A Jövő Üzemmérnöke, 1979 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Százhuszonhárom felszólalás A főiskolai intézkedések ismertetése után az idei parlamenteken elhangzott kérdéseket elemezte a főigazgató. Megállapította, hogy a négy szakmai intézet, a Műszaki A ■ — ■■ ■■ A JQVO Közéletünk egészséges fejlődését bizonyította Az intézeti parlamenteket követően 1978. november 29- én került sor a főiskolai szintű hallgatói ifjúsági parlament megrendezésére. Az ülés elnöke Mandur lászló III. éves hallgató köszöntötte a küldötteket és a vendégeket. A tanácskozáson megjelent dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa, Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, Gulya Miklós, a KISZ Központi Bizottság munkatársa, Asszeri Péter, a KISZ Győr városi Bizottságának titkára, Csáki Katalin, a megyei KISZ Bizottság munkatársa. Dr. Hegedűs Gyula főigazgató az ifjúsági törvényben meghatározott szempontok szerint készített beszámolójában számot adott a hallgatókat képviselő küldötteknek az elmúlt két év tevékenységéről, az intézkedési tervek végrehajtásáról. Az ifjúsági parlamentek azok az alkalmak — kezdte beszámolóját a főigazgató —, amelyek kétévenként kiemelkedő programját adják intézményünknek, amelyeken a vezetők az ifjúsággal együtt számbaveszik az előző időszak ifjúságpolitikai intézkedéseit és meghatározzák a következő időszak feladatait. Jó érzéssel állapította meg. A főigazgató beszámolójában elsőként a felsőoktatási intézmények 1977. januári országos parlamentjére továbbított és ott elfogadott oktatáspolitkai intézkedésekről adot tájékoztatást. " Az OM tovább folytatja a felvételi vizsgarend finomítását. Ennek keretében megerősödött a közös írásbeli felvételi vizsgák rendszere. Egyes képzési szakirányokban az OM bővítette a szakközépiskolák lehetőségeit az összevont érettségi felvételi vizsgákra történő jelentkezésre. Az idegen nyelvoktatás színvonalának emelése érdekében megjelent miniszteri utasítás lényeges fejlődést indított meg. Megszűnt az egyes intézményeknél tapasztalható indokolatlan sokféleség, illntadon az oktatási rend egységesebb lett. Korábbi politikai, illetve oktatáspolitikai határozatok alapján alakítottuk ki a népgazdaság különböző ágazataiban hasznosítható szervező szakemberek képzését. A főiskolánkon folyó tudományos munka előkészíti a képzés postgraduális formájának bevezetését. — Az Országos Oktatási Tanács 1977-ben és 1978-ban foglalkozott a szakmai pedagógusképzésben teendő intézkedésekkel. Indokoltnak látja, hogy a műszaki oktatók (szakoktatók) képzése 1979-től négy féléves időtartamú, a végzettek képesítése pedig főiskolai szintű legyen (tanítóképző főiskolai képesítéssel egyenértékű). A műszaki tanárok nappali tagozatos képzése 1977 óta olyan tanterv szerint történik főiskolánkon, mely mindkét hivatásra (üzemmérnök és műszaki középiskolai tanár) felkészíti a hallgatókat, így kettős végzettséget tanúsító oklevelet kapnak. Elhelyezkedésük elősegítése érde-hogy főiskolánkon lezajlott hat ifjúsági parlament felszólalásai, kritikai észrevételei a hallgatók, a fiatal oktatók és dolgozók felelősségérzetéről, segítőkészségéről adtak számot, főiskolai, közéletünk egészséges fejlődését bizonyították. kében — az OM állásfoglalása szerint — előnybe kell részesíteni a műszaki tanárokat a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező mérnökök alkalmazásával szemben. — Az üzemmérnökök tömeges egyetemi kiegészítő képzésével továbbra sem lehet számolni, mert az ellenkezik a népgazdaság tényleges szakemberszükségletével. Az OM most készíti el az üzemmérnökök továbbképzésének lehetséges irányait. Az üzemi szakmai gyakorlatokat szabályozó minisztériumi utasítás másfél évtizedes, nem tükrözi az ún. szaktárgyi gyakorlatok megvalósítási módját. Indokolt és 1979. elején sorra is kerül a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos jogszabályok rendszerének felülvizsgálata, majd a szükséges módosítások megalkotása. Megállapítható, hogy a jegyzetek és a központilag előírt közös tankönyvek időben való megjelentetésébei országosan további javulás következett be. Kedvező hatása főiskolánkon is érződik. A nyomdai kapacitás növekedése hozzásegít ahhoz, hogy hogy jegyzetírási programunkat teljesíthessük. — Az ösztöndíjrendszer korrekcióinak — változatlan anyagi kereteken belül — az OM javított a korábbi elosztási módon. Bővítette a tanulmányi ösztöndíjak határait, felemelte a Népköztársasági Tanulmányi ösztöndíj összegét havi 1000—Ft-ról 1290—Ft-ra, kidolgozta az ösztöndíjrendszer továbbfejlesztésének elveit, módosította a jövedelem-kategóriákat. Főiskolánk 1978-ban közvetlen pénzbeli juttatás címén közel 3 millió forintot fizetett ki a hallgatóknak. Rendszeres pénzbeli támogatásban 760 fő, tanulmányi ösztöndíjban 700 fő részesült. Fontosnak tartjuk, hogy szoros kapcsolat legyen az állami támogatás mértéke és a hallgató tanulmányi munkafegyelme között. Az intézményekben a nevelőmunka elméleti és gyakorlati egységét a nevelési tervek és programok adják. E dokumentumok rögzítik a képzési folyamatban megvalósuló nevelőmunka összehangolt feladatait. A tervszerű nevelési munkának azonban még csak az elején tartunk, sokat várunk ennek megvalósítása során a KISZ- szervezettől is. A felsőoktatási nevelés területén új feladatokat adott a közművelődésről szóló miniszteri utasítás. Ennek szellemében került sor mindenütt a közművelődési bizottságok és titkárságok megszervezésére, a működési feltételek biztosítására, valamint az intézményi közművelődési programok kidolgozására. A Minisztertanács múlt évi határozata alapján 1977- ben általánossá vált a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzők pályázati rendszerútján történő elhelyezkedése. A múlt évben országosan a pályázatra jogosult végzősöknek több mint 90%-a élt a pályázat jogával. Főiskolánkon mindössze 18 fő nem élt ezzel a lehetőséggel. A hozzánk érkező pályázati kiírások száma egyébként négy-ötszöröse az elhelyezkedni kívánóknak. Tanárképző Osztály, valamint a fiatal oktatók, dolgozók parlamentjein elhangzott 123 felszólalás felölelte az oktatás-nevelés, hallgatói képviselet, állami támogatás, szabadidő, közművelődés, sport számos kérdését. Ezek nagy részére a helyi parlamenten választ kaptak a felszólalók. Most azok közül ismertetünk néhányat, melynek megválaszolása főiskolai szintű állásfoglalást igényelt. — OKTATÁSI, NEVELÉSI, TANULMÁNYI FELADATOK — Biztosítsuk valamennyi tantermünkben az oktatástechnikai eszközök gondtalan használatát. Az előadótermek sötétíthetők, írásvetítő, diavetítő, magnetofon használata biztosított. Intézkedés történt, hogy valamennyi tanköri helyiség sötétítő függönnyel legyen felszerelve. A további javulás érdekében az Országos Oktatástechnológiai Központtal folynak tárgyalások. — Valósítsuk meg a szabadszombatos oktatási rendet, de legalább vezessük be a 11 napos órarendet főiskoláikon. A heti 36—37 órás tantervi óraszámok és a jelenlegi tanterem ellátottságunk mellett nem tartjuk megvalósíthatónak a tzabadszombat egységes bevezetése. A végzős hallgatók számára a szabadnap biztosított. — A mozgalmi napot szerdáról hétfőre vagy péntekre helyezzük át. A változtatást nem tartjuk lehetségesnek. Az oktatóknak a levelező konzultációk rendjéből adódó szerda délutáni csökkent elfoglaltsága fontosabb körülmény a mozgalmi délután kiválasztásnál. — Használjanak az oktatók kevesebb idegen kifejezést előadásaikban. A felszólalás jogos, felhívjuk erre oktatóink figyelmét. Megjegyezzük azonban, hogy az egyes tudományágak sajátos szókincsét meg kell ismerni hallgatóinknak is. Amikor nem szükséges, akkor a magyar szavak, kifejezések használatát, követendőnek tartjuk. Nincs képviselője a Főiskolai Tanácsnak a közlekedési műszaki tanár szakos hallgatóknak, kérik ennek biztosítását. A kéréssel egyetértünk, az OM állásfoglalását kérjük az érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat ilyen irányú módosítására. Az állami támogatás részét képező rendszeres pénzben juttatásokat mindig ,.fix’ időpontban kapják meg a hallgatók. A pénz kifizetésének időpontja előírt: a tárgyhónapot megelőző hónap 25—30. napja. Ez alól csak az I. és II fél év első két hónapja kivitel. — Az ebédjegy visszaváltásának lehetőségét kérik ahallgatók. (Folytatás a 2. oldalon) Főiskolai ifjúsági parlament ’78 Oktatáspolitikai intézkedések © © HALLGATÓI KÖZÖSSÉGEK KÉPVISELETE ÁLLAMI TÁMOGATÁS A parlament elnöksége Ifjúságpolitika a gyakorlatban Beszámolója második részében a főigazgató ismertette az 1976. évi főiskolai ifjúsági parlamenten elfogadott intézkedési terv végrehajtását. Megállapította, hogy előrelépés történt az ifjúságpolitikai feladatok teljesítésében. Szólt azokról az erőfeszítésekről, melyeket a főiskola tett az oktató-nevelő munka eredményességéért. Külön kiemelte, hogy az órarendek összeállításánál a lehetőségekhez képest igyekeztek biztosítani a hallgatók egyenletes terhelését. Az évközi hallgatói munkák megfelelő ütemezéséről intézkedés történt, de ennek megvalósítása még nem sikeres. Az oktatóknak az eddiginél nagyobb fegyelemmel kell betartaniuk az év elején kiadott ütemterveket. Nagy számban jelentek meg jegyzetpótlók, melynek készítésére a következő időszakban is nagy gondot fordítanak. Az orosz nyelv oktatásához a szakmai szókincs fejlesztését szolgáló jegyzetek készültek. Az osztályok és hallgatók képviseleti rendszere jórészt kiépült, de működésével még nem lehetünk elégedettek, mert sok helyen csak formális kapcsolatot takar. Kis mértékben javult a termelési gyakorlatok hatékonysága. A vállalati támogatás eltérő szintjének rendezése a közeli jövőben az irányító hatóságoktól várható. A harmadévesek konzulenshez történő utazásainak költségtérítése rendeződött. A diákotthonban a rajzfeladatok elkészítéséhez szükséges feltételek tovább javultak és megoldódott a szobák kulcsainak megnyugtató elhelyezése. Elkészült a diákotthoni épület szükségvilágítása. A diákotthoni vezetőtanárok száma emelkedett, így az éjszakai ügyelet bevezetésére is sor került. Általános híradótanfolyam indult főiskolánkon az MHSZ rendezésében. A rádióklub üzemeltetésére az engedélyt várjuk. A hallgatók az ,,Egy napot a főiskoláért” mozgalom teljesítése érdekében tereprendezési, lomtalanítási munkában vehettek részt. E munka az 1976 77-es tanévvel lezárult. A következő időszakra új feladatok meghatározásával szükséges e hasznos mozgalom ébrentartása. Növelték a büfék számát az aulában létrehozott kiszolgáló hellyel, s lehetőség van e tanév kezdetétől arra, hogy a hallgatók az étteremben reggelizhessenek. Világ proletárjai, egyesüljetek!!* ÜZEMMÉRNÖKE * közlekedési és távközlési műszaki főiskola lapja VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM - 1979. JANUÁR ARA: 1 FORINT IMT-diákszeminárium A II. Országos Ifjúságmozgalom-történeti Diákszemináriumra és az ifjúságmozgalmi pályázat eredményhirdetésére került sor december 2-án Budapesten, az Államigazgatási Főiskolán. A diákszemináriumon az ország felsőoktatási intézményeinek képviseletében közel száz oktató és hallgató vett részt. Dr. Vastagh *'•’ a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja elnöki megnyitója után dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára beszélt arról, hogy az egyetemi, főiskolai ifjúság nevelésében, a KISZ munkájában hogyan használhatók fel a magyarországi kommunista ifjúsági mozgalom történelmi tapasztalatai. A tanácskozáson felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Svéd László, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa és dr. Kaulits László, az OM főosztályvezetője. A plenáris ülésen elhangzott beszédekben szó volt a burzsoá ideológia elleni harc jelentőségéről, a fiataloknak a munkásmozgalomban betöltött szerepéről, az ifjúsági szervezet rétegmunkájának fontosságáról. Dr. Vastagh Pál értékelte a diákszemináriumon a kommunista ifjúsági mozgalom zászlóbontásának 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett pályázatot és átadta a díjakat. Délután a résztvevők megtekintették az ifjúságmozgalom-történeti kiállítást, majd a szeminárium szekciókban folytatódott. Itt részint a díjnyertes pályamunkákról hallhattunk ismertetőt, részint hozzászólások hangzottak el a délelőtti előadásokhoz. Ez utóbbiakban az az igény fogalmazódott meg hogy fokozottabban nyújtsanak lehetőséget a kutatóknak a publikálásra. Az oktatói székes alján vitára került sor a munkásmozgalom-történeti oktatás bevezetéséről, a felsőoktatási intézményekben a kutatások helyzetéről és fejlesztéséről. Dr. Nagy Sándor elnök zárszava után a vendégek és díjazottak tiszteletére fogadást adtak, s ezzel befejezte munkáját a II. Országos Ifjúságmozgalom-történeti Diákszeminárium.