A Jövő Üzemmérnöke, 1977 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Fokozzuk munkánk hatékonyságát! Oktatói értekezlet főiskolánkon 1 " 1 11 1 ............ ......... ■—* A téli vizsgaidőszak első napján évek óta oktatói értekezleten számol be a főigazgató az oktatói közösség előtt a főiskola egész tevékenységéről, végzett munkájáról, a következő időszak főbb feladatairól. Idén először tartottuk értekezletünket a főiskola területén, új előadótermünkben. Dr. Hegedűs Gyula főigazgató beszámolójának első részében Az 1975—76-os tanévről adott értékelő tájékoztatást. Befejeztük a főiskola 15 szakára, illetőleg ágazatára vonatkozóan az új tantervek készítését, és többszöri egyeztetés, testületi tárgyalás után jóváhagyásra az Oktatási Minisztériumba felterjesztettük. Az új tantervekben a nyelvoktatás, valamint a szervezési ismeretek oktatásának fejlesztése is nagy hangsúlyt kapott. Elkészítettük a főiskola új szervezetére vonatkozó kormányzati állásfoglalás alapján az új Szervezeti és Működési Szabályzatot. A minisztériumi felterjesztést követően most a szabályzat mellékleteit készítjük, illetve korszerűsítjük. Újabb szervezeti változásokat hajtottunk végre, a fokozatos Győrbe költözéssel természetessé váló új munkaszervezést vezettünk be. Kidolgoztuk az ötödik ötéves terv időszakára vonatkozó kutatási tervünket. Végrehajtottuk az áttelepülés III. ütemét, és ezzel összefüggésben több mint 50 új oktatót és 1,50 nem oktató dolgozót alkalmaztunk. A beruházás kapcsán átvettük a T—2 a K—2 épületeket, és a még hiányos felszerelésű L—3 épületet. A hallgatókkal való foglalkozást, élet- és munkakörülményeik javítását szolgálata, a patronáló tanári hálózat megszervezése, irányítása, a diákotthoni tanári és seniori munka fejlesztése, a fizikai dolgozók középiskolás gyermekei felvételi előkészítése levelező oktatás útján, az elsőéves hallgatók számára szervezett háromnapos bevezető foglalkozás, a levelezők számára készített írásos tájékoztatók, szállásgondjaik megoldása. Erősítettük belföldi és külföldi kapcsolatainkat. Ötéves szocialista keretszerződéseket kötöttünk a KPM-el, a MÁV-val, a Magyar Postával, a BME- vel. Megújítottuk szocialista szerződéseinket a drezdai Friedrich List Közlekedési Főiskolával, a drezdai, lipcsei, gothai mérnökiskolával, új együttműködési megállapodást írtunk alá a lengyel bydgoszczi műszaki egyetemmel, valamint a zwickaui Mérnök Főiskolával. Részt vettünk testvérintézményeink tudományos ülésszakain, konferenciáin. Számos neves vendéget, kiemelkedő közéleti személyiséget üdvözölhettünk főiskolánkon. Itt tartotta egyik ülését, a beruházásunk helyzetét tárgyalva, a megyei párt végrehajtó bizottság. Az elmúlt tanévben 88 oktatónk járt kiküldetésben külföldön, és 54 külföldi vendéget fogadtunk. Elkészítettük és felterjesztettük az Oktatási Minisztériumba az 1976—80-as évekre vonatkozó oktatói létszámfejlesztési tervünket. Jóváhagyására az új oktatási dokumentumok elfogadása után kerülhet sor. Elkészítettük továbbá a gazdasági és műszaki igazgatóság 1978- ig terjedő időre vonatkozó létszám-szükségleti tervét. Az 1975—76-os tanévben a II. félévre beiratkozottak közül a nappali hallgatók 93 %-a, a levelező hallgatók 95 a vizsgázott eredményesen. A nappali hallgatók tanulmányi átlaga 3,16, a levelezőké 3,24. Üzemmérnöki oklevelet 317 nappali és 242 levelező hallgató, műszaki oktatói oklevelet 89 levelező hallgató kapott. Ezután a főigazgató A főiskola mai helyzetéről beszélt. Amost folyó tanévben 1365 és 1293 levelező hallgató tanul főiskolánkon. A beiskolázási gondok enyhítésének egyik fontos eszköze beiskolázási propagandánk, erősítése. Ezt szolgálja a napokban szétküldött új szövegezésű tájékoztató füzet. Emellett azonban nagy hatása van a jól szervezett személyes látogatásoknak is a középiskolákban — különösen a nagyobb beiskolázási gondokkal küzdő szakok részéről. A levelező hallgatók beiskolázása különösen kedvezőtlen képet mutat. A nappali tagozattal azonos jelentkezési létszám mellett a megfeleltek száma nagyon alacsony. Az első évesek háromnapos bevezető foglalkozása szinte minden szakon eredményes volt. Ennek ellenére tovább kell javítani a három nap hatékony felhasználását, a programok színvonalát. Az idei tanév első évfolyamain az új tanterv és tantárgy-programok szerint kezdtük meg az oktatást. A korszerű követelmények figyelembevételével összeállított oktatási dokumentumok még nem biztosítják a hatékony üzemmérnökképzést, annak csupán feltételei. Tervbe vettünk további, az oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozását szolgáló kezdeményezéseket. Az oktatók pedagógiai képzését és továbbképzését az igényekhez és a feladatokhoz legalkalmasabb módon kívánjuk megoldani. Pályázatokkal és egyéb módon is ösztönözzük a pedagógiai kutatómunkát. Kidolgoztuk az oktató-nevelő tevékenységet átfogó nevelési programot az üzemmérnök- és a műszaki tanárképzésre egyaránt. Ezek alapján a szervezeti egységek nevelési munkaterveket készítenek. Az oktatástechnikai eszközök hatékonyabb kihasználása, az oktatásban történő fokozottabb felhasználása érdekében oktatástechnológiai osztály felállítását tervezzük. Hallgatóink távolléte az előadásokról a tanév első heteiben — mint azt a korábbi években is tapasztaltuk — elég nagymérvű volt. A hallgatói munkafegyelem megszilárdítása érdekében az ellenőrzést megszigorítottuk. A nevelési célzatú intézkedések kedvező hatást gyakoroltak. Az erősödő KISZ-vezetés hatása e területen is érezhető. A hallgatók TDK-tevékenysége — a KPM pályázat tanúsága szerint — a már stabil szervezeti egységeinknél színvonalas. Reméljük, az országos versenyeken is jól szerepelnek hallgatóink. A közművelődési tevékenységről szólva a főigazgató hangsúlyozta, hogy a közművelődési bizotság irányításával a kulturális tevékenység, a közművelődés a jelenlegi tanévben jól érezhető lendülettel indult. Művészeti csoportjaink közül a tánccsoport és az irodalmi színpad eredményesen működik. A fotószakkör munkája folyamatos. A komolyzenei klub foglalkozásaira több érdeklődőt várnak. A hallgatók öntevékenyen megkezdték a csillagászati, a bélyeggyűjtő szakkör és a beat-zenei klub szervezését. Fontos feladat a jövőben, a főiskolai rendezvények (művészeti csoportok rendezvényei, ünnepségek, hangversenyek, disco, stb.) időpontjainak, szervezésének megfelelő összehangolása. A közművelődési munka fejlesztésé- nek fontos feltétele az egyes öntevékeny csoportok szakvezetésének biztosítása. Ugyancsak fontos, hogy oktatóink részt vegyenek a kulturális munkában. Használjuk ki ezeket a programokat is a hallgatókkal való kapcsolat elmélyítésére. Eredményesen alakultak kapcsolataink e téren is a győri Tanítóképző Főiskolával, az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel, a győri színházzal. A főiskola sportéletéről a főigazgató megelégedéssel számolt be. Négy éve folyó munkánk eredményeként miénk az ország legszebb vidéki főiskolai sporttelepe, amelyet jól szervezett társadalmi munkával 30 ezer néző befogadására alkalmas lelátóval egészítettünk ki. A sportlétesítmények bővülésével a tömegsportban is sikerült előbbre lépni. Az első ízben kiírt Gólya-kupának különösen nagy sikere volt. Jól szerepeltek sportolóink az országos egyetemi-főiskolai bajnokságokon is. Súlyemelésben például a váltósúlyban főiskolánk hallgatója végzett az első helyen, és több sportágban végeztünk előkelő helyen. Említést érdemel a Forradalmi Ifjúsági Napok veszprémi döntőjén az összetett pontversenyben elért második helyezés és a Dunaújvárosban megrendezett, VI. Műszaki Főiskolai Sportnapokon a KISZ főiskolai versenyében kivívott harmadik helyünk. A testedzés fejlesztése azonban elképzelhetetlen az oktatók aktív, vagy érdeklődő részvétele, illetve a hallgatók fokozódó sportolási, mozgásigénye nélkül. Mindkét részről nagyobb aktivitásra van szükség. . A beszámoló ezután részletesen elemezte az ősszel lezajlott ifjúsági parlamenteken elhangzottakat, a tanulságokat és a tennivalókat. (Lapunk végig figyelemmel kísérte és részletes tájékoztatást adott e fontos eseménysorozatról.) A főigazgató részletes tájékoztatást adott a következőkben az oktatói testület helyzetéről, a főiskolai könyvtárról, a gazdasági és műszáli igazgatóság munkájáról, és a pályakezdő üzemmérnökök elhelyezkedésével kapcsolatos főiskolai feladatokról. Befejezésül összefoglalta az 1976—77- es tanév hátralévő részének legfontosabb feladatait. Elő kell készíteni és részletesen meg kell tervezni az 1977. évi főiskolai felvételeket. Biztosítani kell a hibátlan adminisztrációt. El kell készíteni az új oktatási dokumentumok alapján változó tantárgyak tematikáit, a nevelési munkaterveket. Fel kell készülni az új jegyzetek írására. Továbbfejlesztjük a levelező oktatást, segítjük levelező hallgatóink beiskolázását. Előkészítjük az oktatással, kutatással, valamint a főiskolai igazgatással kapcsolatos feladatok számítógépre vitelét. Intézkedéseket teszünk a végzős hallgatók elhelyezkedésére. Az üzemmérnök továbbképzést olyan mértékben kell előkészíteni, hogy az egyes szakokon már az 1977—78-as tanévtől megkezdhető legyen. Tovább kell fejleszteni ötéves tudományos kutatási tervünket. További hosszútávú szerződésekkel kell biztosítani kutatómunkánk stabilitását. Emelni kell kutatómunkánk színvonalát. Tovább fejlesztjük főiskolánk oktatói állományát, előmozdítjuk az oktatók egyéni továbbképzését, javítjuk a bérarányokat. S végül: előkészítjük az áttelepülés befejezését, a végleges szervezetre történő átállást, és az 1977—78-as tanévnyitóra a beruházás átvételét. Voái grebláriai, gyesiljetek! A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1977. JANUÁR ARA: 1 FORINT. A kollégiummá válás felé... (II. rész) Előző számunkban a kollégáimnak, mint a szocialista közösségi nevelés otthonának fontosabb feladatairól, a diákotthoni, részlegbizottságok tevékenységi köréről, a diákotthon lakóival szemben támasztott követelményekről és az ezek teljesítésével elnyerhető lehetőségekről írtunk. Valamennyi feladatkör és követelmény szintje a kollégium mércéjének felel meg. Célul tűzzük ki, hogy diákotthonban lakó hallgatóink élete és életszemlélete tartalmában minél jobban és minél gyorsabban feleljen, meg e követelményeknek. Ahhoz, hogy a hallgatók tartalmas közösségi életet éljenek, hogy magukénak is érezzék egymás gondjait, a szak, a részleg, az egész diákotthon problémáit, ahhoz elsősorban az alapközösségeknek kell bensőséges közösséggé, szocialista közösséggé válniuk, és sokrétű feladatkörnek kell eleget tenniük. Az alapközösségek ekkor már folyamatosan ellenőrzik és időközönként értékelik tagjaik tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését. Ösztönzik egymás kölcsönös segítését, a hallgatók szakmai önképzését Gondot viselnek tagjaik eszmei, politikai, erkölcsi fejlődésére. Kezdeményeezően és aktívan részt vesznek az intézet és diákotthon közösségi életében, társadalmi feladatok kollektív vállalásában.. Ösztönzik és szervezik tagjaik igényes általános művelődését, szórakozását testedzését, egészséges életmódját Mozgósítják tagjaikat környezetük, szobájuk tisztántartására, kulturált körülményeinek alakítására. Véleményezési, javaslattevő és felszólalási jogaik vannak a tagjaikat érintő tanulmányi, szociális, fegyelmi, minősítési és egyéb kérdésekben a diákotthoni önkormányzati szerveknél. Bírálatban és figyelmeztetésben részesítik azt a tagot, aki munkáját hanyagul végzi, akinek magatartása az alapközösség és a diákotthon érdekeit sérti, súlyosabb esetekben javasolják a fegyelmi eljárás megindítását. Az alapközösségeket a diákotthoni részlegbizottságok, ezeket pedig a diákotthoni bizottság irányítja. A diákbizottság feladatköre a részlegbizottságok munkájának irányítása, segítése, ellenőrzése, feladataik összehangolása a diákotthon célkitűzéseivel. Amikor a diákotthon lakóinak élete, velük az alapközösségek, s az egész diákotthon élete megfelel az eddig követelményként ismertetetteknek, akkor a diákotthon elérte azt a szintet, hogy elnyerhesse a kollégium címet! A jelenlegi helyzetről, néhány fontosabb problémáról előző ’számúnkban ’ is' írtünk. A diákotthon életével, a gondokkal és a feladatokkal. 1976. áprilisában a párttaggyűlés foglalkozott a diákotthon igazgatójának előterjesztése alapján. A beszámolót a taggyűlés elfogadta, a hozzá kapcsolódó határozati javaslattalegyütt. ’ • A beszámoló a tárgyi fel- ■ tételekről szólva megállapította, hogy a diákotthon épületének adottságai nem kedveznek a közösségi tevékenységnek, a közösségek kibontakoztatásának. A diákotthon állapotának a szervezeti rend és a személyi feltételek is objektív megha- tározói. Ezek változása kedvező irányú: — megtörtént a főfoglalkozású diákotthoni igazgató kinevezése; — a nem vezetői megbízású diákotthonitanárok létszáma (jelenleg 15) a feladatok elvégzéséhez megfelelőnek látszik, felfogásban, módszerében egyre inkább egységessé válik, s ennek megfelelően a tanári munka eredményessége ebben a tanévben észrevehetővn nőtt. A diákotthon gazdasági vezetője 1976. szeptember 1. óta a diákotthoni gazdaságicsoport csoportvezetője, aki önállóan irányítja a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság állományába tartozó diákotthoni dolgozók (gondnokok, portások, takarító-személyzet stb.) munkáját.. Acsoport és a diákotthoni igazgatás, illetve önkormányzat tevékenységének jobb összhangba hozása folyamatosan halad. . A részlegbizottságok , munkájánakmegindulásától különösen jó eredmény várható az önkormányzat hatékonysága terén. A fejlődést már most is konkrét eredmények igazolják: az utóbbi hónapokban gyakorlatilag nem fordult elő erőszakos károkozás, új kezdeményezésként megvalósult a „KTMF fórum’, teljes sikerrel járt alegutóbbi tűzvédelmi próba és így tovább. A továbbfejlődés érdekében több személyi,szervezeti, és tárgyi feltételt kell kielégíteni, illetve feladatot megoldani , és állandóan tovább ítéli fejleszteni a diákotthon lakóinak közösségi életét. Feladatainkat a kollégiummá válás programja tartalmazza, ezt a KISZ-bizottság, a diákotthon igazgatója, és a közművelődési bizottság közösen dolgozták ki. Teendőink a személyi-szervezeti feltételek megteremtéseterén: — a diákotthoni igazgatás és a diákotthon gazdasági, adminisztratív, és .technikai feladatait 'ell?ló gondnokság megfelelő szervezeti össze"hangálását(3 szervezeti' "válozás már megtörtént). . — a. végleges.. szükségletnek. .megfelelő létszámú és összetételű fő-' és 'másodálású diákotthoni nevelőtanári gárda létrehozása. ' A tárgyi feltételek megteremtése terén: — a közösségi élet színterének nélkülözhetetlen közösségi helyiség-igény meghatározása ; — a tanulószoba-szükséglet meghatározása; — a helyiséggondok enyhítésére tehető intézkedések előkészítése; * (Folytatás a 3. oldalon.)