Huszonegyedik Század, 1927. október - 1928. április (1-4. szám)
1927-10-01 / 1. szám
Hat év Merre rohan Kína ? Megkíséreltük, hogy egy kínai lap egyetlen számából kihámozzuk a lényeget, hogy felkutassuk azokat a társadalmi erőforrásokat, amelyek a viharos gyorsasággal változó felszín alatt társadalmi természettörvényekként működnek. A kínai munkás- és paraszttömegek váratlan gyorsasággal kialakuló erővonala az, amely a kínai nagyburzsoáziát és Csang Kai Csekéket eltaszította az útból. A kezdődő agrárfelkelések voltak az okai annak, hogy a kínai kisburzsoázia vuhani kormánya és Feng Yu Hsiang szembekerültek a forradalommal. A kínai szabadságmozgalom sorsa az agrárforradalom sikerétől függ. W. Münzenberg: Hat év 1921-ben, amikor egy borzalmas természeti csapás látogatta meg Oroszországot, megmozdult a nyugati államok proletáriátusa, hogy segítségére siessen a fiatal munkás- és parasztállamnak. A tartós szárazság elpusztította ez ország egyes vidékeinek egész termését és sok millió ember nézett a biztos éhhalál elé. Ilyen körülmények váltották ki az európai proletáriátus körében a jelszót: „Segítsünk az éhhalál által fenyegetett testvéreken". Clara Zetkin, Einstein és Goldschmidt egyetemi tanárok és mások vezetése alatt Berlinben megalakult egy nemzetközi segélyezőbizottság, amely fe hívta a többi államok proletariátusát is a segélyakció megszervezésére. A felhívásnak hatalmas visszhangja támadt. A gyűjtés nagy arányokban indult meg az egyes országokban. Magában Németországban két millió természetbeni és pénzsegélyek, a többi országokban húsz millión felül érték és pénz gyűlt össze. Ebből az összegből negyvenöt hajórakományban szántöttünk élelmiszereket és más szükségleti cikkeket Oroszországba. A szétosztó munkában a Nemzetközi Munkássegély saját szerveivel vett részt, ezenkívül mintagazdaságokat és más mezőgazdasági üzemeket állított fel. Ő vitte az első traktorokat Oroszországba. Ezzel a tevékenységgel a Nemzetközi Munkássegély egyrészről a szolidaritás kötelékeit vonta szorosabbra, másrészről pedig jelentős segélyt nyújtott az éhezők nagy tömegének. A második nagyobb arányú segélyakciót szintén természeti csapás hívta életbe. 1922-ben hatalmas földrengés pusztított Japán legiparibb területein. A munkások százezrei maradtak otthon és kenyér nélkül és a Nemzetközi Munkássegély nem maradhatot tétlen a súlyos katasztrófával szemben. Segítségére annál is inkább szükség volt, mert a japán kormány közönyösen nézte saját proletariátusa nyomorát és segítsége csakis a vagyonosokra terjeszkedett ki, miközben ez éhező proletáriátus ellen a gépfegyvereket állította fel. A Nemzetközi Munkássegély újra mozgósította összes szervezeteit és segélyakciója egyszersmint tiltakozást is jelentett a japán reakciós kormány magatartása ellen a proletár szolidaritás nevében. ■ »33