A Jövő Üzemmérnöke, 1979 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1979-01-01 / 1. szám

­ Százhuszonhárom felszólalás A főiskolai intézkedések ismertetése után az idei par­lamenteken elhangzott kérdé­seket elemezte a főigazgató. Megállapította, hogy a négy szakmai intézet, a Műszaki A ■ — ■■ ■■ A JQVO Közéletünk egészséges fejlődését bizonyította Az intézeti parlamenteket követően 1978. november 29- én került sor a főiskolai szin­tű hallgatói ifjúsági parla­ment megrendezésére. Az ülés elnöke Mandur l­ászló III. éves hallgató kö­szöntötte a küldötteket és a vendégeket. A tanácskozáson megjelent dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa, Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezető­je, Gulya Miklós, a KISZ Központi Bizottság munka­társa, Asszeri Péter, a KISZ Győr városi Bizottságának titkára, Csáki Katalin, a me­gyei KISZ Bizottság munka­­­társa. Dr. Hegedűs Gyula főigaz­gató az ifjúsági törvényben meghatározott szempontok szerint készített beszámolójá­ban számot adott a hallgató­kat képviselő küldötteknek az elmúlt két év tevékeny­ségéről, az intézkedési ter­vek végrehajtásáról.­­ Az ifjúsági parlamentek azok az alkalmak — kezdte beszámolóját a főigazgató —, amelyek kétévenként kiemel­kedő programját adják intéz­ményünknek, amelyeken a vezetők az ifjúsággal együtt számbaveszik az előző idő­szak ifjúságpolitikai intézke­déseit és meghatározzák a következő időszak feladatait. Jó érzéssel állapította meg. A főigazgató beszámolójá­ban elsőként a felsőoktatási intézmények 1977. januári or­szágos parlamentjére továb­bított és ott elfogadott okta­­táspolitkai intézkedésekről adot tájékoztatást. " Az OM tovább folytatja a felvételi vizsgarend finomí­tását. Ennek keretében meg­erősödött a közös írásbeli fel­vételi vizsgák rendszere. Egyes képzési szakirányok­ban az OM bővítette a szak­­középiskolák lehetőségeit az összevont érettségi felvételi vizsgákra történő jelentke­zésre.­­ Az idegen nyelvoktatás színvonalának emelése érde­kében megjelent miniszteri utasítás lényeges fejlődést indított meg. Megszűnt az egyes intézményeknél tapasz­talható indokolatlan sokféle­ség, i­ll­ntadon az oktatási rend egységesebb lett.­­ Korábbi politikai, illet­ve oktatáspolitikai határoza­tok alapján alakítottuk ki a népgazdaság különböző ága­zataiban hasznosítható szer­vező szakemberek képzését. A főiskolánkon folyó tudo­mányos munka előkészíti a képzés postgraduális formá­jának bevezetését. — Az Országos Oktatási Tanács 1977-ben és 1978-ban foglalkozott a szakmai peda­gógusképzésben teendő in­tézkedésekkel. Indokoltnak látja, hogy a műszaki okta­tók (szakoktatók) képzése 1979-től négy féléves időtar­tamú, a végzettek képesítése pedig főiskolai szintű legyen (tanítóképző főiskolai képesí­téssel egyenértékű). A műszaki tanárok nappa­li tagozatos képzése 1977 óta olyan tanterv szerint törté­nik főiskolánkon, mely mind­két hivatásra (üzemmérnök és műszaki középiskolai ta­nár) felkészíti a hallgatókat, így kettős végzettséget tanú­sító oklevelet kapnak. Elhe­lyezkedésük elősegítése érde-hogy főiskolánkon lezajlott hat ifjúsági parl­ament fel­szólalásai, kritikai észrevéte­lei a hallgatók, a fiatal okta­tók és dolgozók felelősségér­zetéről, segítőkészségéről ad­tak számot, főiskolai, közéle­tünk egészséges fejlődését bizonyították. kében — az OM állásfoglalá­sa szerint — előnybe kell részesíteni a műszaki taná­rokat a pedagógiai képesítés­sel nem rendelkező mérnökök alkalmazásával szemben. — Az üzemmérnökök tö­meges egyetemi kiegészítő képzésével továbbra sem le­het számolni, mert az ellen­kezik a népgazdaság tényle­ges szakemberszükségletével. Az OM most készíti el az üzemmérnökök továbbképzé­sének lehetséges irányait.­­ Az üzemi szakmai gya­korlatokat szabályozó mi­nisztériumi utasítás másfél évtizedes, nem tükrözi az ún. szaktárgyi gyakorlatok meg­valósítási módját. Indokolt és 1979. elején sorra is kerül a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos jogszabályok rendszerének felülvizsgálata, majd a szükséges módosítá­sok megalkotása.­­ Megállapítható, hogy a jegyzetek és a központilag előírt közös tankönyvek idő­ben való megjelentetésébe­i országosan további javulás következett be. Kedvező ha­tása főiskolánkon is érződik. A nyomdai kapacitás növe­kedése hozzásegít ahhoz, hogy hogy jegyzetírási progra­munkat teljesíthessük. — Az ösztön­dí­jrendszer korrekcióinak — változatlan anyagi kereteken belül — az OM javított a korábbi elosz­tási módon. Bővítette a ta­nulmányi ösztöndíjak hatá­rait, felemelte a Népköztár­sasági Tanulmányi ösztöndíj összegét havi 1000­—Ft-ról 1290—Ft-ra, kidolgozta az ösztöndíjrendszer továbbfej­lesztésének elveit, módosítot­ta a jövedelem-kategóriákat. Főiskolánk 1978-b­an köz­vetlen pénzbeli juttatás cí­mén közel 3 millió forintot fizetett ki a hallgatóknak. Rendszeres pénzbeli támoga­tásban 760 fő, tanulmányi ösztöndíjban 700 fő részesült. Fontosnak tartjuk, hogy szo­ros kapcsolat legyen az­ álla­mi támogatás mértéke és a hallgató tanulmányi munka­­fegyelme között.­­ Az intézményekben a ne­velőmunka elméleti és gya­korlati egységét a nevelési tervek és programok adják. E dokumentumok rögzítik a képzési folyamatban megva­lósuló nevelőmunka össze­hangolt feladatait. A tervsze­rű nevelési munkának azon­ban még csak az elején tar­tunk, sokat várunk ennek megvalósítása során a KISZ- szervezettől is.­­ A felsőoktatási nevelés területén új feladatokat adott a közművelődésről szóló mi­niszteri utasítás. Ennek szel­lemében került sor minde­nütt a közművelődési bizott­ságok és titkárságok meg­szervezésére, a működési fel­tételek biztosítására, vala­mint az intézményi közműve­lődési programok kidolgozá­sára.­­ A Minisztertanács múlt évi határozata alapján 1977- ben általánossá vált a felső­­oktatási intézmények nappali tagozatán végzők pályázati rendszer­­útján történő elhe­lyezkedése. A múlt évben or­szágosan a pályázatra jogo­sult végzősöknek több mint 90%-a élt a pályázat jogával. Főiskolánkon mindössze 18 fő nem élt ezzel a lehetőség­gel. A hozzánk érkező pályá­zati kiírások száma egyéb­ként négy-ötszöröse az elhe­lyezkedni kívánóknak. Tanárképző Osztály, valamint a fiatal oktatók, dolgozók parlamentjein elhangzott 123 felszólalás felölelte az okta­tás-nevelés, hallgatói képvi­selet, állami támogatás, sza­badidő, közművelődés, sport számos kérdését. Ezek nagy részére a helyi parlamenten választ kaptak a felszólalók. Most azok közül ismertetünk néhányat, melynek megvála­szolása főiskolai szintű állás­­foglalást igényelt. — OKTATÁSI, NEVELÉ­SI, TANULMÁNYI FELADATOK — Biztosítsuk valamennyi tantermünkben az oktatás­­technikai eszközök gondtalan használatát. Az előadótermek sötétíthe­­tők, írásvetítő, diavetítő, mag­netofon használata biztosí­tott. Intézkedés történt, hogy valamennyi tanköri helyiség sötétítő függönnyel legyen felszerelve. A további javu­lás érdekében az Országos Oktatástechnológiai Központ­tal folynak tárgyalások. — Valósítsuk meg a sza­badszombatos oktatási ren­det, de legalább vezessük be a 11 napos órarendet főisko­láikon. A heti 36—37 órás tanter­vi óraszámok és a jelenlegi tanterem ellátottságunk mel­lett nem tartjuk megvalósít­hatónak a t­zabadszombat egységes bevezetése. A vég­zős hallgatók számára a szabadnap biztosított. — A mozgalmi napot szer­dáról hétfőre vagy péntekre helyezzük át. A változtatást nem tartjuk lehetségesnek. Az oktatóknak a levelező konzultációk rend­jéből adódó szerda délutáni csökkent elfoglaltsága fonto­sabb körülmény a mozgalmi délután kiválasztásnál. — Használjanak az oktatók kevesebb idegen kifejezést előadásaikban. A felszólalás jogos, felhív­juk erre oktatóink figyelmét. Megjegyezzük azonban, hogy az egyes tudományágak sajá­tos szókincsét meg kell is­merni hallgatóinknak is. Amikor nem szükséges, ak­kor a magyar szavak­, kifeje­zések használatát, követendő­nek tartjuk.­­ Nincs képviselője a Fő­iskolai Tanácsnak a közleke­dési műszaki tanár szakos hallgatóknak, kérik ennek biztosítását. A kéréssel egyetértünk, az OM állásfoglalását kérjük az érvényes Szervezeti és Műkö­dési Szabályzat ilyen irányú módosítására.­­ Az állami támogatás ré­szét képező rendszeres pénz­ben juttatásokat mindig ,.fix’ időpontban kapják meg a hallgatók. A pénz kifizetésének idő­pontja előírt: a tárgyhónapot megelőző hónap 25—30. nap­ja. Ez alól csak az I. és II fél év első két hónapja kivi­tel. — Az ebédjegy visszaváltá­sának lehetőségét kérik a­­hallgatók. (Folytatás a 2. oldalon) Főiskolai ifjúsági parlament ’78 Oktatáspolitikai intézkedések © © HALLGATÓI KÖZÖS­SÉGEK KÉPVISELETE ÁLLAMI TÁMOGA­TÁS A parlament elnöksége Ifjúságpolitika a gyakorlatban Beszámolója második ré­szében a főigazgató ismertet­te az 1976. évi főiskolai ifjú­sági parlamenten elfogadott intézkedési terv végrehajtá­sát. Megállapította, hogy elő­relépés történt az ifjúságpo­litikai feladatok teljesítésé­ben. Szólt azokról az erőfe­szítésekről, melyeket a főis­kola tett az oktató-nevelő munka eredményességéért. Külön kiemelte, hogy az órarendek összeállításánál a lehetőségekhez képest igye­keztek biztosítani a hallgatók egyenletes terhelését. Az év­közi hallgatói munkák meg­felelő ütemezéséről intézke­dés történt, de ennek megva­lósítása még nem sikeres. Az oktatóknak az eddiginél na­gyobb fegyelemmel kell be­tartaniuk az év elején ki­adott ütemterveket. Nagy számban jelentek meg jegyzetpótlók, melynek készítésére a következő idő­szakban is nagy gondot fordí­tanak. Az orosz nyelv okta­tásához a szakmai szókincs fejlesztését szolgáló jegyze­tek készültek. Az osztályok és hallgatók képviseleti rendszere jórészt kiépült, de működésével még nem lehetünk elégedettek, mert sok helyen csak formá­lis kapcsolatot takar. Kis mértékben javult a ter­melési gyakorlatok haté­konysága. A vállalati támo­gatás eltérő szintjének ren­dezése a közeli jövőben az irányító hatóságoktól várha­tó. A harmadévesek konzu­lenshez történő utazásainak költségtérítése rendeződött. A diákotthonban a rajzfel­adatok elkészítéséhez szüksé­ges feltételek tovább javul­tak és megoldódott a szobák kulcsainak megnyugtató el­helyezése. Elkészült a diák­otthoni épület szükségvilágí­tása. A diákotthoni vezető­tanárok száma emelkedett, így az éjszakai ügyelet beve­­zetésére is sor került. Általános híradótanfolyam indult főiskolánkon az MHSZ rendezésében. A rádióklub üzemeltetésére az engedélyt várjuk. A hallgatók az ,,Egy napot a főiskoláért” mozgalom tel­jesítése érdekében terepren­dezési, lomtalanítási munká­ban vehettek részt. E munka az 1976 77-es tanévvel lezá­rult. A következő időszakra új feladatok meghatározásá­val szükséges e hasznos moz­galom ébrentartása. Növelték a büfék számát az aulában létrehozott kiszol­gáló hellyel, s lehetőség van e tanév kezdetétől arra, hogy a hall­ga­tók az étteremben reggelizhessenek. Világ proletárjai, egyesüljetek!!* ÜZEMMÉRNÖKE * közlekedési és távközlési műszaki főiskola lapja VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM - 1979. JANUÁR ARA: 1 FORINT IMT-diák­szeminárium A II. Országos Ifjúság­­mozgalom-történeti Diáksze­mináriumra és az ifjúság­­mozgalmi pályázat ered­ményhirdetésére került sor december 2-án Budapesten, az Államigazgatási Főiskolán. A diákszemináriumon az ország felsőoktatási intézmé­nyeinek képviseletében közel száz oktató és hallgató vett részt. Dr. Vastagh *­'•’ a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja elnöki megnyitója után dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára beszélt arról, hogy az egyetemi, főiskolai ifjúság­ nevelésében, a KISZ­ munkájában hogyan használ­hatók fel a magyarországi kommunista ifjúsági mozga­lom történelmi tapasztalatai. A tanácskozáson felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Svéd László, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének tudo­mányos főmunkatársa és dr. Kaulits László, az OM főosz­tályvezetője. A plenáris ülésen elhang­zott beszédekben szó volt a burzsoá ideológia elleni harc jelentőségéről, a fiataloknak­­ a munkásmozgalomban be­töltött szerepéről, az ifjúsá­gi szervezet rétegmunkájá­nak fontosságáról. Dr. Vastagh Pál értékelte a diákszemináriumon a kom­munista ifjúsági mozgalom zászlóbontásának 60. évfor­dulója tiszteletére meghirde­tett pályázatot és átadta a díjakat. Délután a résztvevők meg­tekintették az ifjúságmozga­­lom-történeti kiállítást, majd a szeminárium szekciókban folytatódott. Itt részint a díj­nyertes pályamunkákról hallhattunk ismertetőt, ré­szint hozzászólások hangzot­tak el a délelőtti előadások­hoz. Ez utóbbiakban az az igény fogalmazódott meg hogy fokozottabban nyújtsa­nak lehetőséget a kutatóknak a publikálásra. Az oktatói székes alján vitá­ra került sor a munkásmoz­galom-történeti oktatás beve­zetéséről, a felsőoktatási in­tézményekben a kutatások helyzetéről és fejlesztéséről. Dr. Nagy Sándor elnök zárszava után a vendégek é­s díjazottak tiszteletére foga­dást adtak, s ezzel befejezte munkáját a II. Országos If­júságmozgalom-tör­téneti Diákszeminárium.

Next