A Jövő Üzemmérnöke, 1980 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1980-01-01 / 1. szám

* A Közlekedés- és Postaüzemi Intézet első szaknapja Tudomány — Sport — Vidám vetélkedők Szakmai tájékoztatók időszerű postaüzemi kérdésekről 1979. december 12-én a közös megnyitó ünnepség után a postaüzemi szak ven­dégei, oktatói és hallgatói az A/1-es teremben foly­tatták a szaknapi progra­mot Az előadásokra neves szakembereket kértünk fel, akik a meghívásnak öröm­mel tettek eleget, ezzel is jelezve, hogy a szakma is nagy fontosságot tulajdonít a főiskolánkkal, a posta­üzemi szakkal, annak okta­tóival és hallgatóival kiala­kítandó és erősítendő kap­csolatoknak. Az előadások során első­nek Králl Gyula, a Posta vezérigazgatóság Nemzetkö­zi Szakosztályának vezetője tartott színes tájékoztatást a Rio de Janeiro-i XVIII. UPU Kongresszus munká­járól és az ott hozott fonto­sabb határozatokról. Tájé­koztatót adott a Nemzetközi Posta Egyesület múltjáról, jelenéről és a várható jövő­jéről. . Kiemelten foglalkozott a nemzetközi elszámolások kérdéseivel, az ebben hozott érdekes állásfoglalásokkal és a magyar delegációnak e kérdésben kifejtett munká­jával. Dr. Kocsis Béla, a Posta vezérigazgatóság Posta Szak­­os­ztályának vezetője adott érdekes tájékoztatást a pos­taforgalmi üzemvitel jelen­legi helyzetéről, az elkövet­kezendő időkben várható fej­lesztésekről és az üzemviteli területen a postaüzemi sza­kon végzett és ezután ta­nulmányait befejező üzem­mérnökök perspektíváiról. Téjékoztatott a postaforgal­mi tarifális problémákról, részletesen elemezte a terve­zett fejlesztések megvalósí­tásához szükséges pénzügyi források helyzetét. Az idő­szakra rövid keretek között értékelést adott a korábban végzettek elhelyezkedéséről,­­ munkájáról és egyéb prob­lémáikról. Megállapította, hogy a postaüzemi szakon végzett üzemmérnökök meg­felelnek annak a várakozás­nak, amit a szakma velük szemben támasztott. Pammer János, a Posta vezérigazgatóság Vezetékes Távközlési Szakosztályának ügyosztályvezetője adott tá­jékoztatást arról, hogy mi­lyen jelenleg a távközlés helyzete Magyarországon, összehasonlítva azt a koráb­bi hazai helyzettel, és ösz­szevetve néhány környező állam jelenlegi helyzetével. Kiemelten foglalkozott a távbeszélő ellátottság kérdé­seivel, a Magyar Posta előtt e területen álló jelentős fej­lesztési feladatokkal. Foglal­kozott azzal a kérdéssel is, hogy mely területen, milyen feladatok megoldásában számít a távközlésforgalom a postaüzemi szakon vég­zett ü­zem­mérnökökre. Az előadások szünetében a Postai Műszaki Dokumen­tációs és Tájékoztatási Köz­pont által rendelkezésre bo­csátott érdekes szakmai filmeket tekintettek meg a hallgatók. Ebédszünet után a meghívott vendégek FÓ­RUMON válaszoltak az elő­adások témáival kapcsola­tos és más szakmai vonat­kozású kérdésekre. Mind az előadók, mind a hallgatók jól megtalálták azt a kap­csolatteremtő hangulatot, amely nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a hall­gatók értékes információkat szereztek és a vendégelő­adóink is jó benyomásokkal távoztak. Hallgatóink a szaknap al­kalmából az Aulában a Bu­dapest 72. sz. Postahivatal­ban üzemelő TOSHIBA automatizált levélfeldolgozó berendezést tablókon mutat­ták be. Vasvári István Toshiba — kódoló aszt­­ók T -1 Az intézeti nap prog­ramja a vacsora után vidám szellemi vetél­kedővel folytatódott. A fődíj elnyerésére sza­konként két csapat in­dulhatott, így összesen hat csapat mérte össze tudását és ügyességét. A csapatok összetétele: két oktató és három hallgató. A verseny szakszerű és igazságos voltáról a háromtagú zsűri gon­doskodott. Dr. Szalai Gyula jogász ügyelt a verseny törvényes ke­reteire és a szabályok betartására. Bikás Er­nő, a statisztika kiváló ismerője figyelte a he­lyes pontozást. Petényi Zsolt, a KISZ-bizottság ágit. prop. titkára pe­dig az ifjúság érdekvé­delmét képviselte. A közönség soraiban dr. Hegedűs Gyula főigaz­gató is helyet foglalt. A vetélkedőt Szabó Jó­zsef és Várnai Bertalan vezette. A feladatok három részből tevődtek ös­s­­ze. Első részét a lici­tálható kérdések al­kották, amelyekre ter­mészetesen mindig a legnagyobb licitet ki­mondó csapat válaszol­hatott. A második rész­­ban elméleti síkon kel­lett megoldani a ma­tematika, a jog és a szakma berkeiből kivá­lasztott ravasz kérdése­ket. A legnagyobb si­kert természetesen a gyakorlati feladatok aratták. A közönség vastaps­sal jutalmazta az okta­tók és hallgatók alkot­ta páros táncverse­nyét. A sárga irigység fogta el népi tánccso­portunk tagjait a dr. Csizmadia Józsefné, valamint Csáder Dezső és Gráf Antal által be­mutatott Kán­ kán lát­tán. Tar János mélyen átélt, tüzes tangója pe­dig minden spanyol hölgy szívét megdobog­tatta volna. A Most mutasd meg! című játékban Pánczél Zoltán káprázatos lo­vagló tudását latbavet­­ve próbálta elmutogat­ni a „tatárjárás’’ szót. A versenyt végül a postaüzemi szak egyik csapata nyerte meg és ezzel a többfajta, nagy mennyiségű bonbont tartalmazó fődíjat is, amit a helyszínen jó ét­vággyal elfogyasztot­tak.­­ Ezt követően Bogdán Gábor, intézeti igazga­tó röviden értékelte a nap eseményeit. Kifeje­zésre juttatta, hogy az intézeti nap a vártnál jobb eredménnyel zá­rult, hogy szeretné, ha hagyománnyá válna évenkénti megrendezé­se. Végül a KPI első intézeti napja egy nagycsabású discóval fejeződött be. Szabó József Lány focicsapatunk győzött a Tanár csapat ellen A KPI szaknapon délután fél négytől került megrendezésre a játékos sportvetélkedő. Négy csa­pat versenyzett egymással, a hall­gatók és a tanárok csapata. Különböző ügyességi versenye­ken, humoros játékokon vettek részt a csapatok. Ezek között volt kosárlabda verseny, amit tenisz­labdával játszottunk, ugrálókötél­lel ugráltunk, gyufaskatulyát pöc­költünk kanállal, talicskáztunk pókfociztunk és még sok más já­tékot játszottunk. A csapatok lelkesen, sportszerű­en versenyeztek és így a buzdítás sem maradt el. Értékes jutalmak kerültek kiosztásra. A vetélkedő csúcspontja a Ta­nár-Diák meccs volt, ahol tanára­ink bátran kiálltak, mind a fiúk, mind a lány focicsapatunk ellen. A tanárok a fiúk felett győzel­met arattak, de a lányok nagyon ügyesen bátran játszották végig a 2x10 percet és így a megérdemelt győzelmet a lányaink könyvelhet­ték el. A verseny végeredménye: I. helyezés: III. évesek csapata II. helyezés: I. évesek csapata III. helyezés: Tanárok csapata IV. helyezés: II. évesek csapata Jól éreztük magunkat! Gallér Éva Szellemi vetélkedő az Aulában A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 1930. JANUAR Nagy érdeklődés kísérte a vasútüzemi szak előadásait A szakmai program kere­tében három előadás hang­zott el. Ag Miklós, a MÁV Győri Állomás­főnökségének üzemmérnöke részletesen is­mertette a csomópont opera­tív munkájával kapcsolatos feladatokat és problémákat. Bemutatta a vasúti technoló­giai folyamatok megoldását elősegítő üzemi terveket és egyéb segédleteket. Rámu­tatott mindazokra az objek­tív és szubjektív tényezőkre, amelyek a végrehajtást aka­dályozzák. Az aktuális prob­lémákról beszélt, a gyakor­lati szakember szemszögéből nézve. Foglalkozott a lét­számhiánnyal, a baleseti helyzettel és a csomópontot érintő sajátos technológiai nehézségekkel, amelyek meg­oldását leendő üzemmérnö­keink feladatának tekinti. Varasdi Mátyás, a Vasúti Főosztály műszaki tanácsa­dója „Az elegytovábbítással kapcsolatos műszaki fejlesz­tések” címmel tartotta meg előadását, melynek első ré­szében az elegytovábbítás struktúráját befolyásoló ada­tok alakulásával foglalkozott (berakott árutonna, átlagos szállítási távolság, árutonná­kus teljesítmény, export-im­­port forgalom, statikus ter­helés, utazási sebesség, vo­­natterhelés, kocsiforduló idő). Megállapította, hogy a jelen­legi forgalmi helyzet a vo­nathálózatot tekintve arány­talansághoz vezetett, amit szervezési és műszaki intéz­kedésekkel mérsékelni kell. Az előadó ismertette a MÁ­V vonathálózatának for­galomsűrűségi adatait, amelynek alapján vázolta a lehetséges fejlesztési irányo­kat, a vonal korszerűsítés és a rendezőpályaudvar-korsze­­rűsítés szempontjából. Rész­letesen kifejtette a budapesti pályaudvarok és bevezető vo­­nalak fejlesztési elképzelése­it. Vázolta a Dunántúl és az Alföld közötti Budapestet el­kerülő vonalak koncepcióját, összhangban a rendező pálya­udvari korszerűsítésekkel. Hallgatóink így közelebb ke­rültek a vasút olyan terüle­téhez, amelynek megvalósí­tásában — mint szakember —■ majdan tevékeny részt kell, hogy vállaljanak. A szaknap harmadik téma­köreként a pályakezdő üzem­mérnökök elhelyezkedési le­hetőségeit dr. Simon József és Szórád Antalné, a MÁV Munkaügyi és Személyzeti Osztályának szakemberei is­mertették. Tájékoztatták hall­gatóinkat azokról a­ munka­helyekről, amelyeknek be­töltéséhez főiskolai végzett­ség szükséges. Vázolták az egyes munkakörök jövedelmi és szociális lehetőségeit. Hangsúlyozták a végzett üzemmérnökök gyakorlat­­szerzésének fontosságát, a forgalmi szolgálattevő beosz­tás jelentőségét és kiemelke­dően kedvező bérezési hely­zetét. Valamennyi felvetett té­makör időszerű volt és a hallgatók széles körében vál­tott ki érdeklődést. Összefog­lalva megállapítható, hogy a szakmai irogram változatos volt, kielégítette mindazt az igényt, amelyet a szervezők célul tűztek ki. Szily István A közúti áruszállítás szervezési feladatai Az intézeti szaknapon a gépjárműüzemi szakos hallgatók előadáson vettek részt és szakmai filmeket tekintettek meg. A szakmai rész témaköre a közúti áruszállítás szervezése volt. Az első előadásokat Horváth Árpád a Felsőfokú Gépjármű­­közlekedési Technikum egykori hallgatója, ma a KMP Autó­­közlekedési Főosztályának vezetője tartotta. Nagy érdeklő­déssel kísért előadásában a közúti áruszállítás időszerű kér­déseit és a jövő feladatait tárgyalta. Az előadóhoz címzett kérdések megválaszolása után meg­tekintettük a téglaszállítási technológiáról szóló filmet, majd dr. Zentai Ferenc, a VOLÁN Tröszt főosztályvezetője tartott előadást a korszerű áruszállítási technológiákról. Az életből vett példákkal tette színessé a jelenlegi helyzet ismertetését Felvillantotta a jövő lehetőségeit, a számítógép által irányított árutovábbítási elképzeléseket is. A harmadik előadásra ebéd után került sor. Meghívott elő­adónk Petényi György, a VOLÁN 23. sz. Vállalat igazgatóhe­lyettese, egykor szintén főiskolánk jogelődjének hallgatója, aki mondandóját az előadás közben bemutatott filmhez kap­csolta. Láthattunk egy rakodásgépesítési kiállításról szóló filmet, megtekintettük a Rakodásgépesítés a Volánnál és az Alkalmazzunk gumikonténert című filmet és akinek még volt kedve, a szakmai rész befejezése után végig nézhetne a 10 éves a Hungarocamion szép kiállítású színes filmet is. Dr. Ilirkó Bálint .

Next