A Jövő Üzemmérnöke, 1974 (2. évfolyam, 6-9. szám)

1974-09-01 / 6. szám

f 1974. szeptember Tevékeny, kommunista élet — Végre itthon! — mondja az ember, ha nagyobb távol­ságról érkezik haza. Tudom, a hallgatók közül még csak azokban él ez az érzés, akik a megyéből kerültek a Főis­kolára. Úgy érzem, jogos a reményünk, hogy pár hónap múlva az oktatók és hallga­örömmel köszöntelek Ben­neteket, az „otthonalapító­kat”, a több tudásra vágyó­kat, az értelmes életre készü­lőket. Köszöntelek Bennete­ket a megye és Győr város ifjúkommunistái, fiataljai és egész lakossága nevében. Vártunk Benneteket és sokat várunk Tőletek, amit nem is titkolunk. Úgy érzem, a kö­rülmények, amelyeket a me­gye, a város teremtett, ezt igazolják. Rajtatok múlik, hogy milyen élet költözik a falak közé, hogy a városra mennyire sugárzik ki az új felsőfokú intézményben fo­lyó munka. Győr ipari város, mondják. Mi mindig hozzá­tettük, hogy iskolaváros is, mivel 16 középiskolája és ed­dig két felsőfokú intézménye volt. Most mindkét jelleg erő­södni fog, hiszen a Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola hallgatói néhány évig diákként, majd többen ifjú mérnökként élnek a vá­ros egyre táguló „falai” kö­zött, szépülő negyedeiben. Gondolom, a főiskolán el­töltött idő elegendő lesz ar­ra, hogy a megye, a város szépségeit, érdekességeit meg­ismerve, igazán itthon érez­ték egyaránt így fogják érez­ni. Igaz, sokat kell tenni azért, hogy a Duna-parti „építészeti költemény” ott­hon legyen. Sokat az építők­nek, a város, a Főiskola ve­zetőinek, de legtöbbet a Fő­iskola KISZ-vezetőinek, tag­jainak, hallgatóinak. tétek magatokat. Megyénk a történelmi emlékekben gaz­dag, a Rábaköz, a Szigetköz néprajza színes és sokrétű. Budapest után megyénk két városában Sopronban és Győ­rött van a legtöbb műemlék, így a győri utcáknak „leve­gője” van, amelyhez értő és érző emberek kellenek. Igaz, ma a műszaki, technikai for­radalom korában a reális­meretek előtérbe kerülnek. Mi mégis valljuk, hogy jó üzemmérnök csak az lehet, aki a történelmi múltat értve és értékelve a jelenben, a jövő érdekében dolgozik. Törekedjetek az ilyen kötő­dés kialakítására, mert csak azt tudjuk szeretni és érté­kelni, amit jól ismerünk, ah­hoz ragaszkodunk, azért lel­kesedünk igazán. Győr-Sopron megye és Győr város már magáénak érzi a Főiskolát, amely az utánpótlást, a jövőt neveli. Kétoldalúnak kell azonban lenni a törekvésnek, hogy a kapcsolatok a Főiskola és a város üzemei, iskolái között kialakuljanak. Ehhez kell se­gítséget adni a Főiskolán mű­ködő KISZ-szervezeteknek. Sándor Ifjúsági Ház építé­sénél, a Vidám­ Park, a Ba­rátság-park kialakításánál végzett társadalmi munkát. A „Szép Sopronért” mozga­lomban résztvevőket, a mo­sonmagyaróvári fiatalok „6 órát a városért” mozgalmát.­­ A soproni fiatalok vállaltak védnökséget a nagycenki kastély helyreállítása, a Mú­zeumvasút építése felett. E néhány példa is bizonyítja, hogy megyénk ifjúsága méltó örököse azoknak a KISZ-eseknek, akik az első építőtábort szervezték a Hanságba, hogy elhódítsák a természettől. A mocsárt visszaszorító csatornarend­szer mellett ma rekord ter­méseket ad a föld, a Lajta Hansági Állami Gazdaság­ban. Kedves leendő üzemmérnökök! Fiataljaink legyenek tettrekészek A­ megyében folyó KISZ- m­unkáról nehéz röviden szólni. Az 1034 alapszerve­zetben több mint 30 ezer fiatal dolgozik. Munkájuk, aktivitásuk eredménye, hogy a megye közvélemé­nyében kivívták az elisme­rést. Vezetőik, képviselőnk ott vannak azoknál a dön­­téseknél, amelyek a fiatalok tanulási, élet és munkakö­rülményeit, jövőjét megha­tározzák. Ott vannak a fi­atalok a városi és község­politikai célkitűzések meg­valósításában. Példaként említjük Győrött a Petőfi S­tflvO VAWMWftRlVCtCE Formálódjanak vonzó közösségek! Vannak a KISZ-szerveze­­tekben kevésbé látványos, nehezebben mérhető ered­ményeink is, s ezek mellett problémák, gondok is. Ebben segít előbbre lépni a KISZ­­KB áprilisi határozata, melynek alapelve, hogy a közömbösség és a KISZ- tagság egymást kizáró fo­galmak. Így van ez a felső­­oktatási intézmények KISZ- szervezeteiben is, így legyen ez a Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskolán is. Legyetek igényesek ma­gatokkal és egymással szemben, hogy a KISZ- alapszervezetek egyre in­kább kommunista nevelő közösségekké váljanak. Ké­résünk, hogy minél gyor­sabban kapcsolódjatok be a város, a megye KISZ-mun­­kájába. Ezt megkönnyíti, hogy az 1974/75-ös mozgal­mi évre egyéni fela­datvál­­lalásokat kell tenni. Ezek olyanok legyenek, hogy a 30. évforduló tiszteletére tar­tott „felszabadulási beszá­molón” gazdag kosarat tud­junk asztalra tenni. A felszabadulás méltó megünneplésére készülve az új főiskola hallgatói elő­ször is ismerkedjenek meg a megye, Győr város törté­netével. Majd alakítsák ki, milyen területen, hogyan tudnak közéleti szerepet vállalni, hogyan vesznek részt a város művelődésé­ben, kulturális és sportéle­tében. Ennek szervezője le­gyen a Főiskola pártszerve­zete és KISZ-szervezete. Mi örömmel támogatunk min­den kezdeményezést és szí­vesen segítünk. Érdemes át­venni a már bevált módsze­reket is a megyében működő egyetemektől, főiskoláktól. Példaként említjük a Taní­tóképzőben működő úttörő- és klubvezető-képzést és ezek segítését az üzemek­ben, iskolákban. Országos híre van a móvári Egyete­men folyó TIT oktatókép­zésnek. Szép eredményei vannak a Zeneművészeti Főiskola és a szakmunkás­­képző intézetek együttműkö­désének a komolyzenei ne­velésben. Minden iskolatí­pusnak a jellege szerint kell­­kialakítania a munka­­módszereket. Mi bízunk benne, hogy ez a Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola a KISZ­ vezetőinek és tagjainak is sikerülni fog. Szakács Ferenc a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára 8 A TANULMÁNYI épületek sora Hí­ rtevét a gólyákhoz! A Főiskola felsőbb évfolyamos hallgatói üdvözölnek ben­neteket, akik a sikeres felvételi vizsga után idén kezditek meg főiskolai tanulmányaitokat. Némi szorongással, de nagy önbizalommal érkeztetek most e számotokra még ismeretlen környezetbe. Eddig csak izgalmak jutottak „osztályrészül", a diákélet kelle­mes óráival még adós új otthonotok. Ez a nagy és egyen­lőre még több, egymástól jelentős távolságban működő egységből álló intézmény azonban sok lehetőséget is tar­togat számotokra, amelyet nektek kell majd kihasználnii élménnyé formálni. Irodalmi színpad, klub várja, hogy bekapcsolódjatok vérkeringésébe, lapunk „A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE” várja az újabb tollforgatókat. Egyre szélesebb körűek a testedzés, és a sport lehetősé­gek — reméljük, hogy valamilyen formában mindannyian bekapcsolódtak ebbe a néhol már oktatókat is magával ragadó tömegmozgalomba. A legjobbak a főiskolai sport­napok alkalmával bizonyíthatják felkészültségüket. Természetesen nemcsak ilyen „jó hírek" várnak rátok. A nehezére most térünk rá. Kemény munka folyik a félév során előadóteremben, razsteremben, laborban, diákotthon­ban és minden elképzelhető helyen, hogy a „tanulmányi kötelezettségek" kifejezésbe zsúfolt feladatainknak eleget tegyünk. Az első néhány hét után zárthelyik rajzfeladatok s egyéb „tortúrák" légiója áll lesben, s csak azoknak ke­gyelmeznek, akik megfogadják a már sokunk számára visszaköszönő felhívást: folyamatosan kell tanulni, mert különben... Azután jön a vizsgaidőszak, amely egyesek szerint a legérdekesebb (akik átmentek), mások szerint li­­dércnyomásos (akik megbuktak) szakasza a diákéveknek. Ha valaki hatszor egymásután sikerrel veszi a fent em­lített „akadályokat", s a finisben is bírja (tehát sikeresen államvizsgázik) abból üzemmérnök lesz — legalábbis ilyen oklevelet kap. Ilyen egyszerű az egész, s nem kell hozzá más, mint ta­nulni, tanulni, tanulni de okosan, hogy ez a három (vagy több) év mindannyiunk számára maradandó élményeket adjon. A főiskolai KISZ-szervezetek ehhez a munkához, ehhez az élethez segítséget, s a néhány év alatt felgyülemlett, használható tapasztalatokat ajánlanak fel nektek. Fogadjátok bizalommal idősebb, s talán ezen a területen tapasztaltabb kollégáitok segítő kezét, vagy szavát kedves gólyák, hogy minél hamarabb velünk együtt örüljetek, iz­guljatok, tanuljatok, szórakozzatok, diákéletünk minden perecben. Jkalocsay István

Next