A Jövő Üzemmérnöke, 1974 (2. évfolyam, 6-9. szám)
1974-09-01 / 6. szám
f 1974. szeptember Tevékeny, kommunista élet — Végre itthon! — mondja az ember, ha nagyobb távolságról érkezik haza. Tudom, a hallgatók közül még csak azokban él ez az érzés, akik a megyéből kerültek a Főiskolára. Úgy érzem, jogos a reményünk, hogy pár hónap múlva az oktatók és hallgaörömmel köszöntelek Benneteket, az „otthonalapítókat”, a több tudásra vágyókat, az értelmes életre készülőket. Köszöntelek Benneteket a megye és Győr város ifjúkommunistái, fiataljai és egész lakossága nevében. Vártunk Benneteket és sokat várunk Tőletek, amit nem is titkolunk. Úgy érzem, a körülmények, amelyeket a megye, a város teremtett, ezt igazolják. Rajtatok múlik, hogy milyen élet költözik a falak közé, hogy a városra mennyire sugárzik ki az új felsőfokú intézményben folyó munka. Győr ipari város, mondják. Mi mindig hozzátettük, hogy iskolaváros is, mivel 16 középiskolája és eddig két felsőfokú intézménye volt. Most mindkét jelleg erősödni fog, hiszen a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola hallgatói néhány évig diákként, majd többen ifjú mérnökként élnek a város egyre táguló „falai” között, szépülő negyedeiben. Gondolom, a főiskolán eltöltött idő elegendő lesz arra, hogy a megye, a város szépségeit, érdekességeit megismerve, igazán itthon érezték egyaránt így fogják érezni. Igaz, sokat kell tenni azért, hogy a Duna-parti „építészeti költemény” otthon legyen. Sokat az építőknek, a város, a Főiskola vezetőinek, de legtöbbet a Főiskola KISZ-vezetőinek, tagjainak, hallgatóinak. tétek magatokat. Megyénk a történelmi emlékekben gazdag, a Rábaköz, a Szigetköz néprajza színes és sokrétű. Budapest után megyénk két városában Sopronban és Győrött van a legtöbb műemlék, így a győri utcáknak „levegője” van, amelyhez értő és érző emberek kellenek. Igaz, ma a műszaki, technikai forradalom korában a reálismeretek előtérbe kerülnek. Mi mégis valljuk, hogy jó üzemmérnök csak az lehet, aki a történelmi múltat értve és értékelve a jelenben, a jövő érdekében dolgozik. Törekedjetek az ilyen kötődés kialakítására, mert csak azt tudjuk szeretni és értékelni, amit jól ismerünk, ahhoz ragaszkodunk, azért lelkesedünk igazán. Győr-Sopron megye és Győr város már magáénak érzi a Főiskolát, amely az utánpótlást, a jövőt neveli. Kétoldalúnak kell azonban lenni a törekvésnek, hogy a kapcsolatok a Főiskola és a város üzemei, iskolái között kialakuljanak. Ehhez kell segítséget adni a Főiskolán működő KISZ-szervezeteknek. Sándor Ifjúsági Ház építésénél, a Vidám Park, a Barátság-park kialakításánál végzett társadalmi munkát. A „Szép Sopronért” mozgalomban résztvevőket, a mosonmagyaróvári fiatalok „6 órát a városért” mozgalmát. A soproni fiatalok vállaltak védnökséget a nagycenki kastély helyreállítása, a Múzeumvasút építése felett. E néhány példa is bizonyítja, hogy megyénk ifjúsága méltó örököse azoknak a KISZ-eseknek, akik az első építőtábort szervezték a Hanságba, hogy elhódítsák a természettől. A mocsárt visszaszorító csatornarendszer mellett ma rekord terméseket ad a föld, a Lajta Hansági Állami Gazdaságban. Kedves leendő üzemmérnökök! Fiataljaink legyenek tettrekészek A megyében folyó KISZ- munkáról nehéz röviden szólni. Az 1034 alapszervezetben több mint 30 ezer fiatal dolgozik. Munkájuk, aktivitásuk eredménye, hogy a megye közvéleményében kivívták az elismerést. Vezetőik, képviselőnk ott vannak azoknál a döntéseknél, amelyek a fiatalok tanulási, élet és munkakörülményeit, jövőjét meghatározzák. Ott vannak a fiatalok a városi és községpolitikai célkitűzések megvalósításában. Példaként említjük Győrött a Petőfi StflvO VAWMWftRlVCtCE Formálódjanak vonzó közösségek! Vannak a KISZ-szervezetekben kevésbé látványos, nehezebben mérhető eredményeink is, s ezek mellett problémák, gondok is. Ebben segít előbbre lépni a KISZKB áprilisi határozata, melynek alapelve, hogy a közömbösség és a KISZ- tagság egymást kizáró fogalmak. Így van ez a felsőoktatási intézmények KISZ- szervezeteiben is, így legyen ez a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán is. Legyetek igényesek magatokkal és egymással szemben, hogy a KISZ- alapszervezetek egyre inkább kommunista nevelő közösségekké váljanak. Kérésünk, hogy minél gyorsabban kapcsolódjatok be a város, a megye KISZ-munkájába. Ezt megkönnyíti, hogy az 1974/75-ös mozgalmi évre egyéni feladatvállalásokat kell tenni. Ezek olyanok legyenek, hogy a 30. évforduló tiszteletére tartott „felszabadulási beszámolón” gazdag kosarat tudjunk asztalra tenni. A felszabadulás méltó megünneplésére készülve az új főiskola hallgatói először is ismerkedjenek meg a megye, Győr város történetével. Majd alakítsák ki, milyen területen, hogyan tudnak közéleti szerepet vállalni, hogyan vesznek részt a város művelődésében, kulturális és sportéletében. Ennek szervezője legyen a Főiskola pártszervezete és KISZ-szervezete. Mi örömmel támogatunk minden kezdeményezést és szívesen segítünk. Érdemes átvenni a már bevált módszereket is a megyében működő egyetemektől, főiskoláktól. Példaként említjük a Tanítóképzőben működő úttörő- és klubvezető-képzést és ezek segítését az üzemekben, iskolákban. Országos híre van a móvári Egyetemen folyó TIT oktatóképzésnek. Szép eredményei vannak a Zeneművészeti Főiskola és a szakmunkásképző intézetek együttműködésének a komolyzenei nevelésben. Minden iskolatípusnak a jellege szerint kellkialakítania a munkamódszereket. Mi bízunk benne, hogy ez a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola a KISZ vezetőinek és tagjainak is sikerülni fog. Szakács Ferenc a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára 8 A TANULMÁNYI épületek sora Hí rtevét a gólyákhoz! A Főiskola felsőbb évfolyamos hallgatói üdvözölnek benneteket, akik a sikeres felvételi vizsga után idén kezditek meg főiskolai tanulmányaitokat. Némi szorongással, de nagy önbizalommal érkeztetek most e számotokra még ismeretlen környezetbe. Eddig csak izgalmak jutottak „osztályrészül", a diákélet kellemes óráival még adós új otthonotok. Ez a nagy és egyenlőre még több, egymástól jelentős távolságban működő egységből álló intézmény azonban sok lehetőséget is tartogat számotokra, amelyet nektek kell majd kihasználnii élménnyé formálni. Irodalmi színpad, klub várja, hogy bekapcsolódjatok vérkeringésébe, lapunk „A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE” várja az újabb tollforgatókat. Egyre szélesebb körűek a testedzés, és a sport lehetőségek — reméljük, hogy valamilyen formában mindannyian bekapcsolódtak ebbe a néhol már oktatókat is magával ragadó tömegmozgalomba. A legjobbak a főiskolai sportnapok alkalmával bizonyíthatják felkészültségüket. Természetesen nemcsak ilyen „jó hírek" várnak rátok. A nehezére most térünk rá. Kemény munka folyik a félév során előadóteremben, razsteremben, laborban, diákotthonban és minden elképzelhető helyen, hogy a „tanulmányi kötelezettségek" kifejezésbe zsúfolt feladatainknak eleget tegyünk. Az első néhány hét után zárthelyik rajzfeladatok s egyéb „tortúrák" légiója áll lesben, s csak azoknak kegyelmeznek, akik megfogadják a már sokunk számára visszaköszönő felhívást: folyamatosan kell tanulni, mert különben... Azután jön a vizsgaidőszak, amely egyesek szerint a legérdekesebb (akik átmentek), mások szerint lidércnyomásos (akik megbuktak) szakasza a diákéveknek. Ha valaki hatszor egymásután sikerrel veszi a fent említett „akadályokat", s a finisben is bírja (tehát sikeresen államvizsgázik) abból üzemmérnök lesz — legalábbis ilyen oklevelet kap. Ilyen egyszerű az egész, s nem kell hozzá más, mint tanulni, tanulni, tanulni de okosan, hogy ez a három (vagy több) év mindannyiunk számára maradandó élményeket adjon. A főiskolai KISZ-szervezetek ehhez a munkához, ehhez az élethez segítséget, s a néhány év alatt felgyülemlett, használható tapasztalatokat ajánlanak fel nektek. Fogadjátok bizalommal idősebb, s talán ezen a területen tapasztaltabb kollégáitok segítő kezét, vagy szavát kedves gólyák, hogy minél hamarabb velünk együtt örüljetek, izguljatok, tanuljatok, szórakozzatok, diákéletünk minden perecben. Jkalocsay István