A Jövő Üzemmérnöke, 1975 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1975-01-01 / 1. szám
z (Folytatás az 1. oldalról.) alapvető kiindulási pontja a képzési cél eddiginél pontosabb megfogalmazása. Az oktatás tartalmi követelményeit a célnak megfelelőért kell meghatározni. Itt isa legfontosabb feladat az alapvetőnek tekinthető ismeretanyag körülhatárolása. Meg kell vizsgálni a fakultatív tantárgyak bevezetését és a tantárgyintegráció lehetőségét. A világnézeti oktatás-nevelés nem kizárólag a Marxizmus—Leninizmus Tanszék feladata, a technikai vagy természettudományos ismeretek átadása közben is sok lehetőség kínálkozik erre. A tantárgyprogramok összeállításakor erre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani — fejeződött be a beszámoló. Tallós Elemér főigazgatóhelyettes beszámolójában kiemelte, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a következő időszak legfontosabb feladata az áttelepülés második ütemének előkészítése. 1975. szeptemberében Győrben kezdi meg működését a Gépjárműközlekedési Tagozatból és az újonnan szervezendő Járműgyártási Szakból alakuló új oktatási egység. A főigazgató-helyettes az áttelepüléssel kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adta: " Az áttelepülés második üteme talán mennyiségben kisebb feladatot ró a Főiskola dolgozóira, mint az első ütem. Ma már rendelkezünk Győrött bázislétesítményekkel, bázisépületekkel, kiépült az energiarendszer, már van apparátus és rendelkezünk mindazon tapasztalatokkal, melyeket a második áttelepülési ütem folyamán fel tudunk majd használni. Ezután részletesen ismertette a beruházás helyzetét, mindazokat a problémákat, amelyek akadályt jelentenek az épületek terv szerinti átadása, átvétele szempontjából. Az áttelepülés fontos feladata az áttelepülő oktatók számára a lakás biztosítása. Megtörténtek a személyes beszélgetések a Gépjárműközlekedési Tagozaton. Ennek alapján tizenheten jelentették be lakásigényüket. Ezeket az igényeket a lakásügyi bizottság januárban tárgyalja, hogy jól előkészítve, megfelelő időben intézkedhessünk a Győr megyei Város Tanácsánál. A Főiskola állami vezetése szeretné elérni, hogy 1975 júniusáig minden oktató megkapja a megfelelő lakást, s így az egyéni áttelepülések a legnagyobb rendben és megfelelő időben lebonyolódjanak. Győr megye és város párt-, társadalmi és állami szervei az eddigi tapasztalatok alapján nagy előzékenységgel és megértéssel fogadták összes problémáinkat és a maguk részéről súlyt helyeznek arra, hogy az áttelepülő oktatók és a családjaik gyorsan megtalálják megfelelő életkörülményeiket és jól érezzék magukat a városban. Ennek érdekében a Főiskolának is tenni kell; minél előbb csökkentve a bizonytalanságokat, gyorsan, határozottan és megfelelő időben kell igényeinket a győri illetéseknél előterjeszteni. Nagyon fontos problémaként említette a főigazgatóhelyettes a levelező hallgatók szállásügyét, amely Győrben megoldatlan probléma. Végleges megoldást csak az eredeti tervben szerepelt és a később törölt negyedik kollégiumi épület felépítése jelentené. Ugyancsak súlyos gond a könyvtár helyzete. Már ma a könyvek egyszerű elhelyezése sem megoldható, és a jelenlegi tervekben szereplő könyvtárt is kinőjük a 80- as évekre. A Főiskola perspektivikus fejlesztési igényét ezen a területen is előterjesztette az illetékes főhatóságoknak. A főigazgató-helyettes körvonalazta a tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységünk legfontosabb feladatait a következő három évben. Kiemelte az áttelepülési, az oktatás közvetlen átállítását, a további oktató és tudományos kutatómunka alapjait szolgáló laboratóriumok korszerűségi- felülvizsgálatát és az 1975 április 24—25-én Győrött tartandó tudományos ülésszak sikeres lebonyolítását. Korreferátumok: Dr. László Sándor főiskolai tanár, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke a TDK-munkának a nevelési redszerben jelentkező kedvező hatásáról beszélt. A tudományos diákköri munka a hallgatók tanterv alapján elsajátított ismereteinek rendszerezett bővítését teszi lehetővé, tehát egyben az oktatási munkát is, segíti. Ugyanakkor ebben a munkában egyidejűleg megvalósul az oktatói munka másik célkitűzése, a nevelés is. A szakmaszeretetre, a választott témában való elmélyülésre, a rendszerezőképesség kibontakozására kiváló alkalom. Ennek a hallgató a tanulásnál, a vizsgára való felkészülésnél is hasznát látja. Komoly és felelősségteljes feladata oktatóinknak, hogy rávezessék a hallgatóságot a rendszeres és rendszerezett tanulásra. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülve az Oktatási Minisztérium 1975 tavaszára hirdette meg a XII. Országos Tudományos Diákköri konferenciát. Befejezésül arra kérte a főiskolai Tudományos Diákköri Tanács nevében az oktatókat, hogy az országos konferencián való részvételt segítsék elő a TDK-munka fokozott támogatásával. Kuti József tanszékvezető főiskolai docens az egységes főiskolai követelményrendszer kidolgozásának jelentőségéről beszélt. Különösen jelentős a korreferátumnak az a gondolata, hogy a számonkérések osztályzatcentrikus jellegén változtatni kell, különösen vonatkozik ez az évközi ellenőrzési, számonkérési tevékenységre. Ezeket jobban be kell építeni az oktatási rendszerbe. A főiskolai ONB két vitaanyagot is kiadott az elmúlt évben. Ezeket tanszéki keretek között tárgyalták, vitatták meg oktatóink, s most ezeknek a visszajelzéseknek az összesítése folyik. Többen fejtették ki a gyakorlati jeggyel kapcsolatos elképzeléseiket, ami indokolja, hogy alaposan megvizsgáljuk a félév végi minősítés kérdését, elvi pedagógiai és gyakorlati álláspontokat összevetve döntsünk ebben az ügyben. Felvetődött a félév végi aláírási rendszer felülvizsgálatának gondolata is. A félév végi követelmények egységesítésére javaslatokat kellene kidolgozni az ONB-nek. A vizsgakövetelmények egységesítésére a leghatásosabb egységesítő eljárás egymás vizsgáinak rendszeres látogatása, a tapasztalatok kölcsönös megbeszélése. Befejezésül a jelenlegi vizsgaidőszak problémáit elemezte. Máté József főiskolai docens beszámolt arról, hogy az ONB vizsgálta a hallgatók megterhelését. A vizsgálat eredményeit lapunk decemberi számában részletesen ismertettük, így erre most nem térünk ki. Nagy Attila főiskolai docens a nyári termelési gyakorlatok problémáiról beszélt. Az ONB az elmúlt tanévben készített egy helyzetfelmérést. Ez lehetőséget adott arra, hogy a célkitűzéseket összevessük az elért eredményekkel. Elsősorban a nevelési célkitűzések szempontjából kell vizsgálat alá venni a gyakorlatokat. Ilyen célkitűzések pl. a fizikai munka megismerése és fokozott megbecsülése, a hivatásszeretet elmélyítése, a szocialista üzemi közösségbe való beilleszkedésre történő felkészítés. Ezeket a célkitűzéseket nem sikerült minden esetben megvalósítani, sőt kifejezetten káros hatások is érték egyes hallgatóinkat. Gyakori eset, hogy senki sem törődik kellően a gyakorlatot végző hallgatóval, vagy rossz munkahelyi légkör, a rossz szervezettség, a munkaerkölcs területén tapasztalható, fogyatékosságok fejtenek ki demoralizáló hatást. Ezek a szórványosan fellelhető negatívumok elsősorban nevelési szempontból károsak, de olykor a képzési célok tekintetében is a kívánttól eltérő eredményre vezetnek. (Bár szakmai szempontból inkább az jellemző, hogy egyes gyakorlatok se nem hasznosak, se nem károsak.) A külföldi termelési gyakorlatok egy része csak szakmai ifjúsági társasutazásnak tekinthető, ezt a résztvevők nem megfelelő nyelvtudása is valószínűsíti. Ezek az utazások általában nem pótolhatják a belföldi termelési gyakorlatokat. Ezért indokolt, hogy az ONB olyan ajánlásokat, javaslatokat dolgozzon ki, amelyek alapot adnak bizonyos központi szervezési intézkedésekre. Ennek alapján lehetőség nyílik az eddig szakonként nagymértékben eltérő elvek alapján szervezett gyakorlatok egységesítésére. Hozzászólások Kisbakonyi József tanszékvezető főiskolai docens, igazgató elmondta tapasztalatait a múlt évi átköltözéssel, illetve a Közlekedési és Postaüzemi Intézet szervezésével kapcsolatban. Dr. Kázmér Tibor tanszékvezető főiskolai tanár, a Gépjárműközlekedési Tagozat igazgatója az át nem települő oktatók elhelyezéséhez kérte az Oktatási Minisztérium segítségét. A nem oktató dolgozók elhelyezésére a VOLÁN Tröszt vezetői ígéretet tettek. Hozzászólásában elemezte az áttelepüléssel kapcsolatos tennivalókat és problémákat. Részletesen elemezte a laboratóriumok felszerelésének, a gépek, berendezések áttelepítésének kérdését. Dr. Papp Endre főiskolai tanár a Főiskolán folyó tudományos kutatómunka eredményeit elemezte. A tudományos ülésszakra 80—90 olyan előadást nyújtottak be oktatóink, amelyeknek hátterében számottevő kutatási eredmény húzódik meg. Hozzászólásának további részében beszélt a TDK-munka fejlesztésének lehetőségéről, a Közlekedéstudományi Egyesülettel való közvetlenebb kapcsolat kiépítése útján. Befejezésül a félév végi aláírással kapcsolatos problémáról szólt; az aláírás pótlásának feltételei, lehetőségei sokkal kevésbé kidolgozottak a Szabályzatban, mint a vizsgáké. Magyar Béla tanszékvezető főiskolai tanár a gyakorlati jegy fontosságát hangsúlyozta, különösen szigorlati félévben, amikor más számonkérési lehetőség nincs Fontosnak tartja, hogy — különösen az elsőéves hallgatók — ne járjanak „albérletbe” különböző gyakorlati foglalkozásokra, hanem megfelelő átcsoportosítással, szervezéssel Főiskolán belül oldjuk meg ezeket. Kránitz István testnevelő tanár ismertette a Főiskola győri sportéletét. Különösen a tömegsport, a testedzés lehetőségeit emelte ki, amelyek a hallgatók és oktatók érdekeit egyaránt szolgálják. Labdarúgópálya, bitumenes pálya, keddi napokon a termálfürdő, a diákotthonban és a tanulmányi épületben asztalitenisz-asztal, gumikötelek már ma is mindenkinek rendelkezésére állnak. Nemsokára fedett tornatermünk is lesz és reméljük, hogy végleges megoldásként felépül az 1500 személyes sportcsarnok. A főigazgató-helyettesek válaszai után dr. Hegedűs Gyula főigazgató válaszolt az oktatóknak a szakszervezeti titkárok útján benyújtott kérdéseire. Az egész napos tanácskozás késő délután a főigazgató zárszavával ért véget. Összoktatói értekezlet A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Pályázati felhívás A KISZ Győr-Sopron megyei Bizottsága hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából megyénk 30 éven aluli fiatal alkotói és amatőr képzőművészei részére meghirdeti a „Szabad hazánk 30 éve" című pályázatát, a következő művészeti ágakban: irodalom képző- és iparművészet. A pályázók feladata, hogy az illető művészeti ág sajátos eszközeivel mutassák be megyénk 1045. április 4-i utáni történetének eseményeit, fejlődését, a dolgozó nép alkotásait, mindennapi életét. Az ifjúság mai életének sokszínűségét, munkáját, szórakozását, részvételét a szocialista építésben. Törekedjenek fejlődő falvaink, Városaink bemutatására, tájegységünk a Kisalföld még jobb megismertetésére. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK: 1. A pályázaton minden Győr-Sopron megyei fiatal részt vehet, aki 1975. április 4-ig nem tölti be 30. életévét, de csak olyan művekkel, amelyek eddig nyomtatásban nem jelentek meg. Kedves fiatalok! illetve ki Ikuson díjat nem nyertek. 2. A pályázat értékelését és a díjak odaítélését neves megyei szakemberekből alakított bíráló bizottság végzi. Nem megfelelő színvonalú alkotások esetén joga van arra, hogy díjat ne adjon ki. 3. A pályázaton díjat nyert művek, illetve alkotások a kiíró szervek tulajdonába kerülnek. 4. A pályaműveket kérjük a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának címére (9021 Győr, Tanácsköztársaság u. 3.) név, lakcím, életkor, munkahely (iskola) feltüntetésével eljuttatni. Beküldési határidő: 1975. március 20. IRODALOM: Pályázni lehet műfajonként legfeljebb 5 pályamunkával. Verssel. Novellával (a pályamű legfeljebb 10 kettes sorközzel gépelt oldal lehet). Riporttal, kritikával, irodalmi szociográfiával, valamint publicisztikai írásokkal. (Pályaművenként legfeljebb 10 gépelt oldal.) Pályázatokat 3 példányban kell beküldeni. KÉPZŐMŰVÉSZET: Beadható műfajonként 3—5 munka. A munkák mérete és témája kötetlen. Festmény. Grafika. Egyedi grafika (tollrajz, ceruzarajz) és sokszorosító grafika (linóleummetszet, rézkarc, fametszet stb.). Szobor (körplasztika, dombormű, érem stb., anyaga bármi lehet). Tárgykultúra (mindenféle anyagból alakított munkát elfogadunk, ami térben plasztikusan jelenik meg). IPARMŰVÉSZET: Használati értékük legyen, anyaguk és méretük szabadon választható. Dísztárgyakat és másolatokat nem fogadunk el. DÍJAZÁS: I. díj 1300 forint, II. díj 1000 forint, III. díj 500 forint. Jó munkát, sikeres szereplést kíván A KISZ Győr-Sopron megyei bizottsága DÍJAZÁS: I. díj 1300 forint, II. díj 1000 forint, III. díj 500 forint. szent knt délután... December 14-én délután a Főiskola autóbusza különjáratként gyűjtötte össze a város különböző helyein azokat a vállalkozó szellemű és jókedvű utasokat, akik bizalmat előlegezve a szervezőknek, közös kirándulásra indultak. A program sokat ígért, de mind a szervezők, mind a résztvevők számára az a tény is fontos volt, hogy a Főiskolán együtt dolgozók szabadidejük egy részét is baráti légkörben, együtt töltsék és ismerkedjenek. Új Főiskolánk majdnem mindennap hoz valami újat, amit meg kell ismerni, tudomásul kell venni. Fontos tehát, hogy minél több alkalom nyíljék a megismerésre, az ismerkedésre. Egyesek számára ez a kirándulás volt az első lehetőség arra, hogy felfedezzék és kitapasztalják a Főiskola panorámás autóbuszát, amelyben az utaskényelem a 750 ezer km-es balesetmentes vezetésért kitüntetett autóbuszvezető jóvoltából kiemelkedő utazási biztonsággal is párosul. A pannonhalmi meredeken vizsgázott az autóbuszba beépített győri Rába-MAN motor. Felérve azonban egy rövid időre elfelejtettük, hogy a technika századában vagyunk,, és a vidék legújabb és legnagyobb iskolájának képviselői a vidék és az ország legrégibb iskolájának falai között elmúlt századok alkotását és emlékeit ismerték meg. Erősen alkonyodott már, amikor véget ért a rövidre szabott, nagyon tartalmas program. Felfrissülést ígérve vezetőink a pannonhalmi híres vendéglő nagyon hangulatos pincéjébe vezettek bennünket, ahol az ízletes disznótoros vacsora után a jó bor sem hiányzott. A hangulat — mondanom sem kell — a feltételeknek megfelelően alakult. Bizonyára sokan gondolták, milyen kár lett volna elmulasztani ezt a kellemes délutánt, milyen kár lett volna nem megismerni azokat a rokonszenves embereket, akikkel a „véletlen" minket összehozott. Hazamenet nótától volt hangos a panorámás IKARUS. Azt hiszem, mindenki egyetértett abban, hogy jó szombat délután volt. Köszönet érte a szervezőknek! Az autóbusz egy utasa 1975. január Hallgatóin sikerül Dr. Csanádi György, az azóta elhunyt közlekedés- és postaügyi miniszter 1974. március havában pályázatot hirdetett a Budapesti Műszaki Egyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, valamint a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola hallgatói részére. A pályázat célja a közlekedés, a távközlés problémáinak a hallgatósággal való megismertetése, az oktatás és a gyakorlati élet kapcsolatának elmélyítése volt. A pályázati felhívás közölte a feldolgozható témákat, de pályázni lehetett a közlekedés és hírközlés fontosabb kérdéseit tárgyaló egyéb pályamunkákkal is. A pályamunkákon kívül a miniszteri kiírás jutalmazni kívánta a szakmai gyakorlatok alapján készített legjobb tanulmányokat is. A felhívást nagy érdeklődés kísérte hallgatóink körében. Az előzsűrizés során több mint negyven pályázatot tekintett át a Főiskola Tudományos Diákköri Tanácsa által felkért bizottság. Végül is 15 pályamunkát és 3 szakmai gyakorlatról szóló tanulmányt továbbítottunk a KPM-nek. A minisztériumi bíráló bizottság, amelynek tagjai között egyetemi és főiskolai szakemberek is voltak, összesen 17 pályamunkát és 4 szakmai gyakorlatról írt dolgozatot jutalmazott. A 21 díjazott munkából hallgatóink 18-at nyújtottak be! 2000—1600 Ft-os I. díjban részesültek: Csipak Antal III. évf., Szekeres István III. évf., (vasúti biztosító berendezési és irányítástechnikai szak), Horváth József, Sugár Károly III. évf., (vezetékes távközlési szak), Hári Attila III. évf., (vasútépítési szak). 1300—1200 Ft-os II. díjat nyert Dombi András III. évf., (vezetéknélküli szak), Bor József III. évf., (vasúti üzemi szak), Ring László III. évf., (vasútépítési szak), Lukács István III. évf., (autógépész szak). 1200—1000 Ft-os III. díjat kapott: Dejcző László — Körmendi András — Serfőző Borbála III. évf., (gépjárműüzemi szak), Nagy János — Tóth Béla — Székely Ferenc — Czintula Gyula III. évf., (gépjárműüzemi szak), Bükkösdi Károly II. évf., (vasútüzemi szak), Fóris László III. évf., (vasútüzemi szak). 800,— Ft-os IV. díjban részesült Doróczy Mária III. évf., (vasútüzemi szak), Tompos Dezsőné III. évf., (vasútüzemi szak), Baán Ernő György — Nagy Rudolf III. évf., (autógépész szak). 500—400 Ft-os miniszteri jutalomban részesült Péterfalvi Lajos I. évf., (vasútüzemi szak), Somodi László III. évf., (vasúti biztosítóberendezési és irányítástechnikai szak), Béres Erzsébet I. évf., (postaüzemi szak). A pályadíjakat és a jutalmakat ünnepélyes keretek közt dr. Ábrahám Kálmán államtitkár elvtárs osztotta ki 1974. december 11-én a MÁV Vezérigazgatóság tanácstermében. Méltatta a pályázatok jelentőségét és további sikeres munkára buzdította a hallgatókat. Főiskolánk nevében dr Varga László főigazgató-helyettes elvtárs mondott köszönetet.