A Jövő Üzemmérnöke, 1978 (5-6. évfolyam, 1-10. szám)

1978-01-01 / 5. szám

* Ismerkedés az elméleti gondolkodás gyakorlatával A főiskola Győrbe telepü­­lésének befejezése indokolta a főiskolai Tudományos Diák­köri Tanács (továbbiakban: TDT) újjászervezését, mely­ben valamennyi intézet és önálló osztály, valamint a KISZ képviselete biztosított. A TDT diák-alelnöki teendő­ket a főiskolai KISZ-bizott­­ság tanulmányi felelőse lát­ja el. Az új TDT összetétele: Elnök: Molnár Mihályné dr., főiskolai docens (Közle­kedés- és Postaüzemi Intézet) Alelnök: Jártás Zoltán II. évf. hallgató (Közlekedésgé­pészeti Intézet) Tagok: Közlekedésépítési Intézet: Dr. Vaszari Pál főis­kolai docens. Rajnai Endre III. évf. hallgató: Közleke­désgépészeti Intézet: Dr. Ver­mes Ágoston főiskolai do­cens. Heigl György II. évf­. hallgató: Távközlési és Auto­­matizálási Intézet: Oláh Fe­renc főiskolai adjunktus. Szabó Lajos II. évf. hallgató: Közlekedés- és Postaüzemi Intézet: Mészáros Sándor fő­iskolai adjunktus. Gál András III. évf. hallgató:M­isztek­i Ta­nár­,Képző Osztály: Puskás László főiskolai tanársegéd. Oroszvári Ferenc III. évf hallgató: Matematikai és Sza­­mítástechnikai Intézet: Dr. Marton László főiskolai adj­­unktus, Marxizmus-Len­in­izmus Oktatási Intézet: Dr. Bakos László főiskolai do­cens. A TDT 1977. október 5-én tartott ülésén a főiskola szer­vezeti és működési szabály­zatával összhangban határo­zatot hozott arra, hogy a di­ákkörök tevékenységét a TDT elvi irányítása mellett az intézetek és önálló osztá­lyok szervezzék. Az 1977 78-as tanévre igé­nyes és gazdag programokat állítottak össze az intézetek és osztályok, sok izgalmas témát hirdettek meg az érdeklődők számára. A Matematikai és Számí­tástechnikai Intézet önálló diákkört nem alakít, de a hallgatók tudományos tevé­kenységét szervezi és támo­gatja­ . — a műszaki főiskolák Neumann Jánosról elnevezett matematikai feladatmegoldó versenyen való részvételre felkészít és háromfordulós válogató versenyt rendez. — számítástechnikai szak­kör alakítása céljából ebben a tanévben két alkalommal számítástechnikai feladat­megoldó versenyt rendez: — az intézetek tudományos diákkörében folyó munka so­rán felvetődő matematikai és számítástechnikai problé­mák megoldásához konzulen­si illetve tanácsadói segítsé­get nyújt, ezért minden inté­zethez egy matematikai és egy számítástechnikai szak­embert delegál. A TDT úgy határozott, hogy a jövőben két alkalom­mal főiskolai Tudományos Diákköri Konferenciát tar­tunk. Ősszel intézeti szekció­üléseken, tavasszal — a For­radalmi Ifjúsági Napok ren­dezvényeinek keretében — összevontan az egyes diák­körök legjobb munkái kerül­nek előadásra. 1977. december 7-én a Főis­kolai Tudományos Diákköri Konferencia megnyitása al­kalmából Dr. Hegedűs Gyula főigazgató méltatta a tudo­mányos munka jelentőségét a hallgatók szakmai fejlődése szempontjából. Megnyitó be­szédében többek között az alábbiakat mondotta: ..A KISZ KB és az OM közös előírásai alapján irá­nyítja a TDT hallgatók mun­káját, biztosítja a tárgyi és személyi feltételeket. Ennek szerves része az oktatók se­gítő, patronáló tevékenysége. A mostani szekcióülések so­rán megvitatjuk az eddig el­készült dolgozatokat, hogy ezeket továbbcsiszolva, a kri­tikákat, észrevételeket fel­használva alkalmassá válja­nak az Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre. Főiskolánk hall­gatói elismerésre méltóan szerepelnek az országos se­regszemléken. A további si­­ker­ záloga, hogy minél töb­ben kapcsolódjanak be ebbe a mozgalomba, hogy mind több hallgatónk ismerkedjen meg az elméleti gondolkodás gyakorlatával, és szerezzenek értékes tapasztalatokat to­vábbi tanulmányaikhoz, a szakdolgozati munkához, a sikeres szakmai tevékenység­­hez. 1979-ben a XIV. OTDK Műszaki szekcióját főisko­lánk szervezi, példamutatóan készüljünk fel!” Ezután dicséretben , vala­mint pénzjutalomban része­sítette­ a főigazgató azokat a hallgatókat­, akik a XIII. OTDK-n színvonalas előa­dást tartottak, de országos helyezést nem értek el. (A konferencián elért helyezé­sekről lapunk 1917. májusi számában tájékoztattuk olva­sóinkat.) Jutalomban részesültek: Közlekedés- és Postaüzemi Intézet: Kóczián Jenő, Tálos Zsófia Pozsnainé Vérgh Aran­ka, Édes László, Gyuricza Gyula, Jäger János. Közleke­désgépészeti Intézet: Imre Gyula, Cserháti Antal, Ko­vács Sándor. A megnyitó ünnepség után a konferencia szekciókban zajlott. A Közlekedésgépésze­ti Intézet szekciójában 13 előadást tartottak. A szakmai zsűri és a hallgatótársak vé­leménye alapján Szilágyi Ká­roly, III. évf. vasútgépész szakos hallgató „A MÁV kö­zepes forgalmú vonalainak mozdony­os és motorkocsis járművekkel történő kiszol­gálása” című előadása volt kiemelkedő. A Távközlési és Automati­zálási Intézet az Intézeti Na­pok alkalmából demonstrálta a TDK tevékenységét. Már­ton József és Fényes László III. évf, vezetéknélküli táv­közlési szakos hallgatók szá­moltak be szép sikerrel a „Nagy stabilitású színészje­­lek előállítása” című munká­jukról. A Közlekedésépítési Inté­zet hídépítési, útépítési és vasútépítési szekciókat szer­vezett. Mindhárom szekció­ban két-két előadás hangzott el. A hozzászólásokból, a kér­désekből, az előadásokat kö­vető vitákból örömmel álla­píthatjuk meg a jelenlevő hallgatók nagy érdeklődését és lelkesedését. A Közlekedés- és Postaü­zemi Intézet vasúti szekciójá­ban öt, a postaüzemi szekci­ójában hét, a gép­járműüzemi szekcióban négy előadás hangzott el. A hallgatók té­maválasztását és előadókész­ségét, valamint az oktatók nagy számban való megjele­nését dicsérhetjük leginkább. A Műszaki Pedagógiai szekcióülésen három előa­dást hallgattak meg a részt­vevők. Hegedűs Lajos II. évf. műszaki tanár szakos hallga­tó az OTDK társadalomtudo­mányi szekcióján szerepelt dolgozatát ismertette. Pam­­­lény Tamás III. évf. hallgató ..Az 1977. évi Győr-Sopron megyei személysérüléses ba­lesetek gépi vizsgálata és elemzése”. Nónay Erika II évf. hallgató :,Baleseti pont­­térképek és térképek szerepe és alkalmazása Győr és Sop­ron városára” című , az idei KPM pályázatra benyúj­tott munkájukról számoltak be. Az előadók közül külön di­cséret illeti Pamlény Tamást, aki jól felkészülten, alapo­san megtervezett előadásban bizonyította felkészültségét, a téma alapos ismeretét. A számítástechnikai szek­cióban érdekes verseny zaj­lott. Egy viszonylag egyszerű, de az oktatásban tanultak­tól eltérő típusú feladat szá­mítógépes megoldása tette próbára a hallgatók felké­szültségét. A verseny első részében a programot írták. A második rész (a számítógép tartós üzemképtelensége miatt) a programgépre vitele csak de­­ceraber 21-én valósulhatott meg. Az összesített eredmény: 1. Dalbács László KPIII. évf. 2. Simon László KPI II. évf. 3. Kispál Tibor KPI II. évf. 4. Sípos György KEI II. évf. 5. Székely Gyula KEI II. évf. Örömmel számolhatunk be arról, hogy 1977. december 22-én a KPM tanácstermében átadtak Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ter által meghirdetett pályá­zat díjait. Főiskolánk hallga­tói közül I. DÍJAT NYERT Tem­es Zsuzsanna — Tatai Tibor (Közlekedésépítési In­tézet), Damásdi Tibor — Hu­lm­a András (Közlekedés- és Postaüzemi Intézet), Szilágyi Károly (Közlekedésgépészeti Intézet). II. DÍJAT NYERT Czinkotzky Márta (Közle­kedésépítési Intézet). Hajnal Judit — Kovács Ágota; Bar­­cza László — Szeletzky Béla: Koroknái Mária (Közlekedés­és Postaüzemi Intézet). Erdő János — Krasznyánszky La­jos (Távközlési és Automati­zálási Intézet). III. DÍJAT NYERT Gáspár István: Konyári György; Péterfalvi Géza: Pletka József: Valkó Béla (K­özlekedésgépészet­i Intézet). Bársony László: Bognár László — Kanyar István: Marján Miklós (Közlekedés- és Postaüzemi Intézet). Csumsztek Imre (Közlekedés­­építési Intézet). Németh Lí­via — Nónay Erika (Műszaki Tanárképző Osztály). MINISZTERI DICSÉRET­BEN RÉSZESÜLT Palla Ilona: Siklósi Teré­zia: Sámson Edit: Szabó Gá­bor Zoltán: Csorba Erzsébet: Lakatos Mariann: Bagdi Etelka (Közlekedés- és Posta­­üzemi Intézet): Kleman El­vira: Nagy Péter: Cz­inkos Cecília: Rajnai Endre: Tóth Zsuzsanna, Sári Erzsébet — Beál Zsolt — Vécsei Béla (Közlekedésépítési Intézet). Horváth Tivadar; Csákó Ta­más (Közlekedésgépészeti In­tézet). Burján György — Pamlény Tamás — Pohár Zoltán (Műszaki Tanárképző Osztály). A nyerteseknek szívből gratulálunk. A tudományos diákköröknek további ered­ményes, jó munkát kívánunk! A TDT nevében: Molnár Mihályné dr. elnök ,­Rée: hagyomány a felsőoktatásban, hogy a hallgatók egyéni érdeklődés alapján a tudományos kutatómunkában is részt ve­hetnek, gyakorlatot szerezhetnek. Bensőséges oktató-hallgató kapcsolattal mélyebb szakmai ismeretekre tehetnek szert. Az egyén tudományos fejlődésének kibontakozását hivatott a főis­kolai TDK elősegíteni.” A KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI Intézet a Főiskola más okta­tási egységeihez hasonlóan, 1975-ben kidolgozta új tan­terveit és tantárgyprogramja­it. Az ú­j oktatási dokumen­tumoknak megfelelően folyó oktatás harmadik félévét zárva már rendelkezünk ta­pasztalatokkal, amelyek iga­zolják a két évvel ezelőtt megfogalmazott elképzelése­inket. És reméljük a követ­kező időszakban oktatni kí­vánt új tantárgyaink eseté­ben is. Az alábbiakban egy .új, integrált tantárgy előkészí­tésével kapcsolatos eddigi munkánkat, az elérni kí­vánt célokon keresztül köz­­vet­len feladatainkat fogla­lom össze. Az­ új tantárgy neve: Épí­­téskivitelezés szervezése. A tantárgyat a KÉI Általános Fivetési Osztálya oktatja a Kill mindhárom szakának nappali és levelező tagoza­tán. A tantárgy ..anyakönyvi kivonata” nem érzékelteti a kialak­ításával együttjáró sokrétű munkát és oktatásá­nak célját, feladatait. Kidol­­en­ása során alapvető felté­telként vettük figyelembe a szervezési ismeretek oktatá­sára vonatkozó kormán­yha- t­á­roza­tokat, minisztériumi u­t­a­sít­ásokat, irányelveket és a­rán­ '­okat. Az egyéb, tájé­koztató jelleggel megkapott véleményeket csak olyan mértékben vettük figyelem­be, amennyire azok konstruk­­tív, a szakterület igényei­ és képzési célokat is szolgáló tartalmi és didaktikai javas­latokat tartalmaznak. Az új tantárgy programja minden­ben igazodik az elvárásokhoz és segíti a KEI képzési cél­jainak megvalósítását. Tar­talmi és didaktikai szempon­tok szerint az MSZMP okta­táspolitikai határozatainak, valamint a Minisztertanács és az Oktatási Miniszter ha­tározatainak megfelelően megalakult szakbizottságok vizsgálták felül az Intézet ú­i dokumentumaival együtt. A szakbizottságok vélemé­nyét az alábbiakban fogla­lom össze: — a tantárgy a szükséges elméleti­­ alapok után nagy súllyal az építési munkahe­lyeken adódó szervezési fel­adatok oktatója. Az isme­retanyag szükséges minden építő- és fenntartó szakos üzemmérnök számára; — a tantárgy anyaga az ipari üzemmérnök igényei­hez alkalmazkodik és annak megfelel; — a­ tantárgy anyaga gya­­korlatias, megfelel az építő­ipar igényeinek. A szerve­zésoktatás integrálása a gé­pesítéssel az építőiparban rendkívül hasznos. Az eddig elmondottak­ról ifj tantárgy: építéskivitelezés szervezés A gazdaságpolitikai irányelvek megvalósításáért Győr-Sopron megye V. ötéves tervének gazdaságpolitikai irányelveiről: „...Lényegesen meg kell javítani az építkezé­sek előkészítését, műszaki tervezését és szervezését... A be­ruházások kivitelezése és befejezése az eddiginél gyorsabb legyen... Az építőipari ágazaton belül szükséges a fejlett termelésszervezési módszerek — gépi programozással össze­hangolt — bevezetése... a feladatok megvalósításának egyik fontos feltétele a termelés hatékonyságának fokozása ... Az építőipar az eddiginél rugalmasabban igazodjon az építési igények szerkezetének megváltozásához... érzékeltetik, hogy az Építés­­kivitelezés szervezé­se c. tan­tárgy „születését” körülte­kintő, az iparág igényeit ki­elégíteni akaró, többségében segítő szándékú szakemberek együttes munkájaként kell értékelnünk. A tantárgy oktatásával el­érni kívánt eredményeket az oktatási cél foglalja össze. ..Megismertetni a hallga­tókkal az építés-kivitelezés szervezésének elméleti és gyakorlati eljárásait, a mély­építőipari beruházások meg­valósításának menetét. A tantárgy ismerteti a szerve­zési módszerek elméletét, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Ennek megfele­lően olyan kivitelezési-szer­vezési eljárások, módszerek megismertetése a célunk, amelynek valamennyi közle­kedési építési tevékenység végrehajtásához szükséges programozási, kapacitásel­osztási, döntési feladatok megoldásához nyújtanak se­gítséget. Az általános szer­vezéselméleti ismeretanyag mellett jelentős súlyú a gazdaságos munkaerő, anyag- és gép biztosításához szükséges elméleti és gya­korlati ismeretanyag. Az elő­adások és gyakorlati foglal­kozások tematikája lehetővé teszi az ismeretanyag elsa­játítását a beruházások meg­valósításának sorrendjét, ak­tuális feladatok kidolgozá­sán keresztül. Hallgatóink az ismeretanyagot birtokolva alkotóan vehetnek részt a kivitelezési feladatok haté­­kony szervezésében, irányí­tásában és a módszerek fej­lesztésében. Alkalmassá vál­nak a beruházások megvaló­sításában közreműködő szer­veknél, de elsősorban a ki­vitelező vállalatoknál jelent­kező közvetlen, termelési­rányuló munkakörök ellátá­sára.” A megfogalmazott célok abban az esetben válnak igazán termelőerővé, ha hall­gatóink a tananyag­ elsajátí­tásával alkalmassá válnak a bevezetőben idézett gazda­ságpolitikai irányelvek meg­valósításában való közremű­ködésre. OSZTÁLYUNK erőfeszíté­sei most már arra irányul­nak, hogy az oktatás feltéte­leit (jegyzetek, segédletek, példatárak, stb.) 1978. szep­temberére biztosítsa. Ehhez a munkához kérjük más ok­tatási egységek — elsősor­ban a Matematikai és Szá­mítástechnikai Intézet —, valamint jelenlegi II. éves hallgatóink alkotó együttmű­ködését. Dr. Szente Béla főiskolai docens SZOT eng. I besz. 30 ”v505 Belt. és importgép szerz. megkötés 30 ' A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Jó tudni is TDK-dolgozatok pontozásos bírálatáról Az Országos Tudományos Diákköri Tanács állásfoglalása éjtelmében az országos konferenciák előkészítése és az érté­kelések egységesítése céljából szempontokat adott ki a TDK dolgozatok bírálatára, amelyet a felkészülés elősegítése érde­kében lapunkban teljes terjedelemben közlünk.­­ A dolgozat szerkesztése, stílusa max. 5 pont 1 pont — ha a dolgozat nehezen áttekinthető, gondatla­nul szerkesztett munka, esetleg több hibával; 2 pont — ha a dolgozat nehézkes, körülményes, de gondosan kidolgozott. . . 3 pont — ha a dolgozat megfelelő stílusú és összeállítású, esetleg apróbb figyelmetlenségből eredő hibákkal, 5 pont — ha a dolgozat jól tagolt, gördülékeny stílusú, gya­korlatilag hibamentes munka. A téma­ irodalmának feldolgozása max. ill pont 2 pont — ha a dolgozat csak tankönyvek, kézikönyvek és alapvető segédkönyvekre hivatkozik vagy az irodalmi hivat­kozások formálisak: 5 pont — ha a dolgozat a vonatkozó irodalmat nagyrészt tar­talmazza, de nem dolgozza fel alaposan; 8 pont — ha a dolgozat a hazai és a legismertebb külföldi irodalmat tartalmazza és megfelelően értékeli: 10 pont — ha a dolgozat a téma hazai és külföldi irodalmát tanulmányozza és jól elemzi. 0 ,4 téma feldolgozási színvonala max. 10 pont 2 pont — ha a kutatási módszer kifogásolható, az adott körülmények között megfelelőbbet is választhatott volna; 5 pont — ha a módszer vagy mérési eljárás jól ismert, de az alkalmazása komoly felkészültséget igényel; 8 pont — ha a módszer vagy mérési eljárás korszerű, megbíz­­ható, eredményes, reprodukálható munkát garantál; 10 pont — ha a módszert vagy mérési eljárást eredeti elgon­dolások alapján helyesen továbbfejleszti, esetleg a feladat megoldásához újszerű eszközöket is készít.­­ Az eredményei­ értékelése max. 10 pont 2 ponnt—ha a dolgozat csak a munka eredményeit közli: 5 pont — ha a dolgozat az eredményeket értékeli ugyan, de ez részben megalapozatlan vagy téves; 8 pont — ha a dolgozat a munka eredményeit jól értékeli, de ez nem teljes; 10 pont — ha az eredmények értékelése helyes, megalapozott, kellően bizonyított, irodalmi adatokkal összehasonlítva a to­vábbfejlesztésre is utal.­­ A kapott eredmények gyakorlati alkalmazhatósága max. 10 pont 2 pont — ha a dolgozat eredményei, elméleti következtetései nem öncélúak, de a gyakorlat számára közvetlenül nem hasz­nálhatók­ fel;­­ 5 pont — konkrét gyakorlati feladatokat eredményesen dolgoz fel; 8 pont — ha a dolgozat új konstrukciós, tervezési, technológiai vagy vizsgálati eljárást, illetve annak egy részét dolgozza ki, amely a gyakorlatban hasznosítható; a­­dolgozat elméleti ered­ményei a gyakorlatban közvetlenül hasznosíthatók, de a rész­letes kimunkálás, a gyakorlati alkalmazás részletes ismerteté­se nem szerepel; 10 pont — ha a dolgozat új tervezési, technológiai,­ konstruk­ciós vagy vizsgálati eljárást dolgoz ki, vagy elméleti eredmé­nyeinek közvetlen gyakorlati felhasználásáról számol be, amely jelentős társadalmi vagy ipari hasznossággal bír. Ha a dolgozat a bírálati szempontok bármelyikének a mini­mumát sem elégíti ki, akkor annál a szempontnál az adandó pontszám 0. 1978. JANUÁR

Next