antal, Gridi Papp Imre dr. Tanácsjegyzők: Tölvaly Benedek dr. albiró, Bodó Farkas albiró, Kite Antal albiró. A dijnokok ügyeinek megvizsgálására alakult bizottság. Rendes tagok: Elnök: Dobai Albert tanácselnök, helyettese : Szabó Dénes táblabiró, Posoni Gábor dr. táblabiró, egyúttal előadó: Schuszter Rudolf dr. táblabíró. Póttagok: Illyés Lőrinc dr., Nagy Elek, Simó Balázs kir. ítélőtáblái bírák. Jegyzők: Bodó Farkas, Klie Antal albirák. A büntető felebbviteli főtárgyalásokat a kir. ítélőtábla mindegyik hét kedd, szerda, csütörtök és péntek napjain s ha ezek törvénykezési szünnapokra esnének, a következő hétköznapokon a büntetőügyi tanácsüléseket pedig mindegyik hét kedd, szerda és csütörtök napjain (amennyiben ezekre főtárgyalás vagy törvénykezési szünnap nem esik), esetleg még pénteken fogja tartani. (Büntető ügyv. szab. 119. §.) Tanácsbeosztás a kolozsvári kir. Ítélőtáblánál az 1905. évre I. Polgári tanács (polgári, úrbéri) felülvizsg. és zsellér-perek tanácsa. Váltó, keresk. és csődügyek az I. tanácsban is adatnak elő. Elnök: Fekete Gábor, a kir. Ítélőtábla elnöke, szükség esetén büntető főtárgyalást is vezet. Bírák : Horváth polgári és úrbéri, Hosszú László polg. és urb., Mikó Imre polg. és urb., Pap István dr. polg. és váltó, Szentkirályi Gyula dr. polg. Kisegítő bírák: Becsek Lajos polg. és váltó, Pozsoni Antal polg. és váltó. Tanácsjegyzők : Joó Károly dr., Tóth György dr. Jegyzői iroda vezetője : Csonyvay Géza, helyettese: Tóth György dr. II. Polgári tanács (polgári, keresked. váltó, csőd és bánya,) Elnök: Heppes Miklós kir. Ítélőtáblás tanácselnök, egyszersmind a rom. felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese. Szükség esetén b. főtárgy, is vezet. Bírák: Bocskor Mihály polg., Zsakó István polg. és bánya, Kain Hugó polg., Becsek Lajos polg. és váltó, Pozsoni Antal polg. és váltó. Kisegítő bírák: Pap Farkas polg., Incze Gerő polg., Pap István dr. polg. és váltó. Tanácsjegyzők : Fabentius Henrik, Csongvay Géza. III. Büntető tanács (és pénzügyi). Elnök: Gál Jenő kir. ítélőtáblás tanácselnök. Bírák dr. Rudnyányszky Béla büntető, szükség esetén főtárgyalásvezető is. Mihályi Béla büntető és pénzügyi, Pap Farkas, Incze Gerő büntető, pénzügyi és polgári, Sámi László büntető és pénzügyi. Kisegítő bírák: Hosszú László, Kain Hugó, Mikó Imre, Becsek Lajos, Pap István dr., Pozsoni Antal. Tanácsjegyző : Tóth György dr., kisegítők főtárgyalásokra az összes tanácsjegyzők. 1. Sommás felülvizsgálati tárgyalások: hétfőn. 2. Polgári tanácsülések: kedden és a következő napokon. 3. Büntető tanácsülések : kedden. 4. Büntető felebbviteli főtárgyalások: szerdán és a következő napokon fognak tartatni és pedig a szükséghez képest csütörtökön és pénteken és két külön tanácsban. Ha a kijelölt nap ünnepre esik, a tárgyalások a következő napokon kezdődnek. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-