A Jövő Üzemmérnöke, 1976 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1976-01-01 / 1. szám
t (Folytatás az 1. oldalról.) kell mérni e munkánk helyzetét és a patronáló munka hatékonyságát elősegítő változtatásokat kell eszközölni. Fő célkitűzésünk az, hogy a patronáló tanári tevékenység összehangolt, egységes és hatékony rendszerét alakítsuk ki- A feladat ilyen megközelítését három tényező indokolja: Főiskolánk két része — Győr, Budapest — nem csupán területi, de módszertani, sőt tartalmi kérdésekben is eltérő a patronáló tanári tevékenységet illetően. 2. A Győrött működő intézeteknél sincs egység a patronáló tanári szervezet több fontos kérdésében. Így például abban, hogy kik, mikor, hogyan és milyen időtartamra kapjanak patronáló tanári megbízatást. Van olyan intézetünk, amely csak saját szaktanárait bízza meg e tevékenységgel. Más intézet nem zárkózott el attól, hogy más osztály (pl. Marxizmus,Leninizmus, Idegen nyelvű Lektorátus) oktatói is vállaljanak patronáló tevékenységet intézetünk tanköreiben. A tevékenység egységesítése érdekében a FONE december 9-i ülése az alábbiakat határozta meg: — A tanulókörvezetői (patronálói) munka kiemelt oktatóinevelői feladat és ebben minden oktatási, szervezeti egység oktatói bevonhatók, akiket 3 évre bíznak meg az érdekelt igazgatók, illetve osztályvezetők a KISZ-szervezet egyetértésével. — A megbízások kiadásának határideje minden évben június 30. — Megbízott oktatók leváltását a tanulókör bármikor kérheti. 3. Tanáraink összetétele is nagyon heterogén oktatói, patronálói jártasság és pedagógiai képzettség tekintetében egyaránt. Ez szintén indokolttá teszi azt az igényt, hogy a patronáló tanári tevékenység hatékonyabb rendszerét alakítsuk ki, illetve azt segítsük elő. Patronáló tanáraink jelentős hányada kevés oktatói és patronálói tapasztalattal rendelkezik. Persze az is igaz, hogy a több éves oktatói-patronálói tapasztalattal rendelkezők is kezdők voltak valamikor. Egyszer mindenki volt kezdő. A probléma ott van, hogy oktatóink jelentős hányada most, egyidejűleg kezdő. A FONB e kezdeti nehézségek gyorsabb áthidalása érdekében határozott úgy, hogy intenzíven segítséget kell nyújtani a patronáló tanároknak. — Szükséges a feladatkörük pontos és egyértelmű körülhatárolása. — Fokozni kell szerepüket. A hallgatókat érintő kérdésekben a döntést előkészítő munkában be kell vonni a patronáló tanárokat. —Évente kétszer patronáló tanári tanácskozást kell tartani, melyet tudatosan használjunk fel tapasztalatcsere céljára is. — Meg kell találni a módját annak, hogy a patronáló tanárok részére szervezett módszertani pedagógiai képzést, illetve továbbképzést biztosítson a főiskola Egyértelmű volt továbbá a patronáló tanári tevékenység fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésének igényjogosultsága is. Tájékozódtunk abban a kérdésben is, hogy hallgatóink — oktatóink megítélése alapján — mennyiben és milyen kérdésekben igénylik a patronáló tanár munkáját. Megállapíthatjuk, hogy hallgatóink döntő hányada igényli a patronáló tanári tevékenységet. Ez az igény egy természetes tendenciát is tükröz, amennyiben az alsóbb évfolyamon nagyobb, majd csökkenő mértékben a felsőbb évfolyamokon. Ami elgondolkodtató az, hogy főleg milyen területeken igénylik a patronáló tanár munkáját. Első helyen szerepel a tanulmányi, s közvetlen utána a szociális ügyek. Majd erősen leszakadva nagyon alacsony hányadban igénylik a kulturális, illetve a mozgalmi kérdésekben való segítséget. Ezt már nem tekintjük természetes tendenciának. A patronáló munka hatékonyságának fontos feltétele, hogy céltudatos legyen a nevelőmunka. A FONB-ülésen elhangzott egy olyan javaslat, hogy változtassuk meg az elnevezést, s ne patronáló tanárnak, hanem tankörvezetőnek nevezzük a megbízatást. Véleményem szerint is kifejezőbb a tankörvezető, illetve talán méginkább a tankörfelelős megjelölés. A tankörfelelős megnevezés ugyanis jobban kifejezi azt a kettős feladatot, amelyet e téren el kell végezzen .1. Patronálja, képviseli a csoport érdekeit. Ide soroljuk a tanulmányi és szociális kérdésekkel való foglalkozást. 2. Céltudatosan hozzájárul annak a nevelési célnak az eléréséhez, hogy megtanítsuk a hallgatóságot, a tanulókört, szocialista módon élni, tanulni és művelődni. Ide soroljuk a hallgatóság kulturális, politikai, közéleti nevelését. A tanulókör felelős tanár fontos feladata, hogy a nevelő munkája kezdeményező és céltudatos legyen. Ha munkánkat így végezzük, akkor egy-két év múlva talán hallgatóságunk a mozgalmi és kulturális kérdésekben is nagyobb aktivitást fog igényelni a patronáló tanároktól, szaktárgy vagy a társadalomtudományi tárgy. Egyet kell értenünk abban, hogy egyik sem alapozója, vagy kiegészítője a másiknak. Egy vonatkozásban azonban mind a kettő alapoz és egymást ki is egészíti, ez pedig éppen a világnézeti-politikai nevelés. Éppen ez adja a kooperáció szükségességét és egyben lehetőségét is. 3. Elvétve találkozunk olyan nézettel is, hogy a marxizmus—leninizmus oktatói nem ismerik a szaktárgyak oktatási anyagát, míg a szaktárgyak oktatói többé-kevésbé ismerik a marxizmust. Annak csak örülnünk kell, hogy oktatóink egyre nagyobb számban és egyre mélyebben ismerkednek meg a marxizmus-leninizmus igazságaival. Ez is jó alap ahhoz, hogy a világnézeti nevelésben egyre aktívabban tevékenykedjenek. Azt hiszem, azt az álláspontot kell elfogadnunk, hogy mindkét fél rendelkezik annyi szükséges ismerettel a másik területen, ami elégséges ahhoz, hogy a világnézeti nevelés érdekében együtt tudjanak dolgozni és eredményesen keresni a hatékony együttműködés módjait és eszközeit. Közös a vélemény abban, hogy a világnézeti-politikai nevelés, a társadalmi-politikai aktivitás alakítása, a közösségi szellem fejlesztése, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméjének elmélyítése egyazon munka más-más oldala. Egységesen vallják oktatóink, hogy a nevelőmunka hatékonyságának döntő tényezője a személyes példamutatás, amiről azért nem akarok beszélni, mert nem beszélni kell róla, hanem gyakorolni. Szükségesnek tartjuk, hogy a nevelőmunkát támasszuk alá a pártpolitiiés gyakorlati végrehajtásának tapasztalataival, amit csak úgy lehet megtenni, ha politikai életünket oktatóink folyamatosan és rendszeresen figyelemmel kísérik. Fejleszteni kell a világnézeti tárgyak oktatásának módszertani lehetőségét. Fokozni kell a szaktárgyi osztályok és a Marxizmus—Leninizmus Oktatási Osztály együttműködését megjelölve azokat a területeket, ahol szorosabb kapcsolat alakulhat ki. Fokozott figyelmet javasolunk fordítani a tantárgyak világnézeti vetületeinek bemutatására a jegyzetekben és tankönyvekben. Jelentős közös tennivalóink vannak a haladó hagyományok ápolásában, a hazafiság és internacionalizmus eszméjének elmélyítésében. Ezeknek a kérdéseknek az alapos megismerésére jelentős helyet kell biztosítani oktatóink eszmei-politikai pedagógiai továbbképzésében, összefoglalva megállapíthatjuk, hogy igény van egységes akarat kialakítására ezen a téren. Ebben segítséget jelent, hogy főiskolánk nevelési terve most van készülőben és előkészület alatt van az OM által a marxizmus—leninizmus oktatás korszerűsítése. Osztályunk munkatervében kiemelten szerepel a kapcsolatfelvétel az érdekelt osztályokkal. Az 1976-os év I. félévében tervezzük hallgatóink eszmeipolitikai arculatának felmérését és a jelenlegi helyzet elemzését, a feladatok kitűzését. Fontosnak tartjuk megvizsgálni azt is, hogy a középiskolai „Világnézetünk alapjai” c. tantárgy, milyen világnézeti alapokat ad nevelőmunkánkhoz. Információ és tapasztalatcsere céljából felkeressük a testvér felsőoktatási intézményeket. Osztályunk 5 éves tudományos kutatási tervében is jelentős helyet biztosítunk a nevelési kérdések vizsgálatának. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a társoktatási egységek munkaterveiben is megjelent a kapcsolat kifejlesztésének igénye. A munkatervekhez hasonlóan a tematikák, programok kicserélését is hasznosnak tartjuk. A világnézeti-politikai nevelés hatékonyságának koordináltságának kialakításában és fejlesztésében a Marxizmus— Leninizmus Oktatási Osztály vállalta a gondozó szerepét és felelősségét is. De egyedül nem tudjuk megoldani ezt a sokrétű feladatot, csak valamennyi oktató hatékony közreműködésével. Kérjük, várjuk és előre is köszönjük a segítséget és együttműködést. Kránitz István testnevelő tanár, osztályvezető A TESTEDZÉS SZÜKSÉGESSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI főiskolánkon A testnevelés oktatása, a tömegsport és a sportegyesület, munka szempontjából egyaránt jelentős esemény volt 1975- ben a Bácsai úti sporttelepen megépült bitumenes kispályás kombinát átadása. A Testnevelési Osztály és a KISZ-szervezet élt a megnövekedett lehetőségekkel. A szakosított oktatás színvonalának emelkedésén kívül ezt igazolta többek között a szeptember hó 27-én megrendezett pályaavató KISZ Sportnap sikere, a Forradalmi Ifjúsági Napok veszprémi döntőjén vak eredményes szereplés, Győr város felszabadulási mérföldautóversenye, ahol a résztvevők kétharmadát főiskolánk vonultatta fel — és a VI. Műszaki Főiskolai Sportnapokon is főiskola versengésében kivívott III. helyezés. Néhány szép eredményünk ellenére tudjuk, hogy oktatás és nevelési vonatkozásban egyaránt sok még a tennivalónk. Szociológiai kutatások bebizonyították, hogy a főiskolai tanulmányok megkezdésével a fiatalok érdeklődési skálája bővül,ne a szellemi munka részaránya, ezzel egyidőben viszont sajnálatos módon csökken a testnevelés és sport iránti érdeklődésük, szabadidejük javarészét is zárt helyiségekben nem egyszer egészségüket károsító körülmények között töltik el. Éppen ezért szakmai célkitűzéseink középpontjába hallgatóink egészségének megóvását és megszilárdítását, valamint fizikai teljesítőképességének javítását és növelését állítottuk. Nevelésen azonban nem pusztán az egészségszint biztosítását és fejlesztését értjük, hanem bizonyos műveltségtartalom átadását is. A játékok és a sportok oktatásával, gyakoroltatásával a hallgatók mozgásműveltségét olyan színvonalra igyekszünk emelni, amely lehetővé teszi számunkra a mindennapi életükben, munkájukban előforduló cselekvési feladatok sikeres megoldását, célszerű, gazdaságos végrehajtását. A rendszeres testmozgás iránti igény kialakításához azzal kívánunk hozzájárulni, hogy a hallgatók egy általuk legjobban kedvelt és választott sportágban — a szakosított testnevelés ezt fokozottan biztosítja — olyan jártasságot szerezzenek, hogy ne szégyenkezzenek, ha azt mások előtt vagy másokkal együtt űzik, így remélhető ugyanis, hogy fiataljaink szívesen és gátlás nélkül mernek sportolni. Nem beszélve arról, hogy amit valaki nem tud, azzal általában nem is szeret és nem is képes tartósan foglalkozni. A testnevelési osztály szoros együttműködésben a KISZ- szervezettel és a szakszervezettel arra törekszik, hogy főiskolánkon mind szélesebb körben valósuljon meg az önkéntes és szervezett testedzés, nemcsak a hallgatók, hanem a dolgozók körében is. A tanév elején körlevélben tájékoztattuk dolgozóinkat azokról a testedzési lehetőségekről, amelyeket eddig biztosítani tudtunk. Bacsói úti sporttelepünkön egész nap igényelhetők a legkülönbözőbb sporteszközök (labdák, tenisz és tollaslabdaütők, erősítőszerek, tömöttlabdák, homokzsák, kézisúlyzó, gumikötél, súlyemelőkészlet.) Keddi tanon a termálfürdő változatlanul, díjmentesen 8— 14 óráig főiskolánk rendelkezésére áll. A tanulmányi épületekben pedig már három ping-pong asztalt helyeztünk el. A tehézért és csónakázást kedvelők a BME Tervező Intézet Rába Vasas ETO vízitelepét vehetik igénybe. Kérem oktatótársaimat, hogy felüdülésül és egészségük érdekében az eddiginél nagyobb mértékben éljenek ezekkel a lehetőségekkel. „Legfontosabb feladatunk: a hallgatók nevelése“ Karácsony Gyula főiskolai docens, osztályvezető A VILÁGNÉZETI tárgyak és A SZAKTÁRGYAK KAPCSOLATA, szerepe a világnézeti nevelésben Oktatóink igen nagy többsége egyetért azzal, hogy hallgatóink világnézeti, politikai, erkölcsi elkötelezettségének kialakítása oktató-nevelő munkánk elengedhetetlen követelménye, ezt az oktatás kezdetétől tudatosítani kell és el kell érni, hogy meggyőződéssé fejlődjék. A marxista-leninista, materialista világnézet kialakítása elsősorban a társadalomtudományi tárgyak feladata, de nem egyedül. Ez a munka csak akkor lehet hatékony, ha minden oktatási egység segíti. Ha minden egység munkájában egyre jobban érvényesül a materialista szemlélet és dialektikus módszer, a szaktudomány világnézeti, ideológiai összefüggéseinek feltárása. Ehhez nélkülözhetetlen a Marxizmus—Leninizmus Oktatási Osztály és a szakmai oktatási egységek közötti szoros együttműködés kialakítása. Erre van is törekvés mindkét részről, de a zavartalan együttműködés erősítéséhez mindkét oldalról le kell küzdeni bizonyos félreértésre okot adó, hogy adható nézeteket. 1. Esetenként felmerül olyan kérdés: Ki oktat — ki nevel? Véleményünk szerint a kérdés felvetése alapvetően helytelen. Az oktatás, nevelés egységének helyes értelmezése azt követeli meg, hogy elfogadjuk, miszerint: a marxizmus— leninizmus tárgyai is tartalmaznak oktatandó ismeretanyagot — nemcsak a filozófia, politikai gazdaságtan és tudományos szocializmus mint tudományág, — hanem azok az általános politikai, gazdaságpolitikai ismeretek is, amelyek az oktatás során olyan ismeretanyagot adnak, amelyek ugyanolyan nélkülözhetetlenek a végzős hallgató számára az életben, mint a szakmai ismeret. Ugyanakkor igényesebben kell kihasználni a szaktárgyak világnézeti nevelési lehetőségeit is. 2. Nem fogadható el egyik fél részéről sem olyan kérdésfelvetés, hogy melyik készítse elő, alapozza meg a másikat, a A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Ismerd meg főiskolánkat! Pillantás a jövőbe II. rész (A modellvasút] A modellvasútterem lesz az egész laboratóriumi komplexum — különösen kívülállók számára — leglátványosabb része. A 9,5 m x 15,00 m külső méretű, O-alakú, egyik hosszanti oldalával a falnak támaszkodó terepasztal csaknem az egész termet elfoglalja, mindössze 1,50 m (helyenként 1,10 m) körüljárási helyet hagyva. A 6,40 m x 12,40 m méretű belső térben kerülnek felállításra a MÁV vonalain használtakkal teljesen azonos kezelőasztalok. A terepasztalon 1:400 arányú csökkentésben 80 km-nek megfelelő vonali vágányzat lesz lefektetve 7 közbenső állomással és egy rendezőpályaudvarral (fogadóvágánycsoport, gurító- és irányrendező vágánycsoport, indító vágánycsoport.) A hatalmas terepasztal, a jelzők és váltók százai, az álló és mozgó vasúti szerelvények lenyűgöző látványt nyújtanak majd — de még ennél is nagyobb, és számunkra sokkal fontosabb, a modellvasút gyakorlati jelentősége. A különböző vasútüzemi technológiájú állomások közötti vonalszakaszok automatikus térközi, állomástávolságú és ellenmenetbiztosításos állomástávolságú közlekedésre lesznek berendezve, így a modellvasút alkalmassá válik a különféle vasútüzemi folyamatok szimulálására és vasútüzemi gyakorlatok megtartására. Ezt még jobban elősegíti a szerelvények mozgásának 1:400 arányú időléptékes kicsinyítése, azaz a személyvonati szerelvények továbbítása 172 km h sebességnek megfelelően) 3 m/perc sebességgel, a tehervonati szerelvények továbbítása pedig (48 km/h sebességnek megfelelően) 2 m perc sebességgel történik. Ennek következtében a vasútüzemi gyakorlatok során megfelelő idő áll majd rendelkezésre a forgalmi irodai szolgálati helyeken a vonatmozgások irányításához szükséges kezelési műveletek elvégzéséhez a kezelőasztalokon, továbbá az egyéb szolgálati helyeken a szükséges bejegyzések, naplózások stb. végrehajtására. A Dominó típusú kezelőasztalok mind a közlekedésautomatikai, mind a vasútüzemi szakos hallgatók számára lehetőséget nyújtanak a MÁV vonalain és állomásain felszerelt biztosítóberendezések kezelésére szolgáló nyomógombok rendeltetésének és kezelésének, a visszajelentések értelmezésének, a berendezés működésében előforduló zavarok esetén teendő intézkedéseknek és kezeléseknek a megismerésére, elsajátítására és begyakorlására. A kezelőasztalokon megtalálhatók a távközlőberendezések végkészülékei is. Ezek azt a célt szolgálják, hogy a vasútüzemi hallgatók ne csupán a távközlőberendezések kezelését ismerjék meg, hanem gyakorlatot szerezzenek abban is, hogy munkájuk megszervezéséhez hogyan tudják azokat a legcélszerűbben felhasználni. A modellvasút nemcsak oktatási, hanem mint kutatási segédeszköz is jelentős. A vasútüzem szimulálása lehetővé teszi új technológiai módszerek kutatását, új elképzelések kipróbálását is. Végül a külsőtéri berendezések, a laboratórium mellett és hosszában megépülő vágány mellett felszerelt bejárati, kijárati és térközjelzők, villamos váltóhajtómű, automata útátjáró biztosítóberendezés szintén a gyakorlati oktatás célját szolgálják. Kezelésük a helyszínen felszerelt helyi kapcsolóról történik, és a berendezések alkalmasak mérési gyakorlatok végzésére. A távközlő és biztosítóberendezési laboratóriumi egységeken így seregszemlét tartva, becsukom a jövő felé kitárt kis ablakot. Kicsit fájó szívvel, hogy a látott kép csak a jövőben telik meg élettel, de telve bizakodással és reménnyel, hogy erre most már nem sokáig kell várni. A cikk és ezzel cikksorozatunk végére érve azzal a reménnyel zárom soraimat, hogy sikerült némi betekintést nyújtanunk osztályunk munkájába, terveibe és ezzel gondjaiba is. A hallgatóság megértése és támogatása nélkül azonban munkánk öncélúvá, terveink céltalanná és gondjaink megoldhatatlanokká válnak. Kérem ezért hallgatóinkat, hogy munkánkat támogassák, tanulmányi és egyéb problémáikkal keressék fel az osztály oktatóit, hogy oktató-nevelő munkánkat fokozatosan javítani tudjuk, hogy a problémákat közös erővel megoldhassuk, hogy megfelelő segítséget tudjunk nyújtani a tanulmányok eredményes elvégzéséhez, a teljes értékű emberré váláshoz, a jövőre felkészülés nagy munkájához. Az oktatás területén az oktatók és hallgatók közösen, együttes erőfeszítéssel és kölcsönös megértéssel végzett munkája lehet csak gyümölcsöző és eredményes. Dr. Borbély Tibor főiskolai tanár 1976. JANUÁR