A Jövő Üzemmérnöke, 1980 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1980-01-01 / 1. szám
1989 JAMJAR A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Olimpiai előzetes „Esküszöm, hogy az olimpiai játékokon becsületes versenyzőként veszek részt, a szabályokat megtartom, és lovagias szellemben küzdök országom becsületéért és a sport dicsőségéért.” Az olimpiai esküt elsőként a neves belga vívó, Victor Bein mondta el 1920. április 20-án az antwerpeni stadionban. Új hagyomány született ekkor: az összes versenyző nevében egy sportember esküt tett arra, hogy hű marad az olimpia magasztos eszméihez. Azóta még tizenhárom sportolót ért az a megtiszteltetés, hogy az olimpiai dobogóra emelkedve eleget tegyen ennek a küldetésnek. 1968-tól kezdődően a nagy létszámú bírói testület képviselője is esküt tesz, önmaga és társai nevében kötelezettséget vállalva ezzel arra, hogy a versenyeket a szabályok szellemének megfelelően és a legkisebb részrehajlás nélkül fogják levezetni. Az antwerpeni olimpián még egy hagyomány született: ekkor kapott szerepet első ízben a Belga Nemzeti Olimpiai Bizottság által adományozott ötkarikás fehér lobogó, az olimpiai zászló, amelyet a NOB Pierre de Couberpin báró javaslatára 1913-ban fogadott el. A fehér alapon látható öt karika az olimpiai embléma része. Az emblémát ismét csak Coubertin javasolta 1913-ban, és az öt, egymásban fonódó, különböző színű, világoskék, fekete, vörös, sárga és zöld karikát ábrázol. Az öt szín nemcsak az olimpiai eszme jegyében egyesült öt világrészt szimbolizálja, hanem az összes országot is, mert azok zászlóin az öt szín közül legalább egy mindig jelen van. Az olimpiai embléma három latin szót: „Citius. Altius. Fortius” (Gyorsabban, magasabbra, erősebben) is tartalmaz. Az olimpia ünnepélyes pillanata az olimpiai láng meggyújtása. Az olimpiai lángot hagyományosan a nap sugaraival gyújtják meg a görögországi Olümposz hegység Zeusz templomának közelében, az antik játékok színhelyén, majd váltófutás formájában több ezer ifjú és leány viszi azt a mindenkori olimpiai stadion felé. Ezek a fiatalok komoly versenyeken vívják ki maguknak a stafétában való részvétel jogát. A staféta végcélja az olimpiai stadion, ahol hatalmas serlegben gyújtják meg a lángot, amely ott lobog egészen a versenyek végéig. A mexikói olimpiáig a központi stadion olimpiai lángjának meggyújtása az „erősebb nem” privilégiuma volt. 1968-ben az íratlan szabálytól eltértek: az utolsó szakaszon a fáklyát Enriqueta Basilio Sotelo fiatal mexikói atlétanő vitte. Montreálban egyszerre ketten, egy fiú és egy lány vitték a lángot felfelé a stadion lépcsőin, ők voltak hivatottak a juharlevél hazájának és az egész világ fiatalságának egységét jelképezni, ugyanis Stéphane Préfontaine anyanyelve francia, Sandra Hendersoné pedig angol. A két fiatal az olimpia után nem sokkal házasságot kötött. Mint más olimpiák előtt, 1980- ban is a görögországi Olümposz hegyen, a Héra temploma előtti téren június 19-én ünnepélyes külsőségek közepette fogják meggyújtani az olimpiai lángot. Ez egy hónap múlva ér a szovjet fővárosba, ahol július 18-án éjszaka a Leninhegyen ég majd, és másnap, az ünnepélyes megnyitón lobban fel a Luzsnyiki Központi Lenin Stadionban. A többi olimpiai színhelyen (Tallinn, Kijev, Leningrad) is meggyújtják az ötkarikás versenyek jelképét. Az olimpiai lángot váltó viszi Moszkváig. Görögország területén 7 nap alatt 1138 kilométert, Bulgáriában 5 nap alatt 742 kilométert, a román szakaszon pedig további 575 kilométert tesz meg. A váltó július 5-én éri el a Szovjetuniót, 2300-an látják el a megtisztelő megbízatást. A váltó minden egyes tagja egy kilométert viszi a stafétabotot, s az naponta 180 kilométert halad előre. A szovjet szakasz hossza 1600 kilométer, és Moldován, Ukrajnán és az OSZSZK-n keresztül vezet. Az olimpiai láng útvonala mentén sportünnepélyeket, kiállításokat, hangversenyeket rendeznek. Az olimpiai fáklya súlya kb. egy kilogramm, öt-tíz percig ég. A megnyitó ünnepségre különleges, nagyobb méretű fáklyát készítenek melynek még magasabbra szökő lángja jelzi majd a játékok kezdetét. A XXII. nyári olimpiai játékok ünnepélyes megnyitására 1990. július 19-én kerül sor Moszkvában, a Központi Lenin stadionban. A Szovjetunió legnagyobb stadionjában tizenhat napon keresztül atléták, tornászok, labdarúgók, röplabdázók, vízilabdázók, cselgáncsozók és lovasok mérik majd össze erejüket. A moszkvai olimpiai játékok idejének közeledtével a főiskolai hallgatók és oktatók körében is növekszik az érdeklődés e nagy horderejű sportesemény iránt, amelynek a népek barátságát tekintve is nagy a politikai jelentősége. E cikksorozatunkban megismerkedhet az olvasó az olimpiai hagyományokkal, a sportesemények színhelyeivel, a sportlétesítményekkel és a világ sportmozgalmának néhány aktuális kérdésével. ★ 9 99 Kosárlabda eredménykijelző Lapunk decemberi számában hírt adtunk az új kosárlabda eredménykijelző berendezés átadásáról. Azóta bizonyára sokan látták már a főiskola tornatermében, de talán nem lesz haszontalan röviden ismertetni a táblán látható egységek funkcióit. A teljes berendezés két részből áll: a kezelőpultból (amelyet a játékvezető vagy jegyzőkönyvvezető kezel) és a kijelző egységből. A kijelző mindent kijelez, amit a kezelőpulton beállítottak, így játék közben a közönség is figyelemmel kísérheti az eredményeket. A berendezés speciálisan kosárlabda játékhoz, készült, messzemenően figyelembe véve a játékszabályokat, de természetesen az eredményeket tekintve egyéb teremlabdajátékok eredményközlésére is alkalmazható. A tábla legfelső részén található az óra (X), amely másodperc pontossággal jelzi a játékidőt. Négy üzemmódban működött. Normál állapotban rendes sebességgel számol előre. Beállítható azonban normál hátra, valamint gyors előre- és gyors hátraszámlálásra is. Az óra működésébe történő beavatkozáskor automatikusan megszólal a kürt is, ezzel felhívja a figyelmet a változtatásra, így a játékidővel való viszszaélés lehetősége kizárt. Az óra a teljes játékidő, azaz 20 perc elteltével automatikusan leáll és kürtjelet ad. Lehetőség van a játékidő hosszabbítására is. A hosszabbítás (5 perc) elteltével az óra újból automatikusan leáll és kürtjelet ad. Az időmérés feladatához tartozik az akcióidő mérése is (3). Ez a kosárlabdában 30 mp. Az akcióidő múlását a tábla aljának közepén látható 6 szegmens jelzi. Egyegy szegmens 5 másodpercenként alszik el. Az utolsó 5 másodpercben így már csak egy, a hatodik vörös színű szegmens világít. Ennek kialvása után szintén automatikusan leáll az óra és kürtjei figyelmeztet a 30 mp elteltére. Az „akcióidő áll” állapotot a tábla bal alsó részén levő piros szegmens is jelzi (6). Az akció indításakor kigyullad ugyancsak a tábla alján levő, a hatos szegmenstől jobbra látható zöld lámpa (5). Az időrészeket a tábla alső két szélén levő hármas szegmensbeli fehér lámpák jelzik (4). A tizedik hibát ugyanebben a hármasban levő vörös színű izzó mutatja. Felhívja a figyelmet arra, hogy ezután bármely szabálytalanság után már büntető dobás jár az ellenfélnek. Az eredményeket az óra alatt levő számhármasok jelzik (2). Jelen cikk terjedelme természetesen nem teszi lehetővé a berendezés belső rendszertechnikájának, az intelligenciát biztosító korszerű digitális integrált áramkörös elektronikának az ismertetését, de ez nem is volt célom. A berendezés építésében részt vett többi társam nevében is kívánom, hogy a korszerű technikai feltételek között kosárlabdacsapatunk sok értékes győzelmet érjen el Szabó László Vit. 363. tk. (1) Sítábor az Alacsony-Tátrában A már hagyományossá vált •hallgató sítábor szervezési munkái szeptemberben megkezdődtek. Megkerestük a Magas-Tátrában levő „Stara-Lesna” üdülő vezetőit és kértük, hogy 1980. januárjában tegyék lehetővé sítáborunk megrendezését. Elfogadták igényünket és 40 fő részére biztosítottak helyet a csodálatosan szép fekvésű Lomnic alatt levő üdülőjükben, így megkezdhettük a sítáborba való toborzást hallgatóink között és a kiírt határidőkig 64 fő adta le írásban jelentkezését. A főiskola KISZ vezetőségétől a tábor szervezéséhez, ugyanúgy mint az előző években, most is anyagi támogatást kapunk a résztvevő fiatalok részére. Megoldódott a csoport utaztatása, úgy a sítábor helyére (oda és vissza), mind a szálláshelytől közelebb és távolabb levő sípályák megközelítésére, ami lehetővé teszi a különböző nehézségű terepeken történő szakszerű oktatást, és ezáltal a balesetmentes sítanulás feltételeit. A Sportbizottságtól kapott pénzből újabb felszereléseket vásároltunk és a lelkes oktatók társadalmi munkával kijavították az elmúlt évben megrongáltakat, így a jelentkező hallgatók 90%-ának tudunk felszerelést biztosítani. Ez komoly segítség, hisz egy, a mai igényeknek megfelelő felszerelés (csak síléc és sícipő) 4—5000 forint, amit hallgatóink egyénileg nem tudnának megvásárolni. Közben különböző akadályok merültek fel. A már korábban írásban is visszaigazolt szálláshelyet csehszlovák partnereink lemondták, ami a tábor megrendezését lehetetlenné tette. — Nem volt más kiút, mint hátunkra kötni az Útilaput és elindultunk november végén Csehszlovákiába 40 fő részére táborhelyet keresni. Szinte lehetetlenre vállalkoztunk, hisz az Alacsony- és a Magas-Tátrában minden szálláshely már az egész idényre foglalt az ottani közép- és felsőoktatásban kötelező sítáborok rendezése miatt, nem említve a külföldi igényeket is. Részben szerencse segített, részben régi ismeretségeink nyomán sikerült hosszú bolyongásunk után helyet találni az Alacsony-Tátrában levő „Borova-Sihot” Campingbett, ahol a múlt évben is otthonra találtunk. A camping közelében elkészült egy új sífelvonó két lesikló pályával, ami biztosítja kioktatásunkat. A jelentkezett hallgatóknak ismertettük a táborral kapcsolatos tudnivalókat és felhívtuk a figyelmet a vizsgákra való jó felkészülésre, ami a jó KISZ és sportmunka mellett a legfontosabb feltétele, hogy részt vehessenek a téli sítáborban. A KISZ és a Testnevelési Osztály közös egyetértésben ennek alapján rangsorolta a jelentkezetteket. Várjuk a havat és találkozunk a gyönyörű havas tátrai lejtőkön a sísport szerelmeseivel." Reméljük, sok élménnyel gazdagodva, üdén és kipihenve érhetünk haza és kezdhetünk neki a következő félévnek. Domonkos László • •Üdültetési lehetőségek Idén is a sajátszervezésű üdültetéssel kívánjuk a tagság nyaralási-pihenési igényét magasabb szinten kielégíteni. A szakszervezeti bizalmiakhoz eljuttatott igénylőlapokra — azok pontos kitöltésével — kérjük a kívánságokat feltüntetni. Ezeket január közepéig kell a Szakszervezeti Bizottságra eljuttatni. Az igények alapján keressük meg a társintézményeket és kötjük meg a csereüdülési megállapodásokat. Ezt követően legkésőbb április 15-ig közzétesszük az igénylők beosztását a turnusokra. Saját szervezésű üdültetést a hazai és külföldi társintézményekkel, illetve a balatonfüredi bérelt házban tervezünk. I HAZAI TÁRSINTÉZMÉNYI LEHETŐSÉGEK Debrecen, Eger, Miskolc, Pécs, Szeged, Nyíregyháza, július—augusztus. I hetes turnusok. Szállásköltségek (jelenlegi előírások szerint.) 3.—Ft/fő/nap -f üdülőhelyi díj. 2 KÜLFÖLDI TÁRSINTÉZMÉNYI LEHETŐSÉGEK: Szállásköltség 3.—Ft/fő/nap — Drezda, „Friedrich List” Közlekedési Egyetem július 25—augusztus 25. Diákotthon. — Bärenfels augusztus 5—18, 2 fő. augusztus 3—19, 4 fő. hegyi üdülő, teljes ellátás, kb. 80 —Ft 1 fő nap. — Drezda, Mérnökiskola július—augusztus, Diákotthon, 2 ágyas szobák. — Zwickau, Mérnökfőiskola július 5—augusztus 25. Diákotthon, — Schwarrtane-i üdülő augusztus 1—23. Ikerház, 3X4 fő étkezés kötelező, ebéd, vacsora kb. 9 Márka/fő/nap. — Gotha, Mérnökiskola július—augusztus. Diákotthon. — Eisenach július—augusztus. Diákotthon. — Naumburg, Postai Mérnökiskola július—augusztus. Diákotthon. — Leipzig július—augusztus. Diákotthon. — Berlin, Tanítók Háza július—augusztus. Diákotthon. — Potsdam július—augusztus. — Krakkó, Műegyetem július—augusztus. Diákotthon. — Varsó, Műegyetem július—augusztus. Diákotthon. — Prága július—augusztus. Diákotthon (elővárosban van). 3 A balatoni igényeket márciusban fogjuk felmérni. Kugler Lajos Üdülési Albizottság elnöke 5 Sándor István felvétele