A Jövő Üzemmérnöke, 1981 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1981-01-01 / 1. szám

y Fotó: Szabó Miklós 2 ! (Folytatás az 1. oldalról.) Várom a hallgatók fegyelmé­nek, tanulmányi eredményei­nek javulását, azt, hogy hall­gatóink magatartásukkal, ta­nulmányi- és sportsikereikkel még ismertebbé teszik a KTMF-t. SZABADOS RÓBERT a diákbizottság titkára: " — Szeretném, ha jövőre béke lenne a föld minden or­szágában. Várom, hogy nép­­gazdasági helyzetünk fellen­dül. Mint a diákbizottság tit­kára azt kívánom, hogy minél előbb elnyerjük a kollégiumi címet és jövőre egyetlen fe­gyelmi tárgyalásra se kerül­jön sor. Sikeres államvizsgát várok magamtól­ ,és egy olyan munkahelyet szeretnék, ahol jó a kollektíva és számítanak a fiatalok lelkesedésére. Fe­leségemmel együtt várom a nyarat, az első boldog házas­sági évfordulónkat. BALOGH ISTVÁN________ A Matematikai Osztály ve­zetője: ___________________ — Hosszú évek óta elszo­morítónak tartjuk a matema­tikát, fizikát oktató kollégák tanítási törekvése között, valamint az indexbe beírt osztályzatok közötti eltérést. (A hallgatók bizonyára még­­inkább.) Kívánom, hogy ha­tékonyabb, korszerűbb okta­tási formák, eljárások, segéd­letek alkalmazásával ez a különbség jelentősen csök­kenjen. Kívánom,­­ hogy az u. v. jegyek megvásárlásából származó állami bevétel vizsgaidőszakonként mintegy hatvanezer forinttal csökken­jen. Kívánom, hogy a hallga­tók jussanak el az alábbi gon­dolat harmadik részéig: „Hal­lom és elfelejtem, látom és megjegyzem, csinálom és megértem." JORDANITS JÁNOS­­ főiskolai, taná­rsegéd:_________ — Elsősorban abban bízom, hogy az Általános Villamos­sági Osztály munkaközössége által írt jegyzetekkel sikerül még jo­­bban felkészítenünk hallgatóinkat a szakismeretek elsajátítására. A megújulásra érett levelező-oktatást remé­lem 1981-ben sikerül meg­nyugtató módon átalakítani. Ebben az évben szeretném befejezni szakmérnöki tanul­mányaimat, s az itt elsajátí­tott ismereteket munkámban hasznosítani. Mint a fiatal ok­tatók egyike, kívánom, hogy kezdeményezőkészségünk, tenniakarásunk továbbra is párosuljon cselekvő támoga­tással mind az oktató-neve­­lőmunka, mind a tudományos tevékenység területén. DR. BÁLINT TERÉZIA üzemorvos: — Egészséges, jó képessé­gű fiatalok jelentkezését vá­rom a főiskolára, akik az or­vost csak szűrővizsgálatok céljából keresik fel. Kívá­nok a hallgatóknak jó idő­beosztást — félévi és évvégi hajrák, kimerülések nélkül. A főiskola valamennyi okta­tójának és dolgozójának sok energiát és türelmet, jó egészséget kívánok, hogy a fő feladatot, a kiváló szak­emberképzést minél mara­­déktalanabbul tudják meg­valósítani. Mit várok még? Minél kevesebb náthás, lá­zas embert és egyáltalán minél kevesebb­­ beteget a rendelőben, hogy a gyógyító orvoslás helyett minél in­kább a megelőző orvoslással legyen lehetőségem foglal­kozni. BEKE ATTILÁNÉ,_______ a főiskolai konyha vezető­je:___________________________ — Kívánom, hogy fejlőd­jön tovább az a pozitív kap­csolat, amelyet a főiskola ve­zetőségével, dolgozóival és hallgatóival sikerült kiala­kítanom. Szeretném, ha a jövő évi étrend mindenki megelégedésével találkozna. Ehhez azt kívánom, hogy a népgazdaság lehetőségeihez képest minél előbb emeljék fel a főiskolai étkezési nor­mákat, hisz mi is szívesen felváltanánk a rántottlevest húslevessel, a grizes tésztát sült csirkével. Mint az alap­szervezet párttitkára szeret­nék a megbízatásomnak az elmúlt évnél még jobban eleget tenni és a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetem szakosítóját eredményesen befejezni. A főiskola minden dolgozójának és hallgatójá­nak boldog, békés új évet kí­vánok. ORBÁN ÁRPÁDNÉ,_______ igazgatási ügyintéző: — Szeretném, ha az 1981. év eseményekben és ered­ményekben sem lenne szegé­nyebb, mint az 1980-as év volt. Munkaköri feladataim terén azt kívánom, hogy a jegyzetek tervezése és elké­szülte közötti időben keve­sebb változtatásra kerüljön sor.­ A szakszervezet tiszt­ségviselőjeként feladataimat az elvárásnak megfelelően és a tagok megelégedésére kí­vánom végezni. A magán­életemben gyermekeim bol­dogulását tartom a legfonto­sabbnak. Lányomnak a sportban eredményesebb évet, fiamnak az érettségi vizsgájára jó eredményeket kívánok. MIKE JÓZSEF,____________ a nyomda vezetője:_______ — Várom, hogy 1981-ben megérkezik a PT tégelysaj­­tó és az IBM elektronikus szedőírógép A PT-vel egy új technológiát tudnánk be­vezetni. Változatlanul remé­lem, hogy a lehetetlent ez­után is megcsináljuk, de a csodákra nálunk is várni kell. RAFFAY RÓBERTNÉ, munkaügyi csoportvezető: — 1981-től várom a szer­vezeti egységekkel való még szorosabb kapcsolat kiépíté­sét, a munkaerő hatékony foglalkoztatását, a statiszti­kai jelentések számának csökkenését, valamint a munkaügyi feladatok to­vábbi gépesítését. Munka­társaimnak pedig jó egész­séget kívánok. LUSOVICH IMRÉNÉ, takarítónő:________________ — Mindenekelőtt jó egész­séget, békét kívánok min­denkinek. Tiszteletet, szere­­tetet, és megbecsülést em­­társaimtól. Munkahelyi ve­zetőinktől több figyelmet és megértést. Azt kérem tőlük, hogy ne adjanak annyi munkát, mely az erőnket is meghaladja és munkánkat kedvezően méltányolják. Szeretném, ha a főiskolán is megvalósulna a második műszakban dolgozók részére a bérpótlék. Szeretnék a fő­iskolával ez évben is egy autóbusz kiránduláson részt­­venni, családommal pedig egy külföldi nyaraláson. Remélek az új évben egy ötös találatot a lottón. BÁLINT PÉTER,__________ anyagbeszerző:____________ — Mint mindenkinek, az én elképzelésem is sokféle összetevőből adódik. A leg­fontosabb természetesen a munkámmal kapcsolatos, örömet okozna, ha 1981-ben a főiskola számára szükséges beszerzési feladataim közben egyre kevesebb hiánycikkel találkoznék, és tevékenysé­gemmel eredményesen hoz­zájárulhatnék az oktató-ne­velő munkához. Annak is örülni tudnék, ha a szorgal­mas fáradozás a főiskola minden területén általános és természetes lenne, nem keltene különösebb feltű­nést. Sakkcsapatunk az új évben érjen el még nagyobb sikereket. A Jövő Üzem­mérnöke szerkesztőségének további munkájához sok si­­k­ert kívánok! MIT VÁR 1981-TŐL? A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE f/ #• •• • •• V Köszönjük Lapunk immár ki­lencedik éve ad tájé­koztatást a főiskola mindennapi munkájá­ról, eredményeinkről, gondjainkról. Decem­ber 7-én a magyar saj­tó napja alkalmából számos üdvözlet érke­zett. Ezúton mondunk köszönetet mindazok­nak, akik értékelve munkánkat, elismeré­süket és jókívánságai­kat fejezték ki. 1981. JANUÁR Koppány Attila: Csendélet Kipufogógáz és gépjárműdiagnosztika A Közlekedésgépészeti Intézet, a Gépipari Tudományos Egyesület, és a Közlekedéstudományi Egyesület helyi szak­osztályainak segítségével 1980. november 27-én rendezte meg „Gépjármű üzemeltetői kipufogógáz méréstechnika’’ című szemináriumot és a hozzá kapcsolódó műszerbemutatót főis­kolánkban. Az egésznapos meghívá­sos szakmai konzultáció már nem az első a KGI gyakor­latában az előzőek sikere, így a szervókormány diagnoszti­kai, bátorított minket a jó kezdeményezés folytatására. A jelenléti ív tanúsága sze­rint száztízen vettek részt az előadásokon. Vendégek érkez­tek a távoleső városokból, így Debrecenből, Szegedről és Nagykanizsáról is. A résztve­vők beosztását illetően volt autószerelő és autószerelő kisiparos, garázsmester, AFIT főmérnök és mérnöktanár. Külön örömünkre szolgált, hogy immár vállalati kikül­döttként számos régi hallga­tónkat is köszönthettük. A megnyitó előadást Dr. Kiss Győző, a Közúti Közle­kedési Tudományos Kutató Intézet (KÖTUKI) igazgató­­helyettese tartotta. A szemi­nárium témájának aktualitá­sáról beszélt. Az Ottó- és dí­zelmotorok kipufogógázában található mérgező gázkompo­­nensek és aeroszol koncent­rációjának nagypontosságú mérése és csökkentése a kör­nyezetvédelem kiemelt fela­data és szerencsés egybeesés­ben a szennyezőanyag emisz­­szió korlátozása a motorok energiafelhasználásának csök­kentésével együtt jár. A kipufogógáz összetevők mérésére hazai kutató-fej­lesztő munkával kísérletezett és hazai gyártóvállalatok ál­tal előállított kiváló minő­ségű műszerek állnak rendel­kezésre. Használatba véte­lükre napjainkban kell hogy sor kerüljön — a szeminárium ennek a feladatnak a segí­tésére volt hivatott. A KÖ­TUKI munkatársai közül Dr. Szoboszlay Miklós, a benzin­üzemű gépjárművek túlfo­gyasztásának egyes műszaki okait feltáró, kipufogógáz­elemzéssel elvégezhető, diag­nosztizálási módszereket is­mertetett. Dr. Paár István előadásában az új DFM—2 dízelmotor füstölésmérő mű­szert mutatta be. (1981-ben már ezzel a műszerrel kell elvégezni a hatósági vizsgá­latokat és célszerű ha az üze­meltetők is így ellenőrzik dí­zelmotorjaik füstölését). A Csepel Művek Híradás­­technikai Gépgyára (HI­­TEKA) az ELKON műszer­család két új műszerét hozta el a bemutatóra. Az ELKON-S 205 infravörös elven működő szénmonoxid elemző készü­lék a hazai krónikus CO elmző műszer­hiányt kell, hogy csökkentse a közeljövő­ben. Az ELKON-S 215 láng­ionizációs szénhidrogén mérő világviszonylatban is jelentős műszerfejlesztés, nemcsak a gépjármű-karbantartás és kutatás igényeit tudja kielé­gíteni, hanem mivel imisz­­sziós mérésekre is alkalmas, más környezetvédelmi célú mérési célokra is felhasznál­ható. A műszereket Szom­­mer Ferenc és Langer Ká­roly a HITEK­A konstruktő­rei mutatták be nagy siker­rel. A szeminárium alkalmat adott az új információk át­adásán túl arra is, hogy is­mét nagyszámú ipari szak­ember ismerkedhetett meg fő­iskolánkkal, ezen belül a KGI tevékenységével, és látták hallgatóink képzésének la­boratóriumi feltételeit. A sze­minárium során az Autógé­pész Osztály és a HITEKA képviselői a részleteket ille­tően véglegesen megállapod­tak ELKON típusú prototí­pus műszerek oktatási intéz­ménynek adható árkedvez­ményes megvásárlásáról, ne­vezetesen az ELKON-S 304, 302, 320, és 300 típusokról volt szó, a gázelemző készü­lékeket pedig oktatási célú bemutatásra, tesztelésre vár­hatóan rendelkezésünkre bo­­csátják. Mivel a műszervá­sárlás már 1980 decemberé­ben lebonyolódott, az 1980/81-es tanév második fe­lében az autógénész hallga­tók Génjárműdiagnosztika című tárgyának oktatását (a már meglévőkkel együtt) a legkorszerűbb műszerek birtokában kezdhetjük el. Az előbbi szemináriumról szóló rövid beszámoló, vala­mint egy főiskolai tantárgy műszerhátterének helyzete talán csak egy szűkebb ol­vasóközönség részére érde­kes, de ennek kapcsán sze­retnénk egy javaslattal is élni, mely bizonyára már többeket érint. A gépjármű­­diagnosztikai műszerpart fő­iskolai kihasználása egészen minimális különösen ha azt tekintjük, hogy ezeket a mű­szereket, a gépjárműkarban­tartás mostoha körülményei között is biztosítható, hosszú élettartamra, nagy „terhe­lésre” méretezik. Egy má­sik probléma, mely a témá­hoz szorosan kötődik, hogy hallgatóinknak ebben a na­gyon gyakorlatigényes tan­tárgyban nincsen „klinikai” gyakorlatuk. Azaz nagy­számú gépjárműtípus bemu­tatására nincs módunk és a gyakorlat okozta „raffinált” meghibásodások mindegyikét modellezni sem tudjuk. Ja­vaslatunk az, hogy szervez­zünk nyílt járműdiagnoszti­kai délutánokat. Jó időjárás esetén hallgatóink — kellő szervezés és felügyelet mel­lett a KTMF parkolójában, járműdiagnosztikai „szolgál­tatást” adhatnának, akár a főiskolai gépjárműtulajdo­nosok, akár meghirdethető szélesebb járműtulajdonosi kör részére is. Hallgatói ta­pasztalatszerzés szempontjá­ból igen nagy lenne ennek a jelentősége, haszna. A másik oldalról nézve — túl azon, hogy a járműtulajdonos sem jár rosszul — a jól beszabá­lyozott jármű környezet­­szennyezése és energiafo­gyasztása csökken, s ez már mind gyakorlatában, mind a gyakorlat végrehajtása során a szemléletre nevelésben egy aktuális közü­gy megoldásá­hoz járul hozzá. Hallgatói­oktatói lelkesedésben, tettre­­készségben bizonyára nem lenne hiány, először azon­ban vezetőink hozzájárulá­sát kell megszerezni. Dr. Nagyszokolyai Iván Ifjúsági Takarékbetét Bővülő kedvezmény — Új feltételek A Magyar Közlöny 1980. december 10-i számában megjelent a pénzügyminisz­ter rendelete, amely növeli az ifjúsági takarékbetéthez fűződő pénzügyi kedveménye­­ket és bővíti a kedvezményes árukölcsönre jogosult fiatal házasok körét. Az 1981. janu­ár 1-től életbe lépett új sza­bályozás szerint: az ifjúsági takarékbetét kedvezménye­zettje bárki lehet, aki a meg­állapodás megkötésekor 35. életévét nem töltötte be. (Az eddigi feltételek szerint, ked­vezményezett csak 14-30 éves korú lehetett.) Ezzel lehetővé válik, hogy a szülők, nagyszü­lők már 14 évnél fiatalabb korú gyermekeik, unokáik ja­­vára is takarékoskodhassa­nak. A felső korhatár 30-ról 35 évre való felemelése pedig a már keresőképes fiatalok további jelentős részének te­szi lehetővé, hogy nagyobb betétet gyűjtsön és részesül­jön az ezzel járó kedvezmé­nyekből. Az ifjúsági betétek után a betétest, illetve a kedvezmé­nyezettet változatlanul évi 5 százalékos kamat és az 5. év után további 1 százalék pré­mium illeti. A jövőben nem korlátozzák a havonta rend­szeresen elhelyezendő betét nagyságát. Eddig legfeljebb havonta 800 forintot lehetett befizetni és 5 évre szóló meg­állapodást kötni. Január 1-től ennél nagyobb összegről is szólhat a megállapodás, illet­ve a­ki jövedelméből csak ki­­­sebb összeget tud félre tenni, a takarékoskodást 5 év után is folytathatja és gyűjthet össze nagyobb összeget. A ha­vonta rendszeresen befizethe­tő betét 100 forint vagy en­nek többszöröse lehet. Növekszik az öt évi taka­rékossági időszak letelte után a lakásépítésre, a vásárlásra igénybe vehető kölcsön össze­st­Az új feltételek szerint a kölcsön maximális összege új lakás építése vagy állami szervtől való vásárlása esetén az eddigi 56 ezer forinttal szemben 70 ezer forint, egyéb esetekben 60 ezer forint lehet. Egyidejűleg bővítik a külön kölcsön lakásépítésre való fel­­használását is. A rendelet ugyanakkor bő­vítette a fiatal házasok külön kölcsönére jogosultak körét Ezentúl kedvezményes áruvá­sárlási kölcsönt azok a fiatal házasok kaphatnak, akik a kölcsön igénybevételekor 35 éven aluliak. (Korábban 30 év volt a korhatár.) A felve­hető kölcsön összege válto­zatlanul 30 ezer forintig ter­jed, kamata évi 8 százalék, lejárata legfeljebb 3 év. E kölcsönre történő vásárláskor előtörlesztést nem kell fizetni.

Next