A Jövő Üzemmérnöke, 1981 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1981-01-01 / 1. szám

tíjévi korkérdésünk: MIT VÁR 1981-TŐL? Az új esztendő kezdete mindenütt a számvetést, az eredmények felm­­ésését is jelenti. Mit tettünk jól vagy rosszul? Me­lyek a további feladataink? Milyen eszkö­zeink, erőink vannak a következő nehéz­ségek megoldására? Kikre kell támasz­kodnunk, és kik azok, akiket még meg kell győznünk céljaink elérése érdekében? Miközben számot vetünk a mögöttünk levő háromszázhatvanhat nappal, termé­szetes, hogy már előre tekintünk. Ez ter­mészetünkből fakad, a mindig többet aka­ró, jobbra törekvő emberi szándékból. Ezt példázzák azok a rövid gondolatok, nyilatkozatok, amelyeket közreadunk ol­vasóinknak. DR. KISCEIL LÁSZLÓ főigazgató: — II.­ év kezdetén — azt hi­szem őszintén — sok jót kí­vánunk egymásnak. Azt vá­rom 1931-től, hogy ezek va­lóra váljanak. Várom, hogy egy esztendő múlva azt mond­hassuk, jó évünk volt, tettük amit elhatároztunk, teljesítet­tük kapott feladatainkat. Sze­retném, ha az új évben mun­­kánk itt a főiskolán újabb el­ismeréseket érdemelne ki, a tartalmi megújulásra való tö­rekvéseivel, az elvárható, jó közérzetet nyújtó, magunkkal és hallgatóinkkal szemben tá­masztott igényességű­ ez való következetes ragaszkodással, teljes tevékenységünkben a mértéket mindig szem előtt tartó vállalásainkkal. Jó len­ne 1931-ben is a már kiala­kult kapcsolatainkat tarta­lomban és eredményekben g­azda­gítani, főiskolánk mun­kájához elengedhetetlen új együttműködési lehetőségeket feltárni és létrehozni. Szeret­ném, ha a személyes céljain­kat is elérnénk, teremtő al­kotóerőben, zavartalan egész­ségben. Kívánok mindannyi untalan boldog új évet! FODOR LÁSZLÓ,_________ a pártvezetőség titkára: — Azt várom, hogy békében élve, valamennyiünk, lelkes, szorgalmas munkájával sike­resen megoldjuk a hatodik ötéves terv első évére kitű­zött feladatokat és megőriz­zük eddig elért életszínvona­lunkat. Bízom benne, hogy főiskolánk szervezettsége to­vább javul, követelményrend­szere egységesebbé válik. Egyre több tapasztalatot szer­ző, oktató, dolgozó közössé­günk­ munkája, hallgatóink szorgalma és törekvése ered­ményeiként a népgazdaság igé­nyeinek kielégítésére jól kép­zett üzemmérnökök és mű­szaki tanárok kerülnek ki ez évben is főiskolánkról. Remé­lem, hogy az év végén ered­ményes munkánkat az 1930. évihez hasonló vidámsággal és örömmel ünnepelhetjük. DR. SZENTE BÉLA:_______ a Szakszervezeti Bizottság titkára: _______ — Főiskolánk dolgozói, ok­tatói kedvező feltételek kö­zött, nyugodt légikörben vég­zik oktató-nevelő munkáju­kat. Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján valamint az 1981-es év feladatainak isme­retében úgy ítélem meg, hogy a jövőben is képesek leszünk a főiskolával szemben tá­masztott elvárásoknak eleget tenni. A változó gazdasági és szociális környezet, mint ál­landóan megújuló feltétel­­rendszer minden területen, így a szakszervezeti munka területein is megköveteli dol­gozóink segítőkész, alkotó közreműködését, elkötelezett állásfoglalását. Kívánom, hogy 1931-ben is az egymás mun­kája iránti bizalom, feladata­ink ellátásáért érzett felelős­ség segítse céljaink elérését. Ehhez kívánok dolgozóinknak sok sikert­ az új esztendőben. DR. KECSKÉS IMRE gazdasági igazgató:________ — Mindenekelőtt két alap­vető fontos dolgot várok az 1981. évtől. Először is: a költ­ségvetésből gazdálkodó szer­veknél is lény­eges szabályozó változásokra kerül sor. Ebből következik, hogy fokozottab­ban és racionálisabban kell gazdálkodnunk a ránk bízott anyagi javaikkal és pénzesz­közökkel. Szeretném, ha na­gyon gyorsan át tudnánk állni és az új körülményeknek min­denben megfelelnénk. Má­sodszor: remélem, egyre töb­ben felismerik, hogy a béke milyen fontos dolog, és tesz­nek is érte! PR. KÁZMÉR TIBOR a Közlekedésgépészeti In­tézet igazgatója:_____________ — Kívánok az új évre in­tézetünk valamennyi oktató­jának és dolgozójának jó erőt, egészséget és még eredménye­sebb oktató-nevelő munkát­. Kívánom, hogy hallgatóink akaratának és szorgalmának növekedése a jobb tanulmá­nyi eredményekben realizá­lódjon, hogy az új esztendő­ben minden dolgozónk és hallgatónk, valamint hozzá­tartozók kitűzött feladatai, reális kívánságai maximáli­san teljesüljenek. Kívánom, hogy pártunk és kormányunk fő célkitűzéseit — az elért életszínvonal megtartását, il­letve megszilárdítását — meg­valósítsuk. Legyen béke a vi­lágon, hogy mindenki jobban, boldogabban élhessen, mint az előző években. KERECSÉNYI JÓZSEF főiskolai docens: — A kor követelményei a járműiparban ma már nem a lehető legjobb, hanem a szük­séges legjobb eredmény el­érésére kényszerítik a­­szak­embereket. Nekünk nemes kötelességünk erre is felkészí­teni a jövő járműgyártó­üzemmérnökeit. Alkotó ener­giák felszabadítása, hasznosí­tásuk helyes irányítása alap­vető feladatunk. Az­t várom, hogy az­ üzemmérnök-képzés­ben csökkenjen a felesleges elméletieskedés, az egyetemi képzéssel való illuzórikus ver­sengés, és növekedjék a gya­korlati oktatás követelménye, a gyakorlati képességek kifej­lesztésének igénye, szerepe. Ha a katedrákon nem köny­vekből összeszedett, gyakran elavult adatok száraz és szür­ke anyagát hirdetjük, hanem a saját munkánkkal szerzett élő tudást, tapasztalatot, olt­hatatlan lelkesedést adunk át, igényesen és­­színvonalasan, akkor nem fog sokáig nyo­masztani bennünket az ageiz­­mus oktatót és hallgatót egy­aránt­­ megalázó kényszerű­sége. NAGY TAVAS___________ IV. éves műszaki tanár sza­kos hallgató: — Ebben a tanévben kap­tam népköztársasági tanul­mányi ösztöndíjat, így érthető, hogy mindenekelőtt sikeres vizsgákat szeretnék 1981-ben is. Tudományos diákköri dol­gozatomat a főiskolai zsűri az országos konferenciára java­solta, örülnék, ha ott is jó he­lyezést érnék el. Mint végzős hallgatónak egyik legnagyobb gondja az elhelyezkedés. Si­keres államvizsga után Győr­ben szeretnék tanítani, és mindazt kamatoztatni, amit a főiskolán tanultam. DR. HEGEDŰS GYULA a Közlekedés- és Postaüze­­m­i Intézet igazgatója:_______ — Úgy ítélem meg a hely­zetet, hogy 1981-ben tovább­fejlődhet a főiskola, és azon belül intézetünk is. A jegy­­zetírás, az oktatók és a hall­gatók közötti kapcsolat, a nappali és levelező hallgatók beiskolázása, a tudományos munkák­, valamint az intézeti kabinet és a laborcsoport (ide értve a kísérleti postahiva­talt is) megvalósítása terüle­tén látom a legnagyobb lehe­tőséget az előrelépésre. Ehhez elsősorban a mi munkánk és igyekezetünk az alap. A főis­kolán kívül, a közlekedési­hírközlési vállalatokkal, in­tézményekkel meglévő kap­csolatunk fejlesztésére reális lehetőségek vannak, amely a szakterület kutató-fejlesztő munkáiban, a felsőoktatás fejlesztésében és a főisko­lánkra alapozott intézményes továbbképzésben való inten­zívebb részvételünket jelent­heti. DK. VIDA FMILNfI_______ m­űszaki rajzoló:______________ — Mindenekelőtt békét vá­rok az új évtől, vagy leg­alábbis békésebb híreket a világról. Legyen sok vidám ember körülöttem, probléma­mentes és bizakodó, — hogy az én hangulatom is jó legyen — mert dolgozni így érdemes. Várom, hogy az aggasztó hí­rek változzanak jó, bíztató hírekké, amik aztán valóság­gá válnak. DR. KLATSMANYI TIBOR a Közlekedésépítési Intézet igazgatója:___________________ — A Közlekedésépítési In­tézet oktatóinak 1931. évi fel­adata az oktatási dokumentu­mok további korszerűsítése a közlekedésépítő iparág új igé­nyei szerint. A híd-, út-, vas­útépítés és fenntartás szak­irányú képzését megtartva, fejleszteni kívánjuk az álta­lánosabb közlekedésépítési képzést annak érdekében, hogy a végzett üzemmérnö­kök rövidebb idejű önkép­zéssel tudjanak szakterületet váltani, a mindenkori nép­­gazdasági érdekeknek megfe­lelően. Mindettől azt várjuk, hogy a felvételre, jelentkezők körében népszerűbbé válik a közlekedésépítő szakma és több tehetséges fiatal üzem­mérnök jelöltből tudjuk a leg­alkalmasabbakat kiválasztani. SZEPEESHÁZI RÓBERT főiskolai tanársegéd: — 1931-től én olyan sokat várnék, hogy arra egy év ke­vés lenne. Ezért inkább azt mondom el, mit várok az újabb évtizedtől. Azt remé­lem, hogy a köztudatban,­ az emberi kapcsolatokban visz­­szakapja értékét a jó munka, a tudás, a fegyelem, a kor­rekt magatartás. Úgy gondo­lom­ , hogy életünk minőségét sokkal inkább javítaná, mint az alma-szappan, a skót wishky vagy az 1600-as Lada. DR. KARÁCSONY GYULA a Mar­vizmus-Leninizmus Oktatási Intézet igazgatója: — Kívánok a népgazdaság­nak­­ nagyobb hatékonyságot, a mezőgazdaságnak végre jó időjárást. A hallgatóknak jó oktatókat, az oktatóknak jobb hallgatókat. A lányoknak azt, amit ők várnak maguknak, a fiúknak azt, amit én kívá­nok magamnak. Az emberek­nek emberséget, a világnak békességet. ZIAI.BRITTFER F­RNŐ főiskolai adjunktus, az Ok­­ tatástechnológiai Osztály ve­zetője:_______________________ — Kívánom az új évben, hogy a végzős hallgatóink eredményesen járuljanak hozzá a képlékeny alakítási technológia további fejlődésé­hez. Az oktatóknak, pedig jól sikerüljön a hallgatók „for­gácsnélküli” alakítása. A hall­gatók­ „alakításához” használt oktatástechnikai eszközök és módszerek feleljenek meg az új év technikai és tudomá­nyos színvonalának. NÉMETH TIHAMÉR______ nyelvtanár:________________ — Elsősorban jó egészséget és nyugodt munkakörülmé­nyeket várok az új évtől. ..Szélcsendet” a világpolitiká­ban. Kívánom, hogy józan takarékossággal sikerüljön enyhíteni a gazdasági gondo­kat. Várom, hogy 1981-ben többszörös legyen a túljelent­kezés főiskolánkra, hadd emelkedjen a színvonal. Fe­gyelmezett óralátogatást a hallgatóktól a tizenegynapos oktatási ciklus sikere érde­kében. ..Szabályos” évszako­két: például kemény, de egész­séges telet,, forró nyarat. POZSGA­I FERENC_______ _ Diákotthon igazgatója: — 1931-től azt remélem, hogy főiskolánk diákotthona elnyeri a kollégium címet. (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai egyesüljetek ! A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1981. JANUÁR Á1A: 1,80 Ft A KÖZLEKEDÉSI ÉS TÁVKÖZLÉSI MŰSZAKI FŐISKOLA LAPJA Fotó: Szabó Miklós L 1981 Bort, búzát, békességet! A­z éjféli óraütés, a percnyi villanyoltás, a Him­nusz ünnepélyes akkordjai is emlékeztetnek — megint elbúcsúztattunk egy évet és kö­­szöntjük az újat. A békességet hívtuk ven­dégül poharunk csengésével, és hogy köszöntöttük az új esztendőt, a munkát üdvözöltük, a tettet, mellyel életünk válik szebbé, boldogabbá és tartalmasabbá. A békés alkotásra emeltünk poharat és kívántunk egymásnak az évszázadok kívánságát: „Bort, bárót, bé­kességet”. Meghatódtunk, megöleltük egymást. Amikor kezdődött, még 1980-at írtunk. Mire befejeződött, már 1981-be léptünk. Tartottunk rövidke szünetet, ám az évforduló is ar­ra figyelmeztet, hogy semmi sem zárult le, nem sza­kadt meg a folyamat, csupán a hagyományos időszá­mítás szerint léptünk egyet. Előre, följebb — mond­juk. S hisszük, hogy nemcsak idősebbek lettünk egy évvel, hanem valóban előbbre és följebb jutottunk ta­valyi munkánkkal. Az éjféli pillanatban könnyű szívvel tekinthettünk az óévre, és derűs bizakodással a kezdődő útra. Abba a kitárulkozó meghatódottságba nem illett bele a vég­e­zett munka fáradtságának emlegetése, még az eredmé­nyek pontos mérlegelése sem. Egy újévi beköszöntő feladata sem lehet az elmúlt év értékelése — erre egyébként 1980. december 22-én sor került az összoktatói értekezleten — csupán néhány gondolatban „utalunk arra, hogy a főiskola következe­tesen igyekezett megvalósítani azokat az elképzeléseket és követelményeket, amelyeket a főiskolai tanács, a párt, a KISZ és a szakszervezet feladatul tűzött ki. Sokat tettünk a tantervi korszerűsítésért, a nevelő­munka, a tanulmányi, és munkafegyelem, a beiskolá­zás javítása érdekében. De továbbra sem lehetünk elé­gedettek tártanyagink és előadásaink egy részének szín­vonalával. Számos tennivalónk van az integráció~kiszé­lesítése és'«' levelező oktatás korszerűsítése területén, a patronáló tanári munka, a tanár-diák viszony megja­vításában, a takarékosság eredményesebb megvalósítá­sában. Ehhez járul hozzá a népgazdaság előtt álló feladatok teljesítéséből származó, főiskolánkat is érintő követel­mények egész sora, amely megköveteli a minőségi mun­kát, a fegyelem­ erősítését, a szocialista demokrácia to­vábbi szélesítését. Kihasználva a rendelkezésünkre álló tudományos, szakmai és személyi feltételek adta lehetőségeket, je­lentős feladatunk a hallgatók körében végzett eszm­ei­­politikai nevelőmunka fejlesztése, a hivatás­tudat erősí­tése l­egyen az új esztendő a főiskola ifjúságának tudatformáló éve, a békés, eredményes mun­ka esztendeje, az alkotásé, a vidámságé, az okos szórakozásé. Az oktatók példája pedig ösztönözzön, neveljen, újabb és újabb eredmények el­érésére sarkallja a hallgatókat. Boldog, békés, eredményekben gazdag új esztendőt m­indny­ájunknak!

Next