A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-25 / 52. szám

380 A J­OG A második tárgyalásnál mellékelt felperes könyvkivonatot és alperesi képviselő tagadásával szemben kérte kisk. alperesnek személyes kihallgatását a könyvkivonat helyességére nézve. A harmadik tárgyalásnál kihallgattatott alperes eskü alatt és ez a könyvkivonatban részletezett likőrök stb. kézhezvételét elismerte. A negyedik tárgyalásnál kihirdettetett a brassói kir. járás­bíróság 11­04 Sp. III. 353. sz. alatt az ítélet, a­mely szerint köte­­leztetett 45 tőkét, a kamatot és felperesnek 88 k.-t saját képvise­lőjének pedig 75 korona költséget megfizetni. A­midőn ezen sem a történt munka, sem a pertárgy értéke, de az ezen ügyben kifejtett észbeli illetve tudományos tevéken­y­­séggel arányban nem álló bírói bőkezűségnek ritka esetét a nyilvánosságra hozom, nem mulaszthatom el megjegyezni, miképp a gavallérság szép, de csak akkor, hogy ha ez nem mások zsebé­nek rovására nyivánul. Schmidt József dr., Medgyes városi tiszti ügyész. Vegyesek. A budapesti kir. ítélő Tábla új elnöke. Plusz igazságügy­­miniszernek újabbban határozottan szerencsés keze van felsőbiró­­sági kinevezéseinél. Amint Oberschall kinevezése, úgy a budapesti kir. ítélő Tábla új elnökének Csathó Ferencnek kinevezése is köz­megelégedettséget szül. A nagy elődnek méltó utódja támadt. Csathó­nak eddigi múltja, fényes jogászi elméje és bevált administrátori képessége egyaránt arra vallanak, hogy ő képes lesz a más körül­mények közt majdnem lehetetlent elérni s a budapesti Táblát eddigi magaslatán fenntartani. Nagyban dicsérik kötelességtudása és kiváló tehetsége mellett előzékeny modorát és mindenki iránti jóindulatát — erre pedig tóráinak és a nagyközönségnek egyaránt szükségük lesz. Az újonnan kinevezett elnöknek életrajzi adatai a következők : Az új elnök Nagyváradon született 1845. július 29-én. Jogi tanulmányait elvégezvén, a közigazgatás szolgálatába lépett, s Bihar vármegyének előbb aljegyzője, majd jegyzője lett, 1870-ben pedig Nagyvárad városi tanácsossá választotta meg. A rá követ­kező esztendőben már a bíróságnál találjuk. Bírói pályáját mint albiró kezdte meg a nagyváradi járásbíróságnál, később az oda­való törvényszékhez nevezték ki bíróvá. Ebben az állásában annyira kitüntette magát, hogy 1881-ben a budapesti ítélőtáblá­hoz kisegítő bírónak rendelték be. A következő esztendőben már rendes táblai bírónak nevezték ki. A királyi tábla decentralizá­­ciója alkalmával a debreceni ítélőtábla tanácselnöke, két eszten­dővel rá kúriai biró lett. Elnöke volt a marosvásárhelyi, majd a szegedi királyi táblának s innét került 1901-ben tanácselnöknek a budapesti királyi Kúriához, ahol a kereskedelmi és váltótanács­ot vezette, lévén különösen ezekben az ügyekben kiváló szakember Az ügyvédvizsgáló bizottság kirendelése az 1905. évre kü­szöb­ön áll. Ha eddig csak utólagos kritikát gyakoroltunk a nem mindig szerencsésen foganatba vett kinevezéseken és választásokon,­­ úgy ezúttal már jó eleve emeljük intő szavunkat, hogy az ügy­­védvizsgáló tagok kijelölésére nagyobb gond és körültekintés for­­díttassék és az eddigi sablonos kirendelés helyébe: céltudatos, a képesség­et első­sorban figyelembe vevő jelölés lépjen. Szól ezen intelmünk az igazság­s kormánynak és az ügyvédi kamara választmányának egyaránt. A kinevezett bírák, ügyészek és egyetemi tanárok tekintetében ma döntőnek látszik a stabili­zálás elve és csöppet sem törődnek azzal, vájjon az illető bizott­sági tag bevált-e tevékenysége ideje alatt censornak vagy sem ? Nem csupán a tagokban, hanem az általunk készséggel kiválónak elismert vezetőségben is helyén­való az időnkénti változás, hogy a bizottság új meg új erők közreműködésének örvendhessen és ne váljék néhány kiváltságos egyénnek féltékenyen őrzött sza­badalmává , hogy itt is, mint a gyakorlati élet más terén , új elvek, új felfogások érvényesüljenek. De jó a gyakori személyváltozás még azon okból is, hogy a most viruló jogi sanatorimok (így neveztetnek tréfásan azon előkészítő tanfolyamok, amelyekben élelmes correpetitorok — itt-ott állító­lag női segédlet mellett is — az ügyvédi vizsga jelöltjébe a nürnk­bergi tölcsér módjára­l— két-három nap alatt azon — stereotip kérdésekre való feleleteket beletöltik, amelyek holtbiztonsággal az egyes censorok által intéztetnek)— áldásos munkája kissé meg­­nehezíttessék. Azon ellenvetést, hogy a censori intézmény bizonyos sta­bilitást és a bevett traditiók fenntartását igényli, könnyen azzal cáfolhatjuk meg, hogy minden évben csak a censorok fele válik ki, a bennmaradó rész tehát őrködhetik a bevált hagyomá­nyok fentartására. De ezenfelül a kiválóan képesítettek kivétele­sen újból is kinevezhetők. A censorságot a jogászvilág előtt ambí­ció tárgyává kell tenni, és nem csupán arra ügyelni, hogy egyik­másik bizottsági tagnak e címen néhány garas juttattassék. Ha jövőre a censorok kinevezésénél ily magasabb szem­pontok érvényesülnek, akkor szükségképp a vizsgák nívója is emel­kedik és megszűnnek majd azok egyszerű szerencsejátékokká, sanatóriumi torzszülöttekké — vagy ami még rosszabb: pro­tekció szüleményeivé fajulni. Amit itt a bírák, ügyészek és egyetemi tanárok sorából kine­vezett censorok tekintetében elmondtunk, az még kirívóbban alkal­mazható a kamara által választott bizottsági tagokra. Itt tisztán csak a teljesített kortesszolgálat jön figyelembe és — mert most újból kamarai választások küszöbén állunk,—biztosra vehető, hogy a leg­buzgóbb whipper-in­ek jutalma az ügyvédi bizottsági tagság lesz, — tekintet nélkül arra, váljon alkalmas és képesített-e az illető egyén arra a magas polcra vagy sem ? Hiszen a cél a legtöbbnél teljesen el van már érve, ha az új censor látogatójegyén ott díszeleghet az «ügyvéd­vizsgáló bizottság tagja»-nak büszke címe, — azzal hamar lehet egy zsíros tömeggondnokságot és egyéb bírói kegyadományokat kijárni és új klienseket nyerni, kik persze nem is sejtik, hogy mily kiváló jogászi érdemeknek köszöni ügyvédjük az ily magas polcra való emelését. Félre tehát a klikkbeli domíniumokkal, nyíljék meg a sza­bad verseny aerája, egyenlő jogokkal és egyenlő kötelességek­kel. Minden év hozzon uj censorokat és biztosak vagyunk benne, hogy ezzel az ügyvédség belértéke és tudományos képzettsége is emelkedik. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1905. évre. Telekkönyvi bizottság. Elnök: Dohai Albert kir. it. táb­lai tanácselnök. Helyettese: Szabó Dénes kir. it. táblai biró. Rendes tagok: Ilyés Lőrinc dr., Kelemen András. Póttagok: Bocskor Antal és Keczer Gyula kir. ítélőtáblai bírák. Jegyzők: Tolvaly Benedek dr., Klic Antal albirák. Polgári ügyek szakosztálya. I. Polgári tanács (közp. ügyek egyszersm. szaktanács a váltó, keresk. és csődügyek­ben és felülvizsg. tanács). Elnök: Ternovszky Béla a kir. ítélőtábla elnöke. (felülvizsgálati ügyekben állandó helyettese Dobai Albert kir. ítélőtáblás tanácselnök.) Bírák: Illyés Lőrinc dr., Posoni Gábor dr., Schuszter Rudolf dr., Kelemen András, Keczer Gyula. Tanács­jegyzők: Bodó Farkas albiró, felülvizsg. ügyekben a jegyzői iroda vezetője. Kite Antal albiró, a jegyzői iroda helyettes vezetője, Tolvaly Benedek dr. albiró. II. Polgári tanács, egyszersm. úrbéri, az 1890. évi XXV. t.-c. szerinti ügyekben szaktanács. Elnök: Dobai Albert tanácselnök. Helyettese: Szabó Dénes kir. Ítélőtáb­lás biró. Bírák : Szabó Dénes, Bocskor Antal, Simó Balázs dr., Grédi Papp Imre. Kisegítő bírák: Jakab Rudolf, Nagy Elek. Tanács jegy­zők: Tolvaly Benedek albiró, Bodó Farkas albiró, Klie Antal al­biró. Bűnt. ügyek szakoszt. III. Büntető tanács. Elnök : Dobai Albert tanácselnök. Helyettese: Szabó Dénes kir. it. táblai biró. Bírák: Hatfaludy István, Jakab Rudolf, Nagy Elek, Simó Balázs dr. Ki­segítő bírák: Illyés Lőrinc, Bocskor Antal, Gridi Papp Imre dr. Tanácsjegyzők: Tölvaly Benedek dr. albiró, Bodó Farkas albiró, Kite Antal albiró. A dijnokok ügyeinek megvizsgálására alakult bizottság. Rendes tagok: Elnök: Dobai Albert tanácselnök, helyet­tese : Szabó Dénes táblabiró, Posoni Gábor dr. táblabiró, egyúttal előadó: Schuszter Rudolf dr. táblabíró. Póttagok: Illyés Lőrinc dr., Nagy Elek, Simó Balázs kir. ítélőtáblái bírák. Jegyzők: Bodó Far­kas, Klie Antal albirák. A büntető felebb­viteli főtárgyalásokat a kir. ítélőtábla mindegyik hét kedd, szerda, csütörtök és péntek napjain s ha ezek törvénykezési szünnapokr­a esnének, a következő hétköz­napokon a büntetőügyi tanácsüléseket pedig mindegyik hét kedd, szerda és csütörtök napjain (amennyiben ezekre főtárgyalás vagy­ törvénykezési szünnap nem esik), esetleg még pénteken fogja tar­tani. (Büntető ügyv. szab. 119. §.) Tanácsbeosztás a kolozsvári kir. Ítélőtáblánál az 1905. évre I. Polgári tanács (polgári, úrbéri) felülvizsg. és zsellér-perek ta­nácsa. Váltó, keresk. és csődügyek az I. tanácsban is adatnak elő. Elnök: Fekete Gábor, a kir. Ítélőtábla elnöke, szükség esetén büntető főtárgyalást is vezet. Bírák : Horváth polgári és úrbéri, Hosszú László polg. és urb., Mikó Imre polg. és urb., Pap István dr. polg. és váltó, Szentkirályi Gyula dr. polg. Kisegítő bírák: Becsek Lajos polg. és váltó, Pozsoni Antal polg. és váltó. Tanács­jegyzők : Joó Károly dr., Tóth György dr. Jegyzői iroda vezetője : Csonyvay Géza, helyettese: Tóth György dr. II. Polgári tanács (pol­gári, keresked. váltó, csőd és bánya,) Elnök: Heppes Miklós kir. Ítélőtáblás tanácselnök, egyszersmind a rom. felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese. Szükség esetén b. főtárgy, is vezet. Bírák: Bocskor Mihály polg., Zsakó István polg. és bánya, Kain Hugó polg., Becsek Lajos polg. és váltó, Pozsoni Antal polg. és váltó. Kisegítő bírák: Pap Farkas polg., Incze Gerő polg., Pap István dr. polg. és váltó. Tanácsjegyzők : Fabentius Henrik, Csongvay Géza. III. Büntető tanács (és pénzügyi). Elnök: Gál Jenő kir. íté­lőtáblás tanácselnök. Bírák dr. Rudnyányszky Béla büntető, szük­ség esetén főtárgyalásvezető is. Mihályi Béla büntető és pénzügyi, Pap Farkas, Incze Gerő büntető, pénzügyi és polgári, Sámi László büntető és pénzügyi. Kisegítő bírák: Hosszú László, Kain Hugó, Mikó Imre, Becsek Lajos, Pap István dr., Pozsoni Antal. Tanács­­jegyző : Tóth György dr., kisegítők főtárgyalásokra az összes ta­­nácsjegyzők. 1. Sommás felülvizsgálati tárgyalások: hétfőn. 2. Pol­gári tanácsülések: kedden és a következő napokon. 3. Büntető tanács­ülések : kedden. 4. Büntető felebbviteli főtárgyalások: szerdán és a k­övetkező napokon fognak tartatni és pedig a szükséghez képest csütörtökön és pénteken és két külön tanácsban. Ha a kijelölt nap ünnepre esik, a tárgyalások a következő napokon kezdődnek. PALLAS RÉSZVÉ­NY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-

Next