Huszonegyedik Század, 1927. október - 1928. április (1-4. szám)

1927-10-01 / 1. szám

Hat év Merre rohan Kína ? Megkíséreltük, hogy egy kínai lap egyetlen szá­mából kihámozzuk a lényeget, hogy felkutassuk azokat a társadalmi erő­forrásokat, amelyek a viharos gyorsasággal változó felszín alatt társadalmi természettörvényekként működnek. A kínai munkás- és paraszttömegek váratlan gyorsasággal kialakuló erővonala az, amely a kínai nagyburzsoá­ziát és Csang Kai Csekéket eltaszította az útból. A kezdődő agrárfelkelések voltak az okai annak, hogy a kínai kisburzsoázia vuhani kormánya és Feng Yu Hsiang szembekerültek a forradalommal. A kínai szabadságmoz­galom sorsa az agrárforradalom sikerétől függ. W. Münzenberg: Hat év 1921-ben, amikor egy borzalmas természeti csapás látogatta meg Oroszországot, megmozdult a nyugati államok proletáriátusa, hogy segít­ségére siessen a fiatal munkás- és parasztállamnak. A tartós szárazság elpusztította ez ország egyes vidékeinek egész termését és sok millió ember nézett a biztos éhhalál elé. Ilyen körülmények váltották ki az európai pr­oletáriátus körében a jelszót: „Segítsünk az éhhalál által fenyegetett test­véreken". Clara Zetkin, Einstein és Goldschmidt egyetemi tanárok és mások vezetése alatt Berlinben megalakult egy nemzetközi segélyezőbizottság, amely fe hívta a többi államok proletariátusát is a segélyakció megszerve­zésére. A felhívásnak hatalmas visszhangja támadt. A gyűjtés nagy ará­nyokban indult meg az egyes országokban. Magában Németországban két millió természetbeni és pénzsegélyek, a többi országokban húsz millión felü­l érték és pénz gyűlt össze. Ebből az összegből negyvenöt hajórako­­mányban szá­ntöttünk élelmiszereket és más szükségleti cikkeket Orosz­országba. A szétosztó munkában a Nemzetközi Munkássegély saját szerveivel vett részt, ezenkívül mintagazdaságokat és más mezőgazdasági üzemeket állított fel. Ő vitte az első traktorokat Oroszországba. Ezzel a tevékeny­séggel a Nemzetközi Munkássegély egyrészről a szolidaritás kötelékeit vonta szorosabbra, másrészről pedig jelentős segélyt nyújtott az éhezők nagy tömegének. A második nagyobb arányú segélyakciót szintén természeti csapás hívta életbe. 1922-ben hatalmas földrengés pusztított Japán legiparibb terü­letein. A munkások százezrei maradtak otthon és kenyér nélkül és a Nem­zetközi Munkássegély nem maradhatot tétlen a súlyos katasztrófával szemben. Segítségére annál is inkább szükség volt, mert a japán kormány közönyösen nézte saját proletariátusa nyomorát és segítsége csakis a vagyonosokra terjeszkedett ki, miközben ez éhező proletáriátus ellen a gépfegyvereket állította fel. A Nemzetközi Munkássegély újra mozgósította összes szerve­zeteit és segélyakciója egyszersmint tiltakozást is jelentett a japán reak­ciós kormány magatartása ellen a proletár szolidaritás nevében. ■ »33

Next